FLOPPINUX - Beágyazott Linux egyetlen floppy lemezen

Nem szaporítom tovább a szót erre tessék: https://krzysztofjankowski.com/floppinux/floppinux-2025.html

( lcsaszar v | 2026. 02. 03., k – 21:14 )

Most már csak egy olyan gépet kell keresni, amin van floppy olvasó.

Retro csoportokban írják h. az USB floppy drive-okkal sok olyan gond van, amik a hagyományos módon csatlakozó floppy meghajtókkal sosem voltak. Így ez is egy kritérium, hogy a sehol nem dokumentált USB floppy kompatibilitási listán szereplő device-t kell beszerezni, random amazon/ebay-ről vettek nem biztos hogy jól fognak működni.

Ez nem magamnak szólt, az én gépemben van. Talán még diszkjeim is, bár úgy rémlik, lomtalanításkor kiraktam egy kupacot.

Emlékszem, a régi PC-kben, ahol együtt élt a 3.5" és az 5.25" floppy drive, valami csavart kábelt használtak, hogy az alaplap mindkettőt tudja kezelni.

valami csavart kábelt használtak, hogy az alaplap mindkettőt tudja kezelni.

Az azért kellett, hogy a lemezmeghajtókon ne legyen szükség a címzés állítására. Lehetett volna kettőnél több FDD-t is tenni a gépekbe, nekem volt (valahol még meg is van) olyan vezérlőkártyám (még XT-hez), amiben olyan BIOS bővítés volt, ami 4 db FDD-t kezelt. Annál a kártyánál 4 db FDD esetén a meghajtókon kellett állítani a címet (drive selectet) DS0-tól DS3-ig. A gyárból úgy jöttek ki a meghajtók, hogy mindegyik DS1-re volt címezve, így a "csavarás" oldotta meg, hogy a drive select piszkálása nélkül működhessen két FDD egy vezérlőről. Azt gondolom, sokan azt se tudták, hogy létezik a meghajtókon drive select.

https://i.imgur.com/yswCii1.png

( kleinie | 2026. 02. 04., sze – 06:18 )

Jó az oldal is, amit linkeltél! Jól látható rajta a GUI rendszerek fejlődése (visszafejlődése). Érdekes, hogy a windows mennyire gyermeteg volt egy darabig. Qnx, Next, Amiga workbench, Beos... Mind jobbak voltak.

Make it as simple as possible, but not simpler. - A. Einstein

A Beos jó is lehetett volna, mert nagyon újszerűen és modernül állt hozzá sok dologhoz. Pl. a fájlrendszer kezelése 2000-ben érzésre sokkal modernebb volt, mint amit negyed századdal később sem tudott a balfasz mikroszoft megugrani, holott már 2006-ra (Vista megjelenése) vizionálták a végül soha el nem készült WinFS-t.

Ma is megy a Beos fejlesztése, egy-egy újabb Haiku béta ki szokott jönni nagyritkán (évente). Hogy mennyire lenne használható napi szintű munkára, az már egy jó kérdés.

Ma is megy a Beos fejlesztése, egy-egy újabb Haiku béta ki szokott jönni nagyritkán (évente).

Nem teljesen van így, a BeOS utódja a ZETA volt, de az elhalt (főként jogi problémák miatt, mert az új fejlesztők nem voltak jogosultak a BeOS kódbázisának felhasználására). A Haiku a BeOS újragondolása, kezdetben openBeOS néven indult, és nyílt forráskódú, míg a BeOS nem volt az.