ternary logic, quaternary logic

Miért a bináris logika terjedt el?

3 állapot esetén az AND, OR, XOR és ADD műveletek értelmezhetőek, sőt gyakran nem is kell nekik plusz alkatrész csak szimmetrikus tápellátás.
4 állapot esetén már picit az analóg trükkök kezdenek előtérbe kerülni, de a kvantálás visszazökkent a digitális térbe.

Ezekről a rendszerekről miért nem hallani, mi a hátulütőjük amiért speciális célokra sem látjuk használni?

Hozzászólások

Leteznek ezek, csak a binarissal szemben nem egyertelmu a definiciojuk :]

Bizonyos elektronikai szakteruletekben meg bizonyos ertelemben hasznalhatjak (yes-no-unknown, tri-state logic, vhdl vs verilog interpretaciok). De ha megnezed akkor pl a push-pull, pulldown, pullup harveres drotozasok (open collector kimenet es tarsai) is felfoghatoak 3 v tobb allapotu logikanak. Pl az I2C drotokon is 3 allapot van (idle, active low, abitration lost).

Az ilyenekrol mint modulacios technikak, baudrate vs. bitrate, QPSK, QAM es tarsai meg mar ne is beszeljunk :)

Régesrégen egy messzi galakszisban, amikor a zinformatikát még számítástechnikának hívták... :-D

Az első óra anyaga volt: Mi annak a számrendszernek az alapja, amellyel a legkevesebb számjeggyel és legkevesebb szimbólummal a legnagyobb számot lehet ábrázolni? Azaz a legkisebb és legegyszerűbb hardverrel megvalósítani.

A megoldás e - a természetes logaritmus alapja.

Mivel elég nehéz 2,7182818284... db drótot kihúzni vagy ennyi feszültségszintet megvalósítani, ezért érdemes a legközelebbi egész számokat használni.

Tehát adódik a 2 vagy 3.

A 3 nyilvánvalóan bonyolultabb áramkört igényelne, ezért választották a 2 értéket.

Megkerdeztek 1000 kvantumszamitogepet, hogy mennyi 100+100

993 azt mondta, hogy 200
3 azt mondta, hogy 201
2 azt mondta, hogy 199
2 pedig kilepett unkown errorral

Nem titkolom, részben a kvantumszámítógép körüli hype is hatott rám, amikor elkezdtem tágítani a látásmódomat és felmelegítettem az
   - analóg számítógép
   - bináristól eltérő logikák
témakörét.

Túlzottan a bináris logika szerint tanultunk meg gondolkozni és a kvantumszámítógépet is a fórumokon folyton a hétköznapi bináris számítógép helyettesítőként képzeli el a legtöbb fórumtársunk.
Mindeközben egy frankó dolog lesz, de nem szabad görcsösen ragaszkodni az asztali PC-nél megtanultakhoz.

A 3 állapotú logika nekem is jól rávilágított, hogy az eddigi világképem szerint állandóan 2 állapotra akarom konvertálni. Aztán némi gondolkozás és jé vihetem tovább a 3 állapotú logikát is ami a folyamat későbbi részében előnyként mutatkozik.

Egyébként érdekes gyakorlófeladat: 3 állapotú rendszerben XOR művelet. Bonyolult feladvány elsőre, azonban ha végigvezeted, a végén rájössz, hogy jé de egyszerű.

frankó dolog lesz

Lesz? Letezik. Mukodik. Hasznaljak. A fentebb emlitett okok miatt gyakorlatilag egyedul valoszinuseg es statisztikai szamitasokra alkalmas. Ott mindegy, hogy 0.012 vagy 0.013 jott ki, es ugye "analog modon neha hibazik" a szamitas, de ha ilyen teruleten hibazik, nem kell checksumolni meg ilyenek, csak felhasznalni a gyorsan visszadobott "valoszinuleg nagyjabol jo" szamot.

Pont ilyen teruleten hasznaljak: gyorsan reagalni a tozsden.

Lebutitva: ami 0 vagy 1, ahhoz binaris gep kell. Ami a 0 es 1 kozott van, ahhoz hatekony a kvantumszamitogep.

(Igen, legtobbszor valoszinuseget es statisztikat is binaris gep segit kiszamolni, mert ez a talalmany annyira elkesett)

Azért nem pont 0 és 1 között van a kvantumszámítógépben a qubit, hanem szuperpozícióban: a vagy 0 vagy 1 értékű bitek helyett a kvantumszámítógépben egy qubit állapota az egy két (komplex) komponensű egységvektorral írható le; ha ez éppen (1,0) akkor a qubit értéke pont 1, ha (0,1), akkor pont -1, ha pedig valami más, pl. (1,1)/√2, akkor valószínűségi leírás van. Több qubit esetén az állapot egy 2^N komponensű egységvektor, a kvantum-kapuk ezeken bizonyos lineáris algebrai műveleteket képesek végezni. Amit könnyen lehet látni, hogy miben tud gyors lenni: amit meg tudok úgy fogalmazni, hogy egy nemdeterminisztikus Turing-gép elfogad-e valamit, azt parallel lehet csinálni: az inputot szuperpozíóba teszem, és mérek, hogy elfogadta-e; ha nem nulla az elfogadás valószínűsége, akkor lesz overlap, pár mérésből meglesz. De persze ennél sokkal sokoldalúbb (ahogy a PC sem egy az egyben Turig-gép, ekvivalens ugyan, de sokkal kellemesebben használható).

Szerintem amire te gondolsz, amit már használnak is, az nem a qubit-alapú általános kvantumszámítógép, hanem a quantum-annealing (D-Wave), ami bizonyos optimalizációs problémákat tud megoldani kvantumeffektusok felhasználásával.

Erről beugrott, hogy még a rendszerváltás környékén de legfeljebb a 90-es évek végén volt szó valami analóg képfeldolgozó áramkörről, amit magyarok fejlesztettek. Azzal mi lett?