új ház fűtése

Helló!

Új ház építése ügyén kérdeznélek titeket a tapasztalataitokról, véleményetekről a fűtést illetően. A ház kb. nettó 140m2, Porotherm 30K tégla és legalább 20cm külső szigetelésű, földszintes, fafödémes lesz. Még van időm módosíttatni a tervben lévő fűtési rendszeren. Lehetőségek:
- bármilyen fa, pellett, szén, stb. kazános megoldás elvetve, sajnos nem fér bele az életünkbe a folyamatos beszerzés és ezzel való foglalkozás;
- hőszivattyús sem tetszik, egyrészt nagyon drágának tűnik, másrészt nem akarom az egész udvart felásatni a szondák miatt, illetve tartok tőle, hogy erősen karbantartásigényes (lesz 10-15 éves korára);
- napkollektorral sem szeretnék vacakolni;
- hagyományos gázrendszer fűtésre + vezérelt áram vízmelegítésre. Ezzel tulajdonképpen csak annyi bajom van, hogy kicsit zavar, hogy a lakótérben (háztartási helység) egy gázégő van. Tudom, feltalálták már a CO-érzékelőt. A villamos fűtéshez képest a gázkazánt sokkal bonyolultabbnak gondolom és kevésbé megbízhatónak (karbantartásigényesebb);
- központi fűtés villanyfűtéssel, napelemes rendszerrel. Előnye, hogy a villanyfűtés relatíve egyszerű (kb egy fűtőszál), bírja a ki-be kapcsolgatást, emiatt szerintem kevésbé karbantartásigényes, mint a gázkazán. Továbbá ha jól méretezem a napelemet, akkor nem lesz villanyszámlám sem, vagy csak elfogadható mértékű. (Nem feltétel az év végi nulla villanszámla!) Viszont nem tudom, újépítésű házba engednek-e villany központi fűtést?

Szerintetek lehet értelme egy ilyen villanyfűtésnek? Vagy milyen villanyfűtésnek van értelme, milyet szabad ma újépítésű házba telepíteni, hogy lakhatási engedélyt is kapjak?

Hozzászólások

Ma már nem lehet (hivatalosan) csak zárt égésterű kazánt üzembe helyezni, ennél az égéstér teljesen szeparált, a levegőt is kintről szívja.

A napelemmel vigyázz, mert addig van csak ez, amig meg nem szüntetik a kötelező átvételt. Utána nincs elszámolós rendszer és ezt az egészet egy tolvonással meg lehet szüntetni.

Amúgy egy rendszer nem rendszer, backup mindig legyen.

A klimát pedig nem is irtad, ha új a ház tudsz légcsatornt is berakni akkor központi egységgel megoldható az is.

Nálam régi vascsöves fűtésrendszer van (amit bővítéskor mindenáron át akart építtetni a szerelő, de nem engedtem). Áramszünet esetén leveszem a puffer utáni szelepről a motort, és máris van valamennyi gravitációs keringés.
2-3 hónapja leégett egy ház az utcánkban, a sarki trafón áramtalanított a zárlatvédelem. A szomszédoknál előbb felforrt a víz a kazánokban, aztán meg órákig nem tudtak fűteni...

En nalam egy ilyen vitte az elozo szezont (Novembertol Mostanaig)
http://www.szunetmentes.com/homesin-deluxe/12-homesin-300-deluxe.html

Jo kis cucc, fatuzelesu kazanunk van, de krematorium méretu és kb 8-9 orankent rakunk rá. A szerkezet arra kelett hogy a gyakori videki aramszunet eseten a 60W max terhelesu keringeto szivattyut mukodtesse. Tesztjeim alatt siman athidal 8 orát ami ido alatt ugyis leeg a fa es visszahul a rendszer/hazaer valaki.

Ezenkivul van meg be lehet dobni a rendszerbe egy https://www.regulus.hu/visszahuto-szelep-vegyestuzelesu-kazan-felforras… visszahuto szelepet is ha felunk a robbanastol.

Nem hiszem hogy gazkazan eseten mas lenne a helyzet, altalaban van bennuk egy beepitett kerigeto, es mag a halozaton is van egy valahol. Szoval esetleg a fent linkeltnek egyik nagyobb testvere kepes lenne athidalni egy jo akksival egy ideig.

Tudom, hogy sokan használnak szünetmentes tápot hasonló célra. Nekem ez a megoldás több okból sem tetszett: plusz karbantartást igényel és a kazánházi körülmények (por és ingadozó hőmérséklet) közötti üzembiztosságában sem teljesen bízom.
Való igaz, hogy a vascsöves rendszer főleg esztétikai szempontból bőven hagy maga után kivetnivalót, de egyszerűsége, mellékes előnyei, na meg az új rendszer ára miatt úgy döntöttem, inkább megtartom.

"Tudom, hogy sokan használnak szünetmentes tápot hasonló célra. Nekem ez a megoldás több okból sem tetszett: plusz karbantartást igényel és a kazánházi körülmények (por és ingadozó hőmérséklet) közötti üzembiztosságában sem teljesen bízom."

Gondolom, a direkt erre a célre tervezett szünetmentesnél nincs ilyen probléma.

Milyen por és hőmérséklet ingadozás? Ha ott hőmérséklet ingadozás van, valahol hőveszteség van, vagy a csövek vagy a kazán nincs jól szigetelve. Gáznál meg nem igen van por, de én mikor fát használok sincs konkrét por, csak a farakás után törmelék amit össze lehet söpörni.

Egy amúgy is szűk helyiségben van egy gázkazán, egy vegyes tüzelésű, meg egy 1000 literes puffer. Hidd el, minden hülyére van szigetelve (szakszerűen felrakott csőhéjak, a pufferen meg a gyári szigetelésen túl még egy plusz "kabát", ennek ellenére ha nem ég a tűz a kazánban, fel tud melegedni a helyiség nem túl nagy mennyiségű levegője. Begyújtás után viszont az erős szellőzés miatt kihűl.
Mivel tényleg több évig tárolt, száraz fával fűtök, a benne tenyésző rovarok és lárvák jóvoltából az is bőségesen porzik, a kihamuzásról nem is beszélve...

Ha már eltelt egy lassan masfel ev a kommentem ota es ujra felugrott, a szunetmentes cucc meg mindig hibatlan, 2-3x sikeresen athidalt par orat amig nem volt áram. Az auto akksi is teljesen ép amit rakotottem, meg nem tartottam karban a gepet, egyszer leporoltam azota, de nem tunik nagyon pro magnesnek. Ha jovore felugrik ez a thread meginnt akkor beszamolok ujra :)

"A szomszédoknál előbb felforrt a víz a kazánokban, aztán meg órákig nem tudtak fűteni..."

Ezek milyen kazánok voltak? Vegyestüzelésű kazán elektromos keringetű szivattyúval? Mert máskülönben egy gázkazánnál a termosztát kikapcsol, nem? (olyat láttam már, hogy elszivárgott a víz egy központi fűtéses rendszerből, ami gravitációs elven működött, tehát nem volt benne szivattyú, viszont ahhoz már kevés volt a víz, hogy a legmagasabb ponton keresztül átforduljon, ezért megállt a forgás de 40 éves gázkazán simán lekapcsolt, amikor rájött, hogy túlmelegítette a vizet)

Persze, minden megoldható, többféleképpen is. Csak az emberek többsége a közművet garantáltnak veszi, nem gondol bele a ritkán bekövetkező eseményekbe, vagy ha igen, többnyire akkor is az ár a legfontosabb.
Ha új építés lett volna, valószínűleg nem így döntök, de nekem az adott helyzetben a régi csőrendszer meghagyása tűnt jó megoldásnak. Minek bonyolítani, meg rengeteg hibalehetőséget beépíteni azért a kétes előnyért, hogy a házon belül nem kell nézegetnem a csöveket?

A kályhának nem kell villany. Fát is lehe kézzel hasogatni. De egy szivattyút szünetmentessel ellátni nem olyan nagy truváj. Inverter + autó akksiról és/vagy aggregátorról, vannak kész ilyen megoldások.

Aztán ott van az eleve gravitációs fűtés, ahol semmi szivattyú nem kell hozzá.

Backup: kályha a nappaliban.

Légkondiban egyelőre nem gondolkozom:
-1) szerintem egy jól szigetelt ház nem biztos, hogy nyáron túlmelegszik - nyáron meg 25-26C nekünk teljesen jól elviselhető;
-2) fűtésre nem szívesen használnám, zavarna a folyamatos surrogás, légmozgás stb;
+1) jártam már úgy, hogy légkondival akartam fűteni, amikor nagyon kellett, és nem ment, mert túl hideg (-15C) volt kint...

Pedig a légkondi is hőszivattyú, és azzal bizony lehet jól fűteni - ha megfelelő darabot sikerül választani - igaz ezek nem a sima split klímák (kültéri+beltéri), hanem olyan eszközök, amik megfelelő keresztmetszetű és nyomvonalú (zajcsillapítás miatt pl. többszörös töréssel vezetett) légcsatornákon fújják be a friss, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú levegőt, egy másik légcsatorna-rendszeren meg megy vissza az elhasznált levegő egy hőcserélőbe, hogy előre temperált levegőt dolgozzon meg a hőszivattyú hőcserélője.
Úgyhogy zaj meg surrogás nincs, a légmozgást meg, ha jól csinálják, gyakorlatilag nem veszed észre.

A fűtésre képes klíma egy darab fűtőszálban különbözik a normál klímától. Télen H tarifával használhatod. A fűtésre használt klímát téliesítik, ami egy darab fűtőszál különbség a kültéri egységben, hogy ne tudjon elfagyni a vízkivezetőnél.

Mi most építkezünk, az eredeti terv a villannyal fűtés volt, de elvetettük. Sok amper kell neki, ha jól van kiépítve, plusz a napelemek, összességében nagyon drága rendszer.

Mi maradtunk a kondenzációs gázkazánnál és a vizes padlófűtésnél. A gázkazánnak elég egy 16A-s betáp, mi odavisszük a 3x16A-t, ha esetleg lecserélnénk majd a gázkazánt egy nap elektromos kazánra...

Ezen felül B terv 2 klíma beüzemelés H-tarifán, ha télen romolna el a gázkazán, ne fagyjunk meg legalább a nappaliban és a hálószobában.

--
robyboy

Diplomatikusan fogalmazva nem vagyunk megelégedve az építésszel, aki a ház terveit készítette. A gépésszel ráadásul nem is találkoztam soha, csak "írt valami tervet", ami nem is teljesen az volt, amit az építésznek mondtunk. Engem a gépész sosem kérdezett meg. Ezek után nem csodálkozom, hogy hiányoznak belőle részletek.

Most azon vagyok, hogy gatyába rázzam a terveket és odaálljak az építész és gépész elé személyesen, hogy ezt és ezt szeretném...

És van ilyen, mármint nem 2022-es legelső időponttal? Mert én kb 100 telefonnál járok, egy sima tető felújításhoz keresnék szakit. Jobban belegondolva lehet, hogy van mert mindenki azt mondja ha komplett új tetőt akarok akkor jön. Piaci rést vélek felfedezni, csak felújításra és kisebb karbantartásra kellene létrehozni építőipari céget és dől a lé. :)

"Piaci rést vélek felfedezni, csak felújításra és kisebb karbantartásra kellene létrehozni építőipari céget és dől a lé. :)"

Honnan szerzel jól dolgozó alkalmazottakat? Mit teszel velük, ha egy-két év múlva beüt egy válság és tele lesz az ország félkész betonvázakkal?

"És van ilyen, mármint nem 2022-es legelső időponttal? Mert én kb 100 telefonnál járok, egy sima tető felújításhoz keresnék szakit."

Elmondom mi van.

Nézz meg egy Gauss-görbét, a vízszintes tengely a szakmai hozzáértés, a függőleges pedig a létszám. Lesz egy kevés balfaszod, a nagy tömeg középszerű és lesz egy kevés aranykezű embered.

Vegyük például a villanyszerelést, ahol a szakképzést tekintve alapból felülreprezentáltak lesznek a balfaszok, mert a jobb képességűek jelentős része elmegy továbbtanulni, mert ha vonzódásuk van az elektromossághoz, akkor inkább elektrotechnikusok vagy villamosmérnökök lesznek.

A szakképzésen persze át lesznek rugdosva a balfaszok, mert hiány van a munkaerő piacon, majd megtanulják az életben, amit nem sikerült az iskolában vagy a szakmai gyakorlaton, ahol kikerültek egy alkoholista balfasz mellé, aki 30 éve ugyanazt és ugyanúgy csinálja, mert képtelen új technológiákat tanulni.

Szóval a munkaerő piacra kimegy évente egy zöldfülű csapat, akik közül van egy csomó balfasz, sok középszerű és egy kevés nagyon jó képességű, aztán a középszerűek elmennek külföldre dolgozni vagy felszívja őket a pár éve tartó építőipari boom projektjei. Nekünk meg marad egy csomó balfasz, ugyanannyi középszerű, de jól dolgozó szakember és egy kevés kiváló szakember, akik öt évre előre le vannak foglalva és aranyáron dolgoznak.

Én kurvára nem irigylem azokat, akik most építkeznek, mert kurvára meg fogják szopni, szorítja őket az idő és így balfaszok fogják megtervezni a házukat, amit balfaszok fognak kivitelezni és ha nem is szakad a nyakukba, de az általános garancia (tudom, jótállás) három év és jellemzően csak utána fognak jelentkezni a hibás kivitelezésből adódó problémák, de perelni senkit nem tudnak majd.

--
https://iotguru.live

A mostani epitkeezesnel kotelezo a biztositas.
Majd az megvedd, es ugyis mindent nyomon tudsz kovetni az e-naploban, igy meglepetes se erhet igazan.

(most nem talalom a siro szmajlit erre az elb*szott rendszerre).

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Más aspektus (amit sokan elhanyagolnak):

1. A ház tető legyen annyira hosszú (lelógó), hogy alkalmazkodik a téli-nyári napmagassághoz.
2. Ültess lombhullajtó fákat amely szabályozza a napot

"hőszivattyús sem tetszik, egyrészt nagyon drágának tűnik, másrészt nem akarom az egész udvart felásatni a szondák miatt, illetve tartok tőle, hogy erősen karbantartásigényes (lesz 10-15 éves korára);"

a talajkollektorhoz tényleg fel kell ásni... de a 2-3 talajszonda az 2-3 lyukfúrás... és van "köztes" megoldás is: http://www.spiralszonda.hu/
a hőszivíttyú pedig nem kell föltétlenül drága legyen... pl. https://www.emag.ro/pompa-de-caldura-apa-apa-sol-apa-18-kw-termocasa-15…
van rá 20 év garancia, nagyon jó a COP-je (6+)

szerk.: a rehau-nak is van spirálszondája...

Láttam Ausztriában egy igen érdekes megoldást működés közben, kis guglizással meg is találtam:
konkrétan ez volt az a projekt:https://www.innovationszentrum-weiz.at/veranstaltungen-aktuelles/detail…

 

És van itt egy:leirás féleség magyarul.

http://napenergiafutes.hu/jegfutes/

A napelemtől túl sokat vársz. Nálam nincs napelem, de így is többet fizetek a hálózati szolgáltatónak, mint az áramfogyasztásért (igaz a fűtés nem áramról megy). Ez egyébként mellékesen igaz a gázra is, ahol egy takarékos huszonéves kondenzációs kazán gondoskodik a fűtésről és melegvízről. Tehát a fogyasztás csökkentésével (ill. a hálózatra termeléssel) nem tudod kiiktatni a hálózat költségeit. Ráadásul a napelem is meglehetősen nagy invesztíció, aminek garantált felvásárlási ár esetén 20 év körül van a megtérülése. A másik, hogy mindig trükkös az elszámolási rendszer, nem biztos, hogy 1:1. Ha egyébként meg olyan időpontban termelsz, ahol senkinek nem kell, és nyilván te sem nagyon fogyasztasz (napelem sajátossága), akkor lehet, hogy alacsonyabb áron veszik át, vagy át sem veszik, stb. (Gondolj a kötelező digitális árammérésre való kötelező átállásra is. Ott percre pontosan tudják majd, hogy mi újság.)

Gázkazántól nem félnék, max. attól, hogy a Nagytestvér szórakozik a gázcsappal. A környezetterhelése is elfogadhatónak mondható, mert az égés közel tökéletes.

A földhő fűtéssel nincs személyes tapasztalatom, de itt azért jelentős megtakarítást jelent eleve, hogy a környezetből nyered az energia egy jó részét. Talán ökológiailag is legszerencsésebb.

A tisztán villanyfűtés meg klíma időről időre felmerül, de még soha nem jött be. A végén mindig drága és a legtöbbször még fázós is. Pl. a hőtárolós villanykályhák nagyon elterjedtek voltak Ausztriában a 70-es években, így még ma is sok helyen van. Olcsó éjszakai áram, haha. Aztán délután meg este majd meg lehet fagyni. Cserébe közben rohadt drága lett az éjszakai áram is...

Pedig ma már nagy botorság gázzal fűteni egy A+ kategóriás házat. Kazán idővel meghal, évente át kell nézetni, plusz a kéményekkel variálnak, tehát mire meghal, már tehetsz be új bélelést is, mert a régire nem fogják engedni az új kazánt. Plusz a napelem megtérülése ma már inkább 10-12év, még akkor is megéri felrakatni, ha full hitelből csinálod, mert a vellany szlából simán fizeted a hitelt. A napelemes rendszerek ára 5-6 évente feleződött eddig.

Topik indítónak: én kihagynám a központi fűtést az életemből, infra panel+klíma+napelem+hőcserélős szellőztetés kombót számolgatnék. Lehet, h a bekerülése drágább, mint egy hagyományos gáz+központinak, de kevésbé karbantartás igényes, illetve hosszú távon (10+ év) visszajön. És még a plusz elv: nem szennyezed a környezeted gáz égetésse.

Én alapvetően nem javasoltam a gázfűtést, inkább egy közepes (elfogadható) opciónak tartom. Én alapvetően földhő fűtést tennék, és a napalemet megtérüléstől tenném függővé.

A hőcserélős szellőztetés nem tzartozik szorosan a fűtésnek a témakörébe, hacsak nem a befújt levegőt fűtod, de én is tennék, mert a páratartalmat jól szabályozza.

Az infra panel meg klíma nem értem, hogy miért jobb egy központi fűtésnél. A klíma kifejezetten huzatot csinál, pontszerű hőforrás sosem jó.

Hőcserélős szellőztetés, plusz a lakás 1-2 pontján elhelyezett klíma nagyon jól kiegészíti egymást. Ugye a hőcserélő eloszlatja kissé a meleget a lakásban. ja, és pluszban sokkal kevesebbet kell porszívózni, mert kevesebb a por, illetve éjjel nem romlik el a levegő még télen sem. Azaz jobban alszik az ember, ezeket plö nem igazán lehet forintosítani.

Én rossz kategóriás (szigeteletlen "rákosi komfort" társasház) lakásban építtettem ki pár éve gáz cirkós fűtést kondenzációs kazánnal.

Elképesztően megbántam, csak a gázműveken, kéményseprőkön közel fél évet(!) csúszott a teljes felújítás, a húdehűha drága villanyfűtéshez képest a húdehűha takarékos kondenzációs kazán valahol 5-10 év után kerül csak pluszba (utólag kiszámoltam), ha a bekerülési költségeket is nézem.

Annyi idő alatt simán benne van a pakliban, hogy a Bosch kazán, amire "nagylelkűen" adott 3 év garit a nagynevű gyártó bekrepál és csak tovább ront a képleten. Ha nagy pechem van, akkor teljesen kampó a masina és ismételten a Gázművek illetve Kéményseprők kezébe kerül a sorsom, könnyen lehet kezdődik az újabb fejvakarás. Lehet-e még egyáltalán oda rakni az új készüléket ahol a régi volt, vagy már megint teljesen új konstrukciót kell beszereltetni, újracsövezve, béleltetve mindent...

Társasháznál ráadásul bejátszik olyan kockázat is, hogy ha a hálózat ótvar, vagy valamelyik lakó idétlen, akkor könnyen lezárja a gázművek hetekre az egész lépcsőházban a gázt, aztán leshet az ember. Villanynál ez valahogy ritkább.

Családi háznál ha van triviálisan jó helye a kazánnak és alaposan utána számolva megtérül 10 éven belül akkor megérheti, de lakásból (alapos felújítás esetén) én már inkább kiköttetném a gázt a bánatba és elfelejteném a gázművek/kéményseprő rablóbandákat.

Gyorsan átnézve 1-2 netes kalkulátort azt kaptam, hogy kb. 2-3 kWp teljesítményű napelemrendszert lehet már br. ~2MFt-ért feltetetni. Ez már nem feltétlenül a túlzottan drága kategória.

Tudomásom szerint már most sem fizet az ELMŰ semmit a megtermelt áramért. A dolog lényege csupán annyi, hogy év végén megnézik, mennyit tápláltam vissza, mennyit vettem ki a hálózatból, és ha többet vettem ki, mint amit betápláltam, fizetem a különbséget. Ha többet tápláltam vissza, mint amit kivettem, nem kapok egy buznyákot sem. Nekem ez így megfelelne.

A hagyományos fűtésedet is számold ki, mennyibe kerülne. Kémény+bélelés, gáz terv, bekötés, padlófűtés, hozzá szerelvények, kazán, stb. Meglepődnék, ha 2M alatti összeget kapnál.
De a házat tervei/szigetelése alapján tudsz számolni pontosan, h mekkora napelem rendszerre lenne szükséged, Érzése a 4-5kWp felettiekkel számolnék.
Ugye a 3 rétegű, passzív házas ablakok már alapok, pláne a 20cm szigetelés mellett.

Ezt azért erősen kétlem.
Teljesítmény alapú adó legfeljebb kimozdítják a 0 Ft ről. De ebből nem lesz jobb az infrastruktúra.
A németeknél is azért erős a szél lobbi mivel a vidéki polgármesterek nagygazdák földjein van a szélerőmű, kis hazánkba vajon kinek a házán jelent meg a napelem?

Szerintem elavultak az infóid a napelem kapcsán. Már 10 év alatt van a megtérülés, és nincs olyan, hogy a szolgáltató időpontokat néz amikor kell/nem kell neki áram. Éves elszámolás van, amikor is megnézik, hogy mennyit tápláltál vissza, illetve mennyit vettél ki, és ez alapján fizeted a különbözetet.

Abban persze egyetértek, amit írt fentebb valaki, hogy ez bármikor megszűnhet, és akkor borul a ~8-10 éves megtérülés. Viszont bejöhetnek pozitív tényezők is addigra, pl. esélyes, hogy lesz egy halom olcsó akku az elektromos autókból (amik oda már nem, de napelemhez még bőven jók), szóval a ma még röhejesen drága szigetes üzemű rendszert lehet, hogy jóval olcsóbban ki lehet majd építeni, pláne annak, akinek már ott a kész rendszere, csak akkuk nélkül.

Lehet, hogy a napelemek megtérülése ma már jobb, de feltétlenül függ a szolgáltatód átvételi hajlandóságától, tarifáitól. Én a Mo-i viszonyok tekintetében nem vagyok naprakész, Ausztriában nagyon sokféle modell van arra, hogy mennyiért és hogyan veszik át a termelt áramot. És te is írod, hogy Mo-n is tollvonással változhat a helyzet. Arra csak felhívtam a figyelmet, hogy szerintem a szolgáltatók fantáziája meg fog szaladni a digitális és megfigyelt mérés okán. (De ze csak hipotézis.)

Oké, így már ugyanazt mondjuk, de fentebb még mást írtál, ezt szándékoztam csak kijavítani. Mert jelenleg (és ez már sok éve így van) nem ez a helyzet.

Amúgy brutális pénzekkel támogatják a kizárólag betáplálásra épített üzleti napelem farmok építését is (arra persze születni kell, hogy ebben részt vehessen valaki, de ez egy másik történet).

Paks2 beindulásáig én nem gondolnám, hogy nagyon változna a helyzet, de mint írtam, azzal egyetértek hogy ez mindenképpen egy kockázat (a mértéke az, amiről lehetne vitázni, és annyival javítanám is a fenti állításom, hogy SZERINTEM azért ez a dolog nem fog bekövetkezni mostanában).

"de feltétlenül függ a szolgáltatód átvételi hajlandóságától, tarifáitól"

Úgy érted, a törvényi szabályozástól függ (ami kötelezi a szolgáltatókat, mert maguktól nyilván nem vennék át ilyen áron), ami meg az ország állal vállalt megújuló energia aránytól függ (hosszú távon).

https://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/napelemek-visszavagtak-a-ta…
https://www.mnnsz.hu/egyetlen-orszag-van-az-eu-ban-ahol-stabilan-csokke…

Nem ismerem a törvényi szabályozást Mo-n, meg ugye változhat is. Csak annyit próbáltam jelezni, hogy a napelem beruházás megtérülése elsősorban ettől függ, ezt kell számításba venni, legalábbis, ha nem sziget üzemben gondolkodik.
A másik, amit próbáltam leírni, de Mo-n lehet, hogy más a helyzet, hogy a napelem csak a fogyasztási költséggel állítható szembe (valamely elszámolási modell szerint), a hálózati költséggel nem. Egy normál háztartás esetében azonban már jellemzően a halózati költségek meghaladják a fogyasztás költségét.

Nem lehet, hanem biztos, hogy más a helyzet. De már írtuk többen is, ezért ha nem tudod, akkor inkább kérdezz, és ne állíts: a hálózati díj ugyanúgy teljesítmény alapú, és szintén érvényes rá a különbözetképzés. Azaz ha te termelsz 1kWh-t, és elhasználsz 1kWh-t, akkor nem fizetsz semmit a szolgáltatónak. Egy rendelkezésre állási díj van, ami kb. havi 200Ft, ezen kívül nem lesz egyéb fizetendő összeg a számlán.

Az igazsághoz hozzátartozik még, hogy 2017-től van egy teljesítmény alapú adó is, de jelenleg csak a kormányrendelet létezik, magának az adónak az mértéke 0Ft.

Nem tudom, hogy az hogy per pillanat hogy van szabályozva, mennyire jelent garanciát a jövőre nézve. És vettem a bátorságot leírni, hogy ahol piaci alapon működik az energiaszektor, ott milyen megfontolások vannak. Ugyanis az EU-ban különválasztották az infrastruktúra és az energiaszolgáltatást. Az energiszolgáltatót választhatod, az infrastruktúraszolgáltatót nem. (Így jellemzően két külön szolgálatóval állsz szerződésben.) Az, hogy Mo-n speciális helyzet van, meglehet, hogy meddig, nem tudom. Egy energetikai beruházás inkább közép- vagy hosszútávú kérdés.
A piaci logika szerint, ha te energiát termelsz, akkor azt jellemzően az energiafogyasztásoddal szemben tudod elszámolni, a hálózathasználatra más elvek vonatkoznak, és adott esetben más szerződéses viszony. És arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ma, piaci alapon az infrastruktúta drágább, mint az elfogyasztott energia, legalábbis egy alacsony energiafogyasztású ház vonatkozásában. És azt szándékoztam ezzel mondani, hogy a beruházásnál érdemes lehet ezt figyelembe venni.

De köszönöm, hogy leírtad a magyar szabályozást, és nem is kívántam ezzel vitatkozni, vagy erről bármiylen kijelentést tenni.

Olcsó éjszakai áram, haha. Aztán délután meg este majd meg lehet fagyni.

Mi fűtöttünk sokáig hőtárolós villanykályhával. Sosem fáztunk. Mert hőtárolós.

Cserébe közben rohadt drága lett az éjszakai áram is...

Nincs már éjszakai áram, csak vezérelt áram. az is lehet extrém esetben, hogy csak nappal, fő műsoridőben kapod. Mondjuk ez azt jelenti, hogy a hőtárolós holmit nem éjszaka fűti szét, hanem a 24 óra azon szakaszában/szakaszaiban, amikor a szolgáltatód kapcsol.

Alapbol elvetetted azokat, amikrol ugy gondolnam, hogy esetben jo lehetne.
Levego viz hoszivattyu. Az meg eleg egyszeru, es itthoni, bar nem irtad viszonyok kozott is jol hasznalhato. Amper az kell neki, teny.

Pár megjegyzés:
Minden gépészeti rendszer karbantartásigényes. Ha nem tartod karban, akkor nem fog menni, mikor leginkább kell.
Legyen külön gépészeti tér kialakítva a lakásban. Legyen helye az elosztónak, vízkezelésnek, fűtésnek. Ha nincs csak szívni fogsz vele.
Legalább a fűtésed legyen redundáns és legyen B terv. Gáz és a központi fűtés erősen függ a villany meglététől.
Villany központi fűtésnél számolj az elektromos bekötés árával. Jelenleg az összes fűtési megoldásnál az elektromos a legdrágább. Ha akarsz napelemet, akkor azt úgy kell méretezni, hogy összhangban legyen a fűtéseddel. Először nézd meg a 20kW körüli inverterek és napelemes rendszerek árát és utána gondold meg, hogy megéri-e neked.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Tisztában vagyok vele, hogy mindent karban kell tartani, és ennek megfelelően állok a dolgokhoz. Viszont nem mindegy, hogy gázkazánt használok, amiben van n db alkatrész, ami elromolhat, vagy villanyfűtést, amiben sokkal kevesebb és egyszerűbb alkatrész (fűtőszál) van.

Backup: a nappaliban lesz egy kályha/kandalló. Ha beüt a krach (nincs áram/gáz sokáig), oda be tudunk fűteni és akkor a nappali környékén nem fagyunk meg. Teljes házat kifűtő backup rendszerben nem gondolkodtam eddig. Talán ha vízteres (?) lenne a kandalló, akkor meg tudná hajtani ő is a központi vízrendszert?

Mítosz. Nem hűti vissza ennyire, nem lenne huzata, kátrányosodna és folyna a kondenzvíz mindenfelé belőle, mint egy kondenzációs kazánból, ami csak úgy tudja visszahűteni ennél kicsit magasabb hőmérsékletre, hogy ventilátorral kényszerített az áramlás és saválló acél a kémény a kicsapódó savas kondenzvíz miatt.

A tömegkályha egyszerűen csak arra jó, hogy nagy a hőkapacitása, nem kell folyamatosan kicsit tenni a tűzre, hanem elég néha egy-egy nagyobb tüzet rakni.

--
https://iotguru.live

Lásd fent. De csinálnak ilyent "thermal energy storage" fedőnévvel is. A kulcs, hogy a kivételi oldal megfelelően legyen szabályozva. A szilárd halmazállapotú (homok, beton, agyag) energiatároló közegeknél 100 fok fölé lehet menni a hőmérséklettel. Ha légfűtésről van szó akkor kell megfelelő levegőkezelés, ha vízfűtésről akkor kell bele gőz-víz keverő.
Kishazánkban a tömegkályháról a cserépkályhára asszociál mindenki, holott ugyanezt az elvet lehet használni központi fűtés rendszerekhez.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Minél messzebb vagy Pesttől, annál inkább ráébredsz arra, hogy a villany, gáz jellegű dolgok erősen úri huncutságok. Mert mikor kilopják a falu beátpkábelét vagy épp elzárják az utcában a gázt, mert valamelyik lakatlan házból az észlény a nyomásszabályozót vitte el úgy, hogy vitte magával a bejövő csövet, akkor a kandalló csak 2 nap után hangulati elemnek jó.
Vagy amikor a gázszerelő csak 3-4 napos határidővel tud kimenni a hirtelen elromlott bojlerhez és 30 km.-es körzetben nincs másik.
Az elmúlt 10 évben volt, mikor napokig a melóhelyemen fürödtem, mert a környéken se vízszerelő, se gázszerelő nem volt elérhető. Volt amikor 4 napba tellett mire sikerült 25 km-ről szereznem egy gázszerelőt egy 3 perces szolenoid cseréhez.
Ilyenkor az ember beáll a Mad Max üzemmódra és az egész infrastruktúráját szép lassan atomvillanás-biztosra fejleszti.
Bekerül a kamrába a tartalék lezsírozott keringetőszivattyú. A fűtésrendszerbe egy Uboatot megszégyenítő elzáró, szakaszoló, átkötő csapmennyiség kerül. És ilyenkor a "karbantartásigényes", "nem akarunk vacakolni vele" frázisok enyhe kacajt tudnak kiváltani.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

:)

Én az agglomerációban élek és a kolléga leírása teljesen megfelel a valóságnak. Gázkazánnal fűtök, régi berettával, zörög, csattog, de még megy. Amikor szerelni kell, akkor fát hasogatok és a szinte teljesen egy légterű földszintet egy vaskályhával fűtöm...de az a gázszerelő, akinek megengedem, hogy berheljen a kazánban, nem jön fél órán belül. Aki fél órán belül jön, az olyan, hogy szereljen otthon gázt és mást. Sajnos ez a helyzet. A villany jó, évente 20-25 alkalommal hülyéskedik csak, de akkor úgy, hogy a házat le kell választani a hálózatról, mert van-nincs-van-nincs.....sokáig nincs...van-nincs-van-nincs már tv-d...visszajött-elmegy...rezsócsökkentett légvezeték van.

A szomszédom most cserél gázkazánt, mert az első ráérő szerelőt hívta mindig. Eddig 3-400.000 forintja bánja, mert alaplap cserétől minden volt már, de a kazánja mindig leáll. Most unta meg. Elkérte az én szerelőm számát, az meg jelezte neki egy rövid vizsgálódás után, hogy ezt a kazánt vagy lecseréli vagy tartsa karban az, aki eddig berhelte. :) Szóval az agglomerációban lévő élet nem könnyebb sokkal, mint a baz megyei kis falvakban. Talán kevesebbet lopnak. Még.

Kazánok elektromos vezérlési problémáira lehet találni specialistát. Nekünk is bedöglött a vezérlés az amúgy sokáig jó kombi cirkóban. Valami szenzor szart be. Szervíz bedobta az alaplap cserét. Amikor már nem volt rá garancia, megint jelentkezett hasonló hiba. Ekkor sikerült felkutatni az embert, akinek külön teszt rendszerei vannak a legtöbb elterjedt gyártóra, megkeresi a hibás áramköri elemet és kicseréli töredékáron. Szerencsére a korábbi alaplapot nem adtuk vissza, ezért azt is megcsináltattuk, úgyhogy most van egy tartalék is. Habár a szerelés megoldotta a típushibát.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

pl. https://aprohirdetesingyen.hu/szolgaltatas/10078139/gazkazan-kazan-veze…

"Szerencsére a korábbi alaplapot nem adtuk vissza"

Na ettől a témától szokott kinyílni a zsebemben a bicska, h. a tetves kazánszerelő torkát átvágjam vele.

Nincs más példa, amikor a kókler-szerelő önként és külön kérés nélkül elviszi magával a szerelés végén a "hulladékot" a lakásra kihívástól távozáskor? Ugye h. mind ott szokták hagyni a szarukat is távozáskor maguk után? Akkor nem gyanús h. ilyesmit miért visznek magukkal fizetés után távozáskor?
Ha NEM a garanciában-ingyenKICSERÉLT esetről van szó, hanem egy elvileg selejtes alkatrészt a szerelő magával viszi, az általában csakis 1 dolog miatt történik: valójában semmi komoly baja nincs. Átveri a laikus palimadarat h. majd ő nagy jófej elviszi a használhatatlan alkatrészt a "szemetesig". Valójában meg hazaviszi kijavítja rajta az 1 db hibás ellenállást, és eladja sunyiban a következő "ide alaplapcsere kell!" áldozatnak 120 ezerért. Azaz meglopott 120-150 ezer Ft-al, ugyanis az az ügyfél tulajdona, az új alaktrész berakásának nem következménye h. a régi rosszat ODA KÉNE NEKI ADNI! Kb. 120-150 ezret kér a gyártó ezekért a gagyi 3 db ellenállás meg vmi kis szar tápegység "alaplapok"-ért. A legócskább 20 ezer Ft-os kínai gagyimobil alaplapja is űrtechnológia ezekhez képest. Jó biznisz ingyen begyűjtögetni (=ellopni) a bamba ügyfelektől, hátha minden 3.-4. működőképes, kész profit.
--

Yep, és a "szakszervíz" egyszem diszpécser aki bármely magát gázszerelőnek mondó környékbeli kóklert kiküld, aki nem hajlandó számlát adni, nincs engedélye hogy a tisztításról pecsétet adjon, és kézzel kockás papírra ír garanciát ahhoz a panelhoz, amin szumma 4 elkót cseréltek (látszott) mindezt 60 Ft-ért. Ami majdnem plusz áfa lett hisz számlát mertünk kérni. Nav emlegetésével ennyi maradt áfástul... És amikor kivertem belőle a villanyász számát (merthogy továbbra is random hibát dobott a kazán) , az meg közölte hogy a szerelő kókler, a panel jó, és nem mondja meg mi volt a baja, mert az szakmai titok...

Az előző kazánomban kontakthibás lett a panel csatlakozósorán a tápvonal lába, emiatt ötletszerűen ki/be kapcsolgatott. Szerelő kijött, ”megállapította”, hogy villámkár miatt panelcsere szükséges.
Nem akarom részletezni azt a végtelenül pofátlan átverési próbálkozást, amellyel többek között a tudtunkon kívül még biztosítási csalásba is kergetett és aminek végén az eredeti hiba ugyanúgy megvolt, effektív munkát nem végzett. A panel forrasztási hibáját végül én javítottam meg, a kazán utána még évekig üzemelt.

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

> az agglomerációban fog felépülni a ház, szaki tehát lesz,

Oszt' az agglomeracioban, ahol az utcan most epul 10 uj haz, a villamos halozatot nem akarodzik fejleszteni, az utca vegen levo transzformator ugyanakkora.

Es akkor lesz az aramszunet valos problema. Nem tul gyakran, csak eppen elegszer, hogy ne aludj nyugodtan.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ez nem egy újépítésű városrész, hanem egy 50-100 éves városrészben vettünk egy telket házzal, a házat lebontattuk és most oda akarunk építkezni. Van rendes infrastruktúra. Ráadásul most is ott lakunk a telektől kb. 800 méterre, és biztosíthatlak, hogy elég stabil az áramellátás.

Ettől függetlenül az áramszünet gondolatával foglalkozni kell (valamilyen szinten).

Mi a tavaly elott ujitottunk fel mindent... 4 eve vettuk... A tetore kerult 30 cso Turbo collector ami egy 1000L 3 futokoros puffert taplal. Ezzel gyakorlatilag tavasztol oszig nem mukodik mas csak a kollektorok keringeto szivattyui es meg medencefutesre is telik belole... Meleg viz mindig kell de az a pufferen atfolyva kb 55-60 fokos lesz nyaron... Telen kell futes ezert van egy gazkazan es egy vizteres kandallo ami mindketto a pufferre dolgozik. Telen gyakran ultunk a kandallo mellett - akkor 1-2 napig nem ment a kazan es megis volt futes es melegviz... Also szinten padlofutes - felso szobakban radiatoros. A teton van egy 3.2KW-ow napelem rendszer de az nem lenne eleg futesre, igazabol eppen csak fedezi - neha meg azt sem a napi hasznalatot telen. Szerintem kombinalj dolgokat foleg ha ujat epitesz... Es a napelem nem egyenlo a napkollektorral de a kollektor sem eleg futesre. Viszont marc-okt kozott kikapcsolhatsz mindent a solar keringeton kivul egy jo pufferal...

Én még azt is belevenném a képletbe, hogy ma kiépítesz egy drága rendszert, ami keveset fogyaszt (pl hőszivattyú - működjön bármilyen elven) - vagy egy olcsóbb rendszert (hőszivattyú helyett kazánnal) és magasabb "üzemeltetési" költséggel - hosszú távon nagyságrendileg ugyanott vagy.

A házad jól szigetelt, gyanús, hogy kéne bele szellőztető (hővisszanyerős?) rendszer, egyébként dunszthatás fog érvényesülni, elég alacsony hőigénnyel. A mi házunk hasonló - bár fából. Éves szinten durván 30-40mázsa fát fűtűnk el. Ez durván ~100-130e.
Ehhez a gépészet millió körüli. (plusz természetesen a padlófűtés kiépítése a házban)

Ha van egy hőszivattyús rendszered (mondjuk 3milla) az éves villanyod hozzá meg lenne ~60e.

Jelenlegi árakon számolva:
Fatüzeléses gépészet 1m+20év*120e= 3 400 000
Hőszivattyús gépészet 3m+20év*60e= 4 200 000

Természetesen használhatsz sima elektromos fűtőpaneleket is (Nobo, Adax, stb) ezeknek a kiépítési költsége alacsony, a fogyasztása pedig magasabb. De úgy tippelem, a Te szigetelési értékednél nem lenne magasabb az éves ktg 150-200e-nél.

Nem csak a bekerülési költség szempont, hanem az egyszerűség, könnyen karbantarthatóság is.

Igazából nem volt nekem bajom a sima gázos rendszerrel sem, de aztán beleszerettem a napelemes mókába, és most azt próbálom kideríteni, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni úgy, ahogy én elképzeltem (elektromos központi fűtés)...

Tudom, hogy sokat zabál a villanyfűtés, de ha az energia egy részét napelemmel termelem meg, mindjárt nem olyan drága.

(Csak halkan mondom, mert szét fogtok szedni érte, de ha a villanyfűtés vezérelt áramról megy, már nem is annyira vészes, + ugye a napelem. Állítólag a mai, jólszigetelt tégla-beton házaknak akkora a hőtehetetlensége, hogy 8-10 óra alatt sem hűlnek 1-2C-nál többet, éjszaka felfűti, nappal lesz ami lesz... és úgy hallottam manapság a vezérelt áramot akár napközben is be-bekapcsolgathatják...).

Napelem + vezérelt áram nem lesz jó, mert a vezérelt áramot nem a nullszaldós elszámolásból fogod fizetni (aza nullszaldós elszámolás egy órára vonatkozik, nem az előfizetői helyre). Azaz túltermelésed lesz az oda-vissza mérősön, a vezéreltért meg fizethetsz. (amúgy a vezérelt 8 órát van, nem meghatározott időben. amikor túltermelés van akkor bekapcsolják ha már nincs akkor nem. még minimum idő sincs, hogy mennyit megy egyhuzamba).

De ha ennyire villanyt akarsz, akkor rakj norvég paneleket, villanyvezetéket behuzni egyszerubb mint csöveket.

Nem tudom, hogy ez országos dolog, vagy az adott áramszolgáltatón múlik, az edásznál nincs ilyen vállalás, kerek perec meg is mondják. Meg is szüntettük az egészet (új bojlerral nem is lett sokkal több a villanyszámla!), mert nem volt így semmire jó, soha nem akkor volt mikor jó lett volna, hogy legyen melegvíz, aztán mostmár meg ugyis gázra lett rákötve a melegviz, a bojler csak tartalék.

Padlófűtés.
A meleg vizet meg előállítod nem a lakótérben, ott nem annyira "gáz" ha-ha a CO2 szint.

Semmilyen fűtést nem tennék be a házba, ami látható csövekkel meg fűtőtestekkel jár. Annyira idejétmúlt, de ugye ezt szokták meg az emberek ménelegyenilyen? Akkómilyen legyen? Kit zavar a radiátor?

A meleg vizet meg például gázkazánnal nagyon jól elő lehet állítani, előnye, hogy 40 foknál melegebb víz sohasem kell. Viszont 24 órán keresztül keringeti. Folyamatosan egy hőmérséklet. Legjobb.

Kiegészítő fűtés egyedül a fürdőszobába kell, oda valamilyen elektromos megoldást találnék ki, például infrafűtést.

" a lakótérben (háztartási helység) egy gázégő van. " - Nincs, pontosabban már igen régóta zárt égésterűek a készülékek, azaz kintről szívják be az égéshez szükséges levegőt.

Napelemmel előállított villamos energiát fűtésre hasnzálni a legkevésbé sem optimális. No meg a kellemesen borult, sötét téli éjszakákon... Tudom, akkor dolgozzon a közös energetikai rendszer, és adjon energiát a "közösből" - ami mögött 9x%-os eséllyel gázturbinás vagy szenes erőmű fog pöfékelni.

De kezdjük az elején... Mennyi a fűtési hőigény, amit tudnia kell a rendszernek? Mennyi a tervezett egyéb hőfogyasztás (használati melegvíz, főzés, stb.)?

Hőszivattyús rendszer - jól írtad - nem drága, csak drágának tűnik. A talajszondás pláne. De kellően alacsony hőigény (passzív, vagy ahhoz közeli ház esetén) levegő-levegő hőszivattyúval is lehet tervezni. Beruházási költsége valóban magas, viszont az üzemeltetési költsége, hozzávéve azt, hogy hűtés-fűtés megoldva, takarításra is kevesebb gond van(!) a szűrt levegő befűvásából adódóan (és nem, nem tilis ablakot nyitni, de jól méretezett rendszernél gyakorlatilag fölösleges), úgyhogy ami beruházásban több, az üzemvitelben kevesebb.
Igen, éves karbantartás kell - ahogy minden más esetben is.

Én, ha most építkeznék, akkor passzív (vagy ahhoz közeli hőigényű) ház és levegő-levegő hőszivattyú vonalon gondolkodnék, hmv. előállítására pedig napkollektor+elektromos fűtőpatron lenne a választásom, főzésre meg indukciós főzőlap, megfelelő edényekkel.

Kandalló, vegyes tüzelésű kazán elavult, környezetszennyező. Ld. pl. gumiégetés.
A dízeleseket szívatják a határértékekkel, egy gumiégető több kárt okoz, mint egy város összes dízelautója :(

A gáz egyébként egy jól bejáratott, kiismert, támogatott megoldás. És jól megcsinálva nem is drága.

--
robyboy

A gáz előbb-utóbb elfogy. Ami marad az megújuló, annak meg része a biomassza. Ha száraz fát tüzelsz egy jó faelgázosító kazánban, annak nincs füstje, a hamuja pedig értékes tápanyag komposztba keverve.

Erős csúsztatás a gumiégetéssel példálózni a gáz mellett és a fatüzeléssel szemben.

--
https://iotguru.live

elvi vita, de a fa a kipufogott CO2-t köti meg. Tehát amit kipufog az erdészeti gép, azt megkötik a fák.
Az egy másik kérdés, hogy a korhadt fából mikor lesz kőolaj, amit finomítva bele lehet tankolni a traktorba :-)

Nyilván ha igazán zöld akar lenni, akkor beköltözöl az erdőbe, évi pár m3 fa hulladék simán keletkezik :-)

"elvi vita, de a fa a kipufogott CO2-t köti meg"
Ez így igaz. Viszont ha a CO2 mérleget nullára akarod kihozni, akkor az eredetileg letermelt terület újratelepítése, illetve a magától jövő újulat nem elég, növelni kell az erdő kiterjedését.

Részemről ésszerű kompromisszumnak tartom, hogy nem messziről hozatom a fűtőanyagot, illetve nem távolra értékesítem a fát, hanem a lakóhelyemtől kb. 2 km távolságra lévő erdőből termelek (családtagokkal kalákában) épp annyit, amennyit az előző szezonban elhasználtam.

"Mi helyi fát veszünk, amit itt helyben vágtak ki."

Ez még akkor se biztos, ha az erdészettől veszed... :)

"Nem is lenne értelme 5-800 km-ről idehozni, mikor így is annyi fa van itt mint a bűn és az erdős területek egyre nagyobbak helyben."

Pedig hozzák, akkor is, ha szerinted nincs ennek értelme.

--
https://iotguru.live

Valami adatokat tudnál erről adni? Mert amit találtam, mind csak a hivatalos erdészeti kitermeléseket vette figyelembe, az illegális és magánvágásokat nem és persze, hogy kijön, hogy több a felhasznált mint amit az erdészetek termeltek ki (hivatalosan, merthogy azok is csinálják svarcba az is biztos). Tűzifa importról meg aztán végképp semmi infot nem adott a google.

Az ilyen faültetvényeket már elég régóta kerülik az erdészetek - ezek ugyanis tényleg olyan helyek, ahol a madár sem jár (mert eltévedne!). A tarra vágott területeken, illetve az ékvágásoknál elsődlegesen a természetes újulat az, ami biztosítja az erdőterület megtartását, a terület növelésénél pedig azokhoz hasonló, illetve célzott fajtaösszetételben és szerkezetben ültetik a csemetéket.

Példa kép idei és Magyar.
Pénzügyi szempontból viszont az erdő gazdálkodok szeretik, bár jórészt abszolút tájidegen fafajok (ezüstnyár, feketefenyő, akác stb.), de az egyetlen szempont, hogy gyorsan nőjenek és minél hamarabb ki lehessen termelni. Hiszen minden egyebet, amit egy erdész csinál, csak azért csinálja, hogy utána a fákat kivághassa, és az adott területről minél nagyobb mennyiségben nyerjen faanyagot.

Leszögezném, hogy főleg a gazdasági rendeltetés erdőkről beszélünk (faanyagtermelési célokat szolgál), és nem a közjóléti célokat szolgáló erdők (parkerdő), természetvédelmi, Natura és talajvédelmi erdőkről.

Sopron-Fertőmeléki erdőtervezési körzet 22,1% Akác(nem őshonos) maradni is fog természetes újulattal (akácsarjaztatás).
Telepítés macerás, meg pénzbe is kerül, meg foglalkozni kell vele, szóval a természetes újulat csak adott feltételek esetében jó. (Szálaló vágás, mozaikos tarvágás, elve őshonos fafajokból áll az erdő)

Az a nyárfás nagyon randa, ez tény, számomra azonos kategória azzal, amikor karácsonyfaültetvényt :-) csinálnak - azt sem tekintem erdőnek, hanem egyéb mezőgazdasági művelésbe vont terültenek - merthogy az "erdő" nem abból áll, hogy "fák vannak", az erdő egy életközösséget jelent, fákkal, cserjékkel, lágyszárúakkal és természetesen állatokkal. EGy ilyen nyárfaültetvényre ez az életközösség pont nem jellemző.

Az, hogy az akác marad, pedig nem őshonos, az máshol is sok vitát kavart - méhészeknek hasznos, tűzifának, meg egy rakat ipari célra jó - mindamellett, hogy a talajnak nem igazán. (Egy vitathatatlan előnye van az akácosnak: tarra vágás után minimális munkával jön az újulat. Sőt...)

Ok eddig egyetértünk de a kiindulási alap ez "sőt jobban nő az erdőterület mint a fogyasztás" kérdés az erdőterületbe beleszámít a négyzet rácsos fagyár tippre igen, beleszámít az akác tippre igen, beleszámít e az a terület amit az akác vagy tájidegen fajok foglalnak tarvágás után tippre igen.

Mint írtam a természetes újulat sem feltétlen pozitívum.

Én egy olyan statisztikának hinnék amiben el vannak különítve az "erdők".
erdő, (normális cserjeszint)
parkerdő,
egykorú fákból álló vegyes,
egykorú fákból álló egyfajú,
egykorú fákból álló tájidegen,
négyzetrácsos.
Csak így elég ronda lenne a kép, és esetleg kiderülne hogy a növekedést a négyzetrácsos fagyár, és a tájidegen fajok területfoglalása okozza.

Szerintem nem nekem kellene hanem annak aki hozza az örömhírt "sőt jobban nő az erdőterület" az tegye hozzá a minőséget is.
Olyan ez mint a Sárkány a garázsban, hisz egy tarra vágott erdőt senki nem nevez erdőnek a statisztikában az marad majd kinő újra (20-30 év múlva talán már lehet újra erdőnek nevezni) se a faültetvényeket. Egykorú fákból álló egyfajú, egykorú fákból álló tájidegen, erdőkön meg lehetne vitázni hány százalékban számítanak erdőnek.

ui szándék és a megvalósítás nem mindig alkot tökéletes egységet, lék vágás célja, hogy az újulat fölcseperedhessen. Amerre jártam hát a lékben tarvágást csináltak, azaz gyönyörűen kivágtak letörtek mindent. Lehet hogy fent az irodában jól néz ki hogy az újultatott elnyomja a többi fa, de a gyakorlatban az újulatot letarolták.

Valahogy szerintem nem a fák állnak nyersére mostanában.

Az erdő megújulását évtizedes léptékben mérik - ha gondolod, 10-20-30 vagy több év múlva nézzük meg az újulatot, illetve az -akkor már- kellemesen idősödő állományt.
A szálalást eröltetné a földrajztantóbácsi, csak arra nem gondol, hogy szálalásnál folyamatos taposási kárral kell számolni, ami sem a lágyszárúaknak, sem az újulatnak nem tesz jót, azaz szálalásból akár még nehezebb is megújulnia az állománynak. Hogy miért nem több éven át tartó lékvágásokkal mentek neki a területnek? Ez jó kérdés, rengeteg olyan paramétere, feltétele van a válasznak, amit nem tudunk, de ezt is, mint mindent (és annak az ellenkezőjét) meg lehet szakmailag indokolni.

Elolvastad? 15 perc észlelés olvasás válasz mmm gyors vagy :)

O tudod hogy oldják ezt meg a fejelt nyugaton pár helyen. Feltalálták a lovat. Ha már mindenáron ki akarnak vágni egy fát bemegy a favágó gyalog hihetetlen gondolom, majd 1-2 ló mögé odakötik a kivágott fát. (van ahol meg helikopter emeli ki).

Szálalóvágást hagyom.
Lékvágás (csoportos szálalás) Természetes újulat, az beavatkozásokat ezzel magyarázzák, tisztáztuk ott állnak a 5-20-30 éves apró fák, mellük kivágják az idős egyedeket lékvágásnál ez az elmélet. Gyakorlat a tarvágás eltűnnek a 5-10-30 éves fák is. Pont mint itt csak ott nem ekkora letarolt terület.
Újulatnak tényleg nem tesz jót a taposás itt spec megoldották, már nem kell miatta aggódnia földrajztantóbácsinak totálisan eltörölték a föld színéről nincs miért aggódni.

10-20-30év az újulatot ok. Szerencsére nem nevezted erdőnek. Nem is lesz. Egykorú az egész.
"erdőgazdálkodási tevékenységet felújítóvágásnak nevezni erős csúsztatás, a magyar nyelv logikájának ellentmondó jelzős szószerkezet!"

Gondolom a fotókon látod a „Az őshonos fafajú álló és fekvő holtfák, valamint az odvas faegyedek nem érinthetők." Biztos hogy nem volt egy őshonos fa sem, ezen a részen tuti nem volt odvas fa.

Igaz itt sem igazi erdőt taroltak le szerintem. De már csak pár száz év volt hátra neki hogy erdő legyen.

186 hektár … (Megjegyzendő, hogy igazán idősnek még ezek az erdők sem tekinthetők, hiszen a bükk illetve tölgyfajok életkora a háborítatlan természetben meghaladhatja a 3-400 évet.)”

Igaz nekem nem a földrajztantóbácsi a forrásom hanem egy régi erdészeti szaklapban olvasott írás.
Erdő nincs Európában. Az elmúlt ezer évben mindenhol volt tarvágás.
Az erdő az amiben vannak 800-900 éves tölgyek. Ne tévesszen meg, hogy vannak igen öreg fák a kontinensen azok jellemzően szaniter fák.

A ló nem tapos. ja, de. A húzott fa nem gyalulja a talajt meg az ott növekedésnek induló magoncokat meg lágyszárúakat. Ja, de. A helikopáter környezetbarát. Ja, nem. Egykorú állomány nem erdő. Akkor micsoda? Az "erdő" egyébként egy biológai életközösséget jelöl az én fogalmaim szerint - ami ezen a területen ki fog alakulni a magoncokból, vagy épp a telepítsére kerülő állományból, az is erdő - csak épp újszülött/csecsemő korban lesz először - aztán szépen megnő.
Holtfákat is eltakarították - ez lehet, hogy hiba volt, majd eldöntik a hozzáértők - az viszont biztos, hogy az állomány cseréjét valahogy el kell végezni, ha 10-20-50-10 év múlva is életerős erdőt szeretnénk látni - a ráhagyjuk a természetre nem biztos, hogy működik ugyanis. Lásd a tátrai nagy viharkárok után ottmaradt faanyag következményeit.

Kicsit több mint 5 éve költöztünk be a házunkba, kb 140nm, földszintes, vasbeton födémmel. 30+20 nálunk is, de a 20 cm hőszigetelés alul és felül is megvan. Turbós cirkó van, tehát kintről szívja a levegőt, felület fűtés van, ami padlófűtést és plafon fűtést jelent, 40 fokos vízzel fűtünk, emiatt tud kondenzálni a cirkó. A melegvizet is ez állítja elő amihez egy 300l-es víztartály van, és kis szivattyúval van keringtetve, ami időzítve van, reggel és este keringtet így pár mp után van melegvíz. Ami még fontos hogy nálunk solar üvegek vannak ami télen "szívja" befelé a meleget. Párom egyik téli napon levette a fűtést mert szellőztetett és 18 fokon maradt, a solar üvegnek köszönhetően amikor délutá hazamentem 23 fok volt anélkül hogy a fűtés bekapcsolt volna. Hogy nyáron ez ne legyen, a tetőkilógás 120cm, így nem igazán éri a napfény az üveget. Műanyag - alu nyílászárok vannak, kívülről nem megy szét, alu redőnyökkel, mi biztonság szempontjából is jobb mint a zsalúzia. Havi 8100 ft-ot fizetünk a gázért, általányban, fixen 21.5 fokon van a fűtés, ennél a rendszernél nem éri meg ki-be kapcsolgatni a fűtést, mivel elég lassú a reakciója a rendszernek.

1 hibát követtünk el, van a házhoz kapcsolódóan egy 40nm-es garázs, aminek 10cm hőszigetelése van csak, de nicns fűtése, ha most dönthetnék akkor egy lazább kört a padlófűtésből kivinnék.

üdv
An-Dee

--
ESET és Synology hivatalos viszonteladó

A garázs a régi házunknál nekünk is problémás volt, ráadásul mi nem építettünk, hanem vettük. Utólagos megoldásként egy időzíthető elektromos radiátort tettem fel, és kihúztam neki a vastag kábelt. A hálózat bőven bírta, megvolt a 3x16 A. Amikor kemény mínuszok voltak, éjszaka fűtöttünk, és reggel nem a jéghideg autóba kellett belefagyni :-)

Nekunk levegohocserelos futes van. Hatranya, hogy zug az udvaron. Erdemes melle meg napkollektort rakni, hogy csinaljon melegvizet, sokat lehet vele sporolni.
Masik dolog a szigeteles, ha jol van szigetelve, akkor keveset kell futened.

A napelem is hasznos dolog, plane szigetuzemben, akkor nem fugsz a szolgaltatotol sem.

Karacsonyra meg erdemes egy kandallot is berakatni. Luxusnak tunik az evente egyszeri hasznalatra, de ha nincs aram, akkor meg jol johet.

kell egy kurvajó szigetelés, egy hőcserélős szellőztető rendszer, megfelelő benapozás, aztán ki lehet fűteni egy 100W-os izzóval egy szobát.

nálunk a szellőztető kimaradt, bár a födémben benne vannak a helyek, de akkor nem volt rá keret, azóta meg a gépészetbe vettünk az Aldiból egy páraelszívót 36e forintért, ami 3-4 óra alatt kb 5 liter vizet szív el a kiteregetett ruhákból :)

--
ESET és Synology hivatalos viszonteladó

kell egy kurvajó szigetelés, egy hőcserélős szellőztető rendszer, megfelelő benapozás, aztán ki lehet fűteni egy 100W-os izzóval egy szobát.

Most építünk családi házat, szintén fafödém, 11-12 MWh éves fűtési igénnyel.
Osztottunk szoroztunk, és a legjobb megoldásnak az alábbi találtuk:
- elektromos fűtőpanelek (nem infra!)
- napelemes rendszer
- 2 split klíma EON "H" tarifával
- fatüzelésű kályha, ami részben hobbi, részben hangulat, de a lényeg benne, hogy a használata fakultatív

Azért döntöttünk emiatt, mert:
- a gázos cirkóhoz hasonló árú a kiépítése az elektromos fűtés + napelem kombinációnak, az éves energiaköltség viszont várhatóan jelentősen alacsonyabb lesz így. A gáz telken belül van, de nincs kiépítve.
- helyiségenként pontosan vezérelhető, okosotthon rendszerbe könnyen beköthető minden, együttműködik a szellőztetőrendszerrel és figyelheti a nyílászárók nyitását-zárását
- a rendszer (számomra) egyszerűbb, mint egy gázos rendszer, amihez nem merek hozzányúlni sem
- nincs helyben káros anyag kibocsátás

Amit javaslok, függetlenül attól, hogy milyen fűtésed lesz:
- beszélj a gépészeddel, vagy keress egy jó gépészt. Most százezerbe kerül, később a többszörösét megspórolod
- keress egy rendes építészt. Nekem is gagyi tervet csináltak, és utólag kellett csomó mindent korrigálni, hogy ne ússzak el 5-10 milliókkal a kivitelezésnél, ráadásul hülyeségekkel, amiknek gyakorlati értékük közel nulla. Ez sokkal macerásabb, mint a gépész, mert egy új tervező nem lesz hajlandó belenyúlni a tervedbe, ha az eredeti tervező nem mond le a jogairól
- szellőztetőrendszer legyen. Egyrészt ma már jó házat nem építenek nélküle, másrészt jelentősen csökkenteni fogja az energiaigényt is
- én a 30+20-as falat is meggondolnám. Eddig egyik számításomból sem jött ki jól, még úgy sem, hogy a munkadíjakat bőven alulbecsültem

--
Kum Gábor
Linux póló | Ciprus | Matek korrepetálás

Ilyesmi konfig nekem tetszene, bár légkondi nélkül gondolom még most.

szellőztetőrendszer legyen
Mit tud egy szellőztetőrendszer? Olyan kb. hogy én magam nem tudom kézzel kinyitni az ablakot, ellenben egy gép folyamatosan/periodikusan/manuális triggerre szív be kívülről friss levegőt, amit a benti meleg levegő hőjével felfűt?

én a 30+20-as falat is meggondolnám
És hogyan gondoljam meg? :) mi a javaslat? Vastagabb tégla?

"Olyan kb. hogy én magam nem tudom kézzel kinyitni az ablakot, ellenben egy gép folyamatosan/periodikusan/manuális triggerre szív be kívülről friss levegőt, amit a benti meleg levegő hőjével felfűt?"

Igen, folyamatosan szellőztet és hőcserélőn át.

--
https://iotguru.live

Szellőztető: Nem tudod ablaknyitogatással olyan jól szellőztetni a lakást, mint ahogy az egészséges lenne. Éjjel sem kelsz fel egyszer, és nem tárod ki teljesen az ablakokat, pedig elvileg kellene. Egy 120 éves, szuperül felújított házban lakunk most, de a szellőztetés gond, és ezt megsínyli a bentlakók egészsége és a fűtésszámla is párhuzamosan. Kb. olyan ez most, mint a manapság épülő gagyi társasházak: szépnek szép, de nem jó.

30+20: Nincs javaslat. Azért van a gépész, hogy kiszámoljon az építésszel közösen variációkat, és megnézd, hogy mi azok közül a jó neked. És egyben kell nézni a födémmel, a nyílászárókkal, a tájolással és még sok minden mással. Csak pár variáció falra abból, ami nálunk volt:
- Porotherm 38 + 15 cm hőszigetelés ("mert így szoktuk csinálni"): Hőtechnikailag megfelelő, a tégla olcsó, a hőszigetelés már nem olcsó, főleg a munkadíja. Ráadásul kapsz egy olyan falat, amit csak úgy tudsz jobbá tenni, ha leszeded róla a 15 centis szigetelést, és ráraksz egy vastagabbat. Meg ugye arra ilyenkor senki nem gondol, hogy mekkora macerát jelent egy vastag szigetelés a házon.
- Porotherm 44K, hőszigetelés nélkül: Majdnem ugyanazt tudja, mint a fenti, de a tégla 3x annyiba kerül. Az alapozás egy kicsit változik miatt, ellenben a munkadíj (amit ugye mindenki bőven alulbecsül) sokkal kisebb. Senki nem tiltja meg, hogy 10 év múlva erre rászigeteljek
- Porotherm 38 Thermo (ez az, amiben benne van a hőszigetelés). Kb. ugyanaz igaz rá, mint az előzőre, de ár-érték arányban épülete válogatja, hogy melyik a jobb. A gépész és az építész együtt meg tudja mondani.
És ezek csak a téglás variációk, volt az összehasonlításban Ytong is. Szerintem nagyon merész az, aki csak úgy bemondásra megépít valamit, anélkül, hogy végignézte volna a lehetőségeket. Persze az építész magától nem gondolkodik (tisztelet a kivételnek), úgysem ő fizeti ki a sok baromságot, amit megrajzol.

--
Kum Gábor
Linux póló | Ciprus | Matek korrepetálás

Oh, egész kisregényt tudnék írni... viszont nincs most időm rá.

Gyors javaslatom különösebb indoklás nélkül:
- ha még nem kezdték el a kivitelezést: 30K helyett mészhomok tégla
- levegős hőszivattyú
- mennyezetfűtés (és hűtés), olyan osztással méretezve mint a vasalás lesz (15-s)
- padlófűtés
- nem kell puffertartály

Vagy csinálj tényleg passzívházat és akkor kb. a szellőztető rendszer be tudja fűteni.

A villanyos fűtéssel az a baj, hogy ha olcsóra csinálják akkor alulméretezik és mivel nincs mit "feltekerni" ezért fázni fogtok.
Vizes fűtésnél legföljebb feltekered az előremenő hőfokot és hatásfokot veszítesz de legalább nem fázol.

Egy jó hőszigetelésű háznál amúgy a HMV hőigénye bőven összemérhető a fűtési hőigénnyel, azt pedig hőszivattyúval a legolcsóbb előállítani.
Ha már eleve kevesebb villanyt igényel a fűtés (mert hőszivattyús) akkor annyival kisebb napelem is elég lehet.

--
Gábriel Ákos

A puffertartály még levegő-víz hőszivattyúnál is hasznos lehet, ha be tudod úgy állítani a rendszert, hogy délután szívja fel a hőt, ami kell egész napra, mert nagyon nem mindegy, hogy az 5 fokos levegőt kell lehűtenie vagy a -5 fokos levegőt. Ugyanez igaz hűtési üzemben, hogy nem a nappali 35 fokos levegőt kell megmelegítenie, hanem az éjszakai 20 fokos levegőt. Pláne hasznos, ha felkészíted napkollektorra.

A mészhomok és a többi hasonló kis hőkapacitású hőszigetelő téglát én nem ajánlanám, inkább minél tömörebb tégla vagy kő legyen a fal és arra rá inkább vastagabb hőszigetelés, mert sokkal jobb lesz az épület komfortja. Ha nincs benn hőkapacitásod, akkor az év minden napján állandóan mennie kell az épületgépészeti berendezéseknek, hogy tartani tudd a kívánt hőt, ha pedig van hőkapacitásod, akkor tavasztól őszig nem kell aktívan beavatkoznod.

--
https://iotguru.live

Jó tervezés esetén a puffer helyett a sok tonna betonba (padló, födém) tolod be a hőt napközben és éjjel nem kell mennie a hőszivattyúnak (hűtésnél fordítva, csak ott mondjuk a padlót nem hűtöd).
A mészhomok tégla az egyik legjobb hőtároló képességű falazóanyag, mivel az egyik legnehezebb, legtömörebb. Épp ezért, akár 25 cm-es falat is lehet belőle építeni, így a szigeteléssel együtt sem lesz túl vastag. Plusz igen jó a hangszigetelése is, ami előny tud lenni, ha olyan helyen építkezik az ember, ahol ez számít. Persze cserébe nem ez a legolcsóbb, mérlegelni kell.
Lásd pl.: https://www.ytong.hu/termekek-maganszemelyek/silka/18-termekek/silka-te…

"A mészhomok tégla az egyik legjobb hőtároló képességű falazóanyag, mivel az egyik legnehezebb, legtömörebb."

Ha a tömör mészhomok téglára gondolsz, mint a Silka, akkor igen, de az nem jó hőszigetelő. Ha a hőszigetelőre, mint az Ytong, akkor az nem jó hőtároló.

"Jó tervezés esetén a puffer helyett a sok tonna betonba (padló, födém) tolod be a hőt napközben és éjjel nem kell mennie a hőszivattyúnak (hűtésnél fordítva, csak ott mondjuk a padlót nem hűtöd)."

Nyilván, de ez lényegesen egyszerűbb, ha van puffertartályod és onnan tudod adagolni a hőt, amennyi és amikor kell. Padlófűtésnél tipikusan nincs nagy hőtárolásod, ha csak naponta 3 órára fűtöd fel, akkor meg nem lesz komfortos.

--
https://iotguru.live

Silka, igen.
A puffertartály mint "adagoló" egy hülyeség, számold ki, hány kWh energiát tudsz kivenni belőle - minimális.
A puffertartály cserébe jelent +1 szivattyút és +1 hőlépcsőt, ami miatt legalább 3 fokkal melegebben kell menjen a hőszivattyúd - ez jelentősen rontja a hatásfokát, sokba kerül.

A szobánkénti szabályozás is egy hülyeség - bár az A kategóriához már sajnos kötelező.

Ezeket itt fent tapasztalatból írom. Szondás hőszivattyúm van, 8000 Ft ha havi fűtés+hűtés+melegvíz (180nm).
A hűtés passzív hőcserélős.
29-30 fokos előremenővel (26 visszatérő) fűtök.

--
Gábriel Ákos

"Szondás hőszivattyúm van"

Ja, hát talajszondásnál valóban tökmindegy, mert ott télen-nyáron közel azonos a hőmérséklet, amiből dolgozik a hőszivattyú. A levegő-víz hőszivattyúnál nem mindegy, hogy mikor és hova szívod a hőt és azt hova tárolod be.

"A puffertartály mint "adagoló" egy hülyeség, számold ki, hány kWh energiát tudsz kivenni belőle - minimális."

Számoltam, nem hülyeség, nem véletlenül vagy tévedésből terveznek puffertartályt fűtési rendszerekbe.

--
https://iotguru.live

a puffertartálynak más előnyei is vannak: pl. ritkábban kell bekapcsolnia a hőszivattyúnak, a sok ki-bekapcs nem tesz jót neki...

nemcsak a számlát kell nézni: pl. manapság elég reális elvárás, hogy szobánként külön állítsuk a hőmérsékletet. ez persze több kikapcs/bekapccsal jár, mint ha egy termosztát vezérelne mindent. S ha csak egy termosztát van, akkor 1. nagyobb a hőingadozás/túlfűtés, 2. nincs az az atyaúristen, aki "behangolja" a fűtést, hogy mindenhol az elvárt hőmérséklet legyen...

Ah, én is megcsináltam a szobánkénti érzékelést és vezérlést.
Azokkal a hőfokokkal amikkel kényelmesen tudom az egész házat fűteni gyakorlatilag lehetetlen jelentős különbséget létrehozni.
Úgyhogy tök fölösleges bonyolítás az egész.

A hőszivattyú ki-be kapcsolásának minimum időtartamát pedig én vezérlem :)

--
Gábriel Ákos

én többszintes házban élek: nagyon nem mindegy, hogy süt a nap, fúj a szél stb., délutáni nap vagy délelőtti nap van: minden szoba másképp hűl ki és ez külső dolgoktól függ. én ezzel érezhetően tudok spórolni: nem fűtök túl egyetlen szobát sem és nincs hideg egyikben sem.
leginkább a nagy hidegben látom értelmét: nálunk azért vannak tartósan mínusz tizen/huszonfokok...

viszont több a ki-bekapcs... a gázkazánt ez nem zavarja annyira, mint gondolom egy hőszivattyút...

"A hőszivattyú ki-be kapcsolásának minimum időtartamát pedig én vezérlem :)"
biztos jól csinálod. ha csak egyik szobádat kell fűteni, járatod a hőszivattyűt... meg nem állíthatod... hova teszed a fölösleget? szerintem nem nagyon tudod elkerülni a túlfűtést... gondolom padlófűtésed van, azzal pedig még nagyobb az inercia.

Úgy, hogy:

- nem fűtök túl meleg vízzel, így automatikusan lecsökken a hőátadás amikor megközelíti a szoba hőmérséklete a vízét. Ha elérte a 24 fokot a szoba akkor akármennyi 28 fokos vizet keringethetsz, gyakorlatilag nincs hőátadás
- az osztókon beállítottam egy átlagos téli naphoz az egyenletes hőfokhoz megfelelő keringési (l/perc) arányokat
- óriási tömegek vannak (betonfödém, téglaház)
--
Gábriel Ákos

A szobák és helyiségek külön hőfokállítása szimplán mehet azzal, hogy pufferből keringteted a vizet és van minden helyiségben kutyaközönséges termosztatikus szelep, amiről lehet állítani a radiátort, a padlófűtést vagy a falfűtést. Nem érdemes túlbonyolítani.

--
https://iotguru.live

egy pár gondolat a nem "túlbonyolított" elképzeléshez:
1. mi fogja leállítani/bekapcsolni a keverőpompát, ha minden szobában már túl meleg van/hideg van. Ha folyamatosan megy, akkor az energiaveszteség, nyilván.
Az alapból nem szerencsés, ha minden szelep zárva van és megy a lezárjuk a víz útját...
2. a kutyaközönséges termosztatikus szelepre hatással van a hideg fal, rásütő nap, a fűtővíz és a radiátor maga, stb... amit az "mér", annak legtöbbször köze sincs a szoba hőmérsékletéhez, tehát ott vagyunk, hogy vagy hideg van a szobában, vagy hideg, egyfolytában tekergetni kell őket.
3. manapság már gyakran PID kontrollereket használnak hőmérsékletszabályozásra normál termosztát helyett.
4. amire válaszoltál, az illető épp hogy nem használ puffert.

"1. mi fogja leállítani/bekapcsolni a keverőpompát, ha minden szobában már túl meleg van/hideg van. Ha folyamatosan megy, akkor az energiaveszteség, nyilván."

Úgy szoktak menni ezek, hogy van egy nyomáskapcsoló a szivattyú után, ami kikapcsolja a szivattyút, ha minden szelep el van zárva, ekkor ugyanis megnövekszik a nyomás az előremenő ágban. A szivattyút pedig szakaszosan bekapcsolja a vezérlés időnként. Bekapcsolás után pedig amíg van nyitva egy szelep is, addig folyamatosan megy.

Ha szükségesnek érzed, akkor le tudod cserélni a termosztatikus fejeket motoros fejre és nem kell semmi máshoz hozzányúlnod.

"2. a kutyaközönséges thermo szelepre hatással van a hideg fal, rásütő nap, a fűtővíz és a radiátor maga, stb... amit az "mér", annak legtöbbször köze sincs a szoba hőmérsékletéhez, tehát ott vagyunk, hogy vagy hideg van a szobában, vagy hideg, egyfolytában tekergetni kell őket."

Nem kell tekergetni, olyan helyre kell tenni, ahol nem érik ilyen hatások. Nem ötletszerűen felbasszuk valahova. Egyébként meglehetősen jól tartja a szoba hőmérsékletét mindenféle körülmények közepette. Onnan tudom, hogy mérem.

"3. manapság már gyakran PID kontrollereket használnak hőmérsékletszabályozásra normál termosztát helyett."

Akkor, ha nincs termosztatikus szelep, van értelme.

"4. amire válaszoltál, az illető épp hogy nem használ puffert."

Igen, tudom. Ez is egy érv a puffer mellett.

--
https://iotguru.live

Nekem is megvolt:

- szobánkénti érzékelés (mqtt, ELK, amitakarsz)
- körönkénti termoelektromos szelep (szoftveres vezérlés)
- szivattyúk, hőszivattyú szoftveres vezérlés
- szoftveres PID minden körhöz
Egy csomót szoptam az egésszel, a PIDek behangolása nem triviális, a vezérlő szoftver (dzone3) nem túl megbízható (volt), ráadásul a szivattyú ki-be kapcsolására nem is volt kifejezetten alkalmas. Mivel nem volt az én hardveremhez driver még azt is kellett írnom.

Aztán kihajítottam a dolog felét és ami megmaradt:
- szobánkénti érzékelés (mqtt, ELK, amitakarsz)
- szintenkénti szivattyúk és hőszivattyú vezérlés
- rém egyszerű shell script egy ratyi routeren openwrt-n, crontabból
- köröket manuálisan behangoltam

Mióta ez megvan azóta kb. hibátlanul megy, volt 1-2 hiba a scriptemben bizonyos rendellenes állapotok kezelésére.
Kb. 3 éve egyáltalán nem kellett hozzányúlni. Beállítom a téli-nyári üzemmódot és ennyi.

Lehet hogy irdatlan munkával tudnék még havi 1-2000 Ft-ot faragni a villanyszámlán de nem igazán látom értelmét.

--
Gábriel Ákos

Én ezt mind értem, amit írtam, az tudja mindezt a helyiségenkénti egy darab termosztatikus szeleppel és puffertartályból való keringtetéssel.

Nem kell túlbonyolítani, script se kell, se vezérlés, se semmi extra dolog... a pufferből kering a víz, a helyiségekben fojtanak a szelepek, éppen melyik hogy van beállítva, egyszerűen mechanikusan, a pufferbe pedig bele tud menni a hő bármiből: hőszivattyúból, napkollektorból, fűtőszálból és vegyes tüzelésű kazánból is, ami csak van... és ezeknek nem kell tudnia azt, hogy melyik szobában mi van, ezeknek annyit kell tudnia, hogy kell-e a pufferen melegíteni vagy sem.

--
https://iotguru.live

Csak csatlakozni tudok gabrielakos kollégához.
Itt már kiveséztük kicsit a fűtés témát, és leírtam nálam hogy néz ki: https://hup.hu/node/162817
Ha több pénz lett volna (és a párom nem szeretett volna meleg padlót) akkor mennyezet fűtés/hűtés lett volna egy passzívház készülékkel. Olcsóbb verzióban levegő-víz hőszivattyúval, és akkor nem kell feltúrni semmit, csak egy kis hatásfokot veszítesz. Ez megoldja a fűtést/hűtést, melegvizet, szellőztetést (hővisszanyeréssel). Jól szigetelt (és légtömör) házban, a szellőztetéssel is hőt spórolva simán elég (de méretezni kell!!!). Azért van benne elektromos fűtőparton, hogy évente azon a pár napon amikor nem elég, akkor is elég legyen :)
Ezt kell megfejelni kvázi ingyen napelemmel (0% THM MFB hitel + 10% önerő). Be kell lőni a futamidőt úgy, hogy annyit törlessz amennyit megspórolsz az áramon, és 0-án vagy. Ha kisebb UPS-re is vágysz, hybrid invertert veszel a napelemhez. Ha önellátásra gyúrsz akkupackot, de itt elszáll az ár és a megtérülés. Számolva a 10 évente akkucserével is.

Azt sem felejtsd el, hogy mennyit spórolsz meg a másik oldalon, különben elsőre nagyon drágának fog látszani :) Szóval:
- Gáz minden nyavajájával (terv, engedély, kivitelezés, kazán, próba, mittudomén)
- Hővisszanyerős szellőztetésnél nem kell hogy ki tudd nyitni az ablakot... Egy nem nyitható ablak, meg sokkal olcsóbb. Oda tegyél csak nyithatót ahová kell. Kérdés hogy pszichésen bírod-e.

Egy kiviteleződ lesz a teljes rendszerhez optimálisan, ez a karbantartást is kiszámíthatóvá teszi.

Rengeteg járulékos dolog van még, de már fárad az ujjam. Pl. a szellőztetés miatt por kevesebb lesz bent, vagy otthon felüdülés lesz ha allergiás vagy. A klíma se fog agyonfújni. stb.

Lassan 7 éves lesz a ház. 115 m2, + a fele alatt pince (ott nincs fűtés)

A falak 30-as porotherm profi téglák, ragasztásos technikával rögzítve, 8 cm nikecell szigeteléssel. A monolit betonfödémen 20 cm üvegszövet kigurítva.

Mi anno a gépészetet kiépítés terén kicsit túllőttük. A padló teljes egészében be van csövezve (kamra nem), a falak jó része szintén, a mennyezet teljes egészében. a fal csövek szeleppel állíthatóak fűtő, hűtő módban. Egy gázgazán elviszi az egész házat, a falakat évek óta nem fűtjük. 2 kevert fűtési körrel dolgozik a rendszer, de csak a padló működik.

Egyetlen kondenzációs gázkazán van, alacsony hőmérsékletű rendszerrel. A kazán 44 fokos vizet melegít.

Az éves fűtési költséget nemrég számoltam ki 2018 április - 2019 március időszakra 106e Ft. A 7 évre a karbantartási költség eddig összesen 70e Ft volt (kazán karbantartás).

Erre támogatás nélkül nem éri meg fejleszteni semmit sem. A még bent lévő LTP-t sem erre fogjuk fordítani, mert nem érdemes.

Plusz a bútor takarásában lévő, emiatt hideg falra kicsapódik a pára és helló penész.

--
"You can't convince a believer of anything;
for their belief is not based on evidence,
it's based on a deep seated need to believe."
Carl Sagan

Mondjuk mindenki azt épít, amit akar... Én ezt csinálnám:

Fűtési rendszer kiépítve radiátorosra.
Radiátorokhoz a cső szigorúan a falon, nem az aljzatbetonban.
Kazán: vagy kondenzációs kombi gázkazán, vagy esetleg villany cirkó, ha a hálózat elbírja.
Mellé egy vegyes tüzelésű (szén, fa) kazán, de legalább a külön kémény kiépítve neki.
Keringető szivattyúnak szünetmentes táp.

Ha van kerti fahulladék, azzal tavasszal, ősszel lehet fűteni, egy jó kazán nem fogja telefüstölni a környéket (kivéve, ha PET palackot égetsz benne...).
Ha pl. a gáz megadja magát, átváltasz a vegyes tüzelésűre, amíg rendbe hozod.
Ha a fűtési rendszerben gond van, ki tudod egyes részeit iktatni, cserélni (pl. ha nagyobb radiátor kell, ilyesmi).
Radiátoros rendszer hőtartása egy jól szigetelt háznál elég ahhoz, hogy ne menjen egész nap a kazán.
Ha házat bővítesz, tetőteret beépítesz, és 1-2 új helységet is fűteni kell, a csőrendszer elosztóját cseréled, és rákötöd az új radiátorokat. Ha kell, a kazánt is nagyobbra cseréled.
Ha később a kazánt ki akarod váltani modernebb rendszerre, nem kell a teljes rendszert kiépíteni, mert a radiátoros körre rá tudsz kötni többféle szerkezetet is (pl. van vizes hőszivattyú is, nem csak levegős).

Ha ellenben a falba, mennyezetbe, padlóba épített fűtésed megadja magát, jó sok pénzbe kerül javítani. Hőszivattyúst dettó.
Valaki írta, hogy lehet gravitációs fűtést is építeni radiátorokkal, de én földszintes házba nem tennék ilyet, legfeljebb, ha van alatta pince, szuterén, és ott ideális helyre lehet rakni a kazánt. Nem hatékony, lassan melegszik fel, és sosem lesz egyenletes a fűtés.

Attól függ, hova kell vinni a vizet. Mindenesetre nem vésném be a falba 10-15 méter hosszan. Ha jól tervezed a házat, nem kell hosszú cső. Nálam pl. a tetőtérben az összes vizes helység úgy van kialakítva, hogy a kazántól és a csatorna ejtőcsövétől max. 3 méterre van minden. Van konyha, wc, fürdőszoba, nappali és két háló. Szóval nem egy szoba-konyhás garzon.

- villanyfűtés hőérzetéről csak rosszat hallottam - de még sosem láttam élőben
- gáz fűtésnél akár átépítésnél akár új építésnél a tervezőmérnök nekem még mindig olyan tervet tett le az asztalra, hogy a kazánház a lakótértől lefalazott, és kívűlről külön nyíló ajtóval rendelkezik, ez megoldás minden vele kapcsolatos problémádra.
ugyanakkor szerintem a tervezőmérnökkel kellene átbeszéld a dolgot, mert sok jó meglátásuk lehet, amikre te nem is gondolnál esetleg, de mivel ők csak terveznek, rengeteg olyan dolgot láttak már, amire te nem is gondolnál, hogy baj lehet belőle...
- én hőszivattyúznék a helyedben de a karbantartással nekem is fenntartásaim vannak, valamint azzal is, hogy ma is szűk keresztmetszet a jó szaki, mindez hőszivattyús rendszerre még igazabb, még nem olyan elterjedt, bár elvileg már jövőre talán csak passzívházat lehet már építeni... vagy megint elhalasztották a határidőt?
- még egy lehetőség, ha fotovoltatikus cellák lesznek napkollektor elektromos rásegítéssel.

Én nem csinálnék villany fűtést, akkor inkább levegős hőszivattyút.

"legalább 20cm külső szigetelés" - ezt célszerű lenne méretezni, födémre többet tenni. Hőhidakra figyelni. Ablakokra úgyszintén + benapozás stb.

Légkondit nem szerelnék, jó szigetelésű házban felület hűtéssel nagyon jó hatást lehet elérni (nem is feltétlenül kell hűteni).

Ha nem számítana, hogy mi mennyibe kerül, és minek mennyi az üzemeltetési költsége, én is sok mindent megcsinálnék. De nem teszem. A nyári hűtésigény pedig szerintem inkább függ a hőtároló tömegtől, az árnyékolástól és a szellőztetésről, mint a szigeteléstől.

--
Kum Gábor
Linux póló | Ciprus | Matek korrepetálás

Ebből minek drága az üzemeltetési költsége? A semmihez képest bármi többe kerül, ez igaz. A kérdés mindig az, hogy mik a feltételek és az egyéb szempontok.

Igen, az árnyékolástól, szellőztetéstől IS függ a hűtési igény, de a szigeteléstől is. 35-40 fok árnyékban is meglehetősen melegíti a falakat. Általánosságban nehéz bármit is kijelenteni, hiszen sok minden függ a háztól és annak a fekvésétől is.

A hőtároló tömeg hátrány is lehet egy idő után, mert éjszaka nem fogod tudni lehűteni a házat. Konkrétan előbb-utóbb kazánként fog viselkedni. Most legutolsó nyáron már elég kevés olyan éjszaka volt, amikor megérte szellőztetni. Ellenben mennyezet hűtéssel nagyon jól le lehetett hűteni a házat mindenféle huzat nélkül, energia takarékosan. Kiépíteni drágább, mint egy egyszerű split klímát, üzemeltetni olcsóbb, komfortban ég és föld a kettő közötti különbség.

Az árnyékolás tipikusan széles skálán mozgó lehetőség: ha nincs motoros árnyékoló, akkor baromi macerás követni a nap mozgását, egyedüli reális megoldás reggel leengedni a rolókat, este fel.

Azt elfelejtettem a topikindítóban közölni, hogy nem csak "hobbiból" szemezek a villanyfűtéssek meg a napelemekkel, hanem azért is, mert a ház mire elkészülne, már a komolyabb energetikai követelmények lesznek életben, és azok megkövetelik vmiféle megújuló használatát. És azok közül a napelem szimpatikus nekem. Az ötlet meg az volt, hogy ha meg már lesz napelem, miért ne segítsen be a fűtési költségekbe?

A megtérülés szó amit keresel.
Egy napelem, tesco gazdaságosan 40-50kHUF/250W. 20kW-os fűtéshez kell 80 db. napelemtábla, aminek a költsége 3 200 000.- HUF, erre jön az inverter ára cca. 950 000.- HUF, plusz a kivitelezés költsége+engedélyek kb. 800 000.- HUF. Ez összesen 4 950 000 .-HUF
Egy síkkollektor tescosan, 56kHUF/1.3kW. 20kW fűtéshez kell 15 db., ami kerül 840000.- HUF-ba. Ehhez jön egy puffertartály ami 3000L-es kivitelben 500 000.- HUF. Keringető szivattyú+vezérlés 120 000.- HUF. Szerelési költség, glykol, stb. 250 000.- HUF.
Ez tokkal, vonóval együtt 1 710 000.- HUF.
Szóval, nem tudom, hogy vagy vele, de egy kisautó árát szívesen elköltöm másra, mint egy díszes tetőcserépre.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Szerintem ezzel eléggé túl lenne méretezve a rendszer.

2018-tól ezek a hőátbocsátási, U (W/m2K) értékek vonatkoznak az új épületekre:

Homlokzati fal: 0,24
Lapostető: 0,17
Fűtött tetőszerkezet: 0,17
Padlás és búvótér alatti födém: 0,17
Árkád és áthajtó feletti födém: 0,17

A fenti értékek passzívházaknál : 0,15

Passzív ház esetén az épület fajlagos fűtési hőszükséglete (fűtési csúcshővesztesége), még a leghidegebb téli időszakban sem lehet nagyobb, mint 10 W/m². 100 m²-es példa épület esetében ez azt jelenti, hogy a fűtési rendszernek 1000W, azaz 1kW folyamatos fűtési teljesítmény leadását kell biztosítania.

2020. december 31 után valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie!

A fenn megadott érték csak közelítő, az arányok érzékeltetésére.

Amit ilyen esetben érdemes betenni a képletbe:
1. Nem süt mindig a nap.
2. Nem 100%-on süt mindig a nap.
3. Nem állandóak az épületnek szigetelési tulajdonságai. Idővel elég szépen tudnak romlani ezek a paraméterek.
4. Az épület kivitelezésének a minősége erősen befolyásolja a szigetelési tulajdonságokat.

Lehet próbálkozni különféle mágikus megoldásokkal, de nagyjából annyira hatékony a dolog, mint a Velvet-es teamécseseses virágcserepes lakásfűtés.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A probléma az - ami eléggé megváltoztatja a kalkulációdat, hogy a napelemnél tudod tárolásra használni a hálózatot, amit nyáron megtermelsz, azt vissza tudod húzni télen fűtésre. Napkollektorral a hőt nem tudod eltárolni nyárról télre; ha nyári igényre méretezed, akkor télen lófaszt se fog érni; ha téli igényre méretezed, akkor ér valamennyit, de nyáron le kell takarnod a kollektorok nagy részét, mert nem tudod hova tenni a hőt.

--
https://iotguru.live

Most. Még. A visszatáplálásos napelemnél sem tudsz tárolni, ott csak megengedik, becsorgasd a hálózatba.
A napkollektor takarás kikerülhető szondás talajfűtéssel, medencefűtéssel, levegős hűtővel. Ez utóbbi ha kombinálva van egy szellőzőkéménnyel és egy kutas talajhűtővel, akkor kinullázhatja a légkondi költséget nyáron.
Igen, ezek mind extra költségek, de nagyságrendileg nem éri el a napelemes rendszert.
A takarásnak van egy olyan előnye, hogy mechanikai védelmet nyújt viharkár ellen.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nem fogják elengedni azt a luxust, hogy ne táplálj vissza a hálózatba napelemről. Annyi fog becsorogni a németektől, hogy kapsz egy dobozt az inverter köré, ami le tudja kapcsolni a hálózatról a lakossági napelemeket egyedileg címezve, ha épp kezelhetetlen túltermelés lenne a környéken. De amint növekszik az elektromos autók száma, könnyű lesz felszívni a nappali túltermelést, ha dokkolod a kocsit és hagyod úgy tölteni, ahogy a hálózatnak jó.

--
https://iotguru.live

Az elektromos hálózat üzemeltetésekor az a nyerő, ha neked, mint üzemeltetőnek fizetnek. Ha a fogyasztó annyit termel, mint amennyit megeszik, akkor az már veszteség, mert nem fizeti be a hálózatüzemeltetés rá eső részét. A másik, hogy egy elosztóhálózatban a kicsi visszatermelő egységek csak nyűgöt jelentenek. Pl. A környékünkön is azóta szaporodtak meg az félperces áramkimaradások amióta teleszórták a környéket visszatermelő rendszerekkel. A szolgáltató szakija szerint, valamelyik inverter hibája okozhatja, de nem az ő dolguk, hogy kiderítsék.
Szóval, üzemeltetőként, egy több hektáras napelempark a nyerő és nem Pistike&Marika napelemei.
Az elektromos autó otthoni töltése szép álom. Csak soha nem lesz ingyen, mert az útadót be kell szedni. Pillanatnyilag, legalább 3 olyan magyar cégről tudok, aki pont ilyen, a kocsik töltéskontrolleréhez csatlakoztatható, GSM alapú "jövedék jelentőrendszert" fejlesztenek.
A másik kérdés, hogy ki fogja kiépíteni ezt a töltőrendszert? Mert szép és jó, hogy napközben a melóhely mellett áll a kocsi, de pl. ott ahol én melózok, naponta csak cca. 120-150 kocsi dekkol a földes vasúti töltésen ami nem tűnik ideális terepnek dokkolók telepítésére.

Szóval, hosszútávon nem biztos, hogy ugyanolyan "jólét" lesz mint eddig.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"Ha a fogyasztó annyit termel, mint amennyit megeszik, akkor az már veszteség, mert nem fizeti be a hálózatüzemeltetés rá eső részét."

Ezen lehet változtatni, hogy kifizesd a hálózat felé és hálózat felől érkező energia hálózati díját, az energia után meg szaldót. De ezt meg súlyozni kell azzal, hogy ha helyben elhasználják azt, amit termelsz, akkor ne fizesd ki ugyanazt a hálózati költséget, mintha a lengyelektől hoznád, mint most a szükséglet nagyjából negyedét.

"A környékünkön is azóta szaporodtak meg az félperces áramkimaradások amióta teleszórták a környéket visszatermelő rendszerekkel. "

Erről szeretnék látni bizonyítékot, mert faszságnak tűnik.

"Szóval, hosszútávon nem biztos, hogy ugyanolyan "jólét" lesz mint eddig."

Értem. De ha visszatérünk oda, hogy napkollektorral akarsz megoldani fűtést, akkor kiderül, hogy a tájolt falon a hőszigetelt ablak sokkal olcsóbb és ugyanazt tudja, mint a tetőn a napkollektor.

--
https://iotguru.live

Én is szeretnék bizonyítékot látni, mert herótom van tőle, hogy bárányfelhős időben a fél ház madárcsicsergéssel van tele a fel és lekapcsolgató UPS-ektől. Mivel nem vagyok e-on-os, nem tudok meggyőződni sem az igazáról, sem a hamisságáról. Ismerve azt a tényt, hogy egy vezetékre félig rádőlt fa eltávolítása több mint két hetet vett igénybe nekik ("mert nem füstöl, és az önkormányzat dolga") akár még kamu is lehet.

Ugye tudod hogy a tájolt ablak egy ordas csúsztatás? A napkollektornak a hatásfoka 75% körüli, optimális esetben a kollektor belső hőmérséklete 60-90 fok közötti, és a belőle kifolyó vizet szétviheted a lakásban, nem beszélve a meleg víz előállítási lehetőségről. Ugyanezt egy tájolt ablaknál elég necces megvalósítani. Igen létezik trombe fal, de pöttyet kellemetlen ha mellette élni, nem beszélve a hőjének a szétosztásáról, hasznosításáról és hatásfokáról.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"Én is szeretnék bizonyítékot látni, mert herótom van tőle, hogy bárányfelhős időben a fél ház madárcsicsergéssel van tele a fel és lekapcsolgató UPS-ektől. Mivel nem vagyok e-on-os, nem tudok meggyőződni sem az igazáról, sem a hamisságáról. Ismerve azt a tényt, hogy egy vezetékre félig rádőlt fa eltávolítása több mint két hetet vett igénybe nekik ("mert nem füstöl, és az önkormányzat dolga") akár még kamu is lehet."

Tehát fogalmad nincs, de jól hangzik, hogy biztos a napelemek tehetnek róla.

"Ugye tudod hogy a tájolt ablak egy ordas csúsztatás?"

Nem, nem tudom. Az épületgépészek se tudják. Sőt, a fizika se tudja, hogy csúsztatás lenne.

"A napkollektornak a hatásfoka 75% körüli, optimális esetben a kollektor belső hőmérséklete 60-90 fok közötti, és a belőle kifolyó vizet szétviheted a lakásban, nem beszélve a meleg víz előállítási lehetőségről. "

HMV rásegítésre fasza, fűtésre nem jó a napkollektor. Neked mennyi napkollektor van fenn és van-e mérésed, hogy mennyi kWh hő jön le belőle óránként?

--
https://iotguru.live

Nem. Nekem van egy információm, amit egy feltételezésem szerint jobban hozzáértő személytől kaptam. Mivel nem rendelkezem megfelelő képesítéssel és jogkörrel, hogy ezen információ valóságtartalmát ellenőrizzem, így fenntartom mint "lehetséges" okot.

"Nem, nem tudom. Az épületgépészek se tudják. Sőt, a fizika se tudja, hogy csúsztatás lenne."

A fizika nagyon is jól tudja. A dolog ott kezdődik, hogy a napkollektor úgy van kialakítva, hogy a legtöbb beérkező sugárzást nyelje el. Ezt a cél szolgálja a kollektor gyűjtőfelületére felvitt abszorbens, vagy az üvegfelületre felvitt reflektív réteg. Minden egyes üvegfelületed csökkenti a kollektor felületedre (tájolt ablaknál a padló és fal) beérkező sugárzás nagyságát. Ugyancsak nem mindegy az üveg típusa, ugyanis ma már kapható olyan többrétegű ablak, melynek egy vagy több rétege IR reflektív a hűtési költséget csökkentendő. Ugyanezen kollektor felületek besugárzásra mutatott szöge, albedója sem mindegy. Nem tudom, te hogy vagy vele, de nem szeretnék egy olyan lakásban lakni, ahol a fal és a padló alacsony reflexiójú, matt fekete festésű.

"HMV rásegítésre fasza, fűtésre nem jó a napkollektor."
Miért is?

10kW és eddig 0kW, és nem fenn, hanem lenn, mert be van támasztva a fal mellé. Úgyhogy, komolyabb információt csak akkor tudok szolgáltatni ha felkerül, de félek, hogy nem mostanában lesz, mert nagy valószínűséggel el lesz adva és 25kWnyi más típus fog felkerülni a tetőre. Sajnos, a projectjeim átfutási ideje összemérhető a hozzájuk beszerzett alkatrészek értékcsökkenésével, és mire oda jutok, hogy a helyükre kerüljenek a dolgok, sokszor olcsóbb megvenni az újat.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"Nekem van egy információm, amit egy feltételezésem szerint jobban hozzáértő személytől kaptam."

Nagyon jó a "van egy haverom, aki azt mondta, hogy ..." érvelés.

"Nem tudom, te hogy vagy vele, de nem szeretnék egy olyan lakásban lakni, ahol a fal és a padló alacsony reflexiójú, matt fekete festésű."

Nézd, nem kell ez hozzá. A fény bejön az ablakon, aztán nagyon kis része megy ki, mert nem arra fog elvetődni, ahol ablak van és pár reflexió után tisztán hővé alakul. Ezért számolnak úgy az épületgépészek és az építészek, hogy a benapozottságnál ami bejön az ablakon, az bizony benn marad. Ezért terveznek úgy házakat, hogy tájolva, nagy ablakokkal, ahova csak ősztől tavaszig süt be a nap, egyébként az árnyékoló vagy a tető megfogja a napot.

"Miért is?"

Mert a HMV igényedre talán elég télen.

"10kW és eddig 0kW"

Úgy érted, hogy 10 kW csúcsteljesítményű és ebből eddig 0 kWh jött be, mert nem használod?

"Úgyhogy, komolyabb információt csak akkor tudok szolgáltatni ha felkerül, de félek, hogy nem mostanában lesz, mert nagy valószínűséggel el lesz adva és 25kWnyi más típus fog felkerülni a tetőre."

Ez nagyjából 30 négyzetméter napkollektor. Erről egy nyári napon lejön ~90 kWh hőenergia, egy átlagos téli napon meg ~9 kWh hőenergia. Mit akarsz kezdeni egy téli napon ezzel a 9 kWh hőenergiával? Ez elég nagyjából 200 liter víz ~20 fokosról ~60 fokosra melegítésére. De mit fogsz kezdeni nyáron ennek a hőenergiának a tízszeresével?

--
https://iotguru.live

a kérdés jogos.
Ellenben akárhány hozzáértőt kérdeztem, hogy a napelem mellé tegyek-e fel napkollektort (úgy, hogy megvan 2 hőcserélős, 300 literes HMV) - mind azt mondta, hogy hülyeség.

Mert ha kiszámolod, kb uannyiba kerül, viszont a kollektorral több a gond. A másik esetben meg elromlik a fűtőszál, kicseréled és kész...

A "hozzáértők" sok esetben arrafelé hajlanak, ami a favoritjuk.

A napelem és a napkollektor kWh kihozatala között nagyjából háromszoros-négyszeres különbség van. Fogod a HMV igényedet és kiszámolod, hogy melyik mikor térül meg. Sok esetben megtérül a napkollektor, sok esetben nem. És persze be tudnak jönni olyan faktorok, hogy áramszünet esetén a napkollektor keringtetője elmegy szünetmentesről de a napelemed nem fog termelni. Ahol biztos az áramellátás, ott más jön ki, mint ahol gyakori az áramszünet.

--
https://iotguru.live

"A napkollektor takarás kikerülhető szondás talajfűtéssel, medencefűtéssel, levegős hűtővel. Ez utóbbi ha kombinálva van egy szellőzőkéménnyel és egy kutas talajhűtővel, akkor kinullázhatja a légkondi költséget nyáron."

A levegős hűtőről tudnál bővebben írni?

A medencefűtés nem játszik, ha nincs medence, ha pedig van, akkor tipikusan felesleges (lassan a medencéket is hűteni kell).

Ha betartja a mostani energetikai előírásokat, kb. 10 MWh energia kell majd neki fűtésre évente (akárcsak nálam), ez 1:1 hatásfoknál (elektromos radiátor) inkább 40 napelem, mintsem 80. Ha használ mellé klímát, akkor ennél is lényegesen kevesebb.

50kHUF * 40 = 2mFt (napelem)
inverter némileg olcsóbb, a kivitelezést nem tudom.

--
Kum Gábor
Linux póló | Ciprus | Matek korrepetálás

Nem, nem függenek össze. Egy 5x20 méteres és egy 10x10 méteres ház 2,5 méteres belmagassággal ugyanúgy 100 négyzetméter és 250 légköbméter, viszont az egyiknek 100 + 100 négyzetméter a fal és födémfelülete, a másiknak 125 + 100 négyzetméter... csak ebből van 12,5 százalékos különbség a fűtésigényben.

--
https://iotguru.live

Életemben egyszer fűtöttem energetikai előírásokkal, mikor megboldogult édesapámtól hátramaradt papírokat tüzeltem el.

Az 56kHUF*8 = 448kHUF(napkollektor)
Az 1000L-es tartály némileg olcsóbb, ahogy a többi is.

Mielőtt látatlanban elkezdenénk számháborúzni, jobb lenne, ha ezt az op. egy épületgépésszel végigbeszélné.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Szia!
Szerintem már mindenki megmondta a tutit, elmmondanám véleményem/tapasztalatom. Nekem padlófűtésem és radiátorom is van. Ha építenék, mint Te most, akkor csak padlófűtésben és vagy mennyezetfűtésben gondolkodnék. Az ok egyszerű, mert ez a komfortos. Mivel a házad jól szigetelt lesz, ezért a mennyezetfűtést már ki is hagynám, mert felesleges, nyáron nem kell majd hűtés mint írtad, mert 27 fokot még tudod tolerálni. Árnyékolással meg is oldható a dolog.
Én maradnék a gázfűtés mellett, kondenzációs kazánnal, pufferek meg minden nyavaja nélkül. Miért? Mert ahogy én gondolom ezt a dolgot, építeni manapság egy helységet, ahol a gépészetet tárolni kell, azt úgy hívják, hogy luxus. Legyen egy 6-8nm-es helység. Mennyi is azt felépíteni? Nem látom, hogy ezzel bárki is számolt volna. Csak 1,5 millióval számoljunk. Ezt illene hozzáadni a nagy kalkulációkhoz, amikor beszélünk olyan rendszerekről, mint hőszivattyúk stb, amikhez puffereket, csőtengereket kell telepíteni. Egy kondenzációs kazán pici helyet foglal el, mondhatni nevetséges a mérete, a szerelvéynezéssel együtt is. A szerelvények meg eltüntethetőek egy előtétfal mögé stb. és a kazán is eltüntethető szépen esztétikusan, mondjuk egy különálló wc-be vagy egy tárolóba stb.
Sokat töprengek én is azon, hogy le kellene váltani a meglévő rendszeremet, mert legyünk zöldebbek stb. de az én életemben nem megtérülő beruházásoknak nem állok neki. Nem állítom, hogy az én gondolkozásmódom a jó. Ez is csak egy a sok közül.
Üdv. G.

Minden vélemény érdekel!

Már eleve olyanok a ház tervei, hogy van egy pár m2-es háztartási helység, ahova beülhetnek a fűtési rendszer elemei. Eredetileg csak gázt akartam (+ nappaliba egy kandallót), a háztartási helyiségbe pedig egy kis reteszelhető szellőzőt, a CO miatt. (Tudom, vannak CO-érzékelők) Annyi hő nem szökik ott el, hogy túl sokba kerüljön.

Én már arra készülök, hogy kötelezően használni kell vmiféle megújulót is, és a napelem elég jó ötletnek tűnt. A villanyszámlánk előreláthatólag nem lesz olyan magas (a konyhában is gáztűzhely lesz), hogy csak ezért megérje napelemet telepíteni, így adta volna magát, hogy akkor menjen a fűtés is arról, és akkor a napelem által (főleg nyáron) megtermelt energiát jóváírják nekem félen, amikor fűtök villannyal.

Időközben azt is megtudtam, hogy a kötelezően beépítendő megújuló energia nemcsak napelem, napkollektor lehet, hanem számomra kissé groteszk módon tüzifa is. Értelmezésem szerint ha beteszek egy vegyestüzelésű kazánt, akkor jó vagyok. Szerintem baromira nem, mert a földgázt sokkal tisztábbnak gondolom, de legyen. Szóval lehet, hogy hagyom a (komoly) napelemezést a francba és teszek vegyestüzelésűt, aminek megvan az az előnye, hogy az egyesek által vizionált kaotikus időszakokban csak fogom és bedurrantok magamnak. Esetleg egy kis napelem lehet mellé, ami szigetüzemben tölti az akksijaimat (pár solar akkut), és arról mehet a 24V-os keringetőszivattyú, így ha hosszabb ideig nincs áram, de még van fám, akkor sem fagyunk meg.

Illetve megfagyás: az ország éghajlata érezhetően melegszik, ez a tél egy vicc volt, talán már inkább azon kell gondolkodnunk, hogyan hűtsük a házainkat - mondjuk a jó szigetelés itt sem árthat...

"Már eleve olyanok a ház tervei, hogy van egy pár m2-es háztartási helység, ahova beülhetnek a fűtési rendszer elemei. Eredetileg csak gázt akartam (+ nappaliba egy kandallót), a háztartási helyiségbe pedig egy kis reteszelhető szellőzőt, a CO miatt. (Tudom, vannak CO-érzékelők) Annyi hő nem szökik ott el, hogy túl sokba kerüljön."

Ennek mi értelme van, amikor mind a gáz, mind a kandalló olyan mostanában, ami zárt égésterű, kívülről húzza be a friss levegőt és kívülre nyomja a füstgázt?

"Szerintem baromira nem, mert a földgázt sokkal tisztábbnak gondolom, de legyen."

A földgáz nem megújuló. A száraz fa pedig nagyon szépen ég. Ne abból indulj ki, hogy mások minden szemetet elégetnek.

--
https://iotguru.live

"A száraz fa pedig nagyon szépen ég. Ne abból indulj ki, hogy mások minden szemetet elégetnek."
+1
Min. 8 hónap szárítás kell a hatékony tüzeléshez. Tízezer forintokban mérhető minden egyes eltelt félév a fa megvásárlása és az elégetése közt.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Elég sokat elmond az illetőről, ha nem képes egyben kifizetni a tüzelőt.
Hint: Egy téli fűtésem megáll 150-200.000 HUF-ból. Ezt az összeget bármikor ki tudom fizetni. Aki úgy épít házat, hogy ez a keret nem fér bele, akkor ott komoly anyagi és életviteli problémák vannak.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Á biztos erre gondolsz. A polgármester húga vásárolja fel a szociális tűzifát a szegényektől
De eszerint tök mindegy, bármikor oszthatják eladják. Ja és a tél nem januárban kezdődik.

Akkor minden bizonnyal az állam száraz (6-8 hónappal előtte beszerzett) tűzifát oszt. Mert ha nem akkor komoly mentális problémái vannak, és az esetében sokkal sokkal szomorúbb.

A kulcsmondat a linkelt cikkben: "A helyiek egy része – jegyezte meg –, nem lát egy napnál tovább előre."

A szociális tüzifát tehát államilag fegyverrel őrizve kellene szárítani jó időben napon, esőre bevinni fedél alá. És _naponta_ kiporciózva adagolva kiosztani a népnek az aktuális időjárásnak megfelelő mennyiségben.

Azt hiszitek viccelek, de lehetséges, hogy tényleg ez volna a leghatékonyabb megoldás.

A hangsúly többek között a "most"-on is volt.
Tudomásom szerint jelenleg többségében olcsóbb házat venni ill. esetleg felújítani - mint újat építeni.

Azaz aki most házat épít magának, az azért teszi, mert megteheti anyagilag, hogy többet áldozzon a saját speciális igényei miatt.
Úgy gondolom, hogy uazt a házat, uolyan minőségben kb azonos áron lehet megépíteni Kiskunnekeresd alsón, mint Budapest tetszőleges agglomerációjában. Max a telek ára lesz más.
Namost, Kiskunnekeresd alsón még az is előfordulhat, hogy hasonló méretű házat (telkestől) megkapsz féláron, a másik félnek a felét ráköltöd, és igencsak megközelíted az eredetileg tervezett minőséget. Azaz egy negyedet spóroltál, mert elfogadtad, hogy nem a speciális igényeidnek készült (mintha nem te fingottál volna bele először a vajbőr ülésbe).

Ez így van, csak nem arról fog itt a HUP-on vitatkozni, hogy kondezációs gázkazánnal, talajszondás hőszivattyúval vagy entalpiás hővisszanyerős szellőztetővel építse. Hanem inkább arról gondolkodik, hogy nincs-e észszerűbb lehetőség annál, mint hogy a semmiből elkezdjen építkezni.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

A legjobb befektetés fűtés témában: "Hallottatok már Wim Hof-ról, a "Jégemberről", akinél senki sem bírja jobban az extrém hideget?"

https://shop.builder.hu/a-wim-hof-modszer-a4694

14 fokban simán el lehet karistolni, és az a 20 fokhoz képest jóval olcsóbb még vizes fával is :-).

Programozóknak mondjuk nem jó, mert 14 fokban ülőmunkát csinálni durva. Bár Wim Hofnak talán menne.

Ez így marhaság. A harmatpont függ a páratartalomról. A páratartalom függ a fűtéstől és az életviteltől. Pusztán attól nem lesz penész, hogy 17 fokot tartasz az épületben.

Nálam télen például 40 százalék a relatív páratartalom, 22 °C mellett, ehhez 7,8 °C harmatpont tartozik.

--
https://iotguru.live

Persze, nyilvan nem, ha kb. sivatagi korulmenyek vannak a lakasban - viszont inkabb az az eletszeru, hogy egy lakasban laknak (ertsd: furodnek, foznek, levegot vesznek (es fujnak ki), stb.), igy (hacsak nem szelloztetnek surun) a paratartalom konnyen felszalad 60% fölé - es az a para, ha nincs megfeleloen felfutve a lakas, a fal belso feluleten fog kicsapodni, ami pedig a penesz meleg (vagy inkabb hideg-)agya...
A szomszedom leszigetelte a hazat, azota peneszesedik a fal belul, mert a futesen is sporol, de szelloztetni sem akar, mert akkor meg kimegy a meleg. :)

--
"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

A pára csak akkor csapódik ki ha a felület hőmérséklete eléri a harmatpontot.


20 fokos léghőmérsékletű, adott relatív páratartalmú levegőhöz tartozó harmatpontok:
100% 20C
90%  18C
80%  16C
70%  14C
60%  12C
50%   9C
40%   7C

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Dew_point#/media/File:Dewpoint-RH.svg
Ezért nem mindegy pl. a hőszigetelés, a radiátorok elhelyezése, mert egy rossz elhelyezéssel kialakulhatnak alacsony hőmérsékletű zugok. Saját tapasztalatom, hogy miután lezártam a pincém egy részét, a lezárt rész elkezdett dohosodni, mert leesett a harmatpont alá a hőmérséklet.
Egyik ismerősömnél, a nappali dohosodását a külső fal feketére festésével és leüvegezésével sikerült megoldani.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

"Persze, nyilvan nem, ha kb. sivatagi korulmenyek vannak a lakasban - viszont inkabb az az eletszeru, hogy egy lakasban laknak (ertsd: furodnek, foznek, levegot vesznek (es fujnak ki), stb.), igy (hacsak nem szelloztetnek surun) a paratartalom konnyen felszalad 60% fölé - es az a para, ha nincs megfeleloen felfutve a lakas, a fal belso feluleten fog kicsapodni, ami pedig a penesz meleg (vagy inkabb hideg-)agya..."

Télen, ha megfelelően szellőztetsz, akkor azon kell küzdeni, hogy tartósan 40 százalék fölé menjen a páratartalom. Azért kell küzdeni ezzel, mert ha kinn van 0 °C és 100 százalékos relatív páratartalom, és ezt a levegőt beengeded, felmelegíted 22 °C hőmérsékletre, akkor benn mindössze 23 százalék lesz a relatív páratartalom.

A fal belső felületén akkor fog lecsapódni a pára, ha eléred a harmatpontot. Ha 22 °C a belső hőmérséklet és 60 százalék a relatív páratartalom, akkor ~14 °C a harmatpont. Ha van belül 14 fokos felület, akkor az tervezési, hőszigetelési és/vagy kivitelezési hiba.

Innen indultunk: "17 fok korul mar belul van a harmatpont, az pedig generalja a peneszesedest."

Ez nettó faszság, hiába próbálod körbejárni és anekdotázni, hogy balfaszéknál mi történik.

"A szomszedom leszigetelte a hazat, azota peneszesedik a fal belul, mert a futesen is sporol, de szelloztetni sem akar, mert akkor meg kimegy a meleg. :)"

A balfaszok hogy jönnek ide? Miért érv egy balfasz ebben a kérdéskörben?

--
https://iotguru.live

Nem, nem sok a "ha", hanem tényleg sok mindentől függ.

Az, hogy "17 fok korul mar belul van a harmatpont", az faszság, nagyjából olyan faszság, mintha azt mondanád, hogy 10 fok körül kinn már köd van, holott a köd a hőfokon kívül egy csomó egyéb paramétertől is függ, akár csak a harmatpont.

--
https://iotguru.live

Ott kezdődött a diskurzus, hogy új házat építő ember, hogy és milyen formában vásárolja meg a tüzelőjét.
Aztán jó HUPUként sikerült idekeverned a szegény mamikát.
De a témánál maradva, a nyugdíjas mamika ha nem tudja megvenni a tüzelőjét, bizony az is életvezetési problémákra reflektál.
1, korábbi életszakaszában nem képezett tartalékot nyugdíjas korára.
2, Nem épített fel olyan családot, hogy öregkorára továbbra is tartani tudja, korábbi életvitelét.
3, Nyugdíjba vonulása után nem minimalizálta a kiadásait, hogy ne lépje túl a lecsökkenő jövedelmét.
Bizony ezek mind életvezetési problémák.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A fa égetésekor a korom jelenti az elsődleges szennyezést. A gáz gyakorlatilag nem kormol. Ettől meg valóban a fa megújuló erőforrás a gáz meg nem. És valóban nagy különbség van aközött, hogy mit és hogyan égetünk, de a korom képződés vitathatatlan, ez pedig komoly légszennyezés mégpedig a közvetlen lakókörnyezetben. A kandallók divatossá válásával érezhetően megnőtt télen a porképződés, gyakorlatilag a nyárinak legalább a 3x-osa.

"A fa égetésekor a korom jelenti az elsődleges szennyezést."

Faelgázosító kazánra a korom se jellemző.

"A kandallók divatossá válásával érezhetően megnőtt télen a porképződés, gyakorlatilag a nyárinak legalább a 3x-osa."

Erre mutathatnál forrást.

--
https://iotguru.live

kicsit ínyenc ember még talán azt is meg tudja mondani (nagyjából), milyen fával fűtöttél. (keményfa, akác, gyümülcs, etc)
Azt bárki meg tudja mondani, hogy száraz fával, nedves fával, vagy egyébbel fűtöttél.
Garantálom egy tálca sörben, hogy száraz fával befűtött faelgázosító kazán füstjét nem látod (amikor már elgázosító módban működik), és SEMMI kellemetlent nem fogsz érezni a füstön.

Én arra válaszoltam, amit írtál. De térjünk át a kandallóra. Szerinted, hányan használják helyesen? A nagy átlag biztos nem. Tehát a lehetne (elméletileg), és a valóság között tátong némi rés. De tudod mit, akkor is fizetek neked egy rekesz sört, ha megtanítod az egész környéket kandallót használni. :-)

De én sem voltam tétlen, kértem a polgármestert meg a helyi kéményseprőt, hogy legyen a helyi újságban cikk a kandalló meg a fatüzelés helyes használatától. Na azóta sem volt...

Nem biztos, h a polgi meg a kéményseprő erre a jó ember.
Mivel iskolában sem tanítják, meg a józan paraszti ész is kiveszett már néhol, sajnos el tudom képzelni a jövőt, amiben
a kéményseprők szervezete (v mittomén melyik hivatal) a kertvárosban körberepül egy drónra csippentett füstgáz-analizátorral, és
ahol gyanús anyagok nagy tömegét érzékeli, annak GPS koordináját pirossal feljegyzi...

Aztán itt is az lesz, hogy a büntetést jól kiszabjuk, de a prevenció frankón elmarad...

Erről ez az utópia jutott eszembe:

"He's the assistant secretary for the ROFLCOPTER program."

"The what?"

"Residential Over-Flight Lawn Compliance Observation Project Telemetric Enforcement Robot. You know, the drone that goes through the streets every week to make sure that yards are all in order. You should be glad that the City of Atropia is performing this valuable service to the public in order to keep standards maintained and property values high."

Rainbow Albrecht: Safe and Secure in Atropia. https://www.amazon.com/Safe-Secure-Atropia-Rainbow-Albrecht-ebook/dp/B0…

> Faelgázosító kazánra a korom se jellemző.

A masik elonye, hogy vizes faval nem lehet igazan futeni, igy ra vagy kenyszeritve a normalis szaraz faval torteno tuzelesre.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

környezetbarát, alacsony energia, megtakarítás, ilyen szavakkal dobálózunk, akkor nem hiszem, h bárki is akarna vizes fával fűteni.
Ha most elkezdesz építkezni, és télen be akarsz költözni, meg kell venni a fát, felhasogatni karvastagra, és szépen ki fog száradni novemberre, ha megfelelően szellős helyre teszed, és nem ázik.
Vagy erre az évre barkácsboltból megvenni a tavalyról maradt kalodás tüzifát - esetleg brikettet.

"környezetbarát, alacsony energia, megtakarítás, ilyen szavakkal dobálózunk, akkor nem hiszem, h bárki is akarna vizes fával fűteni."

Egyrészt sajnos sokan akarnak, mert van egy olyan tévhit, hogy mivel lassabban ég a vizes fa, ezért több hőt ad le. És nem lehet lebeszélni őket erről, mert jobban tudják, az egész rokonság pedig csak nem hülye.

Másrészt sokaknak nincs annyi pénze, hogy betárazzon egy szezonnyi fát, ami majd kiszárad.

Harmadrészt vannak helyek, ahol divat a fatolvajlás, mire kiszáradna lába kél.

--
https://iotguru.live

Persze, mert nekik úgy éri meg...
Tudsz venni erdészettől is fát.
Hidd el, amire hazaviszed, felfűrészeled és hasogatod, benne lesz majdnem annyiban, mintha
a tüzépről vetted volna :-)

Nem tudom, mi volna a jó megoldás. A saját erdőtől azért tartok, mert nem biztos, h én fogom learatni - viszont
engem büntetnek meg, ha másik kivágja :-(

Jártál te már vidéken? Tehát aki nem tud félretenni 150-200 ezer forintot, az térjen át gázra ennek az összegnek minimum a tízszereséért? Pont a napokban volt vagyon decilis statisztika, a népesség alsó 40 százalékánál van a vagyon 3 százaléka, arra nincs pénzük néha, hogy fát vegyenek, nemhogy bevezessék a gázt, vegyenek gázkazánt, kéményt, központi fűtést...

--
https://iotguru.live

"nézd, vidéki vagyok."

Ez nálad falut jelent vagy azt, hogy nem Budapest, de még Pest megye?

"Tehát a nedves fával (és nem hatékony kazánnal) való fűtés SOKKAL drágább a gáznál."

Persze. Drágább. Ahogy hőszigeteletlen épületet is sokkal drágább fűteni, mint olyan, aminek 0,15 W/m2K a hőátbocsátása. Mégis van több millió olyan ház és lakás, amelyet nem tudnak hőszigetelni, mert nincs miből. Ugyanez igaz arra, hogy hiába lenne olcsóbb a gázfűtés, ha több milliós beruházást igényelne.

Ezeket végig tudod gondolni amúgy?

--
https://iotguru.live

Kecskemét. Már éppen nem Pest megye.

Persze, végig tudom gondolni. Ahogy azt is, hogy szigeteléssel kéne rezsit csökkenteni, nem pedig globális gázár-támogatást hírdetni, hogy olcsóbb legyen a medencét fűteni is... Meg lehetne pályázni egy csomó dologra (pl otthon melege program).

Kecskemét is egy eléggé nagy város, ahol mások a lehetőségek, ha fűteni akarsz.

A probléma továbbra is az, hogy ha egy háznál nincs egyben plusz 200 ezer forint, hogy megvegyenek egy szezonnyi tűzifát előre, akkor nem lesz plusz 2 millió forint sem, hogy áttérjenek gázfűtésre.

--
https://iotguru.live

~22e Ft a kalodás tüzifa ami őszi vágás, azaz vizesebb még, az kb. 700 kg, így jön ki kilónként 31,43 Ft, ami ha 14 MJ/kg (a vizesebb fa miatt kevesebb a fűtőérték) az 2,24 Ft / MJ.

Földgáznál (nekünk nincs vezetékes gáz) azt találtam a neten, hogy 2,88 Ft / MJ áron adják (hálózati meg egyébb rárakódó költségek nélkül).

Innét már csak vettem a vegyes tüzelésű kazán (80%) és a gáz (110%) névleges teljesítményét (ez a régi fajta számítás szerint, nem az új ami a füstgáz hőmérséklelet is nézi vagy mi), ebből azért levettem 20%-ot, mert a papir sokat elbir, de azok ugyis valami ideális körülmények, aztán úgy számoltam.

hat nem tudom, nalam a kalodas 46e FT es az omlesztett 40e FT. Mondjuk ez erdei kobmeter.
mashol, hasitott erdei kob: 37 500 FT. szoval ez a 22eFT kalodasnak.... nem tudom, talan Ukrajnabol ejszaka a zold hataron keresztul.
--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz.
https://sites.google.com/site/jupiter2005ster/

Ha az erdészetnél a keményfa köbmétere bruttó ~22000Ft méterre, szállítás nélkül (~5000Ft-ért elszállítják neked a város másik felére, ha minimum 10m3-t kérsz - azaz 50 000Ft) majd felkuglizod és hasogatod magadnak.
Tegyük fel, aktuális nedvességtartalommal 10q 1 erdei m3. Azaz 10 erdei m3 100 mázsa. Leszállítva 270 000, ennek a kuglizása, hasogatása alsó hangon 3000Ft/erdei m3

Azaz aki 3000Ft/q alatt ilyen tüzifát, annál az alábbiak valamelyike (vagy mindegyike) teljesül:
- lopta
- átver a mázsálásnál
- nem fizetett adót
- nem legálisan szállította

Természetesen nem kell, hogy érdekeljen, hogy lopta a tüzifát, és feketén szállította ki neked.
Egészen addig, amíg el nem kapják és esetleg le nem foglalják ősszel a tavasszal megvásárolt tüzifádat :-)
(tudom, erre az esély szinte nulla - de ha mindenkit átvert, miért éppen téged hagyna lógva?)

A fatelepnek kell legyen saját erdeje, nem az embereknek. Igen, engedélyeztetni kell favágást. De bakker, ne a vevőnek kelljen már mindenről meggyőződni. Ha neked tisztességesen adja el, számlával, szállitólevéllel, kkor ott ne feltételezzünk már minden. Ennyi erővel a 140 ft-os szlovák tej a pennyben is biztos lopott, mert annyiért nem is lehet adni...

a fatelepnek nincsen erdeje, elhiheted. Ő egy kiskereskedő, aki kiszolgálja a vevői igényeket.
A nagykereskedőnek sincsen erdeje. Helyette van ba..ott nagy telepe és jópár kamionja.

Igazad van, nem a vevőnek kell meggyőződnie.
De a vevőnek két dolgot gyanúsnak kéne érzékelnie:
- az átlagárhoz képest 20-30%-al olcsóbban ígérik neki (már megint megfogta az Isten lábát?)
- ha nem "nagy" mennyiséget vásárol, akkor nem biztos, hogy hiteles 3.5t kisteherrel kiszállítani 40q tüzifát...

Király!
Kíváncsi lennék, hogy élő állat esetén mikor vezetik ezt be...
MOndjuk Jófogás annyit megtett ápr.10-ével, hogy üzletszabályzat szerint csak
minimum 8 hetes kort betöltött, törzskönyvezett és chippelt (illetve megfelelően oltott) kutyát
enged hírdetni. Közelítünk Európa felé...

Ennek mi értelme van, amikor mind a gáz, mind a kandalló olyan mostanában, ami zárt égésterű, kívülről húzza be a friss levegőt és kívülre nyomja a füstgázt?

Semmi. Még tudatlan vagyok a témában, ezért is kérdezek meg mindenkit (titeket is). Most, hogy tudom, hogy zárt égésterű, belátom, hogy nem nagyon jut(hat) CO a háztartási helységbe, illetve hogy kívülről szívja a friss levegőt.

Időm még van kutakodni, mivel messze még az építkezés kezdete.

lehet h vicc volt a tél, de amikor a lakótér 13fokra hül mert a szolgáltató úgy gondolja h december 15-18 a legalkalmasabb a karbantartásra akkor jól jön a szilárdtüzelés.
--
A legértékesebb idő a pillanat amelyben élsz.
https://sites.google.com/site/jupiter2005ster/

Kihagysz egy tényezőt a képletedből, ez pedig a karbantartási és szerelési költség és azokból származó járulékos költségek.
Egy házat 10 éves időtávlatokba kell tervezni. 4-5 év után jönnek a problémák. Egy falban húzott cső törése és cseréje 100 ezres tétel lehet. Egy nem megfelelően tervezett kábelcsatorna vagy épp annak az elhagyása masszív kiadásokat jelenthet egy bővítésnél.
Pl. A padlófűtés jó, kényelmes, komfortos, de ha egyszer kilyukad vagy eltömődik akkor iszonyat szopás veszi kezdetét.
A falban vezetett vezetékeket, vízcsöveket, senki nem látja de ha egyszer bontani kell... Ugyanezek a behúzott csövek akadályozzák a módosításokat, és hidd el akarsz módosítani.
A gépészeti helyiség ugyanilyen. Fölösleges luxusnak tűnik, de kifizetődik amikor szükség van rá.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Társasház 2 szintes lakásában padlófűtés tapasztalatok: jó hőérzetet biztosít. A ház építése óta nem kellet hozzányúlni a csövekhez. 1996 óta volt egy felújítás, amikor a vezérlést Danfoss-ra cserélték, szobánkénti vezeték nélküli termosztáttal, elektromos szelepekkel. Jól muzsikál 10+ éve. Persze mindig jó felkészülni a váratlan helyzetekre.

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Teljesen igazad van abban, hogy a hőszivattyúnak, puffernek stb kell terület. 8m2 azonban nem kell, 6m2-ből meg lehet oldani. Vannak kültéren elhelyezhető hőszivattyúk is, az tovább csökkentheti a beltéri helyszükségletet (nyilván így is drágább az elhelyezése egy egyszerű gázkazánnál).
Ezzel csak azt szeretném pontosítani, hogy a 1,5m többlet költséget soknak tartom.

Az is biztosan igaz, hogy egy energia takarékos házat modern gázkazánnal kifűteni nem kevésbé környezetbarát, mint egy nagyobb hőigényű házat hőszivattyúval.

A gázkazánnak az a fő hátránya (azonos hőigény esetén), hogy nem tud hűteni. A hőszivattyú tud hűteni, ráadásul gazdaságosan. Ha folytatódik a tendencia, akkor nem sokáig lehet nyáron hűtés nélkül megmaradni. A split klíma se nem komfortos, se nem esztétikus, ráadásul nagyon zabálja az energiát, amivel még jól rá is játszunk a CO2-re (én bevezetném azt, hogy légkondit csak napelemről lehessen működtetni). Arról nem beszélve, hogy utólagos kiépítése elég gusztustalan munkával járhat.

Azaz ha hűtést is nézem, akkor nem egyértelmű a gázkazán előnye, mert az én feleségem például nagyon rosszul viseli a klímát, ezt pedig nehéz anyagiakban kifejezni.

Meglátásom szerint, lehet hogy tévedek ugyan, de a 1,5 millió nem irreális, mostanság ~150k csak a szerkezetkész/nm, 250k-val számoltam kulcsrakész esetében és én is csak 6nm-t.
De a lényeg szerintem az, amit te is megfogalmaztál, hogy az egyéni preferenciák sokmindent eldöntenek. Ha valaki nem akar klímát, de szeretne hűtést ott a mennyezetfűtés+hőszivattyú szuper választás, de természetesen van más opció is. Ez a fűtés is oylan mint a milyen disztrót használsz. Kinek a pap, kinek a papné.
A topikindítónak annyit tanácsolnék, természetesen ha elfogadja, hogy nincs jó vagy rossz megoldás, sőt, több jó megoldás is létezik, de hogy kinek melyik a kedvező, azt mindenkinek magának kell eldöntenie egyéni igényei alapján.

Ez oké, de a gépházat nem az átlag négyzetméter árral kell számolni. Nyilván a gépház fölé is kell tető (kétszintes ház esetén csak fele esik rá), kell fal, ajtó, de például nem drága burkolat/lámpa/... kerül oda, a konyha árát nem befolyásolja stb. Tehát a gépház ára szerintem inkább a szerkezetkész árhoz áll közelebb (ráadásul ablak/szellőzés sem szükséges, azaz könnyű elhelyezni). De akkor is jelentős tényező, teljesen igazad van.

A topikindítónak annyit tanácsolnék, természetesen ha elfogadja, hogy nincs jó vagy rossz megoldás, sőt, több jó megoldás is létezik, de hogy kinek melyik a kedvező, azt mindenkinek magának kell eldöntenie egyéni igényei alapján.

Igen, én is így gondolom, azért is nyitottam ezt a témát, hogy megismerjem mások véleményét.

Közben konzultáltam személyesen szakemberekkel is (gépésszel még nem...), már nem igazán hoz lázba a napelem + villanyfűtés, mióta kiderült, hogy a 25% megújuló fafűtéssel is megoldható. Kandallót amúgy is terveztünk, talán az majd megfelel erre a célre (jogilag), vagy ha nem, akkor a vegyestüzelésű kazán...

Illetve megtetszett a szellőztetőrendszer, mint olyan. Főnökömnek van, és eddig áradozott róla.

Én még mindig azt javasolnám, hogy tedd ki a házból - akár könnyűszerkezetes - helyiségbe a teljes épületgépészetet és oda tegyél bármi fatüzelésű dolgot.

A kandalló valóban nagyon jó hangulatot ad, este, sötétben. Aztán jön a reggel, koszos fát kell behozni, hamuzni kell, hamut kivinni, porszívóval és felmosóval feltakarítani a nyomokat, aztán kezdődik az egész elölről másnap. Havonta egyszer-kétszer elmegy, minden nap fárasztó lesz eljátszani.

Tegyél be padló és/vagy felületfűtést, gépházba puffertartályt, aztán a pufferbe onnan teszel hőt, ahonnan később jólesik, lehet tisztán elektromos, lehet levegő-víz hőszivattyú, vegyes tüzelésű kazán, gázkazán, napkollektor, bármi... a ház rendszeréhez nem kell hozzányúlnod.

--
https://iotguru.live

A vegyes tüzelésű kazán kiválasztásánál, válassz minél nagyobb ajtóval rendelkezőt. Mikor cseréltem a kazánomat botor fejjel normál ajtós kazánt választottam. Ma már simán kifizetném az a 60-80k HUF árkülönbséget, amibe a bálatüzelésű kazán kerül. Miért?
A vegyes tüzelésű kazánnál mindig előjön a befogadóképesség és a tisztíthatóság kérdése. Az ember nem akar óránkét, két óránként rakni a tűzre és az sem mindegy, hogy a teljes kazántér kitisztításához milyen nőgyógyászati műveleteket kell végeznie.
Bónusz kör, hogy a bálás kazánba, megfelelő előkezelés után, betölthető a ház körül keletkező ágnyesedék és elégethető.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

en olyan faelgazositot vettem, ami nem igenyel ventilatort.
Csappantyuval tereled a fustgaz utjat,

- igy tud begyujtasi uzemmodot (aka. kandallo uzemmod, aka. a fust direktbe megy a kemenybe).

- van vegyes tuzelesi uzemmodja (megjaratja a levegot egy fustjaraton mielott a kemenybe lep)

- Es amikor bemelegedett, akkot tud faelgazisto uzemmodot, azaz az egester alatt, majd a kazan mogott meg 1x eleg a fustgaz.

Meglepoen olcso volt (konkretan fele annyiba kerult mint a masik "nagy" faelgazosito cseh/lengyel gyartoe) a kazan, magyar vallalkozas tervezi es gyartja.
Normal kazanokeval kerult egy arba, az import torok/szerb kazanoknal dragabb, de sulyra is a duplaja.

Mivel nem kell neki aram, igy normal kazan helyere is beepitheto, ha nincs kiepitve a kazanhazban elektromossag.

Az ajtaja boszme nagy. Kb. az egesz eleje lenyithato.

En ha csak vegyestuzelesu kazankent akarnam hasznalni, akkor is ilyet vennek.

--
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

ez az.

Erdemes a gyartoval felvenni a kapcsolatot (van honlapjuk),
mert akkor kerheted a futescsovet a tetejere/hatuljara.
Az eloremeno-visszatero csokeresztmetszetet is megvalaszthatod.
Valamint az ajto nyitasiranyat (balos/jobbos), es a kezeloszerveket (balra/jobbra).

Postaval szallitjak ki:) Az altalaban emelohatlapos teherauto+beka.

De el is hozhatod, bar szerintem nem eri meg elmenni erte.

Jah en 28-ast vennek, sokkal kenyelmesebb pakolni bele.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Én a viadrus U22D5-t cseréltem egy Attack DPX kazánra.
Amit írsz,egy továbbfejlesztett vegyeskazán - a komolyabb faelgázosítóktól elég messze van.

Nyilván lemérni le lehetne, de ez hatékonyságban kb félúton lesz a két fenti kazán között.
Okosak a magyar tervezők, de hidd el, hogy nem fogják tudni megoldani elektromosság nélkül ugyanazt,
mint amit a nagy hagyományokkal bíró osztrák (és még északibb) gyártók...
Én

szerintem egy faelgazositas nelkuli kazanra rairni a 80%-ot, egy picit domboritas. Foleg ugy hogy mas kazanok hatasfoka 70%.

Azert a faelgazositasbol tenyleg plusz hot lehet kinyerni. (masodszor is eleg).

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Marmint ugy erted, hogy egy hagyomanyos kazan hatasfoka 70%, viadrus u22d5-e 80% (ezt ketkedve fogadom egyebkent), bsteel 87%, az attack meg 90%.

Ha mar bemelegedett a kazan, akkor
nem kell mar ventilator.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

értem én, és életszerű is egy fejlesztőnél...

De kicsit olyannak tűnik nekem, hogy a benzinszámlára nem csak a tankkal megtett km-eket és összes km-t írná fel, hanem azt is, hogy merre járt, és valahol dugóban araszolt-e, ha igen mennyit.
Jogos, precízen így lehet, de na...

a hagyományos kazán hatásfoka ~75% (fával) - mivel a Viadrus is hagyományos - ennél nem több...
Az attack ~90-95%, a bsteel pedig félúton van a kettő között.

Ha már bemelegedett a kazán, akkor IS KELL a ventillátor, hiszen nem a gravitáció fogja neked lehúzni a szúrólángot :-)

A működés a következő: a fa égésekor fagáz keletkezik.A faelgázosító kazán ezt kihasználva, megfelelő helyen és "időben" adagolja a másodlagos levegőt a gázosításhoz, ezzel elősegítve a minél tökéletesebb égést.
Speciel az Attack-nak (de egyéb profibb elgázosító kazánoknak is) van lambda szondás változata (is) ahol még a levegő adagolását is módosítja égés közben,uis más fajta és nedvességtartalmú fánál ez más és más.

Az Attack magáról ~91% hatékonyságot mond, nagyságrendekkel komolyabb háttérrel, másodlagos hőcserélővel, etc.

Őszintén szólva, akkor hinném el, h tényleg ilyen tuti, ha független mérést látnék róla, aki mindkettőt leméri...

Nincs olyan, hogy régi meg új. Mindig is volt a fűtőérték és az égéshő, ezek létező fizikai fogalmak. A fűtőértékben nincs benne a vízgőz energiája, az égéshőben pedig benne van. A kondenzációs kazánokban a vízgőz egy része kicsapódik és így a párolgáshő egy része visszanyerhető. Fűtési rendszerekben a fűtőértékkel számolnak, akkor is, ha például egy kondenzációs gázkazánból a földgáz 39,5 MJ/kg fűtőértéke ellenére 40,5 MJ/kg energia jön ki.

--
https://iotguru.live

Én egy ilyet néztem ki: https://netkazan.hu/termek/4442/b-steel-24-kw-faelgazosito-kazan

 

Vegul vettel is?

En most akarom eladni az enyemet iden nyaron (egy szezont ment). Lebeszelnelek, hogyha meg nem vetted meg.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

En most akarom eladni az enyemet iden nyaron (egy szezont ment). Lebeszelnelek, hogyha meg nem vetted meg.

Egy Celsius-t vettem, leginkább azért, mert abban nem vagyok kizárólag tűzifára korlátozva, a kertben keletkező mindenféle - száraz - növényi hulladékot is el tudom tüzelni, a hatásfok különbség 3 százalék.

A rendszer kapcsán pedig tartalék vagy kisegítő szerepe van, hőszivattyú fűt alapvetően, amire rá tudok segíteni, amikor kicsit vagy hideg, illetve ki tudom váltani teljesen, amikor nagyon hideg van, hogy ne szenvedjen.

A faelgázosító kazán lehet jó döntés is, ha nem pusztán gazdasági oldalról nézed.
Két közeli ismerősömnek van. A javítások költsége (fúvóka illetve elektronika) miatt nem biztos, hogy gazdaságosabb, mint egy sima kazán, de van, hogy kényelmesebb. Azért szeretik, mert elég kevésszer megrakni egy nap. Valamint nagyon jól szabályozható a pillanatnyi teljesítménye. Ott, ahol nincs vagy kicsi a puffer, komfortos megoldás lehet.

Mi inkább csináltattunk direkt a rendszerünkhöz egy fatüzelésű kazánt. Másfél köbös puffere van. Szeretem, hogy sokmindennel tüzelhető. Mindenféle minőségű, méretű, alakú fával, valamint a ház körül keletkező szerves hulladékot is megeszi, illetve van fűrészpor adapterünk is. Mindig amihez hozzá tudunk jutni. Ezt a faelgázosítóval nem tudnám megcsinálni.
Valamint én jobban félek a váratlan meghibásodásokkal járó nyűgtől és kiszolgáltatottságtól, mint az esetleges drágább üzemtől. Ezért akarok inkább villanyt kiegészítésnek a gáz helyett.

a faelgázosító kazánnak az az egyik lényege, hogy folyamatosan optimális teljesítménnyel (értsd: max) tud dolgozni.
Abban igazad van, hogy tud olyat is, h vegyes kazánnál használt fojtott égés helyett épp csak annyi levegőt fúj be, hogy ne aludjon ki a parázs - de sokkal hatékonyabb, ha felfűtöd a puffert, és abból szabályzott módon veszed ki a meleget.

A faelgázosítóval is el tudsz mindent is égetni (kivéve a fűrészport), nedves fát egyikbe sem érdemes beletenni.

Gazdaságosnak is gazdaságosabb mint a vegyes kazán - de a legnagyobb előnye tényleg az, h sokkal kevesebbet kell "látogatni" mint a vegyest.

Abban igazad van, hogy tud olyat is, h vegyes kazánnál használt fojtott égés helyett épp csak annyi levegőt fúj be, hogy ne aludjon ki a parázs

Valaki pont ezért szereti. Ha nincs vagy kicsi a puffer és utólag nehéz lenne már a rendszert átalakítani, nagyon kényelmes.
A fűrészporos adapter hasonlóan működik egyébként. Van a családban aki sima termosztáttal kapcsolja rajta a befúvást.

Nekünk fontos szempont volt az egyszerűség és a megbízhatóság. Nem szeretek azzal időt tölteni, hogy valami beszarik és meg kell javíttatni.

A ház építés a megfelelő telek kiválasztással kezdődik. Ha nem jó telket sikerült vásárolni akkor rengeteg lehetőségtől esel el. Tehát ne fűtést keress a házba, hanem megfelelő telekre olyan házat építs amibe a kiválasztott fűtést lehet alkalmazni.

Pl. hűtés - fűtés - szellőztetés, egy rendszerrel

Itt mindenki leirta az okossagot. Nem allitom, hogy az enyem jo, de en igy csinaltam:

a) Kell egy gepeszeti helyiseg.
Tenyleg. Ha megse lesz benne kazan, puffer, akkor lesz masik funkcioja, ami egyebkent is lett volna (pl. garazs, tarolo, pince, stb).
Mindosszesen annyi tortenik, hogy nehany szempontot figyelembe veszel:
1 meteres nyilaszarok, a beepitesnel atgondolod, hogy az 1500L-es puffert hogy viszed be, mivel pont 105cm az atmeroje:)
Elferjen a beka, ahol behuzod a raklapnyi tuzelot:) Legyen direkt ablakja a kazan miatt, stb.

b) Legyen egy olyan helyiseged aminek