( Raynes | 2020. 08. 08., szo – 04:51 )

Nem csak a gót betűk miatt. Egyébként is, nehezen értelmezhető, tömör szövegek ezek, más volt akkor a nyelv is, lásd egy mai magyar sem ért sokat az Ómagyar Mária-siralomból, még akkor se, ha modern szedés. Latinnál külön nehezített, hogy minden egybe volt írva, nem volt szóköz (bár azért néha tettek középvonalra pontot, de nem minden korszakban), írásjeleket sem mindig használtak, minden betű nagybetű volt, sokszor rövidítették a szavakat, meg magánhangzót is hagytak ki. Kifejezetten nehéz ilyen szövegeket olvasnia annak is, aki egyébként nem olyan rossz latinból, még ha ki is olvas belőle valamit, meg fog vele szenvedni, és akkor sem fogja folyékonyan olvasni, meg nem fogja teljességében érteni. Nem abszolválhatatlan persze, de elég nagy gyakorlat kell hozzá.

Ha a szedés szokatlan a mai szemnek, akkor egy MODERNSZOVEGOLVASASASEMKONNYV

Kollégának íme egy korabeli, korhű szöveg. Ott van középen egy római szám, se a betűtalpak nincsenek kiemelve, se összeérintve, se alá/fölévonva. Sőt, az I-k sincsenek sűrűbben szedve, mint a nem-számokban. Mégis, azonnal látni, hogy számról van szó, anélkül, hogy a szövegkép konzisztenciája sérülne.