napenergia-vill.energia szamolás

Fórumok

Sziasztok!

Figyelem a villamos energia fogyasztást, napelem termelést. A fogyasztás a régen mért, "megszokott" nagyságú, és természetesen megjelent a visszatáplált mennyiség is.

A fogyasztás mértékének - ami a mérőn áthaladt - nem kellene kevesebbnek lennie, ha a napelem termelés ideje alatt van belső fogyasztás? Azaz a belső oldalon termelt (napelem által) energia csökkentené a "befelé" jövő villamos energiát?! Ezzel szemben a mért bejövő energia mértéke azonos a korábban mért (napelem nélküli) értéknek... Igaz, van visszatáplálás, de logikailag nem értem...

Ha belül történik energia elhasználás, akkor - és a fogyasztás mértéke jellemzően nem változott - kevesebb befelé irányú energiát kellene mérni?

Köszönöm, Roland

Hozzászólások

Szerkesztve: 2019. 11. 06., sze - 11:56

Hogy van bekötve, külön mérőre? Mert akkor nyilván a napelem által megtermelt és esetleg helyben felhasznált energia is megjelenik mint fogyasztás

Nem mert azt is méri, hogy mennyit tápláltál vissza és a végén a különbséget számlázzák ki. Itt ha jól értem a kérdezőt, az a gyanú hogy szerinte a fogyasztási oldalon csökkenést kellene észlelni, de ez szerintem nem igaz, mert ha helyben fel is használja a napelem által megtermelt energiát az meg fog jelenni a fogyasztott és a visszatermelt oldalon is. Pénzügyileg ez irreleváns perpillanat mert a szolgáltató a fogyaszott energiáig egy az egyben számol el.

Mi?

Napelemek -> inverter -> kismegszakítók -> mérő [ad-vesz] ->hálózat

mire vagy kíváncsi?

Azon a kismegszakítón amin az inverter van gondolom nincs fogyasztó, tehát a napelem kvázi direktben van bekötve az órába? Így szerintem a helyben felhasznált megtermelt energia így is úgy is átmegy az órán amit mérnek a fogyasztási meg a visszatermelt oldalon. (gondolom én, nem értek hozzá csak kivitelezés előtt állok én is)

Ott nincs, de azon a ponton van a többi - ház felé menő - kismegszakítók.

Ilyen értelemben igen, direktben van az inverter a mérő"belső felére, ahol van a <ház>"re kötve.

De akkor hol van az az energia, ami a mérő szerint kimegy és az inverter szerint megtermelt energia különbsége?

Sztem mindegy, hogy a saját magad által megtermelt áramból fogyasztasz-e vagy a hálózatról. Az első esetben annyival csökken a fogyasztásod, amennyit felhasználtál a saját energiádból, a másodikban annyival nő a mérő szerint megtermelt és a hálózatba visszaadott energia, amennyit termeltél. A végén a mérő szerinti fogyasztásod és felhasználásod egyenlegét kell megfizetni, ami a mindkét esetben ugyanannyi lesz. Különbség esetleg annyiban van, hogy a házban azon az áramkörön, amire az inverter rádolgozik, akkor is működhet a fogyasztó, ha áramszünet van, de süt a nap. Ilyen nálam pl. a hűtőszekrény.

A hálózatra visszatermelő invertereket tudtommal mind úgy tervezik, hogy automatikusan leállnak, ha a hálózati táp megszűnik - azaz, hiába tudnál termelni és azt elfogyasztani, az egész rendszer leáll.

Ennek több oka van, közte életvédelmi (pl. tűzoltó feltételezheti, hogy megszűnik az egész ház áramellátása, ha a külső betápot lekapcsolják), valamint technikai (az inverter a hálózati frekvenciához szinkronizál.)

A szigetüzem és a szünetmentesített áramkör, mint olyan, egy egészen más történet. Azzal nem táplálhatsz rá a szolgáltató hálózatára - de, nyilván lehet nálad úgy áram, hogy "odakint" nincs - tipikus esete a szigetüzemnek a szünetmentes tápegység, vagy az akkura dolgozó (töltő) napelemes rendszer.

Én is így "tudtam",  ezért is kérdeztem rá hogy ez így legális e.  ("tudtam" 2 villanyszerelőt kérdeztem, 1 válasz megoldathatatlan, 2. válasz szabálytalan de megoldható, de ő ilyet nem csinál)

"közte életvédelmi (pl. tűzoltó feltételezheti, hogy megszűnik az egész ház áramellátása, ha a külső betápot lekapcsolják)"  Vajon mennyi EPO lehet bekötve?

Nagyon nem mindegy, hogy sajátot vagy hálózatit használ. A szolgáltató nem azon az áron adja a delejt, mint amin átveszi. Kb 100 % az árrés, ha jól tudom. Vagyis a rendszert úgy kell optimalizálni, hogy annyi energiát kell helyben felhasználni, amennyit csak lehet. A FELESLEGET kell benyomni a gridbe.

> Sol omnibus lucet.

Nagyon nem mindegy, hogy sajátot vagy hálózatit használ. A szolgáltató nem azon az áron adja a delejt, mint amin átveszi. Kb 100 % az árrés, ha jól tudom.

Ugyanazon az áron adja és veszi. Amit pluszban fizetsz, az a szállítási díj, hogy a hálózatot fenntartó cég elhozza hozzád az erőműből vagy elvigye tőled egy másik fogyasztóhoz, aki ilyenkor kifizeti az energiát - ezt megkapod te - és kifizeti a szállítási díjat, amit megkap a szolgáltató, amelyiké a hálózat.

Ha analógiát kell mondanom, akkor vedd úgy, hogy fát veszel: a fát kifizeted az erdészetnek, a szállítást meg a fuvarozó cégnek. Ha eladsz fát, akkor a fa árát neked fizetik ki, a szállítást pedig a fuvarozó cégnek. Ha az erdészetnek van fuvarozó cége, akkor úgy tűnhet, hogy hozzád kétszer annyiért hozzák a fát, mint tőled megveszik.

Az analógia nem jó. Van egy saját erdőm, abból átadhatok az erdészetnek tárolásra fát, vagy felhasználhatom, ha kell prompt, saját magam. Az erdészet átveszi a fát, el is szállítja, vissza is hozza, ha szükségem van rá, de a szállítást és a tárolást kifizetteti velem. Nem kell hozzá sok ész, hogy ráálljunk arra a gyakorlatra, miszerint a lehető legtöbb fát megpróbáljuk helyben felhasználni az erdészet közbeiktatása nélkül.

> Sol omnibus lucet.

Van egy saját erdőm, abból átadhatok az erdészetnek tárolásra fát, vagy felhasználhatom, ha kell prompt, saját magam.  Az erdészet átveszi a fát, el is szállítja, vissza is hozza, ha szükségem van rá, de a szállítást és a tárolást kifizetteti velem.

Még mindig kevered a terméket és a szállítást. Ami fát megtermelsz, azt elviszik egy másik fogyasztóhoz, nem kerül betárolásra az erdészetnél, semmi köze hozzá az erdészetnek. Ami energiát előállítasz és beletolsz a hálózatba, azzal más energiatermelőknek nincs dolga, nem tárolja azt egy másik erőmű, az csak a hálózatra tartozik, egy fogyasztó abban a pillanatban fel fogja használni, amint megtermeled.

Csak akkor van a betáplált és felhasznált áram árának jelentősége, ha többet termelsz, mint amennyit elhasználsz. Ennek ma nem sok értelme van.

Számoljunk egy kicsit, hogy mi van akkor, ha nem termelsz többet annál, mint amennyi áramra szükséged van.

Egy időszakban van mondjuk 200 kWh termelésed ami közvetlenül az órára van kötve (nem tudsz belőle semmit felhasználni, direkt megy a hálózatba) és van a hálózatból ugyanakkor 300 kWh fogyasztásod. A különbözet 100 kWh, amit vételi áron fogsz megfizetni (nem forintosítják se a termelést, se a fogyasztást, csak a különbözetet kell megfizetned, azon az áron, amilyent a 300 kWh esetén kellett volna fizetned).

Tegyük föl, hogy a 200 kWh termelésed felét elfogyasztod és csak a maradék megy fel a hálózatra. Így az órán mért fogyasztásod csak 200 kWh lesz, de a hálózatra kifelé is csak 100 kWh termelést fog mérni az óra. Ennyi jut oda, a többit benn a házban elfogyasztod. A különbség ugyanúgy 100 kWh és ugyanazon az áron fogod a különbözetet fizetni.

Meséld már el nekem lsz. hogy hol játszik ebben, hogy milyen áron veszi át a szolgáltató a delejt és milyen áron adja.

Ha áramszünet van, nem működhet az inverter, lekapcsol. Ez előírás és ellenőrzik is. Akkor működhet, ha van olyan megoldásod ami áramszünet esetén leválasztja a saját áramkörödet a hálózatról (ez független a napelemtől, ha aggregátorozni akarsz akkor is kell ilyen). Ezt szintén ellenőrzik.

Persze. Szerintem az inverter nem foglalkozik azzal, hogy a házban van-e áram, de a kapcsolószekrényben, ahova bejön az áram, kell valami relé, ami kiold ha megszűnik a hálózati áramellátás. A franc se emlékszik rá, mi ennek a neve, de tényleg ellenőrzik. Tkp. azt sem értem, miért nem az órában van ilyen.

Viszont, mindenféle táblákat kell kirakni,hogy hol van a főkapcsoló, hogy a rendszer áram alatt lehet stb.

Bocsi, nekem még nem teljesen egyértelmű amit írsz. Akkor tehát ha a szolgáltató felől áramszünet van, nálad akkor is van áram, már ha van annyi termelésed éppen (fentebb írtad a hűtős példát). Ilyen megoldásról visszatáplálós/ad-vesz rendszer esetén még nem hallottam (lásd a többek által is írt szolgáltatói követelményeket és szabályokat).

Akkor ezek szerint nálad mégis működik, legálisan/engedélyezetten? Mi kell ehhez pontosan? Rendszertelepítés előtt állok, kérem be éppen az árajánlatokat, nem lenne rossz, ha ilyenfajta működés megoldható lenne.

Őszintén szólva nem tudom, mi kell hozzá, ill. nem értem, hogy ott, ahol nem ilyen van, miért nincs ilyen. A terveződdel kellene erről egyeztetni. Az ELMŰ előírja, hogy hálózati kimaradás esetén 200 ms-on belül automatikusan galvanikusan le kell választani a rendszeredet a hálózatról és csak akkor szabad megint visszakapcsolni, ha a hálózati áramszolgáltatás legalább 5 perce folyamatosan megy megint. Ez nekem nem tűnik drámai feltételnek egy milliós beruházás esetén. 

Egyelőre csak ajánlatokat kérek be, nincs kiválasztott tervezőm/telepítőm. Viszont nem árt erre a kérdésre külön kitérni ezek szerint, mert a legtöbb helyen tényként állítják (netes fórumok, cikkek, ismerősök), hogy nincs náluk áram az inverter felől sem, ha áramszünet van.

Ez vicces. Ha úgy csinálja meg, hogy ne legyen, akkor nem lesz.  Pl. lehet, hogy az inverternél ez nem egy bug, hanem a szinkronizálás miatti feature. Nem ilyen invertert kell venni. Tavaly, amikor én bekértem az ajánlatokat, bekértem a királyi szolgáltatótól is (gondolván ők csak értenek hozzá), akik kiküldtek egy mesterembert, akinek láthatóan hozzám hasonlóan nem volt semmilyen villamosmérnöki végzettsége. De vezetékezni bizonyára kiválóan tudott volna, rendes embör volt. A másik két helyen, ahonnan ajánlatot kértem, mérnök mérte fel a helyszínt és adott ajánlatot a rendszerre. Változatlanul nem értem, hogy miért lenne extra, hogy ha nincs áram és süt a nap, akkor menjen a hűtő és a kapunyitó. Hatósági szembenállás ezzel kapcsolatban bizonyosan nincsen, hülyeség az meg nyilván van mindenütt, végtelen.

Bocs, de nem vagyok benne biztos, hogy jól értem amit írsz. Nálad ha van napsütés, akkor külső áramszünet ellenére is mennek a fogyasztóid? Vagy csak úgy gondolod, hogy ez is egy lehetőség?

Ha előbbi, akkor ez a visszatápláló inverter funkciója? Vagy kellett hozzá valami kiegészítő berendezés? Akkumulátor van a rendszerben? Milyen és mennyi? Mekkora terhelést bír?

Csak azért érdekel ennyire, mert mint lentebb is írták, a napelemes rendszer kivitelezéssel foglalkozó cégek nem nagyon reklámozzák, hogy ilyet is lehet.

Kicsit régi a téma, a tisztánlátás miatt leírom: Hálózatra visszatápláló inverter áramszünet esetén nem táplálhat vissza! Tervezett karbantartásnál vagy pl. vezeték leszakadásakor nem kerülhet áram a hálózatra! Létezik hálózatra visszatápláló, visszatáplálás elleni védelemmel ellátott, és szigetüzemű rendszer. El kell dönteni hogy neked mire van szükséged...

Pedig de. Az inverter foglalkozik vele, hogy az áramszolgáltatói oldalon van-e áram. Ha nincs akkor leválasztja magát a hálózatról.

Minden ad-vesz mérő szerelésnél ahol kint vagyunk, látjuk hogy az áramszolgáltató emberei tesztelik is ezt.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

nem tartom valószínűnek, hogy jogszerűen (illetve biztonságosan) van összerakva a rendszered, ha tényleg működnek a dolgaid áramszünet esetén is.
Uis tervezett áramszünet esetén (értsd: karbantartás) a rendszered:
1) visszatermel hálózatra, ezzel veszélyezteti (avagy megöli) a szerelőt, aki azt hiszi (joggal), hogy áramtalanított hálózat tényleg áramtalanítva van
2) kisebb gond, hogy a hálózati szinkron széteshet

Elméletileg egy rendesen összerakott rendszer esetén - ha nincs áram a hálózatban - akkor a paneleket lekapcsolja az inverterről. Ezt házilag tudhatod orvosolni egy UPS-ről, ami a fenti relét ellátja árammal (és vagy lekapcsolod a házat a villanyóráról a kismegszakítóval vagy vállalod az esetleg agyoncsapott szerelő után a sittet)

Nézd, én nem értek ehhez. Ha jól emlékszem, az inverternek is van egy "szükségáram" funkciója, de azt hiszem nálam nem az inverter foglalkozik ilyesmivel, hanem a kapcsolótáblában (ahova befut az inverterről is az áram meg az óráról is) van egy doboz, ami leválasztja a külső hálózatról a házat, ha megszűnik a külső áramellátás. Nem értem, miből gondolod, hogy milyen veszély keletkezhet a hálózaton, ha a ház ilyenkor le van választva. Ráadásul a hálózati szinkron sem értem, hogy mivel kellene szinkron legyen, ha nincs kapcsolat a hálózattal. A visszakapcsolás csak azután lehetséges, ha legalább 5 percig megszakítás nélkül újra áram érkezik a hálózatról. Ebben a rendszerben én semmit nem bütyköltem, mert mondom, nem értek hozzá, mindent mérnökkel terveztettem, aki a kivitelezést is irányította. Mindenesetre meglep, hogy mennyi szakértő van itt, aki szerint ami nálam van, az nem szabályos. Te ebből élsz, vagy csak értesz hozzá? Kezdek aggódni.  ;^))

Hallotta már róla, de személyes tapasztalataim nincsenek ezzel.

Engem inkább ez izgat: "de azt hiszem nálam nem az inverter foglalkozik ilyesmivel, hanem a kapcsolótáblában (ahova befut az inverterről is az áram meg az óráról is) van egy doboz, ami leválasztja a külső hálózatról a házat, ha megszűnik a külső áramellátás. "

Az eddig általam telepített inverterek maguknak csinálták ezt. A "van egy doboz" elvben az AC doboz lehetne, de abban csak az AC oldali főkapcsoló, bizti, túlfesz szokott lenni, meg maximum a DC motorok biztosítékjai.

Viszont pár éve a debreceni MFK-n az egyik ebben járatos oktató az rebesgette, hogy most kezdenek kisérletezni az áramszolgáltatói oldalról történő termelésszabályozásra, az arra alkalmas invertereknél. Azaz ha az áramszolgáltató nem tudja átvenni a termelt energiádat, akkor legyen lehetősége csökkenteni a magántermelést. És szerinte a németeknél (akkor, azaz pár éve) ennek a jogi kidolgozása már a küszöbön van. Igazából akkor annyira távlatinak tűnt, hogy nem foglalkoztam vele, azóta meg nem került szóba a téma.

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Hallotta már róla, de személyes tapasztalataim nincsenek ezzel.

Aham. Akkor miért kérdezel vissza? :)

Engem inkább ez izgat: "de azt hiszem nálam nem az inverter foglalkozik ilyesmivel, hanem a kapcsolótáblában (ahova befut az inverterről is az áram meg az óráról is) van egy doboz, ami leválasztja a külső hálózatról a házat, ha megszűnik a külső áramellátás." Az eddig általam telepített inverterek maguknak csinálták ezt.

A hibrid rendszert másképp nem lehet kivitelezni, csak úgy, hogy van egy pont, ahol a három vezetékcsoport (hálózat, inverter, fogyasztó) összeér és kapcsolni tudsz hálózat-inverter-fogyasztó és inverter-fogyasztó kapcsolás között. Csak az inverter erre nem képes.

Viszont pár éve a debreceni MFK-n az egyik ebben járatos oktató az rebesgette, hogy most kezdenek kisérletezni az áramszolgáltatói oldalról történő termelésszabályozásra, az arra alkalmas invertereknél. Azaz ha az áramszolgáltató nem tudja átvenni a termelt energiádat, akkor legyen lehetősége csökkenteni a magántermelést. És szerinte a németeknél (akkor, azaz pár éve) ennek a jogi kidolgozása már a küszöbön van. Igazából akkor annyira távlatinak tűnt, hogy nem foglalkoztam vele, azóta meg nem került szóba a téma.

Ahja, ez a németeknél évek óta létezik, nem a jogi kidolgozása, hanem konkrétan üzemszerűen működik, hogy része a hálózatmenedzsmentnek a sok kisfogyasztó is. Ennek az egyik éles tesztje a tavalyi részleges napfogyatkozás volt, amit automatikusan le kellett menedzselnie az irányításnak, hogy elmennek a napelemek és visszajönnek.

Ha saját aggregátorod van, akkor is lehet hivatalosan megcsinálni a dolgokat, ahol áramszünet esetén leválasztja (automatán vagy kézzel) a hálózatról a saját hálózatodat, ha megy az aggregátorod. Gondolom egy hasonlót simán be lehet illeszteni napelemes rendszernél is.

"Innentől nem értem, minek ehhez aggregát, akkumulátor vagy hibrid-rendszer."

Mert ezt hívják hibrid rendszernek, ha le tudod választani szigetüzembe. Az akkumulátor opcionális, hogy a hibrid rendszered éjszakai áramszünet esetén is működjön, ne csak akkor, ha süt a nap.

Szia,

nálunk 30kW-os erőmű van a tetőn, a szaldós mérőn látható visszatermelésen felül, érdemben csökkent az áramszolgáltatótól vásárolt energiamennyiségünk - tehát igen, úgy van, ahogy írod - amikor házon belül van termelés és fogyasztás is, akkor az a mérőn semmilyen formában "nem halad át", egyszerűen akkor és ott annyival kevesebbet vételezel a szolgáltatótól.

Az invertereken leolvasható az összes termelésünk, ennél jóval kevesebbet mér a szaldós mérő visszatermelésre.

Hát az a furcsa nekem, hogy érdemben a fogyasztás (mért érték szerint) nem csökkent, azaz ugyanannyi a befele jövő energia mért értéke, mint amikor nem volt napelem; és van kifele menő energia, ami jóval kevesebb, mint amit az inverter termelésként mutat.

Hol a különbözet? Fogyasztás nem változott, ám van kifele adott energia - kevesebb, mint a termelt.

Szerintem ott csúszol el, hogy nem azonos időszakot, vagy átlagot próbálsz összehasonlítani egy rövid időszakban mért értékkel.

Pl. ha eddig átalányt fizettél, és az éves leolvasáskor számoltatok el a szolgáltatóval, akkor az éves fogyasztásod / 12 nem összehasonlítható a napelem felszerelése óta eltelt egy hónappal (lehet, hogy nyáron klímázol, télen fűtesz villannyal, többet vagy kevesebbet világítasz, stb...).

Alapvetően a következők lehetségesek:

A pillanatnyi termelésed kevesebb, mint a pillanatnyi fogyasztásod, pl. este szürkületkor. Ilyenkor a fogyasztásmérő vételt regisztrál, de a tényleges fogyasztásodnál annyival kevesebbet, amennyit épp termelsz.

A pillanatnyi termelésed több, mint a pillanatnyi fogyasztásod, pl. délben, amikor nem is vagy otthon. Ilyenkor a mérő visszatáplálást regisztrál, de a standby cuccaid energiafelvételével kevesebbet, mint amit a inverter termel.

Ha a kettő megegyezik, akkor a mérő nem mér semmit.

A fentiek miatt az invertered mindig több termelést fog mutatni, mint amit az órád mér, a fogyasztásod pedig kevesebb lesz, mint amit ténylegesen elfogyasztottál.

Analóg módon a FI relékben használatos összegzőtranszfomátor féle dologbn gondolkodnék, persze megszakítás helyett minden fluxus a saját irányú számlálóját hajtja.

Digitális vonalon meg szerintem szintén fluxus alapon indulnak el, áramjárta vezető mágneses teret generál, ennek van iránya, a telefonokban is használt smd mágnesség szenzorokkal ezt lehet detektálni. A mágneses térerő mértéke pedig függ a fogyasztástól, tehát mekkora fluxus képződik. Persze lehet, hogy simán hülyeséget beszélek, lövésem sincs a mai mérők felépítéséről. 

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

Mik a nagyságrendek? Nem lehet, hogy annyival több volt a fogyasztás csak nem tűnt fel?

Ezek hibahatáron belül vannak. Egy hónap adatait nézd (nyáron).

Amit most nem hiszel, az a saját fogyasztásod és azt nem is ismered pontosan. Azt tudod leellenőrizni azoktól a mérőeszközöktől függetlenül, amelyekben most nem bízol. Én igen nagy valószínűséget teszek arra, hogy megváltoztak a fogyasztási szokásaid és többet fogyasztasz.

Csak jól tudsz járni azzal, ha teszel egy plusz mérést a rendszeredbe, mert vagy kiderül, hogy hibásak a szolgáltató és/vagy az inverter mérései vagy megkeresed, hogy mi fogyaszt többet, mint szokott.

Értem.
Tudsz valami megoldást javasolni?

Amit én tudok ezekről az, hogy napelem esetén a bevett standard bekötés esetén cserélni kell a régi villanyórákat és csak az újabbakkal megy jól. A régi esetén ha jól emlékszem beleméri a fogyasztásba a termelést is.

Az óra méri továbbra is a bejövő, illetve méri a kimenő KWh-okat. Az elszámolásnál levonják a KWh különbséget és ami marad pozitív vagy negatív azt kiszámolják megvételi vagy termelési áron. Az előbb magasabb, az utóbbi alacsonyabb. Itt ami jelenhet meglepetés, hogy mikor történik az elszámolás. Akkor jön ki legjobban ha a termelés közel áll a fogyasztáshoz az felett vagy alatt már Forintokban megy tovább az elszámolás.

Ha jól tudom ha nincs áram a hálózaton akkor az inverternek le kellene kapcsolnia, hogy ne vigyen ki feszültséget a hálózatra (mondjuk karbantartás alatt) vagy le kell választani a háztartás a hálózatról.

Csak a feléig volt időm elolvasni. Annó utánaérdeklődtem, és alapból 2 fajta van, vagy a visszatáplálós amikor a szolgáltató megveszi az általad termelt áramot, vagy a szigetüzemmód. A kettőnek nincs közös halmaza. Az elsőt még tovább lehet bontani. Az egyik a két mérős, az egyik ezt méri a másik azt aztán év végén egyenlet. A másik lehetőség az oda-vissza mérő, ami a fogyasztást az egyik irányba méri a termelést a másik irányba. Ergó éjjel csak az egyik irányba forog, ha sőt a nem és nincs fogyasztás a másik irányba, és ha pl a kettő egyenlő akkor nem mozdul.

ESET és Synology hivatalos viszonteladó

A sziget üzemmód sztem nem tartozik ide, meg sok értelme sincsen városban. Ma elektronikus órát szerelnek, amiben nem forog semmi. Az óra méri, hogy mennyi energia jön befele és mennyi megy kifele. A kettő különbségét fizeted.

Ha valakinek elérhető a közhálózat, nem Elon Musk a neve, és nincsen neki véletlenül egy halom akkumulátor a garázsban, annak értelmetlen a sziget üzemmód, mert a hálózat az ingyen akkumulátor neki. Amit nem bír ui. a honpolgár elfogyasztani, az megy kifele a hálózatba. Amikor meg több kell neki, mint amennyit termelt akkor visszaveszi onnan. Csak a különbözetért kell fizetni.

PVoutput.org

Nálam Growatt 3000TL van raspi compóton kiszívja az adatot és feltölti már évek óta.

Teljesen jól működik monitorozási céllal, részletesebb képet lehet vele kapni.

Sziasztok!

Kicsit régi már a topic, de a téma indítója által írtakkal hasonlót tapasztaltunk mi is apóséknál:

A korábbi havi fogyasztásuk 300 kWh körül volt a napelem telepítés előtt. A telepítés után az interter által mért termelés, a villanyóra szerinti termelés és vételezés alapján rendre ennek a duplája jön ki, változatlan fogyasztási szokások mellett.

Nem igazán sikerült eddig erre magyarázatot találjunk, van pár elméletem, de ezek sem túl valószínűek:

- 3 fázis van a házban, lehet, hogy a másik fázison történő fogyasztást a belső termelésből nem jól mérné a villanyóra (csak bejövőnek mérné)

- esetleg nem tudja a teljes megtermelt mennyoséget visszatáplálni a hálózatba?

- a saját magunk termelt áram belső használatát is számolná belső fogyasztásként a villanyóra, kimenőnek viszont nem.

Ha van esetleg tippetek, azt megköszönöm. A nagy belső fogyasztókat (hűtők) próbáljuk fogyasztásmérővel 1 napos ciklusokban mérni,  de ebben azért lehetnek bizonytalanságok.

 

Köszi,

madar

Nem teljesen tiszta, hogy hol mit mérsz.

Az egyszerűség kedvéért számokkal reprezentálva úgy működik a dolog, hogy eddig te mértél havi 10kWh fogyasztást.

Most termelsz havonta 20-at, de csak 10 jelenik meg az órán kifelé. Merthogy a maradék 20-at elhasználtad akkor amikor termelted és ez csak az inverteren jelenik meg.

 

Egyébként sajnos ez nem ilyen egyszerű, mert fogyasztani akkor is fogsz amikor nem termelsz és termelni többet is tudsz, mint amennyit elhasználsz. De csak a többlet megy ki a hálózatra.
Van itt egy friss videó, talán valamennyivel érthetőbb lesz a dolog.
Előfordulhat egyébként, hogy hibás a mérőórád. Az az óra pedig ami nem tud visszafelé mérni, azon akkor is plusz keletkezik amikor kifelé megy az áram. Azt gyorsan észrevennéd.

Van egyébként olyan napelemes rendszer is, ami nullszaldóra van kitalálva visszatermelés nélkül, (fázisonként) max 2kWh inverterrel engedély nélkül is használható és annak az a lényege, hogy nem termel többet, csak annyit amennyire épp szükséged van. Figyeli a ki-bemenő áramokat és ha kifelé több lenne, mint be, akkor lekorlátozza a termelést szóval próbálja nullán tartani. Ebből az következik, hogy sosem lesz nulla a számlád, mert éjszaka nem termel, nappal pedig a túltermelésed nem jelenik meg sehol viszont olcsóbb-egyszerűbb a telepítés mert megspórolsz egy csomó bürokráciát.

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Visszwatt védelemnek hívják. A smart meter kommunikál az inverterrel RS485-ön, és az inverter - ha kell - leszabályoz. Én futottam engedélyeztetési kört hazai áramszolgáltatónál ilyen rendszerre (Froniusnak, Growatt stb. is tudnak ilyen működést), de jelenleg csak a ComAp InteliPro rendelkezik Émász engedélyel. Az állami napelem beruházások mind ilyen védelemmel települnek közintézmények ellátására. Visszatáplálás esetén lekapcsolja a fogyasztót a KIF/KÖF hálózatról. Ezek 50kVA-nél nagyobb áramtermelő kapacitások, kórházakra, egyetemekre létesítenek ilyeneket mostanában.

Nem olcsó összehozni, mert visszakapcsoláskor meg kell oldani az inverter(ek) és hálózat szinkronizációját, úgy hogy a fogyasztókat ne zavarjuk, az invertert is fel kell készíteni szigetüzemre, és az OTSZ előírásainak is meg kell felelni. Az InteliPro ára összemérhető az Inverter árával, a vezérelt tűzeseti főkacsoló is 100kHUF körül van és minden DC sztringre kell rakni belőle. Kell még egy motoros megfelelő terhelhetőségű kontaktor is, ami KIF/KÖF-t és a fogyasztási helyet szétkapcsolja.

Az élet el fogja hozni ezeket a rendszereket hozzánk is, mert 2024-től megszűnik a szaldó elszámolás. Jogalkató hallgat arról, hogy mi lesz a telepített rendszerekkel, de mivel EU szabályozást kell átvenni, ezért némi türelmi idővel de mindenkinek kivezetik a szaldó elszámolást.

Megoldás: Egyedi tároló kapacitások beépítése (4-5MFt egy értékelhető méretű LiFePO4 akku), illetve saját fogyasztásra telepített, visszwatt védelemmel ellátott rendszerek működhetnek majd tovább. 

A jelenlegi túlzott lelkesedésben, egyetlen napelemes cég sem mondja azt az ügyfeleinek, hogy ne kalkulálj megtérüléssel, mert 4 év múlva le kell cserélned az invertered, rá kell költened majd jelentős mennyiségű pénzt a meglévő rendszeredre, és nem fogja a szolgáltató sem elszámolni a visszatáplálást.

Úgy gondolom, hogy a jelentős költség miatt ekkorra fogják elfogadni a smart meter + leszabályoszható inverter rendszereket a szolgáltatók, most még úgy veszik a n*100MFt-os projektekbe belefér 10MFt-os védelem, a HMKE fogyasztókat meg még nem érinti a probléma.

Az élet el fogja hozni ezeket a rendszereket hozzánk is, mert 2024-től megszűnik a szaldó elszámolás. Jogalkató hallgat arról, hogy mi lesz a telepített rendszerekkel, de mivel EU szabályozást kell átvenni, ezért némi türelmi idővel de mindenkinek kivezetik a szaldó elszámolást.

Az van, hogy 2024. január 1-től az _új_ szerződésekre már a feed-in-tariff lesz érvényes, külön mérve a fogyasztott és a visszatáplált energiát, lásd EU 2019/944 irányelv 15. cikk.

A változás annyi lesz ebből, hogy ha fogyasztottál 10000 kWh energiát és termeltél 8000 kWh energiát, akkor szaldós rendszerben 2000 kWh után fizettél áramdíjat és rendszerhasználati díjat. A feed-in-tariff rendszerben ez úgy fog kinézni, hogy 10000 kWh után kell fizetni áramdíjat és rendszerhasználati díjat, a megtermelt 8000 kWh után pedig visszaadják az áramdíjat. A végösszeg tehát 10000 kWh rendszerhasználati díj, 10000 kWh áramdíj és -8000 kWh áramdíj lesz, vélhetően havi leolvasással.

A jelenlegi túlzott lelkesedésben, egyetlen napelemes cég sem mondja azt az ügyfeleinek, hogy ne kalkulálj megtérüléssel, mert 4 év múlva le kell cserélned az invertered, rá kell költened majd jelentős mennyiségű pénzt a meglévő rendszeredre, és nem fogja a szolgáltató sem elszámolni a visszatáplálást.

Nem várni kell, hanem 2023. december 31-ig feltenni a tetőre a napelemet, mert visszamenőleges hatályú törvényekkel az EU nem szokta szopatni a népet, ennél hamarabb pedig nem fog az ország változtatni, mert minek tenné. Hasonló a helyzet, mint a gázkazánoknál, hogy újonnan már sok éve csak adott hatásfok feletti zárt égésterűt lehet feltenni, de akinek még nyílt égésterű és/vagy régi kazánja van, annak maradhat, lehet javítani és használtan típus-azonosra is cserélni.

"8000 kWh után pedig visszaadják az áramdíjat"

Alacsony szintű fix átvételi árról és/vagy nem kötelező jellegű átvételről halottam iparági konferenciákon. A német rendszerbe is nagy arányban telepítik a tárolókapacitásokat és viszwatt védelmeket a háztartásokba.

10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet "a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól" az "elosztói teljesítménydíj" megfizetése alól akkor ad felmentést, ha  16§ (2) pontjában ha "háztartási méretű kiserőmű úgy került kialakításra, hogy megfelelő műszaki berendezés megakadályozza a hálózatba történő visszatáplálást". Ugyan idén ennek értéke 0Ft KIF 1-re, de ha KIF 3-at tekintjük aminek jelenleg az elosztói teljesítménydíj 9432 Ft/kW/év -re van meghatározva, azaz egy 8kW-os szerződésnél a KIF 3 fogyasztónak a 16/2019. (XII. 14.) MEKH rendelet alapján viszwatt nélkül 3144Ft/hó elosztói teljesítménydíj jogcímen előre kiszámláznak neki. 

Ez a költség is erős regulációs eszköz lehet majd a kormány kezében. Egy naptári évforduló után életbe lépő MEKH rendelet után, könnyen meglepődhet a fogyasztó. És ez az adó a szaldósok megtérülését is hazavághatja, mert ők most csak azért nem fizetik ezt a tételt meg, mert jelenleg 0Ft/kW/év alapján fizetnek.

Hasonló a helyzet, mint a gázkazánoknál, hogy újonnan már sok éve csak adott hatásfok feletti zárt égésterűt lehet feltenni, de akinek még nyílt égésterű és/vagy régi kazánja van, annak maradhat, lehet javítani és használtan típus-azonosra is cserélni

 

Ez nagyon szépen hangzik papíron, aztán mikor a 12 éves döglődő buderus-ra a geci bosch 100 ezerért ad bármilyen műanyag bizbaszt is, akkor hajadra kenheted a turhát ill. a lehetőségét h. engedik szervizelni a világvégéig.

Új építés esetén már nem, de meglévő épületek esetén engedélyezik, ha megfelel a szabályoknak:

(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő
a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,
b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.

a legtöbb helyen úgy tudom nem is engedélyezik az oldalfalon történő kivezetést.

Mi miatt?

Nekünk egy kb. arasznyi kipufogócső a "kéményünk", gyakorlatilag a fal egyik oldaláról a másikig tart csak. Teszi a dolgát.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

"1m Ft-ra jon ki a kazancsere"

2 éve folyamatban lévő építkezésem alatt azt tapasztaltam, hogy az építőiparban a váltó szám az 500.000Ft. Bármilyen munkára kértem ajánlatot, az mindíg az 500.000Ft-nak egész számú többszöröse volt. Térkövezés 500.000, kerítés alap 1M, ház alap pince falazás 5M stb.

Én a kondenzációs kazánt így csináltam: Hívtam egy kéményépítőt hogy mondja meg milyen lehetőségem van? Mondta oldalt kiviszi, és fölfordítja át vezeti a tetőn. Mondta vegyem meg a kazánt. Elmentem megvettem 320.000Ft Bosch Condens 3000. Kéményes felrakta a falra, rákötötte a kéményt 85.000Ft. Közben megcsináltattam a gáz tervezést, aztán a kivitelezést. Azt hiszem tervezés 35.000Ft volt, kivitelezés 150.000Ft. Aztán hívtam a Bosch szerződött partnert, 30.000Ft-ért bekötötte a fűtéscsőre (gázra gázszerelő kötötte) beüzemelte. Volt még egy 6000Ft-os EPH mérés, az EPH-t bekötöttem én. A TIGÁZ bekötés, hosszú de ingyenes, a gázóra is ingyenes volt.

Szerintem neked egy kondenzációs kombi cirko max. 500.000Ft-ból meg kell hogy legyen, ha mindent te magad intézel. Ha megbízol valakit, akkor 1MFt lesz, és kapsz érte max. egy Aristont.

Én ezt úgy oldottam meg, hogy vettem 40eFt-ért egy donort jófogáson (Vaillant zárt égésterű (de még nem kondenzációs)), elvan a padláson. És nem nagyon kellett várni/vadászni, szinte azonnal találtam. Persze ez a helyzet sem tart örökké, de még jópár évig szerintem könnyen szerzek komplett ugyanilyen kazánt, vagy alkatrészt. Nekem is az a gondom, hogy egy kazáncsere 1mFt, és soha nem fog megtérülni. Inkább kivárom mi a franc lesz napelem/hőszivattyú vagy egyéb alternatív megoldás fronton, addig meg elfoltozgatja ezt a szerelőm a padláson levő anyagból :)

> soha nem fog megtérülni

Ugye a kondenzációs kazánok csak akkor tudnak kondenzációs üzemben működni, ha a visszatérő víz kellően hideg. Ha egy régi rendszerbe betesznek egy új kazánt, de a régi vízhőmérséklettel működtetik, akkor simán előfordulhat, hogy egyáltalán nem működik a kondenzáció, és semmivel sem hatékonyabb mint a régebbi. Ha pedig át is kell építeni a teljes rendszert, akkor pláne nem hozza be az árát soha.

Ezért is nevetséges, hogy lényegében kötelezővé tették a kondenzációs készüléket már csere esetén is. Új házhoz még azt mondanám, hogy rendben van.

Tulajdonképpen nem a kondenzációs kazánt tették kötelezővé, hanem a zárt égésterű kazánt (nagyon helyesen!), amiből viszont 10-15 éve nem gyártanak már olyat, ami ne lenne kondenzációs, mert az hülyeség lenne, nem kerül lényegesen többe, a sok extra kerül lényegesen többe, mint a csendes és adaptív keringtető szivattyú, a folyamatos lángmoduláció, a vékony kivitel, a használati meleg víz komfortja, a ModBus termosztát lehetősége és a többi apróság. Maga a kazán faék egyszerűségű.

A végösszeg tehát 10000 kWh rendszerhasználati díj, 10000 kWh áramdíj és -8000 kWh áramdíj lesz, vélhetően havi leolvasással.

Nálunk is így van, csak az a kellemetlen, hogy nekem a szolgáltató a 10 000 kWh áramot lakossági kiskereskedelmi áron adja el, a 8000 kWh áramot meg piaci nagykereskedelmi áron veszi át tőlem. Konkrétan egy kWh az kb. 12-14 p amikor én veszem,  és kb. 4-5, amikor tőlem veszik meg.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

4000-es inverterünk van.
Számokkal illusztrálva a jelenséget:
A napelem telepítés előtt az átlagos napi fogyasztás ~10kWh volt.
Az inverter szerint a napi termelés pl. 22 kWh volt
A villanyórán a kimenő (megtermelt) mennyiség 12 kWh volt és emellett 10 kWh bejövő (fogyasztás) is volt.

Az a gyanús, hogy akkor is van bejövő fogyasztás napközben, amikor bőven több a saját termelés.

Természetesen nem csak napi szinten, hanem 3 havi adatokból is ezek a nagyságrendek jönnek ki.

Ha tényleg az óra lenne hibás, akkor gondolom az Elműnek kellene ezt jelezni.

Megtörtént, de ők nem nagyon tudtak segíteni. Ők azt mondják, hogy az inverteren látszik a termelés, a villanyórával nem tudnak mit kezdeni.

Most próbálok napi szinten vezetni minden számlálót és közben a nagyobb fogyasztókon (hűtők, villanyboiler) fogasztás mérést csinálni.

Megtörtént, de ők nem nagyon tudtak segíteni

Tipikus magyar dögevő vállalkozói stílus: amíg kirimánkodják a 1,5-2 misit a zsebedből, addig a segged is fényesre nyalják. Amint megkapták az utolsó részletet is (előre nem fizetünk el nem végzett és be nem fejezett munkáért, Élet lecke #1), onnantól magadra maradtál barátom.

A villanyóra hitelesített, rajta van az órán a hitelesítés érvényessége. Ez már önmagában bizonyító erővel bír. Ha nem bízik a hitelesítőben, akkor kérheti az óra hitelesítését akár még a kormányablakon keresztül is: http://kormanyablak.hu/hu/feladatkorok/262/MMBHA00008

bocs, ha félreérthető voltam.
Nem a szolgáltató mérési hitelességét akartam kétségbe vonni, hanem arra gondoltam, hogy házon belül tesz fel külön "almérőt" mondjuk a pincébe, földszintre, emeletre - ezek összegének stimmelnie kéne a ténylegesen elfogyasztott árammal.

így az inverteren látja, h az mennyit termelt, az almérőkön, h mennyit fogyasztott, elvileg a villanyórán ennek különbözetét kéne látnia.
egy telefont megér, de szerintem úgy is be lehet kötni a mérőt, hogy a termelést is hitelesen méri.

Már csak az a kérdés, hogy előjelhelyesen, negatív teljesítményt is képes-e, hajlandó-e integrálni az a mérő, vagy csak pozitív teljesítmény a mérési tartománya? Ezen azért ebben a felhasználásban nagyon sok múlik, és lehet, hogy itt van a kutya elásva.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Függ a topológiától. Ha az inverter a mérő után van kötve, azaz a mért oldalra, akkor kell negatív teljesítményt mérnie és integrálnia. Ekkor a mérő az elfogyasztott és visszatáplált energia előjelhelyes összegét mutatja majd.

Ha az inverter a mérő elé, a méretlen oldalra van kötve, akkor az inverterhez is kell egy külön mérő, s elég, ha mindegyik csak pozitív teljesítményeket mér. Ekkor a felvett és visszatáplált energia különbsége lesz a ténylegesen elfogyasztott energia.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Függ a topológiától. Ha az inverter a mérő után van kötve, azaz a mért oldalra, akkor kell negatív teljesítményt mérnie és integrálnia. Ekkor a mérő az elfogyasztott és visszatáplált energia előjelhelyes összegét mutatja majd.

Ez a szolgáltató által felszerelt szaldós fogyasztásmérő, méri mind a két irányt, sőt, méri külön-külön a termelést és fogyasztást, az inverter a mért oldalra van kötve, nagyjából és általában úgy, hogy jön az órától a mért vezeték, ide van rákötve az inverter és megy tovább a fogyasztók felé a lakáselosztóba. Az inverter méri a termelést, a fogyasztók felé menő vezetékeken tudod mérni a fogyasztásod, a szolgáltató meg számolja a szaldót.

Ha az inverter a mérő elé, a méretlen oldalra van kötve, akkor az inverterhez is kell egy külön mérő, s elég, ha mindegyik csak pozitív teljesítményeket mér. Ekkor a felvett és visszatáplált energia különbsége lesz a ténylegesen elfogyasztott energia.

Soha nem kötik így.

Csak elméleti felvetésként írtam a két esetet, azt sejtem, hogy van egy iparági standard. Ha tehát az első eset az igaz, akkor muszáj előjelesen mérni. Viszont egyúttal elég nagy egyezéssel ki kellene jönnie a számoknak. Már úgy értem, hogy a fogyasztók felé mért energiából levonva az inverter által betáplált energiát, ki kellene jönnie a villamos energiahálózat felé lévő mérő által mért energiának.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az a gyanús, hogy akkor is van bejövő fogyasztás napközben, amikor bőven több a saját termelés.

Nálunk pl. az van, hogy hiába termelek mondjuk 22 kWh-t egy nap alatt, amikor a mosó/szárítógép mondjuk 5 kWh-t akar egy óra alatt elfogyasztani, de a napelemek ideális napsütés esetén se termelnek ennyit, akkor hiába süt hétágra a nap, mindkét irányba számolunk. Amikor a mosógép éppen fűt, akkor a szolgáltatótól húzok plusz energiát azon felül, amit megtermelek, és amikor épp nem fűt, akkor meg visszatáplálok valamennyit a hálózatra.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A nyomozás tegnapi állása:

Jelenleg nincs otthon senki, így csak 2 fagyasztó láda, 2 kombi hűtőszekrény és 1 villanyboiler van, ami érdemi mennyiséget fogyaszthat.

Tegnapi adatok:
inverter szerinti termelés: 33 kWh
villanyóra szerinti termelés: 27 kWh
villanyóra szerinti bejövő elhasznált mennyiség: 6 kWh

Tehát 12 kWh fogyasztás volt összesen, a fogyasztásmérő az egyik fagyasztóra volt rakta ugyanebben az intervallumban, az 2.64 kWh-t használt (egy régi LEHEL, aminek a kompresszora már eléggé kiLEHELte a lelkét). Most átraktam egy másik hűtőre a mérőt és meglátjuk este a mai erdményeket, de a 12 irreálisnak tűnik nekem. A saját 320 literes kombi hűtőnk napi 1.5kWh-t eszik, ha a többi hűtő hozza ezeket az értékeket, akkor inkább 6-nál vagyunk.

Azért 12 kWh napi fogyasztás nem tűnik lehetetlennek.

Ha van 100W 24/7 fogyasztód (kamera, riasztó, redőny, kapunyitó, stb...), akkor az kezdetnek 2.4 kWh/nap.

Ha a mért hűtőd hűvös helyen van, egy másik meg pl. tetőtérben, az nyári melegben jelent különbséget.

Nagyban függ a beállított vízhőmérséklettől, de a bojlernek is van hővesztesége, akár napi 1-2 kWh. Ha van a házban cirkulációs kör, akkor még több.

Én a helyedben azt nézném meg, hogy távozáskor tényleg minden ki lett-e kapcsolva, illetve összeszámolnám az összes folyamatos üzemű fogyasztót, sőt, a standby cuccokat is. Mióta van < 1W initiative, utóbbi kevésbé számít, de régi trafós dugasztápok, vacakabb kapcsolóüzemű tápok terheletlenül is felvehetnek darabonként 4-5 W-ot.

Én a helyedben azt nézném meg, hogy távozáskor tényleg minden ki lett-e kapcsolva, illetve összeszámolnám az összes folyamatos üzemű fogyasztót, sőt, a standby cuccokat is. Mióta van < 1W initiative, utóbbi kevésbé számít, de régi trafós dugasztápok, vacakabb kapcsolóüzemű tápok terheletlenül is felvehetnek darabonként 4-5 W-ot.

Nálam az alap fogyasztás ~80 watt körül alakul: kamerák, stand-by fogyasztások, router, kábelmodem, kettő ipari tápegység töltésvezérlővel, akkumulátorok a szünetmentes világításhoz (12/24 voltos LED szalagok), néhány IoT dolog 100-300 mW igénnyel (épületgépészet vezérlés), erre jön rá a hűtő ~90 wattos fogyasztása időszakosan, a napi minimum fogyasztás ezért ~3 kWh körül alakul, szóval átlagosan több mint 100 watt az alapterhelés.

Erre jön rá minden más életvitelszerű dolog: a nappaliban zenehallgatás, a projektor, a laptopok, a monitorok, a kávéfőző, a mosógép, a mikró, a világítás, de ez összesen ~2-3 kWh szokott lenni (4,5 - 5 kWh a napi átlagos fogyasztásunk most).

Jelenleg fával fűtöm fel a bojlert (vegyes tüzelésű kazánnal), ha nem így tennék, akkor napi szinten ~2,5 kWh lenne a 300 literes bojler hőveszteségének pótlása és további ~3-5 kWh a meleg víz igényünk, szóval a legnagyobb energiazabáló a meleg víz tisztán elektromosan felfűtve, a házfelújításból viszont maradt annyi hulladék faanyag, amennyivel egy éven át tudok meleg vizet csinálni, ehhez jön hozzá a 2000 négyzetméteres telekről egy csomó nem komposztálható növényi hulladék, amit szintén el tudok tüzelni. A keletkező fahamu meg javítja a talajt. :)

A kávéfőző és a mosógép a nagyfogyasztó (illetve majd a hőszivattyú és a villanytűzhely), ezek nélkül 500 watt alatt marad a fogyasztás, az épületgépészeti helyiségből úgy viszem a vezetékezést, hogy adott esetben egy szünetmentest rá tudjak fűzni ezekre, a nagyfogyasztókat meg tudom nélkülözni áramszünet esetén.

Mindez grafikonon: https://iotgurulive.github.io/web-api-examples/multiple-complex-chart.html

Viszonylag kevés egyéb fogasztó van most a rendszerben (kamera, mozásérzékelős külső világítás, nas nincs), a már említett nagy fogyasztókon kívül csak standby állapotú tv és set top box.

A következő napon 13 kWh volt a fogyasztás (csak egész értéket mutat ez az új csoda óra, így gondolom 12,5 körül lehetett naponta).

Két kombinált hűtő napi fogyasztását mértem még le, egyik 1,2 kWh, másik 1,38 kWh volt. A boiler 100 literes, viszonylag új darab, az se hiszem, hogy használat nélkül napi 1 kWh-nál többet enne, de azt is megkérjük. Még egy szintén öreg Lehet fagyasztó maradt ki a mérésből, de az sem tud annyit fogyasztani, hogy kijöjjön a 12 kWh (145 Watt volt a fogyasztása bekapcsolt kompresszornál, az napi max 3,5kWh lenne ha folyamatosan menne).

Ha nem tapasztalunk semmi anomáliát a többi fogyasztónál, akkor marad az elmű hibabejelentés.

Viszonylag kevés egyéb fogasztó van most a rendszerben (kamera, mozásérzékelős külső világítás, nas nincs), a már említett nagy fogyasztókon kívül csak standby állapotú tv és set top box.

Ahogy írtam ma, ez a viszonylag kevés fogyasztó el tud enni ~2-3 kWh energiát naponta.

Két kombinált hűtő napi fogyasztását mértem még le, egyik 1,2 kWh, másik 1,38 kWh volt. A boiler 100 literes, viszonylag új darab, az se hiszem, hogy használat nélkül napi 1 kWh-nál többet enne, de azt is megkérjük. Még egy szintén öreg Lehet fagyasztó maradt ki a mérésből, de az sem tud annyit fogyasztani, hogy kijöjjön a 12 kWh (145 Watt volt a fogyasztása bekapcsolt kompresszornál, az napi max 3,5kWh lenne ha folyamatosan menne).

Korábban írtad: a fagyasztó ~2,6 kWh, a két másik hűtő összesen ~2,5 kWh, a bojler készenléti vesztesége ~1,5-2 kWh szokott lenni, ehhez jön az alap fogyasztásod és már ~9-10 kWh körül jársz, pedig nem is vagy otthon. Minden más erre jön rá.

Ha nem tapasztalunk semmi anomáliát a többi fogyasztónál, akkor marad az elmű hibabejelentés.

Kapcsold le az invertert egy napra és nézd meg, mennyit fogyasztasz ilyenkor.

Sziasztok!

Az összes "nagy" fogyasztó végigmérése alapján úgy tűnik, hogy reális lesz a mért fogyasztás. 2 dolog volt, ami eléggé megdobta a számokat:

- a villanyboiler vízhasználat nélkül is megevett kb 4 kWh áramot a melegen tartásra
- egy másik öreg lehet hűtő is megette a napi ~2.5kWh áramot,

Így az összes hűtő kb. 8.5kWh-t eszik és erre jön még rá a boiler.

A cirkó csere projekt, amiben szintén érintett vagyok, az még tartogat pár nehézséget:
A kéményt átépítették, az új cirkót felrakták, viszont az egyszerűsített kazáncsere bejelentéshez kell még EPH jegyzőkönyv is, amihez még nekem kell villanyszerelőt találni. Az előzetes tájékozódás alapján pedig úgy sejtem, hogy itt is átalakításokra lesz szükség (nincs FI relé a lakásban, nincsenek földelve a fém csövek a cirkónál, itt ráadásul egy külön földelésre kell elvileg kötni a dolgokat, a konnektoré nem jó).

"Az előzetes tájékozódás alapján pedig úgy sejtem, hogy itt is átalakításokra lesz szükség (nincs FI relé a lakásban, nincsenek földelve a fém csövek a cirkónál, itt ráadásul egy külön földelésre kell elvileg kötni a dolgokat, a konnektoré nem jó)."

Ez pontosan igy van, nalam is ezeken kellett vegigmenni mikor EPH-t csinaltak kazancsere miatt.

A villanyoradobozbol kozvetlen be lett huzva egy foldkabel a kazanhoz, arra rakotve a kazan + osszes gazcso + futescso + vizcso, valamint bekerult egy FI rele, utana letesztelve osszes fixre kotott fogyaszto, lampa es konnektor, par orat eltoltottem a konnektorok kotogetesevel mire a FI rele hajlando volt felkapcsolva maradni :))

2 dolog változott a napelem telepítés után, ami hatással volt a fogyasztásra az előző hónapokhoz képest:

- a villanyboiler jött a cirkó helyére
- jött a nyár és mivel a legtöbb hűtő a garázsban van, ott elég nagy a hőmérséklet növekedés a téli/tavaszihoz képest, a rossz hatásfokú régi kompresszorok fogyasztása ilyenkor ugrott meg jelentősen.

Ahm, értem... :)

Én most nagyjából két hónapja vegyes tüzelésű kazánnal melegítem fel a használati meleg vizet, mert a házfelújítás során felhalmozott fahulladékot hasznosítom éppen így, a korábbi tisztán bojleres 283 kWh helyett most már csak 157 kWh a fogyasztás, szóval napi ~4 kWh volt a vízfogyasztás, amiből 2,5 kWh a készenléti veszteség és 1,5 kWh a tényleges vízhasználat. De azért 2,5 kWh, mert csak 45 fokra volt állítva a 120 literes bojler, 65 fok esetén ~5 kWh lett volna, 85 fok esetén meg ~7,5 kWh lett volna a hőveszteség pótlása. Mondjuk egy olcsó átmeneti bojler volt nem túl vastag hőszigeteléssel. Jelenleg egy 300 literes indirekt tartály van, ez a végleges megoldás, ennek jobb a hőszigetelése, ez 65 fokon veszít ~2,4 kWh körül, de nem látszik a villanyszámlán.

Szerintem próbáld meg lejjebb venni a bojler hőmérsékletét és csak akkor állítsd magasabbra, ha tudod, hogy lesz extra vízhasználat.

Nyilván nem, hanem nyers és kezeletlen fahulladék, mert ha veszel 5-6 méteres szálban faanyagot, akkor ritkán kell pont 5 vagy 6 méter és ritkán tudod már felhasználni a maradék 0-1 métert. Ugyanez igaz a technológiai fahulladékra, amikor kell egy állványt vagy állást készíteni méretre, mert olcsóbb, mint állványt bérelni, vagy zsaluzni kell betont, akkor ez az anyag már elbontás után nagyjából használhatatlan bármi más célra. Összegyűlt a házfelújítás 4 éve alatt 2-3 köbméter ilyenekből és még messze nem fejeztem be a munkákat. Ezekhez még hozzájönnek a fákról levágott vastagabb ágak, lábon kiszáradt majd kivágott fák faanyaga.