Stop killing videogames

Közösségi kerekasztal

https://eci.ec.europa.eu/045/public/#/screen/home

 

Új EU polgári kezdeményezés, ami kötelezővé tenné kiadóknak, hogy az EUban eladott játékoknak a support megszüntetése után is játszhatónak kell maradnia.

 

Ugye aki ismeri a lelőtt szerverek témáját, annak ezt nem kell magyarázni.

Hogy jön ez ide? Mert ennek az egyik módszere az, hogy opensource-olják a szerverek forrását. Ami hatalmas lökés lenne az OSS közösségnek.

 

Akit érint, írja alá és terjessze!

  • 1358 megtekintés

( asch v | 2024. 10. 02., sze – 15:28 )

Azt hallottam, hogy Kaliforniában megtiltották, hogy vásárlásnak lehessen nevezni, ha csak jogot kapsz a használatra. Tehát ha nem töltheted le az mp3, AVI, telepítő, stb fájlt, vagy az nem működik online bejelentkezés nélkül, akkor az nem számít vásárlásnak.

Eleve a szoftverek esetén csak licencet (engedélyt) veszel a használatra, amikor az EULA-t elfogadod.

Egy olyan szoftver esetén, aminek a lényege az, hogy online használod a mások által fenntartott infrastruktúrán keresztül, igazából nem veszed meg a szoftvert, csak jogot szerzel arra, hogy használd az infrastruktúrát.

Ha mondjuk megveszel egy akármilyen klienshez licencet (nem feltétlenül játék), akkor fenn kell neked tartsák a végtelenségig a hozzá tartozó szervereket?

Egyik sem "igazságos", sem az, hogy a szoftver használhatatlanná válik, sem az, hogy az egyszeri licencvásárlással végtelen sokáig kellene szolgáltatást nyújtania az eladónak.

Olyan ez, mint amikor a megvásárolt mobiltelefonhoz (vagy más beágyazott eszközhöz) hány évig járjon szoftverfrissítés a gyártó által? Meddig tartson a támogatási időszak?

Az autóhoz meddig biztosítson alkatrész-utánpótlást?

A használati tárgyakra sem végtelen ideig tart a jótállás meg a szavatosság. A szoftverek esetén is lehetne ilyet definiálni - ha eladsz licencet hozzá, akkor X évig vagy köteles biztosítani a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat és kész.

Eleve a szoftverek esetén csak licencet (engedélyt) veszel a használatra, amikor az EULA-t elfogadod.

Ez stimmel, pont erről van szó, hogy a szoftver használati engedélye vásárlásnak számít-e:

"It shall be unlawful for a seller of a digital good to advertise or offer for sale a digital good to a purchaser with the terms buy, purchase, or any other term which a reasonable person would understand to confer an unrestricted ownership interest in the digital good, or alongside an option for a time-limited rental [...]"

Mivel hozzáírtál közben: Nem arról van szó, hogy tilos árulni ezeket vagy kötelező végtelenségig biztosítani online elérést, arról van szó, hogy ne nevezzék vásárlásnak.

https://iotguru.cloud

A használati jog vásárlása is vásárlás. Amikor te fizetsz a könyvtárban egy éves tagsági díjat, az is vásárlás, mégsem veszel vele mást, mint engedélyt a kölcsönzésre. Videókölcsönzés ugyanez.

Hasonlóképpen, amikor veszel egy MÁV bérletet, ott is csak engedélyt veszel arra, hogy használhasd a szolgáltatást, mégis vásárlás.

Rengeteg ilyen dolog van, hogy te egy szolgáltatást veszel meg, ami valamely eszközök használatára ad engedélyt, az üzleti világban mégis vásárlásként vannak ezek elkönyvelve.

És igen, nyilván más ez, mint egy újság előfizetés, ahol az újságok példányai azok örökre a tiedek lesznek. De attól még ugyanúgy vásárlás.

A használati jog vásárlása is vásárlás.

Nem, pont erről szól a kaliforniai törvény, idéztem is belőle, hogy ezeket ne nevezzük vásárlásnak, mert nem vásárlás. Legyen megkülönböztetve.

Rengeteg ilyen dolog van, hogy te egy szolgáltatást veszel meg, ami valamely eszközök használatára ad engedélyt, az üzleti világban mégis vásárlásként vannak ezek elkönyvelve.

Kivéve Kalifornia, ahol erre más szót kell használni. Nagyon helyesen.

https://iotguru.cloud

Ugyanúgy vásárolsz, ráadásul pontosan tudod, hogy mit vásárolsz: egy olyan használati jogot, amit bármikor visszavonhatnak.

Hiszen sehol nincs leírva, hogy ezért a pénzért te X ideig biztosan igénybe veheted a szolgáltatást.

Ez ugyanúgy vásárlás, mint amikor veszel egy éves bérletet a konditerembe, de a konditerem márciusban csődöt jelent.

Ugyanúgy vásárolsz, ráadásul pontosan tudod, hogy mit vásárolsz: egy olyan használati jogot, amit bármikor visszavonhatnak.

Nem, baszki, nem, pont nem tudod, hogy mit vásárolsz és az meddig a "tied", ezért van ez a törekvés, hogy legyen külön neve ezeknek a tranzakcióknak, ne lehessen vásárlásnak nevezni, mert nem az.

https://iotguru.cloud

Más bérlet esetén sem tudod, hogy meddig a tied. Mondom, ott a példa: éves bérlet egy szolgáltatásra, ami közben megszűnik.

Például előfizetsz egy újságra 2024. decemberében, a 2025-ös évre, ők meg 2025 márciusában bejelentik, hogy nem lesz több lapszám.

Vagy veszel egy uszodabérletet, és bezár az uszoda a magas rezsiköltségek miatt.

Ezek mind vásárlások.

A szoftver esetén is egy engedélyt veszel csak meg egy szolgáltatás használatára. Az is ugyanúgy vásárlás.

Az a baj a kaliforniaiakkal is, hogy nem értik meg, hogy amikor szoftvert veszel (pláne egy online szoftver esetén), akkor nem egy fizikai tárgyat veszel meg, amit utána birtokolsz, hanem egy engedélyt egy szolgáltatás használatára. Ettől még ennek az engedélynek a megvásárlásra ugyanúgy vásárlás, és az EULA-ban le is van írva, hogy mit kapsz a pénzedért.

Mint fentebb írta, a fizikai tárgyak esetén érvényes jótállás és szavatosság fogalmak kiterjesztése az online szolgáltatásokra is érdekes lehet, ami előírná például, hogy ezen online szolgáltatásokat az engedély megvásárlását követően legalább X ideig biztosítani kell a felhasználónak. Ettől még az a tény nem változik meg, hogy ezt az engedélyt te megvásároltad-e.

Ha Kalifornia nyelvészkedni akar, akkor ne a megvásárlás megnevezésén nyelvészkedjen, hanem az, hogy mit mit vásárolsz meg. Mert ez a különbség, nem az, hogy ez vásárlás, hanem az, hogy mi a vásárlás tárgya. A bérlet megvásárlása is vásárlás.

Más bérlet esetén sem tudod, hogy meddig a tied. Mondom, ott a példa: éves bérlet egy szolgáltatásra, ami közben megszűnik.

Hogyne tudnám és jogosan perelhetem vissza időarányosan a bérlet árát.

Például előfizetsz egy újságra 2024. decemberében, a 2025-ös évre, ők meg 2025 márciusában bejelentik, hogy nem lesz több lapszám.

Lásd fenn.

Vagy veszel egy uszodabérletet, és bezár az uszoda a magas rezsiköltségek miatt.

Ugyanez.

Ezek mind vásárlások.

Nem, pont arról van szó, hogy ezeket ne nevezzük vásárlásnak. Vásárlás az, amikor a másik félnek nincs ráhatása arra, hogy amit megvettem azt hogyan és mikor használom.

A szoftver esetén is egy engedélyt veszel csak meg egy szolgáltatás használatára. Az is ugyanúgy vásárlás.

Szoftvert tudok (még) úgy venni, hogy ha csődbe megy a cég, akitől vettem, akkor is működik tovább, amíg csak akarom, az én döntésem legyen az, hogy meddig akarom és tudom használni: unrestricted ownership interest in the digital good.

Az a baj a kaliforniaiakkal is, hogy nem értik meg, hogy amikor szoftvert veszel (pláne egy online szoftver esetén), akkor nem egy fizikai tárgyat veszel meg, amit utána birtokolsz, hanem egy engedélyt egy szolgáltatás használatára. Ettől még ennek az engedélynek a megvásárlásra ugyanúgy vásárlás, és az EULA-ban le is van írva, hogy mit kapsz a pénzedért.

Az a baj, hogy te nem érted, miért lényeges a különbség.

Mint fentebb írta, a fizikai tárgyak esetén érvényes jótállás és szavatosság fogalmak kiterjesztése az online szolgáltatásokra is érdekes lehet, ami előírná például, hogy ezen online szolgáltatásokat az engedély megvásárlását követően legalább X ideig biztosítani kell a felhasználónak.

Ezzel is egyetértek.

https://iotguru.cloud

És a licenc-szerződés megkötése sem adásvételi szerződés. Nem a megnevezésétől lesz valami adásvételi vagy használati szerződés, hanem a tárgyától.

A szoftverlicenc-szerződés akkor is használati szerződés lesz, ha vásárlásnak nevezzük, és nem adásvétel (tulajdonátruházó szerződés).

Ha Kalifornai azt szeretné, hogy a szoftverlicenc-szerződés az adásvételi szerződés legyen, akkor nagyon komolyan át kell alakítani a törvénykezését, ugyanis a szoftverlicenc-szerződésben mi az, ami tulajdont cserél? Milyen el nem idegeníthető jogok keletkeznek vele? Milyen jótállási és szavatossági jogok keletkeznek vele? Ez nem csak arról szól, hogy valamit vásárlásnak hívunk, vagy nem.

Eleve, ha ez adásvétel, akkor a tárgya nem lehet szoftverlicenc, hiszen az eleve egy használati engedély.

Ne feledd, a szoftver a szellemi tulajdon kategóriába tartozik, és a szerzői jogról szóló törvény ki is mondja, hogy a műről használati engedély szerezhető, használati szerződéssel (a szerzői jogi törvény felhasználási szerződést nevesít). Nem tulajdonjog, adásvétellel. Amit adásvétellel szerezhetszk, azok a műhöz kapcsolódó vagyoni jogok, de ezt meg nem fogja a szerző eladni neked, nem erről szól a szoftverlicenc-szerződés.

Teljes zavar van a fejedben.

EU-ban a megvásárolt licensz (ami időkorlát nélküli használati jog), az eladható, átruházható. Ezért is van itt használt szoftver kereskedés.

Ezzel szemben a steamen "vett" szoftver valójában nem licensz, hanem csak határozatlan idejű szolgáltatás, bármikor visszavonható hozzáférést ad. Nem adhatod el, nem ruházhatod át.

És a licenc-szerződés megkötése sem adásvételi szerződés. Nem a megnevezésétől lesz valami adásvételi vagy használati szerződés, hanem a tárgyától.

Na, pont ezért kell az, hogy az elnevezését is kövesse az, hogy mi a szerződés.

A szoftverlicenc-szerződés akkor is használati szerződés lesz, ha vásárlásnak nevezzük, és nem adásvétel (tulajdonátruházó szerződés).

Egy csomó szoftverlicenc-szerződés eladható, vehető és az eladó által vissza nem vonható. Konkrétan adásvétel, ha nekem van például egy Windows licencem, azt el tudom adni neked.

Ha Kalifornai azt szeretné, hogy a szoftverlicenc-szerződés az adásvételi szerződés legyen, akkor nagyon komolyan át kell alakítani a törvénykezését, ugyanis a szoftverlicenc-szerződésben mi az, ami tulajdont cserél?

Leírom harmadszor: Kalifornia nem ezt szeretné, hanem azt, hogy ami nem vásárlás, azt ne nevezhessék annak. Szó nincs arról, hogy komolyabban át kellene alakítani a törvénykezést. Pont azt a ragadós szart szünteti meg, amibe most te is belekeveredtél.

Eleve, ha ez adásvétel, akkor a tárgya nem lehet szoftverlicenc, hiszen az eleve egy használati engedély.

Használati engedélyt is eladhatsz, sőt, akár bérleti jogot is. Egyszerűen arról van szó, hogy legyen egyértelmű, hogy megveszed vagy bérled. Ne lehessen vásárlásnak hívni egy autóbérlést, mert kavarodást okoz, ahogy nálad is kavarodást okozott.

Ne feledd, a szoftver a szellemi tulajdon kategóriába tartozik, és a szerzői jogról szóló törvény ki is mondja, hogy a műről használati engedély szerezhető, használati szerződéssel (a szerzői jogi törvény felhasználási szerződést nevesít). Nem tulajdonjog, adásvétellel.

Egy könyv vagy film is ilyen, mégis el tudom adni és meg tudom venni.

https://iotguru.cloud

Egy könyv vagy film is ilyen, mégis el tudom adni és meg tudom venni.

A könyv egy példányát tudod eladni, meg a film egy példányát, nem magát a filmet vagy irodalmi művet.

 

A szoftverlicenc is ugyanez: a szoftver használati jogát ugyan eladhatod, de magát a szoftvert nem, hiszen ahhoz eleve nem is jutottál hozzá.

És a szofverhez járó digitális szolgáltatásokat cserébe meg folyamatosan nyújtják neked, pont addig, amennyit a szoftverlicencedért fizettél. Ha azt szeretnéd, hogy a játékodat 30 évig játszhasd, akkor fizesd meg a 30 évnyi szolgáltatás árát. Ja, hogy akkor már túl drága lenne?

A könyv példányának megvásárlása után nem is kapsz semmilyen szolgáltatást a könyvkiadótól (nem fogják például évente lecserélni a könyvpéldányodat, ha elhasználtad, vagy leöntötted kávéval, sőt, ha megunod a felénél, akkor sem veszik vissza, meg ha nyomdahiba van benne, akkor sem cserélik. Ha esetleg megjelenik második, javított kiadás, akkor sem cserélik be az első kiadás műpéldányait az újabbra. Ha kijön Blu-rayen a rendezői változat a filmből, akkor sem cserélheted le a meglévő műpéldányodat, újat kell venned, ha szeretnéd élvezni az új kiadást. Megvetted, kész, olyan, amilyen.
 

Míg a szoftvernél nem ez van, folyamatosan szolgáltatást kap a licenc beszerzése után is. Ne várd, hogy a szoftverlicenc egyszeri árából majd még sok-sok-sok éven keresztül nyújtanak neked szolgáltatást. 

A könyv egy példányát tudod eladni, meg a film egy példányát, nem magát a filmet vagy irodalmi művet.

Akárcsak egy szoftvernél. Az téveszt meg, hogy fizikai adathordozó esetén együtt van a két dolog, de nem a papírt adom el a könyvnél, és nem a CD/DVD műanyagát, hanem az adott dolog használati jogát is.

A szoftverlicenc is ugyanez: a szoftver használati jogát ugyan eladhatod, de magát a szoftvert nem, hiszen ahhoz eleve nem is jutottál hozzá.

Ismét külön témakörről beszélsz, ezért kell rendbe tenni a fogalmakat, és pont erről a rendbetételről van szó.

És a szofverhez járó digitális szolgáltatásokat cserébe meg folyamatosan nyújtják neked, pont addig, amennyit a szoftverlicencedért fizettél.

Ez ismét teljesen más témakör, hogy mikor jár le a szolgáltatás. A szolgáltatás se vásárlás, ezért van külön neve.

A könyv példányának megvásárlása után nem is kapsz semmilyen szolgáltatást a könyvkiadótól (nem fogják például évente lecserélni a könyvpéldányodat, ha elhasználtad, vagy leöntötted kávéval, sőt, ha megunod a felénél, akkor sem veszik vissza, meg ha nyomdahiba van benne, akkor sem cserélik. Ha esetleg megjelenik második, javított kiadás, akkor sem cserélik be az első kiadás műpéldányait az újabbra. Ha kijön Blu-rayen a rendezői változat a filmből, akkor sem cserélheted le a meglévő műpéldányodat, újat kell venned, ha szeretnéd élvezni az új kiadást. Megvetted, kész, olyan, amilyen.

Na, szerintem ezt most olvasd el és meg fogod érteni, hogy miért nem vásárlás a bérlés, vagy egy szolgáltatás igénybevétele.

Míg a szoftvernél nem ez van, folyamatosan szolgáltatást kap a licenc beszerzése után is.

Miért kapnál? Nem kötelező, csak adható folyamatos szolgáltatás.

 

Még mindig azt mondom, hogy a legjobb érv az mellett, hogy rendbe kell tenni ezt a területet, az az, amit írtál és kevertél össze egy fazékba mindenféle fogalmat.

https://iotguru.cloud

Nem kötelező, csak adható folyamatos szolgáltatás.

Akkor miért is baj, ha megszüntetik? A Steam esetén is pontosan tudod, hogy mit veszel - jogot arra, hogy a Steamen keresztül játszhass egy játékkal. Benne van az EULA-ban.

Tessék máshonnan más licencet venni, például GOG-on keresztül, stb.

Amikor előfizetek egy XBox Game Pass Ultimate-re, akkor is pontosan tudom, hogy nem a játákok használati jogát veszem meg, hanem azt, hogy ezekkel a játékokkal, amíg elérhetők a Game Passon keresztül, játszhatok az előfizetési díj fejében. És nem, nem döngetem az ajtót, hogy márpedig adják nekem oda az XYZ játék játszhatóságát, hiszen ezért fizettem. Nem, nem ezért fizettem, pontosan le van írva az EULA-ban, hogy mire szereztél jogot azzal, hogy fizetsz.

Más szolgáltatás, és más ára van annak is, hogy megveszek egy játékot lemezen és használom, meg annak is, hogy XBox Store-ból letölthetem, és digitálisan van csak meg.

Mint ahogy más jogot szerzel a filmek megtekintésére Netflixen, meg azon, amikor megveszed a műpéldányt Blu-ray lemezen. Mások is a költségei - más is a szolgáltatás, amit kapsz a pénzért.

Akkor miért is baj, ha megszüntetik?

Két külön téma fut:

a, az EU-ban a kiadók tegyék lehetővé azt, hogy ha megszüntetik az online játékok szerverét, akkor bárki más képes legyen szervert biztosítani.

b, Kaliforniában ne lehessen vásárlásnak nevezni azt, amikor a másik fél egyoldalúan meg tudja szüntetni a terméket és azt használhatatlanná válik.

Én mind a kettővel egyetértek, úgy is, hogy van csak online játszható játékom, amihez kell szerver.

Tessék máshonnan más licencet venni, például GOG-on keresztül, stb.

Nem tudsz máshonnan venni, ha nem működik a szerverek nélkül, olyannyira sem, hogy offline se tudsz játszani.

Amikor előfizetek egy XBox Game Pass Ultimate-re, akkor is pontosan tudom, hogy nem a játákok használati jogát veszem meg, hanem azt, hogy ezekkel a játékokkal, amíg elérhetők a Game Passon keresztül, játszhatok az előfizetési díj fejében. És nem, nem döngetem az ajtót, hogy márpedig adják nekem oda az XYZ játék játszhatóságát, hiszen ezért fizettem. Nem, nem ezért fizettem, pontosan le van írva az EULA-ban, hogy mire szereztél jogot azzal, hogy fizetsz.

Az előfizetés, baszki. Benne van a nevében is és le is van írva egyértelműen, hogy nem vásárolsz meg játékot.

Tegyük fel megvettél egy AAA játékot mondjuk 40 EUR pénzért és a kiadó másnap azt mondja, hogy lekapcsolja a szervereket, ezért nem tudsz játszani, pénzt nem kapsz vissza. Erről van szó, nem arról, hogy előfizetéses rendszerben mivel tudsz épp játszani.

https://iotguru.cloud

Igaz, amit irsz, es valoban igy lenne logikus.

Csakhogy a torvenyek nem logikusak, nem is celjuk ez. A torvenyek, szabalyok celja az, hogy a cegek ugy versengjenek minel nagyobb profitert, hogy kozben az emberek jol erezzek magukat (*).

A cegekre vonatkozo 'jatekszabalyok' ugyanis azert fair-ek, mert *mindegyik* cegre vonatkoznak (*). Tehat a torvenyhozo dolga az, hogy olyan 'jatekszabalyokat' alkosson a cegeknek, hogy amikor azok nekiallnak az o dolguknak (profit termelese barmi aron), akkor a jatekszabalyok betartasa eseten az az emberek es a tarsadalom erdekeit szolgalja (*).

Tehat itt nem az a kerdes, hogy mi lenne logikus, hanem az, hogy nekunk, allampolgaroknak mi a jo.

Nekunk az a jo, amikor el tudjuk adni a megvasarolt jatekainkat; az, amikor nem lovik le a szervereket; az, amikor meg a gyerekeink is tudnak jatszani a mi gyerekkori kedvenceinkkel.

Es ezt latod visszakoszonni az EU-s szabalyozasban; ugy-ahogy, persze, de alapjaiban/szellemeben ezt.

 

 

 

 

(*) korrupcio, nemtorodomseg, lobbizas es politika kizarasa eseten. a valo vilag persze elegge szetk*ja ezt, de az alapotlet ez lenne.

Nade a licensz lehet vásárlás. 

A bibi ott van, hogy manapság nem használati jogot kapsz a pénzért, hanem egyszeri díjért olyan előfizetést, amit bármikor visszavonhatnak, megszüntethetnek egyoldalúan. 

A licensz vásárlásnál is lehet gond, ott abból van baj, ha már nem tudod érvényesíteni a licenszedet, mert másik fél közreműködése kellene hozzá. De ez nem ugyanaz, mint az, amikor vásárlásként mondják, de valójában szerződés szerint szolgáltatásért fizetsz.

A bibi ott van, hogy manapság nem használati jogot kapsz a pénzért, hanem egyszeri díjért olyan előfizetést, amit bármikor visszavonhatnak, megszüntethetnek egyoldalúan. 

Pont erről szól a kaliforniai törvény, hogy ebben az esetben ne legyen a tranzakció neve "vásárlás". Teljesen jogosan, különböztessék meg attól, amikor úgy veszed meg, hogy nem tudják visszavonni vagy megszüntetni egyoldalúan.

https://iotguru.cloud

Azt hangsúlyoztam ki, hogy "Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár". Nem minden licensz "bérlés". A hagyományos szoftver licensz az valóban vásárlás volt. Ha az usában máshogy van, akkor bocs. De gondolom ott is léteztek vásárolható licenszek, amelyek nem előfizetésként valósultak meg.

A szoftver licensz olyan, mint a könyv. A saját példányodat birtoklod, akár el is adhatod, de attól még a benne lévő szöveg a készítő/kiadó tulajdona. Nem lehet bármit csinálni a benne lévő szöveggel, de korlátlan ideig elolvashatod akárhányszor. Vagy akár a zenevásárlás: ahol le lehet tölteni és nincs drm, az digitális, de korlátlan. Ahol meg előfizetés alatt él csak, ott nem vásárlás történt, hanem csak előfizetés. 

Nekem úgy tűnik, hogy összemosod a digitális vásárlást és az előfizetést.

A használati tárgyakra sem végtelen ideig tart a jótállás meg a szavatosság. A szoftverek esetén is lehetne ilyet definiálni - ha eladsz licencet hozzá, akkor X évig vagy köteles biztosítani a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat és kész.

B2B eseten sokszor ilyen a szerzodes (Vmware-Broadcom egy erdekes pelda most azert). Persze nem feltetlen a legjobb, mert eleg hektikussa teszi a beveteli oldalt, ha egyszerre fizeti ki a 20 evet a vevo, es nem rovidebb ciklusokra fizet.

B2C vagy tul nagy piaci erokulonbozet eseten B2B-nel (Oracle vs. Vargane es Tarsa Bt) is inkabb kicsit vadnyugatos meg a dolog. Lassan azert kiforrja magat. Szorongatjak a cegeket jogi es accounting oldalrol is, de meg menni kell egy darabon.

Nem tudom feltűnt-e, de rajtad kívül senki nem beszél erről amúgy. Vagy teljesen félreértetted, hogy miről van szó, vagy nagyon kevered a fogalmakat. Bármelyik eset van, azon segítene, ha egyértelmű lenne, hogy mikor milyen tranzakciót hogy hívunk és akkor nem keverednek a dolgok.

Itt például arról van szó, hogy veszel egy filmet DVD-n, hazaviszed, és mire megnéznéd, addigra megszűnt a megnézési lehetőséged; vagy veszel egy könyvet, hazaviszed és este leülsz olvasni és eltűntek belőle a betűk, mert a kiadó úgy döntött.

https://iotguru.cloud

Bármelyik eset van, azon segítene, ha egyértelmű lenne, hogy mikor milyen tranzakciót hogy hívunk és akkor nem keverednek a dolgok.

Mindegyik esetben, a tranzakciót nem a neve, hanem a tárgya dönti el. A szerződéseket a tartalmuk és nem a formájuk alapján kell megítélni.

Egy szellemi tulajdonra akkor sem szerzel vagyoni jogokat adásvétellel, ha arra vásárlást írsz rá. Szellemi tulajdonra felhasználói szerződést tudsz kötni. Akár játék, akár más szoftver, akár film, akár könyv. Műpéldányokat vehetsz meg fizikailag, de a műre magára felhasználói szerződésed van, ami definiálja, hogy a művet hogyan használhatod.

És ez akkor is így van, ha adásvételt, haszonbérletet vagy lízingszerződést írsz a számlára, a szerződés tartalmát az nem érinti.

Mindegyik esetben, a tranzakciót nem a neve, hanem a tárgya dönti el. A szerződéseket a tartalmuk és nem a formájuk alapján kell megítélni.

És neked miért fáj, hogy más neve _lesz_?

Egy szellemi tulajdonra akkor sem szerzel vagyoni jogokat adásvétellel, ha arra vásárlást írsz rá.

Ismétlem: rajtad kívül senki nem beszél erről.

https://iotguru.cloud

Nekem nem fáj, hogy más neve lesz, csak semmi értelme, sima felesleges idő, pénz és energiaelbaszás ezért küzdeni - mivel a szerzői jogi törvény nem fog megváltozni, a szoftver ugyanúgy a szerzői jogi törvény alá fog esni.

Megpróbálom lassan leírni: senki nem akarja megváltoztatni a szerzői jogi törvényt, hiába pörögsz ezen napok óta, nem erről van szó.

https://iotguru.cloud

Akkor meg semmi, de semmi joghatása nincs annak, hogy valamire azt mondjuk, hogy A, amikor az a valami nem A.

Hogyne lenne joghatása, teljesen mást jelent a vásárlás, a bérlés és a szolgáltatás, ezért van külön nevük a jogban is.

Épp ezért semmi értelme annak, amit Kalifornia akar.

Most biztos nagyon megijedtek, hogy n+1 jogász, akin keresztülment a törvényt, az mind nem ért hozzá. :D

https://iotguru.cloud

Itt például arról van szó, hogy veszel egy filmet DVD-n, hazaviszed, és mire megnéznéd, addigra megszűnt a megnézési lehetőséged

Érted azt, hogy a felhasználói szerződésben definiált felhasználói jogaidat, és a felhasználás jogszerűségét nem az definiálja, hogy te birtokában vagy-e magának az adathordozónak? Hiába van meg neked az adathordozó, nem közvetítheted például a műpéldányon meglévő tartalmat.

Csak és kizárólag a jogtulajdonos az, ami meghatározhatja, hogy hogyan, mikor és meddig használhatod fel a művet - akkor is, ha a műpéldánnyal amúgy rendelkezel. 

A jog ad bizonyos esetekben lehetőséget arra, hogy kizárólag magánhasználatra használhasd a művet - és hát az online játék az tipikusan nem magánhasználat.

Hány olyan szoftver van, amit úgy tettek elérhetetlenné, hogy neked megvan az adathordozó, de nem használhatod magánhasználatra - és a mű eleve képes arra, hogy magánhasználatra használd?

A szerzői jog bizony ilyen. Az, hogy a szoftverek pedig a szerzői jogi hatálya alá esnek, az egy olyan adottság, amit ha megváltoztatunk, akkor annak eléggé komoly hatásai vannak (például a garancia, jótállás és hasonlók miatt).

Érted azt, hogy a felhasználói szerződésben definiált felhasználói jogaidat, és a felhasználás jogszerűségét nem az definiálja, hogy te birtokában vagy-e magának az adathordozónak? Hiába van meg neked az adathordozó, nem közvetítheted például a műpéldányon meglévő tartalmat.

Ismét: rajtad kívül senki nem beszél erről. Arról van szó, hogy bár megvetted, egyszerűen lejátszhatatlan vagy olvashatatlan lesz.

Csak és kizárólag a jogtulajdonos az, ami meghatározhatja, hogy hogyan, mikor és meddig használhatod fel a művet - akkor is, ha a műpéldánnyal amúgy rendelkezel. 

Nem, a jogtulajdonos nem tilthatja meg, hogy továbbra is olvassam a könyvet, amit _megvettem_.

A jog ad bizonyos esetekben lehetőséget arra, hogy kizárólag magánhasználatra használhasd a művet - és hát az online játék az tipikusan nem magánhasználat.

Bocsánat, de a saját különbejáratú jogértelmezésed szerint mi a lófasz akkor az online játék, ha nem magánhasználat?!

 

Továbbra is kevered a fogalmakat és olyan dolgokat hozol be folyamatosan szalmabábként, amiről senki más nem beszél, se az EU petíció, se a kaliforniai törvény nem szól olyan esetekről, amiket állandóan probálsz visszacibálni.

https://iotguru.cloud

 

Nem, a jogtulajdonos nem tilthatja meg, hogy továbbra is olvassam a könyvet, amit _megvettem_.

Azért nem, mert ezt a technika állása nem engedi meg. Nem azért, mert _megvetted_. Hanem azért, mert nem engedi meg a technika állása, hogy ő visszavonja a felhasználási szerződést.

Pont a szoftverek esetén technika állása már lehetővé teszi minden egyes felhasználás esetén az engedély megadását, és ezt a szerzőijog-tulajdonosok kikényszeríthetik. A törvény meg is engedi a szerzői jog védelmére szolgáló technikai rendelkezéseket.

A szabad felhasználásnál is le van írva, hogy csak akkor megengedett, ha nem sérti a szerző jogos érdekeit.

Az, hogy vannak online szolgáltatások, licenc ellenőrzések, mind-mind beleférnek a szerzői jogba és a szerző jogos érdekébe.

Az, hogy bizonyos típusű műpéldányok esetén ezeknél a felhasználást nem lehet műszaki eszközzel védeni, az az adott technológia sajátossága. És nem amiatt van, mert _megvetted_.

Azért nem, mert ezt a technika állása nem engedi meg. Nem azért, mert _megvetted_. Hanem azért, mert nem engedi meg a technika állása, hogy ő visszavonja a felhasználási szerződést.

Ez így szerintem nem igaz. Van egy ilyen amerikai jogi doktrína, hogy az első eladás joga, és ennek európai megfelelője a jogkimerülés. Az pont az ilyenek ellen létezik.

Igen. Szerintem a bérlés a vásárlás egy fajtája, ahol nem tulajdonjogot vásárolod meg hanem a használat jogát. Ezzel a szóval lehet pontosítani a minősítést.
Attól még megmarad egy alfajtának.

Még nincs aláírásom.

Ennyi erővel minden egyes dolog amiért pénzt adsz/pénzt vonnak el az vásárlás.

 

Múltkor gyorshajtásért vásároltam egy fényképet.

Ez az újbeszél?

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

nem. A bérlés az, amikor időkorláttal kapod meg. 

A vásárlás az, hogy korlátlan időre megkapod és nem lehet visszavonni. Péládul olyan licensz, aminek az érvényesítéséhez nem kell másik fél közreműködése. Általában letöltheted a digitális javat és az aktiválása is lehetséges offline is.

A trükkös esetekből lehet több, például
- vásárlásnak írja, de a szerződésben benne van, hogy valójában visszavonható, lejárhat.
- valóban tied a jog időkorlát és visszavonás nélkül, de valamilyen technikai akadályt képes a másik fél eléd görgetni, hogy ne tudd érvényesíteni, használni többé.

Egyrészt errefelé ismert a határozatlan idejű bérlés fogalma. Másrészt pedig, ha a kiadó miatt nem tudsz játszani egy játékkal, akkor végülis visszavonták a vásárlást, nem?

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

A technikai akadály jogilag nem visszavonás. Ahogy itthon nem lehet díja annak, hogy kpban fizetsz. De lehet engedményt adni, ha elektronikusan. A végeredmény persze ugyanaz, de jogilag mégsem ugyanaz. 

A megoldás az lenne, ha nem lenne tilos elavult és már nem forgalmazott szoftvereket feltörni. A GOG lényegében feltöri a régi játékokat, hogy újra működjenek, viszont csak azokat, ahol a jogtulajdonossal valahogy erről meg tudtak egyezni. Az kéne, hogy amit nem lehet megvenni, mert már nem akarják eladni, akkor abból a meglévő licenszeseknek legális legyen lefuttatni a feltörő toolt, amit bárki készíthet.

( x-daemon | 2024. 10. 03., cs – 13:20 )

szerintem nem jatszom online jatekokkal, de ha jatszanek, akkor:

- alapveto lenne, hogy vasarlaskor irjak ki, hogy hany evig vagy melyik idopontig tudom hasznalni a jatekot az eredeti feltetelek szerint.

- ha ez az ido lejar, es meg mindig jatszanek vele, legyen lehetoseg meghosszabbitani a "vasarlast", hogy ezt az eredeti cegnek vagy a kozossegnek fizetem, ami uzemelteti a hozza valo szervert, az nekem lenyegtelen. a kozosseg altali uzemeltetesrol mar leirtak hogy kellene mukodnie.

neked aztan fura humorod van...

( hunluki | 2024. 10. 03., cs – 14:27 )

1. Alapvetően egyet tudok érteni a dologgal, szemét dolog megölni egy játékot, főleg ha full singleplayer offline játék aminek kell az online kapcsolat. Aki ezt kitalálta bérelt helye van a pokolban az fix.

2. Ugyanakkor nemrég rám tört a retro láz, elkezdtem régi játékokkal játszani és nagyságrendekkel szórakoztatóbbak mint a mai csilivili szeméthalom amit a játékipar produkál, tisztelet a nagyon kevés kivételnek szóval mehhh.

nemrég rám tört a retro láz, elkezdtem régi játékokkal játszani és nagyságrendekkel szórakoztatóbbak mint a mai csilivili szeméthalom amit a játékipar produkál

... es ezt azert tudtad megtenni, mert mukodtek a regi jatekok a mai gepeken.

mert nem voltak lekorlatozva, nem voltak proprietary szervereik, nem volt hulye masolasvedelmuk, es nem lottek oket le remote.

Ezert van ez a kezdemenyezes, hogy majd a gyerekeink is jatszhassanak azzal, amivel most mi.

Jogos, ilyen szempontból éljen a gog. Gyakorlatilag a “mai” játékok nem biztos hogy hiányoznának a jövőben, nagyon kevés kivétellel. Az a baj hogy a játékfejlesztés lelkét kiölték és kőkemény biznisz lett belőle. Érthető csak nekem végfelhasználó szempontból szívás. 

Fogalmazzunk úgy, hogy az egyén individualizmusa alapján a fejlesztések iránya a passzív jövedelemszerzésre összpontosulnak. Azaz, ha valaki kitalált, megírt valamit, a szerzői jogokat úgy terjesztették ki, hogy még az ükunokája is kap pénzt utána és dönthet akár a jogi támogatottság árnyékában, a további értékesítés vagy használat tiltásáról.

Ez elkényelmesíti a világot és a parazita-élősködő jövedelemszerzést támogatja. A gondolkodást igénylő fejlesztések nem jelenthetik azt, - a jogtulajdonos számára bármilyen "tetszetősnek", kényelmesnek tűnne is, - hogy ha egy megvalósítás során, üzleti sikert sikerült elérni, akkor hátra lehet dőlni és soha többet az életben nem kell munkával-alkotással foglalkozni.

A közösség, a társadalom fogalmát kellene ismét elővenni, leporolni és szűkíteni az alkotások igénybevételének korlátait. Mert pl. az MI fejlesztések is megmutatták, milyen káros a fejlődés egyéni szempontú, haszonelvű jogi korlátozása.

De ott vannak pl. a Youtube-on mostanában alkalmazott "védelmek". A Yt a szerverháttér biztosítása címén egyszerűen a blokkolásra, vagy elavult szoftverre hivatkozással a videók megtekintését megszakítja. De egyértelműen konkrét szándékos megszakításról beszélhetünk, mert egyébként a videó mindig elindul. A reklámok megtekintésének ilyen biztosítása nevetséges. Aki nem szeretne reklámot, nem nézi, vagy talál más módot a megtekintésére. Az emberiség mint közösség semmibevétele, az információhoz való hozzájutás akadályozása, úgy, hogy közben a feltöltők jogai is csorbulnak. (Nem kaphatnak annyi visszajelzést mint lehetne.) A bevételek megteremtésére nem lehetne "védelmi pénzt szedve" zsarolást alkalmazni, mert az hosszabb távon kontraproduktív lesz. Egyszerűen leszoknak róla az emberek.

Még plusz.., egy esős hétvégét hotelben töltve, több évtized boldog és tv-mentes létezés után, egy film erejéig bekapcsoltuk a szoba-tv-t (RTL). Egy Bud Spencer filmet 4-szer szakítottak meg, egyenként legalább 10-15 perces reklámblokkal. Nagyrészt ócska, hihetetlenül gyenge kreativitással és minőséggel. Négyszer ugyanazokat a reklámokat vetítették le, legfeljebb sorrendiséget váltottak. Ki a fene lenne képes ilyen műsorszórást rendszeresen nézni??? - Elpocsékolnák az életedet-idődet napi órákban mérve. Ez normális? (De ez a Youtube-ra és más médiára is vonatkozna.., ha hagynánk...)

A konkrét korlátozásokon és lehúzásokon túl tessék kreatív finanszírozási modelleket kitalálni. "Védelmipénzes" megoldások helyett az ösztönzési és visszaosztási modellben gondolkodni. Vagy bármi másban, ami ezeken felül még szóba jöhet.