,,Én nem szoftverekről beszélek, hanem könyvtervezésről, tipográfiáról. ''
A TeX nem 30 éve, hanem 1978 óta tipográfiai programcsomag.
,,Nem. Azt tartom helytelennek, hogy a talpas jó, a groteszk nem. Ezt így nem lehet kijelenteni. A CM/LM hosszabb, irodalmi szövegek szedésére alkalmatlan. A könyved nem egy műszaki szakkönyv, ahova viszont jó lenne.''
Pedig az általad preferált Gyurgyák-féle könyvben is szeretettel írnak a talpas betűkről. Azt hiszem pont ott olvastam ennek pszichológiájáról is.
Soregyen nél nyilván azt látod, hogy a szövegtükör (ha jól emlékszem) 1em-mel balra tolódik a páratlan oldalon. Mint mondtam, a bal- és jobboldali marginálisokkal még nem foglalkoztam. Soregyennek egyébként azt értelmezem, hogy a sorok az átellenes oldalon azonos magasságban vannak.
,,Én csak annyit írtam, hogy ilyen iniciálét én életemben nem láttam sehol. Lehet, az a baj velem, hogy tipográfiai kérdésekben inkább szakemberekre és elismert tervezőkre szoktam figyelni. Az általad hivatkozott részben tipográfiával foglalkozó szakdolgozat alapvető, még általa is említett tipográfiai szabályokat hág át, egy informatikus írta. A hivatkozott könyved egy matematikusé.''
Én iskolában tanultam tipográfiát, ráadásul LaTeX-et is. Nem bíznám ezt a munkát külön szakemberre, mert amiket eddig megvalósítottam, azokat a makrókat súlyos százezrekért írnák újra -- ha olyan beteg lennék, hogy azt mondanám valakinek, az eddig megvalósítottakat írja újra, mert lusta lenbnék befejezni amit elkezdtem.
,,A három pont szerintem minden épeszű fontban benne van. A latin-1 kódolás is tartalmazza.''
Sajnálattal látom, hogy el sem olvastad azokat a dokumentumokat, amelyekben erről írnak. Ez a TeX-ben NEM egy font, hanem egy kisebb makróparancs, ami az éppen aktuális fonthoz igazodva elválaszthatatlan FÉLSZÓKÖZÖKKEL írja oda a három pontot. Ezt más nem oldja meg így. Ilyen alapszintű dolgokról nincs értelme írni ide.
,,
Amennyiben a :?! jelek félszóközei számodra valóban életidegenek (én már jóváírtam magamban, nekem is furcsa volt elsőre), ajánlom, nézegesd abban a LaTeX-manualban az ő tipográfiáját.
Nekem életidegen. Főként azért, mert – ismétlem – az ezt a „szabályt” megfogalmazó könyvek nagy része sem teljesíti (példaként említhetném Gyurgyák könyvét vagy Énekes Ferenc Kiadványszerkesztés sorozatát). Szántó Tibor könyvei alkalmazzák. Egyébként, ha szükségem lenne rá, az InDesignban kb. öt kattintás megoldani. Mármint, hogy automatikusan megcsinálja. De nem érzem szükségét.
''
...nos, ezzel pont megtámadtál egy magyar tipográfiai szabályt. ELTE bölcsészei írnak ilyesmit, szerintük ez áll fenn, idézem őket:
"Ezen változások egy része a számítástechnika alkalmazásával tűnt el; a szövegszerkesztőkön nincs is rájuk automatikus létrehozási lehetőség. Ezek a módszerek vagy a mai olvasó számára semlegesek, nem kerülnek dekódolásra vagy régies hatásúként vagy hibaként értelmezettek. "
A valóság azonban az, hogy a grafikus oprendszerekre írt csillogó-villogó szövegszerkesztők egyszerűen képtelenek voltak megoldani a lokalizá ción és a helyesíráselemzőn kívül a tipográfiai szabályokat is átültetni a programjukba, emiatt keletkeztek olyan tipográfiai szennyek, amelyek még a díszes léniákat is szanálták a kiad ványszerkesztésből.
Ezt nekem anno tanították, mellékesen ennek elutasításával EZT a forrást semmisíted meg szakmailag, ahol elég részletesen vázolják, mik a TeX-hel szemben a kiadványszerkesztők átkai, melyeket még véletlenül sem vállalnék be életem hátralevő részében.