Intel i5 vs. AMD Ryzen 5

 ( hg2ecz | 2019. július 12., péntek - 10:18 )

Ha helytállóak ezek a teszteredmények, akkor az Intel az elmúlt jópár elfecsérelt év után ismét bele kell hogy húzzon.

https://www.cpubenchmark.net/compare/AMD-Ryzen-5-3600-vs-Intel-i5-9500-vs-Intel-i5-9600KF/3481vs3444vs3443

Ilyen verseny legutóbb az Athlon XP környékén volt valamikor 17 éve.

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Pont abban a korban, kb. 17 éve vettem még AMD processzort, de akkor is az volt, hogy hát oké, de azért az intel.

Aztán most láttam a szalagcímket mindenfelé, kérdés: a mindenféle sebezhetőségek miatt van ez, az Intel csökkentett teljesítménnyel lett rosszabb, vagy azok nélkül?

ennek a mindenek feletti teljesitmenyhajszolasi kenyszernek lett a mellektermeke a spectre/meltdown/stb, nem?

biztos ez a jo irany?

Ok, csak akkora hátrányba került az AMD és olyan sokáig, hogy lett volna ideje az Intelnek átvizsgálni és átalakítgatni a felépítést.

igazad van mindenki menjen haza mar nem kell a fejlodes, maradjon mindenki a legutolso CPUnal ;))

nyilvan kell a teljtesitmeny, sima bare metal gepnel meg amugy is azzal kezd az ember, hogy kikapcsol MINDEN ilyen fost, hogy ne lassitson (virtualizalt kornyezetbe meg meg a HT-t is kikapcsolja :))

Inkább a be nem válott fejlesztési ígéretek látszanak az Intelnél. Az össz fejlődés az utolsó 4 generációnál leginkább a 4 mag 6 magra emelése akkor, amikor a Ryzen szorítását megérezték.

https://www.cpubenchmark.net/compare/Intel-i5-7600-vs-Intel-i5-8600-vs-Intel-i5-9500/2920vs3251vs3444
https://www.cpubenchmark.net/compare/AMD-Ryzen-5-1600-vs-AMD-Ryzen-5-2600-vs-AMD-Ryzen-5-3600/2984vs3243vs3481

Azért nem gondolom, hogy ez releváns, mert a fenti két sebezhetőség egyáltalán nem új. Mondhatni inkább őskövület, kb P6 (Pentium Pro, illetve szélesebb közönségnek Pentium 2) óta megvannak, az pedig már 20+ év. Ja és tegyük hozzá messze nem az Intel volt az első, talán az IBM Power 1 1990-ben lehetett, ahol a spekulatív végrehajtás és az utasítás átsorrendezés először egyszerre implementálva volt, nem kizárt, hogy ez az első CPU ami legalább valamelyik variánsra sebezhető. De lehet, hogy az IBM valamelyik nagygépes CISC-je már sokkal korábban is tudta.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

A POWER1-ben az oooe csak az FPU utasításkészletére vonatkozott, amúgy in-order volt a végrehajtás. Legalábbis, ha lehet hinni ennek a wikicikknek.

Elfogadom, ilyen mélységig nem olvastam utána. Ha nagyon szőrszálhasogatni akarnék, akkor azon múlik, hogy float fetch/store műveletek oooe-ben mentek-e (két adatfüggő fetch-et kell tudni végrehajtani egy spekulatív végrehajtási szakaszon belül), ha igen akkor nem kizárt, hogy valamelyik variáns adaptálható erre a processzorra is, de valószínűleg nem kis fejtörés csupa float művelettel implementálni.

Mindenesetre komoly régészeti kutatást igényelne kideríteni, hogy valójában melyik is volt az első CPU architektúra, amelyik sebezhető volt. Az biztos, hogy ez a történet jóval 25 évvel ezelőttre nyúlik vissza, és nem az Intel találta ki azokat a technikákat, amik előidézték.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Kizárni nem lehet, de nem tartom valószínűnek, hogy sikerülne.

A legelső gép, ami oooe-t tudott, az az 1964-es CDC 6600 volt. A legelső gép ami branch-predictiont, az az 1961-es IBM 7030. Az IBM először a Model 91-ben használt oooe-t, (de ugyanúgy, ahogy a POWER1-ben, itt is FPIS-only), viszont itt nem volt branch-prediction, azt a '85-ös 3090-esig "pihentette" a cég a túl magas BMR-time miatt. Ugyan konkrétan a 3090-esnél sehol nem említik az oooe-t, viszont mivel a 3090 a Model 91 "leszármazottja" (360->370->3090) és arról egy szó sem esik, hogy az oooe-t is "pihentették" volna, így valószínűsíthető, hogy az IBM 3090 az első gép, ahol ez a két technológia először volt együtt alkalmazva. (Viszont ennek megfelelően az oooe itt is FPIS-only kell, hogy legyen.) Az már más kérdés, hogy a 3090 valószínűleg nem Spectre érzékeny.

Azt senki nem állította, hogy az intel találta ki ezeket a technológiákat. Ahogy azt sem, hogy csak ők voltak Spectre érzékenyek. Az viszont tény, hogy az intelt messze több bug érinti, mint a többi vendort. Theo de Raadt már 2007-ben figyelmeztetett arra, hogy egyre több és egyre súlyosabb bugot fognak a Core 2-esekben, amiket nem lehet orvosolni, csak "workaroundolni".
Ami még érdekes, hogy az AMD 2006 első negyedévében már beérte az intelt piaci részesedésben, de a következő negyedévben az intel hirtelen "kilőtt". Az ominózus C2 arch, ahol ez a "sloppy work slope" elkezdődött, pont 2006 második negyedévében jött ki. Ez volt az intel válasza az AMD térnyerésére. Egyszóval az intel, hogy felgyorsítsa a CPU-it és kiüthesse az AMD-t, durván elkezdett taknyolni és ennek az eredménye az a rengeteg bug, amit manapság az intel CPU-kban fognak és nem a majd' mindenkit érintő Spectre-ről beszélünk: a bugok többsége intel-specifikus és nem a technológia az oka, hanem a csapnivaló kivitelezés.
Az intel a profit érdekében egyre silányabb munkát végez.

Hát ennek alaposan utánamentél. :)

Azt senki nem állította, hogy az intel találta ki ezeket a technológiákat. Ahogy azt sem, hogy csak ők voltak Spectre érzékenyek.
Az a baj, hogy de. Mármint nem hivatalosan, de fórumok (többnyire prohardver, hwsw, de olyan helyeken is mint anandtech) tele vannak informálatlan, de sommás megjegyzésekkel, hogy ezeket a sebezhetőségeket az Intel "rakta bele" a processzorba, néhányan tovább is mennek, "hogy a régi gépek lecserélésére kényszerítse a zembereket", "hogy az újabb processzorokat is el lehessen adni valamivel" stb.

A fenti hozzászólás ez volt "ennek a mindenek feletti teljesitmenyhajszolasi kenyszernek lett a mellektermeke a spectre/meltdown/stb, nem?". Ugyan nem az általam emlegetett szemellenzős kategória, de azt érezni belőle, mitha ezek sebezhetőségek a mostani/közelmúltbeli teljesítményversenynek lennének a következményei. Na erre éreztem indokoltnak reflektálni.

A 2006-os sloppy work slope egy bonyolultabb sztori. A Core2 egy elég viharos korszak eredményeképpen született az Intelnél. Lényegében 2004-2005 környékén egy durva belső rivalizálás alakult ki a Netburst-vonalért felelős szervezeti egységek és a mobil Pentium M-vonalat vivő (lényegesen kisebb) R&D között. A Netburst-ös részleg vezetői már rég tudták, hogy zsákutca a termékük, de hosszú ideig sunnyogtak és hitegették az igazgatóságot és a részvényeseket, hogy "majd a következő gyártási node-on megjön a várt áttörés". Ez volt a hírhedt Prescott/Presler korszak. Eközben konkrétan jogilag fenyegették az alaplapgyártókat, hogy ne dobjanak piacra olyan desktop alaplapot, ami mobil processzort tud fogadni, pedig piaci igény volt rá, prototípusok is készültek. 2006 év elején vált tarthatatlanná a helyzet (igen, nyilván az Athlon64 x2 piaci nyomása komoly szerepet játszott benne), akkor csapott az asztalra az igazgatóság, gyakorlatilag törölték a teljes termékskálát, törölték a roadmap-et, utcára raktak kb 1000 középvezetőt, és a másik R&D kapott fél évet, hogy az akkori mobil Core Duo-ból kiindulva hirtelen kijöjjenek az új desktop termékcsaláddal. Ez lett a Core2, nem véletlenül annyi erratával, amennyivel. Akkoriban én is olvasgattam ilyesmiket, valóban nem volt kicsi a lista.

2006 után szerintem inkább pozitív változások álltak be az Intelnél. Előtte kb lehetetlen volt normális dokumentációt szerezni a chipsetekről. Főleg az integrált grafikus vezérlők voltak problémásak a xorg-os driverek gyakorlatilag totál guessworkön alapultak. Ilyen notebookom volt akkoriban (asszem 855-ös) emlékszem VESA BIOS patchelésre és egyéb rémségekre, hogy egyáltalán natív felbontású képet adjon a notebook kijelzőjén. Ahhoz, hogy egyszerre működjön a notebook képernyője a külső VGA-val, egészen elképesztő fekete-mágia kellett. Ehhez képest 2006 után az Intelnél elkezdtek neves open source fejlesztőket felvenni, kontributálni kernelbe, xorg-ba, mesa-ba stb a korábbi szigorúan zárkózott hozzáállásuk teljesen megfordult.

Szerintem az Intel mostani problémái inkább a Krzanich regnálásához köthetőek. Nemcsak, hogy nem reagáltak arra, hogy az akadémiai szféra szépen fokozatosan haladt előre a különféle mikroarchitekturális sebezhetőségek kihasználhatóságával (nem a meltdown volt az első, csak kb az szólt a legnagyobbat), hanem konkrétan az egesz CPU tervezési vonal mintha leállt volna. A Skylake projekt még ki tudott futni, nyilván az még Krzanich CEO-sága előtt/legelején indult, de azóta kb ugyanazt adják ki minimális ráncfelvarrással. És láthatóan most nincs kéznél fél év alatt élesíthető B tervük.

Viszont, ha már errata, hadd ekézzem az AMD is. Én örültem volna, ha a Ryzen 1 "csak" annyi problémával jön ki, mint anno a Core2. Valószínűleg most nem i7-em lenne. Amikor állt a bál a "performance marginality issue"-val - sokszálú terhelésnél random segfault - hónapok kellettek, hogy a userek panaszai után egyáltalán elismerjék a probléma létezését. Gyakorlatilag amíg a sajtó nem kapta fel, addig le se szarták. De voltak machine check exception-ös random reboot problémáik, Matthew Dillon nyomozott misztikus stack kezelési problémákat, az RdRand néha elfelejtett random számokat visszaadni (ennek van némi security implikációja) stb. Ezen a ponton, hónapokkal a release után, konkrétan _semmilyen_ publikált erratájuk nem volt. Egy teljes évvel a release után adták ki először: https://support.amd.com/TechDocs/55449_Fam_17h_M_00h-0Fh_Rev_Guide.pdf. AFAIK azóta sincs újabb, a fent felsorolt problémák viszont említve sincsenek benne.
--
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

> Az a baj, hogy de. Mármint nem hivatalosan, de fórumok (többnyire prohardver, hwsw, de olyan helyeken is mint anandtech) tele vannak informálatlan, de sommás megjegyzésekkel, hogy ezeket a sebezhetőségeket az Intel "rakta bele" a processzorba, néhányan tovább is mennek, "hogy a régi gépek lecserélésére kényszerítse a zembereket", "hogy az újabb processzorokat is el lehessen adni valamivel" stb.

Azért lássuk be: az intel ME sérülékenységei után (sőt, továbbmegyek: maga az intel ME után), meg az RDRAND után azért ez nem lenne ennyire meglepő.

> A fenti hozzászólás ez volt "ennek a mindenek feletti teljesitmenyhajszolasi kenyszernek lett a mellektermeke a spectre/meltdown/stb, nem?". Ugyan nem az általam emlegetett szemellenzős kategória, de azt érezni belőle, mitha ezek sebezhetőségek a mostani/közelmúltbeli teljesítményversenynek lennének a következményei. Na erre éreztem indokoltnak reflektálni.

Nyilván nem mind ennek az eredménye, de elég sok bug van, ami ennek volt az eredménye.

> A 2006-os sloppy work slope egy bonyolultabb sztori. A Core2 egy elég viharos korszak eredményeképpen született az Intelnél. Lényegében 2004-2005 környékén egy durva belső rivalizálás alakult ki a Netburst-vonalért felelős szervezeti egységek és a mobil Pentium M-vonalat vivő (lényegesen kisebb) R&D között. A Netburst-ös részleg vezetői már rég tudták, hogy zsákutca a termékük, de hosszú ideig sunnyogtak és hitegették az igazgatóságot és a részvényeseket, hogy "majd a következő gyártási node-on megjön a várt áttörés". Ez volt a hírhedt Prescott/Presler korszak. Eközben konkrétan jogilag fenyegették az alaplapgyártókat, hogy ne dobjanak piacra olyan desktop alaplapot, ami mobil processzort tud fogadni, pedig piaci igény volt rá, prototípusok is készültek. 2006 év elején vált tarthatatlanná a helyzet (igen, nyilván az Athlon64 x2 piaci nyomása komoly szerepet játszott benne), akkor csapott az asztalra az igazgatóság, gyakorlatilag törölték a teljes termékskálát, törölték a roadmap-et, utcára raktak kb 1000 középvezetőt, és a másik R&D kapott fél évet, hogy az akkori mobil Core Duo-ból kiindulva hirtelen kijöjjenek az új desktop termékcsaláddal. Ez lett a Core2, nem véletlenül annyi erratával, amennyivel. Akkoriban én is olvasgattam ilyesmiket, valóban nem volt kicsi a lista.

Elhiszem, már csak azért is, mert ez nemhogy cáfolná, de megerősíti a fentebbi állításaimat.

> 2006 után szerintem inkább pozitív változások álltak be az Intelnél. Előtte kb lehetetlen volt normális dokumentációt szerezni a chipsetekről. Főleg az integrált grafikus vezérlők voltak problémásak a xorg-os driverek gyakorlatilag totál guessworkön alapultak. Ilyen notebookom volt akkoriban (asszem 855-ös) emlékszem VESA BIOS patchelésre és egyéb rémségekre, hogy egyáltalán natív felbontású képet adjon a notebook kijelzőjén. Ahhoz, hogy egyszerre működjön a notebook képernyője a külső VGA-val, egészen elképesztő fekete-mágia kellett. Ehhez képest 2006 után az Intelnél elkezdtek neves open source fejlesztőket felvenni, kontributálni kernelbe, xorg-ba, mesa-ba stb a korábbi szigorúan zárkózott hozzáállásuk teljesen megfordult.

Hát erre speciel már nem emlékszem, de ha így is volt, manapság inkább arra emlékszik az ember, hogy az intel alkalmazásában álló trollok sikeresen kirugdalták a Linux-ból az RDRAND-függő /dev/random-ot - és ezzel egy backdoor implementálását - megakadályozó Ted T'so-t.

> Viszont, ha már errata, hadd ekézzem az AMD is.

Nyugodtan, a fail, az fail, mindegy ki követi el. Viszont nem a felsoroltak elhárítására, de annyit hozzáfűznék, hogy az AMD szarságai nem mentesítik az intelt semmi alól sem. Az nem mentség, hogy "a másik is".

2017.04. Ekkor vettem egy AMD Ryzen 1500X CPU-t. Azért az árért amennyibe került, akkor egy Intel Core i5 7400-at tudtam volna venni. Annál bő 40%-al erősebb.
Hiba nélkül működik, semmilyen problémám nincs vele.

Amúgy volt Athlon XP-m anno, egy 1900+, barton maggal, feszemelés nélkül ment 2220 MHz-en, 3+ GHZ-es P4nél gyorsabb volt. Azóta is egyetlen asztali gépemben volt Intel cpu, ár érték arányban mindig annyival jobb volt az AMD, nem érte meg az Intel akkori sebességelőnye.

---
A Linux nem ingyenes. Meg kell fizetni a tanulópénzt.
Az emberek 66 százaléka nem tud számolni! Gondoljatok bele, ez majdnem a fele!!
Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

Én mindenkinél okosabb voltam: már akkor AMD-t vettem, amikor még nem is érte meg!

Kb. így :). Sosem váltottam. Télen még a 8350-el fűtök.
Az elsődleges, saját gépemben utoljára 386DX-25 volt az Intel-től.

"Télen még a 8350-el fűtök."
Nyáron is :Đ

És mint hűséges névtelen támogatója a cégnek, jutalmad az lehet, hogy most láthatod ahogy az egyszer underdog most felemelkedik. Milyen érzés?

nem kell nevtelenul tamogatni: reszvenyt kell venni :-)

Most már nem olyan vásár, mint $2 alatt.

igen, 11-en biztos szar lehetett venni, csak megharomszorozodott :(((

Pontosan így tettem magam is. Biztos, h lassabb volt, de ár/teljesítményben jobb. Most is ryzen 5 2600-am van, bejött.

Intel meg, hát minek is fejlesztett volna? Nem volt konkurencia. A hibák pedig nem láttak napvilágot, minek költöttek volna javításra?

Igaz még, hogy az Intelnek van nyílt Linuxos drivere az HD Graphics-hez és nem kell külön olajkályhát a gépbe rakni és zárt driverrel szopni? Az AMD hogy áll ebből a szempontból?

Így: https://hup.hu/node/164960

--
A főnököm mindig megtartja amit ígér, ha pénzt ígér azt is!

Elvileg igaz. Nálam eddig probléma mentes volt, de 2 hete befürödtem ubuntu 18.04 alatt egy HD Graphics 510-el. A videó lejátszások alatt megjelent 2 csík a monitoron. Olyan volt mintha az időt mutatná egy analóg óra, kb. negyed 12 volt rajta mindig. Wayland alatt nem jelentkezett, de az meg munkára használhatatlan állapotú volt. A vége az lett, hogy felfrissítettem 19.04-re. A hiba eltűnt, de itt meg időnként meghülyült és 5-10 másodperc tétlenség után kikapcsolta a monitort. Így most Wayland-al használom és működik gond nélkül. Majd akkor leszek bajba ha kitolnak valami bugos gnome frissítést vagy extensiont, mert nincs gnome restart. A munkamenet elvesztése meg elég fájó számomra.
A másik kérdésedre a válasz engem is érdekelne.
Pl. ezzel:
https://www.amd.com/en/products/apu/amd-ryzen-5-3400g
mire lehetne számítani, mert rettegek az AMD-töl GPU terén.

~4.5 óta van amdgpu driver. Ez benne linuxban, AMD frissítgeti, amennyire látom mennek vele az integrált GPU-k is.

Driver van. Doksi nincs.
Intelnel van dokis is.

AMD CPU dokumentált, chipset nem.
Intel chipset dokumentált.


Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Vegyesfelvágott.

Pl a Ryzen 2400G elég simán ment, a 2200G viszont sokáig használhatatlanul instabil volt. Azért is érthetetlen, mert a kettő totál ugyanaz a hardver, csak az előbbiben 11 GPU execution unit van engedélyezve, az utóbbiban csak 8. Nem követtem, hogy végül megoldódott-e a probléma, de az biztos, hogy a megjelenés után még hónapokig nem volt megoldás.

Ehhez képest az Intel egy új iGPU megjelenése előtt fél-egy évvel már nyomja be a patcheket a kernelbe, mire hivatalosan megvásárolható, már elég jól ki van kupálva.

Hasonló volt a CPU-oldalon most az RdRand -1-eket ad vissza issue, ami miatt az új Ryzen 3000-es szérián kb semmi disztro nem tudott bootolni amiben systemd-volt (kiváncsi lennék az AMD-nél a QA-ra). Ráadásul ez nem volt újdonság a korábbi Ryzenekben is előjött már suspend után, akkor az AMD nem érezte úgy, hogy rá kéne mozdulni a problémára. Most már muszáj volt, asszem tegnap adtak ki rá AGESA update-et, kérdés mennyi idő alatt csorog le az alaplapgyártókhoz.

Szóval az AMD-nek van még mit javulnia a Linux support téren.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Köszi.
Volt régen egy AMD videókártyám. Hol a nyílt driverrel hol a zárttal volt jó, végül már egyikkel sem volt tökéletes. Azóta csak intel kártyám van. Vonzó az AMD de nagyon jónak kell majd lennie, hogy váltsak.

AMD-vel mindig csak szoptam Linux alatt: vagy volt zárt driver, vagy nem, és ha volt, akkor ha nem fagyott, akkor lassú volt. De aláírom hogy ez már régen volt (10+ év).

--
arch,ubuntu,windows,android
zbook/elitebook/rpi3/motog4_athene

Első ránézésre szuper, csak amikor jön az a probléma, hogy bár AMD kicsit olcsóbb, de vga az nincs benne, és 25-től kezdődik a nem teljesen ipari hulladék diszkrét vga, aminél kicsit drágábban van jobb, aminél megint kicsit drágábban van még jobb, és általában azon veszem észre magam, hogy programozásra 50+ ezres vga-val szerelt configokat nézegetek, mert retkes amd spúr paraszt volt berakni a procijaiba valami tök alapszintűt.

Abszolút, de nem tudom miért, nem fér bele? Mert a 3400G-ben van GPU, logikus lenne, hogy raknak a többibe is valami teljesen alapszintűt... Kár érte

Egy ok lehet, hogy üti az ECC RAM támogatást. Botor módon felültem annak, hogy a Ryzen széria full ECC-s, így otthoni szervert 2400G alapra terveztem, aztán szembesültem vele hogy bár ugyanaz a RAM ment a 2600X mellett ECC-vel, a 2400G-n nem. (Van a 2400G Pro, amiről utólag keresve szereztem tudomást, és itthon nem találtam kapni, ami elvileg tudná az ECC-t és integrált GPU-t, de látni nem láttam.)

Ez inkabb uzletpolitikai dontes, semmint technologiai limit. A g-s cpu-k korabbi generaciosak, gyakorlatilag low-end procik, ami eleve totalis agyfasz, tekintve, hogy annnak idejen az ati felvasarlasakor az volt a nagy igeret, hogy milyen jo lesz majd, egy chipben lesz minden.

Is.

Az, hogy a G-s CPU-k le vannak maradva, leginkább annak köszönhető, hogy az AMD sokkal kisebb cég, kevesebb fejlesztési erőforrással ezért nincs erőforrásuk a teljes termékskálát egy lépésben kiadni, eltolt kiadási ciklust kell csinálniuk. Amiért viszont valóban jár a páros lábbal seggberúgás a marketingeseknek, az a átverős számozás. (BTW a szomorú az, hogy valószínűleg működik, sok user megelégszik annyival, hogy nekem a 3000-es van, tehát az amelyikről mostanában cikkeznek, a "legjobb").

A technológiai limitről annyit, hogy nézd meg a die shotot, mekkora részét foglalja el a GPU (+multimedia, +display engine): https://en.wikichip.org/wiki/amd/microarchitectures/zen#APU. Ebből a jobb szélen levő shader execution unitok számát lehetne csökkenteni, ha elég lenne lassabb 3D, de a többi fixfunkciós körítés nem nagyon skálázható le. Szerintem logikus, hogy a 8 magosokba nem próbálnak cipőkanalazni valami hycomat GPU-t. Sok Inteles brand gépet (HP, Dell) láttam, amiben hiába volt ott az Intel prociba integrált GPU-ja, azért gyárilag csak beraktak valami low-end Radeont is.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Botor módon felültem annak, hogy a Ryzen széria full ECC-s,
Mert sosem állította az AMD, hogy az, csak a sajtó és a fanboy-ok terjesztették így. Az AMD annyit mondott, hogy "nem tiltják le" az ECC-t, de garanciát sem vállalnak rá, hogy működik, csak az EPYC szériában. Az sem kizárt, hogy csak a konkrét példányoddal nem működött, de másik 2400G-vel ment volna. Ez sajnos lutri.

Amennyire én tudom a Pro változatnál sem garantált feature az ECC. A 'Pro' security feature-ökben különbözik illetve ez 'LTS' változat, amit még sok évig garantáltan tudnak szállítani OEM-eknek.

A Raven Ridge (Ryzen G/Athlon GE) die shoton egyérteleműen látszik, hogy fizikailag ki van építve az ECC támogatás: https://en.wikichip.org/wiki/amd/microarchitectures/zen#APU a memory controller dobozban a nagyobbfajta fényes blokkokból (ezek egyenként 8-bites adat buszmeghajtó csoportok) összesen 2x9 darab van. Nem bizonyított, de feltételezhető, hogy harvesteletőre tervezték meg, hogy ha bármelyik blokk gyártási hibás, akkor pár eFuse kiégetésével ki tudják kötni és a helyére tudják kötni a 9. tartalék blokkot. Ezzel beáldozták az ECC supportot (ami a userek 99.9%-át nem érdekli), de megmentettek egy egyébként selejt IC-t.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!