Linux desktop 2013

Van ez a nyomorult 11 éves COMPAQ laptop. Eddig XP volt rajta, de ez is eléggé döcögött már. Egy szénné JS-ezett Facebook-ot nem igazán bírt. Plusz áprilisban lejár az XP támogatás, na mondom tegyünk rá Linuxot.

Abból is Debian-t. Az Ubuntu tele van hulladékkal, nekem minél lájtosabb környezet kell. RPM-alapú disztrót meg nem igazán szoktam használni, nem is ezen a gyenge gépen fogok elkezdeni kísérletezni vele.

Szóval CD1 ISO letölt, CDRW-re kiír, bootol. Nem sokkal később írja nekem, hogy a 6 éves WiFi dongle bizony nem fog menni. Miért is menne. Kell hozzá firmware, azt meg minek tegyük rá a CD-re. Sokkal fontosabb, hogy legyen CD-író meg chatprogram.

De nem baj, aszongya, neki csak az rt73.bin fájl kell, "removable media"-ról képes beolvasni. Zsír. Tiszta 2001 feeling. Rákerestem, a firmware-ralink csomagban van ez a fájl, leszedtem, feltettem pendrive-ra, aztán vártam a csodát. Elgondolkoztam, lehet, hogy csak induláskor csekkolja az eszközöket, úgyhogy a biztonság kedvéért indítsuk is újra a bedugott pendrive-val. Mi történik? Pörgeti az üres FDD-t, pörgeti, pörgeti, természetesen nem találja a floppy-t, aztán kiírja, hogy nincs meg a fájl, próbáljam újra? Facepalm.

Nem baj, menjünk tovább. A hiányzó firmware ellenére kiírja a wlan0-t, illetve hogy milyen SSID-ra, milyen jelszóval akarok felcsatlakozni. Kitöltöm őket, erre... megkérdezi újra. Beírom kb. 5x, aztán elkönyvelem, hogy ebből nem lesz semmi. Vissza a főmenübe. Még egy pár menüpontnál megpróbálja bekérdezni, aztán végre feladja. Do you want to use a network mirror? Hát így nyilván nem.

Na szóval végül sikerül a telepítés, minden fasza. Indítsuk újra, és csináljunk netet, telepítsünk stuffot. A letöltött csomag alapján az a sejtés, hogy ha a /lib/firmware alá bemásolom az rt73.bin-t, akkor minden jó lesz. Ehhez ugye root fog kelleni. Indítsunk root terminált. mc. Ja, hát az nincs. Minek az. Chatprogram kell. Hát akkor izé,

cp /media/usb0/_rt/rt73.bin /lib/firmware

Szerintem ez tök intuitív. Nagyjából ekkor gondolkozom el, hogy a nyomorult valószínűleg megtalálta volna pendrive-ról is a firmware-t, ha a gyökérbe teszem. Minek feltételezek ilyeneket, hogy esetleg a nyomorult engedi nekem, hogy megadjam a helyet.

Nem baj, a firmware bemásolva, networkmanager kb. azonnal életre is kel. Juhú, telepítsünk programot.

apt-get install mc

Nem van. Ja izé, állítsunk tárolót. Synaptic hol van? Ja, hát az nincs sehol, minek az. CD-író kell. A gyárilag szállított csomagkezelő akármiben hiába állítgatok, továbbra se jó. Jó, akkor szerkesszünk /etc/apt/sources.list-et. Ez ugyebár tökre kitalálható dolog. Nyissunk egy gedit-et. Ja, hát az nincs. Juhú. Akkor mi lesz?

vi /etc/apt/sources.list

Imádom. Ez is tökre intuitív, meg a kezelése, na, az aztán főleg. Tök logikus 2013-ban, hogy a sor végére $-ral kell ugrani. De pontosan mi is kéne neki? Guglizzuk ki egy másik gépről, aztán szépen pötyögjük be.

deb http://ftp.de.debian.org/debian/ wheezy main contrib non-free

Ezután már csak egy

apt-get update

és készen is állunk arra, hogy programokat telepítsünk.

Ez nekem akadálymentes volt. Mivel már ezredjére csináltam. Most akkor olvassuk újra, olyan fejjel, hogy most csináljuk ezt először. Aztán vonjuk le a következtetést: a Linux továbbra is megválogatja a barátait.

szerk: a post-ot először Chromium-ból próbáltam elküldeni, de természetesen nem sikerült, minden "Beküldés" után visszadobott az üres add/blog oldalra. Az Iceweasel nagy kegyesen megcsinálta, amit kértem tőle.

szerk2: a touchpad-en nem megy a scroll és a tap. Hmm. Végül is 11 év nem olyan sok idő, hogy az ilyen alig használt fícsöröket támogassuk. (köszi, nem kérek howto-t, nem erről szól a post)

szerk3: a GNOME okosan felajánlotta, hogy szinkronizálja az időt netről. Aztán persze nem sikerült neki. Mint kiderült, az a legkisebb mértékben sem zavarta, hogy nincs ntpd, ami neadjisten le is tudja kérdezni neki. Kézi telepítés után működik. LXDE alatt mondjuk nem volt ilyen gond, ott nemes egyszerűséggel nincs lehetőség az idő beállítására.

szerk4: az "UAC" (gnome-keyring, vagy mi ennek a neve? mindegy...) állandóan kéri a root jelszót, amikor csomagot telepítek. Ez csak azért aranyos, mert a felugró jelszómezőt nem aktiválja, tehát minden egyes alkalommal bele kell kattintani előbb. A tap hiánya és ez csak arra enged következtetni, hogy a rendszer nagyon szeretné, ha az egérgomb mihamarabb elkopna :))

szerk5: a GNOME értesítések (pl. WiFi csatlakozásnál) legalább 1 centire kilógnak a képernyőből (az SSID pl. csak az első 2 karakterig látszik). Nem tudom eldönteni, hogy ez vajon bug, vagy feature.

Hozzászólások

Tesvííír! Én is az ilyesmik miatt hagytam fel a debil lánnyal. Egyszerűen herótom van attól (sajnos nem egyedül a deilány szokása...), hogy az ISO-ban nincs benne a megfelelő driver a nethez, de azért ő akkor is onnan akarja lerángatni a csomagokat. Aztán ha mégis felteszem net nélkül, akkor lesz egy olyan telepítésem, ami még mindig nem kezeli a netet. És jellemzően utólag telepíteni is ezt olyan remek, könnyű és intuitív érzés mint a zsákban futás, mert mc, az valamiért "persona non grata" ezeknek a furamukiknak akik a CD csomagjainak összeállítását megtervezik. Pontosan így van ahogy írtad: feltesznek minden szart, aminek túlnyomó többsége felesleges, és ha mégis kell 1 paranccsal telepíthető lenne, de a fontos dolgokat lehagyják!

Na én ezért tértem át Sabayonra. Ubuntu, az... Szóval, vannak előnyei. Tényleg. De ahogy jönnek ki az újabb releasek belőle, egyre kevesebb az előny, s egyre több a hátrány.
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Minek térjek vissza, van nekem saját helyem... Néha benézek ide, valóban, de csak hogy etessem a trolljaimat, mert jó gazda nem hagyja éhezni az állatait... S íme, itt az újabb trollcsemege nektek:

http://parancssor.info/dokuwiki/doku.php?id=utf-8_stringek_rendezese_sp…
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Ööö... ezt nem értem. Miért is vagyok én troll, fejtsd ki lécci! Én gyakran furcsán vélekedek dolgokról, nem szokványosan, elismerem, de azt sosem szoktam, hogy elmegyek mások topikjaiba, s ott elkezdem cikizni a topiknyitót, mindenbe belekötve! Emlékezz kérlek, mindig úgy szokott lenni, hogy nyitok itt egy blogbejegyzést, s erre megjelennek ott a trollok.

Sőt, mostanában - nézz csak utána! - egy csomó dologban egyetértettem a te véleményeddel! Az is trollkodás, egyetérteni veled?
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Aha. Tehát aki néha benéz az állatkertbe, és megeteti ott a majmokat, az maga is majom. Értem. Köszi az infót, megint okosabb lettem valamivel.
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Az eddigi hozzászólásaidból következtetett nagy arcodból azt hittem ennyire azért nem vagy szánalmas és béna. Tévedtem :) Mások majd kifejtik miért vagy az, nekem nincs hozzá idegzetem :)

,,Ez nekem akadálymentes volt. Mivel már ezredjére csináltam. Most akkor olvassuk újra, olyan fejjel, hogy most csináljuk ezt először. Aztán vonjuk le a következtetést: a Linux továbbra is megválogatja a barátait."

Ez nekem akadálymentes volt. Mivel már ezredjére csináltam. Most akkor olvassuk újra, olyan fejjel, hogy most csináljuk ezt először. Aztán vonjuk le a következtetést: a Debian továbbra is megválogatja a barátait.

Javítottam neked..

Sajnos nem a "rendes" gépemen vagyok, így nincs trollfilter. Úgyhogy most veszem a fáradságot, és egy újabb baromságodra pazarolom az időmet. De valószínűleg nem kerül túl sok post-odba, hogy inkább vegyem a fáradságot, és ezen a gépen is telepítsem a huppert.

Szóval igazából csak a DW top 3 disztró Debian-alapú (meg ezeken kívül még párszáz), tehát valóban nem reprezentatív a példa. A többi egészen biztosan mentes minden hibától. Eddig is ez volt a tapasztalat. A több ezer disztró közül csak a Debian bugzik. Ja várj csak, nem.

Igen, milyen érdekes: Az Ubuntu fennen hangoztatja magáról, hogy ő már nem Debian alapú. Milyen ciki, hogy ennek ellenére mc az Ubi alaptelepítésében sincs benne...

Elébe megyek a trolloknak: tudom, erre mondható hogy csak felszínes hasonlóság. Oké. De azért fura, na. És nem is az Ubi részéről ciki ez, mert ott még talán mondható, hogy az kezdő usereknek van, akiknek grafikus fájlkezelő kell. De a Debiannál azért már illene, tényleg. Nem, ne jöjjetek azzal hogy az meg expert usereknek való akik elvannak mc nélkül is. Persze hogy elvannak. Én is elvagyok. De mc-vel könnyebb, kényelmesebb. És tényleg egy sereg minden scat cucc van a releaseban, amik bármelyike helyett inkább az mc kellene, mert ezerszer hasznosabb volna.
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

"Az Ubuntu fennen hangoztatja magáról, hogy ő már nem Debian alapú."[Citation needed]

Elég vicces lenne ha ezt hangoztatnák, tekintve hogy a kiadási ütemezésben is van egy DebianImportFreeze nevű elem.

Az lehet inkább, hogy nem *hangoztatják*, hogy ők egy lecserélt hátterű (:D) Debian, mert a népnek ez alapvetően semmit nem mond, de ha mégis, az annyira nem pozitív.
___
Arany János: Grammatika versben

Ezt nem teljesen értem. Megint átnéztem a bejegyzésed, és nem találtam benne semmit, ami a Debian alap (Debian források, vagy Debian binárisok) miatt lett volna probléma. Ahogy néztem, inkább az alapbeállítások azok, amelyek neked problémásak. Máshol A puppynál nem azok.

Debian alapú Puppyt használok, de nem futottam olyanokba, mint amiket te írtál. Lehet hogy neked is kéne egy próbát tenned vele, nem tudom, mik az igényeid. Telepíteni nem kell, csak letöltöd (200mb) és beírod a GRUB-ba.

Amúgy egyébként milyen módi kiválasztani egy random bevallottan nem felhasználóbarát disztrót és szidni minden linuxot mert nem felhasználóbarát?

[trollcsemege]

Az én álomdisztróm (most tekintsünk el a módosított fájlrendszer-hierarchiától mint a GoboLinuxban vagyon, szóval csak a telepítést illetően):

- Elfér 1 CD-n
- dd-vel pendrive-ra másolható, s aztán képes onnan is bootolni
- rögvest grafikus felülettel indul, de valami rémségesen lightweight desktoppal (ideális esetben DWM, de max. xfce)
- van benne firefox (egyedül a firefox miatt kell a grafikus felület. A firefox meg amiatt hogy telepítés közben utána tudj nézni dolgoknak ha muszáj).
- benne van minden létező driver az internethozzáféréshez alapból
— Van benne lemezparticionáló progi
- van benne mc
- A fentieken kívül jóformán semmi sincs benne.
- Ellenben telepítés közben ki lehet választani mindent amit csak akarunk. És ezeknek minden függőségét beállítani/letiltani, úgy, mint a Gentoo vagy a Sabayon teszi az USE-flagekkel. (nyugodtan át lehet venni pont azt a megoldást készen).
- Mikor mindent így beállítgattunk, a rendszer ellenőrzi, lehetséges-e ez a konfiguráció, s ha kihagytunk valami musthave függőséget, reklamál, s akkor változtathatunk a dolgon.
- Ha minden oké, a telepítő lerángatja a netről az összes szükséges forrást, felparaméterezi a beállított USE flageknek megfelelően, és lefordítja őket. Közben internetezhetünk ha akarjuk.

Kb ennyi.

Ja, initscript rendszernek isten ments systemd, tök jó ami a GoboLinuxban volt, s most nem kell fújolni, mert amennyire tudom, a Gobó azt úgy kb majdnem teljesen valamelyik BSD-ről koppintotta. Persze, kissé megvariálta, de nem nagyon. És aki akkoriban kipróbálta, megírta nekem, hogy bámulatosan gyorsan bebootolt más disztrókhoz képest.

[/trollcsemege]
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

- Minden debian telepitesnek resze a 'nano' nevu szovegszerkeszto, mely a gedit kepessegeivel bir - konzolon.
- Ha elolvastad volna a vonatkozo dokumentaciokat, mielott nekivagtal vakon a problemamegoldasnak, akkor sokkal beljebb lennel. Most nem keresek ra neked, de a firmware problemat a multkor neztem, sokszaz oldalon van leirva a megoldas pontos menete.

Ahh, biztos a viz a hulye.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. 

Azért én meg tudom érteni: az ember hozzászokik egy környezethez, akkor minek minden egyes alkalommal doksit túrni? Aztán kiderül, hogy azért, mert a megszokott kissé megváltozott az elmúlt két évben és már semmi sincs ott, ahol megszoktad. :)

Épp most vagyok egy hasonló helyzetben: pár napja valaki javasolta, hogy próbáljam ki a Fedora-t. Eddig is voltak kétségeim a használhatóságát illetően, de hogy a telepítés belefagy a libreoffice installba...
De már az elején is érdekes volt. Nyelvválasztás, keresés, kiválasztom az angolt, törlöm a kereső mezőt, erre valami hollandra emlékeztető nyelvre vált.
Most meg reset után nem volt hajlandó bebootolni, csak ki-/bekapcs után.

A ^X nano felhasználóbarát? Aki 10 éve használja, biztos, de egy kezdőnek? Főleg, ha mondjuk Windows-ról váltana? Vagy mi lett volna a mondanivaló? Én konkrétan rühellem, még a vi-t is jobban szeretem nála.

A telepítő annyit mond, hogy szüksége van erre a fájlra. Nem többet. Innentől részemről teljesen jogos a feltételezés, hogy engedi megadni az elérési utat, mivel ő nem tett rá semmilyen megkötést. Igen, egy tipp lehet, hogy alapból oda teszem a root-ba. Vagy a /lib/firmware mappába, mivel a csomagban is ott volt. Vagy...

Vagy meddig tartana utánatenni, hogy "in the root directory", hm? Igen, a víz a hülye.

"A ^X nano felhasználóbarát? Aki 10 éve használja, biztos, de egy kezdőnek? Főleg, ha mondjuk Windows-ról váltana? Vagy mi lett volna a mondanivaló? Én konkrétan rühellem, még a vi-t is jobban szeretem nála."

Nekem anno windows-ról váltva pont a nano (illetve a tökugyanolyan pico) volt az, ami egyből kézreállt (míg egy vi-tól még ma is sikítófrászt kapok). A vi-hoz képest mindenképp jobb egy kezdőnek, hogy legalább alul ki vannak írva a shortcutok. Ezzel elsőre elboldogultam, a vi-re meg csak pislogtam.

+1

Ráadásul a vi-hez soha nem szokás alapértelmezetten bekonfigurálni az egyébként minden PC billentyűzeten megtalálható pozicionáló billentyűket. Mivel a bekonfiguráltakat meg nem tudom fejből (na jó, párat már sikerült megjegyeznem), vehetem elő a cheet sheet-et (már ha van hol). Ezzel szemben a nano legalább ezeket kapásból szokta kezelni, kb. pont olyan mint a windowsos notepad.

"nano felhasználóbarát?"

Mihez kepest. A vi-hoz kepest peldaul feltetlenul. A legtobb ember szamara, akik Windowsrol valtottak Linuxra, a konzolos editorok kozul ketto az, amire azt mondjak, hogy felhasznalobarat (nepszerusegi sorrendben):

- mcedit
- nano

Ismetlem, ez nem az en velemenyem, hanem azoke az embereke, akik korulottem Windowsrol valtottak.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. 

Tényleg mihez képest, mert én a nano-tól az ablakon ugrok ki, ha a kezembe akad.
A vi-t meg valamikor évtizedekkel ezelőtt megtanultam annyira, hogy alapfunkciókat tudjak benne használni szinte bármilyen terminálon, ettől kezdve nincs gondom. :)

"A legtobb ember szamara, akik Windowsrol valtottak Linuxra"

Ez volt az eredeti felvetes. Erre jott mindenki azzal, hogy _szerinte_ a nano mennyire rossz editor. Ezert kerdeztem, hogy felmerjem a valaszok relevanciajat.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. 

"Szerinted aki nem windows-os rendszergazda, az nem használ windows-t?"

OFF, mert csak ezt nem tudom szó nélkül hagyni: bizonnyal létezik ilyen. Első kézből. :) (Valaki más Windows-át használom, mert csak így dolgozhatok neki. Magáncélra nem használom, és ha nem ott dolgoznék, ahol, nem használnám, mert nekem nincs rá szükségem egyébként.) Ennek persze nem vallási oka van, bár meg is utáltam, elismerem. A dolog evolúciója számomra úgy alakult, hogy először desktopon tanultam meg kiváltani, majd elhagyni, utána már megélhetési Windows user (rendszergazda) sem kellett legyek. Egyetlen percre sem bántam meg ezt az energia- és időbefektetést. Mondják általam nagyra becsült szakemberek, hogy amióta "nem láttam", rengeteget javult - el is hiszem, de nincs okom kipróbálni.

Ph'nglui mglw'nafh Cthulhu R'lyeh wgah'nagl fhtagn

Nem mondtam, hogy nem létezik. Csak általánosságban... finoman szólva nehéz elkerülni, hogy az ember windows-t, ergo a benne lévő szövegszerkesztőt használja. Vannak helyek, ahol működik, de az esetek többségében én úgy látom, esélyed sincs.
Én sokáig kísérleteztem azzal, hogy a windows csak dísznek, de pl. VMS-re kínszenvedés volt linux alól felmászni.
Pusztán azért, mert nem volt egy legalább VT220-at megfelelően tudó emulátorom.
(tíz évvel ezelőtti sztori)

Csak egy dologra reagálok:

> Szóval CD1 ISO letölt, [...] Sokkal fontosabb, hogy legyen CD-író meg chatprogram.

A netinstallt töltsd le, abban nincs semmi olyan, ami nem kell.

--
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

Csak ennek semmi köze ahhoz, hogy a debian nem kezdőknek való.
Pontosabban mivel a Debiant eleve nem kezdőknek szánják, elvárható némi olvasgatás.

Félreértéseket elkerülendő: én is rendszeresen belefutok ilyesmibe, mert egyszerűen nem veszem észre, hogy van tovább is, illetve, ha nem "gyári" image-re vezetnek a linkek, akkor inkább hagyom a fenébe az egészet, mert bizalmatlan vagyok.

Annak a valószínűsége, hogy az egyszeri felhasználó más egyszeri felhasználótól hall a Linuxról, körülbelül 0. Vagy egy hozzáértő ismerősétől fog, vagy a netről. Egyszeri felhasználó vagy megy és letölti a "linux download"-ra az első dolgot, vagy utánanéz, és látja, hogy nincs 'linux', csak disztibúciók. Megy és rákeres, hogy "linux distributions" és rátalál a distrowatchra. Megnézi a top3-at, és letölt egyet. És a top3-ban ott a Debian. Ami hangsúlyozza, hogy easy. Valószínűleg persze a Mintet vagy az Ubuntut fogja letölteni, de a Debian sehol sem írja, hogy 'egyszeri felhasználó, ne keress, én experteknek készültem'.
---------------------------
���������������������������

Ez megint egy hibas kijelentes. Rengeteg teljesen atlagos felhasznalo megelegedessel hasznal Debiant (telepitessel egyutt). Ezek a teljesen atlagos felhasznalok tobbnyire hajlandoak dokumentaciot olvasni, es elore megnezni, hogy a gepukon mukodik-e, vagy mit kell csinalni ahhoz, hogy mukodjon, es igy nem menet kozben szivnak vele.

Az egyszeri felhasznalo nem nagykepu buta aki fejjel megy a falnak.

--
|8]

A legtöbb felhasználó igenis buta és nagyképű. Elvárja hogy a számítógép kinyalja a fenekét, képletesen, sőt, épphogycsak egy picit nem valóságosan. És ezt a hozzáállást a Microsoft nevelte beléjük, az terjesztette el azt az attitűdöt, tévhitet, hogy márpedig a számítógépekhez nem kell érteni, minden különösebb tanulás nélkül is használhatóak.

Na ja! Persze! Épp a számítógép, pontosan az az eszköz, amely az eddig feltalált cuccok közül a legislegsokrétűbben, legtöbb dologra, a legsokoldalúbban használható! De ugye, a Microsoft propagandájának hatására az emberek elhitték - mert jólesett hinniük ebben - hogy megúszhatják a tanulást, s mégis használhatják a számítógépeket. Érdekes, azt mindenki természetesnek tartja hogy az autóvezetés engedélyezéséhez komoly vizsgát kell tenni, amihez tanulni kell. A sokkal bonyolultabb számítógépet meg elvárnák, hogy minden tanulás nélkül azonnal kezelni tudják!

És ha ez nem megy, akkor a gép a hibás, ugye. Szerintük. (gép=program, ebben a kontextusban).

Na most ez a tévhit működik is egy darabig, a legegyszerűbb esetekben. A baj akkor kezdődik, amikor egyéni igényeket akarna kielégíteni a Felhasználó, és csodálkozik, hogy ja, ahhoz már mégiscsak muszáj lenne tanulni!

Találkoztam olyan fickóval, aki a Windowshoz is alig értett, de neki akkor is épp pontosan Gentoo kellett (volna...), mert azt hallotta hogy az a legtökösebb, legűbergeekebb Linux, és neki feltétlenül a legjobb kell. Persze ez is tanulás nélkül.

Volt olyan ismerősöm, aki - esküszöm! - a Word 6.0 -t se tudta kezelni, neki már az komoly gondot okozott, hogy megértse, ha valamit félkövérrel akar kiemelni, előbb ki kell jelölje a szöveget, s csak azután kell kattintania a gombra. Sőt, azt se értette, mi az a "dokumentum elmentése". Számtalanszor megkérdezte tőlem, mi az hogy elmenteni, amikor már ott van benne a gépben, hiszen látja a képernyőn hogy ott van benne!

Na most képzeljétek el, ha egy ilyen akar a Linuxra áttérni...

Olyan ismerősöm is volt, aki megismerkedett valahogy az Excellel, valahogy boldogult is vele, de egyszer eszébe vette hogy márpedig ő verseket fog írni. Hiszen itt ez az okos számítógép, az majd megjegyzi a verseit. Eszébe se jutott ehhez megfelelő programot keresni, rájött hogy az Excel mezőibe remekül lehet szöveget is írni, nemcsak számokat, hát begépelte a verseit az Excelbe. Egy cella = egy verssor.

Amikor megvolt már vagy 100+ vers betáplálásával, szólt nekem hogy na ezt most szeretné elküldeni emailben valakinek. És persze a számítógép volt a hülye szerinte, amikor mondtam neki, hogy ezt mondjuk jó lenne előbb valami emészthetőbb formába átkonvertálni. Mert nem istenbizony örül majd a fickó a küldeménynek akinek el akarja küldeni, ha ebből kell olvasgatnia.

Később ez a pasi küldött nekem egy novellát. A novellát valami érdekes megfontolásból Paintban írta. Annak a rajzolóproginak (is...) van ugye szövegbeviteli funkciója. Az elkészült képet persze bmp formátumban mentette el, majd ezt beillesztette egy word dokumentumba. Aztán ami épp látszott a képernyőjén, arról képernyőképet készített, s azt küldte el nekem csatolva. Kérdezte, mi a véleményem. Megírtam neki, hogy egyéni a stílusa. Az elejének. Mert csak fél oldal látszik ugye. Holott tudom, mert rajta van a képen, hogy van még 8 és fél oldal... De azt jó lenne másképp elküldenie...

S erre persze megkaptam a magamét hogy minek hirdetem magamról hogy én jól értek a számítógépekhez, amikor még egy elküldött novellát sem tudok elolvasni.

(Nem hirdettem magamról sosem. De azért hozzá képest talán mégis magasabb szinten állok. Persze, magára vessen aki hülyével kezd vitatkozni, mert a hülye még képes és megtiszteltetésnek érzi, hogy végre valaki komolyan veszi őt...)

-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

S erre persze megkaptam a magamét hogy minek hirdetem magamról hogy én jól értek a számítógépekhez, amikor még egy elküldött novellát sem tudok elolvasni.

(Nem hirdettem magamról sosem. De azért hozzá képest talán mégis magasabb szinten állok. Persze, magára vessen aki hülyével kezd vitatkozni, mert a hülye még képes és megtiszteltetésnek érzi, hogy végre valaki komolyan veszi őt...)

(csak tetszik, azért idézem)

> A legtöbb felhasználó igenis buta és nagyképű.

Nem. A hangosan panaszkodo, nyavajgo kisebbseg buta es nagykepu. A picit is ertelmes felhasznalo el tudja donteni, kell-e neki Linux, es ha igen, melyik. Nyilvan van rengeteg buta ember is, de aki annyira hulye, hogy egy wordot sem tud elinditani, az Debiant sem fog telepiteni. Ha megis, akkor o a hangosan nyavajgo kisebbseg.

--
|8]

Mi koze a kettonek egymashoz? Az, hogy valaki jo orvos, nem jelenti azt, hogy tudnia kell Wordot telepiteni. Ha nem tud Wordot telepiteni, meg nem lesz feltetlen nagykepu, buta felhasznalo. Sosem allitottam ilyet. (Jelzem, az elinditas es a telepites kozott akad nemi kulonbseg. Elinditas ha az ember elott ott az ikon es 2x elmondtak neki hogy az ott egy word, az azert menni fog.)

--
|8]

Lehet, de tök igaza van, kissé unalmas, hogy felnőtt emberek képtelenek úgy beszélgetni valamiről, hogy ne tiporjanak a másikba. Nem tudom, ki hogy van vele, de valahogy jobban szeretem a szakmai tartalmakat. A nézeteltérésekre ott az email, vagy a Mónika show. Vagy lehet kérni treytől egy dühöngőt például :P

Segitek:

Nyilvan van rengeteg buta ember is, de aki annyira hulye, hogy egy wordot sem tud elinditani.

Fogjuk a buta emberek halmazat, leszukitjuk azokra akik annyira hulyek, hogy wordot sem tudnak elinditani (nyilvan megfelelo oktatasi kiserletek utan, mert senki sem ugy szuletik, hogy ismeri a word ikonjat). Mivel a jo orvos eleve nem esik bele a buta emberek halmazaba, nem hulyeztem le. Raadasul az idezett mondat elotti szoveg adja meg a kontextust, miszerint esetunkben a hangosan panaszkodo emberekrol beszelunk.

Raadasul Word telepitest nem emlitettem sehol. Inditasrol volt szo.

--
|8]

A kulcsszo az eleinte. Meg tudja csinalni most? Elboldogul, valamennyire, a tole elvarhato szinten? Nagykepu emellett?

Gondoltam. Akkor eleve nem tartozik a buta, nagykepu user kategoriaba, plane nem ezek azon szukebb korebe amelyekrol a topicban szo esik: akik emellett Debiant (vagy Linuxot) akarnanak telepiteni.

--
|8]

Mindegy, hagyjuk!
Sütött a hozzászólásodból az a lenéző stílus, amit sokaktól láttam az elmúlt pár évtizedben: "Nem látott még számítógépet? Akkor hülye mindenhez!".
De mondom, hagyjuk, nincs jelentősége.

-----------------------------------------
Akit tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja... Hm... igazgatónak talán még jó lennék. :)

Lehet, hogy megkövezel, de én örülök neki, hogy az Apple és MS elterjesztette az igét, mert így van munkám. Ha csak a szellemi elitnek volna rálátása egy szoftver kezelésére, akkor ma nem lenne internet (a mai megszokott formájában), nem volnának felhasználók, akik a weboldalakat nyomkodnák, ami alatt lévő szervert üzemeltethetem.
És nem volna neked sem lehetőséged blogot írni a parancssorról, mert egyszerűen nem létezne az a felület, amin ezt megtehetnéd. Triviálisabban, a könyvelőd nem készülne el az adóbevallásoddal időben, mivel papíron kéne számolgatnia mind a 200 ügyfelének.
Szóval óvatosan az ilyen hitbéli nyilatkozatokkal szerintem.

Nezd, a szamitogep is csak egy eszkoz, mint ahogy az elektromos irogep is az. Allitom, hogy amikor a mechanikus irogep utan kijott az elektromos, ott is voltak egy csomoan, akik nem ertettek, hogy mi miert es hogyan mukodik. Vannak, akik egyszeruen keptelenek haladni a korral, es ragaszkodnak az o jol megszokott kis vilagukhoz, benne a tobbezer eves technologiakkal, mert azok "mukodnek", az uj meg "szar, nem mukodik, bonyolult".

Ebbol azonban teves kovetkeztetes levonni azt a konzekvenciat, hogy az emberek nagy tobbsege ilyen. Mondok peldat.

Edesanyamat vilag eleteben elkerulte a modernebb technika, sosem erdeklodott kulonosebben iranta. Meg internetet hasznalni is viszonylag nehezen tanult meg, a szovegszerkesztes alapjain pedig szinte sosem sikerult tullendulnunk (reszben idohianybol: akkoriban en meg iskolaba jartam, ot pedig lefoglalta a hazimunka). Nagyon sokaig csak egy gepunk volt, es felvaltva hasznaltuk.

Egyszer ugy dontottem, hogy kiprobalom a Linuxot a gepemen. Dualbootosra csinaltam meg a gepet, ugy, hogy a Windows bootoljon be alapbol, mert tudtam, hogy anyu csak azt ismeri. Viszont egyszer el kellett mennem valahova, es bekapcsolva hagytam a gepet, amin epp a Linux futott - egyetlen terminalemulator volt csak megnyitva benne, epp valami hosszut futtattam. Hazajove csodalkozva tapasztaltam, hogy anyam minden tovabbi nelkul ugy hasznalta a gepet, mintha a Windows lett volna betoltve. Utolag mondta is, hogy neki fel sem tunt, hogy valami mas lenne, masutt voltak ugyan az ikonok, de ezt betudta annak, hogy atrendeztem az asztalt.

Szoval, van ilyen is. Egyszeruen az emberi szandekokon mulik, hogy valaki tul akar-e lendulni az eloallo problemakon, vagy egyszerubbnek latja rogton lefele gorbiteni a szajat, ha valami nem ugy van, ahogy megszokta. Anyam is megtehette volna, hogy mikor hazajottem elkezd nekem panaszkodni, hogy nem talalta meg a bongeszot, es nem tudott ezt meg azt csinalni, es hogy en milyen vagyok, hogy nem gondolok ra. Nem tette, hanem megprobalt megbirkozni az eloallo helyzettel. Es nagyjabol ennyi is a kulcsa a dolognak: az, hogy akarjuk a problemakat megoldani.

Sok embernel megfigyelheto az egyebkent, hogy nem akarjak a felmerult problemakat megoldani. Hivatkoznak faradtsagra, hogy nem ertenek hozza, stb, de valojaban egyszeruen az emberi lustasag egy ujabb peldaja all elottunk. Es ez nem csak az IT-ben - a valo vilagban is elofordul, jocskan.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. 

"Elvárja hogy a számítógép kinyalja a fenekét, képletesen, sőt, épphogycsak egy picit nem valóságosan"

Sok dologban tudom hibáztatni az MS-t, de ezért nem.

Te nem azt várod el, hogy kényelmesen, gyorsan és hatékonyan lehessen a gépet használni? Persze megfelelő tanulási ciklus után, ezt aláírom és aki ezért nem hajlandó tenni az meg is érdemli. De én igen, elvárom a kényelmet, hogy minden alapvető dolgot max. 2-3 kattintás távolságra tartson tőlem.

Éppen ezért használok (megfelelő) Linux disztrót, mert marha kényelmes ember vagyok. Ha munkából fáradtan hazamegyek, nem arra vágyom hogy ha épp szerda van, akkor az oprendszer és a sok lyukas alkalmazás folyton a frissítéseivel baszogasson vagy hogy az AV pampogjon, mert lejár / új reklám jött / whatever.

Azért egy Ubuntu pl. ehhez képest fényévnyire előrébb van. Csomagkezelő szól, hogy frissítés van, 2 katt, egy jelszó és intézi az összes szoftvert. Esetleg szól, hogy bizonyos frissítések csak újraindítás után aktiválódnak, de nem baszogat 10 percenként / 4 óránként.. Nincs rar kicsomagoló? Nem a fejét vakarja, hanem szól hogy tudja mivel kell megnyitni és engedélyt kér a telepítésre, egy percen belül működik.

Ez pontosan az a viselkedés, amit felhasználóként elvárok egy számítógéptől. Márpedig hétköznap otthon felhasználó vagyok, azaz dolgozzon csak szépen a kezem alá, azért etetem.

Aztán ha belenyúlok a lelkébe vagy épp Gentoo-zni támad kedvem és rosszul reagál a beavatkozásra, az már az én saram.

A számítógép egy okos kalapács, semmi más. :)

Értem a szempontjaidat. Ezek azonban úgy látszik nem azonosak az én elvárásaimmal. Minden bántó és személyeskedő szándék nélkül hadd írjam le akkor, hogy én mit várok el egy számítógéptől:

—Természetesen azt, hogy kényelmesen használhassam mindarra, amire kedvem támad. Ez azonban csak látszólag egyezik meg azzal, amiről te írtál. Nekem ugyanis meglehetősen „furcsa” igényeim vannak néha, meg az is rém egyénfüggő, mit értünk kényelem alatt. Én például azt szeretem, ha egyáltalán nem szól a masina soha holmi frissítésről. Majd ha nekem úgy tetszik, frissítem, amit akarok.

De ez csak egy aprócska dolog. A legfontosabb, hogy az oprendszer olyan legyen, mint egy LEGO játék: teljesen olyanná építhessem ki, amilyennek akarom. Én bizony hideglelést kapok a legtöbb csilivili alkalmazástól. Közismert példa amit talán mindenki tud rólam itt a HUP-on, hogy a zenelejátszók közül nekem a MOC a kedvencem, grafikus fájlkezelő meg nekem egyáltalán nem is kell. Elég az MC. Sokszor még arra sincs szükségem.

Na most tehát, a "seggkinyalós" népszerű disztrók ezért nekem nem jók, mert tele vannak egy csomó dologgal, amit előbb nagy munkával ki kell seperjek belőlük, ahhoz, hogy utána azt tehessek bele amit szeretnék. Jelenleg Sabayont használok, ez nekem már majdnem jó, legalábbis miután kigyilkoltam belőle az XORG kivételével minden grafikus szart, s feltettem a DWM ablakkezelőt. A legideálisabb nekem természetesen az LFS volna, csak akárhányszor próbálkozom vele, mindig becsődöl a chroot után. Működik azután is, csak semmit nem fordít le hiba nélkül. Nyilván kevés hozzá még a tudásom. (Mondjuk legutóbb Ubi alól próbáltam, a Sabayon alól még nem. Ha lesz egy kis időm újra nekiesek... Ember küzdj és bízva bízzál...)

De nekem már az se tetszik hogy a Sabayonban van NetworkManager. Idővel tutira kiirtom belőle azt is, semmi szükségem rá, mindig ugyanahhoz a hálózathoz csatlakozom, azt meg tudom oldani egy szkripttel is.

Az automounttól is hideglelést kapok, szerencsére most hogy dobtam az Ubit az sincs nekem.

Szóval szeretem, ha a rendszer minden részéről tudom, mire való, mit csinál, és semmit se csinál magától. A napokban olvastam valahol egy hírt, talán épp itt valami új telefonról ami kikapcsolt(!!!) állapotban is figyel mindenfélét. Na olyan ingyen se kéne nekem. Az egy kémgép. Az olyan azt jelenti hogy mégsincs igazából kikapcsolva. Ne a gép legyen az úr fölöttem hanem én a gép ura.

-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Még mindig nem értesz teljesen attól félek. Én nem a LEGO-zást szeretem, magáért a legózásért. Egyszerűen nekem egészen határozott elképzelésem van arról, milyen legyen egy rendszer amit én tényleg teljesen pöpecnek és nekem valónak tartok, de mert én pontosan én magam vagyok és elég távol Átlag User felhasználótól akiknek a legtöbb disztrót készítik, emiatt az igényeimet kizárólag akkor tudom kielégíteni, ha rászánom magamat a legózásra. Azaz: vagy lemondok a nekem optimális rendszerről és használom azt amit az orrom elé tolnak, s ez szükségszerűen kompromisszumokkal jár (a számomra), vagy „magad uram ha szolgád nincsen!”, azaz megcsinálom magamnak. Na most ehhez tanulni kell, sokat. Nekem évekbe tellett. Még most se tudok mindent amit kell, de azért az igényeim 99%-át már ki tudom elégíteni. Persze, mindig jön valami új akármi, ami miatt megint kell művelődnöm egy picit.

Sokan mások is szeretnének személyre szabott rendszert, de tanulni már nem hajlandóak érte. Azért nem, mert elhitette velük a MS, hogy megy a számtech tanulás nélkül is. Igen, megy, de csak annak akinek átlagos igényei, tömegigényei vannak.

Megpróbáltam tömegember lenni. Igazán. Tényleg. Amikor megkaptam a laptopomat elutazás előtt, nem volt időm lecserélni a rajta levő Ubuntut, s hónapokig azt használtam. És elismerem, vannak előnyei egy efféle „készre csinált” cuccnak. Például tök jó érzés volt hogy nem kellett szívnom a nyomtatóm beállításával. De hiába, mert hosszú távon nem jött nekem össze hogy a „magaménak érezzem”. Amint egyre több mindenre használtam, egyre újabb nyűgjeibe futottam bele. Nem beszélve arról, amikor egyes frissítések után csak úgy fogta magát és felülbírálta a korábbi (nagy nehezen kikényszerített) egyéni beállításaimat, és visszaállt a szerinte megfelelő alapértelmezésekre. Na ez nekem tiszta Windows-érzés volt. Számomra olyan volt Ubuntut használni, mint óvszerrel szeretkezni. A hasonlat roppant találó, mert azt a gumit ugye a „biztonság” érdekében találták ki, és éppígy az Ubuntu is meg más disztrók készítői is igyekeznek minden vackot beépíteni a rendszerbe, hogy megvédjék a szerintük hülye usereket az általuk hozott rossz döntések kövekezményeitől. Na de bocs én nem vagyok annyira hülye user már, s ha mégis elkövetek valami nagy bakit, vállalom a következményeket. Szóval jött inkább a Sabayon. Szívem szerint GoboLinuxot tettem volna fel, de nem tehettem mert már nem fejlesztik. Próbáltam összehozni egy up-to-date verziót belőle, tulajdonképpen meg is csináltam, de hiába, mert időközben annyira megvariálták a BinUtilst a fejlesztők, meg az udevet is, meg még pár alapdolgot, hogy gyakorlatilag az összes csomag recipéjét át kéne írni hozzá, és ehhez nekem egyszerűen nincs emberi kapacitásom. Ehhez egy közösség kéne, megfelelő infrastruktúrával. Így jobb híján maradt nekem valami másik forrásalapú disztró, és a Sabayon mellett döntöttem.

Tehát nem a legózás öröméért legózok, hanem mert ez muszájtatik ahhoz, hogy a rendszerem pont olyan legyen, amilyent szeretnék. Még így is kell apróbb kompromisszumokat hoznom, de legalább így már elviselhető a dolog a számomra.

El tudom képzelni, hogy másnak ez nem olyan fontos. De én nem járok szajhákhoz a szabadidőmben, kocsmába se, kirándulni se, nem is tévézek, én mindent a számítógépemen csinálok: ezen írom a regényeimet, ezen hallgatok zenét, ezen nézek filmeket, ezen internetezek... Naponta sok órán át használom. És minden nap. Számomra létszükséglet az abszolút megbízható és abszolút kényelmes (számomra kényelmes) megszokott, jól ismert szoftverkörnyezet.

-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Abba belegondoltál már, hogy hetente körülbelül mennyi időt szánsz olyan tevékenységekre, melyeket a számítógép el tudna végezni helyetted automatikusan? Pl. frissítések automatikus ellenőrzése, automount, stb.
Régen én is hajlandó voltam ilyesmire, de idővel realiálódott bennem, hogy mennyi felesleges dolgot csinálok kézzel, és elkezdtem megbízni az automatizmusokban. Sőt, hajlandó vagyok dolgozni azért, hogy a későbbiekben már ne kelljen kézzel elvégeznem bizonyos taskokat. Persze ez is bizonyos komprumisszumokkal jár, pl. jóval több programot tartok és futtatok a gépemen, mint egy átlag user. Cserébe a legtöbb karbantartási taskot minimális kézi beavatkozással, szinte 0 időbefektetéssel el tudom végezni.

Nem sok mindent tudna elvégezni helyettem a gép.

Mount? Ugyan már... Minden cuccomnak van címkéje. Bedugom pld az USB HDD-met s ennyit mondok neki:

label Kolosszus

s máris felcsatolta. És mindig ugyanoda, a /Mount/Kolosszus könyvtárba. Nem tudom épp melyik /dev eszközön csüng de nem baj. Majd ő kideríti. Hála a szkriptnek amit erre írtam. A lecsatolás is csak ennyi:

ulabel Kolosszus

(Ez még előtte egy sync-et is csinál nekem mert biztos ami biztos).

Ez sok idő? Ugyan már... Ember, regényeket gépelek be, több száz oldalasakat, nehogy már nagyritkán ha kell, 2 szót ne tudjak begépelni egy eszköz felcsatolása kedvéért!

Frissítések? Olyan nálam gyakorlatilag nincs. 2 progit szoktam frissíteni csak, a LibreOffice-t és a Firefoxot. De azokat is úgy, hogy Gobo-stílus szerint 1 könyvtárba kerüljön minden cókmókjuk, ezt az automatikus frissítéskezelő úgyse tudná megcsinálni nekem. Az összes többit sose frissítem. Illetve nagyon ritkán, rém speciális esetekben, s akkor se mindent csak egyes kiválasztott rendszerkomponenseket. Nem vagyok verzióbuzi. Ha a rendszerem nagyon elavult, egyszerűen telepítek egy vadonatújat nulláról. Tudod, többször volt már velem hogy egy-egy automatikus frissítés után a rendszerem el se indult (arch...) vagy ment szépen, de visszaállt egy csomó minden alapértelmezésre amit nagy nehezen beállítottam rajta, s ezeket újra vissza se tudtam állítani mert úgy megvariált a frissítés mindent (ubuntu...), vagy egyes, utólag forrásból felpakolt programjaim nem mentek a frissítés után (több disztrónál is jártam így...)

Szóval köszi de csak ne frissítgessen magától.
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

"Nem sok mindent tudna elvégezni helyettem a gép."
vs
"Nem tudom épp melyik /dev eszközön csüng de nem baj. Majd ő kideríti. Hála a szkriptnek amit erre írtam."

Mellesleg legalább 3x meg kell hívni a sync-et umount előtt, mert amikor maga az umount hívja az nem elég :)

Amit beidéztél a

vs

alá/fölé, nem ellentmondás. Csak arra bizonyíték, hogy amit akartam hogy elvégezzen helyettem, arra meg is tanítottam. De nekem ne próbáljon elvégezni olyasmit, aminél jelentős az esély rá hogy rosszul jósolja meg a szándékaimat, vagy nem olyan módon végzi el ahogyan azt az én egyéni óhajom/szépérzékem/akármim szeretné.

-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

"Az összes többit sose frissítem... ...Nem vagyok verzióbuzi."

A frissítések nem feltétlen a programverziók által hozott új funkciók miatt előnyösek. A legtöbb frissítés security jellegű, vagy egyszerűen csak bugfix olyan komponenseken, amik a rendszer stabilitását hozzák magukkal. Természetesen láttunk már olyat, hogy egy frissítés többet ártott, mint használt volna, de ez azért az eseteknek egy igen kis százaléka.

Ha nálam jelentkezik egy bug, majd frissítem amit kell. De nem kockáztatok ész nélküli frissítésekke. Elegem van az olyasmiből. Amíg Ubit használtam, szinte hetente jött pár tucat frissítés. Jó az esély rá ilyen tempó meleltt, hogy valamelyik szétcseszi a rendszerem(egy részét). És írtam is, volt hogy csak úgy felülbírálta az egyéni beállításaimat. (Konkrétan: az F10 billentyű nekem kellett, hogy azzal lépjek ki az mc-ből. De azt az ő hülye Unityja lefoglalta valamire, már nem emlékszem mire. Nagy nehezen feltettem egy progit(a nehéz az volt hogy találjak ilyet) amivel beleturkálhattam a beállításaiba s ezt kikapcsoltam benne. De jött egy frissítés, az F10 visszaállt az Ubi szerint "jó" funkcióra, s ezután a feltett progival se állíthattam vissza azt úgy hogy ne kezelje az F10-et, mert már a progi szerint a Compiz nem kezeli az F10-et. Pedig kezelte...

Tudom, MC esetén meg lehet kerülni a problémát. Meg egyáltalán, ugye minek nekem az mc. A sok okos szerint használjam az Ubi által szállított grafikus fájlkezelőket, vagy ha annyira geek vagyok akkor meg nekem nem is kell mc, maradjak a cp, mv, rm stb mellett. Nem baj, nem érdekelnek e vélemények. Még ha igazuk is lenne (bár nincs...) akkor is az van hogy egy oprendszer nem szabadna hogy felülbírálja a felhasználója beállításait egy frissítés miatt. Ez volt az utolsó csepp ami miatt dobtam az ubit. Ez Windowsos viselkedés.
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Pontosítsunk, gnome-terminal "gondról" beszélünk, nem Unity problémáról (nem védem az Ubuntut, nem használom).
A Gnome-ot használó rendszerek alapértelmezésben ezt a terminalt szállítják, ennek pedig ez egy sajátossága, de mivel a készítői is használnak egyéb alkalmazásokat, amik szeretik az F10-et, így beépítették ennek a billentyűnek a paraméterezhetőségét.
Még csak külső program sem kell ennek a funkciónak a hosszútávú életben tartásához.
A gnome-terminal beállításaiban van egy pipa, miszerint az F10-et mire akarod használni, azaz elkapja a GUI, vagy kapja meg a terminalban futtatott alkalmazás. Ezt nem fogja felülbírálni semmi, kivéve, ha a gnome-terminal konfigjait törlöd, azaz az egyéni profilodat.
Néha érdemes ám a GUI-k beállításait végiglapozni, mielőtt ész nélkül telepít az ember kiegészítő alkalmazásokat.
Ne haragudj, de ez egy PEBKAC volt, nem rendszerhiba.

Idáig én sem jutottam, mivel más gnome-os applikációkban is találkoztam az F10=menü verzióval. :)
(meg életemben egyszer vagy kétszer használtam mc-t, akkor tűnt fel, hogy az F10 nem megy és megkerültem ;) )

Akit tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja... Hm... igazgatónak talán még jó lennék. :)

Oké, akkor pontosítsunk ahogy óhajtdd. Nincs Gnome terminal telepítve nálam. Az Urxvt terminálemulátort használtam Ubi alatt (is). Már a GoboLinux alatt is azt használtam, aztán az Arch alatt is, aztán a PuppyLinux alatt is, és most Sabayon alatt is. És a Puppy meg a Sabayon közt az Ubuntu alatt is. Szóval ez nem áll amit írtál. Ha jól emlékszem valami Compiz setting manager vagy hasonló volt a program neve amit feltettem, abban volt eszméletlen seregnyi mindenféle billentyűhozzárendelés amit alapból nem lehetett kikapcsolni az Ubiban e program nélkül. Bő fél órámba tellett mire megtaláltam a tengersok szarság közt az F10-et és kinyírtam. Aztán jött a frissítés, és visszaállt. S ekkor e program már nem is talált efféle beállítást a Gnome-ban vagy Unityban vagy a franc se tudja miben. De attól az F10 még működött. Úgy, ahogy az Unity készítői akarták. Nem úgy ahogy én akartam.

Szerintem hajmeresztő pofátlanság lefoglalni egy funkcióbillentyűt a rendszernek, módosítóbillentyű nélkül. Arra meg egyszerűen szavam sincs, mekkora bődületes SZEMÉTSÉG (igen, kiabálok! Hátha meghallják az Ubi fejlesztői!) úgy belehuzalozni ilyesmit a rendszerbe, hogy ne legyen rögvest kikapcsolható a csodás beállítóközpontjukban mindenféle utólagos program feltelepítése nélkül.

S ez se elég: miután nagy nehezen kikapcsoltam, visszacsinálja magát... Hogy szarjon sündisznót aki ezt ilyenné tervezte...

Egyáltalán, nem is értem én ezt. Ha már megcsinálták az Unityt, s ezt tolják az ember képébe, hogyan lehet az hogy ennek (meg a Compiznak, úgy tudom az az alapja) az összes billentyűbeállítását nem lehet alapból konfigolni rögvest az ubi telepítése után, miért kell ehhez külön programot feltenni?!

Na mindegy, le van s..va, nem érdekel már annyira. Most a Sabayon alatt nincs ilyen gondom. Mert nincs Ubuntu, nincs Compiz, nincs Unity. Persze itt is vannak kisebb gondjaim, és bevallom, hogy igen, e gondok tudáshiányból fakadnak. De ez kifejezetten jó és kellemes érzés a számomra, mert tudom, ha veszem a fáradságot és tanulok még ebbe vagy abba az irányba, akkor a gondokat majd meg tudom oldani. De olyan most nincs, hogy amit egyszer megoldottam, elszaródik, mert jön egy frissítés, és a rendszer felülbírálja az én beállításaimat.

-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Köszi, ezzel megnevettettél... Jólesett, tényleg. Bár nem vagyok benne istenbiztos, hogy az Ubi tárolóiban valóban van-e csomag a dwm-re.

De ha van, az is, szóval... tuti hogy holmi "alapbeállításokkal" érkezne, ami nekem valamiért nem tetszene.

Továbbmegyek: azért még az se biztos ám, hogy megoldaná a problémákat. Kezdjük azzal, hogy az Ubi grafikus bejelentkezéskezelőt használ. Na, az nem megy a dwm-mel. (Illetve a dwm nem megy azzal). Lehet talán hogy meg lehetne hekkelni hogy menjen, de alapból tutira nem arra van kitalálva. Amit különben nem bánok, mert eleve a startx-szel való indítást favorizálom az X indulásához. Na most ha az apt-get fel is rakja a dwm-et az ubira, attól az ám még nem biztos hogy rögvest ki is kapcsolja a grafikus bejelentkezéskezelőt...

Tudniilik amikor a Sabayonra tértem át, ott is volt alapból valami light WM, nem emlékszem már rá, talán openbox, fluxbox vagy hasonló. Annak is volt valami grafikus bejelentkezéskezelője, talán XDM? Mindegy, szóval számomra nem volt ám olyan egyszerű annak a kikapcsolása. Még miután töröltem, azután is a boot során láttam hogy irkál nekem pirossal hogy nem találja ennek valami modulját. Persze hogy nem találod te hülye amikor direkt töröltem... Ettől még működött a rendszer, de idegesített az a hibajelzés a boot során. Ember, mire megtaláltam melyik config fájlba írta be a sort hogy ő azt betöltené... Persze, aki nálam több tudással bír, hamarabb megtalálta volna, tiszta sor. Na de a lényeg, hogy a törlés parancs e beállítást nem irtotta ki, csak a programot törölte. Emiatt vélhető, hogy ha Ubi alá fel is teszi az apt a dwm-et, nem nyírja majd ki a grafikus bejelentkezéskezelőt a dwm kedvéért.

Mégtovább megyek: Ubi alatt az Unityvel annyira tele volt a tököm, hogy mielőtt még Sabayonra tértem volna át, feltettem Ubi alá az Xfce-t. Na most kapaszkodj meg: annak már elvileg semmi köze ugye a Compizhoz. Ennek ellenére az F10 billentyű azalatt se ment (a frissítés után)! Erre varrj gombot!

Szóval Ubi alatt mindent annyira össze(vissza...) integráltak, hogy esküszöm, mire minden nekem nem kellő szart kigyomlálok a rendszerből, több munka mint ha alapból megcsinálok egy rendszert Gentooval vagy akár LFS-sel.
------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Alapbeállítás szerint a módosítóbillentyűje az Alt gomb. De nekem úgy jó, hogy áttettem a Windows gombra. És még rengeteg minden mást konfigolgattam benne. Márpedig a DWM-et konfigolni csak újrafordítással lehet. Akkor mi értelme van csomagból feltennem?
-------------
Honlapom: http://parancssor.info
Könyvem a VIM-ről: http://mek.oszk.hu/09600/09648/#
=== Sabayon disztró, DWM ablakkezelő ===

Igen, valóban "létezik olyan hely az interneten, ahol le van írva", méghozzá a project honlapján, ahol is kiböki az ember szemét. A releváns részig eljutni 3 kattintás a debian.org-ról. Szóval pebkac, hiába mentegeted... :))

--
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

Ha megnezed a tartalomjegyzeket, akkor az elejen, 2.2 fejezetben, System Requirements alatt van szo firmwarekrol, ami linkel 6.4-re. Ha telepites elott meg a system requirementset sem olvasod el, vagy legalabb futod at, akkor magadra vess.

Ennyit azert illik megtenni.

--
|8]

Régi gépre, ha valamennyire értesz hozzájuk, inkább a BSD-k közül válassz!
Pár hónapos tapasztalat: lomtalanításkor előkerült egy ősrégi gép 64MB(!!) RAM-mal, meg valami IDE diszkkel. Az egyetlen gond az volt vele, hogy nem tudtuk, van-e rajta törlendő adat, úgyhogy biztos, ami biztos, töröljünk!
A rárakott win95 ( :D ) természetesen nem hagyta, hogy a rendszert töröljem alóla, marad, hogy livecd.
Mondhatni vért izzadtam, mire eljutottam odáig, hogy a mai linux disztribúciók közt nincs olyan, ami ezen a gépen hajlandó lenne bebootolni, beleértve a puppy-t és a teljesen lekopasztott GRML-t is.
A GRML CD-n viszont teljesen véletlenül felfedeztem egy mini OpenBSD-t. És lőn... bebootolt, elindult, tudtam törölni (csak az tartott sokáig, mire kitaláltam, hogy hívják a diszket :) )
----------------------------------------
Ami a konkrét témát illeti: nem lehet, hogy egy netinstall CD-t töltöttél le és arról próbáltál telepíteni?
Mert a történeted nagyon arra emlékeztet (bár a 7-es Debian okozott pár meglepetést nekem is :( )

Persze, ott már bőszen bootolt a puppy... Sajnos sietnem kellett, nem volt se időm, se türelmem kitalálni, hogy miért lassú (CD hiba, maga a rendszer bootol lassan stb.)
De mondom, ez még valami ősi gép volt.
Persze az is igaz, hogy virtualboxban is iszonyat lassúnak éreztem, mikor másnap meg akartam nézni, úgyhogy rövid úton kidobtam.

Van nagyon régi (97-es) gép is, abból szerver lesz. Azon OpenBSD volt, van, lesz. Laptopra, deszkára nem merek ilyenekkel játszani, amikor még a Linux is vergődik vele.

"Ami a konkrét témát illeti: nem lehet, hogy egy netinstall CD-t töltöttél le és arról próbáltál telepíteni?"

Nem.

Csak jelezném (már többször megemlítettem), FreeBSD-n előbb sikerült beüzemelnem wifi-t, mint linuxon. :)
(openbsd más téma, az csak a még kisebb mérete miatt jutott eszembe)

Viszont amiket írsz, azok alapján tartok tőle, hogy valami egzotikus hardvered lehet, nem biztos, hogy akár linuxot, akár BSD-t minden gond nélkül rá tudsz majd rakni. (például tapipad nemműködése)
A régi notebookomban még synaptic touchpad volt, a mostaniban valami alps nevű hulladék, de mindkettőt kezeli az Xorg már évek óta.

Ha máskor kellene ilyesmi, akkor a sysresccd-t javaslom.
Amúgy amikor ilyesmivel szórakoztam egy régi 486-oson 16MB rammal, az open és netbsd-k szépen (persze lassan :)) bootoltak róla, a freebsd-nek már kevés volt. A legszebben azonban a minix futott rajta, igaz annak meg a driverellátottságával voltak problémák. :)

Szerencsére a Debian projekt környékén valaki szintén arra a következtetésre jutott, hogy nem szerencsés, ha a telepítő non-free firmware mentes. Ezért már létezik firmware-eket tartalmazó telepítő netinst iso is.
Lásd itt, a "non-free CD images with firmware" stringre rákeresve.
-------------------------------------------------------------------------------
Az életben csak egy dolog a szép, de az épp nem jut eszembe.

Slackware Linux 13.37 | 2.6.39.4-janos

mar a cimbol tudtam, hogy ez eheti bviktort tisztelhetjuk benne...

De hogy egy kis kontraszt is legyen a szokasos "essejo, assejo, semmi se jo, SarahLinux" szokasos bviktor mellett: egy korabbi "sikersztori" (legalabbis az allando negativkodassal szemben): slackware 14.0 vs. acer aspire d270 netbook. Igaz, volt benne wtf-eles, meg kuzdes, de a vegeredmeny siker lett. Mondjuk en nem 01:08 AM-kor telepitettem egy burger king wifi-jerol, es teljesen termeszetes volt, hogy vi-t hasznalok es nem valami gyerekbarat editort (mc es baratai) :-)

Diktatorok kezikonyve

1) hogy a telepítőben vannak hibák, az baj. (pl hogy a firmware-t nem olvassa be)

2) ugyanakkor szerintem már a nulladik pontnál hibáztál, mikor az ubuntut elvetetted. Az eleve úgy van összerakva, hogy a hülye is fel tudja telepíteni, többnyire szopásmentes. Mondjuk, hogy deklaráltan "desktop disztró". Ehelyett a debiant választottad, ami meg deklaráltan nem az. Mégis direkt 1.0-ás desktop user szemmel és elvárásokkal nézted a telepítést. Persze ha ubuntut választod, akkor egy teljesen sima telepítés után nem írhattad volna meg ezt a postot.

Világosan leírtam, hogy mi a bajom az Ubuntu-val. Az Ubuntu nekifutásból kér legalább 768 MB-ot. Az én gépemben van 512. A Debian tényszerűen kevesebb memóriát eszik, mivel kevesebb stuffot szállít, vannak rá tesztek, most nem fogok keresni neked, ha érdekel, megteszed magad.

Ha az Ubuntut választom, valóban nem született volna meg ez a post. Akkor egy másik született volna, amelyben vázolom, hogy mennyire foslassú az egész, mert állandóan swapol. Már ha egyáltalán hajlandó feltelepülni. Valószínűleg csak az alternate-tal ment volna.

"szerk4: az "UAC" (gnome-keyring, vagy mi ennek a neve? mindegy...) állandóan kéri a root jelszót, amikor csomagot telepítek. Ez csak azért aranyos, mert a felugró jelszómezőt nem aktiválja, tehát minden egyes alkalommal bele kell kattintani előbb. A tap hiánya és ez csak arra enged következtetni, hogy a rendszer nagyon szeretné, ha az egérgomb mihamarabb elkopna :))"

Mikor azt mondtam legutóbb hogy az XFCE ezerszer használhatóbb a GNOME3-nál, valakinek az volt az egyetlen hasznélható érve, hogy de hát az XFCE nem mindig adja át a focust a GUI-s jelszó kérő appnak. Hát akkor msot busted, GNOME-ban ez még szarabb.

Arról meg már többször volt itt szó, hogy ennek a GNOME Keyringnek mennyire default kikapcsolva kéne érkeznie (kwalletnek úgyszintén). Majd bekapcsolja aki tudja mire jó és hogyan.

Viszont 11 éves hardveren hibás választás a KDE és a GNOME eleve.

A sokadik hozzászólásban kiderült géped további fontos paramétere, a RAM mérete. Erre valóban jó lett volna/jó lenne valamelyik Puppy - igényeidtől függően, pl. JWM, Xfce, openbox stb. van, és igény szerint olyan office-t raksz bele, amit akarsz (vagy eleve olyat töltesz le). Méretük 90-350 MB körüli és közötti (van néhány speciális és ennél nagyobb) mind jól ismeri a wifit, helyből.

A Debian ilyen. Szerencsére a hülyeségeit csak egyszer kell megtanulni. Ezeket soha nem felejti el az ember :)
--
♙♘♗♖♕♔

A hozzád hasonlók miatt szakítottam úgy húsz éve a Norton Commanderrel és minden utódjával. Elborzasztott a sírás, ami akkor zendült fel, amikor valamelyik "kollegám" nem talált nc-t.
Ha nem bírod a parancssort, a Windows a te barátod. :-( Ha meg a küzdést, vegyél Macintosht!

Felreertettel: en is alapvetoen cp, mv, rm parancsokat hasznalok, de amikor valogatni kell a fajlok kozott, hogy pontosan mit masoljak at, akkor nyitok egy mc-t, mert egyszerubb insert gombot nyomogatva kivalogatni, mint egy csomot gepelni. Foleg, amikor otmillio hasonlo nevu fajlbol kell valogatni.
--

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant. 

A touchpadet lehet, hogy életre tudod kelteni xinputtal.

int getRandomNumber() { return 4; }  // ← aláírás
//szabályos kockadobással választva. garantáltan véletlenszerű.  xkcd

attól, hogy a kacsa nem tud úszni, még nem a víz hülye