A Microsoft lehetővé teszi, hogy a magyar diákok ingyen letölthessék az Office programot

 ( linelord | 2014. szeptember 15., hétfő - 13:00 )

A Microsoft Magyarország kormányzati üzletág igazgatója szerint a letöltéshez az általános és szakközépiskoláknak valamit az egyetemeknek regisztrálniuk kell az ingyenes digitális oktatási alapcsomagra.

http://www.origo.hu/gazdasag/20140911-ingyenes-office-t-kap-minden-diak.html

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

Helyes.

Métely! :D
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Szerintem eddig is ingyen töltötték le..

+1, pont ezt akartam írni.

Adnak ki egy hivatalos torrent fájlt? :)

+1 :)
tracker.microsoft.com
--
The Community ENTerprise Operating System

Office-ért még nem fizettem soha, de valószínűleg soha nem is fogok.
Az operációs rendszerűket már vettem meg, nem is egyszer, nem is egy gépre.

A fiamnak az iskolai info órai anyag gyakorlásához MS office kellett. Megvettem neki.

Ha általános iskolásoknak ingyen elérhető lett volna, annak azért jobban örültem volna, mert csak azért, hogy a gyerek meg tudja írni a házit és gyakorolni tudjon otthon, egy kicsit drága.

Csodálkozok, hogy milyen kicsi Magyarországon a használt szoftverek piaca. Pedig ebben az esetben olcsón lehetne venni használtat, és eladni miután felnőtt a LibreOffice-hoz.

Libreoffice volt neki, de ha azt kérdezik az iskolában, hogy MS Office 2010-es verzióban hova kell kattintani, hogy akármi legyen, akkor nem állhat neki keresni, hogy hol is az a menü, ami MS Office 2007-ben itt volt, Libreoffice-ben meg amott.

De egyébként igen.

"ha azt kérdezik az iskolában, hogy MS Office 2010-es verzióban hova kell kattintani, hogy akármi legyen"

Én nem emlékszem hogy tőlem ilyesmit bármikor is kérdeztek volna.

nyolcadikos vagy? ugyanoda jársz ahová a fiam?

ha nem, akkor sajnos nem releváns.

Én is azt tapasztaltam mint BaT: nem hogy nem akartak kiszúrni velünk ilyennek, hanem X éve érettségin is lehetett már választani teljes nyílt forráskódú rendszert! Az tény, hogy általános iskolákban kevésbé profik a rendszergazdák.

A felnövést persze én is úgy értettem, hogyha már olyan osztályba jár ahol nem lesznek ilyen problémák - gondoltam, hogy a fiúnak egyáltalán nem jelent akadályt a kezelése.

De a lényeg: ha nem OEM a vásárolt szoftver, érdemes eladni a használat befejeztével minél előbb egyrészt a közjó érdekében, másrészt pedig mivel idővel nem felfele megy az értéke.

Ehhez annak is köze lehet, hogy a szoftvergyártók is "üldözik" a használt szoftverek piacát.
Az OEM szoftvereket nem lehet eladni.
Manapság kezd affelé tendálni a helyzet, hogy bérled a szoftvereket, lásd office 365 havi, éves liszensz.
A gyártóknak nem keletkezik bevételük a használt szoftverek piacából
Emiatt is volt belőle hír, hogy egy-két játékszoftver gyártó az XBOX live rendszeren való multiplayer lehetőségét egy 20 dollár/eurós DLC-hez kötötte, tehát accountonként kért ennyi pénzt, nem eladott lemezenként.

> Emiatt is volt belőle hír, hogy egy-két játékszoftver gyártó az XBOX live rendszeren való multiplayer lehetőségét egy 20 dollár/eurós DLC-hez kötötte

Ez melyik játék/kiadó?

gee azt írta, hogy megvette neki miután előjött az iskolai igény, tehát valószínűleg nem OEM. Az OEM továbbértékesítésének tiltása pedig érthető, mivel az egy "akciós" konstrukció. Viszont ha eleve használtan beszerzi, és utána értékesíti, akkor a különbség kevesebb mint egy OEM licensz, és így még másoknak is segít vele (értsd: jövőbeli vásárlói lánc minden eleme).

"Az oktatási portál felhőalkalmazásban fog futni, így csúcsterhelésnek nem lesz kitéve." Hmmm?

Az oktatásban ismerős szitu, amikor valamihez nem férsz hozzá, mert a szerver kb. 10 párhuzamos usert tud kiszolgálni. Egy tárgyfelvételnél meg van vagy 5000.

A legviccesebb ez akkor, amikor informatikai karon képtelenek megoldani.

Nem képtelenek, egyszerűen arról van szó, hogy évi két nap extra terhelés miatt nem éri meg nagyobb szervert tartani. Ha cloudra tennék, akkor meg azért menne a siránkozás, mert a személyes adatok így meg úgy...

Az a gond, hogy az a két nap a leglényegesebb, amiért egyáltalán megvan a rendszer és ezt képtelen kiszolgálni. Mindig megy ezzel kapcsolatban a melléduma, de a lényeg az, hogy dilettánsok és/vagy leszarják. Nem tudom hány ősz hajszálamat köszönhetem a jelentkezési stressz miatt, merthogy ehhez nem kellett ETR meg Neptun meg nem tudom mi, a sima parancssoros szarhoz is anno lassú volt.

A túlterhelést csökkentené, hogy a közös tárgyakkal nem rendelkező karokon/szakokon más időpontban indítanák a tárgy/vizsga -felvételt.

Ilyen nálunk pl. nincs. Még karok között sem nagyon.

Érdekes volna szakdolgozatként leadni egy beosztásoptimalizáló programot.
Persze csak olyan helyen, ahol nem csak értik, de szeretik is a viccet.

Eeegen... :D

Mondjuk itt az a fő baj, hogy néhány alapozó tárgy megvan több karon is egyszerre, elsősöknek. Így azért nehéz lenne szétválasztani a tárgyfelvételeket.

LOL ezen mindig nevetek itt BME-n. Ez a magyarázat kb olyan mintha egy online szavazási rendszert csinálna valaki, majd a rendszere lehalna a választások napján. Erre: "Évi egy nap extra terhelés miatt nem éri meg nagyobb szervert tartani." :D
A rendszert mindig olyan terhelésre kell méretezni, amely normál körülmények között jelentkezhet. Itt most nem egy Slashdot effektusra való felkészülést kell érteni, hanem minden évben teljesen természetesen jelentkező forgalomra (például tárgyfelvétel). Elképzelem ahogy az egyszeri Neptun üzemeltető megtervez egy Audi motort, amely az esetek 99%-ban jól üzemel (értsd menet közben), csak induláskor robban fel :)

Ahogy visszaemlékszem, az évi 2 napon kívül nem igazán használtuk a neptunt kábé semmire. Mondjuk nekünk még az a terminálos szörnyűség volt, azóta már ha jól láttam,
van webes is. Persze lehet, hogy ugyanolyan lassú...

", az évi 2 napon kívül nem igazán használtuk a neptunt kábé semmire."
Ez az oktató sara is. Persze, neki kényelmesebb kiplakátolni,hogy nincs óra meg hogy mik lettek a ZH eredmények, de persze a NEPTUN ezt is tudja. Meg még sok minden mást, csak basznak használni az oktatók.

25 darab PÜ-t kiküldeni (ne adj' Isten emailként forwardolni) messze nem akkora terhelés, mint 5000 párhuzamos user.

Nálunk használják a többi funkcióját is, ettől még a terhelés a közelében sincs a tárgyfelvétel körüli állapotnak.

Nem erről van szó, hanem arról, hogy ha csak az gátolja meg az infrastruktúra-beruházást, hogy 1-2 napos terhelés miatt nem éri meg, akkor meg lehet mondani, hogy tessék máskor is használni a NEPTUN-t, nem csak tárgyfelvétel/vizsgajelentkezés idején, és mindjárt van értelme növelni a mögöttes infrastruktúrát.

Tudsz olyan use case-t mondani, ami fair use használat mellett napi szinten több ezer párhuzamos usert kell, hogy kiszolgáljon? Tárgy és vizsgafelvételen kívül, persze.

Lehetne ugyanazon a gépparkon online tanulás-segítő rendszer, csoportmunka támogatás, levelezés, videó és csevegő szerver, ahol az oktatók megoszthatnák a segéd anyagaikat, segíthetnének a diákoknak. A normál szorgalmi időszak megkönnyítésére használható cuccok. Kár, hogy több okból hamarabb fogják a magyar diákok az MIT online kurzusait hallgatni, mint az itthoniakat :(

géppark != gép

Innen nézve még eléggé utópia, hogy a Neptunt akár csak privát felhőben futtassa egy átlagos egyetem.

De mindegy is, ettől még lesz egy óriási tüske a forgalomban, ugyanúgy félévente egyszer, amikor viszont a sallang kb. ugyanolyan terhelésen fog futni, mint általában. Sőt, nálunk az őszi félév tárgyfelvétele még májusban, tehát a vizsgaidőszak alatt elkezdődik, tehát az elearning szerver és a Neptun egyszerre izzik fel.

"Innen nézve még eléggé utópia, hogy a Neptunt akár csak privát felhőben futtassa egy átlagos egyetem."
Ez az architektúra miatt is így van. Tök mindegy, hogy mennyi előtét webszervert raksz a Neptun elé, ha a tranzakciózott, logolt DB-műveletek adják a szűk keresztmetszetet.
A felhő és annak architektúrája akkor jó, ha a rendszered skálázható normálisan.

Például tárgyjelentkezésnél ezt úgy lehetne megoldani, hogy van n DB, amelyek rögzítik az igényeket, majd párhuzamosan, akár éjjel egy fő DB szépen összegzi az igényeket, és FCFS alapon kitalálja, hogy ki melyik tárgyra tudott feljelentkezni.
Várakozási sorok nélkül viszont marad a sok-sok tranzakció miatti szűk keresztmetszet és SPOF, jó kérdés, hogy a userek számára melyik az elfogadható.
Mondjuk feljelentkezel reggel 8-kor az órára, és másnap derül ki, hogy befértél-e vagy nem, az alapján, hogy nap közben ki milyen tárgyat adott fel vagy le.

Ez így elég kaotikus lenne, de a felhő tud oldalra is skálázódni. Általában nem a sávszéllel szokott lenni a baj, tehát arra a pár órára maga alá ránthatna a VM száz giga ramot és néhány tucat procimagot. És az egész nem kerülne többe egy-két ezer forintnál.

Nem ezzel van a gond, hanem az, hogy egyszerre egy időben csak 1 művelet hajtható végre mondjuk 1 kurzus tárgyfelvételénél, pontosabban annyi, ahány szabad hely még hátra van.

Van az a pont, ahol mindenképpen sorosítani kell a műveleteket, és ott tök mindegy, hány procimagod meg hány giga ramod van.

Jó példa ugyebár a repülőjegy-foglalás, ott is rengeteget kell várni 1-1 műveletre (akár csak a járatkeresésre is), vagy mondjuk egy koncertjegy-foglalás. Ott is véges erőforrást kell elosztani szinte azonnal, és a legtöbb helyen van is várakozási sor, illetve előfordulhat, hogy mire kifizetnéd a jegyet, már elfogyott valójában és megkapod a hibaüzenetet.

Viccelsz. Egy tárgyra nem jelentkeznek olyan sokan, az a néhány tíz ember meg elég kis eséllyel kattint egyazon pillanatban ugyanarra a rekordra. Hacsak nincs elkeffentve az alkalmazás és/vagy a db, nem kéne lock problémának lenni.

Ezzel szemben a valóság rengeteg helyen az, hogy egy előadásra akár 2-300 hely is ki lehet írva, a tárgyhoz tartozó 15-25 fős gyakorlatokból arra a 2-3 helyre, amit jó tanár tart / jó időpontban van ennek a 2-300nak a 2/3-a megpróbál bekerülni a nyitás utáni első 10-15 másodpercben (akik egyszerre az előadást is felveszik, mert anélkül a gyakszit nem lehet).

Azt meg, hogy szerinted egy adminiszrációs rendszerben jó design az, hogy ugyanmár, ugyse lesz lock probléma, le lehet szarni, az hogyismondjákcsak, amatőr, vagy ilyesmi

Pontosan. Volt olyan tárgy az egyetemen nálunk, ahol akár 800-an is jelentkeznek egyszerre, hogy ne a hétfő reggel 8-as gyakra kerüljenek be, hanem valami jobb időpontra.

...nekem még mindig az nem világos, hogy amikor kétmilliárd műveletet hajt végre egy processzor másodpercen belül, akkor 30000 végrehajtása miért probléma? A hasznos adat kb cache-ben elférne.

Kétmilliárd _elemi_ műveletet. Szerinted egy DB lock + írás + db unlock hány elemi művelet?

Illetve ugye van Julis a neptun webfelülete előtt otthon az adsl mögött, akinek azért ezeket kb konzisztensen kellene prezentálni. Mert lehet ugyan leszeparálni, mondván, hogy max ha a kliensnek peche van, akkor hibát dob, kicsit gyakrabban, mintha résztvevőnek tekintenénk a műveletben, de lássuk be, hogy akkor meg azabaj, ahogy a belga mondaná.

Tetelezzuk fel hogy mindenki lowlatency halozaton ul es k gyorsan kattintgat, akkor is a worst case hitrate 300/s. Ha ezek 10 masodpercre oszlanak el, akkor mar csak 30. Szoval meg mindig azt mondom hogy ez tuti bug, mert ekkora terheles tovabbra is vicc. A zookeeper koztudottan lassu mert garantalja a konzisztenciat, azaz lock-ol es replikal orrba-szajba. 20k/sec-et bir kulonosebb tuning nelkul. Egy rekord lock alapu muvelet egy relacios db-ben k gyors, felteve hogy nem ugyanazt a rekordot akarja lock-olni az osszes kliens. El tudok kepzelni olyan helyzetet, amikor ez elkerulhetetlen, de a konkret esetben nehezen, mert kikerulheto az egyes helyek nevesitesevel.
--
zsebHUP-ot használok!

Félreértés ne essék, a neptun szerintem is egy istenverte bughalom (azzal együtt, hogy amikor én kezdtem, akkor még terminálszerveres izé volt, aminél mostmár sokkal sokkal jobb), azon sírva röhögtem, hogy a párhuzamos userszám bugot (vagyis, hogy van egy session limit, azt ha nem férsz be, próbákozhatsz, hátha leszakadt valaki, vagy végzett) úgy oldották meg, hogy egy kliens oldali js pár másodpercenként újra próbálkozik , a loginablak felett meg számolja, hogy "n / 30. kísérlet".

Ezzel együtt jó eséllyel kissé bonyolultabb struktúrát kell buzgerálni és lockolni, adott esetben rollbackelni, mint egy tábla egy rekordját, adott esetben akár nem is dbben, mert ott van valahol az application logicban (ráadásul gondolom szempont, hogy de legyen már olyan, hogy mindenféle extra bizgenytűk meg lokális átrendezések is lehessenek, és ehhez ne kelljen fejleszteni pár hónapot a vendornak, ami tipikusan nem segít a hatékony adatbázisnak). Szóval azért ne ess abba a hibába, hogy egy egyszerű, optimálisan szervezett adatbázisnak estében nézed a problémát. Én is úgy gondolom, hogy lehetne ezt valószínűleg gyorsabban/jobban is, pusztán arra akartam kilukadni, hogy azért a 10 user akar egyszerre valamit, az messze nem igaz. Azt meg továbbra is tartom, hogy a hát nem kell lockolni, mert úgyis kicsi a valószínűsége, az nagyon nem jó megközelítés. (Hint, pl volt egy kisebb net hickup, valami tcp stack megfogta kicsit, majd mikor kiegyenesedik, akkor kvázi egyszerre érkezik az addig felgyűlt pár kérés)

Sehol nem allitottam olyan hulyeseget hogy nem kell lock-olni, csak hogy ezeknek nem kene tul sokszor utkozni
--
zsebHUP-ot használok!

bocsánat, ezesetben félreértettem a "nem kéne lock problémának lenni" kitételt, ami így másodszor olvasva valóban nam csak úgy érthető, mint azt én tegnap tettem.

:)
Elnézve.

Ó, hogyne.
Például ha Neptunban lennének a heti/adott órai tananyagok. Maga a Neptun információim szerint erre képes, van e-Learning modulja is.
Ezen kívül ha a Neptun egy valódi hitelesítési szolgáltató lenne, akkor az egyetemi levelezés, egyetemi géptermi belépés és minden ilyesmi mehetne Neptun ID-vel, ami máris feltételez elég sok párhuzamos használatot (pl. amikor belépnek az óra elején a géptermi gépekbe a hallgatók).
És ez egy eléggé hasznos szolgáltatás lenne szerintem.
Sok helyen használnak Moodle-t e-learningre, ott is hasznos lenne, ha a Neptun OAuth vagy bármilyen elterjedt szabvány szerinti hitelesítési forrás lehetne és nem kellene szopni ezerféle regisztrációval külön.

BME-n elég sok helyen használták a neptun-t azonosításra, nem tudom hogy ezt valamilyen szabványos protokollon, vagy valamilyen gányolással sikerült megoldani. Itt írtam róla tavaly, sajnos az előadást azóta sem találtam meg.

Ennyi erovel en azt mondom, akkor hasznaljanak Google Docs-t vagy Microsoft Office Online-t vagy egy masik online alternativat a sok kozul. Szinte ugyanott vannak vele.

> Microsoft Office vs Microsoft Office Online
> szinte

Hát, az a 'szinte' elég hangsúlyos. :D

A Online megoldas akkor a savszel lehet nem birja egyszerre az osszeset, ha meg hazon beluli szerveren van, akkor meg a szerver lesz leterhelve. A vegeredmeny hasonlo :D

Ez oké, de az Office365 csomagjainak nagy része tartalmazza az offline Office mindig aktuális verzióját is.

Sejtem mit szeretett volna mindani a költő, pl.: ...így csúcsterhelés alatt is zökkenőmentesen működhet.

Viszont azt sikerült leírni, hogy olyan magassan van a felhő, ameddig a hegy csúcsa nem ér föl :D

A beeteteés folytatódik.

------------------------------------------------------------------------------
www.woodmann.com/searchlores/welcome.htm

+1

Gimnáziumok kimaradnak?

Nem maradnak ki. Teljes magyar köz- és felsőoktatás számára érvényes, diákonként/hallgatónként egyidejűleg 5 PC-re/Mac-re és 5 mobileszközre.

Üdv,
Marci
A Microsoftnál dolgozom.

Ironia=on
Nah ez jó hír!
Hurrá a lányom is használhatja !
Jaaaa várj, nem mert egyébként Linux -ot használ.
Ironia=off

Oké, nektek nem kell. Megértjük.

Azt viszont engedd már meg másoknak, hogy ha nekik pont szükségük van rá, és az egész iskola warezolta eddig a cuccot, akkor hadd örüljenek egy picit, jó?

Ez kb olyan hogy pénz nincs, de igény van a parfümös budipapírra.

Igen, de a hasonlatot tovább folytatva, a drága parfümös budipapír alternatívája nem a sima budipapír, hanem a csiszolópapír.

Amikor utoljára néztem, olyan alap dolgok nem voltak meg LO-ban, minthogy saját szín beállítása Impressben. Persze, végül is akinek nem elég az a ~20 előre definiált szín, az valahol a beállításokban gányolhat magának saját palettát.

Szóval igen, dörzspapírral is ki lehet törölni, de sokkal kényelmetlenebb.

Nézd, én elhiszem, hogy nem tetszik a LO, vagy, hogy neked a munkádra alkalmasabb a Microsoft Office, de azért hülyeséget nem kéne terjeszteni.
Csaba

Nézd, én elhiszem, hogy nem értesz velem egyet, de azért el kéne olvasnod még egyszer, amit írtam.

"az valahol a beállításokban gányolhat magának saját palettát."

Tehát igen, lehet saját színt felvenni, de gányolás. Az, amit linkeltél egy brutális gányolás. És még mindig nem lehet vele dinamikusan színt választani, mert amint egy új RGB kódot hozzá akarsz adni a palettához, mehetsz a fájlok között turkálni. Ezzel szemben, PowerPoint alatt elég beírni az RGB-t (vagy color pickerrel rábökni a kívánt színre) és használhatod. Kész.

Persze, lehet azzal jönni, hogy ez szőrszálhasogatás, de az a helyzet, hogy ilyen apróságok baromi sokat tudnak számítani egy-egy prezentációban. Aki komolyabban foglalkozik a témával külső toolt használ csak a deck színpalettájának megkomponálására. (Pl. Adobe Kuler)

A diákok még azt sem tudják elsajátítani, hogy hogyan lehet pár stílussal valóban könnyen és gyorsan dokumentumokat készíteni, majd később átalakítani. Inkább ilyen szinten kellene erősíteni. Az tény, hogy jelenleg az egyéni színek bevitele nem kényelmes a LO-ban. De erre valójában a világon semmi szükség nincs. Az előre definiált kb. 100 szín mindenre elég, ami az oktatásban szükséges. Abban igazad van, hogy a grafikusok nem ezt az eszköztárat használnák prezentáció megtervezésére. De ez a magyar lakosság 99,9999%-át egyáltalán nem érinti. Valójában legfeljebb 2-5% lehet, aki készít egyáltalán prezentációkat (valószínűleg fölé lőttem), de ennek marginális töredéke képes az általad felvetett igényességre. A helyzet az, hogy sok év dokumentum és bemutató készítési és oktatási tapasztalattal állítom, hogy nincs semmi olyan, amit nem lehet megcsinálni a LibreOffice-szal. Egyetlen dolog, amit rá lehet sütni, hogy egyelőre nem megfelelő az együttműködés a Microsoft irodai programjaival. De ezt nagyon könnyen meg lehet oldani: nem kell azokat használni. Ha például a közigazgatásból és az oktatásból kitakarítanák az MS szoftvereit, akkor hamar megszűnne ez a kompatibilitási probléma. Vagy várunk még két év LO fejlesztést. :D

Persze, egyrészt igazad van, másrészt nem ez az egyetlen példa arra, hogy a LO kényelmetlenebb az MSO-nál. Nyilván mindig, ha szóba kerüla téma, max 1-2 példát szoktam említeni, amit _egyenként_ el lehet intézni azzal, hogy a többségnek nem kell. De ha mindenre ráütjük ezt a bélyeget, akkor kb. az derül ki, hogy az átlagos iskolásnak bőven elég lenne a kockásfüzet+ceruza, mint word processor, táblázatkezelő és prezentációs eszköz.

Csúsztatás. Nyilván nem a papír ceruzára kell visszatérni. A korábbi hozzászólásodból látszik, hogy ismered a LibreOffice-t. Vagy valaki beszélt neked róla. Ha azonban így van, akkor nem értem, hogy miért mondod, hogy nem lehet használni. Évek óta ezt használom (még StarOffice volt a neve, amikor elkezdtem használni), elég jól ismerem. A LO tudása bőségesen elegendő a hazai általános oktatás értelmes feltételeinek. Még professzionális dokumentum készítésre is alkalmas, tudok mutatni több, több száz oldalas, szépen tördelt doksit, aminek az elkészítéséhez csak LO-t használt a tördelő. Például: http://mek.oszk.hu/09400/09432/
Szerintem ez elég hihető demonstráció, hogy a szoftver használható, csak meg kell ismerni.

Félreértesz. Elismerem, a sok hiba ellenére is sok dologra alkalmas lehet a LO, viszont a szál onnan indult, hogy valaki azon kezdett sírni, hogy *neki* személy szerint nem kell az MSO, ezért másnak is legyen elég a Libre.

Az egész cikk a diákok office használatáról szól. Szóval nem "másnak is legyen elég a Libre", hanem az iskolásoknak. Akinek meg a munkájához tényleg nem elég a LO, az vegyen MSO-t.
--
♙♘♗♖♕♔

*más iskolásoknak

Képzeld, egyetemen oktatnak olyanokat, amihez kell MSO.

Ez nem indok arra, hogy mindenkinek ez kelljen. Ha valahol olyasmit oktatnak amihez speciális/fizetős program kell, azt lehet külön kezelni. Gondolom nincs minden általános/közép iskolás gyereknek AutoCAD licence se, csak mert rajz óra is van.
--
♙♘♗♖♕♔

Tedd fel kérlek az olvasószemüveged, és linkeld már be ezt a hozzászólásomat ebből a szálból, ahol azt állítottam, hogy a LO _senkinek_ nem jó, mert _midnenkinek_ MSO _kell_.

Köszönöm. Amíg ez nincs meg, addig inkább ne válaszolj.

A mondás az, hogy jelenleg az oktatásban mindenkinek MSO-t kell tanulnia, holott a LO is bőven elég lenne a célra. A kivételes esetekre meg lehet venni az MSO-t. Kérlek ne próbáld meg kiforgatni a szavaimat! Köszönöm.

--
♙♘♗♖♕♔

Nagyon remélem, hogy nem rám gondolsz, mert semmi olyat nem írtam, hogy másoknak mi legyen elég !
A saját helyzetemmel foglalkoztam, és kicsit viccesre is vettem volna a figurát.
Elismerem a hozzászólásommal nem azt sikerült átadnom amit szerettem volna, DE olyan hozzászólást nem írtam, hogy ki örüljön, és ki nem.
Még egyszer a saját dolgommal törődtem.
Közben eszembe jutott trey egy régebbi írása, miszerint miért is nem szeret informatikusokkal beszélgetni. (Vagy valami ilyesmi).

Szerintem alapvetően az a baj az ilyen fapados összehasonlítgatásokkal, hogy valaki vagy a StarOffice/OpenOffice/LibreOffice vonalon mozog és azt használja profi szinten, vagy az MSOffice-t. Szerintem nincs túl sok olyan ember, aki mindkettőt hasonlóan nagy mélységben ismerné, és tudná használni. Gyanús, hogy megfelelő ismeretekkel bármelyikkel le lehet alázni a felszínesen ismert "másik" szoftvert.
Amúgy nekem is hasonló tapasztalataim vannak, mint atyának. Eddig három disszertáció, több tucat cikk/könyvfejezet, sok száz/ezer oldal dokumentáció került ki a kezem alól, ami StarOffice/OpenOffice/LibreOffice-al készült. Ezzel szemben a környezetemben a koca-MSO felhasználók nagyságrendekkel többet szívnak.
Tanulság: célszerű alaposan ismerni a szofvert, amit használunk. (Milyen meglepő...)
Csaba

Egyrészt sorry, valóban figyelmetlenül olvastam, nem láttam a saját palettás részt.

Másrészt:

Aki komolyabban foglalkozik a témával külső toolt használ csak a deck színpalettájának megkomponálására.

Aki komolyan foglalkozik a témával, annak
ad1: nem jelent problémát a külső toollal létrehozott palettát begányolni a LO alá
ad2: nem használ semmilyen prezentációs szoftvert a prezentációinak a létrehozásához (azok a prezentációk, amiknél a szádat tátod, valamilyen grafikus szoftverrel készülnek)

Harmadrészt:

Ezzel szemben, PowerPoint alatt elég beírni az RGB-t (vagy color pickerrel rábökni a kívánt színre) és használhatod.

Tools > Options > LibreOffice > Colors

Add+Edit a következő toolok közül választhatsz: color picker, RGB/CMYK/HSB értékek megadása
Amiben igazad van, nem igazán intuitív ennek az elérése, de a tool ott van.

Szerintem inkább az van, hogy az emberek azt várják, hogy a LO egy az egyben a Microsoft Office klónja legyen, ugyanazon funkcionalitás ugyanúgy legyen elérhető. Ez mindaddig így is marad, amíg már az óvodában is MSOffic-ot raknak a gyerekek elé.

Nekem amúgy semmi bajom ezzel a helyzettel. A gyerekeim eddig az összes feladatot meg tudták oldani LO-ban is, amit az iskolából "házi feladatként" kaptak. Igaz, ők Linuxot használnak, így teljesen természetes számukra, hogy itthon minden kicsit másképp van, ezért nem elég vakon replikálni az iskolában látottakat, hanem érteni is kell, hogy mi történik. Nem hinném, hogy bajuk lesz belőle.

Csaba

Okostelefonja van? Használhatja!

Üdv,
Marci

... inkább ingyen adják, nehogy valakinek véletlenül eszébe jusson Open/Libre Office-t telepíteni.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.
/usr/lib/libasound.so --gágágágá --lilaliba

mert különben az a szokásuk a diákoknak/hallgatóknak :)
_____________________________
Powered by 1,3,7-trimetilxantin

Természetesen nem, de minden eltévelygővel nő az MSO nélkül a munkaerőpiacon (értsd: munka közben) létezni tudók kritikus tömege. És persze minél képzettebb (potenciális döntéshozó) rétegben találhatók az így megmérgezettek, annál kisebb a MS öröme.

Nekem csak azert szurja a szemem, mert miert eroltetik ra az iskolakra a DOA-ot? Ha a diaknak kell van OM szama. Ha a tanarok hozzaferhetnek MS szoftverhez a tanari OM szam alapjan, akkor miert nem lehet ezt az iskolaknal a diakokkal is igy megoldani? Miert kotelezo ehhez az intezmenynek belepni a DOA programba... Nagyon eroltetett ez igy.

Mézesmadzag. Aki benyeli iskolás korában, az nem gondol arra, hogy egyszer elvégzi az iskolát, és ez lopott szoftverként fog tovább élni.

Reálisan belegondolva a felhasználók legtöbbjének valójában elég lenne a LibreOffice tudása. Iskolai oktatásban is ez a szint bőven elég lenne. Bárcsak tudna mindenki alapműveltségi szinten annyit, amennyire az iskola elvégzése után is ingyenesen használható LibreOffice képes, azaz

- normálisan kérvényt illetve doksit írni
- normálisan táblázatot készíteni ill. kezelni
- normálisan prezentációt gyártani

Tehát ha annyi lenne az alapműveltség, amennyit a LibreOffice tud, az maga lenne a kánaán. Sajnos a legtöbbünk ennek a szintnek a töredékét sem képes előállítani. Ellenben áltatja magát, hogy ha jobb a szoftver a PC-jén az bizonyára előnyhöz juttatja.

... a többi innentől marketingduma. Szerintem.

"Mézesmadzag. Aki benyeli iskolás korában, az nem gondol arra, hogy egyszer elvégzi az iskolát, és ez lopott szoftverként fog tovább élni."

Ezt meg lehet értelmesen oldani, pl. aktiválás fél évre szól, utána meg kell újítani, ahhoz be kell tudni lépni a megfelelő oldalra, amihez adott oktatási intézmény tanulójának/hallgatójának kell lenni.

A második részhez: sajnos ez azzal sem lenne jobb, ha libreoffice-on folyna az oktatás. Sok elméleti alap átadására lenne szükséges, amire ma se idő, se tanerő, se igény nincs.

"Ellenben áltatja magát, hogy ha jobb a szoftver a PC-jén az bizonyára előnyhöz juttatja."

Én speciel szívesebben használok ms mint libreoffice-t, egyszerűen azért mert kényelmesebb. Pedig ismerem utóbbit is, tehát nem arról van szó, hogy ne találnám meg azt, amit keresek. Ribbon előtt az ms office-t is pont ugyanannyira utáltam, nem is értem miért... :)

Ezzel egyet kell értsek. Elég sűrűn találkozom olyan dokumentumokkal, amik szó szerint úgy vannak összeokádva. És ez igaz sokszor a letölthető, hivatalos nyomtatványokra is. Egyszerűen emberek képtelenek olyan dolgokat felfogni, hogy lehet pozícionálni tabulátorokkal, bekezdések közötti térköz... Szóval akárhogy is, előbb tanuljanak meg dokumentumot szerkeszteni, aztán lehet gondolkodni a megfelelő programon. A legtöbb embernek még egy egyszerű kis Abiword is sok.

Nekem az egyetemi, kötelezőenezthasználd-jegyzőkönyvfedlapokkal van ilyen viszonyom...
--
blogom

Hehe, egyetemi letölthető nyomtatványnál láttam vad dolgokat. Mondjuk volt szerencsém látni, hogy felsőbb szervhez küldendő nyomtatvány sem volt jobb. Nem meglepő, ha inkább kinyomtatják, írógéppel kitöltik, majd beszkennelik...

Meg a word-ös hivatalos diplomamunka sablon nem felelt meg a szöveges kinézet leírásnak :D

Mondanám, hogy sokkal jobb lett a helyzet a hallgatói ügyintézés elektronikus felületre ültetésénél. Ott meg olyan komplex js-ként átküldött és kliensnél legenerált űrlapok voltak, amit a szerver 1 percig parsolt beküldéskor. Mondjuk az ürlapkészítő felületet is láttam és az sem volt túl használható. Összetettebb dolokat már nem is lehetet megcsinálni vele. Bár azóta láttam, hogy újabb verzióra álltak át, de valószínűleg még mindig manuálisan kell kiértékelni minden beérkezett ürlapot.

Műszaki szakdolgozatra és hasonló 50+ oldalas könyv-jellegű műre célszerű megtanulni a LaTeX-et. Már az alap sablonnal is igen igényes kinézetű könyvvé köthető mű áll össze.

Erről jut eszembe: néztem idén egy stóc Széchenyi Egyetemen írt tankönyvet, amiből a mostani hallgatók tanulnak. Terjedelemben mindegyik 250 .. 300 oldal körüli volt.

Oldal kinézete alapján 3 féle tankönyv volt:

a.) Word-ben írt, ocsmány tördelésű könyv
b.) Word-ben írt, nem jól tördelt könyv
c.) LaTeX-ben alap sablonnal írt, normális tördelésű könyv

Megjegyzem, láttam már Word-ben/LibreOffice-ban írt normális tördelésű egyetemi könyvet is. Sajnos ezek ritkák. Ezért célszerű elgondolkozni, hogy a felsőoktatásban a könyveket még mindig célszerű LaTeX-ben formázni. Azzal alap sablonnal sem lehet nagyot hibázni. A BME-n tanítják is, sajnos kevés hallgató/jövőbeli tanár szán erre a tárgyra időt. Egy ott írt könyv: http://www.math.bme.hu/latex/lakk.html
LaTeX sablonnal "kedveskedő" könyvkiadó is van hazánkban: http://www.typotex.hu/projekt/latex

Mikor a BME-re jártam, én a számolós házikat és jegyzőkönyveket LaTeX-hel csináltam. Igényes dokumentumokat lehet vele csinalni. Nekem főleg a sok képlet miatt volt kényelmes. A Word képletszerkesztő egy agyrém.

LibreOffice Math-ban hasonlóan (is) lehet bevinni képleteket, mint a TeX-ben. Itt látszik egy kis példa: http://www.calculatorium.com/libreoffice-math-introduction/
Persze lehet kattintgatni is, de az csak nagyon kicsiben éri meg. Ha sok a képlet, akkor az ember hamar ráérez a Math-ban is a leírónyelvre :D

Hint: wordben is.

Én hallgattam egy félév LaTeXet, nem fogott meg.

Ellenben a Markdown nagyon szimpatikus mostanság, azt meg kéne tanulni rendesen.
(nem vagyok matekos, s a programkódot LaTeXben formázni agyrém. A Markdown nekem tökéletes...)
--
blogom

A Markdown teljesen másra való. Egyébként nagyjából annyi megtanulni hogy ezt végigolvasod. Szerkesztésre nekem a http://dillinger.io/ jött be.

-0.5

Ha van köze a könyvnek a matekhoz, vagy valami hasonlóan LaTeX-friendly témához, akkor mindenképpen. De ha csak az a cél, hogy egy néhány száz oldalas dokumentum ízlésesen nézzen ki, akkor a MSWord is bőven elég. Nem, nem, a Word<=6.0-ás történetek nem relevánsak így 2014-ben.

Csak azért, hogy speciális funkciók nélkül (pl. képletek írása, bár az extrémebb eseteket kivéve azt is tökéletesen meg lehet oldani Wordben), alap sablonnal megírjunk valamit, arra teljesen felesleges *TeX-et tartani.

Nekem sajnos van a munkahelyi gépen, mert egy megörökölt doksit kell(ett?) vele karbantartani, de az a szemét gigaszámra foglalja a helyet. És mindezt arra, hogy egy különösebb formázásoktól mentes dokumentációban néha át lehessen írni néhány szót. Aláírom, valamire jó lehet a LaTeX, de ha nem _kell_, azaz nincs rá _konkrétan_szükséged_, akkor egy bloatware, ami csak foglalja a helyet.

+1

+ normálisan fogalmazni

- normálisan kérvényt illetve doksit írni
- normálisan táblázatot készíteni ill. kezelni
- normálisan prezentációt gyártani

+1, de gyk _tokmindegy_ hogy miben dolgoznak, ugyanolyan ha'nyade'kok jonnek ki az esetek nagyreszeben az emberekbo"l, aka'r LO-t, akar MSO-t hasznalnak. Nem, nem csak iskola'kban hanem "eles" helyzetben is.

Mondjuk pl a TeX mellett mindke't program kabe ro"helyes szinten van, nemhiaba hasznalnak a win-es vilagba is profibb (pl adobe) tipografiai, to"rdelo", stb. programokat ha normalis, nem okorhugyozas szintu doksikat kell eloallitani...

szoval tovabbra is, nem wordot, office-t, libre-t, stb kellene tanitani hanem tablazatkezelest es szovegszerkesztest.

Lelki szemeim előtt megjelent, ahogy az ötsoros kérvényhez özv. Hublót Gézáné előveszi a notep^WVIM-et, betölti a korábban két hét alatt lefejlesztett sablont, majd perceken keresztül morfondíroz a kész eredmény felett, hogy vajon használjon-e benne ligatúrákat?

A dokumentumok 99.999%-ában nincs igény LATeX-re. Sem Adobe-ra.
A dokumentumok elsöprő többségének mindegy, hogy hogyan néz ki.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd