Operacios rendszer valasztas gyenge hardverhez

UNIX kezdő

Sziasztok!
az alabbi dologban szeretnem a segitsegetetek kerni.

Erre a laptop-ra szeretnek oprendszert telepiteni:
CPU - intel T2050
RAM - 1GB DDR1
VGA - Mobile intel 945 GMA950 128MB
HDD - 80GB
Illetve par USB csati

Eddig MS XP volt rajt, viszont le is jart a tamogatas, illetve mindig kiabal, hogy elavult a rendszer.
Tudom, hogy meg anno Noe dobta ki a barkabol ezt a vasat, de szeretnek ra egy hasznalhato rendszert telepiteni.

Szuloknek lenne, csak pusztan internetezesre(nem facebook), es a teljesitmenyhez merten video lejatszashoz.

Amiket eddig neztem:
- Ubuntu, nem karcolja a gepigenyt, de nem tudom hogy tudna-e elvezheto sebessegen futni
- Lubuntu, eddig ez a befuto
- Tiny core, ez lenne a legidealisabb, ha azt nezem hogy csekely feladatkor van, viszont felek a VGA beallitas nem lenne tul sikeres
- Puppy linux, szamomra teljesen ismeretlen, viszont ennek sincs nagy gepigenye es tobben is dicserik

Ezeket nezegettem eddig, de nem tudom hogy melyikkel jarnek a legjobban, eszreveteleket, esetleg mas otleteket szivesen fogadok.

( Skuzzy | 2017. 03. 25., szo – 12:20 )

Mivel nem lesz senkinek pont ilyen gépe, és veled azonos ízlése, szánd rá azt az 1-2 órát, hogy felrakod ezeket és kipróbálod. Szerintem ez lenne a legpraktikusabb. Mi akadályoz meg ebben? ( Már eltelt 20 perc, az egyikkel meg is lennél) Én még felraknál a listára a Mate-es Mint-et akár.

( E-Medve v | 2017. 03. 25., szo – 12:29 )

Ha a HDD SATA-s, akkor egy SSD-re váltás csodákra képes. Nálam legalábbis az Asus Eee 1000H-ban csodát művelt. Mondjuk abban a gyári 1GB-t még annó sikerült cserélni 2GB-re és az is sokat számított.

Bármilyen Ubuntut is raksz rá: vannak listák a neten, hogy miket érdemes kikapcsolni. (Illetve talán a 14.04-et raknám fel a 16.04 helyett.)

( Czo v | 2017. 03. 25., szo – 12:33 )

Ha tenyleg 945 a Chipset, akkor a RAM az inkabb DDR2 lesz. Egy 945-os T2300-as gepben, 3.3GB RAM eseten, SSD-t hasznalva nagyon jol szalad a Windows 10. A Coreos gepek nem annyira rosszak szeirntem. Huzz elo a fiokbol egy kinott SSD-t, meg kinott DDR2/533/667/800-at pattintsd bele, es boldogan megy rajta kb barmilyen friss rendszer.

Szerk: Ebayen fillerekert turhato bele Core2Duo is, a T7600 menni fog benne, ugy pedig mar szoftveresen siman megugorhato az 1080P megnezese is.

---
Apple iMac 27"
áéíóöőúüű

( Breaknet | 2017. 03. 25., szo – 12:41 )

Ha kellenek az Ubuntu előnyei, de kisebb erőforráshasználat mellett, akkor Lubuntu. De próbáld ki a Tiny Core-t és a Puppy Linuxot, hátha az is megfelelő számodra.

( kisbetu v | 2017. 03. 25., szo – 13:46 )

"Szuloknek lenne"
És miért akarod szivatni őket használhatatlan géppel?
Felneveltek, egy csomó pénzt öltek beléd, nem érdemelnének meg egy normális gépet?

Addig vegyél nekik, amíg még van kinek. Én már hiába akarnék ilyet tenni...

+1

Abszolút támogatom a régi gépek megtartását, de egy ilyen szituációban részemről is +1 az új gépre.

Persze, ha nem akarod támogatni az erőltetett növekedést, sem kiszórni rengeteg pénzt, amin a ragadozó tech-multik és a kínai rabszolgadolgoztató tech-milliárdosok veszik a yachtot, akkor használtat veszel. Mondjuk egy ThinkPad T420-ast. Azon az U-bloat-untu is kellemesen elfut, meg a Macrobloat Windows 7 is. De vehetsz nagygépet is. Egy második generációs i5 már bőven megteszi.

A szóban forgó gépet passzold el valakinek, aki nem dobja ki és értelmes használati célt talál neki.

Ettől függetlenül, az a véleményem, hogy az, hogy egy operációs rendszer "nem támogatott", nem gyakorlati érv annak megtartása ellen. Az XP egy kiforrott rendszer, amit 7 évig aktívan fejlesztettek és 13 évig javítottak. Ha netezgetésre kell, ott az Opera 36, ami még mindig támogatva van XP-re, biztonsági frissítésekkel. Egyébként régi gépeken egyre inkább érdemes leszokni az erőforráspazarló, bloatware webböngészőkről és átállni célszoftverekre. YouTube-letöltők, mail kliensek stb.

Csalódtunk benned! Mi történt a Windows 98-cal?

Amúgy ilyen gépre Lubuntu, vagy ha még soványabb kell, akkor AntiX, vagy Arch Openboxszal vagy IceWM-mel, de ha nagyon badass az illető, akkor i3wm és társai is szóba jönnek. Persze ilyen gépen akár még a KDE is menne, csak az 1GB RAM kevés neki, de hasonló gépet használtam 2GB RAM mellett Kubuntuval (akkor még KDE4 volt benne), és teljesen jól ment. Kicsit lomha volt itt-ott, de egész tűrhetően futott, nem volt szenvedés használni. Persze memória még elkellett volna bele, de a 965-ös chipset miatt nem kezelt 2 gigánál többet.

Ha nagyon Windows kell, akkor bele kell pattintani egy kis plusz RAM-ot, meg egy SSD-t, és mehet rá a Win10 is. Persze azt csak úgy szabad feltenni, hogy az XP-t és a Win98-at is ki kell írni CD-re, Opera36-tal és leküldeni őket egy iratmegsemmisítőn, majd kézleporlás a következő, hogy védjük az Win10-es vagy a linuxos telepítőpendrive tisztaságát.

Csalódtunk benned! Mi történt a Windows 98-cal?

Nem nekem lesz. :P

Amúgy ilyen gépre Lubuntu, vagy ha még soványabb kell, akkor AntiX, vagy Arch Openboxszal vagy IceWM-mel, de ha nagyon badass az illető, akkor i3wm és társai is szóba jönnek.

Ezek még Core2Duo-n is lassú szarok. Egyéb tipp, ami nem bloatware?

Openbox: nevetnem kell. Majd ha lesz rá natív, X11-es (nem GTK2-es, nem Qt-s) app készlet úgy, mint Gnome-ra vagy KDE-re, akkor alternatívának fog számítani. Addig meg csak egy lightweight wm, amit úgyis csak bloatware-rel használsz. Kivéve ha csak terminálokat nyitogatsz. Bár abból is van már jó bloatware, pl. a python-ban írt Terminator.

(...) hogy az XP-t és a Win98-at is ki kell írni CD-re, Opera36-tal és leküldeni őket egy iratmegsemmisítőn, majd kézleporlás a következő, hogy védjük az Win10-es vagy a linuxos telepítőpendrive tisztaságát.

Számomra néha hihetetlen, micsoda károkat képes okozni az agyakban az erőltetett növekedésre buzdító tech média biztonsággal kapcsolatos hisztériakeltése.

Mutass egy olyan vírust, ami 2014 óta jelent meg, javítatlan XP sebezhetőséget használ ki és egy USB-re kiírandó ISO-s Linuxot/Windows-t fertőz meg úgy, hogy a vírus működőképesen felmegy az új rendszerre! Ha nem tudsz ilyet mutatni, akkor felsültél és csak egy tech-demagógiát bégető birka vagy.

Ezek még Core2Duo-n is lassú szarok. Egyéb tipp, ami nem bloatware?

Valamit nagyon benéztél, mert még korai C2D-nél gyengébb gépeken is mennek ezek (korai Atom, P4 Celeron). Nyilván nem Qt-s, meg Gtk3-as appokat kell rátenni, mert akkor hiába a sovány ablakkezelő, a futó alkalmazások eszik meg reggelire a gépet. Azt meg végképp nem értem, miért bloatware-ek ezek, mikor még a Gtk2-s környezetek, appok hardverigénye az XP SP3-hoz mérten is kisebb. Ennyi erővel akkor minden bloatware, ami 2001 után jelent meg.

Tapasztalatom szerint nem a proci szokott lenni a szűk keresztmetszet, meg nem is a régi HDD, mert ezektől még általában futnak az újabb OS-ek, csak lassan (meg általában olcsón kukázható bele erősebb proci / (ha nem laposról van szó) Videó Károly, meg valalmi olcsó SSD). Ami egy régi gépen igazán korlátozó tényező, az a támogatott RAM max. mennyisége, ez szokott már sokszor kevés lenni ha 4 giga alatt van, érdemes szerezni bele minél több memóriát, sokkal fontosabb, mint a proci meg az SSD, általában +1 giga RAM is sokat számít ezen a szinten. Szóval nem a Win9x GDI kirajzolási sebességét kéne nézni egy ilyen gépen, hanem az alkalmazásokat úgy összeválogatni hozzá, hogy kis memóriaigényűek legyenek, és ne a Swap hegyek sötét völgyébe menjen az ember kirándulni, ha beröffenti.

hiába a sovány ablakkezelő, a futó alkalmazások eszik meg reggelire a gépet

Tehát elismerted, hogy a GTK3 és a Qt bloat. Végre valamiben már egyetértünk. Tekintettel arra, hogy az értelmesen használható irodai, grafikai, hálózati, webböngésző stb. felhasználói programokat az előbbi kettő valamelyikében írták, illetve a fejlődésmániás fejlesztők egyre szívesebben portolják a GTK2-s app-okat is GTK3-ra, ismételten ott tartunk, hogy ha értelmesen, legalább Win 98-as integráltságot és funkcionalitást szeretnél kihozni a rendszeredből, akkor muszáj lesz bloatware-t használnod.

Szóval nem a Win9x GDI kirajzolási sebességét kéne nézni

Miért nem kéne nézni? Egy Win9x GDI kirajzolási sebessége még a GTK2-det is veri azonos hardveren, de még a GTK1-et is. Memóriahasználatban szintén. Annyi hátulütő van, hogy nem composite desktop. Naés? Miért legyen composite desktop, ha amúgy gyors?

Nem bloatware a Gtk3/Qt, hanem mai gépekre van szabva, nem régiekre. Van nagyon sok Gtk2, Gtk1, X-es alapokon nyugvó alkalmazás, fel kell őket fedezni, próbálgatni. Nyilván, ha ilyenre adja az ember a fejét, akkor kompromisszumokat kell vállalni, és nem lehet mindenből a legcsilivibbet, meg legfunkciógazdagabb szoftvert telepíteni. Akinek az kell, az vesz i3-i7-es gépeket 8-16 giga RAM-mal, és használja azokat.

A GDI kirajzolási sebesség azért nem fontos, mert a hajadra kenheted, ha a böngésző miatt a rendszer elkezd swapolni, és a HDD-darálás alatt másfél percig tart annak az ablaknak a kirajzolása, ami amúgy 5ms alatt kirajzolódna normál esetben (Gtk-n, és Win9x GDI-n is). Márpedig Win9x alatt sem grafikus felület a hardverigényes egy régi gépnek, hanem a rajta futó alklamazások, nézd meg régi Firefoxszal, Operával, nagyon gyorsan ki fog fogyni a memóriából már 2-3 tabbal is, ha böngészgetsz vele egy kicsit, és akkor még nem futtattál a háttérben semmit, meg nem használtál Flasht.

Nolám. Felsülés LVL Raynes... (thx szegecs)

Nem a francot nem biztonságos. Akinek nem elég a 128 bites AES, az szépen becsomagolja az anyagot 256 bites AES-t támogató 7-zippel, és úgy tölti fel, így a kulcs 182+256=384 bitre erősödik. Azt mire feltörik a szakértők, akár csak egy embernél is, meggebednek, nem éri meg nekik az egész munka és akkor hol lesznek még a többi anyag visszafejtésétől.

Raynes - 2013. 01. 21. 14:13

Én meg azt mondom, hogy egy GTK1-es app kinézete bőven elég, performance-ra pedig jóval gyorsabban teljesít, mint egy GTK2 és nagyságrendekkel gyorsabban, mint egy GTK3. Akinek nem elég a GTK1, az vesz Mac-et.

Raynes azt mondja, hogy mindenkinek elég az AES-128. Én meg ugyanezzel a logikával azt mondom, hogy mindenkinek elég a GTK1.

Persze ha cserélnénk, érvelhetnék én is az AES-256 mellett, hogy az már kvantumszámítógépekre, meg az NSA szuperszámítógépeire készült. Mindegy, ezt meghagyom a fejlődésmániásoknak. :)

Addig is örülök, hogy ebben is egyetértünk. Csak ha már másban azt mondod, elég a kevesebb, akkor please ne rám tukmáld a bloatware-t, meg magyarázd ki a létjogosultságát!

Nem értem ezt a bloat mániát. Vannak újabb, jobb framework-ök/nyelvek/stb., amivel ugyanazt a funkciót mondjuk 3-ad annyi idő alatt lefejleszteni. Innentől
kezdve mint fejlesztő had ne érdekeljen, hogy valakinek a 20 éves gépén lassú, amikor a felhasználók kb. 99.9999%-a meg egységnyi idő alatt 3x annyi feature-t
fog kapni.

Helyesen: Vannak újabb (!= jobb) framework-ök, nyelvek stb. amivel ugyanazt a funkciót mondjuk 3-ad annyi idő lefejleszteni és 5x-10x annyi erőforrást zabál. Innentől kezdve, mint lusta, nemtörődöm fejlesztőt hadd ne érdekelje már sz332-t, hogy valakinek egy - az ő ultracsili fejlesztői munkaállomásához képest - régi gépén lassú, amikor a felhasználók 99%-a olyan feature-öket fog kapni, amit amúgy a kutya se kért néhány idealista sales-est és marketingest leszámítva.

Nézzük: a legkevesebbet zabáló Pentium III TDP-je 16 W. Az asszonynak van egy Asus táblája, Win 8.1-gyel adták, most Win 10 van rajta. 3 éves, elég sokat használt, de azért 3-4 órát simán kibír az akkuja, amely egyébként 31 Wh-ás. A Pentium III-ad ezzel az akkuval kevesebb ideig menne, és az alaplapot, a háttértárat, és a hozzá dukáló CRT monitort nem is számítottam. Így együtt talán 15 percre lenne elég.

Szóval, mi is az optimális?

Kitörölhetem a fenekem a lényegeddel. Ugyanis...

  1. Senki nem kérte az alacsonyabb TDP-t. Normálisan kioptimalizált szoftvert kértem.
  2. Pont az a mechanizmus és folyamat, amit védesz, pont azzal van a legnagyobb probléma. Ezt hívják erőltetett növekedésnek.

Nekem teljesen jó a P3 és ha a hardver képes valamire assembly-ben megírt szoftverrel, akkor minden más hozzá képest bloatware. Ha nem képes rá, akkor nem képes rá. Egy HD film lejátszását, ha megoldod CPU-ból egy P3-on, akkor onnantól kezdve minden lejátszó, ami P4-et vagy C2D-t igényel, bloatware. Ezt hívnák valós (és nem relatív, hardverekhez mért) fejlődésnek a szoftveriparban. Ezért volt jobb a C64, meg az Amiga scene, meg a 286-386 scene. Mert lassabb volt a hardverpiac növekedése, kevésbé rabszolgák gyártották a gépeket és programozóék rákényszerültek normális programokat írni, kimaxolva és kioptimalizálva adott hardverre. Most a divatinformatikus legördül az egyetemi futószalagról, python-ban, javascript-ben, Qt-ben, .NET-ben, meg egyéb bloatware-ekben találja meg magát, mert "jaj minek optimalizáljak, itt a csili hardver, ezen éppen működik gyorsan". Szánalmas, mi lett az informatikából.

"Egy HD film lejátszását, ha megoldod CPU-ból egy P3-on, akkor onnantól kezdve minden lejátszó, ami P4-et vagy C2D-t igényel, bloatware."
És ha század akkora erőforrásigénnyel teszi, akkor nem a P3/assembly a bloat?
Nincs olyan, hogy optimális szoftver. Olyan van, hogy adott hardveren optimális szoftver. Egy AES kódolás vagy egy videolejátszás egy P III-on iszonyat bloat kód egy integrált GPU-s mai Intel procihoz képest.

Erőltetett növekedés az, amikor rászoktatnak a 4K-ra, pedig semmi szükség rá, és azért veszel csilliókért új VGA-t, amihez Paks is kevés. Az, ha egy mindennapos feladatot a korábbi tizedéből oldasz meg, az rohadtul nem erőltetett növekedés. De ha nem így gondolod, akkor javaslom, hogy térj át mondjuk ISDN-alapú netkapcsolatra, hiszen minek az a sok iszonyatos teljesítményű switch-proci.

Én nem szeretnék ólomból öntött betűkből oldalakat tördelni és F-14-es vadászgépek irányzólézer-meghajtó egységével megépített színbontó rendszereken filmre bontani, majd onnan többkilowattos lámpákkal lemezre világítani az anyagot, amelyet valaki egy világítóasztal felett görnyedve összemontírozott. 20 perc alatt összerakom az oldalt Adobe CC-vel, elküldöm a nyomdának PDF-ben, és onnan közvetlenül a lemezre kerül. Ez a P III-as korszakban több óra volt.
Hiszen már 100 évvel ezelőtt is tudtak színes újságot nyomtatni, minek a fejlődés?!

Igen, csak az ember jellemzően nem egy szempont alapján választ, és a fogyasztás csak egy dolog, amit mérlegelni kell csomó mással együtt. Már ha mérlegel egyáltalán.

Szerintem a kutya ott van elásva, hogy az emberek nem teszik. Ne a Microsoftot hibáztasd, hogy pénzt akar keresni, hiszen az a dolga. Nem jótékony szervezet, nem alapítvány. Ez van. A ragadozót se nagyon hibáztathatjuk, ha megeszi a cuki kis nyuszikát.

Akit hibáztatni kellene, ha annyira akarsz valakit, az az ember, aki megveszi az új gépet, lenyeli a marketinget, és nem hajlandó tudatos vásárlásra. Az átlag felhasználó lehetne tudatosabb, választhatná a régebbi hardvert, választhatná a régebbi rendszert. Ha a használati szokások azt mutatják, hogy van igény a régebbire, akkor arra fognak a fejlesztők gyúrni.

Pont az általad annyira utált MS volt az, aki 12 évig támogatta az XP-t, mert volt rá igény. Na persze azt se jófejségből tette, hanem mert az érdekek ezt diktálták. Ennyi.

Jogos amit írsz egyébként. Részben. Nagyon elvakultnak hangzik az, hogy csak a P3, meg csak az XP, és hogy minden azóta bloat, szar. Nem látom a mondanivalódban azt, hogy megértenéd bizonyos kompromisszumok szükségességét. Rengeteg olyan fejlesztés van az új hardverekben és az új szoftverekben is, ami némi exra teljesítményért jobb élményt, több biztonságot, nagyobb kényelmet ad a felhasználóknak, ezek igen is szükségesek, hiába kell erősebb gép hozzájuk.

De a mondanivalód alapja is igaz, hogy tényleg sok vas kerül ki feleslegesen a szemétre, és hogy tényleg megvezethetők az userek, és van hogy tényleg túltolják a fejlesztők.

Ahogy írtam, az usereket kell meggyőzni, hogy ragaszkodjanak ahhoz, ami egyébként megfelel, ne dőljenek be a marketingnek. Kérdés, hogy mennyire meggyőzhetők.

Lásd azt a réteget, aki megveszi a sportkocsit, és úgy érzi attól menő az autó, ha nagyot bömböl. Eközben a kocsi motorja teljesen csendes, és a gyártó HANGSZÓRÓkat rak be a bömbölés szimulálására azért, hogy a menőcsávó továbbra is menőnek érezze magát.

Akit hibáztatni kellene az nem csak az r=1, aki képtelen vagy nem hajlandó a tudatos vásárlásra.

Akit hibáztatni kellene, az mindenki, aki ezt így lehetővé tette. A CFC tartalmú dezodorokat be tudták tiltani? Miért? Mert valaki rájött, hogy káros a környezetre. Egyébként ma is ugyanúgy vennék és a birka elintézné azzal a kifogással, hogy "jaj én nem fújok annyit, amúgyse az enyémtől lesz ózonlyuk, meg hát praktikusabb mint a golyós dezodor". Te is jöhetnél azzal, hogy "nem a nagyvállalatok a hibásak, ők csak legyártják, meg marketingezik, a nem tudatos fogyasztó fújja ki".

Olyan szabályozásra lenne szükség első körben, ami megakadályozza azt, hogy megérje három év után új gépet venni és a régit kidobni. Még ha újra tudod hasznosítani, akkor is rengeteg energiát elpazaroltál, amit még legalább 50 évig fosszílis tüzelőanyagok pöfékeléssel fognak előállítani.

A P3 egy idealizmus, az én idealizmusom. Bár gondolom, ez már leesett. :P Felőlem lehetne egy P2, egy P4, vagy egy C2D is. Itt a lényeg az, hogy adott hardver képes adott feladatokra, megfelelő szoftverrel. A gyártó aztán úgy dönt, kihoz egy szoftvert, ami már csak egy másik hardveren megfelelő, a korábbin bloat. Ezzel pedig erőlteti a növekedést (ami neki extraprofitot jelent). A farkast, ha emberek közé keveredik és megtámad egy embert, lelőni/elkábítani szokás, nem birka módra elsétálni mellette, hogy "jaj hát hiszen farkas, miért hibáztassuk?". Meg kell regulázni a hardver- és szoftveripart.

"A CFC tartalmú dezodorokat be tudták tiltani? Miért? Mert valaki rájött, hogy káros a környezetre."

Kifelejted azt, hogy nincs benne nagy biznisz. Ha volna lehet nem siettek volna a kitiltással. Csak feltételezni tudom, hogy az elektromos autók elterjedésének gátját sem az képezi, hogy nem jött senki rá arra, hogy mennyire káros a környezetre a sok füst amit az autók okádnak magukból, hanem az, hogy valakiknek rohadtul megéri az olajbiznisz.

"Itt a lényeg az, hogy adott hardver képes adott feladatokra, megfelelő szoftverrel."

De pont ezaz, hogy nem képes. Van amire alkalmas, van amire nem. A legtöbb ember nem olyan feladatokra használja a gépét, amire alkalmas. Annó te beszéltél SD videó lejátszásról, kényelmesen kizártad a HD-t, 4k-t. Azt mondod, hogy felesleges. Miért is? Nekem az elégnagy tévémen látható előnye van a HD-nek. Miért gondolod, hogy felesleges? Ez csak egy példa, nem kifejezetten a HD-ról van szó, hanem olyan igényekről, amikhez szükség van a komolyabb vasra, és nem veszed figyelembe, hogy ilyen is van

Számítógépmonitoron felesleges. Pláne olyan monitorokon, amikkel a P3-asokat megvették. Ha élményt akarsz, leülsz a nagyképernyős tévé elé. Egy számítógépmonitoron nézett full HD nem ad nagyságrendekkel jobb élményt egy számítógépmonitoron nézett SD-nél. Egy nagyképernyős tévén nézett full HD nagyságrendekkel jobb élményt ad egy monitoron nézett SD-nél vagy full HD-nál. Nagyjából a vidéki kistermes mozi és az IMAX közti különbség. A tévében pedig van célhardver a H.264 dekódolására. Mert oda való a full HD film és nem a számítógépre.

Kifelejted azt, hogy nincs benne nagy biznisz.

A hajtógázos spraykben? Most trollkodsz?

Apropó, elektromos autók. Leginkább a magas bekerülési költség és a nyugati kényelmeskedés (nem elég az 500 km helyett a 200 km hatótáv) tehet arról, hogy még nem szorították le az utakról a pöfékelős autókat. Magyarországon meg még a fizetések is. Ám nézd meg Norvégiát. Nagyságrendekkel jobb a helyzet elektromosautó szempontból. Csak ott politikai akarat is van hozzá. Ennyit számít.

"Pláne olyan monitorokon, amikkel a P3-asokat megvették"

Tehát nem csak azt mondod, hogy az ember ne használjon új számítógépet, ne használjon új monitort sem? Vakítsam magam egy CRT monitorral esetleg?

"számítógépmonitoron nézett full HD nem ad nagyságrendekkel jobb élményt egy számítógépmonitoron nézett SD-nél"

Itt van előttem egy számítógép monitor, amin szoktam SD és HD tartalmat is nézni. Ténylegesen látom, hogy az állításod nem igaz. Annyira nem, hogy a tabletemen is látszik a különbség HD és SD közt, pedig a felbontása csupán 1024x768.

"A hajtógázos spraykben? Most trollkodsz?"

Nem, az elképzelhetőbb, hogy tévedek, de akkor fejtsd ki. Úgy sejtem (lehet rosszul) hogy nagyobb érdekek vannak az olaj piacon, amik mondjuk akadályoznák az elektromos autók elterjedését, mint amilyen érdekek akadályoznák (akadályozták) a hajtógázas spray-k káros összetevőinek a betiltását.

"Leginkább a magas bekerülési költség és a nyugati kényelmeskedés"

Ez teljesen jogos, de nem gondolnám, hogy nincs valamekkora befolyása az olajiparnak erre. Nekik nem jó ha nincs kinek eladni az üzemanyagot, és van annyi pénz benne, hogy az befolyássá legyen alakítható. Legalábbis erről szólnak az összeesküvések, amiknek őszintén nem tudom, hogy higgyek-e. Az biztos, hogy van benne logika.

"Egy HD film lejátszását, ha megoldod CPU-ból egy P3-on, akkor onnantól kezdve minden lejátszó, ami P4-et vagy C2D-t igényel, bloatware."

Megoldható az említett gépen a HD film lejátszása, csak egy 'S' maradt ki. PS3 gépen már menni fog a Cell CPU-ból a HD filmek lejátszása. :)

Olyan van, hogy adott hardveren optimális szoftver.

Ebben egyetértünk.

Erőltetett növekedés az, amikor rászoktatnak a 4K-ra, pedig semmi szükség rá, és azért veszel csilliókért új VGA-t, amihez Paks is kevés.

Ebben is egyetértünk.

Az ólombetű-undoroddal, meg az F14 vadászgépes színbontásoddal kapcsolatban is egyetértünk. Az említett előrelépést nevezzük fejlődésnek. Ugyanis adott feladat elvégzéséhez nagyságrendekkel kevesebb erőforrás (levilágító kilowatt és idő) felhasználására van szükséged.

Amiben nem értünk egyet, hogy nem csak az Adobe CC-hez kell i5-ös, hanem lassan már szimpla szöveges kommunikációhoz, szmájlikhoz és képekhez. Vagy ahhoz, hogy egy támogatott operációs rendszert értelmesen, lassulgatás nélkül futtathass, legyen az akár Windows vagy Linux. Pedig nem 4K-s képek, de még csak nem is Full HD-k. Meg az operációs rendszer sem tud nagyságrendekkel többet, mint az elődje. Egy-két cicoma ott, még néhány újítás amott és máris 10x annyit zabál úgy általában az egész rendszer. Vagy az, hogy egy index.hu megjelenítéséhez, amin a szöveges tartalom pár kByte, a megjelenített képi tartalom pedig < 2 MByte, ott miért kell 13 MByte overhead, minden egyes oldalletöltésnél. Az, hogy egy soundcloud.com, ami mp3-at játszik le, album cover-t jelenít meg, meg továbbléptet egy következő számra, miért kell minden oldalletöltésnél a lejátszott zenénél kétszer annyi adatot letölteni? Ha a 4K erőltetett növekedés, akkor ez is az. És ez csak a jéghegy csúcsa. Oldalakon át lehetne sorolni, micsoda pazarlás az egész modern web úgy ahogy van, az Ubuntuval, a Linux Mint-tel, a Windows 10-zel együtt. Nem győznéd levilágítani. :P

Az a PC korszak azért már erősen leáldozóban van. Egy in-order magos kis fogyasztású Android eszközön tökéletesen működik minden ami egy átlagos usernek kell. Természetesen egy mai technológiával gyártott Cortex A53 nem azonos az ezredforduló Pentium 3-jával. De különben sem a P3 múltba-nézés vezet a jobb jövőbe.

Még pár gondolat. Amellett, hogy optimális szoftver adott hardverre nézve, van olyan is, hogy adott feladatra nézve, adott hardveren optimális szoftver. Ha van egy X képnézegető szoftver, ami 386-oson 10 másodperc alatt rajzol ki egy 2 megapixeles képet, az akkor tekinthető optimális szoftvernek, amennyiben nincs nála gyorsabb, ami ugyanazt a feladatot elvégzi. Ha van egy Y szoftver, ami 386-oson 20 másodperc alatt rajzol, 486-oson pedig 10 másodperc alatt, az max. a 486-oson lehet optimális szoftver, de csak akkor, ha a 386-oson futó X legalább 10,1 másodperc alatt rajzol 486-oson. Csakhogy ennek igen kicsi a valószínűsége, mert X jóeséllyel 5 másodperc alatt fog rajzolni. Minden esetben, amikor ez a reláció a két szoftver között fennáll, Y szoftver X-re nézve relatív bloatware. Avagy ugyanazt tudja egy jobb hardveren, de valójában sokkal pazarlóbb. Az a veszélyes ebben, hogy a lusta fejlesztők és az idealista mérnök urak tudnak TDP-vel, meg a hardvernek köszönhető gyorsulással érvelni egy silányabb és pazarlóbb szoftver mellett. És nagyjából így jutottunk ide, ahol most vagyunk.

Nem nézhetsz úgy egy szoftvert, mint egyetlen funkció megvalósítását.
Ha egy 386-oson X 10 mp alatt rajzol ki egy 2 megapixeles képet, 50 mp alatt egy 10 megapixelest és nem tud megjeleníteni egy 20 megapixelest, ezzel szemben Y képes az utóbbira, és ennek az az ára, hogy a 2 megapixeles 20 mp, az nem nem optimális, hanem egy más feladatra tervezett szoftver. Ha nincs rá szükséged, használd X-et.

Azt mondod, hogy nem tud nagyságrendekkel többet egy mai op.rendszer egy 20 évvel ezelőttinél. A te szemszögedből lehet, hogy nem, de az általad lenézett fejlesztők szemszögéből igen. Mondhatod, hogy téged nem érint, hogy egy Ubuntu lassan egy kenyérpirítón is elfut, de aki kenyérpirítón akarja futtatni, annak fontos.
A magas szintű nyelvek és az op.rendszerek magas absztrakciós képessége miatti „bloatság” teszi lehetővé azt, hogy akár az átlagnál egy kicsit magasabban képzett user képes legyen automatizálni feladatokat, és ezért ne kelljen egy külön fejlesztő, illetve azt, hogy egy fejlesztő egy chatszoftvert megírhasson úgy, hogy nem kell elmélyülnie a fizikai kommunikáció mélységeiben (és ahhoz a rohadás animált szmájlihoz sem kell külön videolejátszót írnia). Az általad emlegetett optimalizáció szintje ugyanis kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy nem kell absztrakciós réteg a hálózati kommunikáció fölé, írjuk meg ethernetre és 3G modemre is külön. De aztán jöhet, hogy ilyen chipset, olyan chipset. Hol a vége?

Ha nincs rá szükséged, használd X-et.

Támogatod is? Vagy hisztériakeltéssel és agresszív, tenyérbemászó üzletpolitikával megpróbálsz rávenni Y-ra?

Ubuntu lassan egy kenyérpirítón is elfut, de aki kenyérpirítón akarja futtatni, annak fontos.

Azt megnézem, hogyan boot-olod azt a bloatware-t egy kenyérpirítón. A Raspberry PI jútyúboknál is felgyorsítják a videót, ha Ubuntu boot-ol rajta.

Ott a vége, hogy a hálózati kommunikáció nem lassabb az absztrakciós rétegektől. Nem az absztrakciós rétegekkel van baj, hanem azzal, ha X-et nem támogatják és rákényszerítenek Y használatára, amit meg amúgy a kutya se kért, néhány marketing-idealista sales-esen meg befektetőn kívül.

Egyébként meg miért ne írjon egy fejlesztő egy videólejátszót az animált szmájlihoz? Ami azt és csak azt képes lejátszani, a legoptimálisabban? Mert most belevágnak szinte egy egész VLC-t, tele - a szmájli lejátszás esetében - halott kóddal, csak mert idealistáék szerették volna, hogy mindenre jó legyen.

Nem tévedsz. Egészen addig megoldhatatlan, amíg valaki nem produkál rá egy működő megoldást P3-on. Ha viszont valaki produkál rá, onnantól megoldható és minden korábbi megoldás hozzá képest automatikusan bloattá változik. Megjegyzem, itt most egy 25-30 FPS-es HD videó lejátszásáról beszélünk, kizárólag CPU általi dekódolással.

Egyelőre annyit ismertem el, hogy P3-ra nincs olyan kód, ami képes H.264-et Full HD-ban dekódolni úgy, hogy 25-30 FPS-es videó folyamatosan, frameskip nélkül menjen.

Az, hogy egy, a P3-nál csilibb processzor ezt megoldja, nem a P3 silányságát bizonyítja, hanem azt, hogy a csilibb processzoron futó kód relatíve jó minőségű. Azonban ha P3-ra lenne egy olyan kód, ami ott is dekódolja a HD-t, akkor a csilibb processzoron futó kód relatíve silányabb minőségű lenne - mivel az képtelen P3-on frameskip nélküli eredményt produkálni.

Érdekesség amúgy, hogy mind a VLC-ben, mind más, libavcodec-et használó media player-ben a H.264 dekódolás folyamatosan fejlődött. Igen, jól láttad: fejlődött. Emlékszem, amikor még sima mobile CoreDuo-n (core 1 és nem 2!!) akadozva ment egy full HD, kb. 2009 körül. Nagyjából 2013-ban már, nyilván magasabb verziószámú dekóderrel, az eredmény nagyságrendekkel jobb volt. Alacsonyabb CPU, kevesebb akadozás. Igen, ugyanaz a film (régen sokat néztem Pilot's Eye-t és megtartottam őket), mielőtt még a ref frame-ekkel jönnél.

Valahogy így kell optimalizálni és valami ilyesmit hívunk valódi fejlődésnek.

"Egyelőre annyit ismertem el, hogy P3-ra nincs olyan kód, ami képes H.264-et Full HD-ban dekódolni úgy, hogy 25-30 FPS-es videó folyamatosan, frameskip nélkül menjen."
A kiindulás az volt, hogy azért nem megy P3-mon, mert bloat a kód. Én arra próbáltam rámutatni, hogy egy olyan processzorhoz viszonyítasz, amelynek az elemi művelet/watt aránya sokkal rosszabb, mint egy mai, akár messze nem felsőkategóriás processzoré. Én ezt is fejlődésnek tekintem. Ezért mondom, hogy valójában a P3 bloat. (Ahogy a Die Hard 3-ban elhangzott: – Milyen hikomatos autó ez? Hajts már egy kicsit jobban! – Ez egy Yugo. Keveset fogyaszt, viszont nem megy!) Éppen ezért, arra törekedni, hogy ma is gyártsanak ilyen elavult eszközöket „cseredarabnak”, nem környezetkímélő, pont ellenkezőleg.

"Nagyjából 2013-ban már, nyilván magasabb verziószámú dekóderrel, az eredmény nagyságrendekkel jobb volt"
Lehet, hogy sokat dobott a kód minőségén, hogy a Cisco közreadta a saját implementációját BSD licenc alatt.

Mivel a H.264-ről nincs túl sok mélyreható ismeretem, így nem a kódolás módja felől közelítem meg a kérdést.
Egy 1080p@30 videó tömörítetlenül 186 MB/s, tehát elvileg ezt kéne kiadnia magából a dekódolónak. Köszönhetően a klasszikus 4:2:0 chroma subsamplingnek, ez a valóságban máris csak a fele, 93 MB/s. A P III esetében a hozzá használatos PC133-as SDRAM-ok 1066 MB/s elméleti maximumot tudnak. A kérdés: ez elég? A válasz: határeset. A dekódolás folyamán szükség van a korábbi frame-ekre, ha jól emlékszem, akkor a H.264 esetén maximum 16-ra, de ez a sebesség szempontjából lényegtelen. A kérdés az, hogy elég-e a 133 MHz-es FSB arra, hogy olvassuk a streamet, dekódoljunk, és közben visszaolvassunk korábban dekódolt frame-eket, végül az egészet kiküldjük a VGA felé. Nos, én azt gondolom, hogy nem, mert ez 3×93 MB/s+a stream sebesség minimum (korábbi frame be, kész frame ki, kész frame VGA-ba, plusz a stream olvasása), ebből a stream olvasása és 2×93 MB a processzort terheli, tehát csak memóriaműveletekre megy el a futásidő 20%-a, a maradékban kellene dekódolni. Mivel egy korábbi hozzászólás miatt érdekelt, megnéztem egy T2250-es CoreDuo procival egy Lubuntun VLC-vel a full HD dekódolást, az 1,73 GHz-es két magon 140%-ot zabált.
De biztos vannak itt olyanok, akik ezt sokkal precízebben is ki tudják számolni, mert ugyan eredetileg progmatosnak készültem, de elbűvölt a nyomda világa, így „csak” egy nyomdász vagyok némi sysadmin és programozói gyakorlattal, aki a VideoPraktika c. lapot tervezte és tördelte 15 évig. :)

Nézzük: a legkevesebbet zabáló Pentium III TDP-je 16 W. Az asszonynak van egy Asus táblája, Win 8.1-gyel adták, most Win 10 van rajta. 3 éves, elég sokat használt, de azért 3-4 órát simán kibír az akkuja, amely egyébként 31 Wh-ás. A Pentium III-ad ezzel az akkuval kevesebb ideig menne

6 betű: R-E-Z-S-I-C-S-Ö-K-K-E-N-T-É-S

Érdekelne, hogy véleményed szerint mennyivel lesz kevesebb a mama villanyszámlája egy év alatt az alacsonyabb fogyasztásnak köszönhetően, átlag napi egy óra számítózást figyelembe véve (az ASUS tábla bekerülési költségével most nem számolva).

Egy zacskó szotyi kijön belőle?

A dolog teljesen irreleváns abban a tekintetben, hogy a táblát három dologra használja: Skype, FB, filmnézés. Mindhárom kb. reménytelen lenne egy P III-mal. tehát, ha egy P III állna a sarokban, akkor egyáltalán nem lenne fogyasztás, mivel a szükséges feladatok ellátására alkalmatlan.
Ha viszont mégis megpróbálok arányosítani: volt anno egy Dell P III-asom, amit anno ki is mértem: átlagosan 80 W-ot vett fel. Monitor nélkül. Ha mondjuk az említett táblában lévő processzor teljesítménykülönbségével (kb. 3,5) felszorzom, akkor 280 W-os fogyasztást kapok. Monitor nélkül. A táblához egy 5 V/2 A-es töltő jár. Bármennyire terhelem, kevesebbet vesz fel, mint a töltés, de legyen karácsony, számoljunk 10 W-os fogyasztással. Monitorral. Nagyon pongyola számítás, de érzékelteti az arányokat.

A kérdésedre válaszolva: 98,55 kWh/éves megtakarítással, 37,56 Ft/kWh árral számolva a megspórolt összegből ma vehetnék a Tescoban 19 zacskó (3,8 kg) szotyit, és még maradna is 110 Ft-om. :D

Az volt erőforrásigényesebb, hogy a táblát kellett választanod az Optiplex további használata helyett.

Az volt erőforrásigényesebb, hogy másoknak is így kellett dönteniük.

Az lett volna kevésbé erőforrásigényes, ha van natív, pehelysúlyú, hatékony szoftveres alternatíva az Optiplexre.

Mégis mit csináltam volna azzal a géppel, amelyben kétszer cseréltem memóriát, egyszer processzort, utoljára egy tápot? 8 év alatt ennyit bírt. (A legrövidebb életű gépem volt.)

"Az lett volna kevésbé erőforrásigényes, ha van natív, pehelysúlyú, hatékony szoftveres alternatíva az Optiplexre."
Miért nem foglalod el magad, és írsz Z80-ra assemblyben H.264 dekódert? Szerinted annak is kéne mennie, ha elég hatékonyan optimalizált a kód...

Más, ha tönkremegy magától.

Azokról a gépekről van szó főként, amik nem mennek tönkre maguktól, hanem azért porosodnak, mert szoftverfejlesztőék lusták voltak optimalizálni.

Szerinted annak is kéne mennie, ha elég hatékonyan optimalizált a kód...

Nem, nem kéne mennie. A H.264 pedig egy rossz példa, mert azt pont, hogy optimalizálták, amennyire lehetett. Persze az első megjelent H.264 kodek messze nem volt annyira optimális, mint egy mai. A VP8 pedig már gyakorlatilag majdnem full assembly-ben van írva. Egy H.264-et SD minőségben bőven lejátszol egy P3-on.

Részben off:

Ha én veszek ma egy konfigot, aztán:
* 3 év múlva lecserélem benne a lemezeket (mert mondjuk bad sectoros lett)
* 5 év múlva lecserélem benne a memóriát (mert több mindent kell egyszerre csinálnom)
* 6 év múlva lecserélem benne az alaplapot és a CPU-t (mert megváltoztak az igényeim és kell a gyorsabb CPU)
* 8 év múlva lecserélem a házat (mert nem megy bele elég lemez pl.) és a tápot (mert nem bírja az új ház több fogyasztóját)
az ugyanaz a gép, vagy nem? (Lásd még Thezeus és a hajója)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

De akkor ugyanezen az elven azért a háttértár, mert az tartalmazza a számítógép működéséhez szükséges szoftvereket, nem?
De akkor ugyanezen az elven azért a ház, mert az tartalmazza (és a szó legszorosabb értelmében: szorítja csavarral egybe) a működéshez szükséges egységeket, nem?
De akkor...

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Félre ne érts, én nemhogy a P3, hanem a P4 gépeket is veszélyes hulladékként tekintettem már 5 évvel ezelőtt is és elszállíttattam.

Amire utalni próbáltam az az, hogy nem a fogyasztásra érdemes hivatkozni ilyenkor, mert a topicban felvetett felhasználók olyan keveset fogják használni a készüléket a fogyasztáskülönbséghez képest, hogy sose fog megtérülni, ha ezt a szempontot nézzük.

Épp ezért a 98,55 kWh/év megtakarítás nem is tudom hogyan jöhetett ki. Éjjel-nappal menő géppel számoltál, mintha szervert üzemeltetne a mama és belekeverted a processzor teljesítménykülönbséget teljesen feleslegesen...

Valóság ezzel szemben az, hogy az átlag napi 1 óra használattal számolva, 80W fogyasztással és 37,56 Ft/kWh árral kalkulálva havonta 90 forintra jön ki a számítógépnek a villanyszámlára gyakorolt hatása.

Szóval nem érdemes a fogyasztásra hivatkozni.

Van benne igazság, de a korszellemhez sajnos nem illeszkedik. Régebben muszáj volt optimalizálni (javarészt pont a hardver miatt), emiatt a fejlesztés több ideig tartott => költségesebb volt. Viszont ma már a fejlesztési vezető/projektmanager/akárki is azt gondolja, hogy az app legyen kész minél előbb, mehessen számlába és jöhet a következő projekt.
Ha viszont arra gondolok, hogy pl a régi 16bites SNES játékok mekkora játékélményt tudtak nyújtani azon a hardweren, vagy hogy a doom2 még egy zsebszámológépen is elfutott volna, akkor meg aláírom amit mondasz, mert az optimalizálás jó.

----------------
CO

Nem, mert így tekintve a „nem optimalizálok minden hardverre” a CEO pénzéhségére lesz visszavezetve (mint az több helyen előkerül, analógia: „mocskosmultik”), nem pedig arra, hogy gyakorlatilag lehetetlen, mert ennyi erővel minden szoftverfejlesztő megírhatja a rá eső részt újra az op.rendszerből.

+1 egy T420 szintű gép mindenre elég kell legyen, stabil, megbízható, adott felhasználásra még erős is (én is egy T420-at használok, simán lehet rajta programozni is, kellemes szerkezet, jelenleg +4GB ramot meg SSD akarok csak bele, de amúgy bőven elég). Viszont mivel otthonra kell, aksi idő gondolom annyira nem játszik, meg nem kell mai gpu se egy linux alá netezésre, szerintem érdemes egy T410, X201, T510 stb. vagy ezek hp pl. elitbook 8440p egy elég jó gép, dell megfelelői után nézni, mert ez már bőven elég kell legyen erre és jóval olcsóbbak a sandys gépeknél, mert a sandy energia hatékonyabb és jobban bírja aksin. Ha a kijelző kicsi rá lehet kötni monitorra és akár laptop kijelző + monitorral is lehet használni.

Lehet, hogy rosszul bántak vele gyerekkorában és ez egyfajta kései bosszú. :)
Különben vízfejű nagy cégeknél, ahol özönvíz előtti pc-k ketyegnek és lehetetlen lecserélni őket valóban jól jön az Opera mini ha csak a böngészés kell a céges programok mellett, amiket meg úgysem fejleszt senki ezért jó a régi gép is. :)

Elsőre én is ezt javasoltam. Vagy tabletnél is olcsóbban van Chromebox vagy egy normális Android box.

De ha már bármilyen okból mégis ilyen őskövületet kell böngészésre használni, akkor az Opera mini jobb választás mint egy spártai böngésző kikapcsolt JS-sel. Opera mini-nél a JavaScript szerver oldalon fut le, és a "kliens" oldalon csak le van renderelve. Persze nem minden JS-t intenzíven használó weboldal működik Opera minin, de a semmi JS-nél így is sokkal jobb. A gépigénye pedig egészen minimális.

+1 A tablet előnyei:

- nem kell rá vírusírtó
- nem kell újratelepítgetni a nem hozzáértő felhasználók után
- 8" vagy 10" méretű cucc már használható és nettó 12 ezer forintért már kapsz újat és több magosat
- kényelmes, ágyba vihetik
- nagyságrenddel többet bír az aksi mint laptopnál
- origó, index, facebook-ra tökéletesen használni tudják majd
- egyszerűbb a kezelése mint desktop os-nek
- tudnak vele fényképezni is
- tudnak videó telefonálni
stb stb, többiek majd írnak még előnyöket.

Ne szivasd őket szerintem sem.

( timi | 2017. 03. 25., szo – 15:39 )

http://www.lakka.tv/

Böngészőnek meg Opera mini Mivel ez a PC már egy mai böngésző minimális igényeihez is kevés általános webhasználat mellett, ezért csak egy server-aided böngésző jöhet szóba.

De talán érdemes lenne beruházni egy Chromeboxba vagy normális Android boxba (pl. Xiaomi Mi box)

( bikmakk | 2017. 03. 25., szo – 22:32 )

Ugyanilyen processzor volt abban a gépben, amit tavaly kukáztam. Vidáman működött Windows-mentesen évek óta, amíg meg nem adta magát az alaplap.

Szerintem tegyél fel egy Debian testinget. A mostani testing hamarosan stable lesz, hosszú ideig nem lesz gond vele, időnként lefuttatsz rajta egy biztonsági frissítést. Persze LXDE-vel vagy XFCE-vel. (Netinstall, majd a telepítés során kiválasztod a megfelelő GUI-t).

https://www.debian.org/devel/debian-installer/

Az ilyen-olyan Ubuntu változatokkal nekem több problémám is volt az utóbbi időben, a Xubuntu LTS pl. a barátnőm laptopján eléggé bugzott, le is cseréltem sima Debian XFCE-re, azóta nincs probléma. Ha azt gondolod, hogy sokat kell reszelgetni rajta, akkor szerintem meg fogsz lepődni, persze egy Lubuntu out-of-boxabb, de cserébe több memóriát is eszik, mint egy vanilla Debian LXDE.

Egyébként az új laptopomon szintén Debian XFCE van. Ez üresjáraton 160 MB RAM-ot igényel. Amikor ezt írom, két megnyitott Chromium tabom van, az egyiken a HUP megy, a másikon pedig zenét hallgatok a YouTube-ról. A conky rendszermonitor szerint 700 MB memória foglalt. Nyilván egy régi gépen felértékelődik a swap partíció jelentősége, de ha a szüleid nem terveznek rengeteg böngészőfület állandóan nyitva tartani, akkor nem várható semmilyen lassulás.

( manfreed (nem ellenőrzött) | 2017. 03. 26., v – 03:33 )

Ha szüleidnek nincsenek extra igényei, csupán netezésre egy Chrome OS alapú rendszert javaslok.

Nem kell foglalkozniuk a frissítésekkel (jön automatikusan), és elég kicsi a beletanulás, főleg ha a Chrome-ot már ismerik amúgy.

Pár hete tesztelgetek egyet egy régebbi laptopon, ami kifejezetten PC-re van szánva. Korábban ezen a gépen Lubuntu futott, rajta Chrome-mal netezgettem. Ahhoz képest fürgébb, teljesen jól használható.

A disztrót (ha ez annak nevezhető) CloudReady-nek hívják, itt megnézheted: https://www.neverware.com/freedownload/ Ezt épp CloudReady-nek hívják, de a lelke ugyanúgy egy Chromium OS.

Egy apróság: A laptopomban 2 giga ram van. Amikor még Lubuntu volt rajta, 1 GB volt benne, és használhatatlan volt, csak az alaprendszer futott, és a böngésző, a második lapnál már erősen swappelni kezdett. Úgyhogy javasolnám a memóriabővítést mindenképp.

"Egy apróság: A laptopomban 2 giga ram van. Amikor még Lubuntu volt rajta, 1 GB volt benne, és használhatatlan volt, csak az alaprendszer futott, és a böngésző, a második lapnál már erősen swappelni kezdett. Úgyhogy javasolnám a memóriabővítést mindenképp."

Nem tudom, hogy az utóbbi két évben mennyit változott a böngészők hardverigénye, de hadd tegyem hozzá, hogy 2015-ben még sikeresen használtam combos, 512 MB RAM-mal felszerelt gépet az akkori stable Debian squeeze alatt, a teljesen jó, de könnyűsúlyú Midori böngészővel. LibreOffice-os szövegszerkesztés, mp3 zehehallgatás (MOC) és 1-2 megnyitott tabon szöveges böngészgetés még nem, vagy csak elvétve okozott swap-írási kényszert neki. Csak akkor kezdett swappelni, amikor ezek mellé YouToube-ozni is akartam vagy offline filmet nézni.

Nem azt mondom, hogy az 1GB memória ideális, de szerintem felesleges bővíteni. Inkább szoftver fronton érdemes megtalálni a pehelysúlyú alternatívákat.

Azzal sem értek egyet, hogy ne kjnozzuk a szülőket ilyen öreg géppel, inkább vegyünk újat. Abból kell kiindulni, hogy mire és milyen gyakran akarják használni. Nyilván ha valaki videót akar vágni, akkor nem lesz neki elég ez a specifikáció, de online receptek kereséséhez és a bankos e-mailes számlakivonatok letöltéséhez meg a napi hírek elolvasásához oké. CSodát ne várjunk tőle, de szerintem nem lassul számottevően, hacsak nem 20-30 megnyitott tab az alapvető felhasználói szokás.

"Inkább szoftver fronton érdemes megtalálni a pehelysúlyú alternatívákat."

Az a baj, hogy szoftveres fronton nem biztos, hogy találsz alternatívát, ha a szoftver maga egy weboldal. Lásd Facebook. Esetleg a mobil oldallal lehet próbálkozni, de aztán annyi. Azt meg nem lehet mondani, hogy az FB-re alternatíva egy másik social network.

Facebook, Twitter, Google+, VKontakte, LinkedIn.

Mivel ezeket használja a 99%, mondhatjuk, hogy láttam majdnem az összeset.

Ezek közül talán a VKontakte nem (olyan nagy) bloat.

szoftveres fronton nem biztos, hogy találsz alternatívát, ha a szoftver maga egy weboldal

Egyébként így jön ez ide.

Igazán elmondhatnád, hogy a linkedin hol bloat.

>> szoftveres fronton nem biztos, hogy találsz alternatívát, ha a szoftver maga egy weboldal
> Egyébként így jön ez ide.

Ha nem tudsz olvasni, vagy követni a szálat, az nem az én hibám. Ha elolvasod, láthatod, hogy bikmakk azon felvetésére írtam (szóval még csak nem is neked), amit be is idéztem a hozzászólásomban, miszerint "szoftver fronton érdemes megtalálni a pehelysúlyú alternatívákat".

Így jön ez ide.

Igazán elmondhatnád, hogy a linkedin hol bloat.

Random profilkép nélküli ember profiloldala 2 MB. Itt bloat. Emellett néha túl sokáig tölt és még lassú is. Beismerem, nem akkora bloat, mint egy facebook web, de bloat.

Senkinek nem hibája, hogy nem tudja követni a szálat, mert mindenki tudja követni. A szoftver fronton érdemes megtalálni az alternatívákat, de egy Facebook-ra csak egy másik social network lehet alternatíva. Eddig mondtad te. Én pedig azt mondtam, hogy hiába keresel alternatív közösségi oldalt, mert annak a weboldala (szoftvere) is bloat. Aztán te meg kérdezted, hogy jönnek ide a közösségi weboldalak, meg a bloat-ságuk.

"de egy Facebook-ra csak egy másik social network lehet alternatíva. Eddig mondtad te"

Nem, én pont azt mondtam, hogy a FB-re NEM reális alternatíva egy másik social network. Mivel az FB nem a szoftverről szól (weboldal) hanem a szolgáltatásról, és az emberekről, akiket rajtuk keresztül elérsz. Hiába kezdesz el egy másikat használni, ha nincsenek ott azok, akikkel kommunikálnál. Ez volt a mondanivalóm lényege, semmi köze ennek ahhoz, hogy mennyire bloat, vagy nem bloat a FB kódja.

( mraacz | 2017. 03. 26., v – 12:42 )

Ha az XP egyébként megfelel, csak a panaszkodás zavaró, akkor kikapcsolnám benne a panaszkodást és hagynám, vagy újraraknám. XP-t használunk csomó helyen, a kutyát nem zavarja, hogy nincs támogatása, monmdjuk a 3 GB RAM-ot az Excel meghálálja.

Ha valamit fejleszteni szeretnél, akkor Lubuntu (Kubuntu vagy Xubuntu, mindegy). Ha az XP-t elbírta, suhanni fog.

Ha nem vagy vele elégedett, AntiX vagy Tiny Core. Ezek tapasztalatom szerint majdnem mindenen elmennek, még a konyhai habverőn is. Viszont más a felület és ha a szülőknek van, akkor ehhez nehezen fognak hozzászokni. Szóval sztem nyugodtan rakd újra az XP-t és szarjál a köpködőkre, ha eddig jó volt, akkor még 120 évig elmegy az az XP rajta.

Vagy addig, ameddig alaplap meg nem unja.

( ak0sh | 2017. 03. 26., v – 13:22 )

Volt, hogy ennél szarabb gépen kellett dolgozzak bent 3 hónapig, mert lerohadt a munkaállomásom. Igaz, a vinyót átvettem a lerohadt gépből, de hozzáigazítottam a dolgaimat a gép lehetőségeihez.

* Ubuntu maradt, semmi reinstall ugye
* Unity felület helyett, az LXDE-t laktam be
* Firefox csak akkor, ha nagyon kellett (pl random oldal megtekintése)
* a céges dolgokat a Midori webböngésző meg simán ellátta, röhejesen alacsony memória fölhasználás mellett (a többi webböngészőhöz képest)
* for fun, szadomazó üzemmód: olykor brahiból még virtuális gépet is futtattam, Windows 7-el

( Smokey2k | 2017. 03. 26., v – 13:37 )

Bontóban nézel még 1 giga ramot fillérekért és felraksz egy win10-et, szülőket nem kéne terrorizálni gagyi linuxokal ..

( salaud v | 2017. 03. 26., v – 13:48 )

Nézd meg jobban azt a ramot, tényleg DDR1? Mert ha véletlen DDR2, akkor Budapesten jelképes összegért kapsz tőlem bele c2d T5870-et és 1 Giga DDR2-őt. És akkor már mehet rá nyugodtan egy Lubuntu/Xubuntu LTS, menni fog szépen.

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

( Raynes v | 2017. 03. 26., v – 18:25 )

Hoppsz, most látom ám csak, hogy a szóban forgó gépben GMA950-es integrált videochip van, ami egy ótvar hulladék. Ez sajnos PowerVR alapú cucc, mint a GMA3600, és nincs hozzá linuxos driver. Vagyis van régi zárt driver, de ahhoz régi kernel meg xorg kell. Az új, opensource driverek nem viszik, a kernel csak szoftveres 2D-ben kezeli le, épp csak annyira, hogy van kép natív felbontáson, meg működnek az energiatakarékossági beállítások, de hardveres gyorsítás, 3D, vsync nem támogatott. Emiatt vagy csak sw-renderben lehet használni Comptonnal (de ilyenkor is marad egy kis vsnyc tearing), vagy Windowst kell rá tenni, vagy venni egy rendes gépet. Tényleg akkor már egy táblagép, ahogy írták, vagy valami olcsó, használt laptop, amiben normálisabb VGA, több RAM, erősebb proci van. Hangsúlyozom, hogy nem a gép a szűk keresztmetszet, mert a Linux amúgy normálisan elmenne rajta (meg a Windows is egy kis membővítés után), hanem szoftveresen használni, videókártya driver nélkül kínszenvedés. Windowsra viszont talán még van hozzá driver, igaz arra is már rég megszűnt a támogatás, meg amúgy is olyan hányadék hozzá a windowsos driver is, hogy 20 éves játékok sem futnak rajta.

Sajnos bármennyire is nehéz, tudomásul kell vennünk, hogy eljárt ezek felett az egykor értékes vasak felett az idő. A szoftverek is meghíztak, a hétköznapi igények is megnőttek. Például a HD youtube videó alap ma már az internetezésben.
Én is szomorúan szoktam megválni a régen drágán vásárolt vasaktól, de túllépett rajta a technika.

Linux desktop esetén
- RAM: minimum 2 GB kell, Firefox + Thunderbird együtt önmagában 1 GB RAM-ot akar. Meghíztak.
- CPU: Youtube HD-s videót a webböngészőben le tudjon játszani, az sem árt ha a teszteléskor 2 fülön párhuzamosan képes. Ha szaggat, akkor az ma már gyakran kompromisszum.

A fentieket teljesítő laptopokat a cégek dobálják kifelé, mivel ezeket már 5..6 éve vásárolták.
Lásd: http://www.cpubenchmark.net/compare.php?cmp[]=584&cmp[]=756 .. utóbbi i3 proci is 6 éve van a laptopokban.

Egyetértek az általad írt minimum követelményekkel. Átlag felhasználásra Linuxon abszolút minimum a 2 giga. Lehet az alatt is használni, de csak lightweight alternatívákkal (pl. YouTube-videókat SMTube vagy egymagában mpv+youtube-dl kombóval nézni natívan), az meg nem átlag felhasználás már.

Igaz a topiknyitó által említett gép nem egy erőmű, főleg a proci kicsi (32 bit only, igaz támogat NX-et és SSE2-t, alacsony magonkénti órajel), így még 4 giga RAM-ot se kezel le, de ha le is kezelne PAE-vel, akkor a 945-ös chipsetnek is van egy 3,2GB-os hardveres limitje. Szerintem megbírkózik két 720p-s YT-videóval is.

Azóta megint elolvastam a leírást, és GMA950, erre van driver, a GMA500-zal kevertem, arra nincs. Így viszont Linuxra és Win10-re is alkalmas. Esetleg ha lassú benne a HDD, akkor egy olcsó SSD-t venni bele. A GMA965-tel van tapasztalatom, azzal a KDE4 rendesen ment 2GB RAM társaságában, 4 gigával messze nem használhatatlan gép. Az viszont igaz, hogy sokat nem éri meg rákölteni, akkor már jobb egy izmosabb használt gépet/laptopot venni egyben. Vagy ha csak webezésre, videózásra lesz, akkor táblagép.

( n4buk0d0n0z0r | 2017. 03. 26., v – 23:02 )

Slackware vagy Slackware fiókák voltak(pl. Salix, Vector), amiket eddig gyengébb hardverre javasoltam és bevált.
Kicsit reszelősebb mint az Ubuntu fajták, de ha meg van reszelve alaposan, akkor remek.

( Qury v | 2017. 03. 27., h – 10:20 )

Eddig meg senki nem ajanlotta a Slitaz-t
Gyonge gepekre csak ajanlani tudom, slackware utan termeszetesen.

Otthon egy Clevo M38AW (Albacomp-tol) van meg mindig eletben tartva.

Termeszetesen, kapott egy minimalis, optimalizalt kernelt, illetve sbopkg segitsegevel LXDE kornyezetet. (a forditas egy masik joval erosebb modern gepen zajlott)

Star Citizen referral: STAR-CX9F-NJ2B

( uid_6201 v | 2017. 03. 28., k – 10:48 )

És IGEN! Csak önmagában a Firefox program memóriaigénye éppen most lépte át az 1 GB-ot (top RES: 1,002g).
Igaz 8 nyitott füllel, átlagos hírportálok oldalaival.
Chrome sem jobb, 1,3 GB kellett összesen az összes processzének.

Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, vajon lehet hasonló élvezeti értéket biztosító böngészőt írni, amelyik ugyanezen oldalak megnyitása esetén 100 MB RAM-ban is elfér, vagy tényleg kell ennyi RAM a web kényelmes böngészéséhez?

Vigyázz, jön a malware, meg a ransomware! Félj!!!

De mondok jobbat: mi van, ha kiejted a kezedből a laptopot, amitől kipurcan a winyód? Fizethetsz a Kürtnek fél millát, vagy visszaállíthatod backup-ból. Tekintettel arra, hogy feltételezem, hogy értesz a számítógéphez, valószínűleg nem fogsz önként dalolva malware-t telepíteni a gépedre (mint ahogy az esetek 90%-ában bejutnak ezek a szirszarok).

Tehát marad az esetek nagyon kis százaléka, amikor a wine-nal futtatott Safari hibáját kihasználva a wine környezetből kitörve, linuxos local root exploittal támad a malware és még a kerneled is sebezhető általa. Házi feladatnak kiszámolhatod, minek van nagyobb valószínűsége. Utóbbinak, vagy hogy kiejted a kezedből a gépet, esetleg leöntöd kólával.

Legyen backup-od, ha biztonságban akarod érezni magad és nem csak az "übercsilifrissítettszoftverthasználokezértkurvanagybiztonságbanvagyok" illúzió kell.

Igazad van, a biztonságra ügyelni nem kell. Használjunk csak elavult, foltozatlan hibáktól hemzsegő szoftvereket. Botnet üzemeltetők kedvelhetnek :)

"(mint ahogy az esetek 90%-ában bejutnak ezek a szirszarok)."

A probléma a maradék 10%-kal van.

"a wine környezetből kitörve, linuxos local root exploittal"

Ő, láttál már wine-t? Ha jól rémlik (tévedés jogát fenntartom) alaptelepítésnél Z meghajtóként elérhető a saját home mappád, root exploit meg minek egy felhasználói gépen, amikor minden bizalmas, kritikus adatot annak az egy usernek a nevében tárolsz, aminek a nevében a wine is fut? (Lehet te nem, de az általános ugye ez)

Igazad van, a biztonságra ügyelni nem kell.

Nem én mondtam.

Használjunk csak elavult, foltozatlan hibáktól hemzsegő szoftvereket. Botnet üzemeltetők kedvelhetnek :)

Az "elavultból" csak nálad következik a "nem biztonságos". Avagy annak a feltételezése, hogy nem is lehet biztonságosan használni.

Láttam már wine-t. Láttál már .winerc-t? Láttál már szeparált Linux felhasználót? Tudod, régen volt olyan is, hogy "nobody". Azt se véletlenül találták ki. Mondjuk hogy ne érzékeny adatokat tároló user nevében fusson, vagy ne root-ként.

Nos, a 90%-ról akkor beszélünk, ha az r=1 felhasználó a tudatlanságából adódóan a saját maga ellensége, ezért néhány kattintással felrakja a gépére a ransomware-t, amire akkor is képes, ha a legcsilibb, legfrissebb rendszert használja. Hülyeség ellen nincs orvosság.

A probléma a maradék 10%-kal van.

Igen, itt már van egy megoldandó probléma. Mégpedig az, hogy a nem támogatott böngésző ne tudjon kárt tenni a rendszeredben, se személyes adatokat ellopni. Hozzáállás kérdése, hogy itt most olyan r=1-ként viselkedsz, aki bár nem a saját maga ellensége, de képtelen magát megvédeni, vagy olyan nem r=1-ként viselkedsz, aki képes és hajlandó tenni a biztonsága érdekében. Például ír egy nyomorult .winerc-t, hogy ne a / legyen kiosztva írhatóra minden app-nak default. Vagy kreál egy limited user-t. 


adduser safari
alias safari='sudo -u safari wine safari'

Marha nehéz volt igaz? Cserébe nem kell új gépet/memóriát/CPU-t venned.

Nem azt mondtam, hogy a 10%-ban is r=1 kell maradj, hanem azt, hogy "értesz a számítógéphez". Bár felőlem maradhatsz r=1 és/vagy kiszúrhatod a szemed a "frissszoftverthasználokfellélegezhetek" biztonságod illúziójával.

"Nem én mondtam."

De, pontosan te mondtad azzal, hogy jelentéktelennek minősítetted az egyébként nem jelentéktelen veszélyforrásokat.

"Az "elavultból" csak nálad következik a "nem biztonságos". Avagy annak a feltételezése, hogy nem is lehet biztonságosan használni."

1) Az, hogy lehet-e nem biztonságosan használni a hibán múlik.
2) Az egy dolog, hogy lehet. Nem erről beszéltem a wine-s példámban sem. Alaptelepítést elmítettem, és átlagfelhasználókról beszélek, mivel a világ azokkal van tele, és azokat akarod rábeszélni a kockázatos szoftverek használatára. Szóval hiába lehet biztonságosan használni. De nem nekik, mert nem értenek hozzá.

Egyébként vicces, a megoldásod ugyanolyan bloat, mint amit annyira utálsz (plusz felhasználó, plusz felhasználó alatt elindított wine, ami létrehozza a saját prefixét, lefogadom azt is, hogy futtatja a saját wineserverét, tehát még azon se tudnának osztozni az egyes alkalmazások.

Amúgy ez a jellemző a te hozzáállásodra, meg az érvelésedre.

Bedobtál egy megoldásnak látszó valamit. De végig nem gondoltad a vele felmerülő problémákat. Csak néhányat a példa kedvéért: Mondd el, az általad elindított safari más user jogosultságával futva hogy fogja elérni az én képek könyvtáramban lévő akármit, amit fel akarnék tölteni a webre? Hogy fogom én elérni a másik user jogosultságaival létrehozott fájlt, amit a safariban töltök le?

Ha ezeket végiggondolod, megoldod, kidolgozod, leszkripteled, akkor nagyjából eljutsz valamihez, ami kísértetiesen hasonlítani fog valamilyen már meglévő megoldásra, amit te tuti boat-ként kiáltanál ki.

Ugyanez a probléma az egész "hadjáratoddal". Nem vagy hajlandó se belegondolni abba, hogy milyen felmerülő problémák akadályozhatják a megvalósulását annak, amit szeretnél, se elfogadni, ha érvelünk vele.

"Hozzáállás kérdése, hogy itt most olyan r=1-ként viselkedsz"

Nem viselkedek sehogy. Ha akarnám, talán meg tudnám oldani magamnak. Tanulás, utánajárás után. Ehelyett használom a kész megoldásokat, nem találom fel újra a kereket, ami ráadásul négyszögletű, és fókuszálok arra inkább, amiért ténylegesen megfizetnek :)

Arról beszéltem, hogy Linux alatt hogyan tudnád megoldani egy Safari biztonságos futtatását. Én nem akarok ilyet csinálni. Kiindulópontot dobtam be.

Nem átlagfelhasználókról beszéltem.

Azok rakhatnak fel XP-t, Opera 36-tal, amire még vannak biztonsági frissítések. Sőt, a 12.X-re is vannak, ami jóval kevesebb memóriát zabál.

Melleseleg, elismered, hogy meg tudnád oldani magadnak, ergo az, hogy inkább veszel új gépet, amin fut a támogatottbrózer, mert az "olcsóbb", meg mert "nem azé fizetnek", már a te idealizmusod. A levezetésem lényege annyi volt, hogy azt állítottam, hogy egy hozzáértő, aki nem telepíti önként s dalolva a malware-t, meg tudja oldani, hogy biztonságban legyen. Ebben pedig te is egyetértesz.

"elismered, hogy meg tudnád oldani magadnak"

Én igen. Csak az általad felvettett probléma (túlzott fejlődés) amiatt a tömeg miatt van, akik nem értenek, és nem is akarnak érteni hozzá.

"nem azé fizetnek [...] már a te idealizmusod."

Ő, nem. Ez realitás. Pénzt azért kapok, ha elvégzem a munkám. Ha az a munkám, hogy készítsek el egy weblapot gyorsan, akkor gyorsan kell elkészítenem. Ha nincs idő optimalizálásra, akkor nincs. És jellemzően nincs, mert pénzt nem az hoz a cégnek, hogy optimalizálgatok, hanem az, ha jönnek az új funkciók.

Idealizmus inkább az volna, hogy szépen és optimálisan akarom megcsinálni. Az akarás van, a lehetőség többnyire nincs. Enni meg kell valamiből.

Na akkor lássuk az elmélet és a gyakorlat közötti különbséget.
Wine-1.8 alatt nem fut a Safari (elhal), VirtualBox pedig a témanyitó szerinti 1 GB RAM miatt eleve halott ötlet.

Viszont van egy jó cucc a repóban: playonlinux
Ezalatt fel tudtam rakni a Safari-t, régebbi Wine-t rak alá. Tök jó azt leszámítva, hogy ellenségemnek se kívánom lassúságot ad Wine alatt még Core-i5 proci esetén is.

Felmerül a kérdés, de aztán gyorsan tisztázódik, hogy 100 megába ma már nem sok minden fér bele, sokszor már egy fül sem. Nagy felbontású képet, videók, scripthegyek. A web lett bloat, nem a böngészők. Persze meg lehet próbálkozni lightosabb böngészőkkel, pl. Midori, de azzal egy csomó oldal nem fog jól megjelenni.

( chx | 2017. 03. 28., k – 16:46 )

OpenBSD? Van Firefox, vlc, mplayer. Szerintem kisebb az erőforrás igénye mint egy minimal Linux distronak, legalábbis régebben így volt. Egy óccsó/kölcsön 1GB-os pendrive-val ki is lehet próbálni (telepíthető rá, nem kell a wincsit lezúzni).
____________________
echo crash > /dev/kmem

( abalole | 2017. 03. 29., sze – 07:29 )

El vagytok ti szallva a felhok fole.
Megneztem a munkahelyi gepeink memoriait:
192MB, 384MB, 512MB, 512MB, 512MB, 1GB, 1.5GB, 4GB
Hasznaljuk es termelunk veluk.
Na ilyen gepparkkal legyetek ti nagylegenyek.

Én azt tudom elképzelni, ha belátható időn belül már ennyi topic "indult", - a láthatóan mindenkit "kínzó", a min. ingerküszöböt átlépő - témában, hogy felveszed a "szópóálarcot" egy két hónapra, és az általad gyenge hardvernek titulált, de kezeid között lévő gépekre, stopperrel a kezedben, elkezded következetesen és precízen telepíteni a topikokban megjelent szoftvereket, halál pontosan dokumentálva mi megy, mi nem megy, és mennyi idő alatt sikerült megoldanod, Értelmes teszteket is futtatsz, majd blogszinten feltárod a tapasztalataidat.

Ezzel a saját problémádat is elkezdenéd megoldani, valamint még egyes esetekben a HUP-os, IT-s közösség hasznára is lennél. Még a fejlesztők is érdeklődéssel nézegetnék a témában leközölt pontos számokat, (lehet születne egy-egy szoftver-hibajavítás is a "nyomdokaidon". - Ezzel a hozzáállással mindenki nyerne. (Még a jelenlegi látogatottsági adatok is megmaradnának...)

:-)

( dszakal | 2017. 03. 29., sze – 11:16 )

Altalad ismert Linux 0-rol felhuzva fluxbox-szal vagy openbox-szal.

( hajbazer v | 2017. 03. 30., cs – 09:44 )

Válasz -> ( manfreed | 2017. március 30., csütörtök - 8:37 )

Tehát nem csak azt mondod, hogy az ember ne használjon új számítógépet, ne használjon új monitort sem? Vakítsam magam egy CRT monitorral esetleg?

Nem ezt mondtam. Hanem hogy egy P3-ashoz nyilván nem használsz Full HD monitort, ha nem tudsz rajta Full HD filmet nézni. Általában egy SD monitor megfelel a célnak. Akár LCD, akár CRT. Persze ezt mindenki döntse el maga. Megjegyzem, a CRT-nek van néhány előnye az LCD-vel szemben.

  • Nincs pixelhiba és az elvi lehetősége is ki van zárva.
  • A képernyő reszponzivitása a frissítési frekvenciából egyenesen következik. Tehát egy 120 Hz-es CRT-n 0,0083 másodperc (8,3 ms) múlva már látod a tartalmat. Az LCD-k csak az emúlt 3 évben jutottak el erre a szintre. (És itt most nem érdekel a marketing-idealista UX-esek nagy felfedezése, hogy 100 ms alatt az ember nem fogja fel a késleltetést. Marhára de felfogja, csak az átlagbirka felhasználóknak, akik a hatékony munkavégzés érzését távolról sem ismerik, nem feltűnő.)
  • Olcsóbb. :) Persze ez csak az LCD-lobbinak köszönhető népszerűtlenség miatt. :P Egyébként a gyártása és a szállítása valószínűleg drágább.
  • Natívan, hardveresen oldja meg a felbontások közötti váltást, nincs átméretezés, stretching, kicsi kép, meg pixeles végeredmény, ha mered kisebb/nagyobb felbontáson használni az optimálisnál.
  • Színhűsége nagyságrendekkel jobb.
  • Sokkal szélesebb betekintési szög.
  • Ellenállóbb, strapabíróbb. Nem fog betörni az üveg, ha idegességedben beboxolod.
  • Nagyságrendekkel jobb élmény egy normális frissítési frekvenciára (75-100-120 Hz) beállított CRT-t bámulni, mint egy olyan LED-es háttérvilágítású LCD-t, aminek hardvergyártóék PWM-mel oldották meg a fényerőszabályozását. Szóval ha nem akarod, hogy kisüsse a szemed a magas fényerő, akkor majd jól kifolyatja a PWM. Tipikus esete annak, amikor egy gyártó filléreken szeretne spórolni és magasról köp arra, hogy a legyártott kijelzőket emberek, emberi szemmel fogják nézni. Ami pedig a világ szégyene, hogy felső kategóriás, üzleti laptopban, pl. Dell E6410-től egészen E6440-ig, és a Lenovo T410-től felfelé is az Intel/Dell/Lenovo lusta volt egy büdös integer-t feljebb vinni, hogy ne folyassa ki a szemét az ügyfeleinek. Helyette másnak kellett elvégeznie az ő dolgukat és PWM control driver hákot írni hozzá.

Annyira nem, hogy a tabletemen is látszik a különbség HD és SD közt, pedig a felbontása csupán 1024x768.

Csakhogy én nem azt mondtam, hogy nem látszik a különbség. Hanem azt, hogy nem látszik nagyságrendi különbség, és hogy az igazi élményt a nagyképernyős Full HD TV adja meg és nem a tablet, meg nem a monitor. Alapvetően egy monitor és egy tablet nem arra való, hogy Full HD filmekkel élvezkedj rajta. Erre a nagyképernyős tévé való.

Úgy sejtem (lehet rosszul) hogy nagyobb érdekek vannak az olaj piacon, amik mondjuk akadályoznák az elektromos autók elterjedését, mint amilyen érdekek akadályoznák (akadályozták) a hajtógázas spray-k káros összetevőinek a betiltását.

Ebben nem tévedsz. De itt két nagyságrendileg eltérő piacot akarsz összehasonlítani. Egy hajtógázas spray nem kerül sem annyiba, mint egy autó, sem annyiba, mint egy tankolás. Viszont ettől még van benne elég nagy biznisz, mert legalább annyian fújják magukat sziszegő szappannal, mint ahányan kocsiba ülnek, meg tankolnak. Csak nem a világ egyik legnagyobb biznisze, mint az olaj vagy az IT. Ha holnap betiltanák - a még mindig nem újrahasznosítható - flakonos dezodorokat, hidd el, lenne bőven aki Brüsszelt kiáltva hisztériázna, mind fogyasztói birka, mind eladói oldalról. A CFC-k esetében sikerült előbb összefognia a kormányoknak és a nagyhatalmaknak, mintsem az akkori nagyvállalatok körbeaknázták volna őket a lobbijaikkal. Ettől függetlenül, a CFC használata és betiltása egy jó klasszikus (pozitív) példa, aminek segítségével le lehet vezetni az összes, közérdeket sértő, de egyéni érdekek síkján (rövid távon) nem jelentősen érezhető problémát:

  • Kocsiba ülök, mert nincs kedvem gyalogolni/buszozni, de nem az én CO2-mtől lesz klímaváltozás.
  • Liftezek, mert nincs kedvem lépcsőzni, de nem az én liftezésemtől lesz klímaváltozás.
  • Légkondizgatok, mert nincs kedvem megsülni, de nem az én légkondizgatásomtól lesz...
  • Kétévente veszek új gépet, de nem az én elektronikai hulladékomtól lesznek tele a szeméttelepek.
  • Nem optimalizálom a szoftverem, de nem az én bloat kódomtól lesz lassú az egész.

Elég annyi, hogy ezt egy megfelelő számú, kritikus tömeg (mondjuk mint most a 90%) így gondolja és máris készen áll a katasztrófa. Ahogy a freon esetében is készen állt az ózonlyuk. Nem szeretnék sokat most világmegváltással offolni, csak annyit akartam éreztetni, hogy nem elég a nagy tudatosság az emberek - tehát a fogyasztói birka réteg - részéről, mert ők nem lesznek tudatosak, ahogy eddig sem voltak azok. Ha azok lettek volna, akkor a fent reflektált problémák nem léteznének és a CFC-t se kellett volna betiltani, mert megoldotta volna a piac. Ezért van szükség a hardver- és szoftvergyártók megregulázására.

nem gondolnám, hogy nincs valamekkora befolyása az olajiparnak erre

Én sem gondolnám. Sőt. Elon Musk sem gondolná.

"Olcsóbb."
A tömegtermék lehet, hogy az. Volt. A profi felhasználásra ugyanúgy rohadt drága volt, mint most a profi LCD-k.

"Natívan, hardveresen oldja meg a felbontások közötti váltást"
Olyannyira, hogy néha lehetetlen megoldani, hogy egyetlen fehér vonalad legyen, mert szétcsúszik az RGB.

"Színhűsége nagyságrendekkel jobb."
Volt. 10-15 éve. Ott is adott volt a kérdés: feketéd legyen (trinitron) vagy fehéred (a többi).

"Sokkal szélesebb betekintési szög."
Persze, mert a görbület miatt több, mint 178°.

"Nem fog betörni az üveg, ha idegességedben beboxolod."
Nézem, nem verem. Egyébként de, be fog.

"ha nem akarod, hogy kisüsse a szemed a magas fényerő, akkor majd jól kifolyatja a PWM."
Vehetsz olyat, amelyiknél ez nem történik meg.

"az igazi élményt a nagyképernyős Full HD TV adja meg és nem a tablet, meg nem a monitor."
Ez baromság. Ugyanis kizárólag a távolságtól függ. (Illetve attól, hogy a tévék mind Rec. 709-re [újabban Rec. 2020] vannak belőve, míg a monitorok többsége sRGB-re, vagy arra se, jó esetben Adobe RGB, így az op.rendszer/lejátszó muszáj, hogy konvertáljon, így ha nem 10-12-bites VGA-d és hozzá monitorod van, akkor romolhat a minőség (átlagember nem nagyon veszi észre, de ki lehet mérni).

A tömegtermékre mondtam, hogy olcsóbb. Lehet még kapni CRT monitort. :P Ha normálisan be volt állítva a monitorod, akkor nem csúszott szét. Állítsd be normálisan! (Most jön a "nem vagyok monitorszerelő" kényelmeskedőskifogásáradat, popcorn mikróba berakva:P).

A CRT-kre sokkal kevésbé volt jellemző a backlight bleeding, mint a kezdeti, vagy akár a mostani IPS kijelzőkre.

Sokkal nehezebben tudsz beboxolni egy ólomüveget, ami úgy 50-100x vastagabb az LCD előtti vékony plexiszarnál.

Vehetsz olyat, amelyiknél ez nem történik meg.

Kedves. :) Vegyél! Fogyassz! Fizess! Laptopon is cserélhetek kijelzőt, ugye? Ja nem. Egy ilyet elvből tiltani kellett volna és irtani minden eszközzel. Ezt hívják úgy, hogy visszafejlődés, ráadásul még az egészségre is káros. Ettől már csak pár lépésre van a "vegyél olyan okostelefont, ami nem robban fel" vadkapitalista jótanács.

Persze, mert a görbület miatt több, mint 178°.

Néztél már oldalról LCD-t? És flat CRT-t?

Az Adobloat RGB-ddel meg kitörlöm a seggem.

Nem vagyok grafikus, mi a szarért kéne, hogy érdekeljen a 10 bited?

az átlagfelhasználó a 65536 és a 16M szín között se látja a különbséget. Sőt, néha még 64 színt se tud megkülönböztetni, nem véletlen a férfi-női egymásszivatása, hogy "drágám ez barack, ez napsárga, ez narancssárga stb. (...) jó mindegy, nekem mind narancssárga". Tehát megint arról van szó, amit szegecs regált erre lejjebb, hogy annyira idealisták akarunk lenni, hogy a gép egyszerre legyen grafikus workstation, meg imax mozi. Észhez kéne térni. Józan észhez.

"az átlagfelhasználó a 65536 és a 16M szín között se látja a különbséget. "
Attol, hogy te szinvak vagy, nem kéne minenkirol ezt gondolni.

"Sokkal nehezebben tudsz beboxolni egy ólomüveget, ami úgy 50-100x vastagabb az LCD előtti vékony plexiszarnál."
Ugyanaz, mit fent. Attol, hogy te gyenge vagy, másnak még ugyanolyan könnyű lehet a dolog.
Mindenesetre, érdekelne a "lapos crt" tudod, szeretném a fal mellé tolt iroasztal végére tenni...

"Lehet még kapni CRT monitort."
Hol?

"Ha normálisan be volt állítva a monitorod, akkor nem csúszott szét"
Érdekes, az LCD-nél ilyen probléma még elvileg sem létezik. A CRT-knél pedig mindennapos, főleg nagy felbontásnál max. arról dönthettél, hogy a képernyő melyik 10-20%-os felületén legyenek elcsúszva a színek.

"A CRT-kre sokkal kevésbé volt jellemző a backlight bleeding, mint a kezdeti, vagy akár a mostani IPS kijelzőkre."
Nem tudom, olyan monitort használok, amelyre egyáltalán nem jellemző.

"Néztél már oldalról LCD-t?"
Igen, bár teljesen felesleges, 45°-nál nagyobb szögben mindenképpen kényelmetlen.

"És flat CRT-t?"
Olyat nem gyártottak. Csak annak mondták.

"Az Adobloat RGB-ddel meg kitörlöm a seggem."
Most lebloatoltál egy színteret? Okos.

"Nem vagyok grafikus, mi a szarért kéne, hogy érdekeljen a 10 bited?"
Akkor monitoron tényleg szarabb lesz a film színvilága mint tévén.

"Sőt, néha még 64 színt se tud megkülönböztetni"
Ha közvetlen egymás mellé teszed őket, de. Sőt, akkor bőven látod a különbséget a 64K és 16M között is.

Ha nem a felső kategóriáról van szó, használt monitor szóba sem jöhet, annál nekem fontosabb a precíz színmegjelenítés.

Bár lehet, még nem tűnt fel, de már nem gyártanak CRT-alapú megjelenítőket consumer piacra, de lehet, már ipari környezetbe se nagyon. Lehet, hogy ennek az egésznek az az oka, hogy az LCD és társaival szemben a CRT-s monitorok és tévék gyártása drágább, környezetszennyezőbb és a hulladék hasznosítása sem a legjobb.

Egyébként, csak hogy tudd: amíg lehetett beszerezni minőségi CRT-t, azt használtam, mert iszonyat drága egy grafikai munkákhoz ideális LCD, míg a CRT-kez dobálták ki az emberek. Csakhogy 2013 végén kihalt az utolsó hibátlan Lacie monitorom (amit talán 2006-ban gyártottak), és már nem sikerült olyat szerezni, amit be is lehet állítani normálisan, így muszáj voltam váltani.

"Nem vagyok grafikus, mi a szarért kéne, hogy érdekeljen a 10 bited?"
vs
"Most jön a "nem vagyok monitorszerelő" kényelmeskedőskifogásáradat"

Oké, te nem akarsz érdeklődni a 10bit után, mi meg nem akarunk érdeklődni a monitor kalibrálás iránt. Miért csak akkor fontos szakértőnek lenni valamiben, ha az a te álláspontod erősíti?

meddő thread.

a hibát ott követik el az userek, hogy mindent 1 géppel akarnak megoldani, mert ez az út vezetett a mai overbloated szörnyszülött OS és userlandhez, ami ugyan úgy-ahogy mindenre jó, csak mindre szarul.

win 3.1 alatt is marha jól lehet excel 4-ezni, ha közben nem kell a nemlétező multitasking képességeket kihasználva valami ostoba JPEG viewert használni (és az állandó fagyások miatt upgradelni "stabilabb" OS-re yaddayaddayadda jé itt egy core 2 quad + win10) - helyette itt fut a gép mellett egy DOS-os laptopon a QPEG386, mind NFS-en: hardveres true multitasking. ezek a gépek ráadásul ingyen vannak.

>m-muh TDP..!

távozz

( hajbazer v | 2017. 03. 30., cs – 12:05 )

Válasz -> ( SzBlackY | 2017. március 30., csütörtök - 10:25 )

A háttértárad perifériának számít. Az alaplap foglalja magába azokat a részegységeket, amik a számítógép működéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A chipset-et, a memóriát, a processzort, az egyes PCI kártyákat. Például, a géped be tud boot-olni winyó nélkül és tudsz a BIOS-ban szórakozni.

Mire akarsz kilyukadni azonkívül, hogy definíciós faszságokon vitatkozol?

Ja tudom, hogy igazából mi számít új gépnek. Szerintem ezt megfogalmazhatjuk egyszerűbben: kicseréltük már legalább valahány %-át. Mondjuk 50%-át.

Én ott húzom meg a vonalat új és régi között, hogy kicseréltem az alaplapot. Te meghúzhatod máshol.

Átlagbirkáék általában új gépet a polcról vesznek le és nem darabonként cserélik ki. A témán való lovaglásod szimpla vagy irreleváns vagy kötekedés.

Az alaplap foglalja magába

A felsoroltak közül egy átlagos PC-nél (nem laptop, nem NUC, ...) egyiket sem foglalja magában, csak kapcsolódási pontot ad hozzá.

De akkor nézzük más oldalról: ha van egy Celeronos gépem, amiben kicserélem az akkori generáció i7-jére a processzort (ezt simán megtehetem alaplapcsere nélkül), akkor az ugyanaz a gép? Annak ellenére, hogy tiszta számítási kapacitásban reggelire eszi meg a korábbi konfigot?

Mire akarsz kilyukadni azonkívül, hogy definíciós faszságokon vitatkozol?

Arra, hogy nagyon érvelési módszer az, hogy (mostmár szerencsére) elismerten szubjektív határokat meghúzol, aztán ezek mentén teszel objektívnek ható kijelentéseket, bármilyen érv nélkül. Hozhattad volna érvnek azt, hogy a Windows új aktiválást kér egy alaplapcserénél (és az OEM licensz szerint az speciel már új gép). Máris van egy érved, amivel lehet vitatkozni. Például leírhattam volna, hogy a ház cseréje a matrica miatt ugyanígy új gépnek minősül a Windows/MS szerint.
Azzal, hogy "nem, mert csak", nem lehet vitatkozni. Azzal, hogy "nem, mert szerintem nem" továbbra is nehéz, de legalább már elismerted, hogy lehetnek más nézőpontok és a szakmai vitának meghagytad a lehetőségét.

Te meghúzhatod máshol.

Köszi, ezt az egy mondatot vártam. (mert így blr már mondhatja azt, hogy ő ott húzta meg a határt és azért váltott táblagépre)

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

A lényeg (pazarlás, erőltetett növekedés) szempontjából ugyanúgy nem jelent semmit. Mert le lehet bontani olyan szintre az egészet, hogy most akkor processzort kell cserélnem a Windows 10 új bloat-jai miatt, vagy memóriát, vagy videókártyát. Csak én átlagfelhasználásról beszéltem, ahol legtöbbször az egész gép bánja.

Nem, nem hozhattam volna érvnek azt, hogy a Windows új aktiválást kér. Mert az is egy szubjektív határhúzás, Bill Genya által. Nem volt célom megerőltetni magam érvelés szempontjából, mert feleslegesnek érzem.

A probléma ott kezdődik, ha egy szoftver következő veriójának helyes működéséhez új hardvert (procit, memóriát, videókártyát, merevlemezt, akármit) kell venni úgy, hogy a régi szoftver támogatását dobják és az új verziónak csak a régiben meglévő képességeit szeretném használni.

Általában nem én szoktam magamra vonatkoztatni a "megveszem / nem veszem" példákat. Mindenki jön a fejlődésmániájával, hogy neki mennyire bejött a tablet, meg az újgép, meg a TDP. Ezekre szoktam reagálni.

Amikor 2008-2009 kornyeken megjelentek az elso SSD-k es a Core 2 Duo, 2.6GHz-vel rendelkezo masina megkapta a mar akkor irrealisan soknak tuno 8G RAM melle az SSD-t egyszeruen megtaltosodott. Azota eltelt majd 10 ev, de ugyonannyira jol porog ezen a gepen a Windows 10, mint a 7 vagy mint a Vista anno. Sott Apple fronton is ugyonez a helyzet. Mar reges regen nem kell uj OS miatt uj gepet venni. Ezert is haldoklik a piac, mert egy 2.6os C2D 2007-bol mar boven megfelelo minden mai celra.

---
Apple iMac 27"
áéíóöőúüű

Tehát inkább a felhasználó fizesse meg ezt a költséget is (szoftveres renderelésnél).

Igen, ismerjük milliárdosnagyvállalaték hozzáállását már ebben az ügyben.

Más kérdés, hogy vannak ingyen felhasználható dekóderek és már a Windows 95 is biztosított overlay surface-t, amin lehet a legősrégibb videókártyával is hardveresen "kirajzolni" a videót. Semmi baj, Chrome-ék szoftveresen fogják kirajzolni, mert ők annyira menők, hogy ilyen technológiákat már nem "illik" támogatniuk.

"Chrome-ék szoftveresen fogják kirajzolni"

Ő, már ne haragudj, a Chrome tud hardveresen videót dekódolni, és teszi is, ha a feltételek adottak.

"Windows 95 is biztosított overlay surface-t, amin lehet a legősrégibb videókártyával is hardveresen "kirajzolni" a videót"

Miért gondolod azt, hogy a Chrome nem támogatja? Egyébként az overlay surface a kirajzolásról szól, ha jól értem, nem a dekódolásról.

Tudom, hogy tud hardveresen renderelni, csak épp ezek a feltételek elég ritkán adottak egy régi gép esetében. Nagyjából videókártya-driver függő.

Miért gondolod azt, hogy a Chrome nem támogatja?

Azért, mert helyette megy a natív lejátszó full screen-ben 30% CPU-val, a Chrome meg 100%-kal akadozik és tearing-el (vsync off, mert szoftverfejlesztőék ezt is jól kifejlesztették), de visszamegy 50%-ra, ha nem full screen. Renderelés alatt kirajzolást értettem.

"Renderelés alatt kirajzolást értettem."

És? Az overlay az is, viszont annak a támogatása baromira nem segít a dekódolásban, mert az két külön dolog.

"csak épp ezek a feltételek elég ritkán adottak egy régi gép esetében"

Erre milyen statisztikád van? Vagy csak mondtál valamit? A chrome _elvileg_ blacklistel néhány videokártyát stabilitási okokból, egyébként ha a kártya támogatja, a dekóder api amit használ támogatja, akkor fog menni a gpu gyorsítás. Ezt egyébként megnézheted a chrome://gpu oldalon.

Egyébként megnyitottam egy fullhd 30 fps h264 videót* a gépemen vlc-ben, kb 40-50% cpu-t használt. Chrome-ban ugyanez megnyitva ugyanúgy kábé 40-50% körül ugrált.

Ha esetleg tesztelsz, ne almát hasonlíts körtével. A youtube például darabokban tölti le a videót, és rakja össze lejátszás közben, ami nyilván több cpu-t eszik.

* a videó: http://distribution.bbb3d.renderfarming.net/video/mp4/bbb_sunflower_108…

Oké, akkor tisztázzuk.

A következő scenario nem megy a krómoddal.

Van egy viszonylag régi géped, viszonylag régi videókártya driver-rel. A kártya képtelen GPU-ból H.264-et dekódolni. A dekódolást szoftveresen kell megoldani. A kártya azonban képes hardveresen gyorsítani a megjelenítést és az átméretezést (ahogy egy 2001-ben vett videókártya is már tudta ezt). A Chrome, a nagy stabilitásra való hivatkozással nem fogja támogatni Windows XP-n valamelyik saját idealista GPU feature-jét (mondjuk a GPU raszterizálást, vagy a canvas-t), ami kell ahhoz, hogy full screen-ben a videót ne a CPU upscale-elje. Igen, rakj Win7-et a régi gépre, ami 2x lassabb, mint az XP. Aztán rájössz, hogy a nagy stabilitásra való hivatkozással azon se fog menni a GPU upscale. A nagy absztrakció és/vagy a nagy fejlődés pedig azt is megoldotta nekünk, hogy nehogymár egy Chrome támogasson olyan technológiákat, mint a DirectX 7/9 VMR, vagy az Overlay. Mind XP-n, mind Win7-en viszont megy a natív lejátszó. Miért? Mert az nem csak a saját elbaszott GPU idealizmusukat támogatja, hanem rendes, szabványos, régebbi fajta kimeneteket, mint pl. az Overlay.

End of story.

Valamikor majd tesztelek. Vagy nem. Ha igen, szólok.

A chrome feketelistáját kikapcsolhatod, ha esetleg tiltaná valamelyik régi videokártyát, onnantól nem fog stabilitásra hivatkozva nem menni.

"nehogymár egy Chrome támogasson olyan technológiákat, mint a DirectX 7/9 VMR, vagy az Overlay"

Erre valami konkrétumot is tudsz mondani, hogy nem támogatja?

A Chrome feketelistáját kikapcsoltam (Override software rendering list). Same shit.

Ha nem elég konkrétum az, hogy baszik működni, akkor majd utánanézel nagyvállalaték keresőjében vagy a Chromium forráskódjában. Sajnos vagyok annyira gyakorlatias köcsög, hogy a végeredmény érdekel. Elég sok időt eltököltem már vele, mert egy ideig én is próbáltam elhinni az idealista maszlagot, hogy egy böngésző lehet egy videólejátszó is egyben. Aztán rájöttem, hogy a böngésző nem videólejátszó, hanem annak csak egy gyenge utánzata. Mint egyébként minden más natív alkalmazásnak, amit megpróbál replikálni/helyettesíteni.

Ember! nxu arra utalt, hogy manapság többnyire ugyanazok a libek hajtják a VLC-t, mint a browsert. Tehát mindegy, ha a VLC nem natív, a browser sem lesz az, mert szoftverfejlesztőék csak valami absztrakt réteget tudnak támogatni, így a videokártya driverére van bízva a dolog. (A flashes videók más kérdés, arról évekkel ezelőtt le kellett volna szokni, maga az Adobe mondta, hogy nem fejleszti tovább, mert használjanak a népek HTML5 videót.)

Ember, mégis többet zabálnak. Köpök az absztrakcióra, ha lusták voltak a fejlesztők még letesztelni is régi gépen.

Flash Player, nevetnem kell. Adobloat-ék előtte se fejlesztették. Nagyjából ugyanez volt rá jellemző, annyi különbséggel, hogy az támogatott valamiféle hardware accel-t Windows XP-n is, meg régi gépen is, ám maga a dekódolás volt 3x bloat-abb, mint egy natív lejátszóban.

Tapsoljuk meg a "modern" technológia éllovasait.

A 60 fps-ről nem tudok nyilatkozni, de C2D-n a Flash alapú FullHD-nak mennie kéne, VP8-cal, x264-gyel is. x265-öt megint nem tudom, erről érdekelne egy teszt. Sanszos, hogy natív lejátszóval a 60 fps-t és az x265-öt is viszi, de hogy Flash alapon mennyire akadozásmentes, passz.

A lényeg (pazarlás, erőltetett növekedés) szempontjából ugyanúgy nem jelent semmit.

Ennek ellenére, amikor blr említette, hogy volt egy P3-asa, amiben már gyakorlatilag mindent cserélt, akkor is felhánytorgattad neki, hogy miért egy modern gépre cserélte le a gépét.
Nem értem a logikát abban, amit mondasz: a kiinduló pont az volt, hogy (a te szubjektív kategorizálásod szerint) le kell cserélnie a gépet, mert kihozott belőle mindent, amit az alaplapja elbírt, többszöri komponens-cserével (azt mondjuk nem tudjuk, hogy tönkre mentet cserélt vagy simán bővített).
Még azt feltételezve is, hogy a megjelenés napján vette meg az Optiplexet (csak egy PCWorld-ös review-t találtam a gépről 2001-ből, az alapján tippelek egy 2001-es megjelenést) 8 éves korára (2009) már kinn volt a Core i. Vagyis annak ellenére, hogy szoftver bloat ide, szoftver bloat oda, azzal a géppel ő elegánsan átugrott 3 fő generációt (PIV, Core, Core2), pazarlónak titulálod, mert nem egy 8 éves gépbe keresett egy másik alaplapot (definíciód szerint gépcsere), hanem lecserélte a gépet (definíciód szerint gépcsere).

Almát hasonlítasz a saját definíciód szerinti almával, és az egyikről közlöd, hogy férges, a másik meg nem...

BlackY
--
"en is amikor bejovok dolgozni, nem egy pc-t [..] kapcsolok be, hanem a mainframe-et..." (sj)

Szia!
Asus Netbookra raktam (Intel Atom proci N455, 2 GB DDR3 memo) Linux Mint 18.1 Mate 32 bites rendszert.Bongeszonek az operat es a Midorit hasznalom.A Midori 500-600 MB rammal el van. Az opera az tobbet eszik 1 GB korul, viszont itt van energiatakarekos uzemmod.Az elozo gazdaja win7 startert hasznalt rajta, de lassunak talalta. En meg vagyok elegedve vele, es batran ajanlom mindenkinek.
Udv.: Pekob

( hajbazer v | 2017. 04. 01., szo – 11:56 )

Válasz -> ( hg2ecz | 2017. március 30., csütörtök - 16:05 )

A gyártói spórolgatás, a cégtulajdonos yachtja és az emberi hülyeség az, amiknél van még megoldandó kérdés.

Nyilván simán lehetett volna benne hőszivattyús fűtés, csak az drágább. Nyilván simán lehetett volna benne több akkumulátor, csak az drágább. Tipikus esete a gyártói nemtörődömség azon szintjének, amit minden eszközzel tiltani, irtani és taposni kellene. Azt meg szintén, hogy az ilyen termékeket megvegye valaki, ráadásul közpénzből.

( mrphoenix | 2017. 04. 02., v – 14:38 )

"Ubuntu, nem karcolja a gepigenyt, de nem tudom hogy tudna-e elvezheto sebessegen futni" -> Ezeket megpróbálhatod.

Phoenix_Art