( locsemege | 2020. 05. 31., v – 12:40 )

Szerkesztve: 2020. 05. 31., v – 12:41

"2020-ban ki nyúl már assembly-hez"?

Ezért a mondatodért letöltendőt adnék. :) Különös bája, hogy utána megírtad assemblyben. Sejtem, hogy ezek a mondatok azoktól a fiataloktól jönnek eredendően, akik képtelenek megérteni egy MCU működését, nem tudnak és nem is akarnak megtanulni egy assembly nyelvet sem. Legutóbb hőmérséklet mérést és szabályozást írtam full assembly-ben egy belső áramszabályozó hurokkal együtt úgy, hogy kommunikálni kell közben, s az IT rutint 16 futási szeletkére szegmentáltam, mert különben az alapszinten futó kommunikáció megdöglött volna. Időkritikus helyen bátran lehet assemblyben programozni, semmi baj nincs vele. Ha jól szervezi az ember, áttekinthető marad a kód. Commentelni persze célszerű.

Azért az egy kicsit disznóság, hogy két MCU-val akartál egy PIC-et „legyőzni”. Tekintsük ezeket eszközöknek, amelyben nyilván van érzelem, mert amivel korábban dolgozott már az ember, ahhoz szívesebben nyúl. Ki a fenének van kedve újabb 300 - 1500 oldalt elolvasni egy MCU-ról, amikor van olyan, amelynek a szokásait, nyűgjét-baját fejből tudom már?

Jegyzem meg, PIC-ekben van CLC modul, szerintem azzal színtisztán hardware-esen összelegózhattad volna ennek az időkritikus részét úgy, hogy talán még a számlálás is hardware-es, de ha nem, akkor is előemésztett jeleid lennének irány, hiba, számlálás jelzésével. Ráadásul, mivel hardware-es, csinos kis sebességgel, ami legalább 10 MHz lehet az input oldalon. Ehhez mindenképp hardware számlálás kell. Nem ördögtől való azonban elővenni akár egy 74HC191-et, vagy bármi mást, ha kell a sebesség. Jó, tény, hogy szinte biztos talál az ember olyan MCU-t, amelyben tokon belül minden megvan, vagy FPGA-ba bele lehet lapátolni, ami kell.

A sebességre volt követelményed, vagy sportból optimalizáltad?