Az openSUSE fontolgatja a ReiserFS támogatásának kidobását

Jeff Mahoney "tartja karban" a ReiserFS-t az openSUSE disztribúcióban. A "tartja karban" idézőjeles, mivel saját bevallása szerint 5 éve alig nyúlt hozzá az user space részéhez. Több mint 20 éve, amikor a SUSE bevezette a ReiserFS támogatást, a disztribútor a ReiserFS-t egy modern fájlrendszernek tartotta, akkor az egyetlen naplózó fájlrendszer volt Linuxhoz. Az évek során aztán a fejlesztői közösség zsugorodott, mostanra pedig gyakorlatilag magára hagyottá vált. A kernel oldali részét még hozzáigazítják a kernel oldali változásokhoz, de ebben gyakorlatilag ki is merül a karbantartása. Éppen ezért Mahoney a ReiserFS teljes kidobását javasolja az openSUSE-ből:

It's time to let reiserfs go from openSUSE entirely.

So, I propose:
- Removing the reiserfs package from Tumbleweed immediately (and fixing
any fallout caused by removing libreiserfscore),
- Disable the kernel implementation immediately.

Részletek itt.

Hozzászólások

A SUSE 6.4-től használtam, mivel az 2000-ben a ReiserFS-t szállította alapértelmezett fájlrendszerként:

SuSE Linux 6.4 was released on Thursday, March 9, 2000. SuSE Linux 6.4 included ReiserFS as its default filesystem. (which remained in place until openSUSE 10.2)

ReiserFS-t használtam Debian, majd Ubuntu alatt is, egészen 2015-id, amikor is ext4-re váltottam. 15 évig szolgált, 7 éve már nem használom.

Azt hiszem, hogy ma már tényleg nincs oka a SUSE-nak arra, hogy megtartsa.

trey @ gépház

OK, csak mi van, ha valakinek előkerül egy régi mentése egy régi diszken (elrakta egy külső diszken a szalagavató fotóit :) ), aztán valahogy ki kellene nyerni róla az adatokat? Valaki próbálta már pl. ezt: https://github.com/cosmos72/fstransform ?

Ha jól emlékszem, a Reiser4 már nem volt ingyenes, azzal ásták meg ennek a sírját is. Nem kell sokféle fájlrendszer, legyen kevés, de az jó.

Azt tudtad, hogy a 10 évvel ezelőtti Samsung okosTV-k (előtte / utána már nem néztem utána) a saját felvételeiket XFS-en tartják? No hány ilyen lehet ReiserFS-sel is a nélkül, hogy te / én tudnánk róla. Szóval az ilyenek miatt.

Szerintem még livecd se kell, gondolom van hozzá valami userlandben futó okosság. Nekem nincs bajom a Reiserrel, tőlem akár a kernelben is elférne, ha valaki vállalná a kód karbantartását, de senkit nem ismerek, aki használná, plusz az előnyét, okát nem látom, hogy miért lenne érdemes használni, főleg az ext4-gyel szemben mi előnye lenne.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nem hiszem, hogy a 10 évnél idősebb okosTV-ken valaki nekiállna és egy friss Linuxszal lecserélné az eredeti rendszert.

De ha esetleg igen, akkor valószínűleg tud a problémáról és képes lementeni a régi fs-ről a dolgokat újratelepítés előtt.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Én speciel arra gondoltam, hogy ha valakinek van ilyenje, és készít vele felvételeket (amiket még gyorsan dekódol is az itt-ott fellelhető megfelelő szoftverrel, hogy a védelmet kiiktassa), és utána X évvel megnézné az OpenSuse gépén, akkor épp szerencséje lesz, mert az XFS még támogatott. De ha ugyanez mondjuk X gyártó eszközén történik, amelyik viszont Reiser-t használ (szerintem nem tudjuk, hogy van-e ilyen, de kizárva nincs), akkor lesz nagy meglepi. Lévén ha a diszket feldugja a gépére, a Linux automatikusan csatolja mind a reiserfs-t mind az XFS-t, következésképp nem sok esély van rá, hogy pl. elkezd utánanézni, és meg is jegyzi ezt az információt. Amikor pár év múlva megint akar valamit csinálni az anyagokkal, már felcsatolni se fogja tudni a rendzser..

(Összefoglalva - van iszonyat mennyiségű FS drivere a Linuxnak, szerintem pl. a Reiser támogatása érdemben hasznosabb, mint egy halom egyébé - persze ha már nem támogatnak Amiga, Atari, QNX, Minix, egymillió éves UNIX-fs-eket, akkor nem szóltam.)

van iszonyat mennyiségű FS drivere a Linuxnak

Az nem lehetséges, hogy azok kódbázisa több hozzájáruló által jobban karbantartott és tesztelt?

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Az, hogy a SuSe-ből kikerül, az vajon azt jelenti, hogy egyben a kernelből is kikerül?

Egyébként én ha valamit nem lehet megnyitni, az image-re egy fájl parancsot szoktam ráküldeni. Általában megmondja, hogy milyen fs van rajta / benne. Ha esetleg reiser esetén is megmondja, akkor az ember meg tudja majd oldani a dolgot. Lehet, hogy nem friss Susével, de majd feltesz egy régi livecd-s rendszert egy USB-re, bebootol és azzal majd felmountolja. Vagy valami.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

vszinu, ha ok a maintainerek es mas nem tolong hogy atvegye. ev elejen volt is a kernel listan szo rola hogy 3 ev mulva kiveszik a kernelbol, addig meg kap deprecated cimket, es mountolaskor warningolni fog. nem tudom ez a patch bekerult-e mar. de az lts kernelekben amik elobb jelennek meg meg vszinu evekig elerheto lesz.

en pl hasznalom, szinte minden szerveren amit uzemeltetek (jo az ujabbakon mar btrfs van, de 50+ biztos van ami reiseres). eleg jo moka lesz mindet migralni, foleg amin van 10-20TB adat...  azert anno a reiserfs mindent vert sebessegben, foleg ha sok kis file volt (es szervereken nem ritka a 10-20 millio file se). az ext2/3-at amugy se szerettem, gyonyoru adatveszteseket tudott produkalni pl badsector eseten, amin az fsck csak rontani tudott, cserebe gyors sem volt.

hat nem tudom, nagyon hypeoljak ezt a zfs-t mar regota, de sokaig userspaceben ment linuxon vagy mi, meg eleve nem linuxra volt tervezve eredetileg, meg bele van epitve a raid, volume stb managementje (aminek semmi keresnivaloja egy fs-ben) szoval nekem nagyon nem volt szimpi sose.

inkabb a btrfs tekintheto a reiserfs utodjanak, annak az elonyeit atvettek es azt fejlesztgetik is folyamatosan, mondjuk nemreg meg experimental volt az is... bar en mar 2-3 eve btrfs-t hasznalok data diskeknel, es eddig nagyon nem volt gond vele. bar regebben hajlamos volt mar kb 50% disk telitettsegnel is disk full-t dobalni, amig nem rebalance-oltad manualisan.

kernelben megy az, a userspace zfs az vicc

btrfs-ben is benne van a raid és a zfs-t is teheted linux raid-re, de nem ajánlott... de btrfs-t se.

pl. ha egy mirrornál elcsesződik az egyik diszken az adat, (még a kontroller is adhat hibás adatot), ezek olvasásnál silently megoldják, veszi az adatot a másik diszkről. ezt linux vagy hw raid-en esélytelen...

btrfs-t láttam meghalni, nem is egyet... pl. diszk cserekor, áramkimaradáskor... zfs-t még nem.

Mondjuk ha csak az openSUSE-ből dobják, akkor neked talán nem probléma, remélem a kernel környékén, és extra telepíthető kernel-modul + util csomagként azért a többi rendszerben még elérhető marad jó darabig.

Jó, de már vagy 10-14 éve nem ext2-3 megy, hanem ext4 a default szinte az összes disztróban, kivéve azokban, amelyekben még modernebb fájlrendszer az alapértelmezett (btrfs). Szerintem ez már jó ideje a levegőben van, hogy a reiserfs kihal. A bad sectoros érved furcsa, mert az bármilyen alap fájlrendszeren adatvesztést okoz, kivéve a redundánsakon (btrfs, ZFS, RAID felett bármi, stb.).

Egyébként meg ezért nem ildomos a default beállításokat saját hittételek és ízlés szerint, megszokásból felülcsapni, főleg, ha nincs rá valóban komoly indok, mert később öntökönszúrás emiatt szívni, lásd az esetedben több tera adat migrálása. Ez általában tömörítőknél és audio/video encoder-eknél is gondot okoz, mikor a user azt hiszi, hogy ő a hekker, jobban tudja a fejlesztőknél, hogy milyen kapcsolókkal kell feketemágiázni, közben meg a fejlesztők kérni szokták, hogy a default profilt használjuk ezekben, és nem érdemes jobban tudni, nem véletlen az az alapértelmezés, hanem mert az adja a leggazdaságosabb (idő/helymegtakarítás), legkiegyensúlyozottabb eredményt, és csak akkor barmolja ezeket valaki felül, ha olyan extrém anyagot tömörít, aminél valóban javulás érhető el a paraméterek finomhangolásával, vagy valami legacy eszközre lesz, ami még a default profilos kimenetet nem tudja megemészteni, vagy túl lassan.

Megmondom őszintén, hogy régen én is izmoztam ilyenekkel, pl. hogy pendrive-ra szigorúan ext2, de mára leszoktam róla, arra is ext4 megy (kivéve, ha különböző OS-ek közötti hordozás a cél, mert akkor exFAT). Igen, kisebb írásbeli overhead az ext4 journalingja, de igazából csak pár fájlt hordozok helyi gépek között, akkor általában ennyin nem múlik, és nem fetrengek külön ext2-vel, hanem használom az mkfs defaultját.

Kipróbáltam én is többféle fájlrendszert, igaz nem 10-20 millió fájlal, hanem átlag desktop felhasználással (bár a belakott rendszereimen simán előfordul fél-egy millió fájl nagyságrendileg). XFS, JFS, ext2-ext4, btrfs, f2fs, BSD-ken ffs, ffs2, ZFS, pendrive-on is ezek közül néhány, plusz FAT32, exFAT, NTFS, stb.. Reisert pont nem próbáltam, mert én késői csatlakozó voltam a Linux világához, és már akkor olyan öreg fs-nek számított, hogy már évekkel ezelőtt sem mertem megpiszkálni bottal se. A legjobb eredményt sebességben, támogatásban Linuxon az ext4 adta, BSD-ken a sima ffs*-variáns. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem érdemes ezeken variálni, meg a kereket újra feltalálni. Legjobb esetben egy alternatív fájlrendszerrel csak plusz időt szüttyögsz el, és nem lesz sebességbeli előny, vagy csak némi kompatibilitást vesztesz egyes rendszerekkel, rosszabb esetben a teljesítmény is romolhat.

Teszteknek sem érdemes felülni, pl. phoronixos benchmarkok miatt próbáltam ki az f2fs-t, mert az a fószernek a kedvence azon az oldalon, meg a szintetikus benchmarkjaival azt fényezi, hogy SSD-kre az a legeslegleglegjobbabbabbabb. Na, a gyakorlat sima desktopon ezt baromira nem erősítette meg, lassabb volt, mint az ext4, lassabb boot, lassabb trimmelés, bugos trimmels (igaz akkor pont egy regressziója volt az fstrim-nek az f2fs-sel, amit állítólag azóta javítottak). SSD-n néztem természetesen, nem HDD-n.

Btrfs tűnt még a második legjobb megoldásnak, az se lassú, ha nincs bekapcsolva extra feature, illetve ami miatt én HDD-ken anno használtam, az az, hogy akkor az tudott online defragot (lecsatolás nélkül), meg úgy általában már akkor támogatott defragot, mikor az ext4-hez akkoriban ehhez hekkelni kellett. A snapshot funkciója is rettenet hasznos, online röptömörítés is áletmentő tud lenni benne lassú gépeken, szóval aki ilyenekre vágyik, az eljátszhat vele az ext4 ellenében.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

> bad sectoros érved furcsa, mert az bármilyen alap fájlrendszeren adatvesztést okoz

nyilvan okoz, de nagyon nem mind1 hogy mennyit! nehany badsectortol az egesz fs-t vagy a nagy reszet bukod, vagy csak nehany filet...

> már vagy 10-14 éve nem ext2-3 megy, hanem ext4

az a baj az ext3/ext4 meg mindig csak egy turbozott ext2 ahol mindig szenvednek a visszafele kompatibilitassal, es emiatt nem is nagyon lehet rajta sokat javitani, igazabol a journaling hozzaadasa ami plusz. nem veletlen toljak a btrfs-t inkabb mindenhol.

nem tudom te hogy mertel, de nekem a reiserfs fenyevekkel gyorsabb az ext4-nel is ha sok file van. de nem is csoda mert az ext* linearisan tarolja a strukturat mig a reiser (es a btrfs) fa strukturaban, sokkal hamarabb megtalal valamit a fat bejarva mint linearisan vegigolvasva vegtelen hosszu listakat.

mivel irtam ext2/3 es ntfs filerendszerekhez is adatmento programot, tudom hogy nincs is tul sok elteres a 2 fs kozott, ugyanaz a logikajuk, az extent-ekkel, inode-ba beagyazott pici fileokkal, virtual clusterekkel operal mind2. vszinu mind2nek az osregi sima ext lehetett a kozos osuk/inspiralojuk.

igen szopni fogok a migralassal, de ugy latom van meg ra 3 evem, es az lts kernelek utana is tamogatni fogjak meg egy darabig. de egy szerveren ahol kulonosen fontos a performance, had ne hasznaljak mindenbol defaultot. pont azert van linuxon ennyi valasztasi lehetoseg (szemben mondjuk egy win szerverrel) hogy a feladathoz lehessen konfiguralni.

Nem mérek semmit, ez nálam alapelv. A szintetikus benchmarkok mind hülyeség kategória. A tényleges mindennapos felhasználáskor érzett sebességre támaszkodok, ami kicsit egy pontig lehet placebó, de hosszú távon mindig megnyilvánul.

Nyilván bad sectornál nem kéne bukni egy egész fájlrendszert. Egyébként meg a sebességérved azért nem tudom elfogadni, mert ahogy gyorsulnak az SSD-k, úgy egyre inkább nem érezni a fájlrendszerek közötti sebességkülönbséget (én is csak azért éreztem egyes esetekben, mert pl. az f2fs esetén bug lépett fel teljesítményregresszió formájában, meg csak alapabb SATA SSD-kel mértem). Ez a szerencséje egyébként a Májkrémszaftnak is, hogy pl. egy NVMe SSD-n nem érezni, hogy az NTFS milyen fos lassú. Fa struktúra már van a btrfs alatt is.

A spéci fájlrendszert nem csak neked nem ajánlom, sokan beleesnek ebbe a hibába. Nemrég a Linus Tech Tips-től volt egy videó, hogy kaptak valami ultra brutális SSD-s szervert, és ahhoz ingyen egy egyébként 100 ezer dollárba kerülő fájlrendszert (már nem emlékszek a nevére, akit érdekel, utánakeres), ami milyen szuperos, milyen gyors, yeah. Igen, fasza is lesz, de egy zárt cucc, beüt valami gebasz, adatmentésnél jól meg lesznek szopatva, főleg ha a drágalátos cég nem segít, vagy mondjuk idő közben tönkremegy, terméket kivezeti, új OS verziókra lustaságból nem portolja, és kenhetik a hajukra a nagyon spéci, nagyon gyors, titkos fájlrendszerüket, amihez se adatmentő tool, se specifikáció, se semmi nem lesz.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Szerkesztve: 2022. 08. 10., sze – 12:24

2006 körül voltak ilyen sokat ígérő szavak

reiserfs
mplayer
compiz
wine
ubuntu

sztem van ami nem jutott eszembe
 

Az Ubuntu összességében elég elterjedt lett (ne csak a desktopot nézd), az mplayer ma is remek, nekem pl. alapértelmezett videólejátszóm. A compiz kb. minden Linux terjesztésben alap, ami x.org-ot használ és 3D-s vagy effektes renderelést tud.

A wine pedigná nagyon sokat fejlődött, mióta a Linuxos játékportolásos nagy része alapoz rá.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Nem értem mi ezzel a probléma. Szerintem ezek a dolgok sikeresek is lettek, lásd vannak, akik még ma is használják ezeket. Tény, hogy néhány kezd elsorvadni, reiser helyett új fájlrendszerek, mplayer helyett a forkjai (mpv, mplayer2), Wine helyett Proton, OpenOffice helyett LibreOffice. Compiznak mai napig megvannak a hívei, sőt, most kezdték el újra gondozni a kódját, pár hónapja. Én mondjuk már nem használnám, kinőttem ezt az eye-candy, vizuális effektes mániát, csak rontanak a rendszer pattogósságán, mivel az animációk, effektek bejátszáshoz idő kell. Ubuntu a mai napig a legnépszerűbb, még annak ellenére, hogy a Cannonical mindent megtesz, hogy hülyeségekkel frusztrálja a usereket.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

wine-t fejlesztik ezerrel, foleg az utobbi 2-3 evben. a proton ha jol ertem csak egy gui/frontend wine folott:

Underneath the hood, Proton comprises other popular tools like Wine and DXVK among others that a gamer would otherwise have to install and maintain themselves.

Igen, végül is az, de már önálló projekt, önállóan települ, nincs ott a Wine a függőségek között, mikor telepíted. Így sok felhasználó úgy tekint rá, hogy már ez megy a Wine helyett.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)