Van SBC összehasonlító oldal valahol?

NAS építéshez szeretnék egy SBC-t, ami tud minimum egy SATA-t, és valami hálózatot (WiFi vagy ethernet)

Ideális 2 SATA port, egy USB3 és egy gigabites ethernet lenne, de az alacsony ár fontosabb, mint ezek.

Az a baj, hogy láthatólag egy csomó különféle SBC van, mindenféle cégektől, és amiket Google feldobott, pl. 2020 legjobb SBC-i NAS építésre, stb. azok olyan oldalak, ahol valaki csak úgy felsorol random dolgokat, amiknek a háromnegyede nem is kapható, vagy baromi drága (több száz dolláros árakat is láttam).

Láttam jónak tűnő dolgokat, pl. Orange Pi, meg Banana Pi neveket (meg egy csomó mást is), ami a weboldal szerint mondjuk 30-40-50 dollár körüli áron kapható. A gond az, hogy ha elmegyek Amazonra, Ebay-re, akkor nehéz (kb. lehetetlen) megtalálni pont azokat a modelleket, amik a listán vannak, és úgy tűnik, annyi különféle modell van, hogy Dunát lehet velük rekeszteni.

Igazából annak örülnék, ha lenne egy oldal, ahol mondjuk táblázatosan fel van sorolva, hogy melyik modell mit tud (esetleg lehet szűrni, hogy SATA=yes), és vannak mondjuk linkek online boltokhoz.

Lehet, hogy azért, mert Raspberry Pi-vel régebbóta foglalkozom, de sokkal áttekinthetőbbnek találom a termékpalettát is, és a beszerzés is baromira egyértelmű.

Azzal is bőven kibékülnék, ha nem Amazonon és Ebay-en kellene vadásznom, hanem elmennék egy pihut szerű oldalra, ahol az összes banán modell vagy az összes narancs modell megrendelhető.

Ti hogyan csináljátok, amikor hasonló eszközt akartok venni?

Hozzászólások

Közben nézelődtem, és megtaláltam ezt a két lehetőséget is. Az első nem rossz.

De ehhez akkor kellene vennem egy RPi4-et. Itthon RPi3 van egy darab, és néhány RPi0. A Pi4 34 font, itt van pár nap alatt + az USB-SATA átalakító 25 dollár, a postázása még 25 dollár és 10-30 nap.

Ha korábban megtaláltam volna ezt az oldalt, és nem csak ma reggel, akkor lehet, hogy megrendeltem volna azt a csomagot, ami mindent tartalmaz 100 dollár + 25 dollár postázásért. Házat, Raspberry4-et, átalakítót, tápot. Bár lehet, hogy a potenciálisan 30 napos postázás elvette volna a kedvem az egésztől.

Mondjuk ehhez még hozzájönne a vám, meg gondolom a VAT itt helyben, szóval nem tudom, hogy mennyibe kerülne a végén.

A másik cucc, az korábbi RPi-khez való, és az USB2 sebességével megy, azt ezért ki is zártam.

Tegnap végül Amazonon találtam egy Banana Pi M1 boardot házzal (és táppal) 55 fontért, rendeltem hozzá ma egy SATA kábelt 8 fontért. Más nem kell, szóval így ez a projekt megáll 63 fontnál. Mondjuk csak egy hdd-t lehet majd rátenni, meg nem néz ki olyan profin, mint az első linkeden is látható ház.

A Banana Pi már megérkezett, a házát összeraktam, holnap itt lesz a kábel is, hétvégén beüzemelem.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szerkesztve: 2020. 07. 29., sze – 23:33

SATA ügyben az Odroid-okat nézd meg (HC1 és HC2 attól függően, hogy 2.5-es vagy 3.5-es lesz a diszk).

Banana Pi-ből nekem még az 1-es van, azon is működött a SATA normális sebességgel. Volt belőle az R-es széria is, ami inkább router, de azokon talán 2 SATA port is volt.

De megintcsak ott vagyok meglőve, hogy OK, hogy Odroid, de hol találom meg? A listában, úgy emlékszem volt Odroid is, az Amazon egy találatot adott 90 font körüli áron, ezért nem is néztem tovább.

Most megnéztem, megtaláltam az oldalukat. Egész ügyes szerkezet. Mondjuk ez is 66 font lenne táppal, szóval olcsóbbnak nem olcsóbb, de nem is lényegesen drágább.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Jó, hogy szóltál, mert az emailed megbújt egy tucat másik között, amiket valamiért átugrottam tegnap.

Amúgy nem szuperolcsót keresek, mert olyanból a Raspberry Pi 0-val abszolút elégedett vagyok. 4 fontért teljesen jó.

De a Google által kidobott listában ugyan voltak 500-ért meg 700-ért (dollárban) kínált lapok, de voltak a 30-40-50 dolláros régióban is. Na aztán ezek közül egyet se sikerült találni, akkor kezdtem el bosszankodni :-)

Végül amit rendeltem, az a 50 font csak a lap, 60 volt házzal és táppal együtt, ingyenes 1 napos szállítással (Amazon Prime előfizető vagyok). (Azóta megtaláltam csak a lapot 35-ért is, de nem néztem se azt, hogy mennyibe kerül a szállítás, se azt, hogy meddig tart, mert a másik már úton volt).

Ez valamivel drágább, mint ami a lista alapján elméletileg legolcsóbban szóba jöhetett volna, viszont nagy előnye, hogy meg is lehetett venni és már meg is jött. És persze nem bánnám, ha lenne rajta második SATA, meg USB3, de ahogy fentebb is írtam, az alacsonyabb ár fontosabb volt most, mint a csatlakoztatási lehetőségek. Egyelőre egy hdd lesz rajta és USB-t nem fogok használni (maximum a NAS hdd backupjára), szóval teljesen megfelel ez. A mostani NAS-nál az ethernet csatlakozója 10-szer gyorsabb, és a mostani eszköznél az ethernet volt a szűk keresztmetszet, szóval szerintem jó lesz. Ha meg nem, akkor visszaküldöm és rendelek valami mást :-)

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szerkesztve: 2020. 07. 30., cs – 20:07

Örülök neki, hogy konkrét termékeket ajánlottatok ketten is. Köszönöm.

De gáznak találom, hogy nincs egy hely, ahová az ember felmegy, és meg tudja ezeket találni viszonylag egyszerűen és hamar önmaga.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Kb. hetente jön ki egy új. Elég nehéz követni, hogy éppen hol tartanak, és melyik a legújabb. Ár/érték arányban a Pi-k verhetetlenek, és ezek a legelterjedtebbek. Minden más csak lohol utánuk. 

De én ezeket az oldalakat találtam:

https://all3dp.com/1/single-board-computer-raspberry-pi-alternative/

https://en.wikipedia.org/wiki/User:OliverGalvin/Comparison_of_single-board_computers

Vásárlás, Optimus Digital, Alibaba, Amazon, Banggood,  sorrend szokott lenni nálam.

Szerkesztve: 2020. 07. 31., p – 09:31

Elég régóta foglalkozom minigépekkel, és bár természetesen lehet ezeket NAS célokra használni, mivel a legtöbbjük nem erre lett kitalálva, egy vagy több helyen biztosan kompromisszumot kell kötni. A legjobban akkor jársz, ha valódi NAS-t veszel, bár ezek drágábbak - nem véletlenül, mert mind hardveresen, mind pedig szoftveresen erre a célra vannak kihegyezve.

Mik (szerintem) a NAS-ok fontos paraméterei (csökkenő sorrendben)?

  • megbízható, erős táp
  • dedikált hardver
  • alacsony fogyasztás
  • szoftvertámogatás
  • ár

Az egyik legfontosabb a jó táp, ami hosszú távon elbírja a terhelést, van benne elég tartalék, hogy ha az évek során veszít az erejéből, megbízhatóan kiszolgálja a rendszert. A microUSB-ről hajtott SBC-k ebből a szempontból egyáltalán nem felelnek meg, mivel legfeljebb egy SSD-t tudnak ellátni. A HDD-k felpörgetéséhez 6-12W energiára van szükség darabonként, azaz, ha egy HDD-vel dolgozol, a táp legyen mondjuk legalább 24W-os.

SATA tápcsatlakozó sem árt, ha az nincs a lapon, külsőleg kell megoldani a tároló áramellátását.

A dedikált hardver azért hasznos, mert bizonyos feladatok gyorsítva lesznek, így nem a processzort terhelik. ARM alapú rendszereknél a Realtek (RTD-vel kezdődik a nevük) és a Marvell processzorai tipikusan ilyenek, NAS-okba is ilyet tesznek. Sok SBC-ben a SATA port egy belső USB portra vagy - rosszabb esetben - hub-ra van kötve, azaz a sávszélességen osztozhat más eszközökkel, ami csökkentheti az átviteli sebességet.

Az alacsony fogyasztást nem részletezem. ARM-eknél a minimum 1W, Intelnél 2W óránként, amit mértem nulla processzorterhelésnél.

A szoftvertámogatás már szubjektív, engem speciel nem érdekel, hogy hanyas kernel van az eszközön, mivel kevés adattal dolgozom. Az ár is szubjektív.

SBC-k

Natív SATA port kevesen van, jellemzően a régi(nek számító) ARM Cortex A7 processzorokba sokszor van integrálva ehhez vezérlő. Tavaly jött a hír, hogy megháromszorozták az 5.2-es linux kerneltől ezek teljesítményét, és akár 180-200 MB/s olvasási sebességet is el lehet velük érni. A cnx-re kommentelő tkaiser szerint (aki elég profi a témában, többek között SBC-kről üzemeltetnek storage clustereket) az egyik legmegbízhatóbb az Olimex Olinuxino 2, ehhez rendes Armbian támogatás is van, ami nem hátrány.

Ezeken a lapokon általában natív 100-as, vagy belső USB-re kötött gigabites ethernet csatlakozót találunk. Natív SATA-val mást nem próbáltam, érdemes átnézni a cnx-en található írásokat a témában. A Cortex A53-as magokkal felszerelt processzorok (terhelés nélküli) fogyasztásánál óránként 1-1,5 Wattal lehet számolni, az újabbaknál többel.

Népszerűek még a gyors, hatmagos RK3399-cel szerelt lapok, de ezeken nincs natív SATA, és dizájntól függően soknál aktív hűtésre van szükség, ami értelemszerűen jóval magasabb áramszámlát is von magával.

Az SBC-k ára átlagosan 30 és 100 dollár között szokott lenni. Az Orange és Banana Pi termékeit nem ajánlom, mert a támogatásuk gyatra, sokszor a gyártótól letölthető Linuxok sem működnek jól.

Intel PC-k

Teszteltem jópár negyedik és ötödik generációs Intel alapú, notebook kategóriájú processzorral felszerelt kínai pécét, és nagyon pozitív tapasztalataim voltak. Ezeket tipikusan egy alumínium házba teszik, ami egyben hűtőbordaként funkcionál, és emiatt nincs szükség náluk aktív hűtésre. Két SATA portot tesznek beléjük, az egyik egy mSATA, a másik egy normál, a házba belülre egy 2,5 hüvelykes lemez erősíthető fel. A CPU teljesítményétől függő tápot adnak melléjük, a legkisebb 24, az i7-hez 36 vagy 48 Wattosat mellékeltek.

Bár mérést csak a ~ 95 dolláros Celeron N3150-es gépnél végeztem, az köhögés nélkül kihajtotta 480 MB/s sebességgel az SSD-t Windows alatt 5W minimális fogyasztással, a nálam járt legkisebb és legolcsóbb Celeron N2807 is szerintem bőven jó, ezt akár 55 dollár körül is megkaphatjuk (általában tízzel több), ráadásul beérte 2 Wattal óránként, míg teljes terhelésen 6-tal. Ezekbe a pécékbe LPDDR3 vagy DDR3L memóriát kell tenni, ha csak NAS-ként használjuk, akkor egy gigabájt bőven sok is lehet. Itthon is lehet ilyenek kapni a Barebone kategóriában, harmincezer forintnál kezdődik az áruk, a modernebbek viszont már negyedik generációs DDR-t igényelnek.

A legnagyobb gép egy i7 4510U volt, ha jól emlékszem, 150 dollár körüli áron vettem, terhelés nélkül 5 Wattot kért, teljesen kihajtva pedig 25-öt, a teljesítménye pedig négyszer volt nagyobb az N2807-ének.

A kínai gépeket az Aliexpressről rendeltem, van három-négy megbízható, becsületes kereskedő, akik ezekkel foglalkoznak. Van annyi eszük, hogy a csomag típusának "TV box"-ot és egy alacsony árat adnak meg, így a legtöbb esetben átcsúsznak a vámon. Különösen most, a vírushisztéria alatt, bár jelenleg akár két hónapot is kell várni.

NAS-ok

Nekem kettővel volt dolgom, az egyik egy nagyjából tízéves D-Link DNS-325. Akár két 3,5 hüvelykes HDD-t lehet belepakolni, ha jól emlékszem, 256 megabájt memória van benne, ami NAS feladatokhoz bőven elég, az 1200 MHz-es ARMv5 processzor erőlködés nélkül megbirkózik a gigabites hálózat és a RAID kiszolgálásával, mivel mindkettőt gyorsító hardver van a lapon. Eredetileg valamilyen pimpelt linux volt rajta, amit kis utánajárással Debian 7-esre lehet cserélni, és ezután a hivatalos csomagokból bármit letölthetünk és futtathatunk rajta. Néha lehet kapni jó áron a Hardveraprón, nagyon tudom ajánlani.

A másik egy kínai csoda, egy 64 bites Marvell processzoros erőmű, aminél már a képről sejtettem, hogy hack-elhető (sok kínai gyártó elég hanyag ebből a szempontból), amint megjött, a root jelszót egy perc alatt kitaláltam. 2016-os Ubuntu van rajta. 512 megabájt memória, két mag - ez a gép bármely (2,5 hüvelykes) SATA SSD-t meg tudja hajtani. Ez, a kisebbik 70 dollár, a nagyobbik, két, 3,5 hüvelykes lemezt fogadó, bár aktív hűtéssel felszerelt változata pedig 120 dollár körül van.

Összegzés

Biztos lehetne készíteni egy nagy, összehasonlító táblázatot ezekhez az eszközökhöz, amiben a technikai paramétereket össze lehetne vetni, csak sajnos az a helyzet, hogy azzal sokra nem lehet menni, mert olyan sok tényezős egy ilyen rendszer, hogy ezekből valós képet nem lehet kapni. Mondok két példát: nem egy SBC gyártó CPU mikrokódja hamis értékeket küld a kernelnek, és te azt hiszed, hogy 1,5 GHz-en ketyeg, a valóságban pedig örülhetsz, ha eléri az 1-et. Talán még a Raspberry Pi-knél is volt hasonló affér. Vagy mondjuk a rosszul megtervezett hűtés miatt a processzor némi terhelés hatására visszafogja magát, hogy ne süljön meg. Az igazság mindig tapasztalás útján derül ki, azaz nem érdemes a legújabb dolgot megvenni.

bár természetesen lehet ezeket NAS célokra használni, mivel a legtöbbjük nem erre lett kitalálva, egy vagy több helyen biztosan kompromisszumot kell kötni. A legjobban akkor jársz, ha valódi NAS-t veszel, bár ezek drágábbak - nem véletlenül, mert mind hardveresen, mind pedig szoftveresen erre a célra vannak kihegyezve.

Nos igen, úgy indult a dolog, hogy van itt az asztalomon a router mellett egy valódi NAS. Ami kb. egy éve reprodukálhatóan, rendszeresen de valamennyire random módon extrém belassul, ha írok rá. Teszteltem mindenféle dolgokat és nem sikerült megjavítani. A NAS támogatása idén június elsejével szűnt meg. Van még eggyel újabb firmware, mint amit én legutóbb feltettem, viszont azt nem sikerült feltenni. A szoftveresen kihegyezés nem tudom, mennyiben segített a NAS-on, az biztos, hogy elég egyszerű webes GUI-t adott. Viszont azzal a hátránnyal is járt, hogy az általam látható log az csak három dolgot tartalmaz: Boot, Admin belépett, fan sebességet változtattunk. A hibakeresésben nem segít. ssh belépés elméletileg van, gyakorlatilag hiába fogadja el a jelszót, valami fájlt nem talál, ezért nem kapok sessiont. Fórumokban mindenki csak ugyanerről panaszkodik, de megoldás nincs.

A célhardver nem lenne alapból rossz, nem is dobom ki, van valaki, aki elméletileg tudott rá Debiant hegeszteni, szóval még akár lehet is belőle valami idővel (egyáltalán nem straightforward, soros port beforrasztásával kezdődik az egész, és szoftveresen se out of the box).

Na egy évnyi vergődés után jutottam el oda, hogy lecserélem, és a kereskedelmi NAS szoftver hülyesége és támogatási hülyesége hozta el azt, hogy jobban járok, ha megépítem magamnak.

Egyébként a Banana Pi-hez is lehet letölteni NAS feladatra kihegyezett célszoftvert. Van egy, ami CentOS alapú, van egy, ami Debian alapú, de ha valaki más által összerakott webes GUI nem kell (és persze nem kell), akkor voltaképp egy lecsupaszított headless Debianból magamnak simán össze tudom rakni és erre a célra kihegyezni az OS-t.

És persze ha kiderül, hogy a hardver nem jól muzsikál, akkor legfeljebb visszaküldöm.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ne haragudj, de bennem elszakadt valami, képtelen voltam végigolvasni a hozzászólásodat, mert már az eleje is fájdalmas volt. :((

Az egyik legfontosabb a jó táp, ami hosszú távon elbírja a terhelést, van benne elég tartalék, hogy ha az évek során veszít az erejéből, megbízhatóan kiszolgálja a rendszert.

A tápegység nem erőspaprika, hogy veszít az erejéből. Vagy tudja a specifikációt - feszültségek, áramok, zaj, stabilitás -, vagy nem.

A HDD-k felpörgetéséhez 6-12W energiára van szükség darabonként

Fogalmam sincs, mennyi energiára van szükség a HDD lemezblokk felpörgetéséhez, de szerintem az energia a teljesítmény idő szerinti integrálja és joule a mértékegysége, míg a teljesítménynek watt, de az meg nem energia.

ARM-eknél a minimum 1W, Intelnél 2W óránként, amit mértem nulla processzorterhelésnél.

Ez valamiféle energiagyorsulás dimenzió? 1 W/s = 1 J/(s^2) lenne? Mi az, hogy 2 W óránként? A teljesítmény már időre fajlagos energia, nem kellene tovább osztani idővel. És még meg is mérted. Ügyes!

Eddig bírtam, és elkeseredtem az oktatás színvonalán. :( Nem olvastam tovább.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A tápegység nem erőspaprika, hogy veszít az erejéből.

a tapegysegekben levo alkatreszek romlanak (puposodnak/folynak a kondik, stb), tudod te ezt jol! :)

A HDD-k felpörgetéséhez 6-12W energiára van szükség darabonként

 kb mindenki ertette mit akart irni a kolto....

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Ha van egy elgépelés egy hozzászólásban, azt még lenyelem. Senki sem hibátlan, én is ügyetlenkedek olykor. De ha valaki permanensen hülyeséget beszél, az roppant mód zavar, és egy alapvetően műszaki fórumon szóvá is teszem. Az a 6-12 W továbbra sem energia. A tápegység is addig jó, amíg nem lesz olyan nagy a zaja, a DC-re ült AC komponens, ami már zavarja a gép megbízható működését, vagy magát a szabályozást.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Bizony, bizony.

Fogalmam sincs, mennyi energiára van szükség a HDD lemezblokk felpörgetéséhez,

Pedig a gyártók megadják a csúcsáramot, néha meg grafikonon az indításkor fellépő áramok lefolyását. Csak meg kell nézni az adatlapot!

A tápegység nem erőspaprika, hogy veszít az erejéből. Vagy tudja a specifikációt - feszültségek, áramok, zaj, stabilitás -, vagy nem.

De bizony erőspaprika.

A fent említett adatokat megadják a specifikációban. (stabilitás ?? WTF)

A tápegység is addig jó, amíg nem lesz olyan nagy a zaja, a DC-re ült AC komponens, ami már zavarja a gép megbízható működését, vagy magát a szabályozást.

Így már világos! És meddig az addig? Írhattad vón: Kisköcsi! Nekem aztán kétsugaras oszcilloszkóp nélkül ne merj nekiállni NAST csinálni! Mert akkor aztán irgumburgum!

A való világban érdekes módon nem oszilloszkóppal vásárolják a tápokat. ;) A névleges feszültségek és maximális áramok megadása mellett általában adott a specifikált terheléshez tartozó élettartam is. Ez általában 2-3 év, ha nem egy felsőbb kategóriás tápról van szó, mert ott explicit megadhatnak többet is. Ez annyira igaz, hogy az "egycsipes" tápegység ic adatlapjában közölhetnek egy teljesítmény-beépítés-élettartam táblázatot is. Ez természetesen nem a félvezető élettartamára, hanem a gazdaságosan tervezett tápegység hálózati pufferének élettartamára vonatkozik. Ehhez hasonló példa a 12V/2A ledszalag táplálásához árult dugasztáp speciifikációja. A rendesebbek néha megadják, hogy a tartós terhelés csak 1,5A vagy 1,8A lehet.

Ugyanez az "erőspaprika" jelenség lehet az oka, ha legalább 400W teljesítményű tápegységet használunk a 80W fogyasztású (igen, teljesítmény igényű) számítógép táplálásához. Normál esetben az 1 év garancia és a 2-3 év élettartam - maximális terhelés mellett - azt eredményezi, hogy szerencsés esetben akár 10 évig is lehet használni.

Az általad kifogásolt hozzászólásban bizony ott volt a releváns információ: Az 5-7W teljesítményű diszkhez használj 24W-os tápot!

Hasonlóan a "Nálunk háromszáznyolcvanas az áram." kijelentéshez. :-D 

(stabilitás ?? WTF)

Egy gyors kereses ezen segitett volna :)

A való világban érdekes módon nem oszilloszkóppal vásárolják a tápokat.

En azt gondolom, hogy nem is errol van szo. Tok jo, hogy belefektette az energiat, hogy leirja a tapasztalatait a kollega, de a pontatlansagok miatt csorbul a bizalom. Ha a fejeben rendet tesz akkor a kovetkezo iromanya meg ertekesebb lesz. Ha nem szol senki, akkor megreked ugyanazon a szinten.

Nosza, keressél egyet, aztán tanítsál! :-D

Ha nem szol senki, akkor megreked ugyanazon a szinten.

Félő, így fogsz járni, ha nem hallgatsz arra a huptársadra, aki már 83 óta villamos fejlesztőmérnökként dolgozik. :)

Tán locsemege kolléga is azért csapta ki a biztosítékot (többeknél), mert nagytudású villamosmérnökként csak ennyire futotta:

képtelen voltam végigolvasni a hozzászólásodat, mert már az eleje is fájdalmas volt

A cseszegetés helyett egyszerűen kiigazíthatta volna a hibákat, és roppant nagy tudásával még további információkkal is kiegészíthette volna a laikusnak tartott leírást. Helyette csak nyelvtannáci jellegű műszaki förmedvényre és némi dezinformációra futotta.

Igen, egy tápnak van zaja, sőt stabilitása is, de ezek a paraméterek inkább a laboratóriumra tartoznak. Ilyen módon ellenőrzi a tervező a helyes működést és bizonyítja az előírásoknak való megfelelést. Mire a kereskedelembe kerül, addigra rákerül néhány pecsét, néhány szabvány, amelyek gyakran implicit módon specifikálják a jellemzöket.

A stabilitásnál vajon mire gondolt a költő?

  • Nem borul-e fel? - ez egy gépészeti megközelítés. ;)
  • Hőmérséklet függés?
  • Terhelés függés?
  • Bemenő feszültség függés?
  • Terhelés megváltozás függés?
  • Zaj?
  • Begerjed mint Mézga Öcsi? ;)

A kommersz termékeknél (mint pl. egy pc táp) a középső öt jellemzőt általában implicit módon megtalálod az ATX és a vonatkozó IEC szabványokban. Pl. a 12V +/- 5% specifikáció azt jelenti, hogy az üzemi paraméterek megengedett tartományában a feszültség a megadott sávban fog maradni. Az esetleges oszcilláció meg tervezési hibára vagy meghibásodásra utal - ezért nem találsz ilyen adatot.

Nosza, keressél egyet, aztán tanítsál! :-D

En aztan nem! De ez a bacsi szeret tanitani: https://www.youtube.com/watch?v=WwLMfvQJnX0

O tudja, mert neki sok muszere van! Amugy szinte az osszes meromuszer gyartonak van leirasa, hogy hogyan kell stabilitas tesztet vegezni egy kapcsolo uzemu tapon. Szo nem volt arrol, hogy ezeket tudni kellene barkinek is es, hogy otthon ilyen felszerelessel kellene rendelkezni.

De ezt egy picit terelesnek erzem, mi koze is van ennek az egeszhez? Megint bele lett kotve egy aprosagba, de nem ez a big picture.

A cseszegetés helyett egyszerűen kiigazíthatta volna a hibákat, és roppant nagy tudásával még további információkkal is kiegészíthette volna a laikusnak tartott leírást. Helyette csak nyelvtannáci jellegű műszaki förmedvényre és némi dezinformációra futotta.

En nem a stilust vedem, de igenis fontos torekedni ra, hogy pontosan fogalmazzunk! Igen, lehet azt mondani, hogy te erted, hogy ez aprosag ... de mas igy kezdni el majd hasznalni, ami nem mondhato jonak.

Ha pontatlan pontosan ez fog tortenni, el sem olvassak, pedig ertekes tudas lenne benne. Nehogy mar az legyen a hozzalas itt, hogy: nyugodtan fogalmazz pontatlanul, ugyis ertjuk mire gondoltal...

super, nekem mar csak egy kerdesem van! ez miert reverans itt az sbc osszehasonlito topicban?

a masfel oldalas kommentbol ha pont az az 1 mondat bassza valakinek a szemet, akkor nyisson egy uj topicot hozza, ott magyarazza el hogy watt,joule,elektron,kiskutyafule. itt meg lehetne maradni az ontopic temanal...

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

ez miert reverans itt az sbc osszehasonlito topicban?

Az OP wattozott meg orazott, gondolom akkor relevans nem? :)

a masfel oldalas kommentbol ha pont az az 1 mondat bassza valakinek a szemet, akkor nyisson egy uj topicot hozza, ott magyarazza el hogy watt,joule,elektron,kiskutyafule. itt meg lehetne maradni az ontopic temanal...

Ez nem jo, te is ide irtal... Ott kell jelezni a tevedest, ahol van, igy mas is latja. Amugy szvsz a szalak egesz jol szeparahatoak (desktopon), le kell gorgetni es skippelheted.

Mindig oda kanyarodik vissza a tortenet itt, hogy nem kellene "bantani", "belekotni" masba. Szomoru, hogy azt gondoljak, hogy ez tortenik.

Hát igen, manapság a tudás egytlen forrása a yt, ahol a_bácsi_akinek_sok_műszere_volt tanít, és ettől mindjárt mindent is tud.

szinte az osszes meromuszer gyartonak van leirasa, hogy hogyan kell stabilitas tesztet vegezni egy kapcsolo uzemu tapon

Helyesen: Minden alkarészgyártónak van adatlapja, esetleg felhasználási útmutatója (AN - Application Note), vagy reference design az adott eszközhöz. (Nem anyacsavarról, hanem kapcsolóüzemű táp (vezérlő) áramkörről van szó! ;))

Ha már a yt és google a kedvenced, akkor google: power supply stability - első találat.

Itt az egész cikksorozat: Part 1 Part 2 Part 3

Ez a bácsi a TI mérnöke, nem amatőr. Figyeld csak meg, hogy ugyanabbam a témakörben kicsit másról beszél! Kicsit kevesebb műszere is van, de azok is mások. ;) Figyeld meg azt is, hogy szinte pontosan ugyanazokat említi, amit én! (Pedig nem is puskáztam. ;)) Ez a tipikus hup-effektus: Megpróbálsz leiskolázni egy amatőr videóval egy 37 éve dolgozó szakembert, mert azt sem érted miről van szó. Ne aggódj, más is így csinálja! :-D

Annak örülök, hogy a stílussal nem értesz egyet. Viszont itt látszik, hogy nem szakemberek osztanak meg információt. A pongyolaságot irtsuk tűzzel-vassal! Ennek ellenére nem kell megölni az olyanokat, akik így nyilatkoznak: "Vettem egy 2kW fogyasztású villanytűzhelyt. Be lehet dugni a kettőhúszba." Az ostorozott hozzászóló a 100W fogyasztású izével egyszerre két dolgot közöl: Az van ráírva, hogy 100W, és 100W(h)-t fog pörögni a villanyórád. Csak nem tud róla, hasonlóan hozzád, amikor a fázistartalékról beszélsz. ;)

A 2 kW fogyasztásúval nem lenne bajom, mert abban implicit benne foglaltatik, hogy 2 kWh óránként, vagy 1 kWh félóránként, tehát az, hogy 2 kW a teljesítménye. Amit tűzzel-vassal irtok, az a kW/h, mert az hülyeség.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az első modat alapján kell végrehajtanod a konverziót: kW/h -> kWh/h -> kW -> kWh ;)

Más. Láttál már nagyon régi rádiót belülről. Mi a kapacitás mértékegysége? Ugye nem vágnád rá, hogy cm?

Dúskálva az offtopicban, a kedvencem a két római ló hátsója és az űrtechnika - amiről azt is állítják, hogy nem annyira urbanlegend. Vagy ahogy a Doki mondja a Vissza a jövőben: Talán csak meghökkentő véletlen. ;)

Hát igen, manapság a tudás egytlen forrása a yt, ahol a_bácsi_akinek_sok_műszere_volt tanít, és ettől mindjárt mindent is tud.

Jaj, ezek a mai fiatalok! :D

Helyesen: Minden alkarészgyártónak van adatlapja, esetleg felhasználási útmutatója (AN - Application Note), vagy reference design az adott eszközhöz. (Nem anyacsavarról, hanem kapcsolóüzemű táp (vezérlő) áramkörről van szó! ;))

Mi? En egy Keysight-rol beszelek peldaul. Ok gyartanak muszereket es leirjak/megmutatjak, hogy hogyan erdemes azokkal a muszerekkel peldaul PSU stability teszteket csinalni, erre gondoltam.

Ez a bácsi a TI mérnöke, nem amatőr. Figyeld csak meg, hogy ugyanabbam a témakörben kicsit másról beszél! Kicsit kevesebb műszere is van, de azok is mások. ;) Figyeld meg azt is, hogy szinte pontosan ugyanazokat említi, amit én! (Pedig nem is puskáztam. ;)) Ez a tipikus hup-effektus: Megpróbálsz leiskolázni egy amatőr videóval egy 37 éve dolgozó szakembert, mert azt sem érted miről van szó. Ne aggódj, más is így csinálja! :-D

Ha már a yt és google a kedvenced, akkor google: power supply stability - első találat.

A TI-os bacsit is a yt-n osztja az eszt, de te most mirol beszelsz? Ez a bacsi is tokeletesen jol elmondta a lenyeget. :) Igen jokat irtal, es? Ki iskolazott itt le? Igen, tobbek kozott internetrol is szerzek tudast, ez gaz? Nem az volt, hogy ostobasag a stabilitasrol beszelni, meg, hogy "mit akart a kolto"? Mostmar hirtelen elso talalat lett? Megis vetted a faradsagot es megnezted, vagy mi tortent? :)

A szakmaban eltoltott evek szamaval kerkedni szerintem buta dolog, nem jelent semmit. Foleg akkor nem ha magas lorol beszelnek rola.

Viszont itt látszik, hogy nem szakemberek osztanak meg információt. A pongyolaságot irtsuk tűzzel-vassal! Ennek ellenére nem kell megölni az olyanokat, akik így nyilatkoznak: "Vettem egy 2kW fogyasztású villanytűzhelyt. Be lehet dugni a kettőhúszba."

Itt latszik, hogy megint megy a mellebeszeles... Mivel te "szakember" vagy, igy neked van jogod ide tapasztalt byteokat bekuldeni! Akkor szolhatok ha szerintem van valami pontatlansag az iromanyodban vagy inkabb menjek el mellette es rohogjek jot, hogy en jobban tudom? Vagy mi legyen?

A TI-os bacsit is a yt-n osztja az eszt,

Ha figyeltél volna, a cikksorozat az EDN-ben jelent meg.

A szakmában eltöltött idővel felesleges kérkedni, de ez az tény sem győzött meg arról, hogy melyikünk nem ért hozzá. A leiskolázás abban merül ki, hogy amatőr videókat tolsz a képembe olyan dolgokról, amit én már régóta tudok és csinálok. Hogy én is értsek hozzá. XD

Aztán tényleg vettem a fáradságot, meg is néztem mi lenne, ha csak úgy rákeresnék. Érdekes módon nekem a TI cikk jött elsőnek. A google nem felejt. ;)

Ez a bacsi is tokeletesen jol elmondta a lenyeget. :)

A másik bácsi kizárólag a load step-ről beszélt.

Ok gyartanak muszereket es leirjak/megmutatjak, hogy hogyan erdemes azokkal a muszerekkel peldaul PSU stability teszteket csinalni, erre gondoltam.

Ha láttál volna legalább egy adatlapot, akkor tudnád: Ugyanezek a mérések és eredményeik ott virítanak. Ha valamelyik műszergyártó készít hozzá célműszert, az nem baj. De ugye először van a táp, aztán készítenek hozzá célműszert.

Akkor szolhatok ha szerintem van valami pontatlansag az iromanyodban vagy inkabb menjek el mellette es rohogjek jot, hogy en jobban tudom? Vagy mi legyen?

Rád bízom, de legyél óvatos! ;)

Mert pl. itt sem értetted a

(stabilitás ?? WTF)

mit jelent. És úgy gondoltad, én nem értem mi az a stabilitás. :)

TI-os hirlevelben youtube link van, ott van a video is (ha figyeltel volna).

Ha láttál volna legalább egy adatlapot, akkor tudnád: Ugyanezek a mérések és eredményeik ott virítanak.

Nem ertem, ha vagod a temat akkor miert lepodtel meg, hogy valaki felsorolta a stabilitast? Magas lo megint. 

 És úgy gondoltad, én nem értem mi az a stabilitás. :)

Ember, te kerdezted, hogy vajon mire gondolt a kolto? :D Akkor azt kellene felteteleznem, hogy te vagy ennek a mestere, A szakember?

Csak igy tovabb, neked van igazad :P

TI-os hírlevélben, ami egy EDN cikksorozat? Persze, hogy abban yt link van, mert az EDN nem TI. Egy TI webinar meg TI linket tartalmaz. Mindegy, ez volt az első találat.

Nem ertem, ha vagod a temat akkor miert lepodtel meg, hogy valaki felsorolta a stabilitast? Magas lo megint.

Mintha leírtam volna - hátha most elolvasod.

Igen, egy tápnak van zaja, sőt stabilitása is, de ezek a paraméterek inkább a laboratóriumra tartoznak. Ilyen módon ellenőrzi a tervező a helyes működést és bizonyítja az előírásoknak való megfelelést.

A magas ló azért, mert másnak szólt, aki fejleszőmérnök, ül a laborjában hóna alatt egy tankönyvvel és ontja az okosságokat. Eközben figyelmen kívül hagyja, hogy a plebs vele ellentétben nem laborban tervezi és méri, hanem boltban veszi a tápegységet.* Ha ez nem világos, akkor sem tudom jobban elmagyarázni.

Ember, te kerdezted, hogy vajon mire gondolt a kolto? :D Akkor azt kellene felteteleznem, hogy te vagy ennek a mestere, A szakember?

A kérdés pontosan így zajlott le:

A stabilitásnál vajon mire gondolt a költő?

  • Nem borul-e fel? - ez egy gépészeti megközelítés. ;)
  • Hőmérséklet függés?
  • Terhelés függés?
  • Bemenő feszültség függés?
  • Terhelés megváltozás függés?
  • Zaj?
  • Begerjed mint Mézga Öcsi? ;)

*A kommersz termékeknél (mint pl. egy pc táp) a középső öt jellemzőt általában implicit módon megtalálod az ATX és a vonatkozó IEC szabványokban. Pl. a 12V +/- 5% specifikáció azt jelenti, hogy az üzemi paraméterek megengedett tartományában a feszültség a megadott sávban fog maradni. Az esetleges oszcilláció meg tervezési hibára vagy meghibásodásra utal - ezért nem találsz ilyen adatot.

Nagyjából ezek a jellemzők szerepeltek még a TI mérnök cikkében is. (kivétel az első:)) Ha még mindig ezen rugózol, vajon azt jelenti, hogy én nem értek hozzá, vagy ...

És hiszed vagy sem, ehhez keresnem se kellett - fejből írtam az idézett szakaszt. :)

Igen, egy tápnak van zaja, sőt stabilitása is, de ezek a paraméterek inkább a laboratóriumra tartoznak. Ilyen módon ellenőrzi a tervező a helyes működést és bizonyítja az előírásoknak való megfelelést.

OK, engem meggyőztél. Akkor a tápegységnek erőssége van, és attól függ, mennyi ideig képes megbízhatóan táplálni a terhelést. Nagy erősség sokáig jó, kis erősség kevésbé sokáig. Bármit is jelentsen ez az erősség. :((

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az "erősséget" úgy hívják: élettartam. ;)

Az élettartamot méretezni szokás a disszipáció miatt megemelkedett hőmérséklet függvényében. A kritikus elemek az elkók (főleg a hálózati), és esetleg a porvasmagok (toroidok). Nem lényegtelen a táp kialakítása sem. Pl. zárt kialakítás esetén (dugasztáp) 20000 óra, míg ugyanaz a kapcsolás szellősebben szerelve és nyitott dobozban ("ipari táp")  esetében 60000 óra a tipikus élettartam specifikáció. Bár hajbi szerint az ésszerű élettartamra méretezés nem más, mint a mesterséges elavulás. ;)

Az egy dolog, hogy a srác túltolja a kapitalizmussal szembeni ellenérzését, de ettől függetlenül vannak igen jó meglátásai.

Egy időzítő kapcsolóval ellátott ventilátor tápegységében soros ellenállás disszipált, mellette a puffer elkó nyilván hamar kiszáradt. Átalakítottam a tápegység ezen részét soros RC-tagra, kicseréltem az elkót, a triac-kal párhuzamosan tettem egy varisztort, s milyen csodálatos, azóta hibátlan. Nehéz elhinnem, hogy egy több wattot disszipáló ellenállás mellé véletlenül került az az elkó. Meg azt is, hogy nagyrészt reaktancia nem lehetett az ellenállás helyett.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az igaz, csak hardverben ne okoskodna.

Ha kijavítottál valamit, az legalább sikerélmény. Néhány ember meg azt hiszi, hogy a rajzon szereplő alkatrészeket akárhogyan összekötve  készen is vagyunk. Ha szóvá teszem, akkor megkapom: "Egyesekkel nem lehet dolgozni." Pedig megterveztem az áramkört, eladtunk 400 darabot, hibátlanul működik. Az utángyártó cég (tulajdonosa) levelezett velem, hogy más nyák, más alkatrészekkel, de mondjam rá, hogy úgy is jó...nem mondtam. Közben vagy 50 levelet váltottunk. Tán ilyenekre gyúrok itt a fórumon. :-D

Ettől a jelenségtől a gépészmérnökeink vannak kikészülve. Jön a gyártótól a megkeresés: tényleg fontos 0.05 mm-es tűréssel? Nem lehetne, hogy az a zsákfurat 2 mm-re tovább menjen? Nem, b+, akkor az lenne odarajzolva!

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Pedig nem biztos, hogy igazuk van. Manapság általában nem létezik semilyen szerszámgép, csakis az NC. :-D  Az meg ugye nem 3D nyomtató. Talán a tervezés előtt meg kellene ismerni a gép adottságait és mindjárt gördülékenyebb lenne a kooperáció. Nyilvánvalóan a gyártó nem kekeckedésból kifogásol dolgokat, mert neki meg is kell csinálnia, nem csak lerajzolnia. ;) A másik oldala a kérdésnek az, hogy sok esetben a felesleges precízkedés nagyon sok pénzbe kerül.

A magas ló azért, mert másnak szólt, aki fejleszőmérnök, ül a laborjában hóna alatt egy tankönyvvel és ontja az okosságokat. Eközben figyelmen kívül hagyja, hogy a plebs vele ellentétben nem laborban tervezi és méri, hanem boltban veszi a tápegységet.* Ha ez nem világos, akkor sem tudom jobban elmagyarázni.

Akkor rossz fele all a lovad, vagy osszekevertel massal. Olvasd mar vissza, hogy miket irtal es milyen stilusban. Azt megvan, hogy belekotottel valamibe aminek koze nincs az egeszhez?

Nagyjából ezek a jellemzők szerepeltek még a TI mérnök cikkében is. (kivétel az első:)) Ha még mindig ezen rugózol, vajon azt jelenti, hogy én nem értek hozzá, vagy ...

Ki mondta, hogy nem ertesz hozza? Ez valami e-penis meregetes? Na ki az okosabb? :D Valaki regen bantott es most jott ki vagy mi?

Inkabb hagyjuk, neked van igazad! En vagyok a butus, hogy meg foglalkozok ezzel, vagy ...

Hiszed vagy sem, en fejbol tolom a termeszetes szamokat 100-ig, ugyhogy tuti jobb vagyok nalad!

Akkor rossz fele all a lovad, vagy osszekevertel massal.

Nem. Másnak írtam (locsemege mérnök úr) azt, amibe belekötöttél, mert nem értetted. Kicsit feljebb emelve tekinteted kiderül: ő sem értette. :(

Az összes mondanivalóm csak annyi volt, hogy a stabilitás nem kereskedelmi, hanem méretezési paramétere egy tápegységnek.

Ki mondta, hogy nem ertesz hozza?

Te.

Ember, te kerdezted, hogy vajon mire gondolt a kolto? :D Akkor azt kellene felteteleznem, hogy te vagy ennek a mestere, A szakember?

Az van, hogy nagyjából az összes linux netwörkingról / kernelről szóló bejegyzésedbe bele lehetne kötni valószínűleg (meg a programozósok egy jelentős részébe is), hogy "hülyeséget beszélsz", mert ha valaki tényleg ért a területhez, akkor mind rettentő felszínes, és tele van apró csúszásokkal. Ettől még a legtöbbjét lehet érteni, és lehet is róla érdemben beszélni.

Szóval csak óvatosan azzal a fene nagy szakmai öntudattal.

Azt hiszem, ameddig az áramszolgáltató megengedheti magának, hogy kilowatt órákat számlázzon, addig rajtad kívül mindenki érti, mire gondolt a költő, mikor azt mondta, hogy 1w-ot fogyaszt óránként, még akkor is, ha ez egy elég pongyola megfogalmazás. Sőt, te is értetted, csak szereted hasogatni a szőrt -- ami egyébként a mondandóm lényege lett volna, nem pedig az, hogy van-e ilyen, van-e óránkénti fogyasztása valaminek wattban, vagy nincs.

A fájóan sok hülyeség között pedig az a hozzászólás teljesen releváns információk garmadáját tartalmazta, és a levont következtetései is hasznosak. Ellentétben azzal, mikor azon sápítozol, hogy, valaki pongyolán fogalmazta meg egy háztartási eszköz fogyasztását.

Az aramszolgaltato kWh-t szamlaz. Az tokeletesen helyes. Igaz, nem SI (Ws), de mindennapi felhasznalasra az egyszeru emberek altal ertheto szamokkal dolgozhatnak igy.

Az "1w-ot fogyaszt orankent" pedig W/h. Egy ilyen a 8. osztalyos fizikan is eleg nehezen ment volna at (amikor nem a reszvetel volt a fontos, es nem volt mindenki is gyoztes).

nem kötekedésböl: annyiszor látom itt a fórum azt, hogy csak le van oltva valaki, de hiányzik utána egy normális magyarázat, amiböl még tanulni is lehet. Szóval én felvállalom, én is 1Wh-t írtam volna az (energia)fogyasztásra. Légy szives fejtsd ki normális stílusban, hogy mi ezzel a baj, mert ha tényleg rossz, akkor én is szivesen tanulok (újra). Elöre is köszönöm, ha veszed a fáradtságot.

Mert ő sajnos az írta, hogy watt óránként, vagyis W/h nem azt, amit te is írtál, hogy W*h. És míg az utóbbi valójában egy energia mértékegység (3600 J ha tudok fejben számolni), addig az elsőnek valóban nincs semmi értelme. Persze a kWh-t éppen azért alkalmazzák pl a villanyszámlán joule helyett, mert abból Józsi is viszonylag könnyen megérti, hogy ha az 500 wattos (teljesítményű) porszívót egy órát járatja, akkor azzal 0,5 kWh fogyasztás fog megjelenni a számláján, és ezt tökéletesen lehet érteni akkor is, ha valaki emiatt úgy mondja, hogy 500 wattot fogyaszt óránként.

Csak a vége hülyeség, amit te is tudsz, de azért fokozod a zavart. 500 wattórát fogyaszt óránként, azaz 500 W a teljesítménye, hiszen 500 Wh/h = 500 W. És a teljesítményben épp az a szép, hogy időre fajlagos, így akkor is 500 W a teljesítménye, ha fél napig jár, meg akkor is, ha egy percig.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ja, érteni talán akkor is fogja a másik, ha az, aki ezt mondja, így fogalmaz: „500... izé, tudjátok na, f.szom, csak most nem jut eszembe...”. Mert gondolom, arra célzol, hogy akkor is értik, ha hülyeséget beszél. Bizonyára. Csak jó volna, nem ezt tenni, s az a bigyó továbbra sem fogyaszt 500 W-ot óránként. Az 500 Wh-t fogyaszt óránként, vagy 1.8 MJ-t fogyaszt óránként, vagy ami a legpraktikusabb: 500 W a teljesítménye.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Annyira cukin előadod ebben a szálban az összes negatív vita kultúrás csúsztatást, hogy öröm nézni. Másodszor játszod el, hogy megpróbálsz valami kivetített izét a számba adni, menet közben folyamatosan ignorálod a mondandóm nagy részét, és próbálod előadni, mintha én azt mondanám, hogy kifejezetten legyünk pongyolák.

Nem, ne legyünk pongyolák*.  Én az ellen szóltam továbbra is, ahogyan a magas lóról osztottad az észt, és szóltad le a másikat egy apró csúszás miatt, és magyarázat helyett okoskodtál. _Minden_ beszélgetésben lehet találni ilyen fogódzókat. Vegyük pl ezt (pusztán mert konkrétan ez volt az utolsó, amit láttam tőled). Képzeld el kérlek, ha ezt egy "ne haragudj, de ezt nem lehet végigolvasni, akkora fájóan nagy hülyeség", felütéssel reagálja le valaki, majd megtolva szakzsargonnal, utalgat rá, hogyan működik valójában a wifi, anélkül, hogy még csak véletlen se mondaná el, hogy miért nem fogja a te semmi forgalmat nem bonyolító routered a büdös életben soha zavarni pistike esti pornóját. Mert FYI, a kommented alapján látszik, hogy lövésed nincs.

*Bár továbbra is az van, hogy ez tipikus szakmai elitizmus, amikor valaki megpróbálja a hétköznapi beszédre ráerőltetni a szakmai értekezések minőségi elvárásait, és képtelen megérteni, hogy vannak a közbeszédbe pontatlanul beépült dolgok, amik ettől még érthetőek, meg azt, hogy ha valaki hibásan mondja (sőt, akár nem is érti) attól még nem lesz tragédia, pláne nem lesz a beszélő teljesen hülye. Igazából az a hülye, aki képtelen kontextusában kezelni a kommunikációt.

A Watt óránként pedig tipikusan ilyen, az embert félrevezeti a nyelve, mert az 500 wattórát fogyaszt óránként egy erős nyelvi nonszensz az ember agyának, simán mondja helyette bárki lendületből azt, hogy wattot óránként.

Attól, hogy megvan az intelligenciád ahhoz, hogy nagy valószínűséggel tudod értelmezni és javítani más hülyeségét, attól az még hülyeség marad, ráadásul terjedni fog, mert a harmadik fél is a hülyeséget fogja hallani. Továbbá adódhat olyan helyzet, amikor nem tudsz javítani, mert önmagában a hülyeség is értelmes, és akkor ki tudja, mi volt a költő szándéka. Ezen felül udvariatlanságnak tartom, hogy a hallgatóságot készteti valaki állandóan hibajavításra, s ezzel elveszik a fókusz a mondandóról. És ne mondd, hogy nem a pongyolasággal értesz egyet! Folyton azt propagálod, amellett állsz ki, hogy beszéljünk zagyvaságokat, majd a zajos csatornából amit lehet, próbáljunk helyrehozni aszerint, hogy minek van értelme. Remek.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Azért, mert kevésbé érzem, hogy az, hogy egy hosszú, a kérdés szempontjából releváns infókkal teli hozzászólás egy marginális kérdésében levő apró hibára tűzzel-vassal irtandó hülyeség lenne, te meg előadtad az önérzetes szakmai nagyhalált kifejezetten okoskodó stílusban (idő szerinti integrál, időre fajlagos, energiagyorsulás). Mindezt azért, mert emberünk azt találta mondani, hogy watt óránként, ahelyett hogy wattóra, vagy csak simán watt, meg egyszer leenergiázta a teljesítményt. Egy olyan témában, ahol az egész maximum a villanyszámla, meg a hány "wattos tápot vegyek" kérdés miatt relevánst, tehát pontosan lehetett tudni, hogy miről van szó. Igen, ezek problémák, de arra szerettem volna felhívni a figyelmed, hogy ha ennyire belekötünk marginális dolgokba, akkor mindenkiébe lehetne, mert a tiedében is van, amikor nem a konkrét szakmádról beszélsz (sőt, láthatólag néha akkor is). Kíváncsi lennék, mennyire éreznéd jól magad, ha minden ilyenedre szépen ráírnánk, hogy "ne haragudj, de olvashatatlan hülyeséget írtál", mert lesz volt benne baki, vagy nem elég mély.

Ha ennyire félted szegény oktatás kimenetét, akkor javasolnám inkább, hogy küzdj a funkcionális analfabetizmust ellen, mert az sokkal nagyobb gáz, neked meg szépen sikerült előadnod a hozzászólásomra adott válaszoddal.

Szerinted marginális, szerintem meg igen lényeges. Lehet, hogy az 1e9 és 1e-9 között te csak egy előjelnyi különbséget látsz, én viszont 18 nagyságrendet. Igen, a hányadosukról beszélek, vagy logaritmikusan a különbségükről.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"Szerinted marginális, szerintem meg igen lényeges."

Komolyan? Egy SCBkről szóló hozzászólásban az az egyik proci 1w idle, a másik meg 2 nem marginális kérdés?

"Lehet, hogy az 1e9 és 1e-9 között te csak egy előjelnyi különbséget látsz, én viszont 18 nagyságrendet."

Éppen lehetne, de inkább ne adj a számba hülyeségeket, hogy aztán könnyen tudd cáfolni. :)

Ha már USB3-SATA átalakítók: https://www.hardkernel.com/shop/usb3-0-to-sata-bridge-board-plus/
és hozzá rövid kábel: https://www.hardkernel.com/shop/usb3-0am-l-type-to-micro-usb-cable/
Vélhetőleg ez nem az a noname chipes, amely 2 hét folyamatos üzem után elhajítja a diszket.

Nagyon jó javaslatokat tettek a többiek, de hogy a címre válaszoljak, nekem a hackerboards.com adatbázisa nagyon tetszik. Pár hete néztem, akkor még volt egy nagyon sok paraméter alapján szűrni tudó keresője, de most nem találom. Esetlen Twitteren megkérdezhetnéd, hogy mi történt azzal. Ők leginkább olcsó ARM cuccokkal és drága ipari vezérlőkkel foglalkoznak, nem tudom hogy mennyire NAS-képesek ezek.

Esetleg használt szerverhardver + FreeNAS nem felelne meg az igényeidnek?

Ha valakit érdekel, az Amazonról megjött minden komponens, összeraktam valamikor csütörtökön/pénteken a banánt meg a dobozát, felment rá az Armbian, aztán egy OpenMediaVault (azért épp Armbian és OMV, mert a bananapi oldalán két NAS megoldást listáztak, a másik CentOS alapú volt. Laptopon Debiant használok, így arra számítok, hogy egyszerűbb lesz nekem az Armbian irány). Szombaton rádugtam a NAS-ból kihúzott hdd-t egy az egyben, vasárnap beállítottam az OMV webes felületén mindenféle dolgokat, és most megy. NFS van, működik. Samba elméletileg van, nem próbáltam még. AFP nincs.

Eddigi tapasztalatok:

Olyan taszkokra, amikre a korábbi NAS szinte biztosan belassult volna, nem jelentkezett lassulás. A maximális átvitel a kb. 90 megabit (100 megabites ethernet port által korlátozott) sebességről valamivel 200 megabit fölé nőtt (nem teszteltem, hogy mennyi a max, de ilyen számokat már láttam a normális tevékenységek közben).

A processzora semmittevés közben is olyan 53-57 fokos volt órákon át, miközben csak olvasgattam a dolgokat. Nyitott ablak mellett, a szobában mondjuk 26 fokos levegővel. Most, hogy dolgozik rendesen, 36 fokos a processzor. Nyitott ablak mellett, a levegő 22 fokos. Nem tudom, hogy igazat mond-e :-)

Az mindenesetre látszik, hogy ez a megoldás tud így működni és jobb, mint ami eddig volt. Végleges helyet kell mégl találnom neki, meg kitalálni, hogy akarom-e rögzíteni, akarom-e esetleg dobozolni.

Az tetszik, hogy ssh-val be tudok lépni. Az is tetszik, hogy elméletileg lehet majd dolgokkal bővíteni. Egy Plex szerver jó lenne, arról az Amazon Fire Stick le tudná játszani a dolgokat, nem kellene a földszinten laptoppal felmountolni a share nevű megosztást és VLC-vel játszani a meséket a gyerekeknek. Tud rsync szerverként működni, majd megpróbálom beüzemelni (A NAS-ról és a laptopról a laptopra kötött külső hdd-vel rsync-kel szoktam mentést készíteni). Ja, és az is tetszik, hogy van saját kép kimenete, így ha valami esetleg nem működne, akkor csak a HDMI-t kell a külső monitorra dugni és látom, hogy mi a pálya.

Van-e olyan, ami nem tetszik? Eddig csak a Banana Pi és a hozzá érkezett ház kidolgozásával nem vagyok teljesen megelégedve. A bananapi lapra több eszköz elég csálén van beültetve, és kipróbáltam az alaplapi SATA táp csatlakozót, ami konkrétan elfordult, amikor bele akartam dugni a kábelt. Mondjuk feszültséget ad, de azért... khm. A ház meg egyfelől nem gondosan van vágva, néhol a vágási felületek mellett hajszálrepedések vannak, másfelől nem pontosan illeszkedik minden vágott nyílás. A HAT csatlakozó fölött a luk el van csúszva, szóval pont, hogy nem lehetne rádugni valamit. Szerencse, hogy nem is tervezek ilyesmit, mert bosszantana rendesen. Szellőző rések vannak a ház egyik oldalán. Látom, hogy a WiFi nélküli verziónak a processzor a nyák másik oldalán volt, pont a rések mellett. Szóval gondolom, hűtésre jó lehetett. Az enyém esetén viszont nem tudom, mennyire lehet hatékony. Azt tippelem, hogy semennyire. Illetve az utolsó dolog, úgy tűnik, hogy a házat úgy tervezték, nehogy kicsi legyen. Így ugyan jól elfér benne a lap, viszont kb. semmit nem lehet egyszerűen elérni a kivágásokon keresztül. A reset és power gomb ujjal nem érhető el, egy golyóstollal kapcsoltam be legutóbb. Az SD kártyát a slot-ba tudom tenni, de nem tudom annyira betolni a rugó ellenében, hogy a helyére pattanjon. Itt is egy eszközzel kellett segítenem. Vékonyabb anyag és mondjuk fél-fél milliméterrel közelebb rakott oldalak esetén könnyebb lenne.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Tudtok olyan SBC-t ajánlani, ami

  • itthon beszerezhető, vagy EU-ból jön
  • 2 db GigabitEthernet interfésze van
  • WiFi, SATA nem fontos

?

Router (OpenWRT) céljára használnám. Banana PI R2-t néztem, árban kicsit húzós.