Elektronika, Elektromos eszközök

AC öntöző szelep vezérlés

Forgatok magamban egy öntöző rendszer vezérlő tervet. Készen is lehet kapni ilyesmit, de egyik sem szimpatikus.

Az egyik érdekes/kérdéses pont a szelepek kapcsolása. A legegyszerűbb az szokványos elektromechanikus relé - nem szeretem őket, csattog/kattog és aztán összeég vagy éppen elfogy a pogácsa. Mondjuk egy ilyen szelep ck. 300mA vesz fel, nem vészes kivéve a tranziens állapotot.

Csak próbaképpen kipróbáltam egy G3MB-202P relé sort https://www.hestore.hu/prod_10036810.html pl. itt is kapható.
Működik, viszont papírforma szerint a minimum AC 100V.

Lehet valamit félreértek/értelmezek?
Végül is a triac-nak sokkal fontosabb hogy legyen nulla közeli feszültség ahhoz hogy kikapcsoljon, viszont ez lehet akár 20-30v is.
Ugyanakkor itt is gond lehet a tranziens állapot, ráadásul, amit eddig találtam dokumentumok nem javasolják a "null átmeneti" kapcsolást (a G3MB-202P pedig ilyen.

Javítva :)

Napelem akksival

Most Fronius inverter van, amire azt mondja az ember, h nem tud akksit kezelni. Ha akksit karok, akkor invertert kell cserélni.

 

Ezt javasolja:

https://napelem-inverter.arukereso.hu/huawei/lifepo4-luna2000-5kw-c0-p8…

https://napelem-inverter.arukereso.hu/huawei/luna2000-5-e0-p869275530/

https://napelem-inverter.arukereso.hu/huawei/sun2000-10ktl-m1-10-kw-p85…

 

Ő a tipusszámot adta meg nekem, az árukereső link már tőlem van, ha abba akarna vkin belekötni. Remélem, nem írtam el.

 

Annyi témába vágó ember van itt, érdekel, h mások szerint is helyes választás lenne-e a fenti, v. ha nem. akkor miért, milyen jobb alternatíva javasolt, mire kell figyelni?

 

A lényeg lemardt. Most klasszik, hálózatra táplálós megoldás van és hibrid rendszert szeretnék, tehát töltse fel az akksit és tápláljon a hálózatra is.

Retro gép órajelváltozása az időjárás függvényében

A kérdés tömören: egy kb 40 éves működő számítógépnek az órajele mennyire változhat környezeti hatásokra?

Részletesebben: van egy PRIMO számítógépem, amire írtam egy időkritikus programot, ami kívülről érkező jeleket dolgoz fel. A program jól és stabilan működött, több gépen is. Majd pár hónapra félretettem, és amikor újra elővettem, már hibásan működött ugyanaz a kód, mindegyik gépen. A hiba megoldása az volt, hogy 2 db NOP utasítással kb 3us-mal lelassítottam a kódot. Azóta megint rendben fut mindegyik gépen.

Tudom, hogy több oka is lehet a hibának, ezért először a hardveres okot szeretném megérteni vagy kizárni.

Lehetséges, hogy egy ilyen régi, de működő gép órajelének valamilyen külső hatás eredményeként ilyen érezhető sebességváltozása legyen? Mivel a hőmérséklet 2-3 fokos tartományon belül kb azonos volt minden esetben, és a tápegység nem a gépbe van építve, ezért leginkább páratartalomváltozásra gondolnék.

Innentől azonban az okosabbak véleményét várnám. Kizárható a hardveres ok, és valami más áll a háttérben, vagy egy ilyen gép sebessége ennyire nem stabil, és ez a későbbiekben is változhat?

UPS support napelemmel

Van itthon a tetőn napelem, meg a szerverszekrényben egy nagyobbacska UPS (80Ah, 12V)

Ma is volt áramszünet, felmerült bennem a kérdés:

Hogyan lehetne olcsón-jól megcsinálni azt hogy legalább amikor süt a nap akkor supportáljuk az akkut (12V):

- meglevő stringről lehozom a DC-t és abból csinálok AC-t és azt tolom rá az UPSre (milyen eszközzel kb mennyi?)
- veszek még panelt és DC-DC illesztéssel rátolom az aksira

A meglevő panelek-inverter közé garanciális okokból nem piszkálnék bele semmivel, a komplett stringhez viszont szépen hozzá lehet egyben férni.

LED világítás tápegység csere

Sziasztok! 

Szeretném a segítségeteket kérni LED tápegység cserében! Nem igazán az én asztalom a LED-es világítás.

Anno vásárolta egy LED-es lámpát az előszobába, egy év után átment stroboszkóp! Voltak előjelek, az utóbbi időben cicergett.

Ez volt a régi táp:

https://ibb.co/ftvp4hK

 

Tudnátok kérlek segíteni, hogy pontosan milyen tápot kellene vennem a régi helyett és hogy honnan?

Félek, hogy a kis méret miatt nem fogok találni!

UPDATE: hossz 115mm,  magasság: 30mm, szélesség: 47mm

Köszönöm!

Trace 8608A oszcilloszkóp rajzot keresek

Kaptam 2db ilyen játékszert, ehhez keresek kapcsolási rajzot vagy szervíz manuált:

https://aukro.cz/sberatelsky-kousek-trace-oscilloscop-8608a-7024085453

Mindkettőben gányolták a tápot, abból kifolyólag, hogy csatlakozóknak megnőtt az átmeneti ellenállása és az egységek nem kaptak megfelelő tápot. Ezt próbálták meg úgy orvosolni, hogy újrakondizták a tápot (ez még hagyján, ha szakszerűen csinálták volna) és elkezdték emelni a puffer kondi méretét - mondván hátha helyreáll a táp az egységeken. Jelenleg 30000uF puffer van, ez szerintem nagyon nem indokolt 70W-os fogyasztásnál egy kb. 50kHz-en működő kapcsoló üzemű tápnál. Küzd is a táp indulásnál rendesen.

A kontaktos csatlakozók megtisztítása után most működnek a kütyük, de szeretném helyreállítani az eredeti állapotot, meg az egyik csatorna is némi javításra szorul, el van mászva a DC ofszet.

Ha valakit érdekelnek a paraméterek - itt van egy user manual a kütyükről:

https://www.manualslib.de/manual/581886/Trace-8608A.html

A Philips is forgalmazta PM3308A típusjellel.

Egy holland sráctól kaptam ígéretet a rajzra, de építkezés miatt csak nyáron tudja küldeni, hátha nálatok is megbújik a fiók mélyén egy rajz.

Áramkör kapcsolási rajzának értelmezése

Sziasztok!

Valaha egyetemen még tudtam, de most évtizedes távlatokból már nem jut eszembe :-)

Adott egy egyszerű rádió adó-vevő, CW üzemmód, 7 MHz-en, innen: https://qrp.hu/mi-lenne-ha-radiozni-radioval-kezdenenk/

Nekem való, szájbarágós módon a szerző nagyjából leírja az áramkör működését, de maradtak bennem kérdések (ezek talán triviálisak azoknak, akik naponta a szakmával foglalkoznak, nekem szabadidős elfoglaltság):

1. A key ctrl dobozban (bal alul) nyitott kapcsoló (s2) melletti állásban a T7-es FET-re az U+ tápfesz kerül, ugye? Erre nyit ki a FET, és földeli li az R11 feletti pontot?

2. A fenti esetben a T6-os bipoláris tranzisztor bázisán milyen feszültség jelenik meg? Ahhoz, hogy a Tx ág FET-jei ne nyissanak, ahhoz magas feszültség kell (PNP tranzisztor akkor zár, ha a bázisán magas a feszültség). Na de leginkább egy szakadás látszik ilyenkor (szembefordított diódák lezárnak minden áramutat). Szóval hogy van ez?

3. A PNP tranzisztor miért így került bekötésre? Miért nem a kollektort kötötték rá a +U-ra?

4. Miért használnak FET-eket, miért nem mindenhol sima bipoláris tranzisztor alkalmaznak, vagy fordítva?

5. Mi a C6-os elektrolit kondenzátor szerepe? Hasonló-e feladata a C15-ös elektrolit kondenzátornak?

6. Ha az s2 kapcsolót lenyomjuk, akkor a LED2 és D2 közötti pont földre kerül, a T6-os tranzisztor bázisára 0.6 V feszültség kerül, erre gondolom a T6 kinyit, az emitter ágon van egy feszültség osztó, +U/2 feszültség hatására kinyit a T3, T4, T5 FET. Közben az R13 és R14 szintén feszültségosztóvá válik, a kialakuló feszültség miatt lezár a T7-es FET. A C15-ös elektrolit kondenzátor mit tesz hozzá a történethez? Egyáltalán, miért elektrolit és nem valami más, közönséges kondenzátort használnak itt?

7. Amikor az s2 kapcsolót lenyomjuk, az áramkör jobb alsó részén lévő sidetone elkezd működni. Ilyenkor a T7 FET szakadásnak tekinthető? Az R11 fölötti ponton megjelenik a sidetone által előállított jel, ami megy egyből az IC1 erősítőbe. Ez az egész sidetone hogy állít elő bármi változó frekvenciát, amit később géphangnak lehet felhasználni? (önmagában bonyolultnak látszik ez a részáramkör)

8. Amikor a T5 FET nyitott, mi a szerepe a vele sorba kötött L4 tekercsnek? Mivel egyenáram folyik, így talán késleltethet? Ha igen, mi célból?

9. Az XCO (bal felső rész) részben érthető, bár a sidetone-hoz hasonlóan megérne egy alaposabb elemzést.

10. A PA/detector viszont nagyon fekete doboz. A cikk szerzője azt írja, hogy két feladatot lát el a részáramkör, adástól és vételkor. El tudná valaki magyarázni, mi mit csinál itt, miért?

11. Az s1 kapcsoló (készüléket bekapcsoló gomb) D4-es diódája mire való? Védelem? Ha fordított polaritással adok rá tápfeszt, akkor a D4 földje lesz a magasabb potenciálú pont a -U-hoz képest, a D4 kinyit, áram indul meg. Na de itt nincs áramkorlátozó ellenállás, tehát rögtön a nagy áram kinyírja a D4-et, és a -U simán megjelenik az áramkörben. Akkor meg minek? Miért nem sorba kötik az áramúttal?

12. Az antenna esetén simán rákötök egy 50Ohm-os koax kábelt és örülök? Bár gyanítom, valami méretezés csak kellhet :-)

Köszönöm, ha valamelyik részre válaszoltok!

Üdv, Cz