Mit TeX-eltessünk a hallgatókkal?

Fórumok

Első éves matematikus hallgatóknak tanítunk LaTeX-et. Szeretnénk egy nagyobb házi feladatot feladni, aminek elkészítésére több hetük lenne. Tavaly az analízis jegyzetüket TeX-elték be ily módon.

Tudnátok valami ajánlani, mit adjunk fel? Az lenne az igazi, ha nem csak tanulnának belőle, hanem lenne értelme is a munkának.

Ha van olyan kézzel (vagy Wordben) írt matematikai képletekkel tűzdelt jegyzeted, ami jó lenne, ha meglenne LaTeXben is, akkor szólj. Sok hallgató van, ezért 100 oldal hosszú jegyzet (is) érdekelne. A TeX-elés minőségéért nem vállalunk felelősséget, ám bizonyára később már csak át kellene nézni a munkát. Kizárólag olyan feladatot akarunk feladni, ami szerzői jogokat nem sért.

Update: Úgy néz ki, hogy a Matek Intézeten belül találtunk olyan mérnököknek tartott segédanyagokat (előadásjegyzet, zh megoldások), amelyek eddig csak kézzel írott formában voltak meg. Még nem tudjuk, hogy mennyiségben hogy állunk és kell-e még. Mindenesetre jövőre is kellenek tippek :)

Hozzászólások

Esetleg valamilyen online könyv, ami szabad licensz alatt elérhető?

Dícséretes kezdeményezés (tehát ez a hozzászólás nem fikázás! :)), de hogyan is gondoltátok pontosan? Van mondjuk 100 hallgató, s közülük mindenki lekódol 1 oldalt? Nem irigylem azt, akinek a végén össze kell fésülnie!

Éppenséggel az egyetemről maradt egy csomó kéziratos jegyzetem, egypárat akár még szívesen is látnék rendesen legépelve (specrel, ilyesmik), és olyan is van, amit kifejezetten szivatásra ajánlok (első éves fizikus vektor gyak jegyzet, 10 oldalnyi tömény indexes deriválás).

A kézzel írt és a Wordben meglévő forrás egyébként nem ugyanaz a nehézségi szint, mert az utóbbiból azért tud copypastázni.

A kézírásos jegyzettel az a probléma, hogy az előadó engedélye kell a másolásához. Egyébként teli lenne a net legálisan szkennelt jegyzetekkel.

A Wordben lévő forrás is tökéletes lenne, mert nem az a cél, hogy szívassuk őket a gépeléssel, hanem hogy a LaTeX parancsokat gyakorolják.

Mondjuk sok nincs, de talán pár hallgatóra valót össze tudok szedni. Igaz, akkor már le is kéne tisztázni őket, mert az nem várható el egy hallgatótól, hogy kibogarássza az A4-es oldal minden négyzetcentijét kitöltő jegyzetemet :)

A téma olyasmi, ami felmerült valahol vagy csak ki akartam számolni. Két, lapjával egymásnak támasztott egytonnás ólomkocka között ható gravitációs erő, háromfázisú távvezeték mágneses tere, ilyesmik. Majd még körülnézek.

OOo Writer-ből lehet LaTeX-be exportálni (még ha némi pofozgatásra szükség is van általában). Ha a dokumentum már megvan odt/doc-ban az egyrészt azt jelenti, hogy ha nem fontos a kód szépsége, fölösleges lehet kézzel beírni, másrészt a LaTeX-ben is segítség a diákoknak, még ha kell is módosítgatniuk az OOo kimenetét.

Schmidt Tamás: Algebra. Az a kiadás ami nekem van meg nem Tex-ben van megírva, és nagyon elkelne bele pédául egy index (Persze lehet hogy azóta megjelent újabb kiadás), és amúgy szerintem nagyon jó könyv. Ha szépen megkéritek akkor Schmidt Tamásnak sem lesz kifogása ellene.

Ha ezek a srácok matekosok, akkor akár az előadásokon leadott anyagról szóló saját jegyzeteiken, valamint a gyakorlatokon megoldott feladataikon is gyakorolhatnák a TeX-et, s a megoldott feladatok a végén esetleg egy feladatgyűjteményt is kiadhatnának, nem?

G.
============================================
"Share what you know. Learn what you don't."

Én úgy szoktam, hogy fogok egy eleve LaTeX-ben létrehozott kiadványt (a Studia Math., esetleg Journal of Approximation Theory valamelyik száma), kifénymásolok belőle 2-3 zaftos oldalt hallgatónként. Így láthatják is, hogy tényleg meg lehet csinálni :-)
Leadni a tex (hogy tényleg kiszedte) és pdf (hogy lássam, nála hogy nézett ki) verzióban kell.
Mondjuk ezt nem nagyon lehet hasznosítani...

Na igen, ezeket a kézzel írott jegyzeteket nagyon nehézkes átírni texbe, mert sokszor olyan az elrendezés, amit texben hosszú fáradságos órákba telne megcsinálni vagy muszáj átrendezni az egészet. Sokszor van olyan is, hogy agyalni kell a megfelelő matematikai környezeten, mert pl. elég egyedi lásd: euklideszi algoritmus például.

Ott ugye elvileg olyan rendezések kellenének, ami erőteljesen speciális pl. mondjuk alignat vagy alignedat vagy ha végképp nem tudod elrendezni marad a tabular környezet, de ilyenekkel sokat szívtam.

Kézzel írott jegyzetben akárhova írhatsz, utólag beszúrsz fölé még odaírsz valamit szélre stb.. texben azért ez meglehetősen nehézkes. Tudom széljegyzet (de az ronda :D)

Azért megnézném, hogy egy előadást hogy jegyzetelsz realtime texben (mondjuk laptoppal). :D

A megoldás egyszerű: hagyunk szabadságot a hallgatóknak. Nem kell 2 centiméternyi helyet kihagyni, ha a jegyzetben egy sor bentebb kezdődik, hanem írják folytonosan. Az underbrace/overbrace páros sokat tud segíteni a képletek kommentezésénél.

Realtime latex jegyzetelést sose csináltam, ez nem tudom honnan jött. Ezt én is megnézném.

Hát én ismerek egy srácot - sokadéves matektanár-filozófia szakos (TTK-BTK fúzió FTW!) - na ő realtime jegyzetel LaTeXbe. Három éve kezdte a geometria előadássorozattal, azóta felszívta magát annyira, hogy mindent abban ír. Elég félelmetes.

De ennél sokkal durvábbat is láttam. Egy másik sráccal (magyar - elméleti nyelvészet szak, nemröhög) jártam nyelvleírás órára. Na ő nem az előadást, hanem az anyanyelvi komi-permják beszélő (mondom, nemröhög!) hangjait jegyezte le realtime LaTeXben. A tipa csomagot használta, kb olyan sebességgel, amivel én még rendesen gépelni sem tudok.

És ők bölcsészek... :P

-----------
"Generally, Russian technology assumes dumb machines and smart humans, not the other way around." -- The Russian Tea HOWTO

Na az se normális, ha geometria előadásokat kezdett latexben jegyzetelni. Szerintem valahol el kell kezdeni és azt nem pont a legbonyolultabb dolgoknál kell. Szép lassan úgy is adja magát, hogy mire nem jöttél még rá.

Nem hiszek a bonyolultabbtól az egyszerűbbig tanulási módszerben. Kezdőként hogy érted meg a bonyolultat, ha lövésed sincs az egészről? Ha meg megérted, akkor te már valamit tudhatsz vagy az illető sutyiban előkészült, olyanról még nem hallottam hogy valaki úgy született hogy már 3 éves korában texhelt. Szerintem Donald Knuth is végigjárta a sikere rögös útját.

Na mindegy. De ezek ugye nem a hallottam, hogy x.y. ismerősének a gyerekének a sógorának a másodunokatestvérével történt, hogy... című történetek? :D

Nem nem, mindkét srácot ismerem és láttam, hogy hogyan dolgoznak LaTeX-ben. A geometria jegyzet pl. úgy készült, hogy az ábrák GeoGeberából lettek bemásolva képként, de a bizonyításokat ő gépelte be. A fonológusnak meg speciális jeleket kell használnia, ami papíron könnyű, de nem túl megosztásbarát. Megtanulta, gyorsan tudja gépelni, mi meg örültünk neki.

Izé, nem értelek teljesen: nem beszéltem "bonyolultabbtól egyszerűbbig"-ről. Nem így születtek ők sem, én már csak a végét láttam és csodálkoztam. :)

-----------
"Generally, Russian technology assumes dumb machines and smart humans, not the other way around." -- The Russian Tea HOWTO

Aha, nekem az derült ki a hsz.-edből, mintha már eleve a geometriai jegyzetet is ott helyben nyomta volna az ismerősöd realtime. Mondjuk azért a geogebrás kép beillesztése kicsit több idő, mint ahogy az előadás tempója megy nem?

Szóval erre gondoltam, amikor a bonyolultságot firtattam. Hogy ha mondjuk esetleg annál gyorsabban kapkodják a szemléltető ábrákat, mint amilyen gyorsan be tudnád illeszteni, akkor úgy nem evidens, hogy latexben gyorsabb. Akkor egyszerűbb valami szabadkézi rajzot csinálni és majd otthon beszenveded az ábrákat, a többi mehet latexben. :)