Szerinted mi lesz a nyomtatott könyvekkel és a könyvtárakkal?

 ( bfoto | 2010. március 9., kedd - 11:38 )
Több száz évig meg fogják még őrizni a jelentőségüket.
45% (260 szavazat)
A könyvtárak előbb-utóbb inkább "könyvmúzeumokká" válnak majd.
23% (137 szavazat)
Előbb-utóbb a dokumentumok többségét digitalizálják, vagy e-book formájában adják ki és ezek helye továbbra is a könyvtár lesz.
10% (59 szavazat)
Előbb-utóbb a dokumentumok többségét digitalizálják, vagy e-book formájában adják ki és ezekhez már nem lesz szükség könyvtárra.
14% (79 szavazat)
Egyéb (leírom a hozzászólások közt)
2% (10 szavazat)
Csak az eredmény érdekel
7% (39 szavazat)
Összes szavazat: 584

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Vége lesz a Gutenberg-galaxisnak egyszer? Mihez fognak akkor kezdeni a könyvtárak?

Legtobb konyvtar mar most is muzeum. Csak regi konyvek vannak. Es egybkent is csak a magyar nyelven irodott tudas igen minimalis foleg az IT -ban.
Komoly szak konyvek nagyon ritkak mas teruleten is. Nem is nagyon irjak oket, a konyvtarak meg vagy 15 eve nem is vettek ilyesmit.


Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Nem csak szakkönyvek vannak.

KisKresz

A könyvtárak túlnyomó többségben szépirodalmi műveket tartalmaznak. Persze vannak más kategóriába sorolható könyvek is, de a szépirodalmi könyvek vannak túlsúlyban. Ez alól kivételt képeznek a szakkönyvtárak. De ez a szavazás -- szerintem -- általában a könyvtárakról szól.

-----
Több szem, több csipa.

A konyvek elmenyet nehez massal potolni.

+1.

Aki olvasott mar el egy egesz regeny szamitogepen vagy konyvolvason az tudja, hogy a konyvet mint hordozot nem lehet felulmulni.

persze a lovaskocsikázást is nehéz pótolni, milyen már hogy száguld a táj és nincs semmi a kocsi előtt, az a szag is hiányzik..

majd tesznek az ekönyvolvasóra is (mint a fényképezőgépekre is exponálás hangot) lapozáshangot, animációt, esetleg a gomb nem csak nyomás hanem nyálérzékeny lesz, tesznek bele még olyan könvyvszagpótlót is, igényesebbeknek a lapozás 3d-s szemüveggel lesz és a hátuljára fél kiló 3 centi vastag nehezék ragasztva

persze a többség hozzászokik hogy száguld a táj és nincs a kocsi előtt semmi sem

lehet azt mondani hogy de azért mégiscsak milyen dolog már benzinkúthoz kötődni és nem az út mellett megállni tankolni.. sőt tényleg mint ma is vannak lovak haszon és élvezeti cikkekként is, a könyvek is mindig is meg lesznek, erről nincs is vita :)

A nyomtatott könyv veszíthet a fontosságából, de eltűnését szinte lehetetlennek tartom. Lehet h. sok mindenben gyengébb az elektronikus társainál, de a megbízhatósága és egyszerűsége annyira nagy, hogy mindig marad neki olyan tér ahol optimális marad a használata.

Szóval ez nem olyan mint a lovaskocsi/autó pár, (a lovaskocsi használat ugyanis sokkal körülményesebb mint az autó) hanem mondjuk inkább olyan mint a seprű/porszívó pár: Az egyik többet tud kevesebb melóval, a másik egyszerűbb és megbízhatóbb. Mindkettőnek megvan a haszna valahol.

könyvről volt szó, nem papírról (instant, olcsó, rövid információ:)), hogy egyszerű legyek: konkrét címet mondanál?
a könyvet vagy egyszer végigolvassa az ember vagy keresni akar benne.. pára a könyvespolcomról, könyvtárból most végiggondoltam, egyiknél se gondolná hogy lenne értelme mostani formájában léteznie, ha lenne alternatíva

elolvasom, élvezem, elteszem kölcsön/odaadom.. _nekem_ nem érték hogy összezsírozom a papírt
amit meg nem olvasok el egészében mert több ezer oldal kézikönyv.. nem is folytatom :)

az más tészta hogy rövidebb szövegeket papírra kiírnak, de nem könyvet

a hasonlat hogy melyiket használjuk csak idő és technológia kérdése, nem holnapról volt szó hasnem hosszútávról, azért nekem volt már olyan hogy lovat láttam de papírt az istennek sem találtam csak elektromos kütyüt (~irodában ahova kellett volna papírmunka, nem ügetőn:) )

Majd meglátjuk (vagy nem), mindenesetre a te jóslatod nagyobb biztonságban van mint az enyém, mert nem ellenőrizhető:
Mert ha még az életünkben eltűnnek a könyvek akkor én tévedtem és neked van igazad. De ha nem tűnnek el, akkor nem tudjuk meg kinek van igaza.

Szóval vagy igazad van, vagy (még) nem tudjuk hogy igazad van-e. Mindenesetre nincs olyan szitu amikor azt mondhatnánk: tévedtél.
Hát igen, helyezkedni tudni kell... ;)

A könyvek mindenképpen megmaradnak, a könyvtárakról nem nyilatkozom, mert nem sűrűn látogatom.

--
http://sandor.czettner.hu

A könyvek maradandóbbak és környezetbarátabbak, mint a digitális technológia (utóbbihoz néhány év élettartamú alkatrészek, napok alatt lemerülő akkumulátorok tartoznak) és nehezebb másolni is őket (szerzői jogvédelem).

Van ez a Life after People dokumentumfilm, ami arról szól, hogy mi történne ha az emberek váratlanul és nyomtalanul eltűnnének a Földről.

Lényegében a teljes digitális kultúra közel 80 óra alatt elveszne, eddig bírnák a generátorok és ennyi idő után kapcsolnának le az atomerőművek.
Persze a könyvek se bírnák néhány évtizednél tovább (megfelelő környezetben néhány évszázadnál).
Ezzel szemben az egyiptomi piramisok falán őrzött hieroglifák maradnának meg a legtovább (néhány évezred, de addigra már úgy nézne ki a Föld, mint az ember megjelenése előtt, minden nyomunk eltűnne a Hoover-gátat és még néhány építményt kivéve).

"Lényegében a teljes digitális kultúra közel 80 óra alatt elveszne"
Azért a HDD-k ennél tovább bírják tárolni az adatokat

"Ezzel szemben az egyiptomi piramisok falán őrzött hieroglifák maradnának meg a legtovább"
Ja csak a bit sűrűsége nem az igazi :)

Lelki szemeim előtt megjelent, hogy bemegy a gyanutlan vásárló a boltba, vesz egy számítógépet és kap mellé egy (vagy több) piramist a Windows 8 telepítőkészletével. :-)

-----
Több szem, több csipa.

+1

A polcomon van 242 éves könyv, amit máig olvasni tudok (Szenczi Molnár Albert latin-magyar szótára). Nem azért maradt fenn, mert speciális módon lett volna tárolva, épp ellenkezőleg, igen szakszerűtlen módon lett újrakötve, és nedvességet is sokat kapott.

A könyvek tartósságát amúgy alábecsülöd: egy többezer példányban kinyomott papírkönyvből évszázadok után is megmarad legalább egy példány.

Ezzel szemben van dobozban commodore 64-es floppilemezem (cca 15-20 éves), amit már ma nem tudok leolvasni, mert az eredeti felszerelésből hiányzik a TV (nem tartok ilyet a lakásban), valamint a fájlok megnyitásához szükséges eredeti programok (EasyScript, nevétsemtudommár kiadványszerkesztő program, Doodle rajzprogram...) is elkallódtak.

Valamint van sok olyan 90-es évekből való multimédiás cédé, amik már rég használhatatlanok, mert telepítésükhöz windows 98-ra van szükség! (Kossuth kiadó multimédiás atlasz, pl.) Magyarul nemhogy nem nyílt formátumban van, de még egy konkrét platformhoz-oprendszerhez-verzióhoz is kötődik.

Digitális archiválásról majd akkor beszélhetünk, ha elérhető áron gyártani tudunk nem olyan tárolót, ami évszázadokig fennmarad (nem mágneses, és nem műanyag alapú, mint a CD, stb...), ha végre sikerül kiírtani a DRM utolsó nyomait is, és mindenki egységes szabványokat használ. A latin, görög és cirill betűk ilyen egységes szabványok. Majd ha tisztán ODF (vagy PDF), Unicode, stb... formátumokban lesznek az e-könyvek, na akkor vissza lehet térni a témára.

Az a legkevesebb, virtuális gépekkel, emulátorokkal elvileg kompatibilitás biztosítható.

"A latin, görög és cirill betűk ilyen egységes szabványok."

Azokat sokféle módon lehet őket digitálisan tárolni (ISO-8859-1 alatt máskép tárolódnak, mint UTF-8 alatt stb.), és nem szabványok.

Mellesleg ezzel kizártad Ázsia nagy részét.

Nem a digitiálisan kódolt latin (cirill, kínai....) betűkre gondoltam. Hanem a papíron leírtakra. Azok igen jó szabványok, különleges képzettség nélkül el tudsz olvasni 4-500 éves könyveket, és némi képzettséggel akár ezeréves kódexeket is, bár a kézírásos kódexeknél még sok "nemszabványos" jelölést használtak.

A digitális korszakban jön csak a kódolás problémája. Hál istennek ez az unicode-dal többé-kevésbé megoldódott, viszont jött helyette éppen elég más baj, pl a DRM.

Az emulátorok, virtuális gépek szerintem azért bajosak, mert rettentő nagy az ember- és az időigénye ezek fenntartásának. Egy könyvnek légkondi és páramentesítő kell, meg egy kis hely a polcon. Egy Kindle vagy iPad kiadványnak pedig 50 év múlva egy virtuális gép és egy főállású "műszaki történész szakértő", aki életre tudja kelteni. Nagyon nem mindegy.

A feleségem elég könyvmoly területen dolgozik, ezért szeretném árnyalni a véleményedet további információkkal.

A Johann Sebastian Bach kéziratokat manapság csak ritkán adják kutatók kezébe, ugyanis az általa használt tinta savat tartalmazott. Az idők során lassan átette magát a papíron, így több helyen is "lyukasak" ezek a dokumentumok.

Másrészt a XVI. szd. előtt gyakorlatilag az összes irodalom latin nyelven keletkezett. Ez eléggé redukálja azok számát, akik napjainkban el tudnak egy ilyet olvasni.

Az én véleményem az, hogy a könyv és eBook egymást ki fogja egészíteni, mindkettőnek meg lesz a helye, ahogy az MP3 sem szorította még ki a CDDA-t.

mp3 vs. cd egyik apró momentuma hogy ott az érték az információban van, ezért mindegy hogy maga a hordozóanyag egy 50Ft-os kézzel megfogható korong vagy pedig azon spórolva valami más-e

viszont a könyveknél hamar (tehát nem 100 év múlva) eljöhet* az a pont hogy a papír (fakivágás újrahasznosítást is beleszámítva) egyszerűen sokkal drágább lesz mind pénzben mind "erkölcsben" a természetre nézve

*: jelenleg még csak kényelmi okok vannak, hogy a technológia hogy fejlődik más kérdés

Mp3 mint webshopban megvásárolt, letöltött áru, amit mp3 lejátszón (ami akkora mint egy pendrive) hallgatsz.

vs.

CDDA ami médiumhoz kötött vagyis a megszerzése kinetikai eseményt igényel, térbeli helyet foglal és a lejátszója tele van mozgó alkatrészekkel.

epapir megvan? nem kell energia a megjelenítéshez.

A statikus megjelenítéshez nem, minden máshoz ugyanúgy kell energia.

Ha elterjed az elektronikus papír a fák egy része lehet, hogy megmenekül a kivágástól (de azok helyett amúgy is ültetnének másikat), de az elektromos papír és az akkumulátorok előállítása sokkal környezetrombolóbb.

Az is igaz, hogy az elektronikus papír semmivel sem tartósabb.

mostmég, de ki tudja mi lesz tíz éve. tíz évvel ezelőtt sem gondoltad volna, hogy olyanod lesz mint a scifikben...

A statikus megjelenítéshez nem, minden máshoz ugyanúgy kell energia.

Ennek a "megoldására" a következő jutott eszembe: a tibeti imamalmok mintájára, aki megy az pl. utcán, megforgat egy sarkon/villamosmegállóban álló/fekvő "minigenerátort", s ezért cserébe kap az elektronikus könyvtárhoz pl. 5 oldalnyi netes hozzáférést (le-/feltöltést) az elektronikus könyvéhez.
Értelemszerűen lesznek akik ebből fognak élni (bértekerők kasztja), de milyen hasznos szolgáltatás lesz ebből! Nem kell hozzá fosszilis égetnivaló, atom, stb.
Hasznos is, környezetbarát is, mi kell még ennél több? :-)

Felesleges, az atomerőművek több mint elegendő energiát képesek előállítani.

A kulcskérdés inkább az, hogyan tároljuk hatékony és környezetbarát módon ezt az energiát.

Nem biztos, hogy kell tárolni. Utána kellene nézni, de egy E-papír frissítéséhez szerintem nem kell olyan sok energia, az olvasó esetleg összeszedhetné a rádióhullámokból (mint az RFID).

Egy mikroSD kártyára már most is 8 - 16 GB (talán már vannak nagyobbak is) ráfér. Az ~1300 oldalas C++ könyv kb. 4 MB, (16GB-ra 4000-szer ráfér.) tehát a könyvek tárolásával nem hiszem, hogy nagy gond lenne.

A könyveket természetesen valamilyen nyílt formátumban tárolnák, gondolok itt a LaTeX-re (mintha erre találták volna ki) vagy HTML-re (nem a csili-vili-javascript-css csak sima egyszerű HTML), esetleg PostScript / ODF / PDF.

A kiadók szerintem meg fognak szűnni. Ha jól tudom valamelyik együttes ingyenesen letölthetővé tette a számait, és megadtak egy számlaszámot "ha tetszik fizess, hogy még tudjunk csinálni" szlogennel, tudtommal egész rendesen kerestek.

A nyomtatott könyvek jelentőségük csökkenni fog, de szerintem nem esznek ki. Egyik indok: egy vizsgára egy e-könyv-olvasót sokkal egyszerűbb megbuherálni.

Illetve ha nagyon messzire nézünk, akkor már az energia (szinte) ingyen lesz (magfúziós erőművek), így talán megvalósul a Star Trek -es "replikátor".

Több száz évet jelöltem, szerintem számtalan terület van, ahol a digitális média labdába se rúghat a nyomtatottal. Pl hülyén néz ki ha valakinek karácsonyra egy "Picasso leghíresebb művei"-t ajándékozol egy pendriven, de az oktatásban ugyanilyen fontos szerepe van, és magam is jobban szeretem ha a könyveim szépen sorakoznak a polcon, jobb egy könyvből tanulni mint egy e-bookból. A digitális médiában kiadott művekben csak fény-színeket lehet megjeleníteni, aminek "valódisága" messze elmarad az anyag-színekétől. A digitális médiához mindig kell egy hálózati töltő, ami mondjuk egy 28 órás buszúton kínos is tud lenni. Nem sorolom tovább, ezer példát lehetne még hozni.

java'nother blog

"jobb egy könyvből tanulni mint egy e-bookból"
Nekünk még talán igen, de azoknak akik ezen fognak felnőni már nem biztos.
A fiatalok számára az Internet is olyan természetessé vált, hogy el sem tudják képzelni milyen volt az élet az Internet előtt. Pedig nem is olyan régen kezdődött, mennyi ~10-15 éve (amikor már otthon is elérhető lett), ennyi idő alatt még egy generáció sem nőtt fel.

"Pl hülyén néz ki ha valakinek karácsonyra egy "Picasso leghíresebb művei"-t ajándékozol egy pendriven"
Lehet, de legalább nincs a képek közepén hajtás.

> Lehet, de legalább nincs a képek közepén hajtás.
dehogynem, pendrive ;-)

Egyrészt elfér egy kép egy oldalon, másrészt a mostani kijelzők felbontása, dinamikája és színhelyessége még elég sok kívánnivalót hagy maga után.

látszik nem sokaknak volt még e-ink eszköz a kezükben / birtokukban...

Nekem van egy sony psr-505-ösöm. Egy feltöltéssel kb. egy hónapig (!) bírja - ezalatt kb.4ezret lapozok rajta.
Most tart itt a technika, és innen még fejlődni fog.

És kényelmesebb a szemnek, legalábbis az enyémnek, az eredeti könyvnél is. Könnyebb tartani.
Tavaly karácsonyra vettük, azóta kb. 10 könyvet olvastam rajta, olyanokat mint a Gyúrúk ura trilógia...
( amit kölcsönkérhettem volna de kényelmesebb volt ezen olvasni )

Úgyhogy javaslom az e-book olvasóról olyan mondjon véleményt aki tényleg el is olvasott rajta legalább egy könyvet és nemcsak a híroldalokon meg kirakatban látta futólag őket.

imho egészségesebb képernyőről olvasni, főleg valamilyen LCD/Led képernyőről. ezeknek saját fényük van, ezért szűk pupillával is jól láthatóak a betűk, nem kell megerőltetni a szemizmokat. nagyon régóta amit csak tudok képernyőről olvasok, még a regényeket is. még a ma sincs szükségem szemüvegre, pedig igen sokat kell olvasnom. könyvekkel már régóta összeszedtem volna pár dioptriát.

Hat, ha az ember a konyveket toksotetben olvassa, azzal ossze is lehet. Nalunk van olyan butor, hogy lampa. Fenyt ad ki magabol, es ha mar nem latjuk a konyvet elolvasni, be szoktuk kapcsolni. :-)
--

()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

a díszkötéses regény hófehér papírlapjairól visszavert fény erőssége össze sem vethető egy LCD képernyő saját fényerősségével. még halogén asztali lámpa esetében sem.

Nem tudom, engem kifejezetten irrital az LCD kepernyo hosszabb tavon, estere mar mindig elfarad a szemem, legalabb tizenot-husz percenkent fel kell allnom, vagy legalabb felre kell neznem. Inkabb a papir. En mar csak ilyen fura allatka maradok.
--

()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

ízlések és pofonok:)
20 percenként érdemes 20 másodpercig valami távoli hegyre épületre nézni, és máris sokat tettél a szem épségének megőrzéséért. ez nemcsak monitorra, hanem könyvre is igaz.

Nalam nincsenek tavoli epuletek, ha nem lenne behuzva a szembeszomszed ablakan a fuggony, siman nezhetnem a sztriptizt. Hegy... itt a laptop mogott rengeteg van, ceruzahegy, tollhegy... :-)
--

()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

jó nő a szomszéd?:) mert ha igen, vegyél neki egy átlátszó függönyt, beszéld rá hogy cserélje ki a jelenlegivel, majd szerelj be egy webkamerát. a bevételt meg felezitek:)

Sajna meg csak nem is tudom. O is tisztaban van a masik haz kozelsegevel, nem nagyon jon ablakkozelbe...
--

()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

ezek az új építésű társasházak tisztára Tokiói stílusban épülnek, már ami a "helykihasználást" illeti:) pedig van jópár műszaki rendelet amik tiltják az épületablakok oly módon történő elhelyezését, hogy azok a szomszédok privát szférájába "betekintést" engedjenek. de hát, van az a pénz...

Ez meg raadasul nem is uj epitesu. Egyszeruen az utca ket oldalara epult a haz.
--

()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Aki meg nem latott ilyet, itt egy reszletesebb leiras magyarul arrol, hogy milyen a nyomtatott konyvekhez kepest:
http://prohardver.hu/teszt/e-konyv-olvaso_korszakvaltas/milyen_erzes.html

könyvek még sokáig lesznek, de könyvtárba sztem már most sem járunk annyit, mint pár éve. Akkor még az iskolai gyüjtőmunka a könyvtár volt, most meg a wikipedia
---
dropbox tárhely igénylés: https://www.dropbox.com/referrals/NTMwMDYwODE5

Ha a könyvtárban van vezetéknélküli internetelérés (vagy neked mobilnet előfizetésed), akkor a könyvtár remek hely tanulásra (semmi sem tereli el a figyelmed, kollégistáknak, lakótársakkal, testvérekkel, nagyszülőkkel stb. egy légtérben élőknek ideális).

Egy napsütötte májusi napon körbevezetnélek a könyvtárban ahol dolgozom, csak hogy lásd, mennyi minden el tudja terelni hetero férfiember figyelmét! ;-)

+1.

Egyik perverzióm régi korok szerzőit olvasni (Szophoklésztól mondjuk Puskinig, sőt, Kafkáig), aminek igazi hangulata egy könyvtárban van. Azonban egy ideje meleg időben már nem tudok olvasni, olyan miniszoknyák vannak. :D

Azt nem tudom, hogy mennyi ideig maradnak fenn a könyvtárak, de amíg könyvet nyomtatnak, addig könyvtár is lesz.
Sokkal jobb megnézni egy festményt a múzeumban, mint megnézni egy böngészőben. De ha nem tudunk eljutni az adott múzeumba, akkor is jobb választás, egy szépen szerkesztett kiadvány (könyv), amely tartalmazza az adott festmény fényképét.
Az új könyv illata is sokak számára vonzó. Egészen más érzés a fotelben ülve lapozgatni egy regényben, és közben kortyolgatni a kedvenc borunkat/konyakunkat, mint egy pdf olvason olvasni ugyanazt a könyvet, vagy esetleg egy számítógép előtt ülve olvasgatni.

-----
Több szem, több csipa.

Túlságosan a saját életedből/élményanyagodból indulsz ki: ne felejtsd el, hogy ebben a topicban most nem a mi korunkról van szó, hanem több évszázados távlatokról. Gondolj bele, hogy akár csak 100-150 éve milyen szerepet töltött be egy ember életében egy májusfa állítás, egy busójárás vagy a betlehemezés. Akkoriban ezek fontos, az életet nagyban meghatározó élményanyagok voltak, amik mára szinte teljesen eltűntek, vagy folklór műsorrá degradálódtak. Lehet, hogy 500 év múlva a nyomtatott könyv melletti borozás/konyakozás is csak kuriózum lesz, és nem lesz olyan meghatározó a mindennapokban, mint ma.

Miből gondolod, hogy 500 év múlva is ugyanolyan böngészők és monitorok lesznek, mint ma? Mi van akkor, ha egy agyi implantátumon keresztül pontosan ugyanazt az élményt kaphatod virtuálisan, mintha valóban ott lennél a múzeumban - sőt, a virtualitás miatt akár meg is érintheted a festményt, hiszen nem kopik, és nem kell félrelökdösni a fotózó japánokat sem. Az is lehet, hogy ugyanilyen agyi implantátumokkal tökéletesen előállítható lesz virtuálisan a kandalló melletti borozás/könyvlapozgatás élménye - nyomtatás nélkül.

Ha már ennyire leegyszerűsíted a dolgot, lehetne mindjárt a jövő társadalmának alapja a drog is, hiszen mindent csak azért teszünk, hogy élménnyel gazdagodjunk, ez pedig örömöt okoz, akkor pedig elég ha mindenki örül a kába kis fejében mindenféle bonyolultabb feltételrendszer nélkül.

Hát ha 500 évben gondolkodunk: rémlik például egy Shakespeare nevű ember. Már akkor is színházba jártak az emberek, ha meg akarták nézni valamelyik drámáját. Ha kicsit visszább megyünk az időben, akkor a görögök is jártak színházba. Bár ők nem Shakespeare-re voltak kiváncsiak. Vannak olyan "szolgáltatások/termékek", amik több mint 2000 év után is megőrizték az értéküket.
Érdekes módon a film és a mozi megjelenése nem csökkentette jelentős mértékben a színházak nézettségét. Mostanábban szokás panaszkodni, hogy egyre kevesebben járnak színházba, ami csak rövid távon (40-50 évre visszamenőleg) igaz. 100 évvel ezelőtt kevesebb színház volt, és nem jártak többen az előadásokra.
Egyre jobb minőségben lehet TV-t nézni, a DVD és a Bluray hatalmas ugrás a VHS-hez képest, de egészen más élményt jelent a színházban megnézni előadást, mint ugyanazt megnézni egy sok-sok munkával és ismétléssel felvett filmen. Természetesen a színház sem jó mindenre. Például az Avatar-t nem valószínű, hogy megrendezi a Nemezeti Színház.
A festészet is nagyon jó példa. A fényképezés megszületésekor nagyon sokan temették. A károgóknak nem lett igazuk. A fotózás nagyon intenzíven fejlődött, de nem váltotta le a festészetet. A számítógépes festészetnek vannak olyan lehetőségei, ami a hagyományos technikák esetén nem lehetségesek . Ezzel szemben bizonyos dolgokat nagyon nehéz megvalósítani számítógéppel, annak ellenére, hogy ecsettel nagyon könnyen megoldható. A tartosságról: a festény sokkal tartósabb, mint egy fénykép. Ezeréves festményről már hallottam. Ha az adathordozó tartamaz fémet, akkor esélye sincs 1000 évig kitartani (megfizethető áron!).

-----
Több szem, több csipa.

  1. Előbb-utóbb az ember lefekszik egy relaxációs ágyba és mire felkel egy könyv elolvasásának élményével lesz gazdagabb. Ha akarod a szemedben is az erőltette olvasás érzését kelti.
  2. Előbb-utóbb lesznek olyan eszközök, amelyet az ember, mint egy sportoláshoz használt hajpántot a fejére tesz és bármilyen információt lekérdez vele a központi tudatból.
  3. A szerzői jog nem teszi megfizethetetlenné az alkotásokat. Minden szellemi termék bekerül a központi tudatba, a szerző pedig annak használata alapján kap (valamilyen) arányos extra javadalmazást, az alap illetményén felül.
  4. Scifisedünk rendesen és ennek nem lehet ellenállni!

Ja és ez nem csak a könyvekre hanem minden szellemi alkotásra vonatkozik.
:-{)E

Az eredeti könyvek a múzeumba kerülnek, de hasonmás reprint formában bárki megszerezheti kedvenceit, amivel elsősorban a lakását díszíti majd. Pont úgy mint most! :-{)E
--
Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

Ehhez előbb ezt a mostani szerzői jogi rendszert, kiadói irodákat, és a többi mihaszna jogászbandát kellene a Dunába, Tiszába, Potomacba, stb. lőni.

Több száz éves bevált technológiát leváltani pár évtizedesre kockázatos lenne, így botor gondolatnak tartom a könyvtárak megszüntetését. Persze könnyebb dolga lenne Omár kalifának ha csak törölni kéne és nem égetni.

Ha jól értem az eredeti felvetést, itt nem néhány évtizedes, hanem több évszázadot átölelő időtávlatról van szó (az első opció az, hogy "Több száz évig meg fogják még őrizni a jelentőségüket"). Ne felejtsük el, hogy a Guttenberg biblia is csak hasonló időtávra tekint vissza (1455 óta még 600 év sem telt el): én nem merném egyértelműen kijelenteni, hogy 2400-2500 körül is ugyanolyan jelentősége lesz a nyomtatott könyveknek és a könyvtáraknak, mint ma.

600 év mindig több száz év. A könyvnyomtatás biztonságát a több helyen elszórtan létező példány jelenti.
Inkább amiatt aggódok, hogy megsemmisül az a max. 3 példány ami egy központilag tárolt digitális tartalom esetén létezik.
Már ma gondban vagyok ha meg akarom nézni egy weboldal pár évvel ezelőtti állapotát. Pedig nem tépkednek ki lapokat a wayback machine-ból, egyszerűen szar.
Nem merném egyértelműen kijelenteni hogy 2100-ban lesz még digitális adattárolás.

Attól, hogy a legtöbb könyv elérhető lesz digitálisan, valahol még szerintem sokszáz évig népszerűek lesznek a papír alapú könyvek, mert mondjuk egy buszon olvasni e-bookot még nehezebb, és nem minden sarkon van töltő. Az e-book akkor lesz jelentős, ha egy töltéssel akár hónapokig is képes lesz működni, és nem lesz gond bárhová magunkkal vinni. Persze akkor is lesznek, akik csak a lapozás élménye miatt még a papírt részesítik előnyben.

Azért a sok száz évvel óvatosan, elég gyorsan fejlődnek a dolgok. 15 éve még mobiltelefon is alig volt, nemhogy olyan amelyik érintő kijelzős, fényképezős, mp3 meg videó lejátszós, ...

Emlékszem még arra, amikor megjelent a tiki-taki. Boldog-boldogtalan azzal játszott. Most sokan azt sem tudják, mi az a tiki-taki.
Jött a Rubik kocka. Mindenki rubik kockát tekert. Most nagyon sok helyen csak disz a könyvespolcon.
Most mindenki zenét hallgat a mobilon. 20 év múlva is így lesz?

-----
Több szem, több csipa.

20 évvel ezelőtt is mindenki zenét hallgatott (sztereó hifin).

"Most mindenki zenét hallgat a mobilon. 20 év múlva is így lesz?"

Szerintem 20 év múlva is fognak zenét hallgatni az emberek, az, hogy hifin, mobilon (cigányhifin) vagy lebegő fülhifin az mellékes.

Szövegértés! Én azt írtam: "zenét hallgat a mobilon". Másrészt viszonylag kevés ember metrózott/buszozott sztereó hifivel a zsebében.
Húsz évvel ezelőtt az utazás közben a walkman volt a nyerő, de sokkal kevesebben hallgattak zenét utazás közben, mint most. Ennek vélhetőleg az is volt az oka, hogy a walkman ezen kívül másra nem volt használható, kisebb kapacítású elemek és akkumulátorok voltak, valamint a zene "letöltése" a walkmanre kicsit bonyolultabb volt.
Sajnos 20 év múlva a mostani fiatalok nagy többsége, az időközben "beszerzett" halláskárosodás miatt, kevesebbet fog zenét hallgatni. Hogy az akkori fiataloknak lesz-e annyi eszük, hogy halkabban hallgassák a zenét, azt nem tudom.

-----
Több szem, több csipa.

"buszozott sztereó hifivel"

Megfeledkezel a vállról indítható gangsta hifiről :-D

"az akkori fiataloknak lesz-e annyi eszük, hogy halkabban hallgassák a zenét"

Vagy egyáltalán nem hallgassanak zenét miközben közlekednek (főleg ha gyalogosan fülhallgatóval).

mennyivel rosszabb ez, mint a kocsiban zenet hallgatni?

Sokkal, kocsiban közepes hangerőn az utat figyelve nem érhet sok meglepetés (a motor hangja és a zárt tér miatt amúgy sem a hallásodra támaszkodsz vezetéskor).

Gyalogosként más a helyzet, sokat számít ha jól hallassz.

Ma is rengetegen szórakoznak a Rubik-kockával. Népszerűsége csúcsán, persze, rég túl van, de még így is igen jelentős tényező. Arról nem beszélve, hogy MINDEN játékboltban meg lehet találni.

---
http://xkcd.com/258/

Apple MacBook Pro 13"
C2D 2.26GHz/3MB | 4GB@1067MHz | 160GB@5400rpm SATAII

már most is van ebook ami hónapokat kibír egy töltéssel... ebbok != pda/laptop amin könyvet olvasol

Gyerekek, itt egy nagyon komoly tévedés van.
Úgy veszem észre, hogy a tisztelt publikumnak sok fogalma nincsen arról, hogy a könyvtárnak mi a feladata. Csak azt látjátok, hogy van sok könyv és könyvtáros. Szeretnék azzal a javaslattal élni, hogy tessék elolvasni a kötelespéldány rendeletet illetve a kulturális minisztárium weboldalán tájékozódni, hogy mi a könyvtár feladata.

Lehet, hogy a könyvek hamarosan nem lesznek már olyan formában, ahogy mi ismerjük. Bár, ezt erősen kétlem. Ennek ellenére szükség van egy olyan szakmára, amely az információkat feldolgozza, tárolja és osztályozza (rendszerbe helyezi, hogy a halandó el tudjon igazodni benne). Ez a könyvtár és a könyvtáros feladata. Még mielőtt bárki azzal jönne, hogy " a kugli is ezt csinálja, meg az informatika így meg úgy" egy kicsit tessék olvasgatni. Tudom javasolni az OSZK honlapját, az egyetemek könyvtártudományi tanszékein megtalálható irodalmakat.


-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

Igen ám, csak mi lesz akkor, amikor megjelennek az első csak e-könyvként terjesztett művek. Még ha időben törvényt is módosítanak, hogy vonatkozzon rájuk is a kötelespéldány rendelet, még akkor is ott vannak a technikai-jogi problémák:

- a könyv elolvasásához propietary szoftver szükséges
- ennek a szoftvernek az élettartama kb 5 év, de nem nyílt forráskódú, tehát 5 év után jó eséllyel abandonware
- a szoftver spéci harverhez kötődik, a hw élettartama 2 év
- a könyv tartalmát DRM teszi másolhatatlanná

Hol találunk 10 év múlva működő Kindle-t vagy apple iPadot? Lesz 50 év múlva Apple iStore, aminek segítségével a könyvet új készülékre tudjuk tölteni?

Képzeljünk el egy könyvtárat, amelynek ilyen 5 évente lecserélődő szabványokhoz, szoftverekhez és hardverekhez kell támogatást nyújtania. Mondjuk 50-100 éven keresztül. Nem egyszerű és főként nem olcsó feladat.

A csak e-könyvént megjelenő művek elsősorban a szakkönyvek körében várhatóak. A szakkönyvek legtöbbje 20-30 év után elavul. Talán ez alól csak az alaptudományok a kivételek. IT területen azonban az elévülési idő 5-10-15 év. Ma ki lenne hajlandó kifizetni az eredeti vételár felét vagy harmadát a Flash 5 Bibliáért? A műszaki könyvek az elévülés után már csak a tudománytörténet számára érdekesek.
Ha egy könyvtár mégis archiválni akarja a művet, akkor kinyomtat(tat)ja és bekötteti. Ez nem is okoz sokkal nagyobb többlet költséget, hiszen az elektronikus változat eleve olcsóbb, és a népszerűbb könyvek újrakötése eddig is megszokott dolog volt.

-----
Több szem, több csipa.

Nemsokára a fiction és egyéb kategóriában is jönni fognak az e-könyvek. Nagyon nem lenne jó, ha a rövidtávú üzleti érdekek (pl hogy olcsóbb az elektronikus) határoznák meg azt hogy hosszútávon mire fogunk emlékezni. Sok régi, megjelenésekor értéktelennek tartott ponyvából lett szépirodalom később.

- módosítják a törvényt
- törvénybe foglalják, hogy a kiadók nyílt formátumban adják át a dokumentumokat

Egyéb kérdés? :)

De az igazi probléma, hogy a kiadók még vették észre, hogy a jelenlegi szerzői jog elavult és az internet jó alaposan beletrottyantott a ventillátorba és csapkod ide-oda.
Véleményem szerint első lépésnek annak kellene lenni, hogy ezt a problémát megoldják. Ezt követően a könyvtáros szakmai kitalálja, hogy ennek megfelelően hogyan módosulnak a könyvtári feladatok és hogyan lehet ennek megfelelni.

De ez a szerzői jogi izéség, ami megy itten és a világban jóval nagyobb probléma, mint a könyvtárak jövője kérdés.


-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

1. gondolat: Ha benézel a MEK-re, akkor láthatod, hogy ma már léteznek a csak e-könyvként terjesztett művek. (Hogy messze ne menjek, mindenki gondoljon gyorsan poliverzum írásaira.)
Szerintem ugyan ma még nem vonatkozik ezekre a kötelespéldány törvény, de meddig tart kiterjeszteni az ilyen könyvekre is? Ha valaki kiad egy csak ebook-ot, akkor beküldi a MEK-nek. Legfeljebb nem rakják ki a publikus adatbázisba, amíg le nem jár a kopirájt.
2. gondolat: Idézet az slp címlapjáról: "Egy-egy papírkönyv 1000 példányából ötven év elteltével átlagosan 75 marad fenn. Élettartamukat illetõen ugyan az elektronikus könyvek sem állnak jobban, korlátlan másolhatóságuk és konvertálhatóságuk azonban biztosítja számukra az öröklétet az emberiség közös kultúrkincsében - már ameddig egyáltalán létezik kultúra. A Silent Library Project és a hasonló vállalkozások a maguk módján valamelyest hozzájárulnak, hogy egy ideig még létezzen."
3. gondolat: A volt szomszédom a MÁV levéltárban dolgozott, és pontosan ilyesmivel foglalkozott, hogy hogyan lehet iratokat digitálisan tárolni úgy, hogy azok később használhatóak maradhassanak platformtól, programtól egyebektől függetlenül. A srác már tíz évvel ezelőtt is azt pedzegette, hogy xml alapon szabványosítási törekvések vannak. Úgy gondolom, ezek után, ha néhány formátum kiforrja magát, akkor elképzelhető a digitálisan tárolt iratok (és itt nem csak könyvekre gondolok) hosszú távú tárolhatósága.
Csaba

A könyv nem vész el csak átalakul.
A könyvtáraknak egyre inkább lesz egyfajta régészeti értéke, különösen a műszaki vonalon. Itt nem kell több 100 évre visszamenni, elég 30-40 évet. Meglepő, hogy milyen a mai napig hasznosítható, de a digitális technológia által kiírtott megoldások vannak leírva.

A könyvek egyik előnye, a papír rendkívüli ellenálló-képessége, és rendkívül egyszerű információ kinyerése a könyvből. Mivel a könyv egy valós objektum, rendkívül könnyű kezelni.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A könyv nem vész el csak átalakul. Pl. WC papírrá.
--
42

Az csak nekem tűnt fel, hogy a "Csak az eredmény érdekel" opció a jelen szavazás kontextusában elég gáznak mondható? :)

---
http://xkcd.com/258/

Apple MacBook Pro 13"
C2D 2.26GHz/3MB | 4GB@1067MHz | 160GB@5400rpm SATAII

Csak neked.
Mások adott esetben más mögöttes jelentést olvasnak a kijelentésbe mint te, ezért nem feltétlenül tekintik "gáznak".

Nem tudom hogyan kerult oda, en nem kuldtem be ezt az opciot... ugy tunik, hozza lesz csapva minden kiirt szavazashoz.

par eve ez volt magyarbol az erettsegin valaszthato szovegiras :)

Zseniális ezen szavazás ötlete, le a kalappal!

Koszi! :)

Furcsának tartom, hogy nagyon kevesen érzik úgy, hogy a könyvek veszítenek a jelentőségükből, de a könyvtár viszont megmarad. Pedig szerintem szinte biztos, hogy ez az út.

Ma a világon a létező információ mennyisége exponenciálisan nő. Tehát szakmai témákban a legtávolabbi időpont talán néhány 10 év ameddig könyveket lehet kiadni. A bolyó természetes erőforrásai ennél többet egyszerűen nem tesznek lehetővé, mert nincs annyi fa, nincs annyi kőolaj, nincs annyi újrafelhasználás. A szépirodalomra ez nem ilyen nagyon, de azért igaz. A régi szépirodalom egy jelentős része mindig újranyomtatásra kerül és az aktualitásokkal ez csak bővülni tud. Tehát egyszerűen nem lehetséges, hogy a következő 50 évben ne menne elképesztően fel a papírkönyv gyártási költsége és szükséges mennyisége. Ezért egyértelműen el fogja majd kerülni mindenki anyagi okokból. Innen csak az elektronikus formák felé vezet az út.

A könyvtár viszont szinte biztosan nem szűnik meg. Senki nem olvas/néz sci-fi-t? :) Mindig van olyan hely, ahol a tudás van összegyűjtve, szinte minden műben. Nem számit, hogy ott egy AI válaszol szóban feltett kérdésekre vagy elektronikus "kötetek" vannak vagy akár csak agyba információt beültető konzolok, mindenképpen létezni fognak információ hozzáférési pontok, amik leginkább a mai ismereteink szerinti könyvtárra hasonlítanak majd, persze lehet, hogy tenyérben elférnek majd, de a lényeg ugyanaz.

Nekem nagyon tetszik, amikor Asimov azon fantáziál, hogy a tudás mindenki számára elérhetővé válik, mert az ember csak beírja, hogy milyen könyvekre (ismeretekre) van szüksége, és a kiépített csőposta rendszer már szállítja is. Ehhez képest a wikipédia (meg az internet egyéb nagy nyílt tudástárai) egy nagyon rugalmas és sokkal kisebb infrastruktúrális beruházást igénylő rendszer, tekinthetjük úgy, mint egy megvalósult sci-fi.
Csaba

Erdemes elolvasni az 1997. evi CXL. torveny bevezeteset, tulajdonkeppen ott is hasonlo dolgokrol van szo:

"Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia."

Ha van még néhány száz év, akkor igen.

Mennyi sci-fi rajongó! :-D Szerintem emberiség sem lesz, mert a SkyNet magához tér és akkor jajj nekünk.... :-P

---------------
Értelmezési hiba! Elolvassa újra? I/N

Aaaa, Sarah Connor megved minket :-)
--

()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Ja hiányolom a "mindegy 2012-ben úgyis vége lesz mindennek" lehetőséget.
java'nother blog

Szerintem nem sok minden fog változni. Sokkal szívesebben olvasok papírról, mint monitorról. Nincs baj a papír használatával, az újrahasznosítására kellene sokkal több gondot fordítani. Bár az e-papírra kíváncsi lennék.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Az e-papírból lesz az eWC-papír. :-)

-----
Több szem, több csipa.

OFF
A papír újrahasznosítása nem annyira körülményes,
mint a műanyagoké, vagy az más, többféle anyagot
tartalmazó vackok, (számítógép, tejesdoboz, traktor, hűtő)
amelyeket jelenleg olcsóbb előállítani, elszállítani
és jól eladni, mint ártalmatlanítani.
/OFF

A vilagunk foylamatosan gyorsul, és ehhez elobb-utobb keves lesz egy ilyen ctrl+f nelkuli talalmany mint a papir. A munkat jo alaposan lelassitja, hogy nehezebb visszakeresni a szukseges fejezetet. Ami a "bantsa a szememet a monitor" kerdest illeti, szerintem arra is fognak <100 even belul keszulni papirnal nem zavarobb megoldasok

"My grandma is safer on desktop Linux then your Grandpa on Windows 7, even if I give her the root password"

most komolyan, kinek nem volt még olyan hogy fura volt a gomb tapintása amikor ctrl+f-t nyomott aztán vette csak észre hogy hopsz, ez papír :)

(bár a gyorsulással nem értek egyet, csak az ember öregszik és lassul ;) )

beírtam volna egy néhány tíz évet is – az ePaper technológiában szerintem még elég sok kiaknázatlan lehetőség van (például kerülhetne nyolcadennyibe:D), és nem tartom kizártanak, hogy előbb-utóbb a könyvespolcok egy részét leváltsák.
Az egészet már csak azért sem, mert amíg az emberek elmennek egymáshoz látogatóba, addig lesznek olyan dolgok, amiket meg akarnak mutatni egymásnak – figyelj, ez vagyok én! Nálam kint van a polcon Poe, mert értékelem annyira, hogy megvegyem, pedig sokkal olcsóbb letölteni potom pénzért/ingyen.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Szerintem:
Előbb-utóbb a dokumentumok többségét digitalizálják, vagy e-book formájában adják ki és ezek helye továbbra is a könyvtár lesz, de a nyomtatott könyvek még több száz évig meg fogják még őrizni a jelentőségüket.

En nagyon szeretek lapozgatni egy konyvben. Tudom, perverz allat vagyok.
--

()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

b+ szóval te miattad dobtam el a múltkor a könyvtártári könyvet egy lapozásnál :D

a "Előbb-utóbb a dokumentumok többségét digitalizálják, vagy e-book formájában adják ki és ezek helye továbbra is a könyvtár lesz" választ választók mind könyvtárakban dolgoznak?
mert imho szakmai elfogultság nélkül ezt aligha lehet komolyan gondolni.
természetesen sok országban, így valószínűleg Magyarországon is ki fognak egészülni a könyvtárak digitális könyvekkel, és fent fognak maradni fizikai valójukban a nagyobb könyvtárak. a helyi és országos kormányzatok fenn fogják tartani a könyvtáraikat az erős kulturális beágyazottság és a hagyományok miatt. de az, hogy ezeknek az ebookoknak a fő helye továbbra is a hagyományos könyvtár lesz nem reális, hacsak nem "virtuális könyvtárakra" gondolunk. de itt nem erről van szó. senki nem fog azért lemondani az internetes "virtuális könyboltok/tárak" jelentette kényelemről, mert a könyvtárakban vannak igazi könyvek is. aki lapozgatni szereti az igazi papír könyveket az könyvtárba megy, vagy megveszi boltban. de ebookokért minek járnának az emberek könyvtárba?!
a USAben már a legtöbb államban eltűntek a telefonfülkék az utcákról a mobilok miatt. nem kell hozzá egy évtized és a mobil eszközök el fogják tüntetni az újságos standokat és a paperback könyveket árusító pultokat is az utcákról.

En a "fo hely" fogalmat atdefinialnam: a legtobb, legbovebb e-book tar tovabbra is a konyvtarakban lesz elerheto.
--

()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

így sem tartom valószínűnek. ha már lejárt a könyvre a szerzői jog, miét ne tenné letölthetővé a könyvtár az ebookokat a weboldaláról. és természetesen ha már web, akkor minek kerületenként és településenként több könyvtár. bőven elég néhány egy országban, úgyis mindenhonnan elérhető.
a jogdíjas könyvterjesztésre pedig már most sorakoznak a digitális könyvterjesztők.
a hagyományos könyvtár lényege ma még, hogy sok különböző könyvet összegyűjtenek, mert ezek sok helyet igényelnek, és egy könyvesbolt nem tudná gazdaságosan tárolni azokat a könyveket, amik után hónapokig/évekig nem érdeklődnek, csak pihennek a polcokon. tegnap az volt a lényege a könyvtáraknak, hogy minden vagy legalább nagyon sok információ elérhető legyen egyetlen helyen. tegnapelőtt pedig az volt a könyvtárak lényege, hogy azokhoz is eljusson a tudomány és kultúra, akik nem tudják megfizetni a saját könyveket.
a jövőben a könyvtárra egyfajta múzeumizálódás vár. hasonló helyzetben lesznek, mint a bakelitlemezekkel foglalkozó hanglemeztárak és boltok mostanában. ma is vannak audiophilek akik a bakelit lemezre és a csöves erősítőre esküsznek. jobb helyeken vannak boltok is akik kiszolgálják őket. de a tömegek ma már digitális zenét hallgatnak. természetesen "papírbarát" olvasó több lesz, mint audiophile zenebarát, mert jóval erősebb a könyvek kulturális beágyazottsága. az első nyomtatott Gutenberg Biblia évszázadokkal korábban jelent meg, mint az első hanglemez.
a könyvtár inkább kuriózum lesz a műkedvelő olvasóknak, ahonnan persze elérhetőek lesznek a digitális ebook centrumok is, mert
miért ne?! ráadásul már ma is ott vannak a computerek a könyvtárakban.

A kisebb telepuleseken levo konyvtaraknak komoly szerepe van a helyismereti, helytorteneti kutatomunkaban. Mondjuk ok fogjak osszegyujteni, feldolgozni es tarolni szervereiken (vagy valahol mashol, de konyvtari rendszeren belul) a helyi illetosegu kozintezmenyek es cegek altal eloallitott elektronikus (es publikalasra szant) dokumentumokat.
Mindenkinek biztositani kell a lehetoseget, hogy szabadon hozzaferhessen az informaciokhoz (legalabb a helybenhasznalat legyen ingyenes -bar azt tudjuk, hogy ezzel a mai konyvtarakban is vannak gondok). A "Jokai osszes" e-bookot sem fogja tudni mindenki megvenni, de ott vannak pl. a draga adatbazisok (Ebsco, Medline stb.), amit otthonra nem tud megfizetni az ember evi parmillio forintert, de bemehet a (nyilvanos szak)konyvtarakba es emberi aron (beiratkozas) hasznalhatja oket. Vagy ott a Nava, amit megint nem valoszinu, hogy otthonrol is elerhetove tesznek.
A masik, hogy a redundancia szempontjabol sem erdemes egy helyen tarolni az informaciokat (akar a konyvekrol, akar azok leiro adatairol, annotacioirol stb. beszelunk). Erre lehet mondani, hogy minden orszagban lehet egy-egy ilyen kozpont, ugyanakkor a nemzeti kulturalis vagyont erdemes helyben is tobb ponton orizni.

vegyünk egy példát. egy kis település egyetemista történelem szakos lakója a szakdolgozatában faluja történelmével foglalkozik. az egyetemi hálózaton kívül feltölti a Nagy Nemzeti Virtuális Adattár szervereire is, ezáltal az egész világ számára elérhetővé teszi.
minek ehhez egy külön falusi könyvtár? ugyanúgy elérhetik a falu összes lakója az interneten egy központi budapesti szerverről, mintha a falusi könyvtár helyben üzemeltetett szerverén lenne. valószínűleg kevesebb gond lesz az üzemeltetéssel is. ha a falunak van egy normálisan összerakott hivatalos weboldala, akkor ott elég egy linkelni a szakdolgozatot.
a Medline és hasonló adatbázisok a szellemi Ancien Régime zárványai. nem meglepő módon a Medline is a nehezen mozgó orvostudomány terméke. "haladóbb tudományoknál", mint a matematika vagy fizika a fontos és tekintélyes adatbázisok nagyrészt szabadon elérhetően az interneten. a wiki stílusú PlanetMath a jövő tudományos infocentruma és nem a Medline. természetesen ez utóbbi még sokáig fog kísérteni.
ezért valóban szükség van olyan digitális központokra, amelyek akár egy faluban is lehetővé teszik egy könyvtári tagsági díjért cserébe pl a Medline infókhoz való hozzáférést. ez ma még nincs teljesen így. de egy ilyen intézmény egyáltalán nem tekinthető a mai papírkönyves könyvtárak utódának. de akkor már nemcsak könyvekhez való hozzáférést kell biztosítani ezekben a digitális centrumokban, hanem színházi, opera és mozivetítéseket is kellene tartani bennük, hogy a digitális technológia valóban eljuttathassa a korábban csak városokban összpontosuló kultúreseményeket a falvakba is, jó minőségben.

a Nava egy vicc, a mai állapotában. csak egy újabb közpénzfosztogató felesleges projekt. üzleti alapon tucatnyi médiafigyelő cég csinálja ugyanazt, sokkal rugalmasabban, mint a Nava.

Azert kell falusi (vagy legyen kisvaros-beli) konyvtar, mert peldanak okaert a helyi lapok cikkeibol az ott dolgozo (tehat helyben foglalkoztatott) emberek tudnanak repertoriumot epiteni. Egyebkent szerintem a kozpenzbol fenntartott intezmenyt, ahova az emberek informalodni jarnak es szakemberek szolgaljak ki oket, nevezhetjuk konyvtarnak. Lehet, hogy csak nehany monitor (vagy mas output periferia) lesz ott, meg egy ember (konyvtaros), aki segit eligazodni az informaciorengetegben, ha megkerik. Arrol most nem beszelunk, hogy a konyvtar kozossegi ter is (lehet).

A nagyobb konyvtarakban levo szerverek es a tavoli hozzaferes otlete nem rossz, de (es nem flame-elni, vagy kotekedni akarok) jellemzo felvetes hazankban a "kozponti budapesti szerver" gondolata. Miert eppen ott legyen?

A fentiek alapjan egyebkent logikus lepes lett volna, hogy a Nava feladatait a konyvtari rendszerre bizzak, de ez valamiert nem igy tortent (olyan is lett, mondhatnam, de nem mondom). Az opera- es mozikozvetitesek inkabb a muvelodesi kozpontok feladatai lennenek, amit egyebkent jellemzoen ossze szoktak vonni a konyvtarakkal (kerdes, hogy jo-e igy).

mit tekintsünk helyi lapnak? csak azt, ami papír alapon megjelenik? sok kis helyen a legjobban karbantartott, leginformatívabb helyi "újság" egy blog valahol a blog.hu szerverén. ezt a világot pedig már nem is értik, nem ismerik a kis helyeken dolgozó könyvtárosok. erre egy web.archive.org típusú nemzeti mirror szolgáltatás kellene, amely minden magyar nyelvű anyagot archiválna rendszeresen. a minimum a szövegek archiválása, de imho a képek sem jelentenek leküzdhetetlen nehézséget. a videomegosztók anyagának archiválása első körben kihagyható, mert túlzottan drágává tenné a projektet. így ha egy szép napon az index/inda konzorcium becsődöl és eltűnik az összes szervere a /dev/nullban, akkor nem rántja magával a magyar blogirodalom 90%át.

imho a könyvtáros társadalmat nem lehet megreformálni, és ez fokozottan igaz a kis helyeken levő könyvtárakra. példaként leírok egy történetet, amely nem is egy kisváros könyvtárában esett meg pár éve.
hatalmas lakótelepi megasuli könyvtárában dolgozott egy haverom. internet hozzáférést is biztosítottak, amolyan netcafe szerű rendszerben, csak ezerszer bénábban. ha valaki internetezni akart, beíratta magát egy kockás füzetbe, leült egy PC elé. amikor elment oda ment a haveromhoz, a könyvtári rendszergazda/mindeneshez, aki a füzet alapján kiszámolta az felhasznált időt és beszedte a használat díjat.
javasoltam neki az OpenKIOSK nevű opensource rendszert, amit pont ilyen feladatot old meg professzionálisan. jegyeket nyomtat, automatikusan felügyeli a kifizetett időt a klienseken, mint egy kereskedelmi profi netkávézóban. telepített hozzá egy debian szervert adatbázissal és az openkiosk kontrollprogramjával, a windows gépekre mentek a kliensek. nem kért érte túlórapénzt sem. és mi lett a jutalma?
egy fegyelmi a könyvár vezetőjétől. siralmas.
másik történet, Navaról
szintén évekkel ezelőtt kellett egy tvműsor, amit nem tudtunk felvenni. nem film, nem zene, az rtl saját gyártású műsora. Navanál ezt megszerezni egy teljesen reménytelen procedúra, csak az idő megy vele de az nagyon. ezzel szemben egy kereskedelmi médiafigyelő cégnél csak egy emailt kellett írni, másnap már meg is volt a keresett anyag DVDn, 4e FTért. ha nem tudtam volna pontosan mit akarok, megkereshettem volna az archívumukban és még segítettek is volna a keresésben.

Helyi lap lehet egy pdf-ben megjeleno iskolaujsag is. Gyakran nincs sok kulonbseg a tartalmi feldolgozasuk kozott. Mindenesetre nem mondom, hogy nincs igazsag a kijelentesedben, de ez igy szamomra eros altalanositasnak hangzik (miert ne ismerne a blogok vilagat egy kis helyen dolgozo konyvtaros?). Az automatizalt internet archivum jo otlet (vannak is ra kezdemenyezesek konyvtaros oldalrol is, pl. a MIA), de ha valogatas es rendszerezes nelkul elrakjuk a fiokba a sok szemetet, azzal nem konnyitjuk meg a kesobbi kutatok dolgat. Az informacio rendszerezesehez pedig a kisvarosi konyvtaros is ert.

Ha jol ertem az ismerosod nem kert engedelyt az igazgatotol az OpenKiosk telepitesehez. Igy azert szerintem nem olyan meglepo a vegkifejlet.

szerintem a web.archive.org rendszere jó, mert az eredeti webcímeken alapul, plusz az archiválási idők megadásán. így eleve rendszerezve van az archivált információ méghozzá a lehető legjobb módon automatikusan. nem baj ha minden szemetet archivál, mert sokkal többe kerülne megfizetni az emberi erőforrást a válogatásra, mint bővíteni a felhő tárkapacitását. ráadásul soha nem lehet tudni, mikor találunk gyöngyszemeket a szemétben:)
a haverom mondta hogy mit akar előre, egyébként is az ő hatásköre volt az informatikai rendszerek működtetése. a fegyelmit azért kapta, mert a könyvtár vezetőjét, valamelyik tanfolyamon kioktatta valamelyik jogvesztő szervezet a "kalózszoftverek jelentett veszélyekre". na most valami linux szerver adatbázissal, és teljes netkávézó rendszerrel csak valami kalózdolog lehet. "szabad szoftver, pedig csak valami netanarchista hackermozgalom lehet" akik warezideológiákat gyártanak:)
annyiból jó volt az eset, hogy hozzájárult ahhoz, hogy otthagyja a könyvtárat és most az IBMnél dolgozik.

Hat ezek alapjan tenyleg nem volt korrekt az igazgato reszerol, nem is tudok mit hozzaszolni.
A web archivalasara amugy tenyleg nem nagyon hasznalhato mas modszer az automatikus rendszereken kivul. Mindenesetre en azt gondolom, hogy egy nivos helyen (legyen az papiralapu vagy digitalis kiado ill. folyoirat) publikalt anyagban tobb esellyel van hasznos es pontos informacio, mint a blogokban, wikikben ezeket erdemes tovabbra is manualisan feldolgozni es konyvtarakban gyujteni. Az egy masik kerdes, hogy mi lesz a kiadokkal, de ha csak a kivitelezest nezzuk, korrektorra, lektorra, tordelore stb. mindig szukseg lesz a szinvonalas munkakhoz (ezek celszeruen egy kiadoban tomorulnek, toluk meg lehet kotelespeldanyt kerni es mehet tovabb minden a megszokott kerekvagasban, csak kevesebb papirral).

a papíralapú digitális archiválásra két nagyon hatékony elő módszer van. az egyik a Google műve, professzionális szinten képesek digitalizálni és rendszerezni hatalmas mennyiségű nyomtatott anyagot.
a másik egy grey community. létezik olyan magyar "szürke közösség", ami más módon, de Googlehoz hasonló profizmussal és hatékonysággal hatalmas mennyiségű írott anyagot digitalizál és archivál a jövő számára.
a jövő kiadójára kiváló példa a lulu.com. kellene egy ilyen magyar változatban is. vagy ha eleget várunk, előbb utóbb elér ide is a lulu, és lesz magyar változata is:)

itt van egy jó példa arra, mennyire hiányzik egy magyar nemzeti archive.org. lehetséges, hogy az egykor fontos, egy korszakot meghatározó, vezető magyar disztribúció webes vezércikkei örökre elvesztek. pedig ezek a cikkek és az akkori UHU weboldal is szerves része volt annak a kultúrjelenségnek, amit egykor az UHUlinux jelentett.

Csak tipp, egy faluban nem feltetlen van mindenkinek otthon internetje. Azok szamara meg mindig a konyvtar a legbovebb forras. Bar mar eleg penetrans az internethasznalat kis hazankban, messze nem 100%-os.
--

()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

úgy tudom, ma már minden magyar faluban elérhető az internet valamilyen formában. rengeteg helyen borzalmas minőséget nyújtó helyi kis internetszolgáltatók vannak szinte monopol helyzetben, de legalább vannak. mobilinternet szintén elérhető a határvidékeket leszámítva mindenhol. könyvek, azaz elsősorban írott szöveges információ esetében az internet kapcsolat sebessége nem akkora probléma. az olvasás sebességét azért a legrosszabb isp is eléri:)
egyszer a jövőben talán Magyarország is eljut oda, mint Finnország, ahol már ma állampolgári jog része lett az internet hozzáférés.
persze igazad van abban, hogy a mai magyar internet használat messze elmarad a 100%tól, de a kérdésfeltevés a jövőre vonatkozott. talán nem irreális elvárás az, hogy a jövőben minden magyar háztartás rendelkezzen legalább egy edge sebességű internet kapcsolattal.

Hat, a fene tudja. Ha a mobilszolgaltatok tartjak a mostani tarifakat, akkor nem feltetlen fog ez a pozitiv jovo eljonni. Foleg az olyan helyeken, ahol meg a mindennapi kenyer is kerdojeles kategoria...
--

()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

reméljük a következő kormány ki fogja végre írni a mobilfrekvencia pályázatot a plusz két új szolgáltatóra. ebből az egyik magában foglalja a régi 450Mhz frekvenciát, mobilinternettel együtt. ideális a falvak és ritkán lakott területek lefedésére.
már az előző, időközben megszakított freki kiírás alatt jelentkezett a Digi, akik rendesen letörték a sattv és vezetékes internet és kábeltv árakat is. gondolom ez is szerepet játszott abban, hogy megindultak a pénzel kitömött "nokiás dobozok" az MSZP pártszékházba és minisztériumba, a jelenlegi mobilszolgáltatóktól:) nem kell nekik új konkurens, főleg nem olyan mint a Digi. ráadásul nekik, mint mobilszolgáltatóknak rengeteg nokiás dobozuk lehet, LOL:D
új piaci versenyző soha nem tudott piacra lépni MSZP vezetésű kormány alatt. a Pannon GSM még, az Antall József vezette kormány alatt jelent meg, a Vodafone pedig a Orbán kormánya alatt.

Ha más nem, de a Playboy és társai továbbra is kelendőbbek lesznek az utcai újságosnál, mint egy e-Book fájlként. Például az e-Book olvasón nehéz kihajtogatni a középen levő posztert. :-)

-----
Innen most töltsünk tiszta vizet a nyílt kártyákba: ...

ha már szóba hoztad, imho a Playboy mint újság 5 éven magyar újsággá fog válni:) ugyanis a világ többi országából teljesen kiszorul a Playboy a kemény pornó, és az egyre jobban terjedő netes amatőr szex miatt. a Playboy addig tudott sikeres lenni még a szexet körülvevő tabuba tudott kapaszkodni, de ma már az utolsó kavicsdarab is elfogyott a nyugati kultúra világában. arab Playboy belátható időn belül nem lesz.
imho divatmárkaként fog továbbélni a Playboy. USAben egyáltalán nem számít nagy dicsőségnek az, ha egy nő levetkőzik a Playboyban. tipikusan az az "sürgősen szükségem volt pénzre" típusú munka. általában reflektorfényből kicsusszant fiatal sztárocskák végzik a Playboy oldalain, akik már hozzászoktak az emelt életszínvonalhoz, és fedezni kell a költségeket:) az, hogy országosan ismert és regnáló színészek, tv műsorvezetők levetkőzzenek a Playboyban csak Magyarországon és hasonló országokban fordulhat elő. Az pedig, hogy egy hivatalban levő politikus lánya Playboyra kerüljön és még az apuci büszke is legyen rá, na ez már hungarikum:D amerikában oltári botrány lenne ebből.
a leszerelt sztárocskákra egyre nagyobb hatékonysággal a pornóipar csap le, és a Playboy erotika ma már egyre kevésbé hozza lázba a tini fiúkat is. a pornó már sokkal elfogadottabb és ma pont az a csipetnyi még megmaradt tabu adja el tömegesen, mint évtizedekkel korábban a Playboyt. a pornózás ugyan még nem túl nagy dicsőség, de már nem is jár teljes diszkrimináció érte.
a Playboy maga soha nem fog pornózni, mert ahhoz túl prűd és sznob a playboy corporate culture.
nagy méretű poszterbook olvasók lesznek, amint olcsóbb lesz a display technológia. biztos lehetsz benne, nem kell majd bélyegméretben nézegetni a jövő erotikus képeit akkor sem, ha már csak online kiadások lesznek:)

En nem gondolnam, hogy a konyvtarakon olyan intezmenyt kellene erteni, ahova "be kell menni". Ez mar jo ideje nincs igy, eleg megnezni az elektronikus katalogusokat (bibliografiai adatokat mar onnan is lehet gyujteni), a Magyar Elektronikus Konyvtarat (ami nem virtualis, mert fizikailag is birtokoljak a dokumentumokat) vagy eppen a Libinfo-t. De nezzunk egy peldat:

A nemzeti (e-)konyvtermest minden orszagban erdemes valahol fizikailag is osszegyujteni (mondjuk a konyvtar szerverein), mar csak a megorzes celjabol is. Ezeket utana feltarjak, a jo minosegu -intellektualisan megallapitott- metaadatokat (a konyvtar honlapjarol) keresheto adatbazisba gyujtik. Az eddig is ervenyben levo nemzetkozi csereegyezmenyeknek koszonhetoen mas orszagoktol (fizikailag is) atvehetjuk a nem feltart (a kotelespeldany-rendelet hatalya ala nem eso) e-bookokat, melyek kulfoldon elo magyar szerzoktol, ill. kulfoldi szerzoktol magyar nyelven keszultek, vagy Magyarorszagrol szolnak stb. Metakeresokkel egyben keresheto a nemzeti konyvtarak nagy reszenek katalogusa (lasd OCLC WorldCat). Mintegy "mellekesen" -a szerzoi jogi szabalyozastol fuggoen- le lehet tolteni az elektronikus dokumentumot a konyvtar honlapjarol (MEK), vagy meg lehet tekinteni a belso halozatan (ingyen -konyvesboltok most is vannak).

Szerintem feltaras, megorzes es kereshetoseg tekinteteben nehez helyettesiteni a konyvtari rendszer altal vegzett munkat. Raadasul az egy olyan hely, ahol nem kell megvasarolni a konyveket. Sot, tovabb lehet gondolni a temat es vedett e-book olvasok segitsegevel kolcsonozhetni is lehetne oket.

a "Szerinted mi lesz a nyomtatott könyvekkel és a könyvtárakkal?" kérdésfeltevésbe nekem a MEK már nem fér bele. attól függetlenül, hogy fizikailag is birtokolják a könyveket a MEK elsősorban virtuális, !nempapír netkönyvtár.
egyébként a kérdésfeltevés jó, csak a fent kiemelt válasz megvalósulásának a realitása minimális. lehet szélesebb könyvtárfogalomra gondoltál, amikor feltetted a kérdést, de ugye miután leírunk valamit, az onnantól tőlünk is független külön életet kezd élni:)

Igen, talan rosszul fogalmaztam meg a kerdest, a konyvtarak elott nem volt jelzo, tehat nem csak a falakkal korulzart konyvtarakra gondoltam, hanem magara az intezmenyrendszerre. Igazabol az volt az egyik szandekom hogy kideritsem, ki mire asszocial a konyvtar szo hallatan. Szoval nem is igazan fontos, hogy kardoskodjak a sajat allaspontom mellett, csak nem birtam most megallni. :)

A "digitalizaljak oket" kitetel miatt is kezdtem el ezt boncolgatni. (Raadasul itt keveredik a dolog azzal, hogy e-konyv alatt inkabb azt ertjuk, amit eleve annak hoztak letre.) A virtualis konyvtarakat azokra a gyujtemenyekre szoktuk rahuzni, melyek gyakorlatilag egy adatbazisbol allnak es hivatkoznak a (nem konyvtari rendszerben levo -ha konyvtarakban van, akkor mar kozos katalogus) elektronikus dokumentumokra. De ahol van egy sajat szerver (amit raadasul kozpenzbol vasaroltak ill. kozpenzbol fizetett konyvtarosok "etetnek"), rajta a fajlokkal, az mar elektronikus/digitalis konyvtar (tehat "valodi" konyvtar, ellentetben a virtualissal).

Van meg egy fontos szempont a konyvtarakkal kapcsolatban. Idezet egy nepszeru videobol: "...Mi lesz a jovoje ennek az oriasi mennyisegu informacionak? Magancegek vagy kozintezmenyek fogjak elerhetove tenni? Ez korunk egyik legnagyobb kerdese." (Forras)

és akkor még nem is szóltunk azokról a galaxis szélén üzemelő "csendes könyvtáraktól" amelyek Szabó Ervin könyvtár méretű digitális gyűjteménnyel büszkélkedhetnek, a fizikai könyvtárak látogatottságát nagyságrendileg meghaladó látogatottsággal:D

Elnezest, az idezet alol lemaradt, hogy ki mondta: Brewster Kahle, a 27. perc utan..

Az ebook nagyon környezetszennyező, nincs jövője. Esetleg újságoknál éri meg, de ők viszont legyenek inkább internetes média, azt többen fogják olvasni, mint ha csak ebook formában jelennének meg.

Van a polcomon 100 éves könyv is, amit valószínűleg az unokáim is el tudnak majd olvasni. Egy ebook hol lesz akár 10 év múlva?

--
http://sandor.czettner.hu

vajh' hova tűnnek a bitek... :)

az "ebook hova tűnik"-et hogy érted?
- a médium most még csak sok ezer papíroldalt helyettesít, remélhetőleg a jövőben már ez azt jelenti hogy környezetileg tényleg kíméletesebb lesz, akár már pár oldalnál mert mondjuk egyszerűen lebomlik vagy újrafelhasználható lesz
- a tartalma pedig max pár évenként a következő médiumba vándorol bitek formájában

(nem jó ez az örök élet dolog maradjon csak az információ meg, sőt szerintem még az se, ami jó az újraírva ég jobb, tömörebb... az evolúcióban sem kellett senkinek a ~100 év feletti médium)

Illetve lehet kiserletezni szintetikus papirokkal, melyekhez nem kell erdot irtani, de ugyanugy lebomlanak, ujrahasznosithatoak.

ezzel az az alapvető baj hogy anyagra (kg) sok, megmunkálni pedig a papírt is csak rengeteg vegyszerrel lehet (nem csak a fa az egyetlen rossz benne, azt még talán viszonylag hatékonyan újra is lehetne használni), valószínű más anyag még többet igényelne, de szinte biztos hogy egy pár grammos epapírtól többet, még ha ez a gondolkodás már scifi kategória is