7. Hibakeresés, avagy a Legyõzött Gyötrõdése.

Amikor indítólemezeket készítesz, az elsõ néhány próba esetén valószínûleg nem fog indulni. A gyökér lemezt egy általános megközelítés szerint a már létezõ rendszered komponenseibõl célszerû összeállítanod, és próbálj meg addig eljutni, hogy a lemez-alapú rendszered üzeneteket jelenít meg a konzolon. Ha már elkezd veled beszélgetni, a csatát félig megnyerted, mert már láthatod, hogy mirõl van szó, és kijavíthatod a felmerülõ különálló problémákat, amíg a rendszer zökkenõmentesen nem mûködik. Ha a rendszer minden magyarázat nélkül áll meg, a hiba okát megtalálni elég nehéz. Ahhoz, hogy a rendszer addig eljusson, amikor már kommunikál veled, több fontos komponens jelenlétére, és helyes konfigurálásra van szükség. Amikor a rendszer nem beszél hozzád, a probléma kivizsgálásának ajánlott eljárása a következõ:

• Ilyesmi üzenetet láthatsz:

  Kernel panic: VFS: Unable to mount root fs on XX:YY
  

  Ez gyakori probléma, és csak néhány oka lehet. Elõször, ellenõrizd az XX:YY eszközt az eszközök kódjának listájában, ez a helyes gyökér eszköz? Ha nem, valószínûleg nem futtattad az rdev -R parancsot, vagy rossz image-re alkalmaztad. Ha az eszközkód helyes, gondosan ellenõrizd a kernelbe fordított eszközmeghajtó szoftvereket. Gyõzõdj meg róla, hogy szerepel-e floppy lemez, memória meghajtó és ext2 állományrendszer.
• Nézd meg, hogy a gyökér lemez tényleg tartalmazza-e az alkönyvtárakat, amit tartalmaznia kellene. Könnyû véletlenül rossz szintre másolni õket, és ilyesmit kapsz végeredménynek: /rootdisk/bin, ehelyett: /bin a gyökér lemezeden.
• Nézd meg, hogy van-e /lib/libc.so állomány ugyanazzal a lánccal, mint amit a merevlemezed /lib alkönyvtárában láthatsz.
• Ellenõrizd, hogy a lézetõ rendszered /dev alkönyvtárában lévõ szimbolikus láncok léteznek-e a gyökérlemez állományrendszereden, ahol a láncok olyan eszközre mutatnak, melyek léternek a gyökér lemezeden is. Néhány esetben a /dev/console láncok fontosak lehetnek.
• Ellenõrizd, hogy áttetted-e a /dev/tty1, /dev/null, /dev/zero, /dev/mem, /dev/ram és /dev/kmem állományokat.
• Ellenõrizd a kernel konfigurációdat -- minden a bejelentkezés pontjáig szükséges erõforrást bele kell fordítani, nem mûködik, ha modulba raktad. Tehát a memórialemez és az ext2 támogatást is bele kell fordítanod a kernelbe.
• Ellenõrizd, hogy a kernel gyökér eszköz és memórialemez beállításai helyesek-e.

Ha ezeket az általános dolgokat megvizsgáltad, íme néhány konkrétabb állomány, amit ellenõrizhetsz.

1. Gyõzõdj meg róla, hogy az init-et /sbin/init vagy /bin/init néven mellékelted. Ellenõrizd, hogy futtatható-e.
2. Futtasd a ldd init-et, hogy ellenõrizd az init eljáráskönyvtárait. Általában ez csak a libc.so, de azért csak ellenõrizd. Bizonyosodj meg róla, hogy mellékelted az összes eljáráskönyvtárat és a betöltõket.
3. Bizonyosodj meg róla, hogy a megfelelõ betöltõket használod az eljáráskönyvtárakhoz -- ld.so-t az a.out-hoz, vagy ld-linux.so-t az ELF-hez.
4. Nézd meg az indítólemezed állományrendszerén az /etc/inittab állományban a getty (vagy valami getty-szerû program, mint a agetty, mgetty vagy getty_ps) programhívásokat. Kétszer is hasonlítsd össze ezeket a merevlemezeden lévõ inittab-bal. Nézd meg az általad használt program manuálját, hogy egyáltalán értelmes dolgok vannak-e benne. Az inittab valószínûleg a legtrükkösebb rész, mert a szintakszis, és a tartalom az általad használt init programtól és a rendszer természetétõl függ. Az egyetlen lehetõség, hogy megbirkózz vele, ha elolvasod az init és inittab programokra vonatkozó manuál oldalakat, valamint pontosan megvizsgálod, hogy mit is csinál a rendszered induláskor. Ellenõrizd, hogy az /etc/inittab-nak van-e inicializáló bejegyzése. Ennek a rendszer inicializáló szkript végrehajtására kell utasítást tartalmaznia, és a szkriptnek is léteznie kell.
5. Mint az init-nél, futtasd az ldd-t a getty-dre is, hogy lássad, mi szükséges hozzá, és hogy meggyõzõdhess róla, hogy a szükséges eljáráskönyvtár-állományokat és betöltõket elhelyezted a gyökér állományrendszereden.
6. Gyõzõdj meg róla, hogy csatoltál-e parancsértelmezõt (pl. bash vagy ash), mely képes futtatni az rc szkriptjeidet.
7. Ha van /etc/ld.so.cache állomány a mentõ lemezeden, generáld újra.

Ha az init elindul, de a következõ üzenetet kapod:

        Id xxx respawning too fast: disabled for 5 minutes

az az init-bõl jön, általában azt jelzi, hogy a getty vagy login az elindulása után közvetlenül meg is hal. Ellenõrizd a getty és a login futtatható állományokat és az eljáráskönyvtárakat, amiktõl függenek. Nézd meg, hogy a /etc/inittab állománybeli meghívásuk helyes-e. Ha szokatlan üzeneteket kapsz a getty-tõl, az jelentheti azt, hogy hibásan hívod a /etc/inittab-ból. A getty paraméterei változnak, még az agetty különbözõ verziói között is számos inkompatibilis hívásformát jeleztek.

Ha megkapod a bejelentkezõ promptot és érvényes felhasználói nevet adsz meg, de a rendszer azonnal egy újabb felhasználói név megadását kéri, a probléma valószínûleg a PAM-mal vagy az NSS-el lesz. Nézd meg a PAM and NSS fejezetet. A probléma származhat még abból is, hogy shadow jelszavakat használsz, de nem másoltad át az indítólemezedre a /etc/shadow állományt.

Ha megpróbálsz néhány futtatható állományt lefuttatni, mint például a df parancsot, ami megtalálható a mentõ lemezeden, és ilyen üzenetet kapsz: df: not found(a df nem található), két dolgot nézz meg: (1) Gyõzõdj meg róla, hogy a binárist tartalmazó alkönyvtár szerepel a PATH elérési útvonalban, és (2) Gyõzõdj meg róla, hogy a program számára szükséges eljáráskönyvtárak (és betöltõk) rendelkezésedre állnak-e.