Gyorsan lecsapnak a BProf végzős diákjaira a cégek (x)

Címkék

Már javában töltik a céges gyakorlati évüket azok az informatikus hallgatók, akik elsőként szereznek diplomát a BME 2018-ban indult, hat szemeszteres alapképzésén. A képzésben résztvevők iránt komoly munkaerőpiaci kereslet mutatkozik.

Tavaly szeptemberben megkezdték céges gyakorlati évüket azok az informatikus hallgatók, akik elsőként szerezhetik meg diplomájukat a BME új, 6 szemeszteres alapképzésén. A szakot a bő tízezres informatikushiány hívta életre két évvel ezelőtt, a végzős diákokra pedig már most kiemelkedő érdeklődés mutatkozik. Az informatikushiányban szenvedő, vagy éppen utánpótlást kereső cégek már jelezhetik foglalkoztatási szándékukat a kooperatív képzés keretében.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara a gazdaságot érzékenyen érintő informatikushiányra reagált egy új alapképzési szak, a BProf üzemmérnök-informatikus képzés 2018-as indításával, amely az ipari szféra igényeihez igazodva új, kevesebb elméleti és több gyakorlati jellegű kurzust tartalmaz. A hat féléves képzés során az ötödik szemeszter a „fél lábbal az iparban”, a hatodik a „szinte teljesen az iparban” elvet követi.

A könnyebb elhelyezkedés és cégkeresés érdekében az intézmény a Schönherz Iskolaszövetkezettel kötött megállapodást vállalati partnerek szakmai gyakorlóhelyként való bevonásáról, ezzel biztosítva az erős elméleti alapokkal felvértezett diákok számára a közvetlen gyakorlati tapasztalat megszerzését, valamint előkészítve az azonnali munkába állást. A piacon szereplő cégek számára mindez egyben lehetőséget ad arra is, hogy – kölcsönös elégedettség esetén – a hallgató a végzése után a vállalatnál helyezkedjen el főállású munkavállalóként.

Az üzemmérnök-informatikus alapképzésében részt vevő első végzős évfolyamot eddig nagyjából 40 vállalkozás foglalkoztatja, a szakmai vezetők által kitöltött kérdőívek tanúsága szerint teljes elégedettséggel. A cégeknek most lehetőségük nyílik arra, hogy a következő végzős évfolyam diákjaival is szerződést kössenek, a gyakorlati időszakot követően pedig akár állandó belsős munkavállalóként alkalmazzák őket. A BME VIK vezető helye a hazai mérnökinformatikus képzésben garantálja az új BProf üzemmérnök-informatikus diploma minőségét

A BME és a Schönherz Iskolaszövetkezet a vállalatok számára 2021. január 21-én (csütörtök) 15 órakor tájékoztató fórumot tart, ahol a felmerülő kérdéseket is megválaszolják. Az online tájékoztatóra itt lehet regisztrálni: http://www.vik.bme.hu/bprof2021 címen.

Az úttörő együttműködésbe kis- és középvállalatok ugyanúgy becsatlakozhatnak, mint multinacionális piaci szereplők. A 100 üzemmérnök-informatikus hallgató foglalkoztatására szeptembertől nyílik lehetőség. További információ a partner@schis.hu e-mail címen kérhető.

[A BME megbízásából készített, fizetett anyag.]

Hozzászólások

  1. Lecsapnának a cégek a kibukott informatikus diákokra is, ha megkapnák az elérhetőségüket (van az a betanított munka...). Még mindig ott tartunk, hogy hiányzik 20000+ informatikus, és 2000- az egyetemeken évente végzettek száma, tehát a hiány nem csökken.
  2. Az lenne az érdekes, hogy öt év múlva hol lesznek a diákok, milyen pozícióban, mondjuk összehasonlítva a BSc-t, illetve az MSc-t végzettekkel. Kialakul itt is egy üvegplafon? Biztos szükség van erre az "üzemmérnöki" szakra is (esetleg kevesebben morzsolódnának le), ám jó lenne, ha a jelentkező tudná, hogy mire is számíthat ezzel a diplomával.

AL

Jo kerdes. Szerintem, kb ott, ahol az MSc-t vagy BSc-t vegzettek. Sok (5 nem feltetlen sok) ev elteltevel nem csak a vegzettseg szamit, hanem egy rakas skill, tapasztalat es persze szerencse.

Valojaban a legtobb IT melohoz nem kell egyetem, de meg foiskola se. Nagyon jol el lehet vegezni egy jo technikusi vagy szakkozepes kepzessel is.

Persze, a Fraunhoferhez nem lesz eleg...

Nem a munkahelyre, hanem a pozícióra voltam kíváncsi.

Sokan azért mennek vissza az egyetemre évek után, hogy megszerezzék az MSc diplomát, mert anélkül nincs előrelépés, ez lenne az üvegplafon. Tudjuk, hogy vannak kivételek, akik minden iskola nélkül képesek mindent elsajátítani, de nem ez az általános. Az emberek többségének szüksége van a határidőkre, a vizsgafrászra, hogy megtanuljon valamit.

AL

Igen, ezt sokan nem értik meg, pedig ha bemész egy Mester szakos órára, akkor lézeng pár fiatal, a keménymagot viszont sokszor az ősz hajú "szörös tökű" vérpofik alkotják. Belegondolt már bárki is, hogy ha azok beülnek oda és nem tudsz tőlük nehezt kérdezni, mert megtanulják, akkor milyen összegről lehet szó, hogy ezt is bevállalja? Mondjuk próbálok ilyeneknek olyat mondani amit tényleg tudnak magasabb szinten is használni. Egyik órám után két kommentet kaptam, egyet egy fiataltól, hogy miért ilyen nehéz, meg egyet egy ilyen ősz hajú embertől, hogy projekten pont elakadtak és megy a bajuszpödörgetés, és most az órán megértette, hogy működik és innen már síma ügy lesz. 

Az a baj, hogy nemzetközi szinten a színvonal nagyon erősen változó. Én most egy főiskola-szintű intézményen oktatok mester diplomára vágyó diákokat és olyan szinten megy a kopipészt és olyan szinten hiányzik még az a tudás is amit egy BSc-vel rendelkező egyéntől elvárnék, hogy katasztrófa. Keverik a szezont a fazonnal, a HTTP-t a TCP-vel és az IP-vel, nyilvánvalóan hibás IP-re rányomják, hogy az érvényes a vizsgán (273.x.x.x). Nem mindenki ilyen, de nem is egy emberről beszélünk aki viszont igen. Ha ilyen üvöltő inkompetenciára valaki titulust kap (márpedig mesterképzésre nem mehetett BSc nélkül), akkor az üvegplafon kialakulását inkább valószínűtlennek tartom.

Az más kérdés, hogy neves egyetemen szerzett diplomával legy előnyöd, de általánosságban szerintem ez nem fog kialakulni.

A kar hatékonyságát a végzett diákok számával mérik. Az átkosban, Romániában volt egy fogalom: versenyvizsga. A végzettek számára volt egy eléggé nehéz vizsga - független a képzőhelytől, és a meghirdetett állások között a versenyvizsga eredményei alapján lehetett válogatni. Azaz a legjobb választott először, a második másodjára, és így tovább. Jó lenne, ha a cégek kapnának egy előzetes eredményt a jelentkezőkről, esetleg ennek megfelelő összesítések jelennének meg a HVG különszámaiban. Akkor talán már nem a létszámra, hanem a színvonalra gyúrnánk! Na majd az alapítványi egyetemeken!

Másrészt annyira nagy a hiány mesterszakosokból (hol van az eredetileg kitalált 35%), hogy mindenkit felveszünk. A 30 pontos - eléggé lebutított - felvételi vizsgán elegendő 5 pontot elérni. Ezek után mit várunk el a diákoktól?

AL

A kar hatékonyságát a végzett diákok számával mérik.

Az osztrák FH-k (főiskolák) pl. a zsetont a diákok száma alapján kapja... ez szintén közrejátszhat benne. A konklúzió viszont ettől független: hacsak nem egy neves intézményben végeztél a papirod (majdnem) semmit nem nyom a latba. Ezért az üvegplaton maximum olyan helyen jön szembe ahol követelmény a papir megléte (állami szektor, EU pénzeket forgató helyek, stb.).

Épp befejezem a képzést, úgy, hogy előtte láttam BSc-ből is sokat, de az élet mást akart akkoriban. Jelentkezőként arra számíthatsz, hogy nem lesz grafika, nem lesz anal szigó, kevesebb a fizika de cserébe lesz 2 félév életszerű tapasztalatod. Mire diplomázol, nem lesz kérdés, hogy hogyan kéne boldogulni a vadonban, mert az utolsó két félévben először heti 30 majd heti 40 órát cégnél dolgoztál.

Ugyanúgy igyekeznek belekóstoltatni mindenbe az alaptárgyaknál (mobil, mesterséges intelligencia, hálózatok stb), de nem mentek könyékig bele az utolsó dolog elméleti működésébe is. Az iparból nem 20k csúcsképességű ember hiányzik aki BSc vörösdiplomázott. Egy csomó olyan ember kéne, aki tud dolgozni, utánajárni és működő fogaskerék tud lenni, van gyakorlatiasabb gondolkodása, gyakorlatiasabb a működése.

Everyone is a winner*

Hát igazából itt látszik a story kétarcúsága. A mai modern informatikai területeken pl a matek elengedhetetlen. Mondjuk a ML-ben a Lineáris regresszió a Hello Word. Az úgy kezdődik, hogy parciális derivált. Robotika szintúgy...stb.  Kollega pont erre kérdezett rá, hogy ezek miatt hol van az üvegplafon, mert utánnajárni sem fog tudni, ha ott van, hogy meg kell tanulnia a teljes egyváltozós analízist és a többváltozós felét legalább. Ez úgy is kihívás, hogy ott van a tanár és válaszol minden kérdésedre és segít. Akinek ez megy önmagától könyvből, annak a BSc, MSc páros sem okoz problémát, és valószínű még a PhD is menne némi segítséggel normál tempóban. Ezért van az amit látunk főleg még nyugatra de mostmár itthon is van rá példa, hogy az MSc-t kezdik zárójelbe tenni és inkább PhD. Mert kb azzal a tudással tudsz új dolgokat felkutatni értelmezni és beforgatni a termékbe. Tény, hogy kevesebb tudással is el lehet kezdeni a pályát de itt az a kérdés, hogy mi lesz mondjuk 5 év mulva. Menyit változik 5 év alatt a szakama elég lesz az a tudás 5 év múlva? Vagy ha csak most kezdi valaki, és símán végez 3 év alatt. Milyen volt a szakma 3 éve? Ebbe belegondolt egyáltalán valaki is? 

Szerintem egyre közeledünk ahhoz a ponthoz, hogy a technológia tanításának egyetemen ne legyen semmi értelme. Aminek értelme lehet, az elmélet precíz megtanítása, valamint annak, hogyan használja fel az elméletet ahhoz, hogy gyorsan tudjon technológiákat tanúlni. Igazából az informatika szak már most is inkább egy speciális matek szaknak kellne lenni. Ami igazán elkeserítő, hogy sokszor azt is nehezen értik meg, hogyan implementálunk Euler Integrálást, pedig igazából csak egy for ciklusssal adogatunk össze téglalapok területét. 

Hát lehet küzdeni a jövővel szemben, de csak te húzhatod a rövidebbet. Szerinted az a jó, hogy a 20. századra készítik fel a hallgatókat, vagy talán a 21.-re kellene? A speciális matek szak alatt nem azt értem, hogy csak papír ceruza, aztán számolj, az elején van ilyen is, de utánna nagyon erős programozási, hardware, hálózatos ismeretek is kellenek, mint eddig, csak annyi változik, hogy a mit kell megvalósítani lesz nagyon más. Kb egy fél matematikusi szak matekjából kombinálnak különféle dolgokat, mint pl a már említett robotok, gépi tanulás, de a kvantum informatika felkészűl, és amit még nem is nagyon látunk.  

Ez nem azt jelenti, hogy nem kellenek majd a "hagományos" 20. századi szakik, csak talán olyan szakon aminek a besorolásában benne van a tudomány nem régi már bőven elavúlt dolgokat kellene tanítani. 

Nekem az a tapasztalatom, hogy tökre nem a magas szintű matekra van szükség (tök mindegy hogy tudja-e valaki hogy mi az a parciális integrálás, erre kevés esettől eltekintve kevés szükség van), hanem a magas szintű absztrahálási-modellezési képességre és a soft skillekre, mert valójában a szoftverfejlesztési feladatok senior szinten már inkább erről szólnak.

Egyébként a BME-n oktatott rendszermodellezés, Sysml és társai ilyen szempontból meglepően jó anyagok, viszont ezt teljesen felesleges a pálya elején tartó diáknak mélységében oktatni, mert semmit nem fog érteni belőle. Szerintem pont az lenne a jó irány, hogy toljon le egy BSC/BProf-ot, menjen el dolgozni, és amikor már megvan a szakmai tudás és kontextus akkor már hozzá tudja tanulni ezeket a dolgokat, érteni és használni is fogja tudni.

Aki így szeretné annak ott a BProf. Tény, hogy arra is van kereslet és egyáltalán nem ördögtől való ez a megközelítés. Azt próbáltuk megvitatni, hogy meddig lehet eljutni így, anélkül, hogy sok plusz energiát kellene befektetni, sok esetben akár 0-ról újra kezdeni. 

Én azt mondom, hogy a saját kb. 20 éves ipari tapasztalatom alapján a fejlődési irány sokkal bonyolultabb, mint ahogy te leírod. Az, hogy valaki doktori szintű tudásra tegyen szert, az egy életút, és mindig valamit valamiért áldozunk be. Ha a magas szintű matematikára tolja az ember az időt, akkor abban lesz jó. Ha a modellezésre tolja az időt, akkor abban lesz jó. Ha a kódolásra tolja, akkor abban lesz jó. Ha people management-re, akkor pedig abban. A nehézség az, hogy a megfelelő emberek a megfelelő helyen kell használni, különben nem fog menni a projekt. Hiába van valakinek PhD-je, őt nem fogom berakni project managernek a fejlesztők felé, mert 99% hogy nincs ilyen skillsetje. Ugyanúgy nem fogom berakni kódolni, mert így nem tudok értéket maximalizálni. Ugyanezért nem fogom a gyorstalpalón végzett fejlesztőt absztrakt modellezési feladatra rárakni, stb.

Az arány egy tetszőleges projektnél hasraütésszerűen 5% management, 10% analyst, 5% expert, 60% fejlesztő, 20% tesztelő. Ez az arány az elmúlt 30 évben szerintem nem változott. Amiért te kardoskodsz, az az, hogy az 5%-os szuper expert legyen mindenki. Ez nagyon jó, de a projekt elkészüléséhez bár nagyon fontos az ő hozzáadott értékük, de a lényegi melót a maradék 95% fogja elvégezni.

Ettől függetlenül nem mondom, hogy ez nem lehet egy életút valakinek, de ipari szinten erre jelenleg olyan mértékben ahogy te gondolod nincsen szükség véleményem szerint (és ahogy lent olvashatjuk, mások szerint sem)

És igen, itt jön a kérdés, hogy mi is az egyetemi oktatás szerepe, hol és mit oktassanak, és milyen szinten. Egyik oldalról végre már meg kellene felelni az ipari elvárásoknak is (A BME egyébként ilyen szempontból szerintem nagyon sokat fejlődött, de azért lenne még hova) viszont biztosítani is kell azt hogy aki akar, az tudjon később tovább fejlődni szakmailag. Aminek egy (de közel sem egyetlen, sőt) iránya akár az MsC, akár a PhD képzés elvégzése lehet. A probléma az szerintem, hogy ahhoz, hogy ezt valaki valóban megértse és alkalmazni tudja, szükség van arra a 15-20 éves ipari tapasztalatra. Anélkül az egész csak lebegni fog a levegőben, és ezért érzik sokan azt hogy az egyetemen átadott tudás "elméleti faszság" aminek semmilyen gyakorlati haszna nincs. Ez abszolute nem így van, egyszerűen csak hiányzik az a szakmai tapasztalat ahol olyan problémák jönnének elő aminél szükség lenne ezen tudásra.

Összefoglalva: az elméleti tudás (és ennek a klasszikus matek csak egy pici apró része kell hogy legyen) véleményem szerint nagyon fontos, de csak úgy, ha ez ipari környezetben használható módon van "tálalva" olyanoknak, akik képesek befogadni. Én azt mondanám, hogy bsc/bprof az önmagában bőven elég ahhoz hogy valaki elkezdje a szakmát, szerezze meg a gyakorlati tapasztalatot. Ez szerintem a tömegképzés helye. Ezután én teljesen megváltoztatnám az msc / bprof rendszert, egyszerűen modulokat csinálnék, amiből n darab elvégzése után megkapná a diák az emelt szintű diplomát. Igy megoldható lenne, hogy ha az akkor már iparban dolgozónak van egy témája amivel foglalkozik a munkája során (mondjuk elosztott rendszerek, stb.) akkor azt le tudja hallgatni, és az elméleti tudással megerősödve oldja meg a valódi, ipari problémáit. Nyilván ez egy elég nagy váltás lenne a jelenlegi rendszerhez képest, de igazából ez az, ami a gyakorlat és az elmélet valódi összekötését jelentené.

 

A modulok, kurzusok már rég megvannak, https://www.coursera.org, https://www.edx.org és sok másik is, gyakran tanulni ingyen is lehet, ha viszont kell a papír/certificate, akkor a vizsgáztatásért fizetni kell. Nagyságrendileg az így összeválogatott kurzusok ára, meg egy levelező képzés ugyanott van.  De elfogadja az ipar az így megszerzett tudást, vagy neki magyar diplomára van szüksége?

Tegyem fel az eredeti kérdésemet másik irányból. A BProf (vagy akár technikusi) képzéssel rendelkezőből lehet Junior programozó, de lehet Senior, vagy akár Architect? Nem Józsira vagyok kíváncsi, akinek a feje mint a szivacs, csak az iskolapadot rühelli; hanem a nagy átlagra. Lehet úgy - jó lelkiismerettel - reklámozni ezt a képzést, hogy mindent el lehet vele érni? Vagy ha valakinek jobban érthető: lehet belőle L2, L3 rendszergazda is, vagy csak L1?

Nem szép látvány az az oktató, amelyik tanársegédként, vagy esetleg adjunktusként megy nyugdíjba. Persze itt sem érdemes általánosítani, lehet hogy neki csak másodállás az oktatás és van egy jól jövedelmező vállalkozása, és abba fekteti az idejét mint a kutatásba. Így is  lehet lázadni a "Publish or perish" ellen. Hasonlóan a nyugdíjazásra váró Junior programozó is szánalmas. Volt már szó arról, aki megtanult egy technológiát, és egész életében abból akar megélni. Ha valaki nem ilyen, de további iskoláztatásra sem hajlandó, az előre fog lépni a szamárlétrán?

AL

Önmagában a kurzusok megvannak, viszont ezek nem alkotnak egy rendszert. Én azt látom, hogy azt a fajta elméleti tudást amit az egyetemen oktatnak, online kurzusokon viszonylag ritkán lehet megszerezni, pedig sokszor pont erre az absztrakt tudásra lenne szükség.

BProf szerintem egy alapvetően főiskolai szintű, gyakorlati tudást adó képzés, a gyakorlati tudásanyaghoz szükséges elmélettel. Ez így önmagában kerek, ezzel olyan medior szintig biztos el lehet jutni. Innentől kérdés, hogy valaki akar-e, szüksége van-e arra a tudásanyagra, ami a különbség lenne egy msc és egy bprof között. Azt gondolom, hogy ez iránytól függ, van akinek szüksége van erre, van akinek nem. Lehet hogy tökre más tudásanyagra van szüksége, mert mondjuk ő a menedzsment irányában akar elmenni, amire valójában se az MSc, de még a PhD sem ad neki eszközt. Ennyi, megy akkor másik irányba, csinál másik, számára megfelelő képzést.

Én azt gondolom, hogy a második rész, amiről beszélsz, az nem a képzettséget mutatja, hanem a hozzáállást. Ez az örök junior, sajnos már láttam ilyet. Hiába van a pályán több tíz éve, lemaradt valahol Lepsénynél. Persze mindig szükség lesz olyan emberekre, akik valami legacy rendszert tákolnak, sokszor még jó pénzért is, azért, mert más nem hajlandó hozzányúlni. Végülis, ilyen szempontból, őket is fel lehet használni valamire.

Igen is meg nem is. Az elektronika matematika? A szabályozástechnika matematika? Az absztrakt fogalmi és folyamat modellezés matematika? A szoftvertervezési módszertanok stb. matematika? A szoftverfejlesztési folyamatok vajon matematika?

Szerintem nem.

Az informatika alapvetően épít a matematikára is és egy rakás másik tudományág eredményére is és a saját eredményeire is. Ez egy interdiszciplináris szakma.

Hat, fene tudja. Tippre minden egyes Tensorflow fejlesztore jut vagy 100 (esetleg 1000), aki csak hasznalja, lehet, hogy o maga nem is fejleszto, hanem mondjuk kiserleti fizikus, aki GiB nagysagrendu meresi adatbol probal valami hasznosat kinyerni. A Tensorflow fejlesztonek itt lehet hasznos az informatika PhD, talan meg egy matematika PhD is pluszban, de ha jol csinaljak, akkor a felhasznalonak mar nem kell (legfeljebb a sajat szakteruletebol, mondjuk kiserleti fizikabol). Es kb. minden teruleten azt fogod talalni, hogy van par ember, aki karbantartja az adott libet, es van egy par nagysagrenddel tobb, aki csak hasznalja. Ahogy a Tensoflow fejlesztok jelentos resze sem ert a kernelhez meg libc-hez meg amikre meg epit, csak hasznalja.

Par eve a ceges termekbe kellett egy kinaiul is tudo kezirasfelismero (kinai karaktert, latint, es arab szamokat is kellett tudnia). Megtanulhattam volna kinaiul, szerezhettem volna matek PhD-t, meg mehettem volna kulon machine learning tanfolyamra (mondjuk ehhez valamennyire ertek), de ido- es koltseghatekonyabb volt licencelni egy kinai ceg termeket, ami pont ezt tudta. Persze a beepiteset igy is meg kellett oldanunk (meg elotte valami tesztappot osszedobtam hozza, hogy a kinai vezeto ki tudja probalni jo lesz-e), de osszessegeben napokat, es nem eveket vett igenybe. Ja, es a licenckoltseg is a fejlesztesi koltseg toredeke, ami az ugyfelnek fontos. (mondjuk a fejleszteshez+teszteleshez par kinai karaktert igy is megtanultam)

Fejlesztunk egy tobb robotbol allo rendszert. Tudod mi benne a legbonyolultabb matematika? Egy admittancia-szabalyzo, par szorzasbol es osszeadasbol all, es kb. dimenzionkent szamolhato (gyakorlatilag rugoerot meg csillapitast szamol). A UR persze szamol inverz kinematikat, de tolunk csak a kivant pozicio (meg par egyeb adat) kell, a csuklok szoget mar o talalja ki. Ha inverz kinematika algoritmus fejlesztesevel foglalkoznank, akkor hasznos lenne egy csomo ehhez kapcsolodo matek, de igy nem kell. Cserebe nem irunk belole publikaciokat, csak siman hasznalhato. A gyakorlatban.

Keszitettunk/felujitottunk tobb CNC marot meg esztergat. A szabalyzasra PID-ek vannak, kulon az aramra, sebessegre, poziciora, persze tengelyenkent kulon-kulon kell. Nekem infon anno 2 felev kapcsolodo matekos targyam volt (Jelek es rendszerek, meg Szabalyozastechnika, a jelenlegi kulon Bsc+Msc rendszerben nem tudom mi maradt belole), az ehhez szukseges egyeb matekos alapozo targyakat nem szamitva. A gepesz/mechatronikai mernok kollegaimnak persze ennel tobb. Egyikuk nagyon szerette ezt a temakort, ugyhogy a PIDek beallitasa neki jutott. Tudod hogy csinalta? Beirt szamokat (jo, persze nem hasrautesre, de kb. 10 perc alatt elmagyarazod mi alapjan), es idovel jo lett. Amikor egy masik gepnel eloszor megprobalta ugy, ahogy tanulta, sokkal rosszabb lett az eredmeny (csunya nemlinearitasok vannak, meg egy csomo olyan parameter, amit nem tudsz, de kene).

Keszitettunk egy rendszert, ami neuronokrol jovo elektromos jeleket mer es dolgoz fel. A feladat egyik reszere nem volt jol mukodo library. Megkertem a fonokomet, hogy valasszon valamilyen algoritmust ra (o ertett a biologiahoz, nem en, jobban meg tudja itelni a szakmai publikaciokat), erre kaptam tole egy publikaciot, az abban levo algoritmust implementaltam, es ennyi (kicsit jobban parameterezhetore csinaltam, az eredeti az FPGA-s implementacio miatt elegge kotott volt). Beiratkozhattam volna en is a Hopkinsra, de koltseghatekonyabb volt megkerdezni ot (meg amugy is az o fejeben volt a pontos feladat). Persze kereshettem volna en is a publikaciok kozott, vagy kitalalhattam volna sajatot, de valoszinuleg rosszabb eredmenyt adott volna. (meg nem a sajat publikacio volt a cel)

A technologia, nyelv, es egyebek tanitasanak szerintem van haszna. BME-n nekem meg tanitottak az akkor mar teljesen elavult Z80 alapveto szerkezetet. Tanithattak volna a legujabb Intelt is, csak a hallgatok jelentos reszenek egesz eleteben nem lesz ra szuksege, az a maradek par meg ugyis megtanulja az akkori csucstechnikat. De pl. C programozast is celszeru tanitani, mert egyreszt hasznos, masreszt ha mar ismersz n nyelvet, egy n+1.-et mar nem ugy tanulsz, hogy mi az a valtozo, hanem ugy, hogy oke, itt ez a szintaxisa, ilyen tipusok vannak, haladjunk! Az Euler integralas eleg egyszeru, annak meg Bsc-n is mennie kene. Ja, es - ha azonos a teglalapok alapja - en a magassagokat adnam ossze, es a vegen szoroznam be az alappal, ugy hatekonyabb lesz. Ha nem tanitasz semmi gyakorlati dolgot (pl. programozni), akkor kikerul egyetemrol 0 hasznos tudassal, es mar fel sem veszik arra a helyre, ahol 20 evvel kesobb hasznalhatna azt a rengeteg matekot (addigra el is felejti).

Sok dologra hasznos lehet a PhD, de nagyon sok helyen favagasra van szukseg, amire a BProf teljesen jo. Nem fogsz egy doktorral napi 8 oraban Wordpress sablonokat keszittetni, mert egyreszt nem koltseghatekony, masreszt egy het alatt megunna, es felmondana. Ja, es a legtobb munkahely nem egyszemelyes, ha sok matekos problema van, fel kell venni egy matematikust (vagy ha egyszemelyes, vagy nincs olyan nagyon sok, de idonkent elojon, meg mindig ki lehet adni a feladat matekos reszeit masnak). Kutatasra, sok matekra akkor van szukseg, ha valami teljesen ujat kell alkotni (vagy meglevo dolgot tovabbfejleszteni), es akkor is csak arra a kis reszre, ahol nincs jol mukodo, es felhasznalhato megoldas. Az osszes tobbinel elo kell venni a pottyoslabda-katalogust.

(fyi: spec. mat. gimiben eleg jo voltam matek es fizika versenyeken, es utana BME Infot vegeztem, meg osztatlan kepzesen (par valaszthato matek meg fizika targgyal), szoval nincs problemam a matekkal)

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Köszi hogy leírtad, pontosan erről van szó, teljesen egyetértek. Ha a domain, amivel az adott cég foglalkozik olyan, akkor majd felveszik (vagy akár csak bérelik) azt a pár specialistát, aki megmondja a tutit, és a többi ember pedig megoldja a feladatot annak az útmutatása alapján. Főleg egyébként úgy, hogy tapasztalatom alapján sok olyan PhD-vel rendelkező ember van, akinek semmilyen ipari/fejlesztési tapasztalata nincs valós céges környezetben, ezért ezeket az embereket azokra a munkákra, amire egy bsc-s embert használnánk szigorúan tilos is használni. Nem arra való.

A BME VIK jól tudja kommunikálni az elektromos szakmát. Van betanított munkás, van a villanyszerelő, van a villamosmérnök, és köztük/előttük/utánuk még sok fokozat. Vannak feladatok, melyet adott szinttől elvileg bármelyikük meg tudná csinálni, de az adott szinten lévő a leggyakorlottabb, neki érdemes kiosztani a feladatot. (Inkább oltson be az ápoló, mint az orvos-professzor.)

Az informatika terén ezt nem tudjuk kommunikálni. Itt is vannak betanított munkák (online űrlapok készítése százszámra), és akadnak kutatói feladatok is. A BSc szint számomra egy szakmunkásnak felelne meg - nem a diploma tekintetében - hanem olyan értelemben, hogy képes önállóan dönteni, felelősséget vállalni a munkája iránt, és a technológia változása esetén követni azt. (A velem egyidős vízszerelők még vascsövet fűrészeltek, hajlítottak és menetet vágtak rá; ma pedig hajlékony műanyag csöveket használnak szinte mindenütt.)

Nagyon könnyű dolgunk lenne, ha valamely cég kiképzőjeként működne az egyetem, csak azt kellene megtanítani, amire az adott cégnek szüksége van. De az 30-40 cég, mellyel a karunk rendszeresen egyeztet, mind mást akar. Indítsunk ennyi szakot 2-6 emberrel? A legacy system-ek fogságában sok céget még az előző technológiák érdekelnek, másokat pedig már feltörekvők, mert a korai alkalmazásból üzleti előnyt remélnek.

Úgy gondolom, hogy az egyetemen egy biztos alaptudást kell adni, melyre bármikor lehet építeni. Pl. az objektumorientáltság fogalomrendszerét, elvét kell átadni, majd gyakorlaton egy - akár csoportonként eltérő - programozási nyelven ezt bemutatni, hogy a tudás elmélyüljön, rögzüljön. Ez alapján aztán bármilyen más OOP nyelvet képes elsajátítani a hallgató önállóan is.

Az alapok rendszerint nem igazán változnak. Pl. az elmúlt 20 évben nem került elő újabb programozási paradigma. Persze a programozási nyelvek változnak - pontosabban konvergálnak - más paradigmájú nyelvekből vesznek át eszközöket. Aki számára az ottani alapok is ismertek, nem jelentenek újdonságot, maximum a szintaxis, amit egy nap alatt meg lehet szokni.

Az elméleti alapok nem avulnak el. A technológiákkal nem ez a helyzet. Még emlékszem, hogy a diákok lázadoztak, hogy dBase helyett Clippert tanulhassanak. Akkor is a relációs adatbázis-kezelőkön volt a hangsúly, és hogy az SQL-t egy interpreter vagy egy compiler dolgozza fel, alapvetően másodlagos. Aki csak a felszínt látja, ez nem érthető.

Lehet szidni a matematikát, de a legjobb programozói fizetések másfélszeresénél-duplájánál tartanak az adattudósi fizetések. Ezek jellemzően azokból a programozókból lettek, akinek nem volt büdös a matematika, az absztrakt gondolkozás. Persze az új eszközök lecsorognak, általános függvénykönyvtárak lesznek belőlünk (lásd TenzorFlow), de ha valaki hályogkovács módjára nyúl hozzá, nem biztos, hogy hatékony, és eredményes kódot tud vele alkotni.

 

Tanárként nem kívánom zsákutcába kormányozni a hallgatókat, meg kell tanítanunk őket tanulni, hogy bármikor képesek legyenek továbblépni akár szervezett, akár önképzés során. Számomra az nem világos, hogy ennek megfelel a BProf képzés, vagy sem? Jó lenne, ha ezt a diák is tudná, még a jelentkezési lap beadása előtt. (Van olyan - nem magyar - egyetem, ahova szakgimnáziumi végzettséggel nem lehet bejutni, csak gimnáziumival. De ezt legalább előre megadják.)

AL

de nem mentek könyékig bele az utolsó dolog elméleti működésébe is

Egy csomó olyan ember kéne, aki tud dolgozni, utánajárni és működő fogaskerék tud lenni, van gyakorlatiasabb gondolkodása, gyakorlatiasabb a működése.

igen, plusz energiat kell belefektetni a hallgatonak, hogy valamit elsajatitson, az egyetemnek nem is feladata mindent szajbaragni

Egy jól megállapított probléma félig megoldott probléma.
- Charles Kettering

Szerkesztve: 2021. 01. 11., h - 21:41

A BProf-t végzettek tudnak MSc-re menni? 

Azért ha valaki mondjuk 5 év múlva gondolja meg magát, hogy mégis kéne MSc (nekem is 5-6 évvel BSc után jutott eszembe), annak van valami járható út?

Na nézzük, jól értem-e. Szóval a két opció:

  • 6 féléves képzés, később nem mehetsz tovább
  • 6+1 féléves képzés, később továbbmehetsz ~bármire

Azért ez nem olyan jó deal így első hangzásra, legfeljebb ha utána max 2 félév alatt BSc-re tudod upgrade-elni tárgyelfogadással, vagy akármivel.

Ez az informacio honnan van? Hol lehet utananezni? A BME konzekvensen _nem_ BSc-kent hivatkozik ra. Kisse zavaro az "uzemmernok" kifejezes, de csak azert, mert az en idomben meg a BSc-t illettek ezzel (pl. BME MSc vs. Kando BSc a villamosmernok vonalon).

Az akkreditaciojarol nem talalok semmit.

Neveben ott a "bachelor", amely a szintet definialja, de nem "science". Nagyon sok bachelor szintu kepzes letezik (art, business admin stb.).

My bad, neked van igazad: https://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/szakleirasok/!Szakleiras…

Pontosabban úgy kellett volna fogalmaznom, hogy szerintem van olyan képzés, amihez bachelor szintről ez megfelelő alap. Áthúznám az előző kommentet, de már nem tudom szerkeszteni.

Everyone is a winner*

Elvileg úgy kellett megcsinálni a tantervet, hogy 2 szemeszter során el kell érni a BSc szintet. Ezzel az a baj, hogy rendszerint sokkal hosszabb tantárgyi láncok vannak a BSc képzésben, és a BProf-on szinte nincs is elmélet. Így a kimaradt tárgyakat kellene az egy év alatt pótolni. Akárhogy sakkoztam, én nem tudtam összerakni úgy, hogy az előfeltételek is rendben legyenek az egymásra épülő tárgyaknál.

AL

Most hallok erről először. Nem verték nagy dobra a BME oktatni patentul tudó, tanítani alig tudó tudósai, hogy meg lehet oldalni a felső-"oktatást " hagyományos tanítási paradigmával is. Gondolom azért, mert a nagy biznisz még mindig a 90%-ot kitevő haszontalan elméleti fasság tukmálásból, illetve a demotiváló nagyfejűsködésből, és 10%-ot kitevő harmatgyenge gyakorlati oktatásból jön be.