Egy rémesen egyszerű kérdésem van - hátha van tapasztalata ezzel kapcsolatban.
Egy viszonylag olcsó szünetmentes tápegység nem szinuszjelet generál, hanem egyszerű négyszögjelet. Ez jónéhány eszköz működésén észrevehető. Egy hangfal búg, az LCD tévé tápja kerreg, az asztali ventilátor lassabban forog - valószínűsíthető, hogy ez az állapot jót tesz az egészségüknek - de amihez tervezték (pc/monitor) azok tökéletesen működnek.
Viszont nem tudom mi van a kis adapterekkel. Ők is olyan kis kapcsolóüzemű tápegységek, amik fel vannak készítve az ilyen bestiákra? Például kommersz tplink router, switch, mobiltöltő.
Ez a kérdésem onnan is indult, hogy szüleimnél nagyon fain, hogy van optikai digis internet - de az áramszolgáltatás az utóbbi időkben olyan botrányosan ingadozó, hogy a merevlemezes kis egységek folyton folyvást crash-elnek néhány naponta a félfázis és elmegy-visszajön-elmegy-visszajön áramingadozások miatt.
Így evidens lenne beröffenteni egy szünetmentest, a problémák megoldódnának - de nem szeretném, ha a négyszögjeles szünetmentes megölné a mögötte lévő kis eszközök adaptereit.
Szóval kérdés a következő:
Urban legend, vagy tényleg képes a négyszögjeles szünetmentes meggyilkolni a mögötte lévő kis adaptereket? Vagy inkább az a rizikó, hogy nem az adaptert öli meg hanem a táp mögötti elektronikát, mert kicsi a buffer kondi és nem lesz egyenletes a szolgáltatott kisfeszültségű egyenáram?
Hozzászólások
Offtopic helyett van egy olyan -> Kapcsolodó szakterületek -> Elektronika.
"Egy viszonylag olcsó szünetmentes tápegység" -> nemvéltelneül kerülnek ezek keményen 20 eft-feletti összegbe.
A tápok jellemzően úgy indítanak hogy egyenirányítunk, nagy baj nem lehet belőle.
Az ventilatort szerintem ne kosd ra, mert nem annyira jo neki a negyszog.
Dugasztapoknal okolszabalynak talan jo, hogy ha konnyu, akkor kapcsolouzemu, es mehet. A nehezek trafosok, ott a tekercsek tulmelegedeset tudja hosszabb tavon okozni.
Egyebkent ha csak nehany masodpercet kell athidalni, akkor _szerintem_ nagy baj nem lehet, villanymotoron kivul barmit ra lehet kotni.
Óó, tehát akkor trafósoknál jelentkezik ez, ami rémlett valahonnan, hogy kár tud keletkezni.
Máskülönben igen, néhány mp-ről, vagy csak annak töredékéről van szó - én magam láttam valamelyik hétvégén áramingadozást - a lámpa csak pislákolt egy kicsit, de a tévé és a beltéri box ki is kapcsolódott.
---------------------------------------
Devmeme - fejlesztői pillanatok
Pedig pont az utóbbiakban van kapcsolóüzemű táp. De ha a lámpa pislákolni tudott (klasszikus égő?) akkor lehet túl nagy az áthidalási idő.
Trafó, motor, keringetőszivattyú nem szereti annyira, ahogy feljebb is írta a kolléga.
Nem ventilátort vagy motort akarok megtámogatni- csak kis adapteres eszköszöket, mint digitális TV beltéri egység, raspi adaptere + router (és talán a tévé esetleg villám ellen - a tv adás és az internet is optikán megy be).
Itt Miskolcon is 1-2x előfordult nálam, hogy a lámpa (energiatakarékos, nem hagyományos, de nem is led) pislákolt és néhány mp-re becsippant a saját szünetmentesem. Nem tudom mit reagált volna rá a desktop, mert az rajta van, router meg nálam lényegében egy HP microserver ami ugyanúgy ugyanazon a szünetmentesen van.
---------------------------------------
Devmeme - fejlesztői pillanatok
Egy Cyberpower BS650E-ről megy vagy 3 éve (előtte Internet rádió meg más apróság volt rajta) a Synology NAS (12V-os táp), a Mikrotik router, újabban egy GPON bridge meg egy kábeltévés adapter. Nincs semmi gond, meg sem nyekkennek áramszünetkor. Ezért tartom furának hogy nálad igen, teszteld egy kicsit.
Nemnem, félreértés ne essék. Én külön háztartásban élek - előbb a saját szünetmentesemet hoztam fel, amire csak pc-k és egy monitor van dugva és itt minden rendben, rendeltetésszerűen működik.
Az issú meg otthon szüleimnél van most a műszaki kütyükkel, ahol nincs szünetmentes. Mivel mostanában 3-4 naponta kell teamviewer-en faterom gépéről fsck-zni a beltéri egység HDD-jét így most már elkezdtem gondolkozni abban, hogy jobb volna megvédeni a berendezéseket az ilyen szituációktól.
---------------------------------------
Devmeme - fejlesztői pillanatok
Nekem minden cucc, amiben valamilyen filesystem van (mindegy hogy hdd vagy flash) szünetmentesen ül.
Router, NAS, rpi, konzol stb. Túlfeszültség ellen is véd (bár a vízbül nem veszi ki a zokszigént).
A trafó a változást viszi át a szekunder oldalra!
Ideális négyszögjel esetén ez végtelen!
Azaz a másik oldalon ekkora lesz az indukált feszültség!
Persze ez az ideális eset de a valóság sem sokkal jobb!
Kapcsoló üzemű tápok:
egyenirányit - megszaggat saját nagyobb frekvenciával!
igy kicsi lehet a trafó
tranfó
egyenirányító
és kész az egyenáram.
A négyszög jel tartalmazza az alap frekvenciát és a páratlan számú felharmonikusait!
Ezek megjelenhetnek az audio rendszerekben!
Fourier sorfejtés!
Gabi
Ja és a PFC-s tápegység és a gagyi szünetmentes sem szokták szeretni egymást!
Egyes tápok igen (valami Delta beles Chieftec volt mintha). Nem tesztelték akkor le rendesen. 99%-uk viszont jól megy.
Nem túl nagy darabszámon van statisztikám, egy pár alkalommal már megettem ezt a kefét!
Ráadásul értelmezhetetlen hibákat produkáltak:
- újraindult napi több alkalommal a gép (tápcsere után...)
- hálózati dolgai nem mentek
"A trafó a változást viszi át a szekunder oldalra!
Ideális négyszögjel esetén ez végtelen!"
Ezt kifejtenéd bővebben?
A szekunder oldalon a primer oldal deriváltja jelenik meg!
Ez egy négyszög jel esetén az átmeneteknél végtelen a konstans részen nulla!
Tű impulzus!
Szinusz esetén egy másik szinusz jel csak 90 fokkal késik!
A felkiáltójel nem teszi igazzá a mondandónkat :)
Kevesebb felkiáltójel, több tudás :)
Az egyszerű, egy primer tekerccsel és egy szekunder tekerccsel rendelkező transzformátor már deriválni is tud? Hogy mik vannak!?!? Az én időmben a trafók még butábbak voltak, azok még nem tudtak deriválni :) Akkor még "bement" a szinusz, "kijött" a szinusz.
Javaslom, hogy még most nézz utána a témának, különben itt többen fetrengeni fognak a röhögéstől :)
Igazad van!
Matematikailag milyen műveletnek felel meg?
Ez egy idealizált eset.
Szeretném megtanulni hogyan működik a transzformátor!
Magyarázd már el - légy szíves - milyen összefüggés van a primer jel
alakja és a szekunder jel alakja között.
Röviden!
Ez milyen problémát okoz szinuszos jel helyett négyszög jelet alkalmazva?
Igaza van pedig a kollégának.
- egy villamosmérnök.
Hagyd neki is igaza van egy idealizált esetet irtam le elnagyoltan és
a mi mihez képest részt (mértékegységeket) teljesen kihagytam!
Kaptam én már ezért a pofámra ne akarjak gyorsan(felületesen!) magyarázni,
nem ismerve a háttér tudást vagy egyáltalán minek koptatom a billentyűzetet!
A felkiáltó jel pedig valóban egy rossz beidegződés!
Bocs ha ezzel is megsértettem több embert.
Khm... nincs igaza. Nagyon nincs. Gondolkodj, ne kapkodj!
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
A fő kérdést illetően a lényeg egyértelmű: ne akarjunk egy hálózati trafót se négyszögjellel működtetni, nem egészséges. (50Hz-re tervezett trafót)
Kapcsolóüzemű tápoknak mindegy, talán még jobb is mint a szinusz, mivel simább egyenáram lesz belőle graetz-híd után.
Egyébként az "online" szünetmentesek szinuszos feszültséget adnak ki, igaz drágábbak is.
Én ilyen sommás véleményt nem merek megfogalmazni. Biztosan azzal kezdeném, hogy kiszámolnám, hol megy telítésbe a mag, illetve mekkora lesz a mágnesező áram effektív értéke. Ha ezzel meglennék, már tudnék bármit mondani arról, hogy szabad, vagy nem, s ha igen, esetlegesen milyen feltételek, korlátok betartása esetén.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
A szekunder tekercsben a feszültséget a mágneses mező VÁLTOZÁSA indukálja. Ami (ideális) négyszögjelnél végtelen - nulla - végtelen (dirac-delta). Ezt egyetlen vasmag sem fogja bírni, persze találhatsz olyan paramétertartományt ahol jó nagy veszteség mellett akár működőképes is lehet, de a szinusznál kíméletesebb változás nincs a váltóáramban. Plusz számolni kell a primer tekercsen fellépő önindukcióval, ami ilyen ki-be kapcsolásoknál (négyszögjel) elég jelentős, komoly túlfeszültség tüskéket küldhet vissza a hálózat felé.
Ez igaz, de kérlek, olvasd el a hozzászólásaimat ebben a topic-ban. Ott tévedtek mindketten, hogy keveritek a feszültséget az árammal. Azért nem lesz dirac delta a feszültség, mert négyszög feszültség bemenet esetén ennek integrálja lesz a fluxus. Ennek a deriváltjával lesz arányos a kimeneti feszültség, de mivel ez az inverz függvénye az előbbi integrálásnak, így a kimeneti feszültség jelalakja éppen olyan lesz, mint a bemeneti feszültségé.
A másik dolog, ami miatt ez nem lehet, az az, hogy önellentmondásra vezetne: rákapcsolsz valamilen feszültséget a tekercsre, s abban nem az a feszültség indukálódik, amit rákapcsoltál? Tehát akkor van valamekkora feszültség a tekercs kapcsai között, de mégsem akkora feszültség van ott? Szóval érted, mi az elképzeléssel a baj...
Nyilván olyan fluxusnak kell létrejönnie a magban, hogy az éppen azt a feszültséget indukálja minden időpillanatban, amit a tekercsre kapcsoltál, hiszen feszültség kényszert alkalmazol.
Mondok hasonlatot. Van egy külső gerjesztésű egyenáramú villamosgéped. Az armatúra feszültsége konstans, ehhez tartozik valamekkora fordulatszám. Akkora, hogy az armatúrában indukált feszültség egyensúlyt tart a tápláló feszültséggel.
Csökkentem a gerjesztés áramát, így csökkentem a mágneses teret, amelyben forog a forgórész. Mi történik? Csökken a gép fordulatszáma? Fenét! Nőni fog, hiszen a kisebb mágneses mezőben nagyobb fordulatszám esetén tud akkora feszültség indukálódni, mint amekkora a kapcsaira van kapcsolva.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Ez így van, ha teljesen lekapcsolod az állórész gerjesztését (vagy bármilyen okból megszűnik ott az áram, pl szakadás) a forgórész addig gyorsul amíg szét nem repül.
Nem is használnak sok helyen ilyen motorokat inkább sorbakötik a forgórésszel (soros egyenáramú motor, pl. régi trolik).
Viszont ennek nem sok köze van ahhoz hogy egy vasmag mekkora fluxus-változást bír el adott időegység alatt. Telítődés után nem fogod visszakapni a szek. kimeneten a primer fesz. pontos jelalakját.
Ne érts félre nem kötekedni akarok, és úgy látom eléggé otthon vagy a témában, respekt.
Természetesen, miután telít a mag, akkor baj van. Egyfelől, ha szupravezetők a tekercsek, maradhat a jelalak, legfeljebb az áram száll el az egekbe. Valóságos tekercsnél is hirtelen megnő az áram, de már nem elhanyagolható feszültség esik a tekercs ellenállásán a nagy áram hatására, így az indukált feszültség hirtelen le fog esni.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Ez legfeljebb egy rövidre zárt kimenetű trafó esetén lenne közelítőleg igaz, ha nulla lenne a szórási induktivitás.
Egy valódi trafónál sokkal inkább a szekunder oldalon is négyszög jel szerűség fog megjelenni.
A trafókkal nem a hullámforma a baj általában, hanem hogy annyira kioptimalizálják a vasmagot, amennyire csak lehet.
Egy 60 Hz-es trafó 50 Hz-en durván melegedni fog, mert telítésbe megy a vasmag! Négyszög kimenetű inverterrel hasonló dolog történhet.
Konkrét mérést linkelve:
http://www.uni-miskolc.hu/~elkeben/TDK_EB_BK_2015.pdf
Van benne négyszög jel áteresztve transzformátoron.
Értelem szerűen ez egy idealizált eset, amit próbáltam leírni,
de a probléma megértéséhez elegendő - én azt gondolom!
Lehet ilyenekbe is bele menni:
http://www.omikk.bme.hu:8080/cikkadat/bitstream/123456789/946/1/2003.05…
Nem, nem elegendő, és a linkelni tudás sem egyenlő a tudással.
Ami a linken van, na pont NEM ilyen egy transzformátor. Persze, amit ők tekertek, és így sikerült, az lehet kb. ilyen.
De egy valós trafóban ott a szórási induktivitás (ami a modellből hiányzik), és annak az impedanciája általában 10x-100x akkora, mint a tekercs ohmos ellenállása.
Ez pedig hatalmas különbség.
Mert OK, hogy a szekunder feszültség az "derivált", de nem a primer feszültségé, hanem a primer áramé!! Azt meg gondolom sejted, hogy egy tekercsen egy négyszög feszültség nem négyszög áramot fog hajtani.
Hülye vagyok!
Nem értek hozzá!
Bocsánat a szándékért is, meg hogy egyáltalán írtam bármit.
Nem fogalmaznék ennyire erősen!
Viszont a Lúdas Matyi főszerkesztőjét páros lábbal rúgnám ki, s a helyére ültetnélek!
Az első linkelt cikk roppant tanulságos!
Címe: Villamos ív előállító berendezés tervezése és szimulációja
Lényege: Összekeverik a nagyfeszültségű kisülést a villamos ívvel. :)
De a kedvencem: ... azonban az illesztett ellenállások és kondenzátorok értéke jóval másabb.
:D
A többi igaz! Nyilvánvalóan a 27,35H szekunder induktivitású transzformátor közelíti az ideális transzformátort!
Nem az a baj, hogy írtál bármit is, hanem az, hogy látszik, vannak részinformációid a dologról, de felületesen tekintettél a problémára, nem gondoltad azt végig, s máris írni kezdtél. Így meg jó nagy zöldség lett belőle.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Néztem az első linkedet. A félreértés abból adódik, hogy ott viszonylag nagy belső ellenállásról történik a táplálás. Tehát a csalás ott van, hogy nem a transzformátor primer feszültségét vizsgáljuk, hanem egy azzal sorba kötött ellenállás előtti feszültséget. Ennek az a következménye, hogy a növekvő áram növekvő feszültséget ejt az ellenálláson, s már a primer oldalon exponenciálisan csökkenő feszültség lesz:
T = L/R, u(t)=U0*e-t/T, t>0.
Ennek megfelelően a szekunder oldalon is. Ennek az esetnek egy szélsőséges változata az lenne, ha végtelen ellenálláson keresztül táplálnánk a transzformátort, tehát áramgenerátorosan. Viszont az u(t) = L*di/dt összefüggésnek megfelelően ez valóban differenciálná a bemeneti jelet. Igen ám, de ebben az esetben a bemeneti jel már nem feszültség, hanem áram.
Tehát továbbra is igaz, hogy a transzformátor kimeneti feszültségének jelalakja olyan lesz, mint a bemeneti feszültségének a jelalakja.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Ez nem egy trafó, hanem SOKKOLÓ!
Meg az a 30-50 dilettáns tervezési hiba is!
Kiscsákók összeraktak valamit és gondosan körbemérték. ;)
Ugyan világosan mérik, számolják a hibákat, de nem tűnik fel.
Ha valaki elolvassa, valószínüleg újraértelmezi a szakmát.
De azon sem csodálkozom, hogy valaki ezt elolvasva marhaságokat beszél.
Tudom, erre a csúsztatásra hívtam fel a figyelmet. :)
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Nagyon ombuccmanikus vagy ma! ;) (==Nem elég kemény.)
Ha valaki egy szót sem tud kínaiul - miközben folyékonyan kínaiul beszél - az csúsztatás? Persze így is lehet fogalmazni. :)
Felkínálok egy akciós lehetőséget: Magyarázd már el (no, jó, hazudhatsz is ;)) mi célt szolgál az 555-ök talpán az a (nagyfeszültségű) dióda! Nekem ehhez kevés a tudásom. :(
Fájdalmas, jobb, ha nem tudod. Először fordított polaritás elleni védelemnek szánták, aztán rájöttek, hogy az elkó attól még megdöglik. Ekkor beraktak rögtön a tápláláshoz egy soros diódát, persze a GND-n ott maradtak azok a diódák, amelyek eddig is ott voltak.
Amitől szörnyű, hogy így a dióda nyitófeszültsége meg az 555-ös alsó tranzisztorának szaturációs feszültsége magasabb lesz, mint a meghajtott tranzisztor bázis-emitter feszültsége, tehát a töltéshordozók gyors kihúzásának, a gyors kikapcsolásnak, így az alacsony disszipációnak lőttek. További gond, hogy a megemelt GND hőmérsékletfüggő - kb. -2.2 mV/K -, és ez szépen benne maradt az időzítést végző feszültségosztóban. Na, nem mintha ebben az alkalmazásban ennek lenne jelentősége, de akkor sem szép.
Egyébként a 4.4.2-es fejezetet olvasd ezzel kapcsolatban.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
A felkiáltójel! Nagyon! Kopik! Nálad! (Röviden: Vonja le!)
Attól, hogy minden sor végére felkiáltójelet írsz, még nem válik igazzá a mondanivalód. ;)
Valamit sejteni vélsz, de nem gondoltad azt végig elég alaposan. Ideális transzformátoron az ideális négyszög feszültség a szekunder oldalon is ideális négyszög feszültséget fog indukálni. Azért nem lesz a feszültség végtelen, mert a primer tekercs árama, s így a gerjesztése, s végső soron a vasmag fluxusa a bemeneti feszültség integráljával arányos mennyiség lesz, amely egy háromszög jel akkor, ha a feszültség négyszög. Ennek a hárömszög alakú fluxusnak a deriváltja újra négyszögjel lesz, ez indukálódik a szekunder tekercsben.
Amikor a változásról beszéltél, azt felejtetted ki, hogy előbb integrálódik a jel, s utána deriválódik, s ezek épp inverz függvények, így végeredményben minden marad úgy, ahogy volt.
Ebből logikailag az is következik, hogy az ideális transzformátor akár az egyenfeszültséget is át tudja vinni. Papír mindent elbír, ideális esetben ez így is van, de van néhány gyakorlati korlát: az egyik a vastelítés, tehát egyenfeszültség gerjesztésre a vas fluxusa a végtelenségig nőni szeretne, de ez a gyakorlatban nyilván nem lehetséges, a mag telítésbe fog menni. A másik korlát a réz, tehát a tekercs áramsűrűsége. Az egyenfeszültség indukálásához lineárisan növekvő áram kellene a végtelenségig, amely egyre nagyobb áramsűrűséget jelentene, ez fizikailag megint csak nem tartható.
Még egy dolog, ami miatt ezt meg lehetett volna sejteni. Ha autotranszformátorra kötnéd a négyszög feszültséget, s a szekunder oldalon - ami részben a primer is egyúttal - dirac delta feszültség indukálódna - tehát végtelen -, az önellentmondásra vezetne, hiszen közös a primer és a szekunder, de a primert nem dirac deltával hajtjuk meg.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Remélem nem kell mindenkitől személyesen bocsánatot kérnem a felkiáltó jelekért.
Bocs igen ez egy rossz beidegződés igyekszem!
Egyszerű kérdések:
Négyszög jelet kapcsolva a transzformátor primer oldalára milyen jel jelenik meg a szekunder oldalon?
Mondjuk csak egy ellenállással terhelve a transzformátort azaz milyen jelalak lesz az ellenálláson?
Ezt hogyan magyaráznád el valakinek akinek nem vagy tisztában az előmenetelével?
Négyszög jelet kapcsolva a transzformátor primer oldalára milyen jel jelenik meg a szekunder oldalon?
Négyszög jel.
Azért hozzáteszem, a kérdésfelvetés is hibás. Mi az, hogy jel? Feszültség vagy áram? Én arra az esetre válaszoltam, hogy feltételeztem, a „jel” itt feszültséget jelent.
Mondjuk csak egy ellenállással terhelve a transzformátort azaz milyen jelalak lesz az ellenálláson?
Ideális transzformátor esetén négyszög feszültség. Valóságos transzformátor esetén a szórási reaktancia - ha úgy tetszik, induktivitás - miatt ilyen:
T=Ls/(Rs+R), ahol Ls a szórási induktivitás, Rs a soros veszteségi ellenállás, R pedig a terhelő ellenállás, ekkor
u(t)=U0*R/(Rs+R)(1-e-t/T), t>0, t<T0/2, ahol T0 a periódusidő. Értelemszerűen 50 % kitöltésű négyszög jelről beszélünk, hiszen ha van DC komponens, akkor az áram divergens lesz. Abba most ne köss bele, hogy 50 %-tól eltérő kitöltéssel is lehet UAV=0 középértékű feszültséget csinálni, ha a pozitív és negatív amplitúdók különbözőek.
Ezt hogyan magyaráznád el valakinek akinek nem vagy tisztában az előmenetelével?
Ahogy fentebb tettem. ;)
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Az alábbi linken lévő ábra megmutatja, hogy szimmetrikus négyszögfeszültséget kapcsolva a primer oldalra milyen jelalakok jönnek létre a szekunder oldalon ohmos terhelés esetén (primer induktivitás függvényében): http://obrazki.elektroda.pl/7670976000_1379045438.png
10+ éve használok 2 szünetmentest (MGE Pulsar Ellipse 500 és APC Backups CS650) és vannak rajta ilyen apró tápok is.
Eddig egy Linksys táp makkant meg mögötte, de az már 8+ éves volt.
Amit viszont nem szeretnek a szünetmentesek: ha visszakapcsoláskor 5-7 db ilyen pici táp együtt van rajta. (Legalábbis nálam az MGE és az APC is azonnal túlterhelést jelez).
Érthető, hiszen a kondenzátorokat fel kell tölteni, szerencsétlenül ráadásul nagy feszültség meredekséggel, ami igen nagy áramot hoz létre.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Igen, én is erre gondoltam. Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy mekkora a peak ilyenkor.
Minden táp helyére képzelj el 4..5 Ohm terhelést.
Az időállandó <0,2ms. utána már nagyjából feltöltődtek a kondenzátorok.
Noh, erre én is felfigyeltem.
Most a switch, led lámpa adapter és még egy halom eszközt a szünetmentesre kötöttem és mikor teszteltem az én 350VA szünetmentesem is túlterhelést jelzett (pedig csak kb 50W terhelés volt rajta). Akkor jóllehet ezért.
Egyébként jó látni, hogy a szakik fent milyen jól összeröffentek egy kis szakmai vitára, csak ámulok és bámulok (érdekel, de nagyon minimális a tudásom villamosságtanból).
---------------------------------------
Devmeme - fejlesztői pillanatok
Modem, router, NAS mind 12V-ról megy, külön-külön adapterrel.
Szünetmentesítés ugye adja magát, egy elosztóba dugom az adaptereket, az elosztót meg az UPS-be.
Csak a többszöri oda-vissza áram konvertálgatás nem túl hatékony.
12V DC -t kiadó szünetmentes létezik egyáltalán gyárilag?
Avagy működhet egy normál szünetmentes úgy, hogy a DCAC konverter előtt megcsapolom a kimenetet?
Vagy hagyjam az egészet a fenébe, mert a kevéske járulékos előny miatt nem éri meg még gondolkozni se rajta.
pl PicoUPS:
http://www.mini-box.com/picoUPS-100-12V-DC-micro-UPS-system-battery-bac…
Vao
---------------------------------------
Devmeme - fejlesztői pillanatok
Nem rossz
30 USD, kb 9000 pénz
Kell még legalább:
Utángyárott notebook töltő 16V 4,5A 5000 HUF
7AH-s akksika 4000 HUF
Madzagok, dugókák, stb.
Egy huszasból kijön az anyagköltség, nem is sokkal drágább mint egy gagyi bolti UPS
A picoUPS-nél azt szokták általában elefelejteni az emberek, hogy "hálózatos" üzemben a tápfeszt, akkus üzemben pedig az akkuról jövő feszültséget adja ki a kimenetén. Ezért aztán ha olyasmit üzemeltetsz róla, ami stabil 12V-ot igényel, akkor kell még mögé valami dc-dc konverter. Ha a hosszú áthidalási idő is cél, akkor valami buck-boost, hogy ne csak addig tudd meríteni az akksit, amíg eléri a 12+x V kapocsfeszültséget. Egyébként meg szvsz kicsit drága is.
Én PC alaplapból építettem NAS/házi szervert, amit a fent okok miatt egy M2ATX-ből és egy saját készítésű, arduino nano klónból és reléből álló szörny táplál. :)
Ha sok felesleges pénzem lenne, akkor viszont valamelyik openUPS-t venném meg.
Az ups-ben általában 12V akksi van, ami folyamatos csepptöltés alatt van. Ha a saruit kivezeted (+stab ic meg talán kondi) akkor használható is lenne. A gond inkább csak ott van, hogy nem biztos, hogy tölt akkora árammal a jószág, mint amit az eszközeid megennének.
---------------------------------------
Devmeme - fejlesztői pillanatok
Szerintem észreveszi, ha veszít az akkumulátor a töltéséből. Ha nem így lenne, akkor áramszünet után sem töltené fel az aksit.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemegeLOCSEMEGE
Inkább az lehet a baj, hogy korlátozott az akku töltőárama, így ha túl nagy a terhelés, akkor idővel lemerül.
Ha már ilyenben gondolkodik valaki, akkor szünetmentes helyett inkább valami kapcsolóüzemű akkutöltővel érdemes ugyanezt a felépítést megvalósítani.
Jómúltkor kellett viszonylag tág tűrésű (8-16V-ig bármiről megy), kb. 10W-ot igénylő eszköznek szünetmentes tápot biztosítanom. Ahhoz egy Mean Well PSC-35A tápot vettem (a TME-ről). Gyakorlatilag kész megoldás a problémára, aprópénzért.
Ez a táp tetszik nekem. (Rejtett sub.)
12V körüli DC tápból vannak DIN sínre építhető változatok is. tme.eu tápszekcióját érdemes megnézegetni.
DIN-es mondjuk marha drága, egy Siemenst láttam.
Katalógus >Energia források >Ipari tápegységek >Ipari kapcsolóüzemű tápegység
puffereltet bekapcsolni, majd 12V. Jó drágák.
Sokkal olcsóbban a 13.8-os cuccok, 80%-os hatásfokkal és kínai minőségellenőrzéssel. De tapogattam, nem Vargáné kategória.