No igen, de az, hogy logaritmikusan hallasz, az mondjuk általános iskolai anyag, szóval ezt nem a mérnökképzésen kellene megtanítani :D (vagy legalábbis remélem)
Egyszerűen arról van szó, hogy a fejlesztők igen nagy hányada (95%) már réges régen egy absztrakt gépre fejleszt, és egyre kevésbé érdekes az, hogy, mi is fut alatta. Ez nem újkeletű, minimum 20-25 éve indult, de ha belegondolunk, a Matlab, amit pl. előszeretettel szeretnek szabályozók írására, is pontosan ezt nyújtja. Az embedded világon kívül már nem foglalkozunk órajelekkel, memória felépülésével, órajelekkel és hasonlókkal, hanem sok absztrakciós szinttel feljebb dolgozunk, egyszerűen azért, mert a nehéz vagy az anyagilag általában fájdalmas, számunkra (nem embedded fejlesztő) releváns problémák jóval magasabb szinten történnek. Melyek ezek? Az üzleti problémák (koncepcionális és folyamat), melyeket modellezni, majd a fejlesztő által megérthetővé kell tenni. A fejlesztési folyamatok problémái, amely biztosítja, hogy nagy csapatok hatékonyan együtt tudjanak dolgozni. A módszertani problémák, melyek megoldása nélkül biztos hogy fenntarthatatlan kódbázis lesz. A nagy, elosztott rendszerek problémái. Nagy mennyiségű adat tárolásának a problémái. Programozástechnikai problémák és megoldásaik. Van ezer másik olyan probléma, amivel egy átlag mérnök-infós találkozni fog, neki kell megoldania. Ez az, amire az egyetemi képzésnek lőnie kell.