( asch | 2020. 10. 22., cs – 09:16 )

Na várjunk csak! Ha az evolúcióra hivatkozol, akkor abból indulok ki az adott beszélgetésben, hogy az evolúció létét elfogadtuk, és a széleskörűen elfogadott elmélete szerint gondolkodunk. Ha valaki nem fogadja el a mainstreamet, vagy akár valami részletében másképpen gondolja, akkor azt illik jeleznie, hogy ő másról beszél, mint a többiek.

Ha azonban az evolúció mainstream keretein belül maradunk, akkor bizony amit leírtam, az logikus és megállja a helyét. Ha szerinted nem, akkor mutass rá, hogy miért nem! Az általad írtakból erre egyedül egy pont alkalmas, azt viszont mindjárt cáfolni fogom:

> Genetikai mutáció keletkezhet életmódtól is és öröklődhet is. Ha ez nem vezet szelekcióhoz, vagy nem jár előnnyel, akkor nincs is? Vagy ezt a változást hívjuk állandóságnak?

Igen, mutáció kialakulhat életmód hatásra is. Azonban ezek a mutációk nem mutatnának egy irányba - legalábbis a mutációk ma elfogadott elmélete szerint ezek véletlen eredetűek. Nem várható tehát a véletlen mutációk hatására tendenciózus változás a populáció tulajdonságaiban. Éppen ez az elmélet lényege, hogy a mutáció véletlenszerűen hoz létre változatokat, amik a szelekció hatására terjednek el. Tehát ha például egy véletlen mutáció hatására jönne létre a 28 fog, akkor annak az elterjedési mintája olyan lenne, hogy először volna 1 ember, akinek ilyen génje van, majd a populáción belül gyorsan nőne az aránya, feltéve, hogy neki valamiért több utódja születne, mint a többieknek, azaz hatna rá egy szelekciós nyomás. Azonban amikor már mérhető mértékben jelen van a tulajdonság a populációban, akkor már a mutációk hatása erre a génre nézve elhanyagolhatóvá válik, a szelekció hatása sokkal nagyobb lesz, mivel a mutációk ritkák és véletlenszerűek.

Amiket írtam, azok az alap középiskolai tananyagból következnek az öröklés elméletéből. (Az előző kommentemből a metilációt annó mi még nem tanultuk, de a többit igen.)

 

És igen, én sem tartom 100%-ig biztosnak, hogy minden pontosan úgy van, ahogy a tudomány jelenleg gondolja. De jobb elméletem sincsen, illetve nagyon valószínűnek tartom, hogy a lényegi pontokban nem téved ez az elmélet, számomra elég jól alátámasztottnak tűnik. Például a metiláció mechanizmusa amennyire én tudom viszonylag új ismeret (tegye fel a kezét, aki ismerte! Én eddig egyetlen könyvben olvastam róla, és egyvalakivel beszélgettem, aki hallott már róla), és ad egy plusz csavart a működéséhez. Ehhez hasonlókra még számítok, hogy meg fog még lepni vele minket a természet. De ez nem fogja az alap logikát felülírni, hanem csak hozzátesz valamit.

Viszont ha azt akarod mondani, hogy létezik valami másfajta hatás, mint az evolúció jelenlegi modellje, és amiatt lesz kevesebb fogunk, akkor azt mondd! Az evolúció mai elmélete szerint nem okozhatja a 28 fogat evolúciós hatás. Ugyanígy nem okozhatja az elhízást, az egyes típusú cukorbetegséget, a rövidlátást, stb. (Legalábbis külön külön is nagyon valószínűtlen, együtt meg pláne, mivel a bizonyítás valószínűségekről beszél, véletlenül bármi megtörténhet elvileg.)