Munkaszervezés és hatékonyság téma: Mennyi effektív munkával töltött idő jut 8 kiszámlázott órára?

 ( Tiberius | 2019. augusztus 27., kedd - 10:11 )
Elhanyagolható (komment?)
1% (4 szavazat)
1-3 óra
14% (39 szavazat)
4-6 óra
59% (169 szavazat)
7-8 óra
19% (53 szavazat)
8+ óra (komment?)
7% (21 szavazat)
Összes szavazat: 286

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Csak az ajánlati köröket, pontosításokat, átvételt, supportot, betanítást figyelembe véve lehet hogy inkább csak 1-3.

A support es betanitas miert nincs kiszamlazva?

Csak hasra felsoroltam néhány tételt. Pl 10 perces munka eredményét 1 órán át kell magyarázni a megrendelőnek, akkor az valójában oktatás, de ha gyakorlatban kiszámláznám (ezzel a címszóval), akkor örök sértődés lenne belőle...

Mert tegyük fel van egy keretszerzdőésed ügyféllel, amiben benne van havi 25 óra bármire. Ő ezért fizet mondjuk 4 kilót havonta. Nos... Levonod belőle azt a 45 percet, amit azzal töltöttél, hogy megértsd, hogy mi a faszt akar és megegyezzetek abban, hogy annak semmi értelme, ezért valós munka nem lesz belőle? Nem biztos... Viszont pont ezért kötsz ilyen szerződést ügyféllel, hogy ne legyen sértődés, hogy figyuka, ugye vágod, hogy te most egy fezető fejlesztővel beszéltél 45 percet, amit egy megkezdett óra, és az nálunk 25+ÁFA kiszámlázva?

Na de ha van egy elore fizetett bucket, amibol mindig levonjatok a felhasznalt idot, akkor megiscsak ki van szamlazva, nem? :)

Persze, de ilyen esetben rugalmasabb is vagy. Viszont ha nincs havidíj, hanem néha felhív, hogy segíts, akkor az vagy ki van számlázra rendesen, vagy kétszer történik ilyen: először és utoljára.

darkfrish-nek

+1 :-)

Amikor ugyfellel beszelgettek akkor dolgozzok. Ha nem tetszik, van mas akinek tetszeni fog.
OK, a fentivel arrogans vagyok, de ez bizonyos szinten valaszto vonal is, ha ezert kotekszik akkor ott mas problemak is lesznek.

Első eset: nagyobb cégnél vagy beosztott és ügyféllel kell beszélgetned akár nálatok, akár nála, akár telefonon. Egyértelmű, hogy nem ingyen csinálod, és azt valahogy az ügyfél felé ki kell számlázni. Vagy havidíjban vagy a következő munkában...

Második eset: magánban tolod, vagy kis céged van pár kollégával, és ügyféllel beszélgetsz: hát itt azért képes elcsúszni a dolog, azaz ügyfél néha azt hiszi, hogy te a szórakozni jársz hozzá meg ingyen kávéra. Na az ilyet kell leépíteni qrva gyorsan.

Masodik eset : ha o hiv ( es project kozepe van ) akkor szamlazzom, szorakozni kocsmaba jarok.
Project kezdo megbeszeles az mas.

KISZAMLAZOTT

szoval nem a 9-5 allasodrol beszelunk, az a legritkabb esetben megy 4-6 ora fole (tapasztalataim szerint).

(Tobbek kozott ezert irritalnak baromira az 1 oras random meeting-ek. Mert nem a 8 orabol veszi el az idot, hanem a 4-bol, ergo egy hulye meeting komplett team-ek napi teljesitmenyenek negyedet pazarolja el)

+1.

Kiszámlázottan már jó vagyok, ha 8 óra munkát számlázok 8 óra valós munkáért. De mivel az is munka, hogy megértsem mit akar az ügyfél, az is munka, hogy elmagyarázzam neki, hogy mit akar, és az is munka, hogy a pénzügynek elmagyarázzam, hogy hogy számlázza ki... nos ezért 8 óra kiszámlázott általában inkább 12-16 munkaóra, ami valódi munkaóra.

És ezt értik meg nehezen az ügyfelek, amikor 10-20-40 ezres órabéreket látnak egy szerződésben.

Az effektív munka is nehezen megfogható, hiszen az is munka, ha sétálok 10 percet és közben a megoldandó problémát elemzem fejben. Egyébként mosdó-ebéd-séta-egészséges bambulást levonva szerintem 4-6 óra.

--
arch,ubuntu,windows,android
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

Kemény egyet nem értésem volt a közelmúltban egy HR-essel egy interjún. Amikor húztam a számat, hogy 9-5 a kötelező bentlevés, és mondtam, hogy a szoftverfejlesztés nem így működik. Nem is vettek fel. Nem is bántam. Van, hogy nem vagyok bent 8 órát, de este kutyasétáltatás közben, vagy a zuhany alatt is simán agyalok egy-egy komolyabb problémán. Én az effektív elvégzett munkát többre értékelem, mint a stopperrel mögöttem álló főnököt. Amit bevállalok két hétre, az meglesz két hét múlva. A többi rajtam áll.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

Ha ennyire fontos nekik a 9to5 maximális betartása, akkor megkérdezném hogy mit csinálnak majd ha az ügyfél prod rendszere szanaszét fossa magát hajnalban, késő este, hétvégén... mondhatom-e, hogy majd hétfő reggel 9:01 -kor elkezdek vele foglalkozni? :)

--
arch,ubuntu,windows,android
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

igen

Miért gondolod, hogy ugyanaz a felelős a szituációért, mint aki 9-5 között fejlesztette.

Egy tökéletes világban meg van szervezve az ügyelet nyilván, a tökéletlenben meg az a policy, hogy aki ráér és gépközelben van, segít :)

--
arch,ubuntu,windows,android
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

Én a másik oldalt képviselem: nekem fontos, hogy a megadott sávban dolgozz (ha nem is ennyire szűken véve), mert az idődet veszem meg, amit - bizonyos keretek között - én szeretném eldönteni, hogy mivel töltöd.

+1

Ő eladta te megvetted. Nincs itt semmi látnivaló. Minek adta el? :)

Szoktam is kérdezni, hogy produktív vagy adminisztratív munkát várnak el, mert akkor úgy állok hozzá.

Biztos vagy benne, hogy versenyképes ez a munkáltatói hozzáállás?

--
https://iotguru.live

(persicsb kommentjere is mehetett volna)

Ez igy eleg eros kerdes, ha nem tudod, ki milyen korokben mozog. Oregon ha jol tudom gyartasban erdekelt, Tassadar meg devops-ban - mindketto olyan terulet, ahol nem art elore megallapodni, mikor fog a munkavallalo bemenni dolgozni. :)

Valóban, nálam nem (élet)művészekre van szükség, hanem dolgos kezekre, ügyfélszolgálaton +mosoly +kedvesség.

Hogyne, persze, de a gyártósor melletti melós nem számláz, ne keverd ide. A devops is olyan, hogy szerintem amit Tassadarék művelnek, az nem devops, hanem kutyaközönséges big corporate üzemeltetés, csak jobban el lehet adni a piacon, hogy devops, a piac meg vevő erre a buzzword-re.

--
https://iotguru.live

"devops is olyan, hogy szerintem amit Tassadarék művelnek, az nem devops, hanem kutyaközönséges big corporate üzemeltetés,"

Mi infrastruktúra üzemeltetés mellett, konzultációval és egyedi szoftverfejlesztéssel foglalkozunk.
Nem tudom, hogy ez belefér-e a DevOps-ról elképzelt fogalmaidba, szerintem a "kutyaközönséges big corporate üzemeltetés"-től lényegesen több.

"Ezt kifejtenéd?"

Mit kell kifejteni? Láttam az álláshirdetést, amiben DevOps embert kerestetek: "A csapat DevOps szolgáltatásokat nyújt több ezer fejlesztő részére: az SCM (Bitbucket-Git/SVM/CVS), CI / CD (TFS/Azure DevOps/Bamboo), Artifact Management (Artifactory, DevOps Artifact), infrastruktúra és applikáció monitoring, kollaborációs és projekt management rendszerek (Jira, Confluence) üzemeltetése, szakértői támogatása, konzultáció nyújtása tartozik hozzánk."

Értem én, hogy a fejlesztői infrastruktúra üzemeltető nem annyira fancy elnevezés, mint a DevOps, de ez nem DevOps.

"A csapat jelentős része egyébként szoftverfejlesztéssel foglalkozik."

Ők is kilenctől ötig?

--
https://iotguru.live

"A csapat jelentős része egyébként szoftverfejlesztéssel foglalkozik."

Ők is kilenctől ötig?"

Ez miért releváns?

Mert azt írod, hogy az időt veszed meg és te akarod meghatározni, hogy az az idő mikor van.

--
https://iotguru.live

"Értem én, hogy a fejlesztői infrastruktúra üzemeltető nem annyira fancy elnevezés, mint a DevOps, de ez nem DevOps."

Nézd, technikai oldalról a DevOps stack kimagaslóan nagy részéhez valamilyen módon közünk van, legalábbis itthoni viszonylatban mindenképpen.
Nem csak üzemeltetjük ezeket a rendszereket, hanem az ügyfelek részére end-to-end szolgáltatást nyújtunk, tehát biztosítjuk, hogy a szolgáltatásuk a kódtól a deploymentig az egyedi igények alapján működik: megtervezzük, implementáljuk.
A fejlesztések egy része integrációs eszköz a meglévő infrastukturához, a másik része teljesen egyedi szoftverfejlesztés.
Miben más, vagy miben több ennél a Devos by _Franko_?

"Miben más, vagy miben több ennél a Devos by _Franko_?"

Nincs ilyen.

DevOps kurvára nem az, amit te annak nevezel és/vagy a nagy cégek annak neveznek, csak sajnos már annyira túlterhelték ezt a fogalmat, hogy elenyészett a lényege. A fejlesztői infrastruktúra összeállítása és üzemeltetése nem DevOps, az kutyaközönséges fejlesztői infrastruktúra üzemeltető, ahogy a felhő üzemeltető se DevOps, bár már erre is kezdik használni.

A DevOps team a _termékkel_ foglalkozik annak teljes életciklusában és nincs olyan ember, hogy DevOps-os. A DevOps egy csapat, egy búra alatt a fejlesztő, az üzemeltető és a tesztelő.

--
https://iotguru.live

Lehet, hogy az én hibám, hogy nem sikerült dekódolnod: nem kizárólag infrastruktúra üzemeltetéssel foglalkozunk.
Ami nálad egy "termék", az nálunk egy ügyféloldali projekt, ami egy szolgáltatást takar.
Ennek a teljes életciklusában részt veszünk, igényektől függően kisebb-nagyobb hozzáadott értékkel.

Én ezt értem.

Például az álláshirdetésben, amiben DevOps embert kerestetek, az kizárólag fejlesztői infrastruktúra üzemeltetés volt leírva, mint feladat.

Amikor fejlesztőt kerestetek, akkor nem volt megemlítve a DevOps, tehát nem DevOps csapat van nálatok, hanem vannak fejlesztők, üzemeltetők és DevOps emberek.

Ebből következően nálatok azt az embert nevezik DevOps embernek, aki a fejlesztői infrastruktúrát üzemelteti.

Mit értettem rosszul?

--
https://iotguru.live

Nem mehetek ennél mélyebbre, ne haragudj.
Rébuszokba pedig nem szeretnék a konkrét kérdéseidre válaszolni.

Oké, akkor röviden kérdezek: ha a munkakörében 100 százalékban fejlesztési feladatokon dolgozó fejlesztőt keresel, akkor a munkaköri leírásában benne van a DevOps szó?

--
https://iotguru.live

Nem szeretnék információt kiadni a munkaköri leírásokból.

Alapvetően az üzleti igények és a munkaerőpiaci helyzet határozza meg a hirdetést, azonos pozíciók mellett is volt, hogy újrapoziciónáltam.
A hirdetés és a munkaköri leírás között nincs érdemi különbség.

Ha időt veszel, akkor időt kapsz, nem pedig terméket. Persze vehetsz terméket is, csak az éppen máshogy működik.

Amiről te beszélsz, az a micromanagement, a command-and-control működés, csak éppen a világ nagy része nem így működik. Vannak ilyen részei, de sok minden nem.

Viszont. ha terméket veszel akkor az eladó ne órabért számlázzon.

Ez így is van rendjén.

Én terméket (szolgáltatást) árulok, nem azt vásárolok.

A terméked ára milyen mértékegységben mért mennyiségre vonatkozik? Órára, megajoule-ra, köbméterre, darabra?

Van több is, a legegyszerűbb eset, amikor órára.
A komplikáltabb eset, amikor kontrolling és piaci elemzés alapján határozzuk meg a piaci értékét.

Na, ha órára, akkor bizony te nem terméket adsz el, hanem a te és kollégáid idejét.

Azt kérdezted, hogy miben fizetnek, nem azt, hogy mit adok el.

Órában fizetnek? Azaz te eladsz nekik egy terméket, és ők meg a saját idejükből adnak neked, hogy rendelkezz velük?

Azt kérdeztem, hogy amit eladsz, annak az egységét miben méred. Azt mondtad, a legtöbb esetben órában. Akkor te időt adsz el, neked a terméked az, hogy a tudásodat adott ideig igénybe vehetik.

Mit értünk effektív munka alatt?

Az ügyfél számára végzett adminisztráció és papírozás az?
Rendszerhozzáférés intézése az?
Megbeszélés szervezés az?
Idióta biztonsági oktatáson töltött idő az? (nem saját kedvemből utazok érte és cseszi keresztbe a délelőttött)
Beleásni magam a problémába az vagy csak a tényleges beállítás/fejlesztés az?

Számomra effektív ami a hasznos, ami maga az érték. lásd Lean

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lean

Vezető fejlesztőként nem értékes idő kimenni az ügyfélhez a projekt menedzserrel és a salesessel üzletet szerezni? De az, mert anélkül nem lesz "ami maga az érték".

Nehéz ezt megfogni... Én napi 2-4 órát foglalkozom fejlesztéssel, ami valódi kódolás, vagy ahhoz szorosan kötődő feladat. A többi meg elmegy ilyen töltelék baszakodásokkal.

Attól függ miről szól a kimenés. Ha egy gemba séta, akkor szükséges, más esetben a kimenés a találkozás miatt van. A találkozás pedig lehetne online is, így maga az utazás veszteség.

https://leanmanufacturingsecrets.com/wp-content/uploads/2018/04/7_wastes.png

Nem biztos. Ha a termeked kizarolag a szoftver, akkor talan igaz.
De ez a lean modell egy eleg leegyszerusitett kepet fest a valosagrol. Legtobb esetben az eppen leszallitott szotver csak egy kis (igazabol elhanyagolhato) resze az ertekteremtesnek.

Siman lehet, hogy sokkal fontosabb a hosszutavu egyuttmukodes. Es ahhoz sajnos sokszor kell odautazni (17 ora repules), es ket-harom orat beszelgetni az ugyfellel.

Ha szoftverfejlesztő vagy, akkor neked a főértéked a szoftver. Ebből van a bevétel.
Ha szoftverfogyasztó vagy, akkor neked meg nem. Segítségével spórolsz valamennyit vagy csak szükséges az összfeladat ellátásához a bevételedhez nem (feltétlen), de a költségeidben jelentős szerepe van.

Sajnos sok ügyfél nem képes online kommunikálni. Legyen az annak bármilyen formája... Itthon a kibaszott digitális középkorban élünk sok szempontból... :(

Viszont lehet, hogy egy megbeszélésnek, kódsornak, refaktorálásnak stb-nek a haszna csak hat hónap múlva jön elő. Akkor majd hat hónap múlva számlázod le, hogy "figyi, áprilisban ám amit csináltunk, azt még ki kéne fizetned".

Amikor csinálod és nem kérték, akkor ez veszteség.
Amikor csinálod és ez szükséges, akkor ez érték.

Nem az a lenyeg, hogy érték. Hanem az, hogy ez az érték mikor keletkezik. Simán értékes lehet egy olyan absztrakció bevezetése, amit egy architekt megmond neked, hogy csináld, de közvetlen azonnali hasznosulása nincs, csak később ismered fel, hogy de jó, hogy ebbe fektettünk időt.

Ez amikor keletkezik, nem értek, de az lesz belőle majd a jövőben. Ezt a munkát hogyan forintosítod?

Úgy érzem ki a szavaidból, hogy volt egy optimista elvárás a jövőtől és bejött.

Amúgy meg:
Mi garantálja ezt, ha pillanatnyilag nem
fizet érte senki?

A mérnök igyekszik olyat alkotni, ami nem csak éppen ott és akkor, egy adott dologra jó, hanem igyekszik figyelembe venni az is, hogy egy szoftvernek létezik életciklusa is, amit már az elején meg kell alapozni, anélkül a jövőben csak nagyon keservesen lehet haladni. Most kell időt és energiát fektetni abba, amiből majd a jövőben érték lesz.

Mint a példa, amit mondtam egy másik szálban: az ember legszívesebben csak a színielőadásért fizet, miközben a színésznek az igazán sok munka az előadás előtt van, a múltban végez olyan munkát, amiből a jövőben lesz majd érték az előadás során. És amíg nincs előadás, a színész ugyanúgy kap fizetést, hiába áll elő az eladható érték a jövőben. És persze az előadás bármilyen sok és alapos próba után megbukhat a közönségnél.

A vevő is a kész funkcionalitásért fizet, a jövőbeni érték megalapozásáért nem - az neki nem érték.

Az egésznek a lényege az, hogy azt, hogy egy munka értékes vagy nem, nem lehet azonnal, prompt módon eldönteni, viszont a pénzügyi döntéseket (egy adott időszakban elvégzett munkának a pénzügyi ellentételézését) azonnal, prompt kell hozni. Így azt mondani, hogy csak az effektív, kiszámlázható-kifizettethető munka, ami érték, erős állítás, ami szerintem nem állja meg a helyét.

Hiszen az, hogy mi volt érték, és mi volt veszteség, sokkal később derülhet ki, mint amikor pénzügyi döntést kell róla hozni, hogy érték volt-e.

Az életben nem minden tevékenység olyan just-in-time gyártósor, amire alkalmazható a lean filozófia.

A lean termelési filozófia kiválóan alkalmas olyan gyártás esetén, ahol nagyon kis ciklusidővel visszajelzést tudsz kapni arról, hogy mennyire jó, amit csinálsz, vagy mennyire veszteséges/felesleges. De sok folyamat a világban nem ilyen.

Nálam az sw egy melléktermék ami segíti az üzletet, nem maga a termék, így fogalmam sincs erről a piacról. Soha nem dolgoztam együtt IT területen belül senkivel. Szóval abszolút fogalmatlan vagyok.

Azt viszont látom, hogy egy bizonyos nagyságrend felett mindegy mi a termék, a lean szinte kötelező, ha nem akarsz csődbe menni.

A sw neked egy termék, amit megvásárolsz és használsz - de azt is elő kell állítania valakinek.

Egy autóipari beszállítónál is csak egy eszköz a gépsor meg a lézervágó, a termék, amit előállítanak meg szenzor, injektor, szövetborítás. Mégis ki kell fizetni az egyedi gépsort, pedig az nem termék, csak segíti a termelést (anélkül is lehetne szövetborítást csinálni, csak sokkal munkaigényesebb).

Viszont amikor megveszi az autógyár a szövetborítást, őt aztán nem érdekli, hogy kézzel vagy géppel készült a termék, legyen kész adott áron, amin ő hajlandó megvenni.

A malomnál a liszt egy termék, amit előállít, a malomhenger meg az a melléktermék, ami segíti az üzletet.

A szoftver pont ugyanez. Egy eszköz, ami segíti a termelést, mert lehet, hogy nélküle drágább lenne. Lehet szoftver nélkül is élni, csak sokkal körülményesebb bizonyos esetekben. És ezt a szoftvert is elő kell állítania valakinek.

A lean akkor működik, ha el tudod például egyértelműen dönteni, hogy egy adott dolog veszteség-e vagy nem.
Például egy színielőadásnál hogyan döntöd el, hogy ha sikeres volt az előadás, akkor felesleges volt-e a 15 próba, vagy 10 is elég lett volna? Hogyan azonosítod a veszteségeket?
Nem mindenhol lehet megmondani azt utólag, hogy amit csináltunk, az veszteség-e. Ott, ahol sorozatgyártás van, ott ez jól mérhető dolog. Ahol viszont egyedi dolgokat állítanak elő (a szoftver bérgyártás tipikusan ez, de ilyen a sport is például, meg sok előadóművészet stb.).
Ezek rengeteg pénzt/értéket tudnak teremteni, csak mivel nem sorozatgyártások, ezért nehezen alkalmazhatóak rá a lean fogalmak.

Az persze igaz, hogy tömeggyártásnál a lean alap. De nem minden készül tömeggyártásban.

"A sw neked egy termék, amit megvásárolsz és használsz - de azt is elő kell állítania valakinek."
Nagyrészt FLOSS és az üzleti dolgokat én kódolom.

"A lean akkor működik, ha el tudod például egyértelműen dönteni, hogy egy adott dolog veszteség-e vagy nem.
Például egy színielőadásnál hogyan döntöd el, hogy ha sikeres volt az előadás, akkor felesleges volt-e a 15 próba, vagy 10 is elég lett volna? Hogyan azonosítod a veszteségeket?"
Azt gondolom, hogy ez már kialakult. Annyi próbára van szükség amennyit szükségesnek éreznek a magabiztos szerepléshez.
Ha ez túl sok, akkor legközelebb más színészek vagy könnyebb darab kell.

"Nem mindenhol lehet megmondani azt utólag, hogy amit csináltunk, az veszteség-e. "
Utólag meg lehet.

"Ezek rengeteg pénzt/értéket tudnak teremteni, csak mivel nem sorozatgyártások, ezért nehezen alkalmazhatóak rá a lean fogalmak."
Van egy építési vállalkozó barátom hasonló tévhittel. Bár szerinte minden ház és minden építkezés más, mégsem kell senkinek sem új szakmát tanulnia. Ha szakma szinten lehetett absztrahálni, akkor munkaszervezés szintjén ez miért tűnik lehetetlennek?

"Az persze igaz, hogy tömeggyártásnál a lean alap. De nem minden készül tömeggyártásban."
Ne mondd, hogy az egyedi sw fejlesztést nem lehet "n" számú olyan lépésre bontani ami biztosan be fog következni és egyik a másik szükséges feltétele.

Itt kisse ossze is mossuk az efficiency es effectiveness fogalmakat. Lehet valaki nagyon hatekony (pl 100 kodsor orankent) ha soha az eletben senki se fogja hasznalni amit lekodot.
Volt errol egy felmeres valahol, hogy egy nagyobb rendszer eseteben mennyi a tenylegesen hasznalt feature, es mennyi az "ipari hulladek". Eleg gyaszos volt az eredmeny, amire a kutatok jutottak.

Attól függ, hogy az időmet veszik meg vagy a leszállítandót.

--
https://iotguru.live

``a munkával tölhtető értékes percek míítingekre járnak meghalni''

/ismeretlen szerző/

Nehéz erre válaszolni. Ha valaki munkavállaló, de azt vállalkozásban csinálja, akkor vélelmezem kevesebb. Minden más esetben fasztudja.

Nem tudom, másnál hogyan megy, nálam elég változó.

Vannak 10+ órás napok, vannak 1-2 órás napok, de az átlag az valahol 4-7 óra között lehet, úgy saccolom.

Amikor egy akár néhány fővel működő szoftvercég kiszámlázza a szoftvert a kliensnek, akkor lehet, hogy a szoftvermunkára kijön egy nagyon impozáns szám órabérül, de ki könyvel? Ki takarít? Ki megy a postára? ... és még lehetne folytatni, akár hosszan is.

Szerintem a kérdés így önmagában értelmetlen.

> Sol omnibus lucet.

A kérdés neked szól, hogy ha beírod a timesheetbe a mai 8 órát, és abból levonod cigit, kávét, sétát, munkahelyi viszonyt, egyebet (opcionálisan választható dolgok :) akkor hány óra marad.

--
arch,ubuntu,windows,android
zbook/elitebook/rpi3/nexus5_hammerhead

Amikor kiszámlázok egy órát, akkor kiszámlázom a könyvelőt, a bankot, a kommunikációs költségeket stb, ezek is munkaórák - valakinek. Vagyis sosem az én saját munkaóráim számát számlázom ki, hanem más emberekét is. Tehát a helyes válasz az az, hogy 8+-t számlázunk. Ha valaki 8 kiszámlázott órára 1-2 effektív órát kalkulál akkor:

a/ lopja azt, amit kiszámláz
b/ baromi nagy általános költséggel dolgozik
c/ becsapja a klienseket

... illetve ezek kombinációja.

A 8+-t órába bele kell érteni a munka közben regeneráció időigényét, ez a munkafolyamat része, nem értem miért kell ezt elkülöníteni. Amikor egy futó edzésre jár, akkor mondjuk a napi menet az, hogy 400-akat fut időre. Két 400m között lazít, nyújt. Van neki 8-10 ilyen. Egy 400 legyen 1 perc - ennél jobbakat mennek, csak az egyszerűség kedvéért mondom -, összesen fut 10 percet, de nem ennyi az effektív munkaideje.

> Sol omnibus lucet.

+1
Találó a hasonlat

Amúgy a sport, vagy például a színház (vagy más előadóművészet) jó hasonlat.
A vevő (a néző) nem csak azt a másfél-két órát fizeti meg, amikor szórakoztatja őt az előadó/sportoló, hanem azt is kifizeti, amikor a sportoló edzésre jár, amikor a színész olvasópróbára, próbára jár, szöveget tanul.
Ezek nem olyan látványos dolgok, mint a késztermék, de mégis ki kell fizetni az árát.

Vagy mindezt beleépíted az óradíjadba átalányban és akkor elég számlázni a közvetlenül ledolgozott óráidat... :)

--
https://iotguru.live

OK, de hogyan állapítod meg az átalányt? Honnan tudod, hogy mondjuk a tudás, amit megszereztél (edzés) meddig lesz jó, hány projektben/hány ügyfélnek fogod tudni eladni?

Mi lesz az átalány nevezőjében?
---
Science for fun...

Benne van az óradíjban.

Ha jössz hozzám betonozás előtt alapot ásni, mert nincs nyolc általánosod sem, akkor tuti más óradíjat fogok fizetni, mintha senior fejlesztőként alkalmaználak, egyetemi végzettséggel, több éves gyakorlattal.

Nyilván ezen változtat valamennyit a kereslet-kínálat, de az alapelv ennyi.

--
https://iotguru.live

Abban már nem vagyok biztos, hogy az utóbbi keresi a többet. (Nálunk a gyártósor mellett jelenleg br 320++, de több helyről hallom, hogy egy segédmelós 15 per nap minimum, zsebbe)

https://www.penzcentrum.hu/karrier/eldobod-az-agyad-ezekben-a-szakmakban-60-ezer-forinttal-nott-a-fizu-egy-ev-alatt.1082185.html

Bőven többet keres egy senior ennél, 60-100 a napidíj alsó határa. A többire meg lásd a kereslet-kínálat változását.

--
https://iotguru.live

Elhiszem, hogy körülötted ez így van. A link mögötti forrás felvi.hu pályakövetése.

Egy szenior fejlesztő a Magyar Mérnöki Kamara által adott általános ajánlás szerint ennél sokkal-sokkal több pénzért adható el (és többe is kerül a vevőnek).
Egy önálló mérnök napidíjának az alsó határa 100 munkanapnál többet igénylő feladatnál nettó 100E forint. Az, hogy ebből mennyi lesz végén bérként az adott mérnöknek kifizetve, az teljesen más kérdés.
Lásd még: https://www.joelonsoftware.com/2006/04/11/the-development-abstraction-layer-2/

Szerintem ez nem sok. 8x12.500 HUF. Joel nem mond újat, max a fejlesztők arányával. Ha Joelnek itthon is igaza van, akkor 12.500 HUF töredéke jut a mérnökre.

168x12.500 HUF/2.100.000 HUF
TFH, hogy a létszám harmada maga a programozó, de a költség 40%-ka, ekkor 840.000 HUF jut a programozóra. Mivel a programozó évente kb 1,5 hónapot nem dolgozik (szabadság, beteg, temetés, etc) így a kapott 840.000 HUF-ot megszorozzuk 10,5-tel majd elosztjuk 12-vel, ekkor 735.000 HUF-ot kapunk. TFH a cég szeretne keresni egy szerény 10%-ot az emberünkön, ekkor megszorozzuk a 735.000 HUF-ot 0.9-cel és kapunk 661.500 HUF-ot. Emberünk létezése az irodában (gép, kávé, ráeső négyzetméter, takarítás, wc papír, orvos, egyéb hatósági és üzemeltetési díjak) legyen 161.500 HUF, hogy kerek összeget kapjunk vagyis van 500.000 HUF arra, hogy szuperbruttót adjunk neki, ez 420.000 bruttót jelent, ami 279.300 HUF nettó.

https://www.hrportal.hu/berkalkulator_2019.html?edt_brutto=420000&edt_elt=0&edt_gyerekek=0&edt_egyedulnevel=0&edt_frisshazas=0&edt_kedvezmeny=0&edt_munkaido=40

Szerintem óránként 12.500 HUF-ért csak egyszemélyes vállalkozónak éri meg eladni saját magát, mega kölcsönzőknek. Ezzel a költséggel számolva szerintem nem lehet saját alkalmazást kifejleszteni vállalkozóként személyes részvétel nélkül.

Nincs annyi like, amit ez a hozzászólásod ne érdemelne meg... Végre valaki gondolkodik, amikor ezt levezeti... :)

Azt is tegyük hozzá, hogy ez egy ideális világ ahol a mérnökórát 100%ban kiszámláztuk.

"TFH, hogy a létszám harmada maga a programozó, de a költség 40%-ka, ekkor 840.000 HUF jut a programozóra."

A többi kétharmad ember mi a lófaszt dolgozik egy szoftverfejlesztő cégnél, amit nem lehet kiszámlázni az ügyfélnek?

Emlékeim szerint az összes ilyen helyen maximum 10 százalék volt az a munkaerő, akik ganézták és etették az igáslovakat, nem csak a szoftverfejlesztő munkája van kiszámlázva, rajta van a számlán a szervezőktől kezdve a tesztelőkön át a techwriter munkájáig minden, ezeket nem a szoftverfejlesztő óradíja tartja el. Ahol csak a szoftverfejlesztőket számlázzák ki, ott fel kell tépni az ajtót és megjelölni egy nagy piros folttal a térképen, hogy többé a közelébe ne menjünk.

--
https://iotguru.live

A kapott feltételekből kiindulva vezettem le az egészet vagyis:
12.500 HUF / h
Programozók száma a fejlesztőcégnél 20-40%.

mennyit számlázol a marketingesért? A callcenteresért? Az ügyfélszolgálatért?
Azért a csávóért aki a céges autókat intézi? Mennyit kellene fizetnie az ügyfélnek a különböző igazgatókért?

A programozók hozzáadott értéke is 20-40 százalék. A projektben viszont vannak más emberek is, hasonló óradíjon, akiknek a munkája ki van számlázva.

Tehát kérsz a piacról egy lófasz karbantartó programot, akkor a számlán rajta lesz 20-40 százalék fejlesztői óra, 20-40 százalék tesztelői óra, 10-20 százalék üzemeltető óra, 10-20 százalék techwriter és 10-20 százalék projektvezető, scrum master, egyéb buzzword meg a futottak még óraszámok, mint a tanácsadók meg a többi léhűtő. Mindenki rajta lesz, aki akár csak egy szalmaszálat keresztbe tett közvetlenül.

Nem a fejlesztők óradíjába van beleépítve a projekt teljes költsége. Nem vettél még részt szoftverfejlesztési projektben egyik oldalon sem?

"mennyit számlázol a marketingesért? A callcenteresért? Az ügyfélszolgálatért? Azért a csávóért aki a céges autókat intézi? Mennyit kellene fizetnie az ügyfélnek a különböző igazgatókért?"

Ezek azok a maximum 10 százalék, akik a szoftverfejlesztő cégnél az eltartottak kategóriában vannak. Ha ennél többen vannak, akkor onnan el kell menni, mert túl sok a parazita. Szerintem kevered a szoftverfejlesztő céget egy saját terméket fejlesztő és eladó céggel.

--
https://iotguru.live

Egyrészt nem stimmel az, amit előttem is írnak, hogy a projektekre csak a fejlesztő órabérét számlázzák ki, másrészt a szerény 10%-ot keveslem, lévén valamiből fent kell tartani a céget egy esetleges probléma esetén (csúszás, kötbér, nem fizető kliens, stb), kell valamiből tartalékot is képezni, úgy már nem biztos, hogy elég.

Emberünk létezése az irodában az ilyen jópofa dolog (most ezt általánosságban írom), mert egyrészt csökkenti az emberünk bérére elszórható keretet, másrészt ingázhat naponta még ~1 órát (átlagban fél óra bejutással BP-n simán számolhatunk). Az életéből elvert 9 óráért kap 8 órányi bért, az még ~10% effektive órabér csökkenés. :^)

Feladattól függ, de szerintem egy nap olyan max. 5 óra a koncentrált mérnöki alkotó munka, amit el lehet végezni, legyen szó programozásról vagy gépészeti tervezésről.

Ezen felül lehet e-mailezni, meetingezni, bambulni, háttérben agyalni, telefonálni, de egy mérnöknap 4-5 óra nettó alkotásból áll.

Az, hogy ezt ki hogy számlázza ki, meg az ügyfél mit ért meg ebből, egy másik kérdés. :)

Csak az eredmény érdekelt, így random szavaztam tippre, de látom bejött. A 4-6 óra vezet toronymagasan.

Munka mennyiségétől függ. Van mikor egész nap lógatom, máskor meg annyi a dolgom, hogy észre sem veszem mikor telt el a 8 óra.

az a 8 óra néha 12-nek tűnik... néha 4-nek :D

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

"Alkotmányos költséggel", vagy a nélkül?

Irodában (open office) átlagosan 1-2 óra. Van olyan nap, hogy 15-30 perc. Home officeban 7-8 óra.
Ha meg a kérdés szerinti "kiszámlázott", azaz freelancer melót nézünk akkor pedig 8 óra. De néha több.
Tanulság: az irodai munka megöli a hatékonyságot...

Már akinek. Otthoni irodám és a munkahelyi irodám lényegében dekára ugyanolyan felszereltségű, de könyveim otthon vannak.
Ha otthon vagyok berohan a gyerek, ha a munkahelyemen akkor nem. A munkahely messze van. Alapvetóen ezek miatt hasonló lenne, de ha komolyabb intellektuális teljesítményt kell nyújtanom, akkor a munkahelyit választom. Ott az összes mentális erőm a rendelkezésemre áll.