Amikor a villamosnak nincs helye ...

Akkor vagy fúrni kell a föld alatt, vagy az utcák és folyó fölé célszerű lógatni a villamost.
https://www.youtube.com/watch?v=AaDDd4Rixi4
Idén ünnepli 120 éves születésnapját a wuppertali függővasút.

 

A környéken még van néhány hasonló, fiatalabb követője:
     https://www.youtube.com/watch?v=okfsOFNovMA  - Düsseldorf reptér és vasútállomás között. Meglepődtem, amikor a reptéren 2 szintet felfelé kellett mennem a tömegközlekedési eszközhöz.
     https://www.youtube.com/watch?v=WP9VpjDndcM  - Dortmund egyetem

Hozzászólások

Kár, hogy az összes nagyon ronda, csúf tőle a város. De szükség törvényt bont. 

A Wupper folyó völgyében futó az tényleg acéltemető. Emlékeztet a térség szén és acél múltjára.
Egyébként ma már a szén- és acélipar itt is a múlté, az üzemcsarnokok mostanra vagy plázák lettek, vagy elbontották. Némelyike múzeum.

Jó kérdés, hogy egy ilyen ma épülő szerkezetnek kötelező-e rondának lenni?
A hidakat is megszoktuk  folyóink felett. Szerencsére a hidak a változatos formavilágukkal próbálják elkerülni a rondaságot.
Villanyoszlopokkal is próbálkozgatnak: https://www.sourcing.hu/aktualis/elkeszultek_bohocoszlopok

Tök jó, hogy a lógatás miatt meg lehet spórolni a kerekek felét: nem tud felborulni :-)

 

Én amúgy nem látom rondának, pláne amikor benne van a képben a kocsi is, akkor jól néz ki. Ok, lehet, hogy nem akarnék az utcájában lakni.

Cseppet drágábbnak tűnik a pályája, mint lefektetni két sínszálat. Úgy látom, a felsővezetéke a pálya alsó oldalán van.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez jogos. Amúgy nekem tetszik, de lehet, csak azért érzem így, mert nincs ilyen Budapesten. Aztán nem kizárt, hogy kevésbé örülnék neki a valóságban, mert elveszi a napfényt  a pálya, de az is lehet, hogy csak olyan szűk részen, hogy ez nem zavaró.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mondjuk a Duna fölé még elférne egy ehhez hasonló.

Amúgy tudtátok, hogy Budapest az a város, ahol a világon a legtöbb féle tömegközlekedési eszköz található?

Ezt a Dunát? https://de.wikipedia.org/wiki/Datei:Immendingen_Donauversickerung_20080… ... sajnos magasabb vízjárásnál voltam itt, és akkor nem szivárgott el az összes vize a Bodeni tó felé és onnan a Rajnába.
Viccet félretéve a Dunáról ennek a könyvnek a 44. (42.) oldalán levő vízhozam grafikont ajánlom figyelmetekbe. Szemléletes, hogy hogyan alakul a mellékfolyók által a vízhozama.

Szinte alig változott.

Valahogy úgy vagyok vele,hogy szerintem a 19 század második fele és a 20 század a 70 es évekkel bezárólag az emberiség életében egy nagyon termékeny időszak volt.
Edison, Marconi, Tesla, Wright fivérek, Eistein, Déri,Bláti,Zippernowszy, a sok autogyárto is ebben az időben kezdte,aztán később számitógép, tulajdonképp az internet, holdraszállás,  és még sorolhatnám. szóval valahol az egy hőskor volt..
Feleségemmel pl a napokban beszéltünk a szuperszónkus polgári relülésről azaz concorde-ról meg persze a Tu 144 ről  és leesett az álla amikor visszakérdeztem hogy tudja e mikor készütek, Ő azt hitte sokkal később.

Aztán valahogy mára leült a dolog, jelenleg meg az az érzésem hogy csak design-ban szeretnénk villantani azt a 21. századot, de igazán nagy guritást nem érzek.

Szerkesztve: 2021. 04. 14., sze – 23:23

Jobban belegondolva Wuppertal környéke bányászvidék volt, így volt honnan ellesni a fentről lógatott szállítás technikáját.
https://youtu.be/hUGKBfRxDXc?t=256 (ez mondjuk az oroszlányi bánya ma már történelmi videója, de minden szénbányában használták ezt a praktikus eszközt)