Következő nagy dobás: a hibrid felhő (X)

 ( hup | 2017. augusztus 21., hétfő - 16:26 )

A virtualizációhoz fogható hatása van a nagyvállalati informatikára a hibrid felhős technológiák elterjedésének. A változás megkerülhetetlen, de egyelőre lassan közeledik, részben a fejlett menedzsment-eszközök hiánya miatt. Hiánypótlásra itt a Microsoft Operations Management Suite.

Ritkán érik igazán nagy paradigmaváltások a nagyvállalati informatikát, a legutolsó, tényleg forradalminak nevezhető ilyen hullám a virtualizáció betörése volt. Ez hatékonyabban kihasznált hardvereket, új eszközöket a magas rendelkezésre álláshoz, rugalmasan mozgatható számítási feladatokat, gyorsan kiosztható erőforrásokat hozott. Hasonló drámai átalakulást hoz a publikus felhő a nagyvállalati piacon, ahol sajátos keverékként, hibrid felhő formájában tör előre.

A hibrid cloud a meglévő enterprise adatközpontok és a publikus felhő legjobb tulajdonságainak ötvözését ígéri: a publikus infrastruktúra a költséghatékonyságot és a korlátlan skálázhatóságot, míg a privát felhő a meglévő (legacy) alkalmazások támogatását, az ismert, saját tűzfal mögötti működést adja a keverékhez. Az igazi hibrid megoldás pedig e két entitás között rugalmas átmenetet is képes biztosítani, így minden adat és számítási feladat ott foglalhat helyet, ahol az racionálisan indokolt.

Egy tipikus példa pont a Microsoft saját adatbázis-megoldása, az SQL Server 2016, amely a "Stretch Database" funkción keresztül beépített hibrid felhős támogatást biztosít. A Stretch Database segítségével egy helyben, saját szerveren futó adattábla egy részét a felhőbe tudjuk "kihúzni", megosztva az adatokat a saját adatközpont és a Microsoft Azure között. A fejlesztés kifejezetten az adatok rétegzését, vagyis a frissebb, sűrűn használt és a történeti, ritkán használt adatok szétválasztását célozza. Ez utóbbiakat hagyományosan cold storage-en tárolják a cégek, ennek kiváltására viszont a felhős tárolás is adja magát.

Törne előre a hibrid megközelítés

Ezt a lendületet azonban (legalábbis eddig) visszafogta, hogy a szélesebb ökoszisztéma, az üzemeltetői eszköztárak, a felügyeleti megoldások nem tudták lekezelni. A rendelkezésre álló eszközök tudása és az igények közötti szakadék ideig-óráig a szakemberek hősies helytállásával áthidalható, de a produktív munkavégzéshez hosszabb távon már váltani kell. A Microsoft is érzékelte, hogy érett ökoszisztéma nélkül a hibrid felhős koncepció sem fog látványos sikert aratni, nagyjából ennek köszönhető, hogy a cég feltűrte ingujját és letette az asztalra az Operations Management Suite (OMS) megoldáscsomagot.

Az OMS - ahogy a felvezetésből is kiderült - kimondottan a hibrid felhős menedzsmentjére született, ehhez kínál olyan fejlett eszköztárat, amellyel az igazán komplex infrastruktúrát üzemeltető szervezetek is ki tudnak nyitni a publikus felhős szolgáltatások (és nyilván a Microsoft Azure) irányába. A Microsoft ígérete szerint az OMS-szel minden adatközpont és minden felhő egységesen, egyetlen központi eszköztárral menedzselhető. És a cég a "minden" szót véresen komolyan is gondolja, az OMS képes irányítása alá vonni a privát és nyilvános felhős rendszereket, fizikai, virtualizált és konténeres entitásokkal.

Az OMS-szel ráadásul a Microsoft igyekezett elmozdulni a teljes beszállítófüggetlenség felé, így nem csak Windows Server és Azure támogatott, hanem Linux, VMware, OpenStack vagy akár Amazon Web Services menedzselése is. Ezeken pedig nem csak orkesztrációra, vagyis az elképzelt, lemodellezett infrastruktúra felállítására képes, hanem bele is lát az üzemelő adatközpont lelkébe, felügyeli és menedzseli a naplózást, a biztonsági státuszt (patch-menedzsmenttel együtt), és a rendelkezésre állást is. A megoldás része, hogy a naplózott adatok alapján képes proaktívan biztonságos és konfigurációs ajánlásokat is adni.

Az Operations Management Suite-et a Microsoft felkészítette a leggyakoribb hibrid felhős forgatókönyvek kezelésére, így például az OMS Availability segítségével biztonsági mentések kezelése integrált lehet a fiókirodák, a központi iroda, a saját adatközpont és az Azure között, beleértve a mentések állapotának ellenőrzését, a lemezterület-használatot és minden releváns paramétert. Az Azure Backup mellett ez tartalmazza az Azure Site Recoveryt is, amellyel a publikus felhő másodlagos disaster recovery (DR) adatközpontként használható - a helyben futó VM-ek, adatbázisok replikációja ide történik, a helyi adatközpont leállása esetén pedig itt működik tovább a nyújtott szolgáltatás a probléma elhárításáig - ezt az OMS szintén saját hatáskörben képes vezényelni.

Egy másik hasonló terület a konfiguráció-menedzsment, amit az OMS automatizációs eszköztára szolgál ki. Például a PowerShellben írt konfigurációk (DSC - Desired State Configuration) a teljes hibrid infrastruktúrán egyszerre frissíthetőek és kényszeríthetőek ki, azokról pedig tetszőleges jelentés is készíthető.

(A Microsoft Magyarország megbízásából készített anyag.)