Perl - Practical Extraction and Report Language

[ perl howto ] [ perl tutorial ] [ beginners guide ]

 

Hmm. Nem akarok hosszan beszélni a PERL -rõl. Minden, amit fontos róla tudni, le van írva a fennti dokumentumokban. Röviden :

"A Perl nyelv elsõ verzióját 1991-ben készítette el Larry Wall, a NASA támogatásával. A nyelvet elsõsorban szöveg feldolgozásra szánták. Sokkal fontosabbnak tekintették a hatékonyságot mind a kód megírásában, mind a kész program futtatásakor, mint a szépséget. A nyelv neve is a fentebb elmondottakra utal, hiszen a Perl a "Practical Extraction and Report Language" -bõl képzett betûszó. Igaz, az Larry Wall elõször "Pathologically Eclectic Rubbish Lister"-nek titulálta.

A nyelv nagy elõnye a platformfüggetlenség: létezik az összes U*X-ra, VMS-re, OS/2-re és az M$ termékeire is.

A Perl nyelv egy interpretált - illetve betöltéskor fordított - nyelv. Eredetileg rendszeradminisztrációs feladatok megkönnyítésére írta Larry Wall, mert nem volt kedve a meglévõ eszközök korlátaival bajlódni. A nyelv meglévõ eszközökre lett alapozva: C, sed, awk és sh programokra. Szerintem a LISP ismerete is sokat segíthet a listakezelések megértésében.

Perl-ben csak a számítógép hardware korlátai érvényesülnek: egy teljes file-t képes beolvasni egy string változóba (ha van elég memória), tetszõleges mélységû rekurzió futtatható benne (ha van türelmünk és memóriánk). Asszociatív tömbök elérését hash táblákkal gyorsítja (ami meglepõen hatékony programok írását teszi lehetõvé). Nagyon gyors és rugalmas mintaillesztõ algoritmusa van szövegek keresésére és cseréjére. Képes bináris adatokkal is dolgozni, és ezekbõl bonyolult adatstruktúrákat felépíteni. Az adminisztrációs feladatok megkönnyítésére az aszociatív tömbökhöz adatbázis file-okat rendelhetünk, melyek szerkezetét egy gyakorlott programozó maga is megadhatja.

Az 5-ös verziótól kezdve már használhatjuk a moduláris programozást támogató nyelvi konstrukciókat, sõt már Objektum Orientált eszközöket is.

A Perl-ben setuid programok sokkal biztonságosabban írhatók, mint C nyelvben az adatfolyam követését biztosító funkciók miatt (ld.: -T kapcsoló). Elkerülhetünk egy csomó egyszerû hibát, amit a C programban csak debuggolással fedeznénk fel. Egyszerûen sokkal jobb a fejlesztési idõ/futtatási idõ arány, ha egy ritkán használt, vagy futási idõben nem kritikus program írásánál. Szerintem akkor is érdemes ehhez a nyelvhez fordulni, ha egy shell script-ekbõl és C programokból álló keveréket szeretnénk létrehozni, vagy csak tesztelni szeretnénk egy ötletünket, amit - ha beválik - persze késõbb megírhatunk C-ben."

Maga a nyelv nem bonyolult, hamar elsajátíthatóak az alapok. Gyakorlatilag minimális programozási ismeretekkel két óra alatt irhatunk egy komolyabb perl programot. Ehhez itt megtalálsz minden segítséget, igaz a dokumentumok angol nyelvûek, de nem hiszem, hogy ez akadály lenne =).

Igazából nem is lenne értelme lefordítani õket, de ha mégis hiányolod az anyanyelvû dokumentációt, itt találsz egyet [ Perl magyarul ].

Javaslom, hogy kezdd a Beginners Guide -val, de ha már ismersz egykét programnyelvet, akkor a Perl Tutorial -t ajánlom. A howto -ban szinte minden le van írva. Ha esetleg mégsem találnál itt választ a kérdésedre akkor irány a Perl homepage .