Teljesen igazad van, a másik lehetséges spirituális irány az ősvallásunk lenne, de (nyilvánvalóan nem véletlenül) erről az ó-hitről nem maradt fenn elég és rendszerezett tudásunk. Ebbe mindenkinek érdemes lenne belegondolni, hogy ez egyáltalán hogyan lehetséges? Minden nép legbecsesebb tudásai közt tartja számon az eredetéről való tudást, hagyományait, vallását stb - hogy lehetséges, h magyarság pont ezekkel nincs tisztában? Mert ezt tényként leszögezhetjük, ezt gondolom senki nem vitatja. Természetesen mi magyarok sem vagyunk rosszabbak más népeknél, már ha valaki arra bugriskodásra vetemedne, hogy ilyen módon próbálja magyarázni...Be kell látni, h ez a nem-tudás állapot természetes úton nem állhatott elő!
Mind a kereszténység (eredendően) mind az ó-hitünk a tradícionalitás fénye által besugárzott erő (StarWars hasonlattal mindkettő az erő jó oldalán áll) mégis állítólag egymással viaskodtak - ha hihetünk a történelemnek. De elég nehezen tudom elképzelni, hogy fegyverekkel lehet megtéríteni az embereket, h mostantól valami másban/ellentétesben kell hinniük (mégha volt is nem kevés ilyen törekvés). Ez alapján akkor vagy nem volt ellentét a két vallás között, vagy nem volt ezzel kapcsolatos fegyveres kényszerítés. Irreálisan felvethető lenne, h az ó-hit valami gyűlöletes dolog volt az emberek szemében, kegyetlen rituálékkal és inkább rettegtek tőle, mint éltetőnek érezték és így szabadulni vágytak tőle - de hát ilyesmi nem igazán merült fel, az emlékfoszlányok épp az ellenkezőjét bizonyítják.
Akárhogy is volt ez az egész már a múlt homályába lett veszejtve - és töprengésünk a dolog felett az örök maghasadás a nemzeti romantika reaktorában.
Az ember elsődlegesen természeti lényként való tételezése materialista/tudományos/evolucionista doktrína. Nem, az ember Isten képmására van teremtve - és ez pontosan az isteni eredetünket jelenti. Ez a minőségünk az, ami az un. történelem során lezüllött - mostanra túlzás nélkül állíthatom az állati szint alá. Azt hiszem szükséges tisztázni, hogy a spiritualitás vagy metafizika a természet[en] túli/feletti jelentéssel bír. A természetet ezek alapjává tenni egy ellentmondás lenne. Az sztem felvethető, h a természeti jelenségekben, mint közvetítőben, a szentséget és a természet felettit keresték és találták meg, de nem úgy hogy azonosították vele azt. Az is felvethetőnek tűnik, hogy az egész anyagi világ tulképp a Szellem valamiféle materializálódása és így nyilvánvalóan a természet kötődik a természetfelettihez.
> a bölcsnek mindegy milyen szögre akasztja a subáját
Szép gondolat! Azonban bölcsek kevesen vannak [és egyre kevesebben]. Így aztán a többieknek nem lenne mindegy, h milyen szögre akasztják a subájukat. Azonban ott tartunk, h őket egyáltalán nem érdekli a suba szögre akasztása (tisztelet a kevés kivételnek). Alszanak - szellemi értelemben nincsenek ébren. Hipnotizálva vannak a mátrixi vetített kép által és ennek az illúziónak az életfogytiglan fogjai. Én ezzel kapcsolatban kétségbeejtőn pesszimista vagyok: ennek az emberiségnek már annyi! Mondok egy példát: itt HUP-on is, mint országosan, visszhangot váltott ki a perui nagykövetünk pedofil kép gyűjteménye. Az egész társadalom felhorkant, hogy fúj naaaa ez az, ami már népharagért kiált - jelezvén, h nincs olyan szegmense társadalomnak, ahol ezzel kapcsolatba bármiféle tolerancia lenne tapasztalható, még a börtönökben sem. Na most mit fog kezdeni ez a társadalom a züllésnek azzal az igen közeli fokával, amikor a pedofil felvételeket nem felnőttek készítik majd a gyerekekről, hanem a gyerekek fogják egymásról és saját magukról - ők lesznek a készítők, a szereplők, terjesztők és a felhasználók is egyben? A rend felbomlása ilyen, sőt ilyenebb, elképzelhetetlenül beteg dolgok felszinrekerülését eredményezi.
Azok az erők aki kapitalista vállalatok társadalmi konfliktusokban való megnyilvánulásait számukra meghatározzák pontosan a rend felbomlásában/felbomlasztásában érdekeltek - és elsősorban nem anyagi, hanem okkult okból. Ilyen szempontból ezek a vállalatok mint egy közbenső rétegként vagy eszközként funkcionálnak a Háttérhatalom és a társadalom között. Csak addig lehet sikeres egy ilyen vállalat amíg nem fordul szembe a céljaikkal. De sztem ilyesmire nem volt még példa - azon szinten annyira nyilvánvaló lehet a status quo ill. a döntéshozók már annyi előszűrésen, kiválasztáson és leköteleződésen mennek keresztül, h mire pozícióba érnek már nem kell attól tartani, h felébred a lelkiismeretük v. hasonló.