( Caro | 2021. 02. 27., szo – 09:46 )

Igen, ez így elméletben nagyon jól hangzik. De hogyan működik az antitest-gyártás? A szervezet random elkezd bepróbálkozni, míg talál valamit, ami megköti a vírust. Az antitest hova tud kötni? Elsősorban a tüskefehérjéhez, mert az specifikus a vírusra. Ami benne van, az édesmindegy, a lipid burok meg túl általános.

De az antitestek nem egyformák, mindenkinél más. Lesz, akinél olyan, ami jó a mutánsra, lesz, akinél nem. Lesz talán egy elenyésző százalék, akinek nem a tüskefehérjére fog kötni. Ezért mindegy, hogy csak a tüskefehérje kerül-e be, vagy a teljes vírus. Ellenben ami így jobban véd (mRNS típusú oltások), az vélhetően a mutánsokra is nagyobb eséllyel fog hatni. És eddig a kevés elérhető adat is ezt támasztja alá.

Disclaimer: nem vagyok immunológus, így az én véleményem a kérdésben pont annyira meghatározó, mint a fő vajákosé.