Hogyan csinálnád - Otthoni média szerver és Google Photo alternatíva

Sziasztok,

Évek óta boldogan használok egy openwrt-s routert egy rákötött 2,5" külső merevlemezzel, ami SMB és DLNA szolgáltatásokat nyújt helyi hálózaton.
A router intelligensen kezeli a merevlemezt; amennyiben nem érkezik 15 percig kérés, lekapcsolja azt.

A Google Photo szolgáltatás fizetőssé válása miatt szeretnék ehhez Google Photo alternatívát is üzembe helyezni a legészszerűbb módon, ehhez szeretnék tanácsokat / ötleteket kérni.
 

Jelenlegi elképzelésem:
A fotókat is az openwrt-re kötött merevlemezen tárolom, egy külön mappában, SMB-n keresztül töltöm fel az új képeket.
Beszerzek egy RPI4-et, amire piwigo rendszert telepítek, és a képek helyének a routeren található mappát adom meg.
Ezt az RPI-t kiengedem a routeren a net felé, Let's encrypttel és valami no-ip szerű domainnel.
Így a merevlemez továbbra is csak lekérés esetén fog bekapcsolni, a fotók elérhetővé válnának távolról is, a filmeket és adatokat pedig helyi hálózaton lehetne elérni továbbra is. 

A fotókat fél évente összecsomagolom egy rar fájlba (5-10% helyreállítási infóval) és felrakom az Amazon Glacierbe.

Ami még jó lenne:
Ha a TV-n lenne Youtube / HBO Go.
A beépített lejátszója nagyon rossz, de a DLNA forrásból szépen viszi a filmeket.

Köszönöm előre is!

Hozzászólások

Nálam ez a megoldás nem megoldás, túl sokszor ment tönkre így merevlemez. Tehát a minimum a raid. Ehhez jelenleg vagy egy Zyxel NAS326-os vagy egy Synology DS218j-t használnék/használok. Itt két tetszőleges méretű hdd/ssd után azonnal mehet a raid1 s az eszköz tudja az általad kért szolgáltatásokat. Synology esetén pl ott a moments amit megfelelő megoldás lehet a képek/videók tárolására, távolról megtekintésére.

Szerkesztve: 2021. 02. 02., k – 08:40

Létezik olyan iOS megoldás, ami szinkronizálja a képeket egy tetszőleges ilyen szolgáltatással? Automatikusan! 

Ugyanúgy, ahogy icloud-ra feltölti azonnal a képeket. 

Ugyan létezik icloud for windows, viszont már nagyjából fél éve, hogy egy új frissítéssel használhatatlanná tették. Linuxra meg csak himi-humi próbálkozások vannak sajnos :(

Az automatikus szinkronizálás hogy megy?
Én is photo backup megoldáson gondolkozom, de ahogy olvasgatom semmi sem megy normálisan az iOS elszabott nem létező multitaskingja miatt. Nálam pl a synolgy files nem szinkronizál automatikusan, hiába lehet beállítani. De még a google photos sem. Csak akkor kezd el feltölteni mindegyik, ha megnyitom az appot. Manuálina kell triggerelni, tehát észben kell tartani. És ha bezárom az appot a háttérben, akkor megáll, nincs oylan ,hogy a backup service -csak mondtam valamit- fut tovább és teszi a dolgát...
 

Pont úgy ahogy mondod, néha magától, de ha biztosra akarok menni akkor kézzel megnyitom amint az otthoni wifi közelében vagyok és akkor tuti megcsinálja.

Az iOS Files appját használja. Illetve kell neki hogy a lokációhoz folyamatosan hozzáférjen. Öröm az ürömben, hogy rávehető, hogy csak a megközelítő lokációhoz férjen hozzá.

Az igazat megvallva ez még mindig jobb mint amit eddig Androidon produkált, ott teljesen hektikus volt.

Szia,

Nalam Syncthing fut RPI 3-an, azzal szinkronizalom a fotokat Android mobiltelefonrol egy kulso merevlemezre, de csak LAN-on mukodik Wifin, nekem igy is megfelelel.

Udv

Csaba

Hát nekem ugy van megcsinálva, hogy van egy pc-m szoftveres raid 1 el, azon van samba megosztás azon belül minden telefonnak külön mappa és a telefonok szépen  felszinkronizálják wfin- kersztül smbsync2 appal a képeket egy  ideiglenes mappába (az enyém vasárnap éjjelente, a feleségem pedig kézzel futtatja az appot...

majd innen  egy script aktuális dátum mappába elrendezgeti, és innen a feleségem az ő képeit pl kézzel rendezgeti tovább a saját izlése szerint. szereti csinálni hát csinálja.
az én képeim pedig nem igazán érdekesek időnként átnézem őket  aztán a felesleget törlöm.

Igazából ezt azért csináltam, hogy legyen hely mobiltelefonon. Pl a feleségem esetében fontos, mert volt rá példa hogy a tárhely hiánya miatt leállt a vércukormérő app...

 

de fent emlitett piwigo val szerintem fogok játszani kicsit.

Mindig van cukor a vérben. Ha nem eszel szénhidrátot, akkor meghalsz. Mindenkinek más hatékonysággal működik a hasnyálmirigye. A cukorbetegek között is hatalmas eltérés van, így van akinek működik a szénhidrátszegény étrend, van akinél pedig (már) nem. Általában mindenki tablettáról indul és a napi négy szúrásnál köt ki évek múlva. Akkor már nem lehet elég lassan bevinni szénhidrátot. Van olyan ügyfelem, aki gyermekkora óta beteg. Neki egy eszköz van ráépítve a testére, ami folyamatosan méri a cukorszintet és folyamatosan adagolja az inzulint egész nap.

Ja és még valami: cukorbetegeknél nagyon magas lehet a vércukor szintjének ingadozása. A túl alacsony cukor sokkal veszélyesebb, mint a magas, mert kvázi azonnali halált okozhat. A magas cukornak a gyilkoló hatása pedig években mérhető. Tehát ha meg akarsz ölni egy cukrost, akkor nem meg kell tömni cukorral a száját, hanem több inzulint beadni (persze ez filmekben mindig rosszul szerepel: lásd Big Nothing).

Igen sajnos gáz betegség.

Az 1 es tipusu cukorbetegnek nem termel inzulint a hasnyálmirigy. Bármit eszik már megy is a cukra. de sok más is emeli  pl ha felhuzzák a gyerekek ott is látványos a dolog.de  pl pirosbetűs napok is tudnak fura cukorértékeket.

Korábban a feleségemnek is olyan volt szenzor + inzulinpumpa de váltottunk szenzor+mobil app . és kézzel szúrja magát.

 

[szerk]
Azért van egy védekező mechanizmus az alacsony cukorszint esetén a májban vannak tartalékok amit felszabadit ilyenkor, de ez kárositja a májat.

Én a fotókat Dropboxal "teszem át" telefonról nasra. Az ingyenes 5-gigást használom. A teló feltölti a felhőbe, a (syno) nas meg szépen leszinkronizálja néhány mp alatt szépen meg is van. A nason a kliens úgy van beállítva, hogy a felhőböl törlés esetén se törölje a lokális fájlokat. Előnye, hogy nem változtatja a fotók vagy videók minőségét. Hátránya, hogy 5-gigánként üríteni kell a felhőt. Mondjuk ez nálam 2-3 hónap.

Hármas........alá............kettes.........................egyest írtam be.

Jelenleg 6400 forint 1 evre 100GB a google-nal, az konkretan 533 forint havonta. Ennyiert aztan marhara megeri szethackelni a holnaputant is aminek a vegen az uzembiztonsag kb. 0 lesz :)))

Onnan indult a dolog, hogy kevesellte a havi 533 forintos (/hó) 100GB tárhelyet. Pedig szerintem ha továbbra is bekapcsolva hagyja a Photos áttömörítő funkcióját akkor az elég sokáig elég. A 2021. június 01-ig keletkező képek, videók utána sem fognak beleszámítani a tárhelyfoglalásba. Azaz akkor lesz nullázva az onnan keletkező tartalmakra. Az áttömörítést pedig azért érdemes meghagyni, mert sok eszköz irreálisan nagy fájlokat csinál, például videónál. 

A havi 17 euró valóban jelentősebb összeg, bár legalább nem a szokásos 1USD=1EUR átváltással lett meghatározva az ára. Amerikában 20 USD a havidíj. Viszont nem tudok másik tárhelyszolgáltatót, aki ennyi pénzért korlátlan tárhelyet adna. Még megbízhatatlant sem, nemhogy megbízható szolgáltatást. 

Persze vissza lehet menni a múltba a 2000-es évek technikai színvonalára és járni a

saját nas/fájlszerver saját hardveren -> megpusztult a hattértár -> jajj de drága a Kürt Zrt adatmentés

mókuskereket. 

Az opensource erre önmagában nem ad teljesértékű megoldást. Opensource ÉS elosztott hálózati szolgáltatás lenne valódi alternatíva. Azaz bedobok a "közös" elosztott decentralizált felhőbé mondjuk egy 4 TB-os tárhelyet, és ezért kapok 2 TB-ot, vagy 3 TB-ot redundánsan mentve szétosztva a többi tag között, persze titkosítva. 

A felhő egy szolgáltatás, amit célszerű menteni, legyen bárki is a szolgáltató. Persze a mentés helye lehet másik felhő szolgáltató (lehetőség szerint független...)

Egy példa: https://24.hu/tech/2020/08/17/canon-felho-tarhely-leallas-torlodes/

Nekem itthon NAS jellegű megoldásom van, amiről készül mentés másik NAS jellegre, tervben van távolabbi mentés, a földrengés miatt ez lehet, hogy másik földrészen lesz.

A NAS jellegű elérés azért is praktikus, mert lehetnek videó/kép feldolgozások, amik WAN-on kevésbé praktikusak, ellenben véglegesítés előtt sem árt, ha van róluk mentés.

Ez természetesen jogos, csak a költségek miatt kellenek azért kompromisszumok. Először is már az adat keletkezésénél kategorizálni kell őket. 

1. Fontos, pótolhatatlan adatok: családi személyes (jól sikerült) képek, videók, dokumentumok. (Programkód, cad fájlokat stb most nem veszem számításba, mert az inkább munka kategória. Meg arra van github, gitlab stb.)

2. Kevésbé fontos de személyes: kevésbé jól sikerült képek (azoknak akik 10 fényképet kattogtatnak egymás után egy témára és abból választják ki a "Jól sikerültet". Nem olyan fontos saját videók stb.

3. Filmek, egyéb tömegtermékek, amiknek csak egy példánya van nálunk és ha szükséges pótolhatóak. 

Így szétválogatva kiderülhet, hogy az 1. kategória valójában csak 80GB az összesen 19TB-ból és már lehet redundáns felhőszolgáltatásokat találni hozzá nem drágán. A 3. kategória mehet redundancia nélkül például GDrivera. Ha megpusztulnának ezek a fájlok, végül is pótolhatóak és az esemény nagyon kicsi a valószínűségű.

Az adatbiztonság sorrendje:

Amazon CD vagy Google drive > Canon és a többi B kategóriás felhőszolgáltató >>> Józsika betétitársaság hóóriási felhője >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> Saját NAS

A '>' jelek számát nem érzem jogosnak. Igazából jó lenne egy statisztika, hogy mennyi adatvesztést okozott otthoni környezetben RAID vagy lemezvezérlő meghibásodása. Nem biztos, hogy ezek számossága felér a mindenféle felhőben elveszett adat mennyiségével vagy érintett ügyfelek számával. Egy NAS esetén az RTO nyilván siralmasan gyenge egy felhőhöz képest, de nem is érdekes különösebben (otthoni környezet).

Amazonnál is volt már adatvesztés, Microsoftnál is, Google nem rémlik, legfeljebb régi ingyenes fiókok kapcsán volt valami.

Az adatok kategorizálása nyilván fontos, de 1 és 2 között nem biztos, hogy megéri különbséget tenni: ha már átnézte az ember, akkora erővel jó eséllyel le is törölheti a felesleget (vagy átteszi 3-ba). A döntés valószínűleg pénztől is függ, mert ha nincs sok adat, akkor nincs akkora különbség 1+2 és 1 között, hogy érdemes lenne vacakolni. A 3-nak is simán kijár egy RAID, nem nagy összeg egy vinyó, de mégis nagyobb béke, így a 2-es anyagoknak is kiváló.

Átlagos otthoni felhasználó számára egyszerűbbnek érzem a felhőbe mentést, mint a felhőből valahova menteni. Például a Google Photo-t le lehet egyáltalán menteni valahogyan?

RAID lemezvezérlőt eleve nem szabad használni. Google mindig soft-raid megoldást használt pont azért mert a raid vezérlők inkább rontanak az adatbiztonságon mint javítanak. Software RAID már valóban jó, Linuxon nagyon régóta támogatott, nemrég volt ide linkelve egy előadás, hogy a Windows is tud jó szoftveres raid-et. De például egy villám bármilyen jó raid szerveren képes 100% adatvesztést okozni sajnos. 

Szóval teljesen otthoni megoldás is lehet jó, de akkor RAID-del nem pipálható ki a archiválás. Kell egy jó LTO streamer archiválásti stratégia. Full, differential, incremental mentések. Szalagok tárolása valamilyen biztonságos másik helyen. Szerintem kevesen csinálják meg így. 

Igazad van abban, hogy 2. kategória opcionális. Ki hogy van vele. 

A Google Photot le lehet menteni egyben Google Takeover-rel. Amivel egyébként minden más Google-nél levő tartalom is lementhető. Illetve külön minden kép videó is menthető természetesen Google Photos-ról. A szolgáltatás mögött működik egy neurális hálózat ami user számára is hasznos dolgokat nyújt. Kulcsszavakra képek keresése, személyek megkeresése az összes képen. Ez utóbbi egyébként kikapcsolható. Természetesen ez is megoldható házilag. Egyrészt lehet rá Google vagy Azure felhő szolgáltatás használni. Így a privacy oldalról persze ugyanott leszünk, viszont szép taggal hash listet kapunk vissza kulcsszavakkal. Egyszerűbb mint saját neurális hálót készíteni majd betanítani. De még ez utóbbi sem megoldhatatlan feladat. Csak elég szok szívás van vele. :) 

Abszolút megértem a Google, Facebook, Amazon iránti bizalmatlanságot. De jelen időben sajnos ha valóban egyenértékű biztonságos alternatívát akarunk otthon, nagyon mélyen a zsebbe kell nyúlni és ebbe már a jogosan felháborodott többség nem gondol bele. 

Igen valóban volt Amazon adatvesztés is, igazad van. A Google-nél én sem tudok adatveszteségről, adatbiztonságban ma a legmegbízhatóbb szolgáltató. 

"RAID lemezvezérlőt eleve nem szabad használni." - ezt így azért meredeknek tartom :-)

Nem azt állítom, hogy egyetlen NAS a megoldás. Távoli másolással ki lehet váltani az LTO macerát, főleg otthoni környezetben. PC-re is vannak mentő megoldások, lényegében potom pénzért, kb annyi vele a munka, hogy next-next-finish. Saját tárolás és egy távoli mentés megközelíti a 100%-ot (csak közelíti, mert többek között a távoli mentések "jelszava" egy fontos kérdés, nem beszélve a "hülyeség propagációja" témakörről).

Google mentés: az exportálás úgy tűnik nem alkalmas differenciális mentésre, viszont van ilyen lehetőség: https://support.google.com/accounts/answer/9666875 (az sajnos nem derül ebből ki, hogy hova lehet menteni). Még közel sem teljes, de figyelemre méltó az irány ("külön minden kép videó is menthető természetesen Google Photos-ról" - a videót nem említi az oldal támogatott formátumként, én nyilván arra gondoltam, hogy automatizáltan menteni, viszonylag egyszerűen).

És igen, egy felhős megoldás számos olyan szolgáltatást tud biztosítani, amit magadnak nem vagy csak nagyon nehezen tudnál biztosítani. Az adatvédelmi aggályok a serpenyő másik oldala, dönteni kell.

Lehet bizalmatlanságnak is nevezni, de talán az óvatosság pontosabb. Van arra precedens, hogy a felhő hibázott, a Google eddig megúszta, de kérdés, hogy ez így marad-e.

Egy banális példa: ügyfél egyszer csak nem értette, hogy miért nem megy az office. Kiderült, hogy megszűnt/lejárt az a bankkártya, amiről folyamatosan/automatikusan levonásra került a pénz. Mivel nem lett kifizetve a szolgáltatás, ezért megszűnt. Nyilván hosszan lehet ezt ragozni, hogy miért nem kapott emailt, esetleg azért mert nem volt jól beállítva stb. De a lényeget tekintve mindegy: egy-két apró hiba és probléma van.
Még környezeti katasztrófa, kibertámadás sem szükséges. Egy naponta használt szolgáltatásnál ez nyilván nehezen fordulhat elő (főleg ha adatok vonatkozásában van türelmi idő törlés előtt), de ritkán használt szolgáltatásnál nagyobb az esélye (például van, hogy hetekig, talán hónapokig sem foglalkozom a családi képekkel).

Vagy gondoljunk a januárban kilőtt Parler-ra. Valahogy összekaparták/visszakapták az adatokat (talán), de ez is mutatja, hogy felhőben más jellegű problémák és kockázatok is vannak, nemcsak a hagyományos hardver-szoftver szint. A szolgáltatási/előfizetési szint, mint hibalehetőség hiányzik a saját eszközökről.

Egy laikus egészen biztosan jobban jár a felhővel, főleg ha az integrált a minden napjaival (pl. Google fiók). Részemről a lényeg annyi, hogy a felhő nem a végső megoldás: ott is lehet hiba. Azaz a gyerekről készült legjobb képek ne csak a felhőben legyenek meg, ezt azért sokan hajlamosak elfelejteni/szőnyeg alá söpörni.

Visszatérve a Google mentésére: üzleti környezetben meglehetősen terjednek a felhő szolgáltatásokat mentő megoldások (főleg O365, de GSuite mentés is van), nem kizárt, hogy ez a magánszférára is átterjed idővel, főleg, ha lesz még néhány Canon-féle adatvesztés. Például: https://www.synology.com/hu-hu/solution/saas_backup. Veszel egy hasonló kütyüt, kattintasz hármat és lesz egy helyi másolat a fényképekről. Szerintem elég klassz lesz, lényegében filléres tétel egy NAS és néhány TB-nyi vinyó.

""RAID lemezvezérlőt eleve nem szabad használni." - ezt így azért meredeknek tartom :-)"

Még sok éve volt egy cikk arról miért használja a Google inkább Linuxba épített SoftRAID-et a hardveres RAID kártyák helyett. A lényeg az volt, hogy a hardveres raid kártyát még egy modellen belül is eltérnek egymástól. Ha tönkremegy egy RAID kártya semmi garancia nincs arra, hogy egy másik RAID kártyán bármit olvasni lehet ugyanazokról a merevlemezekről. Olyan szerencsétlen szituáció is elő szokott fordulni, hogy megpusztul az egyik merevlemez, belép helyére a spare hdd, majd a sok i/o műveletbe beledöglik a RAID kártya és ott a teljes adatvesztés, ha nincs tartalékban egy ugyanolyan. Ez pedig fekete mágia. Egyetlen biztos megoldás több egymást követő szériaszámú RAID kártya vásárlása, mert az azonos modell ugye kevés, majd ezek letesztelése használat előtt. De ez körülményes és nagyon szuboptimális megoldás. 

SoftRAID már a tíz évvel ezelőtti processzoroknak sem jelentett különösebb kihívást. Cserébe garantált, hogy másik gépbe átrakva is olvashatóak az adatok. 

"PC-re is vannak mentő megoldások, lényegében potom pénzért, kb annyi vele a munka, hogy next-next-finish."

Mire gondolsz, Crashplan, Backblaze? 

Az előbbi már megszüntette a lakossági szolgáltatását csak üzleti maradt. Egyébként nem tudom mitől lenne biztonságosabb egy kis cég "felhő szolgáltatása" mint egy nagy cégé?! 

"Google mentés: az exportálás úgy tűnik nem alkalmas differenciális mentésre, viszont van ilyen lehetőség: https://support.google.com/accounts/answer/9666875 (az sajnos nem derül ebből ki, hogy hova lehet menteni). Még közel sem teljes, de figyelemre méltó az irány ("külön minden kép videó is menthető természetesen Google Photos-ról" - a videót nem említi az oldal támogatott formátumként, én nyilván arra gondoltam, hogy automatizáltan menteni, viszonylag egyszerűen)."

Tegyük tisztába a dolgokat! https://takeout.google.com/settings/takeout Természetesen bejelentkezve az érintett Google accountba. Itt szolgáltatásonként választható melyikhez tartozó szolgáltatásról akarsz mentést. Természetesen lehet az összes Google szolgáltatás is kiválasztva, sőt ez a default. Ez a te PC-dre menti le az adataidat. Amit te linkeltél az egy kedvesség a Google-től, hogy közvetlenül is át tudod küldeni a fotóidat más konkurens szolgáltatáshoz. Hasonló Takeout szolgáltatás másoknél, például a Facebooknál is van. Csak nálunk nincs arra lehetőséged, hogy konkurenshez költöztesd a Facebook adataidat, meg szerintük nincs is konkurensük. :) 

Nem a Google -ről exportálásnál van értelme a differenciális mentésnek, hanem a saját adatok mentésénél Google irányba. Csak, hogy ne kelljen rendszeresen minden adatot átnyomni. Titkosítás kissé megnehezíti a dolgot. De diff vagy incr azért egy titkosított partíciónál is értelmezhető.

"Vagy gondoljunk a januárban kilőtt Parler-ra. Valahogy összekaparták/visszakapták az adatokat (talán), de ez is mutatja, hogy felhőben más jellegű problémák és kockázatok is vannak, nemcsak a hagyományos hardver-szoftver szint. A szolgáltatási/előfizetési szint, mint hibalehetőség hiányzik a saját eszközökről."

Erre szoktam mondani, hogy a nagy amerikai IT cégek maguk alatt vágják a fát. Amerikán kívül egészen más megítélés alá esnek az elmúlt hónapok eseményei. Ami eddig csak zsigeri amerikaellenesség és konteó volt, az ma már rögvalóság. Mindenhol keresik a Facebook-alternatívákat, Google, Amazon felhő leváltásának a lehetőségeit. De ez a nagypolitika problémája és feladata. Kína mostanra 100% igazolva lett, ők voltak a legokosabbak, hogy be sem engedték az amerikai trójai falovakat. 

Én úgy látom, hogy az alternatíva keresése teljesen jogos, de a 2000-es évekbe való visszatérés több problémát okoz mint amennyit megold. A Parler egy nagy nyilvános szolgáltatás volt, az sem éppen ez a kategória mint a személyes Google Photo. 

Ha a Parler kezdetektől paranoiás stratégiát folytat, ami egyébként mint utólag kiderült realista stratégia, akkor csak titkosított és Amazon oldaláról értelmezhetetlen adatokat tárol náluk. Közbe-iktatnak pár könnyen pótolható saját kézben tartott proxy szervert, a biztonság kedvéért egy homeless nevére vagy ellenőrizhetetlen offshore cég nevére bejegyezve a közvetlenül Amazon felhővel kommunikálókat. Bár itt már felmerül, nem egyszerűbb-e már akkor mindent saját kézben tartani. Jogosan. De teljesen saját szervereknél is felhő kell csak saját felhő OpenStack-el például. Vagy Eucalyptus ha már Amazon AWS open alternatíva. De semmiképp sem old-school közvetlen szerverezés. 

"Egy laikus egészen biztosan jobban jár a felhővel, főleg ha az integrált a minden napjaival (pl. Google fiók). Részemről a lényeg annyi, hogy a felhő nem a végső megoldás: ott is lehet hiba. Azaz a gyerekről készült legjobb képek ne csak a felhőben legyenek meg, ezt azért sokan hajlamosak elfelejteni/szőnyeg alá söpörni."

Ma már szerintem is hosszú távra nem lehet megoldás. Technikailag a Google megbízható, ott tényleg értenek hozzá. De politikailag már nem megbízhatóak, amióta belemártották magukat a politika világába. Viszont egyelőre nincs reális és gazdaságos alternatíva. Áthidaló megoldásként pláne személyes felhasználásnál például egy saját NextCloud szerver titkosítva mentve rendszeresen ésvagy mellette titkosítva szinkronizálva Google-re szvsz elfogadható. De ez már bőven túlvan a laikusok kompetenciaszintjén. 

A valódi megoldás szerintem továbbra is az elosztott és decentralizált szerverekre épülő, front-endről könnyen használható szolgáltatás. A résztvevők saját hardver hozzáadásával és árammal ellátásával :) erősítik a szolgáltatást. Üzleti alapon úgy nem lehet versenyezni a Google-lel, hogy "A" konfigurációjú szerverét a kis nemzeti szolgáltató fizet X pénzt még a Google ugyanazért fizet 0.2 X pénzt. 

"Visszatérve a Google mentésére: üzleti környezetben meglehetősen terjednek a felhő szolgáltatásokat mentő megoldások (főleg O365, de GSuite mentés is van), nem kizárt, hogy ez a magánszférára is átterjed idővel, főleg, ha lesz még néhány Canon-féle adatvesztés. Például: https://www.synology.com/hu-hu/solution/saas_backup. Veszel egy hasonló kütyüt, kattintasz hármat és lesz egy helyi másolat a fényképekről. Szerintem elég klassz lesz, lényegében filléres tétel egy NAS és néhány TB-nyi vinyó."

Nagyon jó, hogy van ilyen könnyen használatba vehető Synology szolgáltatás, az pedig külön előnyös, hogy nem amerikai cég. Persze a saját szerver is jó ha valaki meg tudja csinálni. Viszont ez még kevés. Hiába van saját mentésünk, ha nem tudjuk rendesen megnyitni a MS Office fájlokat, mert hibásan jelennek meg LibreOffice-ban, bár a semminél több. Ezért kellett volna már sok évvel ezelőtt kötelezővé tenni államigazgatásban a LibreOffice használatát. Persze lehet még használni warez MS Officet, ami vicc, de megbízhatóbb megoldás de azért messze van az optimálistól. 

Nem tudom, tisztában vagy-e a RAID kártyákkal (tapasztalattal). A RAID kártyának nemcsak az a feladata, hogy tükrözzön/paritást számoljon, hanem gyorsítani is tud. Ha elromlik, ki kell cserélni. A mentést mindenki a maga igényeihez (RPO/RTO) igazítja.

És igen, van, ahol szoftveres RAID jobb választás. Esete válogatja, mikor mi.

Felhő mentés: teljesen mindegy, hogy melyik, annyi a lényege, hogy "offsite" legyen, ha helyszínt lehet válogatni, az extra előny. Egyébként van Acronis is és még rakat másik.

Egyébként nem tudom mitől lenne biztonságosabb egy kis cég "felhő szolgáltatása" mint egy nagy cégé?!

Tehát az az állításod, hogy egy nagy cég szolgáltatása biztonságosabb, mint egy kicsié? Erre megint a Canont, Amazont és Microsoftot tudom felhozni, véleményem szerint elég nagy cégek. Ellenben biztos lehetne olyan "kis" céget találni, ahol nem volt még (hasonló) adatvesztés.

Egy ilyen mentő szolgáltatásnál annak a valószínűségét kell nézni, hogy pont akkor veszik el onnan mindent adat, amikor Neked is adatvesztésed volt. Ennek meglehetősen kicsi az esélye.

Nem a Google -ről exportálásnál van értelme a differenciális mentésnek, hanem a saját adatok mentésénél Google irányba. Csak, hogy ne kelljen rendszeresen minden adatot átnyomni. Titkosítás kissé megnehezíti a dolgot. De diff vagy incr azért egy titkosított partíciónál is értelmezhető.

Hogy ne lenne értelme? Google-nél van 1TB-nyi fotó, feltöltesz még 3 képet, akkor nyilvánvaló, hogy a 3 kép mentése racionálisabb, mint 1TB ismételt letöltése. Sőt, felesleges minden nap 1TB-ot letölteni, ha semmi sem változott.

Nekem az az érzésem, hogy a Google-t 100%-osan megbízhatónak tekinted, ezt mint axiómát kezeled.

Parler: nem a politikai oldala volt érdekes. Hanem a Parler is felhőszolgáltatást használt, kihúzták alóla a szőnyeget és bajba került/megállt. Ehhez nem kellett sem hardver hiba, sem környezeti katasztrófa, de egyéb technikai hiba sem.

A valódi megoldás szerintem továbbra is az elosztott és decentralizált szerverekre épülő, front-endről könnyen használható szolgáltatás. A résztvevők saját hardver hozzáadásával és árammal ellátásával :) erősítik a szolgáltatást. Üzleti alapon úgy nem lehet versenyezni a Google-lel, hogy "A" konfigurációjú szerverét a kis nemzeti szolgáltató fizet X pénzt még a Google ugyanazért fizet 0.2 X pénzt.

Őszintén szólva ezt nem értem, hogy jön ide. Itt nem az a kérdés, hogy miként lehet megbízhatóbb rendszert csinálni, hanem mi van akkor, ha az az elvileg megbízható rendszer mégis térdre esik. Nem feltétlenül technikailag (lásd Parler, lejárt előfizetés).

Viszont ez még kevés. Hiába van saját mentésünk, ha nem tudjuk rendesen megnyitni a MS Office fájlokat, mert hibásan jelennek meg LibreOffice-ban, bár a semminél több. Ezért kellett volna már sok évvel ezelőtt kötelezővé tenni államigazgatásban a LibreOffice használatát. Persze lehet még használni warez MS Officet, ami vicc, de megbízhatóbb megoldás de azért messze van az optimálistól.

??? Miért akarnám LibreOffice-ban megnyitni az MS-Office fájlokat, főleg, ha MS-Office-ban hoztam létre? Az adat rendelkezésre állása a lényeg. Hogy akár a Google felhőbe is visszatölthesd.

"hogy felhőben más jellegű problémák és kockázatok is vannak,"  -  A legfontosabbat nem kell kihagyni a számításból, a jövőnk sokkal konfliktusosabbnak tűnik, mint a már elmúlt "békeidőkben"!!! - Ha egyes területeken lokálisan vagy globálisan borulna minden, bármennyire is ellentmondásos, - de amíg él, - az egyén akkor sem akarja elveszteni a digitálisan rögzített fél vagy teljes életét, a hozzáféréseit..!

Sajnos, az adataink védelménél a jövőben már ezzel a kockázattal is számolnunk kell. Ha fontos az adataink védelme, a felhőnél olyan szolgáltatót kell választani, amelyik biztosan elkerüli a konfliktusos, fizikai "erodálódást". - Esetleg Svájc...???) - (Arról most nem beszélnék, hogy a lokális tárolás biztonsága milyen, ha mondjuk a nem túl távoli jövőben, ideiglenesen a házunkba költözik néhány "lakó"...)

https://www.youtube.com/watch?v=3PJ97UYFc8I

Hű de okosnak tetszik lenni :)

 

> Azért a Googlenél kicsit jobban értenek hozzá, minta Helyi Menő Dzsigoló Enterspájz Káefténél. 

Mármint a helyi menő kft helyett valódi multikról beszélünk, ahol nagy tételben használnak hw raid vezérlős szervereket, meg storageokat. Ők biztos nem tudják, hogy jobban ért hozzá a google náluk.

A googlenél teljesen másra kell optimalizálni, mint egy átlagos enterspájz dcben, vagy az otthoni / kiscéges lófaszkán. Nyugodtan gyere még azzal is, hogy rendes szervert kell venni, mert a guglinál jobban tudják, és random vasakat pakolnak be, akkor legalább teljesen biztos lehet benne az ember, hogy magadat nagyon okosnak gondolva csapkodsz, és nem gondolod végig, miről beszélsz. :)

> ZFS mond esetleg valamit? Potyognak már a tantuszok?

Persze hogy mond. Te jöttél azzal, hogy hwraid nemjó, linux softraid jó. A ZFS nem a linux softraid. Ráadásul FYI biztos lehetsz benne, hogy mivel a gugli az igazán érdekes usecaseiben az adattárolás prominens, már rég felrángatta application layerbe, és nem /nem csak block szinten baszódik. Persze ettől még biztos van, ahol zfst használ, meg olyan is, ahol linux softraidet.

Szóval  tekintélyre hivatkozás helyett (ami igazságtartalmát tekintve ráadásul megkérőjelezhetően valid) inkább érvelj.

Nézd semmi személyes problémám nincs veled. De hidd el ha neked lesz egyszer teljes adatvesztésed egy halott raid kártya miatt bánni fogod, hogy nem gondoltál előre erre a problémára. 

A supportot hívod, ők nem foglalkoznak adatmentéssel. Lesz egy új raid kártyád és annyi és egy csomó üres tárhelyed a merevlemezeidből. De az adataidnak búcsút inthetsz. A csere RAID kártyával nem fogod elérni az adataidat. 

OpenZFS Linuxon teljesértékű megoldás, nem az egyetlen lehetőség szoftveres RAID-re, ami semmit nem von le az értékéből. 

Cseréltem már döglött raid kártyát, és lettek utána adataim*. Képzeld, még olyan is volt, amikor a support adta hozzá az egyébként valamiért nem megtalálható régi firmwaret, hogy így legyen.

Használtam olyan storageket is, ahol a fenti mondat úgy hangzott (volna), hogy "Felhívom a supportot, hoznak egy újat, és kicserélik, addig meg a backup kontroller viszi a storaget, mintha mi sem történt volna".

Szóval én értem, hogy vannak a softraidnek előnyei, de ez a raidkártya ront az adatbiztonságon, és ezért nem szabad használni, egy teljesen beszűkült nézőpontból előadott annyira sarkalatos értékítélet, ami ettől teljes baromság lesz.**

* Nem, nem a backupból, ami egyébként nyilván van, hiszen a raid nem backup, hanem egy üzembiztonsági kérdés, és ezt enterspájz kft tudni is szokta

** Még akkor is, ha nem pont azt értem alatta, amit odaírtál, az ugyanis akkor lenne igaz, ha átlagos raid kártya MTBFje kisebb lenne mint az (átlagos disk MTBF * átlagos diszkek száma amin egyszer elférnek a tömb adatai) igaz lenne, ami nyilvánvalóan nem az.

És akkor még az olyan viccekről nem is beszéltünk, hogy "SoftRAID már a tíz évvel ezelőtti processzoroknak sem jelentett különösebb kihívást.", majd jössz a ZFSsel, amivel kapcsolatban kb azzal van tele az internet, hogy lapátoljál memóriát, és ECCst ám, ha nem akarsz adatot veszteni.

"saját nas/fájlszerver saját hardveren -> megpusztult a hattértár -> jajj de drága a Kürt Zrt adatmentés"

Ezt senki sem igy csinálja. Vagy csak a kezdők :) Az adat minimum két, fizikailag független gépen/helyen kell hogy legyen szinkronban tartva. A synologynak is van erre megoldása (synology drive, meglepő neve van).

Nekem a fontos adataim pont igy mentődnek oda-vissza, a laptop az egyik tárhely, a synology a másik, és (majd mindjárt) lesz offsite backup is (glacier).

Akkor az ország 99%-a kezdő! :) Home userek mellett cégek, államigazgatás is. Éppen a felhők miatt van ma kevesebb adatvesztési eset, mert van pár okoska aki körbejárva telepített Insync és hasonló toolokat. Otthoni userek pedig elkezdték már egy ideje használni direktbe általában web alapon a felhős szolgáltatásokat. Ezért egyrészt nem nagy esemény ha megpusztul a héttértár, mert úgyis megvan minden, legfeljebb újra kell telepíteni az OS-t. Másrészt kisebb terhelés esik a háttértárra, mert például Gmail miatt nem kell helyben végigdarálni 10+ év levelezését ha épp keresünk valamit. 

Átlag Pisti még cégvezetőként is előbb vásárol magának új mobilt minthogy Synology-ra vagy saját építésű backup szerverre költse azt a pénzt. Pedig az utóbbihoz valószínűleg a fiókban is találna elfekvő hardvert csak a háttértárakat kellene megvenni. 

Másodlagos mentésnek jó lehet. Kim Dotcom elég nagy hótoló de nagy MEGA adatvesztési ügyekről valóban nem hallottam. Viszont ennél az árnál van jobb is. 17 Eur / hó és korlátlan GDrive és persze a többi Google szolgáltatás. Ha már filléreskedünk, összeállsz egy haverral és már a havidíj is kevesebb a tárhely pedig ennél is több. 

Nem reklám helye, de pl. itt kevesebb, mint 10 euróért van 1 TB, 12-ért meg 2 TB (és változatos módokon hozzáférhetsz, gondolom, akár még fel is csatolhatod meghajtóként). Bizonyára lehet több helyen is hasonló konstrukciókat találni, most hirtelen csak egyet kerestem. Szerintem ez üzembiztosabb, mint mindenféle homemade dolgok (és a családi fotók azért fontosak).

Szerkesztve: 2021. 02. 02., k – 14:15

Nagyon jokor nyitottad ezt a topicot :)

Amint a Google bejelentette, hogy a google photos-t fizetosse teszi mar elkezdtem jatszani az otlettel, hogy kellene valami self hosted es en is PI-ben gondolkodtam, de egyelore nem volt surgos u.h. nem kezdtem el foglalkozni vele, de jott a kovetkezo google pofon ami a sync api elereset lehetetleniti el Chromium-ba es ez mar tul sok nekem. Nem fogok Chrome-ra valtani es nem fogok fizetni a google photos-ert, inkab befektetek HW-ba es otthon fogom tarolni ezeket. 

Elso ranezesre en a NextCloud mellett dontottem, meg nem fogtam neki de kozeledik a hatarido u.h. valoszinu 1-2 heten belul adok neki egy eselyt. 

A mailjeimmel meg nem dontottem, de valoszinu az is menni fog self hosted-be. Van egy VPS-em amit gondoltam mail servernek es pop3-an leszivom a maileket elasticsearch-be (egy node a VPS-en es egy RPi-n az itthoni halon) igy van backup, de 1 VPS, nem VPS alapon valoszinu kelleni fog legalabb ketto, mert ezek a rendszerek Murphy szerint pont akkor rohadnak le mikor legjobban kellenenek, u.h. valoszinu meg fogok egy  VPS-t betenni "warm" setuppal, hogy a master VPS outage eseten se legyen kieses a mailekben.

Nem astam meg bele magam nagyon, esetleg tudtok "user friendly es distributed" mail servert ami open source? Rosz kerdes tudom, inkab arra lennek kivancsi hanyan tertetk at self hostedre es mekkora sz*asal jart.

Nem astam meg bele magam nagyon, esetleg tudtok "user friendly es distributed" mail servert ami open source? Rosz kerdes tudom, inkab arra lennek kivancsi hanyan tertetk at self hostedre es mekkora sz*asal jart.

A levelezést nem hoztam self hostedbe, de a többit már régen elmozgattam a gugliról. Jelenleg outlook.hu a levelezés, egy ideig volt a MS Onedrive a cloud, de ma már minden cucc egy synology-n figyel (xpenology + egy valódi syno egy fél országgal odébb, szinkronban). A fájlokat és a képeket a nexcloudra bztam a synon, csak a levelezés maradt az MS-nél (az meg akár a guglinál is lehet, de az O365 miatt nekem jobb így). A szinkron pöpecül megy a desktop/laptop/mobil klienseken és a képek feltöltése is pont olyan jó, mint a bármelyik felhős megoldásban.

Koszi az infokat. Tegnap foltettem NextCloud-ot Pi 3-ra (picit keves ez neki) es eljatszadoztam vele. Meglepoen pozitivak a tapasztalataim. 1-2 hetig hasznalom igy aztan ha bejon megy nallam is egy Synology-ra minden.

Lattam van Webmail cliens is benne, de meg nem probaltam ki. Majd ha atterek kemenyebb HW-re akor beszivom a gmail-t IMAP-on es eljatszok vele is.

Biztonsagbol jelenleg nem engedtem ki a netre (a router firewalljabol letiltottam mindennemu WAN accesst, csak a debian mirrorokat engedelyeztem) es valoszinu ez igy is marad (access csakis VPN-en).  Ezzel egyelore csak az a gond, hogy a NextcloudPasswords Android app nem hajlando kapcsolodni a self-signed cert. miatt. 

Kb 15 eve van sajat mailszerverem eppen most epitem le. Nekem mar nincs idom adminkodni meg patchelni meg azt nezegetni mikor milyen rendszeren van security breach meg backupolni meg plusz redundanciat fenntartani.

Majd ha elered az eletedben azt a pontot, hogy az idod ertekesebb lesz, hogy ilyenekre elbaszd majd rajossz mirol beszelek. Addig meg ugysem lehet titeket meggyozni ;)

Synology -t vettem ősz körül hasonló motivációból, nem bántam meg. Kevés bitfaragással elérhető ugyanaz az eredmény.

Többféle megoldás van a családi fotók miatt, én már hosszú évek óta használom ezek kombóját.
1. onedrive előfizetés office365 family néven fut most talán jelenleg 6 gépre 6x1 Tb területet ad, ezenkivül 6 családtag használhatja összesen az office 365 alkalmazásokat és telon laptomon tableten stb. 30e Ft évente.
(lehet szidni, hogy de ez MS, viszont működik és ezt szokják meg azok akik nem IT területen vannak)
2. megoldás, a onedrive szinkronizáció synology NAS-sal szuper kis beépitett alkalmazás van rá, amelyről egy megosztással bárki eléri mivel a szinkronizált mappát megosztom.
3. jogok kiosztva... ne töröljék le :)

Felhőben tárolt adatokban és azoknak több gépen lévő szinkronjában jobban bizom, igy még egy laptopra is tükrözve van a onedrive.
A Onedrive fizetősben ad titkositó virusok ellen ingyenes védelmet (adatvisszaállitás, de még sosem próbáltam)
a képek onedrive app segitségével a \onedrive\képek\filmekercs alá szinkronizálódnak ahonnét kézzel teszem át mappákba (albumokba) a képeket.
Gondolkoztam én is anno sokféle free megoldáson, de 5-6 éve, még minden gyerekcipőben járt és évi 30e forintot megér.  (Anno ennyi tárterületet 5x1TB nem is kaptál ennyi pénzért)

Ebben a synology a drága mutatvány, de azt megoldottam a házi szerveren egy xpenology-val, mivel rendelkezésre állt. Szerintem nem érdemes rá vasat összerakni, vedd meg készen.
 

Egy fórumtárs ajánlása alapján én is nextcloud-ot tervezek, van is hozzá egy kisfogyasztású (de legalább gyenge :-) gépem, meg persze párszáz gigás lemezből is akad itthon, de még nem jutott rá időm. Aztán lehet, hogy a 1-200 GB google tárhely ára nem több, mint a villanyszámla lenne, és akkor nekem nem kellene vele semmit reszelnem...

(sub)

https://github.com/awesome-selfhosted/awesome-selfhosted#photo-and-vide… - itt egy szép nagy lista, érdemes átnyálazni, + r/selfhosted-en folyamatosan előkerül ez a téma.

Nálam jelenleg egy RPi alatt fut dockerben egy pigallery2. (amíg be nem fejezem a saját fejlesztésű, saját igényeimnek megfelelő galéria-alkalmazást)

Ez csak a végleges, leméretezett jpg képek privát online nézegetésére van. A képek mentése/tárolása ettől teljesen függetlenül van megoldva (10TB+ RAW, lokális backup + távoli mentés).

Sziasztok,

Hadverelemként odroid h2+ nem merülhet fel? 2 db sata port van rajta. 

Az m.2 portba meg bele lethet tenni egy m.2 sata átalakítót (táposat). Így 3 diszk mehet bele.

Csak normális házat kellene tervezni hozzá, mert az nincsen.

 

Üdv..

Szerkesztve: 2021. 02. 04., cs – 09:42

Nálam ez már régóta működik otthon.

Zyxel NSA325v2-re feldobtam: Debian -> OpenMediaVault ->Nextcloud.
Telefonra nextloud kliens aztán csókolom.

Van benne miniDLNA, így a TV is lejátssza amit kell. Torrent kliens, Samba, UPSd, S.M.A.R.T, RAID.

Később ezt áttoltam egy másik fizikai gépre de most visszateszem a NAS-ra mert ott könnyebben vagyok vele. Kisebb helyen elfér és kevesebbet fogyaszt.
Bónuszként a névjegyeimet is ide szinkronizálom + tervezem, hogy indítsak egy XMPP szervert a családnak és a közeli ismerősöknek. Mindez No-IP-vel mert otthon nincs fix IP-m.

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Telefonon nem bugozik a nextcloud kliens. Nekem a folymatos fájlütközésnél, ami -mióta bállítottam, hogy mindig írja felül a régebbit- állandóan összeomlik. A webes felületen meg olyan lassú a képek megnyitása, hogy befonom a hajam addig. Szóval ez eddig nem igazán alternatíva.
 

üdv: pomm

A 852-es kídlap telepötúsa sikeresen befejezádétt

Szerkesztve: 2021. 02. 04., cs – 10:39

Hasonlót valósítottam meg én is R.Pi 4-el:

Nálam a Pi otthon automatizálásért is fele, így Home Assistant fut rajta, webes felülettel, ahol lehet mindenfélét kapcsolgatni, figyelni.
Fut a Pi-n egy Kodi is, amivel Twitchet, Netflixet, vagy helyi tartalmat nézünk. A helyi tartalom itt egy SSD-n van, amire samba megosztással lehet a PC-kről is feltölteni/törölni. De fel vannak mountolva a gépek megosztásai is, így hálózaton át is lehet lejátszani.

Nálunk is a képek ezen vannak tárolva, és a Home Assistantban egy irányítópultra fel van véve a képek főkönyvtára mint media source, így aztán a webes felületen lehet tallózni a könyvtárakban, nézegetni a képeket, de a videók is lejátszhatóak.

Tehát ez amolyan házi felhő, aminek a tartalmát lehet nézegetni gépen, telefonon, vagy lejátszani Kodi-val a Pi-re kötött monitoron. 

no-ip -s megoldással ez ki van engedve netre, bárhol elérhető.

Szerkesztve: 2021. 02. 06., szo – 07:45

Nálam a média szervert, de inkább hívjuk családi szervernek, egy Fujitsu P90 A1 desktop látja el (igen, 300W-os táp).

Van benne 16 GB RAM, 1 250-es SSD, és 2 db 2 TB-os HDD.

A két HDD zfs alatt tükrözve.

Szoftver oldalról egy Proxmox fut rajta, ez alatt két qemu virtuális gép, tűzfalnak PfSense, és egy Win10 (a távoli elérés miatt), valamint jó pár lxc konténer (torrent kliens, NextCloud, Collabora Office, MySQL, Minecraft szerver, guacamole, vlmcsd). És még mindíg van benne tartalék...

A mentést egy USB külső vinyóval végzem. A virtuális gépek és konténerek napi szinten 7 napra mentve vannak, a HDD-k ugyanilyen időzítéssel, rsync-el kerülnk mentésre.

Lassan két éve megvan a vas, eddig tökéletesen meg vagyok elégedve a cuccal.

( •̀ᴗ•́)╭∩╮

"speciel a blockchain igenis hogy jó megoldás, ezért nagy erőkkel keressük hozzá a problémát"

"A picsat, az internet a porno es a macskas kepek tarolorandszere! : HJ"

RaspberryPi 3B+
Raspbian-on Docker, azon belül:

- MiniDLNA
- NextCloud (SSL tanusítvány a ZeroSSL-től, illetve automatikusan szinkronizál telefonról. kimondottan a fotókat szinkronizálom, de tetszőleges mappa kijelölhető)
- qBitTorrent
- WireGuardVPN
- SAMBA
- PiHole

Ha kell a docker leírókat el tudom küldeni.

Még nem olvastam, de a februári CHIP Magazinban van egy ilyen írás: " Saját felhő egy olcsó, halk, egyszerűen bővíthető Raspberry-vel"

Ha van kedved nézz rá!

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox