( asch | 2020. 10. 21., sze – 16:24 )

> Az evolúció viszont napjainkban is zajlik. Elég, ha az állkapocs méretének a csökkenését és a bölcsességfogak eltűnését megfigyeljük. Ehhez pedig elég volt 150 év.

Ez minden valószínűség szerint hibás értelmezés! Az evolúció az elmélete szerint arról szól, hogy a gének szelekciója folytán végsősoron változnak a génjeink - legalábbis az eloszlásuk a populációban. Illetve ritkábban, de mutáció révén is előjönnek speckó változatok, amik akár el is terjedhetnek.

Azonban ha mondjuk kb 5 generáció alatt egy tulajdonság elterjed nagyon ritkából nagyon gyakorivá, annak nem lehet a gének evolúciója az oka! (Ezt kéne végre megérteni, mert egyébként ez a félremagyarázás rendkívül gyakori, az orvoslás is rengetegszer ebbe a hibába esik.) Ha borzasztóan erős szelekció volna a tulajdonságra, akkor lehetne csak a gének megváltozása az ok!

Vegyük példának a 32->28 fog átalakulást! Tfh 5 generációval ezelőtt 1% volt 28 fogú ma meg 5%. Ez azt jelentené, hogy a 28 fogúak ötödikgyök 5-ször (1,379729661) szaporábbak! Így lesz 5 generáció alatt ennyivel több utódjuk. Tehát mondjuk ha az átlag gyerekszám 2, akkor nekik az átlag gyerekszámuk 2.76. Csak azért mert néggyel kevesebb foguk van! (A számítást egyszerűsítettem jócskán, csak a nagyságrendek érzékeltetésére alkalmas.)

Ezzel szemben sokkal valószínűbb, hogy mai körülmények között minimális szelekció irányul a fogak számára, lényegében tök mindegy, hogy valakinek van-e bölcsességfoga, semennyire nem befolyásolja a szaporodási sikerességét. Vagy maximum minimálisan.

Vagy hasonlóan azt sem magyarázza be nekem senki, hogy a kövérség szaporodási előnyt jelentene. Mégis terjed.

Akkor mégis mi magyarázza egy tulajdonság hirtelen elterjedését? A legvalószínűbb, hogy az adott tulajdonság környezetfüggően jelenik meg (a fenotípus mindig a gének és a környezet összjátékaként jön létre, gének nélkül sem, de a környezet nélkül sem tud kialakulni fenotípus), és a környezet változása okozza a tulajdonság elterjedését. Azonban ha a környezet visszaváltozna, akkor ezek a tulajdonságok nyom nélkül eltűnnének a génarányok megváltozása nélkül is!

Persze ettől még van összefüggés a gének és a fogak száma között, csak éppenséggel nem olyan, hogy egy adott génkészletből egyértelműen következik, hogy hány foga lesz, hanem valami helyzettel adott dologtól _is_ függ. (Az állkapocs méretcsökkenésre például a leghihetőbb elmélet számomra a K2 vitamin hiánya, mivel ez a vitamin szükséges az egészséges fogzománc építéséhez.)

Azt is tegyük hozzá, hogy a legújabb eredmények szerint nem csak a génekkel történik öröklés, hanem a gének metilációja is öröklődik. Ebbe a fajta öröklődésben a szülők élete során kapott hatások be vannak csatolva (és ilyen módon a Lamarck féle öröklődés-elmélet sem teljesen hülyeség!). Ebben az az érdekes, hogy akár több generáción át fennmaradhat egy ilyen módon öröklött változat, azonban mégis meg lehet változtatni, tehát evolúciós léptékű hosszű időtávon olyan mintha nem is volna. Ez is benne van a pakliban, hogy ilyenfajta öröklés benne van az állkapocs méretcsökkenésében. Ha így van, akkor ahogy pár generáció alatt elterjedhetett, úgy pár generáció alatt meg lehet fordítani ezt a tendenciát. Úgy is lehet a metilációra gondolni, hogy vannak programváltozatok, amik között generációk alatt lehet váltogatni, azonban a rejtett változat is átöröklődik, és később a megfelelő körülmények bármikor előhozhatják!

Tehát ha egy tulajdonság feltűnően gyorsan terjed, akkor annak minden valószínűség szerint nem az evolúció az oka, főleg, hogyha nem figyelhető meg az adott változatra erőteljes szelekciós nyomás!