MIT Iceberg-index: a jelenlegi AI elvileg az amerikai munkák ~12%-át tudná átvenni

HUP cikkturkáló

A kutatás azt nézi meg, hogy a most létező AI-rendszerek elvileg a mai amerikai munkák mekkora részét tudnák megcsinálni. Arra jutnak, hogy a bérköltségek kb. 12%-a olyan feladatokra megy el, amit technikailag már most rá lehetne bízni AI-ra (papíron). Ez nem azt jelenti, hogy az USA munkaerejének 12%-át ki fogják rúgni, csak azt, hogy ennyi munka automatizálható lenne. Hogy ebből mennyi lesz valódi leépítés vagy csak „copilot”-jellegű segítség, az már a cégek, a pénz és a szabályozás döntése, nem a kutatásé.

Weboldal:

https://iceberg.mit.edu/

  • 685 megtekintés

( YleGreg | 2025. 11. 30., v – 19:16 )

Látott már valaki olyan közmű építést, ahol nem hatan nézték cigizve, ahogy az egyik Sanyi lapátol? Na, a védősisakos nézőközönséget hullámkarton bábokra is le lehetne váltani, nem kell ehhez AI. 

Form follows function.

Vagy éppen a Metánál "programozó" valaki, és programozás helyett így néz ki a munkája:

https://www.youtube.com/shorts/5Qg1nYI_04s

Ha tartós rendszert építesz és okos csapatot nevelsz, akkor száz kiadásban sem érheti baj; ha csak a gépekre hagyatkozol, akkor egyszer jól jársz, máskor rosszul; de ha sem a rendszer nem bírja a terhet, sem a csapat nem tanul a hibákból, akkor minden egyes kiadás kockázat.

( prion | 2025. 12. 01., h – 00:34 )

Mindig annyira naivnak érzem, amikor valaki magabiztosan azt mondja, hogy nincsenek itt komoly kockázatok, mert majd lesznek másfajta munkák, meg majd mindenkinek a teljesítménye növekszik. Nem tökéletesen elképzelhetetlen, hogy így lesz, de arra is van bőven esély, hogy egészen komoly felfordulás lesz.

Pont az USA-ban, ahol a szociális rendszer, meg a munkásokat védő szabályok nem jellemzőek vajon mit jelentene egy ilyen 10%os munkanélküliség növekedés.

( hunludvig v | 2025. 12. 01., h – 08:56 )

Érdekes lenne tudni a robotizálás által már most kiváltható fizikai munkák arányát is.

technikailag regota kivalthato lenne sok fizikai munkakor robotokkal, de annyira dragak az ipari robotok, hogy inkabb az olcso vietnami stb munkaerot valasztjak helyette

az AI viszont annyival olcsobb egy atlag irodai dolgozo munkaberenel is, hogy itt mar van ertelme a kivaltasnak uzleti szempontbol

Mert jelenleg még tart a beetetési időszak, az AI meg pillanatnyilag masszívan veszteséget termel. Még nem igazán látható a nyereséget termelő üzleti modell esetén az AI tényleges költsége. Aztán persze lehet, hogy most üzleti szempontból megéri kiváltani a humán erőforrást, aztán ha jönnek a költségalapú árak, akkor megéri visszavenni :)

Mennyivel szebb és tartalmasabb volt az élet munka nélkül, egész nap a kocsmában! Az elején a szerencsések tömegesen kaptak rokkantnyugdíjat amolyan végkielégítésként, és mert nyilvánvaló volt az is, soha nem lesz újra munkájuk. Egy egész festői megye, Borod évtizedekig élvezgette a boldog munkanélküliség örömét. Azok voltak csak a szép idők! 

Why You Should Move To Hungary!

“Az ellenség keze betette a lábát”

( arpi_esp v | 2025. 12. 01., h – 10:51 )

bérköltségek kb. 12%-a

vs

munkaerejének 12%-át

most akkor melyik? mert nem hiszem hogy csak az atlagkeresetuekrol lenne szo...

errol az jut eszembe, mikor az egyetemen ment a nagy hirveres, hogy 75%-al nott a berkoltseg... de nem azert mert mindneki fizuemelest kapott, hanem mert felvettek egy csomo uj dolgozot :)

( Nyosigomboc v | 2025. 12. 01., h – 20:35 )

Engem a hibaarany jobban erdekelne. A robotpilota is mar 30-40 eve legalabb fel tud szallni, vegigmenni a waypointokon, es ILS-el leszall. De azert ott van a 2 pilota.

Az, hogy egy telefonos helpdesk kivalthato vele, 80%-ban azt csinalja, amit az ugyfel ker, 20%-ban meg valami total mas hulyeseget, az nem azt jelenti, hogy akkor 80%-ban ki lehet oket valtani vele. Mert azt a 20%-ot utolag rendbehozni lehet, hogy tobb munka. Es ez meg csak a legegyszerubben kivalthato munkakorok egyike.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

A védelmi iparban lehet szerintem az AI -al nagyot hasítani, mert ott a hibaarány kevésbé számít, elvégre a katona fogyóeszköz. Ezt szar így leírni, de valójában ez a helyzet, elvégre még egyetlen háborút sem hagytak abba csupán azért, mert hirtelen valaki rájött, hogy oda meghalni mennek az emberek. :-(

Form follows function.

Szerintem meg ott lehet elonye, ahogy most is hasznaljak: hogy AI segitseggel 3-4 fo kivaltja az addigi 5 emberbol allo csapat munkajat - vagy marad mind az 5, es tobbet vallalnak.

A tortenelmi ismereteim alapjan pl. az USA azert ment haza Vietnambol, a ruszkik meg Afganisztanbol (volt az az orosz anyas tortenet), mert tul sok embert veszitettek, ertelmetlenul. Persze ez csak a 2 legnyilvanvalobb pelda.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

( kubi | 2025. 12. 02., k – 08:38 )

Az automatizacio mar csak ilyen. Az embert a lustasaga es a gyomra hajtja elore.

Az IT uzemeltetesben mar regen megy a human faktor kikuszobolese. Ha ez nem lenne, akkor minden masodik ember szamitogepet simogatna, hogy a maradek dolgozhasson rajtuk. Pont, mint ahogy 200 eve kb. mindenki a foldet turta, hogy ne kelljen annyira ehezni...

Az AI ennek adhat egy szep nagy lokest nemsokara. Erdemes olvasgatni a TM Forum autonomous networks cikkeit es megfontolni az ajanlasaikat.

Hogy a tag ertelemben vett programozokat (erdemes megnezni, hogy egy IT/SW cegben tenylegesen mekkora is az R&D, es abbol mennyien irnak kodot) kivaltsa az AI, azt ketlem. Viszont nagy segitseg lesz, ha sikerul skalazni. Attol azonban meg eleg messze vagyunk, hogy egy kovetelmenyrendszert (beleertve a mar meglevo koveltemenyeket, SW-rendszer akar nem dokumentalt kepessegeit, es a bejovo uj kovetlemenyeket) tisztesseges promptkent lehessen megfogalmazni. Jelenleg az egyetlen formalis kovetelmenyleiras maga a forraskod. Ami persze gyasz.