Agyament Hardverek #2

 ( Chain-Q | 2008. december 18., csütörtök - 18:14 )

Mai agyament hardverünkről szóló cikkel egy régi adósságom törlesztem. Az IDE64 mellett, ugyanis van még egy hardverem, amit személyesen a készítőjétől vehettem át, és akkor megígértem neki, hogy fogok róla egy bejegyzést írni: ez pedig a ScanJuggler+.

De kezdjük az elején. Kezdetben vala a Commodore Amiga 1200. Ez a gép az Amiga 4000-rel, a 4000T-vel és a CD32-vel együtt alkotja az AGA chipsetes Amigák családját. Az A1200 a család low-end, és ennek megfelelően legelterjedtebb tagja, a jól ismert "C64 szerű" billentyűzet alá épített kivitelben. Történetünk szempontjából elég annyit tudni, hogy bár az AGA jelentős előrelépés volt a korábbi Amigás chipsetek képességeihez képest, továbbra is elsősorban PAL és NTSC módokban brillírozott, a VGA monitorok kezelése és képességeik kihasználása nem tartozik az erősségei közé.

Amiga 1200 használat közben, teljes harci díszben. Figyeljük meg a speciális Amiga monitort, amely képes mind a VGA mind a PAL/NTSC módok megjelenítésére. (Klikkre minden kép nagyobb lesz.)

Mikor a Commodore 1994-ben csődbe ment, az az Amiga felhasználók ezreit szögezte a PAL monitor elé, amely az évek múlásával egyre fájdalmasabb problémává vált. A high-end, sok bővítőhelyes Amigákban ez nem jelentett akkora problémát, mivel azokba már a Commodore is készített grafikus kártyákat, amelyekkel a nagyobb monitorok képességei is kihasználhatók voltak. A C= csődje után pedig a bővítési igényeket egészen a végletekig kiszolgáló egyéb hardvercégeknek köszönhetően ez a "grafikuskártyásodási" folyamat még inkább felgyorsult.

Az Amiga 1200 azonban mindössze két szóbajöhető bővítőhellyel, a gép alján lévő ún. trapdoor slottal, illetve egy PCMCIA porttal rendelkezik csak, amelyet már az esetek 90%-ban elfoglalt valamiféle memória és/vagy processzorbővítő kártya, a PCMCIA esetében pedig egyre sűrűbben a CD-ROM vezérlő, illetve az ethernetkártya, vagy napjainkban a CF kártyaolvasó. Az illesztőhelyek foglaltságán kívül azonban volt még egy probléma: az ár. Az Amigás hardver egyediségéből fakadóan, komplett grafikus megoldásokat nehéz illeszteni hozzá. Nem véletlen, hogy a high-end Amigákba is esetenként sokszáz dollárba került egy-egy bővítőkártya a maga korában. Ez az alapvetően árérzékenyebb (az árérzékenyt Amigás léptékben értve) low-end piacra nem lehetett sokak számára jó megoldás. Maradt tehát a "másik" módszer: az eredeti Amigás chipsetet használva, annak kimeneti jelét úgy átalakítani, hogy az a VGA monitorok számára is emészthető legyen. És megszülettek a scandoublerek. (Lábjegyzet: a scandoublerek onnan kapták a nevüket, hogy a kb. 15Khz-s PAL sorfrekvenciát 31Khz környékére "duplázzák", így téve azt megjeleníthetővé egy VGA-n.)

Az ötlet egyébként nem volt új. Maga a Commodore a high-endnek számító Amiga 2000-be is árult ilyen jelátalakító kártyát, az Amiga 3000-nek pedig az alaplapjára volt integrálva ugyanaz a megoldás, de ezek drága egyedi chipekre épültek, ráadásul a dobozos Amigáknak volt erre megfelelő bővítőportja, az ún. "video-slot".


Commodore A2320 scandoubler és deinterlacer kártya (a.k.a. "the Amber card"). (Förrás: amiga.resource.cx)

Video-slot hiján az Amiga 1200-ban mindössze két helyről nyerhetők ki a VGA átalakításhoz szükséges jelek: az egyik természetesen a 23 tűs külső video port, amire az RGB monitorok csatlakoznak, de ennek az a hátránya, hogy már egy analóg átalakításon átesett jelet kell újradigitalizálni, ami értelemszerűen minőségromlással jár. Ennek ellenére készültek jócskán ilyen eszközök is, mivel ezekhez nem kell megbontani a gépet. A másik lehetőség, hogy a gép belsejében, közvetlenül annak a chipnek a lábairól nyerjük ki a jelet, amelyik a képet előállítja, majd az így kapott képet felhasználva generálunk a VGA monitorok számára emészthető jelet. Ronda hackszagú, kellően agyament megoldás, de szegény ember vízzel főz, tehát ha relatív olcsó, ráadásul jó minőséget produkál, akkor annak van piaca. Megszülettek az A1200-ba való belső scandoublerek.


Késői, Escom gyártmányú Amiga 1200 alaplap 1995-ből. A kép baloldalán, a három fekete kockábol a legfelső (Lisa) és a legalsó (Alice), az AGA chipset szíve és tüdeje okozzák a képet. Közvetlenül felettük a DAC és a 23 tűs video port. A porttól balra két másik videokimenet, a composite és az RF out.

És ezzel el is érkeztünk bejegyzésünk elsődleges témájához, a ScanJuggler+ nevű magyar tervezésű és gyártású scandoublerhez. Külső megfigyelő számára talán meglepő módon a ScanJuggler+ az idei, 2008-as év terméke, de a néhány évvel korábbi, plusz jelzéstől mentes ScanJuggler átgondolása és kibővítése. Mindkét kütyüt Haáz Győző István (alias "dezz") tervezte és készítette.


A készítő, műve és a hívek az Amiga Klubban. :)

A ScanJuggler összesen három IC-re csücsül rá az alaplapon. A fő modul, amin a VGA jel előállításához szükséges komponensek vannak, két fejrefordított IC foglalattal a Lisa-ra és a DAC-ra, egy külön foglalat pedig az Alice-re csatlakozik. A fő modulról egy szalagkábelen át nyerhetjük ki a VGA jelet, valamint két nyomógomb is csatlakozik rá, amelyeken át a SJ+ speciális üzemmódjait, és néhány más dolgot kapcsolgathatunk.

Beépítése igényel némi türelmet és Amiga-szakértelmet, de nem vészes. A gép szétszedése után szedjük le az alaplapot árnyékoló fémlemezt is, majd egyszerűen, de azért kellő határozottsággal nyomjuk rá a foglalatokat a megfelelő irányban a Lisa/DAC párosra, ill. az Alice-re. Jó ötlet közben alulról megtámasztani a gépet az IC-k alatt.


Gépbe helyezett ScanJuggler+. Jól látszanak a barna IC foglalatok, amivel ráül az alaplapi chipekre.


És az első teszt. 17"-s VGA monitoron az adjálbootlemezt képernyő, ami PAL felbontást használ. Drájver az SJ+-hoz természetesen nem szükséges, bekapcs, és megy.

Remek. Akkor most össze is rakhatjuk a gépet. Először adjunk neki merevlemezt. Sajnos a gyári merevlemez foglalat nem fér el a ScanJugglertől, ezért a HDD-t csak úgy "belógatjuk" a gépbe. Nagyon precízek pl. új felfogatási pontokat szoktak fúrni neki a ház műanyag részén, hasonlóan a floppy gyári rögzítéséhez.


Samsung 40GB-s 2,5"-s HDD, az Amiga 1200-ban. Végleges állapotában, a szigetelés megoldása után (antisztatikus zacskó...) a ScanJuggler fölött lesz elhelyezve.

Ha meg már úgyis szétszedtem a gépet, kapott egy 68030 procis turbokártyát, némi RAM-mal (64MB, höhö), meg megjavítottam a floppyt, amiben szétesett a fejmozgató mechanika. Óje.


A floppymeghajtó burkolat nélkül, valamint a már említett egyszem bővítőslotba helyezett processzorkártya hátlapja. A komponensek lefele néznek rajta. Előről így fest.

Ezután visszakerült a billenytűzet is a gépbe, majd csináltam egy bootlemezt az Amiga 2000-mmel, a HDD partícionálásához.


VGA-s Amigák akcióban. Baloldalt az SJ+-szal megerősített A1200, jobbra a grafikuskártyás A2000.

A HDD-re már korábban felmásoltam egy működő Workbenchet, de igazi gépben még egy kicsit utána kellett igazítani, hogy bootoljon. De vajon felismeri a HDD-t?


38204MB. Van kérdés?


Így partícionálunk mi 40GB-s HDD-t, 1db 880K-s floppyrol bootolva. (C) Commodore, 1992.


Partícionálás kész. Bútolászunk a HDD-ről.


Missön komplít.

Igazából, a történet itt véget is érhetne, hiszen egy VGA átalakítóról nemigazán lehet mást írni, minthogy megy, jól megy, szép a képe és általában nem kér enni. Az SJ+ azonban a már említett két nyomógombnak köszönhetően több ennél. Ugyanis bevezetett két új pixelformátumot is, amely csak rajta keresztül használható, az RGB565-t, és a YUV422-t. Az első módban annyi történik, hogy az SJ+ két hagyományos pixelt egy db hicolor pixellé von össze. Ezzel lehetővé válik sokszínű képek megjelenítése relativ nagy sebességgel is, mert az Amiga saját sokszínű módjának a HAM-nak programozása elég sok fejfájással tud járni. A YUV módot pedig videolejátszók használhatják, megspórolva a colorspace conversiont.

Sajnos ennek a két újdonságnak a szoftvertámogatása jelenleg gyakorlatilag nulla. De rajta vagyunk ezen a problémán... :)

A másik dolog, amiért a történet nem ért véget, azt szintén a két nyomógomb meg az extra VGA kivezetés esete. Nyilván ezeket valahogy ki kell vezetni a házból, amin ugyan kialakítottak egy nyílást extra bővítések kivezetéséhez gyárilag, csakhogy az általában foglalt (pl. SCSI kivezetés miatt), ráadásul a ház túlsó végén, a floppy alatt található, nehezen elérhető helyen. Ezért én úgy döntöttem, hogy mivel az IDE csatolót CD-ROM használathoz elérhetővé teendő valaki már amúgy is megfaragta a házát a gépnek, ezért szegénynek már úgyis mindegy, szóval furkálok rá néhány lyukat, és ott vezetem ki ezeket a dolgokat. A fúrásra az AmiCon 2008 2nd edition találkozó keretében került sor, erős idegzetűek itt megtekinthetik. (Courtesy of Stephen "Cobra" Fellner.)


A barkácsolás végeredménye. A VGA szalagkábele később az IDE-nek kireszelt résen fog megtörténni, csak előbb szereznem kell, egy hosszabb kábelt, mert nem ér el.

Végül minden jó lett:


A1200 vs. 17" TFT. Nekem csak CRT-im vannak itthon, de a ScanJuggler kiválóan meghajtja a TFT kijelzőket is.

És a jövő? Már készül a ScanJuggler II... :)

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Jó ezeket olvasni! :)

Nagyon tuti bejegyzés Chain-Q mester!
Kiváncsi vagyok vajon a clockportos magyar amiga USB host kontroller is elkészül-e valamikor. ;)

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Királyság!
1 régi Amigás.

> BERUS
Motor: Bluewhite64 Linux 12.2

Kozom sincs az amigahoz, de nagy elmeny ilyen leirasokat olvasni! Koszi, es meg tobb ilyet kerunk! ;-)

+1
nagyon sajnálom, hogy túl fiatal vagyok, így kiestem az amigás korszakból :(


:(){ :|:& };:

Hát, ezt valóban sajnálhatod! :)
Sokunk életének meghatározó gépe volt.

Pffffazannya, riszpekt, főhajtás.

Beszarás :)

"a szigetelés megoldása után (antisztatikus zacskó...)"

En ugy tudom az antisztatikus cucc vezeti az aramot, igy nem igazan jo szigetelesnek...

Kicsit későn olvastam a cikket, és először antikrisztus zacskót láttam.

Zacskoja valogatja.
Leteznek sztatikusasn fel nem toltodo zacskok (tipikusan rozsaszin, es kek atlatszo, ezustszinu zacskok). Ezek szigetelnek, de sztatikusan nem toltodnek fel.
Leteznek sztatikusan kozombosse tett anyagok (fekete halosan atszott atlatszo pvc zacsi). Ezeknek az alapanyaga valamilyen kozonseges muanyag, es a fekete szovet benne ami vezet.
Vegul vannak a vezetokepes antisztatikus muanyagok (altalaban mattfekete, selymes tapintasu zacskok) ezeknek az ellenallasa 400k-10MOhm/cm kozott lehet. Ez az impedancia a legtobb aramkorben nem okoz zavarokat.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Le a kalappal. És én még azt hittem, hogy értek valamihez az életben...
Ez hihetetlen.

Üdv,
Dw.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Megyek, holnap visszaadom a diplomám.

Üdv,
Dw.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Én már rögtön a cikk bevezetését nem értettem, és ezért nem értem az egész problémamegoldást.

Nekem volt egy Amiga 1200-asom, 92-től kb. 96-ig, ha jól emlékszem.
Otthon Apple monokróm PAL monitorral használtam, ha bevittem a munkahelyemre, akkor ott meg a PC-hez tartozó VGA monitorral.

Ehhez 2 dolgot kellett csinálni:
1, egy rövid drótot, aminek az egyik oldalán 23 tűs Amiga video csatlakozó volt, a másikon meg 15 vagy mennyi, ami a PC-s monitornak kellett.
2, a képernyőmódot át kellett kapcsolni productivity-be. (640x480).

Ezután kiválóan ment a VGA monitoron az egész, sőt, nagyon szép képe volt, nagyon szerettem.

Szóval... "az AGA jelentős előrelépés volt a korábbi Amigás chipsetek képességeihez képest, továbbra is elsősorban PAL és NTSC módokban brillírozott, a VGA monitorok kezelése és képességeik kihasználása nem tartozik az erősségei közé." Ezt a részt nem értem.

Persze lehet, hogy ti valami mást akartatok, pl. játékokat akartatok futtatni, amik valami más képernyőmódra voltak optimalizálva...

De esetleg ennél a pár szónál, hogy nem tartozik az erősségei közé, leírhatnád részletesebben, hogy mi az, amit nem tud.

G

Igen, az altalad leirt megoldas mukodik, az AGA-nak van VGA modja, tud kezelni VGA monitort alapbol, a Commodore arult is sima VGA atalakitot a gephez, nekem is van par.

Viszont tobb dolog is problemas:
1., VGA modban (amit a rendszer productivity-nek hiv) az AGA lassu. Joval lassabb, mint PAL es NTSC-ben, a productivity mod ugyanis a ketszeres sorfrekvencia miatt dupla buszterhelest jelent.
2., A Bootmenu es a BootWithNoStartup mindig PAL/NTSC-ben fut. Volt ra vmi rendszerhakk, hogy DblPal/DblNTSC-ben induljon, de ez sem mindig megoldas.
3., A jatekok 99,9%-a csak PAL-ban (vagy NTSC-ben) hajlando futni.
4., A demok 95%-a csak PAL-ban (vagy NTSC-ben) hajlando futni.
5., Ha valami miatt a rendszer kiesik productivity modbol, pl. mert veletlenul letorlod a Productivty kepernyomodot, es csak VGA monitorod van, meg vagy love. Kereshetsz egy TV-t...

Egyszoval igen, ra lehet birni az AGA-t, hogy jelenitsen meg VGA kepet, de ha teljesertekuen akarod hasznalni a gepet, huzamosan, csak VGA monitorral, akkor nem megy sima 23pin->15pin atalakitoval. A nagy elonye a ScanDoublernek, ami a cikkben is latszik: egy ures, HDD nelkuli gepen is megjeleniti a kepet VGA monitoron. Ha beloknek egy alap 1200 demot, vagy jatekot, siman jatszhatnek vele, amit nem tehetek meg rendszerszintu kepernyomod buveszkedessel. Kb. ennyi.

Szerk: Egyebkent igen, en is hasznaltam ugy a gepet egy darabig, ahogy irod, otthon PAL monitorral, melohelyen meg VGA-val... Hidd el, eg es fold egy scandoubler. :)

-=- Mire a programozó: "Na és szerintetek ki csinálta a káoszt?" -=-

Gondoltam én rögtön, hogy nem véletlenül bűvészkedik vele ennyit egy csomó ember, tehát valami haszna csak van :-)

G