NetBSD 2.0 - ismertető kezdőknek

 ( trey | 2004. december 9., csütörtök - 15:23 )

Ugyan még hivatalosan nem jelent meg a NetBSD 2.0, de tegnaptól már elérhető a legtöbb architektúra ISO-ja. A BSD-k közül talán a legkevésbé ismert a NetBSD. Így van ez annak ellenére, hogy a NetBSD a legrégebbi BSD terjesztés a mai napig aktívan fejlesztett BSD-k közül. Hogy mi ennek az oka? Sokak szerint az, hogy a NetBSD nem felhasználóbarát, nehéz a telepítése, nem használható desktopként (d0h!), és még hosszan sorolhatnám az ellene gyakran felsorakoztatott érveket.



Pedig nincs ez így. Nem tart hosszabb ideig grafikus felületet csiholni NetBSD alá, mint mondjuk Linux alá. Akit érdekel, hogy mennyi idő alatt lehet felhúzni egy alap NetBSD-t grafikus felülettel, az olvasson tovább. Az írás 60 képen keresztül mutatja be a rendszer alapszintű telepítését a partícionálástól a grafikus környezet futtatásáig:Ahhoz, hogy a munkát megkezdhessük, szükség van egy telepítő médiára. Ez a legtöbb esetben CD-ROM. Az architektúrádnak megfelelő ISO image-et letöltheted innen:

ftp://ftp.netbsd.org/pub/NetBSD/iso/2.0/



Az ISO-t a megszokott módon CD-re kell írni, majd rá kell bootolni. Ha teheted használj újraírható CD-t!







A CD-re való rábootolás után elindul a NetBSD telepítő.






Bootol a kernel, és felismeri a számítógép perifériáit.






Fogad minket a NetBSD telepítője a sysinst, és kiválaszthatjuk a telepítés nyelvét.






A telepítő figyelmeztet minket arra, hogy akár kárt is tehetünk nem mentett adatainkban, ezért erősen javasolt a backup, ha eddig azt nem tettük meg. Persze ez teljesen új rendszer esetén nem érdekes.






A telepítő megtalálja a gépben levő egyetlen IDE merevlemezet. Erre a későbbiekben a ``wd0''-ként hivatkozik majd.






Választhatunk a telepítés típusai közt. Vagy teljes telepítést kérünk...






vagy összeállítjuk mi a rendszerünket kézzel. Az előbbi a kezdőknek javasolt, az utóbbi a tapasztaltabb felhasználóknak.






A telepítő rákérdez a merevlemez fizikai adataira. Csak akkor szükséges módosítani a detektált adatokat, ha úgy látjuk, hogy az nem egyezik a lemezünk adataival. Általában a telepítő megfelelően detektálja a lemezeket.






A telepítő megkérdezi, hogy használhatja-e az egész merevlemezet a NetBSD számára. Ha új (vagy üres) rendszerre telepítünk, akkor használhatjuk a teljes rendelkezésre álló területet.






Ha a telepítő úgy érzékeli, hogy a lemezen már van egy korábbi nem-NetBSD partíció, akkor engedélyt kér azt felülírni.






Megkérdezi, hogy felülírhatja-e a Master Boot Record-ban található boot kódot a NetBSD kódjával.






A lefoglalt területen létre kell hoznunk a NetBSD partíciókat. Válasszuk a kézzel való beállítást.






Állítsuk be a partíciók méretét az igényeink szerint.






Ezen a képernyőn beállíthatjuk a megadott partíciók típusát. A telepítő alapértelmezésként az FFSv1-et ajánlja fel, de használhatjuk FFSv2-t is.






Az FFSv2-t itt tudjuk kiválasztani.






Rendeljünk egy nevet a merevlemezünkhöz.






A telepítő utoljára figyelmeztet minket a merevlemez előkészítése előtt. Eddig még semmilyen változtatás sem történt a lemezen. Innen még vissza lehet fordulni! Ha biztos vagy abban, hogy mehet a telepítés, akkor válaszd a ``Yes''-t.






Választhatunk, hogy milyen boot block-ot szeretnénk. Hagyományos monitor / billentyű, vagy esetleg soros konzolos hozzáférést. Az utóbbinak akkor van jelentősége, ha a telepítést soros konzolon keresztül végezzük illetve a gépet a későbbiekben is monitor / billenytűzet nélkül szeretnénk használni soros konzolon keresztül.






A következő lépés annyira nem lényeges. Itt a telepítés alatti visszajelzés fajtáját tudjuk kiválasztani. A ``progress bar'' tökéletes választás.






A telepítési médium megadása következik. Esetünkben ez CD-ROM, de telepíthetünk akár FTP szerverről, mountolt filerendszerről, stb. is.






Ellenőrizzük, hogy jó-e telepítendő set-ek elérési útja...






A következőkben a telepítő kibontja a set-eket a megfelelő helyre.






...






...






...






...






...






Az utolsó set kibontása után a telepítő jelzi, hogy befejezte a feladatot.








Létrehozza a megfelelő eszköz node-okat...






Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy a telepített rendszerünk kész arra, hogy a merevlemezről elinduljon. Mielőtt a rendszerünk újraindulna, néhány dolgot beállíthatunk...






Válasszuk ki a megfelelő időzónát...






...






Válasszuk ki a jelszavak kódolásának módját. A DES a hagyományos, régi UNIX rendszerekkel kompatibilis kódolás, míg az MD5 és a Blowfish erősebb kódolást (8 karakternél hosszabb jelszavakat) és nagyobb biztonságot nyújt...






Szeretnénk a root felhasználónak jelszót adni?






Persze, hogy szeretnénk...





Válasszuk ki a root felhasználó alapértelmezett shelljét...





Ezzel a telepítés ezen szakasza valóban véget ért, következik a rendszer újraindítása...





Újraindítás, immár szép zöldben...





Első login a telepített rendszerünkre. A rendszer figyelmeztet minket, hogy a root bejelentkezés helyett használjunk su(1)-t.





A ``chsh'' parancs segítségével állítsuk be a root felhasználó adatait.





Csináljunk hálózatot, egyelőre kézzel. Majd véglegesítjük...





Állítsuk be a DNS szervereink elérhetőségét a /etc/resolv.conf fileban.





Töltsük ki a /etc/hosts filet értelemszerűen.





Ha ezek a beállítások megvannak, akkor teszteljük le gépünk internetes kapcsolatát.





A /etc/myname fileba vegyük fel gépünk FQDN nevét.





A /etc/ifconfig.iface fileba irjuk be a gépünk IP címét és netmask-ját. Az .iface helyére a hálózati csatoló nevét írjuk. A hálózati csatoló nevét a dmesg parancs kimenetéből tudjuk kiolvasni.





A /etc/mygate fileba irjuk bele a default gateway-ünk IP címét.





A /etc/defaultdomain fileban a domain-ünk nevét adhatjuk meg.





Ha megadtuk az adatokat, akkor egy ``/etc/rc.d/network restart'' paranccsal azokat érvényre is tudjuk juttatni.





A /etc/rc.conf fileba vegyük fel az ``sshd=yes'' sort, ha azt szeretnénk, hogy bootoláskor induljon el az sshd. Alapértelmezetten nem fut, ezért a ``/etc/rc.d/sshd start'' paranccsal tudjuk elindítani. Az első indításkor legenerálódnak a szükséges kulcsok...






Vegyünk fel a rendszerre egy nem root felhasználót. Ezt megtehetjük kézzel is (useradd), de ha lusták vagyunk, akkor használhatjuk a NetBSD adminisztrátori segítségét a ``sushi''-t is. A ``sushi'' segítségével számos adminisztrátori taszkot végezhetünk el egyszerűen.






A felhasználó létrejött...





Az X szerver beállítása itt sincs másként, mint más rendszereken. Az ``xf86config'' segítségével hamar beállíthajuk az X szervert. Amire talán kicsit jobban figyelni kell, az az egér beállítása. Az egér protokollja ``wsmouse'', az eszköz pedig a ``wsmouse0'' legyen. A beállítás után dobjunk fel egy ablakkezelőt akár a ``sushi''-val (a blackbox-ot használom évek óta, de van GNOME 2.6.x, KDE 3.3.x, XFce 4.x is). Arra figyelni kell, hogy a NetBSD 2.0 bináris csomagjainak egy része még nincs kész a cikk írásának pillanatában, így nem lehet minden ablakozó rendszert telepíteni. Pl. az XFce 4.x nem települ, mert a libxml csomag még nem készült el.)






``sushi'' az X alatt





Szoftverek telepítése a ``sushi''-val





Telepített csomagok listája a ``sushi''-ban





Rendszer karbantartás





Felhasználó-kezelés a ``sushi''-val





Processzek és daemonok kezelése






Hálózai beállítások a ``sushi''-ban






Innen a többi gyerekjáték...







A legfontosabb dolog, amit az alaprendszer telepítése után át kell nyálazni az az OpenBSD-nél már sokat ismételt ``man afterboot(8)''. Ez a dokumentum az OpenBSD 2.2-ben először felbukkant dokumentáció alapján került a NetBSD-be, és nyugodtan állíthatom, hogy a kezdők mankója. Az első lépések megtételéhez minden információt meg lehet benne találni.

Az alaprendszer telepítése után a bináris csomagok kezelése nem sokban tér el a többi BSD terjesztés csomagjainak kezelésétől. A PKG_PATH környezeti változó beállítása után akár közvetlenül FTP szerverről is telepíthetünk csomagokat (pkg_add). Új programok telepítéséhez használhatjuk a NetBSD egyik jellegzetességét a pgksrc-t is.

Ha valaki a rendszer kezelését eddig a pontig biztonsággal elsajátítja, annak nem lesz nehéz a többi taszkot sem elvégezni. Az olyan dolgok, mint hogy a blackbox helyett KDE-t telepítünk, csak részletkérdés.



Elakadás esetén a legegyszerűbb a man-t és a nagyon részletes NetBSD Dokumentációt használni.



Jó szórakozást!

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Szép a doksi, köszi! Viszont lenne egy kezdő kérdésem:
Letöltöttem az iso-t, kiírtam, rábootoltam, partícionáltam, stb., megy prímán. Szeretnék a telepítési médiumnak hálózatot megadni, viszont egy ADSL végén csücsülök, tehát pppoe kellene először, hogy egyáltalán kilássak, és első ránézésre nem találtam meg, hogy hogyan izzítom be. Linux-szal már van némi tapasztalatom, úgyhogy lehet, hogy elég, ha csak azt mondjátok meg, hogy hol minek nézzek utána. Előre is köszi!
(Egyelőre a brute force-nál tartok, mirrorozom lefele a netbsd.org-ról a cuccot egy másik helyi gépre, aztán legrosszabb esetben onnan közvetlen ftp-vel menni fog.)

A masik gepet nem tudod gatewaynek beallitani?

Végülis..., ha csak úgy nem :). Plusz hálókártya bele, ppp kernelbe bele, pppoe, netfilter, bind config át, squid fel, kábelezés át. Ha nem ér le a mirror, mire hazaérek, ez lesz. Köszi!
(Azért csak kíváncsiságból, egy gép+adsl esetén van erre mód külön mágia nélkül? Pl. az alap iso-n/kernelben tényleg nincs pppoe, vagy csak én voltam felületes?)

Wow, nagyon jó az írás. Viszont Trey, mit gondolsz arról, hogy az ilyen hosszabb, nagyobb lééegzetvételű írásokat (mint pl. ez, vagy régebben az OpenBSD cikkek, DragonFly BSD, stb.) áttenni a Wiki -be. Késöbb visszakeresve ezeket nagyon sokat lehetne tanulni belőle.

Amúgy milyen platfomrra, milyen eszközökre javasoljátok kifejezetten a NetBSD -t...?

Szerintem nagyon profi rendszer a NetBSD es talan az a baj, hogy kevesbe ismert.

2 eve foglalkoztam vele, velemenyem szerint aki tenyleg Unix parancsokat akar tanulni a NetBSD alkalmas ra.

Az elejen nagyon neheznek tunik a rendszer de aztan megszokod es nem is olyan nehez.

Az OpenBSD jobban erdekel a biztonsag miatt de ha valasztanom kene egy masodik rendszert a NetBSD megfelelne nekem.

Kedves gsimon!

Természetesen van, egyébként a
stock netbsd 1.6-os kernelben már van
pppoe support.
Szóval emiatt nem kell kernelt fordítanod!
Amennyiben egy gépen adsl-lel szeretnél
netbsd alól internetezni, ajánlom figyelmedbe a következő linket:

http://www.netbsd.org/Documentation/network/pppoe/

Itt mindent megtalálsz ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban!

Ja és a legfontosabb:
Leld örömödet a BSD-s világban! ;)

`RaVeN

Sziasztok!

Ha jobban meglesem a 2.0 INSTALL kernel config file-t
akkor nekem ugy tunik hogy abban nincs benne a pppoe support,
persze a GENERIC-ben amit vegul feltelepit abban benne van.

MBarna

Köszi! (Amúgy az egész egy Alpha-n fog menni, és fként azért netbsd, merthogy
kicsit kezd úgy kinézni, hogy a linux erösen x86 irányba fejlödik, elég sok
cucc nincs kitesztelve, a 2.4.7 utáni kernelek fagynak, stb.)

Live Cd-t letöltöttem, bebootoltam, simán elindul, X indulna,
becsíkozza fekete, fehérrel a fél képernyőt és kész.
BX-es alaplap, Matrox G400. Jól indul a NetBSD-vel való
ismerkedésem... :-)

Tud valaki ennél frissebb magyar nyelvű NetBSD doksit?
Most raktam el a 4.0.1-t, mivel az 5.0 nem akaródzott elindulni virtualbox alatt.
A lényeg az hogy pl a cikkben említett sushi nem található benne, vagy legalábbis nem tudom hol keressem.

Kicsit regi mar a szal, de alljon itt az utokornak, hogy a sushi-t kivettek, helyette csomagtelepitesre van pkgin. pkg_add -r pkgin.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. | Gentoo Portal