7. Mi helyzet a Windows-zal?

A Windows ``megfelelõje'' a grafikus X Window System. A Windows és Mac felülettel ellentétben az X11-et nem úgy tervezték, hogy egyszerû legyen használni, vagy hogy jól nézzen ki. A cél eredetileg csak annyi volt, hogy grafikus lehetõséggel ruházzák fel a UNIX-os munkaállomásokat. A fõ különbségek:

• Amíg a Windows ugyanúgy néz ki mindenhol a világon, az X11 nem ilyen, sokkal jobban konfigurálható. Az X11 kinézetét egy fontos komponens, az ``ablakkezelõ'' program határozza meg. Ebbõl nagy a választék: az fvwm, egyszerû, de szép és memóriatakarékos, fvwm2-95, Afterstep, WindowMaker, Enlightenment, és sok más. Az ablakkezelõt általában az .xinitrc-bõl indítják.
• Az ablakkezelõd beállítható, hogy az ablakok úgy viselkedjenek, mint a Windows alatt: kattintásra elõtérbe kerülnek. Egy másik lehetõség, hogy akkor kerül az elõtérbe, ha az egér átmegy felette. Az ablakok elhelyezése a képernyõn lehet automatikus vagy interaktív: ha egy furcsa keret jelenik meg a programod helyett, kattints a bal egérgombbal oda, ahol szeretnéd, hogy a program ablaka megjelenjen.
• A legtöbb tulajdonság igény szerint alakítható egy vagy több konfigurációs fájl szerkesztésével. Olvasd el az ablakkezelõd dokumentációját. A konfigurációs fájl neve lehet .fvwmrc, .fvwm2rc95, .steprc, stb. Egy példa kongigurációs fájl többnyire megtalálható /etc/X11/ablakkezelõ-név/system.ablakkezelõ-név néven.
• Az X11 alkalmazások speciális könyvtárakat -- ``widgetkészlet''-eket használnak. Ezekbõl sokféle van, így aztán a alkalmazások kinézete különbözõ. A legegyszerûbbek az Athena widgeteket használják (két dimenziós kinézet; xdvi, xman, xcalc); mások a Motifot használják (netscape); megint mások a Tcl/Tk, XForms, Qt vagy Gtk widgetkészleteket használják. Majdnem mindegyik említett könyvtár közel hasonló kinézetet és érzést biztosít, mint a Windows.
• Az érzés sajnos nem egységes. Például ha kiválasztasz egy sornyi szöveget az egérrel, és megnyomod a <BACKSPACE> gombot, azt várod, hogy a sor eltûnjön, igaz? Ez nem fog megtörténni az Athena alapú alkalmazásokkal, de a többivel igen.
• A görgetõsávok és a méretezés mûködése függ az ablakkezelõtõl és a widgetkészlettõl. Tipp: ha a görgetõsávok nem úgy mûködnek, ahogy várod, a mozgatáshoz próbáld meg használni a középsõ egérgombot, vagy a két szélsõ gombot egyszerre.
• Az alkalmazásoknak nincs alapértelmezett ikonjuk, de lehet sokat definiálni. A legtöbb ablakkezelõnek van egy menüje, amely elõjön, ha az asztalra (``root ablak'') kattintasz. Mondanom sem kell, ez a menü is változtatható az igényeknek megfelelõen. A root ablak megjelenése az xsetroot vagy az xloadimage parancsokkal változtatható.
• A vágólap csak szöveget tartalmazhat, és furcsán viselkedik. Ha kiválasztottál egy szöveget, az már a vágólapon is van, menj máshova, és kattints a középsõ egérgombbal a beillesztéshez. Van egy xclipboard nevû alkalmazás, amely több vágólapot kezel egyszerre.
• A fogd-és-vidd (drag-and-drop) opcionális, csak az olyan ablakkezelõkben és/vagy alkalmazásokban mûködik, amelyek támogatják.

Ha takarékoskodni szeretnél a memóriával, olyan alkalmazásokat kell használnod, amelyek ugyanazokat a programkönyvtárakat használják, bár ez a gyakorlatban nehéz lehet.

Vannak projektek, amelyek azt tûzték ki célul, hogy a Windowshoz hasonló egységes felületet hozzanak létre X11 alatt. A Gnome, http://www.gnome.org, és a KDE, http://www.kde.org, nagyszerûek. Próbáld ki õket, nem fogod visszasírni a Windowst.