( Hiena | 2020. 01. 18., szo - 13:18 )

Az a probléma, hogy van egy szabályozás és van egy magyar rögvalóság. A szolgáltató meg megpróbál mindkettőhöz igazodni. Az egyik oldalon a szabályozás azt próbálja lefedni, hogy nagyjából egységes legyen a hálózat és senki ne dögöljön meg, a másik oldalon a szolgáltató azt akarja minimalizálni, hogy őt meglophassák. A harmadik, árnyékos oldalon meg ott vannak a szerelők, akik meg akarják magukat szedni és az építtetők akik okosba, occsón akarnak mindent és még ingyen áramot is.

1998 és 2006 között dolgoztam pár épületbontáson és villanyszerelési oldalról láttam olyan dolgokat, amitől Tesla és Edison is csak csettintene. Házak amik levágott betáp kábel mellett is, véletlenszerűen kiosztott működő konnektorokkal rendelkeznek. Két-három órával rendelkező ingatlanok, amiknek a villanyóraszekrénye mögött egy telefonközpontot megszégyenítő kábel és relétömeg figyelt. Dupla, triplakábelezésű ingatlanok. Kapcsolt, tarifás fogyasztókra kötött konnektorok. Volt olyan ingatlan, ahol az óradoboz túloldalán egy bevakolt pozdorjalap volt egy kisebb csillagkapuval (toroid trafó). Ez utóbbinak a feladata az volt, hogy demagnetizálja a mágnessel lassított villanyórát. Szóval valahol megértem a szolgáltatót, hogy valahol nem akar vesztesként kijönni a lopjunk áramot össznemzeti játékból.

Ezért is veti fel, a kérdést, hogy ki tervezte és csinálta az épülete? Mert adott területen a tervezést, kivitelezést végzők ismerik a szolgáltatók hepciáit. És a rendszer megfelelősége az Ő felelősségük. Ami ilyen esetekben szokott lenni azok a kikacsintós, "spórolok magának két kötődoboz árat", "megcsinálom úgy, hogy később jó legyen" okosságok.