( gelei | 2021. 01. 28., cs – 10:17 )

Hoztam egy tanmesét.

Egyszer volt, hol nem volt egy kocsma, ahol sportközvetítéseket lehet nézni. Bent ülnek a fradisták és a dózsások, a kosarasok, a kézilabdások, és az amcsi focisok. Néha megy a szájkarate, de azért alapvetően nem bontják le a kocsmát, és termelék szépen a zsozsót a tulajnak. Egy nap megjelennek a sakkozók: a sakkozók szerint focit csak a prolik néznek, a szurkolók szerint pedig minden sakkozó szemöveges gyógyegér.

Iszonyatos verekedés lesz, amiben többen megsérülnek. Ez minden este megtörténik. A tulaj egyszercsak hoz egy döntést: tilos a sakkról beszélni. Nem lehet a sakkozókat szidni, de a sakkozók sem provokálhatják a többi vendéget. Néhányan durciznak: pár focista kifejezetten a balhé és a verekedés miatt járt oda, szórakozásból, ők lassan kikopnak a helyről. Pár sakkozónak is nagyon fáj a döntés, mert nem hirdethetik a felsőbbrendűségüket a többi vendég előtt. A vendégek többsége viszont boldogan élt, amíg a sok piálástól meg nem halt májkárosodásban.

Tanulság: a vendégek nagy részét hidegen hagyja a hőzöngés, csak a maréknyi sakkozó és ultra háborog, amiért nem verekedhetnek nagyközönség előtt, úgy pedig már nem is olyan jó szórakozás. A tulaj pedig csak alkalmazza a 80/20 szabályt.

A sztori természetesen a képzelet szüleménye, azt sem tudtam eddig, hogy létezik ilyen hisztimentes akármi csoport.