Szovjet CD audio projekt

HUP cikkturkáló

"Talán kevesen tudják, hogy a Szovjetuniónak saját programja volt digitális hangformátumok és az azokat lejátszó eszközök kifejlesztésére. A sorozatgyártásra kész optikai lemezeket és a hozzájuk tartozó lejátszókat már a CD lemez bemutatása előtt 1 évvel elkészítették, és nagyjából egyidőben a Philips-SONY bejelentéssel publikálták is."

https://lazarbibi.blog.hu/2021/02/14/digitalis_hangfelvetel_a_szovjetun…

Ne terelj, az orosz Hi-Fi toronyról mindenki tudja, hogy nem attól Hi-Fi, mert SOKOL a hokedlin, hanem, hogy az hallgat (le) téged, nem te őt.

Amúgy meg mi ezen a SOKOL ócskaságon röhögünk, de retrós körökben elég nagy becsben kezdik tartani.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Oké, de lassan alig van adó, amit fogni lehet vele, ráadásul a kései példányok urh sávja se sokat ér az OIRT-CCIR átállás óta. Nemrég vettem egy Sangean "világvevőt", és a fehérzajon kívül csak elég szerény mennyiségű adó jön be. Az adók nagy része már csak az interneten nyomja, mert ott nincs frekvenciaengedély, meg eget verő sugárzási költségek.

Este azért próbáld meg a középhullámot... Sokollal jön egy csomó adás, cseh, román, olasz, görög, spanyol, iráni. Gyakorlatilag nincs üres hely a skálán... A Kossuth meg a Dankó rádión kívül magyar adások is foghatók,  pl. a szlovák Pátria rádió, a Marosvásárhelyi rádió, és ha jók a légköri viszonyok, néha a Muravidéki rádió is hallható. Hosszúhullámon meg a szokásos román, lengyel, francia, algériai, cseh. Rövid hullámon meg a régi VEF-fel is szépen jön pl. a kinai rádió magyar adása. Igaz, nincs az a nagy zsúfoltság, mint 10-20 éve, de azért van egy pár.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

( jakubovics | 2021. 03. 04., cs – 17:12 )

Egyszóval pörgött az ipari kémkedés. Az USA TTL áramköreit zsákszámra szedték szét és másolták inkább kevesebb sikerrel...

Gyártottak azok komolyabb dolgokat is, pl. az Intel i8080-as CPU-ját és periféria-áramköreit:

Itt pl. egy i8255 és orosz klónja látható: https://i.imgur.com/J4xEi1g.jpg

Egy "apró" baj volt ezekkel, az IC-l lábainak távolsága nem 2,54 mm volt, hanem 2,5 mm :) Ez még a képen is kivehető :)

40 láb esetén már akkora volt az eltérés, hogy esélyed se volt betenni a 2,54-gyel tervezett NYÁK-ba :)

( Raynes | 2021. 03. 04., cs – 18:19 )

Ez mindig a szokásos nóta, nem csak a CD-nél. Kiderül, hogy nem az USA találta ki, hanem az oroszok egy évvel vagy egy nappal beelőzték őket, mire egy újabb alapos kutatás kideríti, hogy de nem, mert már az ókori görögök is használták valamilyen formában. A végén meg leegyszerűsödik oda, hogy mégis csak magyar találmány. Ráadásul egy elavult, kifutott formátum, úgyhogy nagyon sokat számít ma már, hogy ki volt az első. Életek múlnak rajta.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Itt nem arról van szó, hogy jobb, de senki nem nagyon vesz már CD-t. Mindenki online streameket nyom, meg high-res flacot. Ez van, szép és jó volt a CD, a minősége még ma is hallgatható, de mint formátum, elment mellette a kor. Az embereknek nagy zenei gyűjtemény kell, portable meg mindenféle online formában, ezt a követelményt már nem tudja kielégíteni a maga 74 percével, egy albumnyi idejével. Egy-két hipszter audiofil még CD-zik, de annyi fecske már csinálnak nyarat.

Írom ezt annak ellenére, hogy én pont nem régen vettem néhány CD-t, mert pár klasszikus metál albumnak még az eredeti, nem remasterelt változata kellett lossless formában, és máshogy nem tudtam beszerezni, csak CD-n, csak használtan, nem lehet már kapni. Az online streameken mind már csak remaster érhető el, ami fosul szól, vagy warez scene-ben csak lossy formátumban. De ettől még, mint formátum, elavult, amit bizonyít az is, hogy addig voltak a CD-k a meghajtóban (eleve USB CD meghajtót is kellett hozzájuk vennem, mert nem volt már olyan gépem, amiben volt), amíg le lettek grabbelve FLAC-ba. Azóta kulturáltan fent porosodnak a polcon, hallgatom őket, de csak FLAC fájlok formájában.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Én is veszem a CD-ket mintha kötelező lenne. Mondjuk főleg koncerteken merchből, ha lehet alá is íratom :)

Igazábol most körbenézve 3 eszköz van ami tud CD-t lejátszani a környékemen. A ps4, egy külső USB-s író és az autó. Mondjuk utóbbiban ott figyel a bose amiben előszeretettel szoktam őket bőgetni ;)

A  mai napig rendszeresen vásárolok lemezeket (cd-ket, sacd-ket) a világ minden részéről, újat,  használtat. Hatalmas piaca van. Aki fizikai hordozóról, minőségi berendezeseken szeretne zenét hallgatni, annak a stream, a flac nem alternatíva. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

"Áruld el: miben rosszabb a FLAC a fizikai lemeznél?"

- abban biztosan, ha nem a megfelelő berendezésen hallgatják. Már a ripelt wav-fájl sem úgy szól mint az eredeti lemez a lejátszón keresztül, pedig ugyanaz a dac pakolja ki analógba mindkét forrást. Pláne, ha ezt a wav-ot még valamilyen algoritmus átcsomagolja, azt egy codec kibontja és végül lejátszásra kerül. Arról nem is beszélve, hogy egy gyári fizikai hordozó birtoklása más érzés, nekem is van többtíz gigányi innen onnan összeszedett flac, de igazából ha zenét akarok hallgatni, érdekes módon mindig a lemezjátszóé és nem a streamplayeré a terep. Az sacd-re pedig ez hatványozottan igaz.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

abban biztosan, ha nem a megfelelő berendezésen hallgatják

Ennek mi köze a forráshoz?

Már a ripelt wav-fájl sem úgy szól mint az eredeti lemez a lejátszón keresztül, pedig ugyanaz a dac pakolja ki analógba mindkét forrást.

Ha egy WAV-ot kiírok egy audio CD-re, aztán visszaripelem, a két fájl adattartalma azonos lesz. Vagy nem? Ha nem, miért?

Pláne, ha ezt a wav-ot még valamilyen algoritmus átcsomagolja, azt egy codec kibontja és végül lejátszásra kerül. 

A FLAC veszteségmentes. A végén kiderül, hogy ha bezippelek egy Word-fájlt, kibontás után mást fogok benne olvasni…

Arról nem is beszélve, hogy egy gyári fizikai hordozó birtoklása más érzés, nekem is van többtíz gigányi innen onnan összeszedett flac, de igazából ha zenét akarok hallgatni, érdekes módon mindig a lemezjátszóé és nem a streamplayeré a terep.

Ennek semmi köze a hangzáshoz.

Az sacd-re pedig ez hatványozottan igaz.

CD-ről volt szó.

Leírtam.

Én a fentiek alapján nem találtam a választ.

De majd te elmondod, hogy szerinted miért szól jobban mint az eredeti...

Állítottam volna ilyet? Azt kérdeztem, mitől lenne rosszabb egy fájlból olvasva, mint a CD-ről?

"Azt kérdeztem, mitől lenne rosszabb egy fájlból olvasva, mint a CD-ről?"

- ugyanazon hangkép ugyanolyan jelutat, musorforrast feltetelez. Persze feltetelezhetjuk, hogy két, egymástól fuggetlen muszaki kialakítású, de ugyanazon paraméterű berendezés tokugyanugy fog szolni, csak a gyakorlat picit mást mutat.

"CD-ről volt szó."

- arra sem tudott korszerubb megoldást javasolni.

"A FLAC veszteségmentes"

- szerintem senk inem allitotta, hogy nem az.

"Ha egy WAV-ot kiírok egy audio CD-re, aztán visszaripelem, a két fájl adattartalma azonos lesz."

- feltetelezhetoen igen, de ugye igy ritkan hallgatunk zenét.  :)

"Ennek semmi köze a hangzáshoz."

- nem, ennek az "elavultság"-kerdesehez van koze.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

ugyanazon hangkép ugyanolyan jelutat, musorforrast feltetelez. Persze feltetelezhetjuk, hogy két, egymástól fuggetlen muszaki kialakítású, de ugyanazon paraméterű berendezés tokugyanugy fog szolni, csak a gyakorlat picit mást mutat.

Végre megértettem! Jobban fog szólni a FLAC, ha kiírom CD-re… (facepalm)

Altalaban viszont nem ez a helyzet, van egy dac a cd-lejatszoban, van egy a szamitogepben, vagy a stream-lejatszoban. Az erosito pedig analog.

"Miért is? Azért használ az ember veszteségmentes tömörítést, hogy bitre megegyezzen…"

- eleve a merete sem egyezik meg, hogy a rakba egyezne mar meg bitrol bitre? Vagy a kikonvertalod wav-ba, akkor pontosan ugyanaz lesz mint az eredeti?

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

van egy dac a cd-lejatszoban, van egy a szamitogepben, vagy a stream-lejatszoban. Az erosito pedig analog.

Szóval végre eljutottunk oda, hogy nem az adathordozótól függ.

Vagy a kikonvertalod wav-ba, akkor pontosan ugyanaz lesz mint az eredeti?

Egyébként baromi jó, hogy itt győzködöd a népet, hogy mindenki hülye, csak te vagy a nagy igazság tudója, aztán kiderül, hogy fogalmad nincs arról, hogy igen, ha a FLAC-ot visszaírod WAV-ba, bitre ugyanaz lesz, mint amiből tömörítetted. (Ezért hívjuk veszteségmentes tömörítésnek.)

"Szóval végre eljutottunk oda, hogy nem az adathordozótól függ."

- az adathordozótól hogy a búbánatba ne függne?

"Egyébként baromi jó, hogy itt győzködöd a népet, hogy mindenki hülye, csak te vagy a nagy igazság tudója, aztán kiderül, hogy fogalmad nincs arról, hogy igen, ha a FLAC-ot visszaírod WAV-ba, bitre ugyanaz lesz, mint amiből tömörítetted. (Ezért hívjuk veszteségmentes tömörítésnek.)"

- nem emlékszem, hogy ilyen stílusban közöltem volna bármit is. Én csupán azt jeleztem, hogy a cd-lejátszó hangja és a ripelt anyagot feldolgozó eszköz (ami nyilván nem ugyanaz) között eltérés van.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Az lehet, hogy bitre megegyezik, de a különböző adatforrások által kiadott egymás után következő bitek időzítése eltérhet. Igen, van puffertároló, amiben ugyanazok a bitek lesznek betárolva. De a kiolvasás ütemezése ingadozhat (ez a rettegett jitter), ezért az egyes minták a kelleténél hosszabb vagy rövidebb ideig lesznek jelen, ami egyenes arányban határozza meg a kimenő analóg jel nagyságát. A jitter amplitudóhibát okoz. A DAC oldalon magából a digitális adatfolyamból nyerik ki a konverziót időzítő órajelet. Ennek a fáziszaját sok minden befolyásolhatja, még a tápfeszültségek tisztasága is, továbbá a PLL áramkör kialakítása, azaz mennyire képes az ingadozó időzítésű streamből igadozásmentes órajelet előállítani. Nagyobb jitterű forrásból nyilván nagyobb jitterű órajelet tudunk kinyerni. Egy PC USB kimenete pl. elég rossz ilyen szempontból. Windows ASIO driver sokat javít. SPDIF vagy Toslink szintén nem mindegy, ideális esetben az átvitt jel végtelen gyors fel/lefutású, a valóságban messze nem az. Emiatt a 0/1 közötti váltás időponja bizonytalan, azaz megint itt a jitter. Ki lehet számolni, hogy hány pikoszekundum eltérés okoz 1 bitnek megfelelő eltérést az analóg jelben 16 bites kódolás esetén. Szerintem ez lehet az oka, hogy sokan kevésbé zeneinek, zavarosnak, fárasztónak hallják az átlagos CD-játszókat, ill. olcsóbb DAC-ket.

Persze a szovjet CD játszóval nem lehetett ilyen probléma.

Én ezt teljesen megértem, csak azt nem, hogy ennek mi köze ahhoz, hogy én nem szeretem pakolászni állandóan a lemezeket (amik egyébként karcolódnak ám, az senkit nem érdekel?). Ha ennyire érdekelne az egész, akkor is maradnék a lementett anyagnál, legfeljebb egy stúdióminőségű hangkártyát tennék a médialejátszó gépbe. De nem érdekel ennyire, mert felesleges addig, amíg megy a mosógép, szirénázik a mentőautó. Egyébként még a hifibuzi ismerőseimen is jót szoktam röhögni, amikor a többmilliós cucc, és az audiofil CD-lejátszó egy panel nagyszobájában hallgatható…

Ez viszont egyéni szocproblem és ettől még nem lesz "elavult" az, ami jelen pillanatban is kapható, kurrens és hatalmas piaca van.

" legfeljebb egy stúdióminőségű hangkártyát tennék a médialejátszó gépbe."

- minek, ha nem használod a dac-ját?

"és az audiofil CD-lejátszó egy panel nagyszobájában hallgatható…"

- zenét bárhol hallgathatsz, nem kell hozzá auditórium.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Az a baj, hogy a hozzád hasonlók nincsenek tisztában a digitális-analóg különbséggel, meg hogy mi a különbség a lossy és lossless között. Elárulom, hogy a digitális lossless-nél bitre pontosan ugyanazok az adatok mennek a DAC bufferébe, így teljesen mindegy, hogy CDDA, wav, flac, ape, vagy zip volt a forrás, bitre pontosan azonos az audioinformáció, mindegy ilyen eszközről jön a digitális adat, milyen kábelen, közegen, hány Hz-es áramhálózatról, stb-stb..

Amúgy meg de, az SACD is elavult formátum. Nem a hangminőség, még egyszer hangsúlyozom, hanem az egy albumnyi, egész lemeznyi, 12 centis helyfoglalásos hordozás, offline birtoklás, mint koncepció. A másik hátránya az SACD-nek, hogy csak azok a lemezek szólnak jól, amik eleve SACD-ként lettek külön masterelve, és ezekből iszonyat kevés van, nem sok ilyet adtak ki az idők folyamán. Sajnos, mert amúgy egy szimpatikus formátum lenne, de mivel annyira elitista prémiumnak tartották meg, ezzel 1 lépésben meg is ölték azonnal, és sose terjedt el. Ráadásul azért a kevés valódi SACD kiadványért is felesleges pénzt kiadni, mikor ma már hack-kel le is lehet grabbelni, bitre pontosan, és akármin hallgathatod, külön SACD lemez vásárlása és SACD lejátszó beszerzése nélkül. Ma már az SACD maximum történelmi ereklye, az ilyen is volt, futottak még kört kategóriában. Ez vele a baj, nem az, hogy rosszul szólna. A sima audio CD-nél is kétszer kiemeltem, hogy a hangzásával, hangspecifikációival nincsen gond, nem az, hogy ma már minőségre rosszul szólna, elégtelen lenne, vagy ilyesmi.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ha jól tudom, a DAC nem feltétlenül rendelkezik akkora pufferrel, hogy a jitter ne okozhasson torzulást. Szerintem ő arra utalt, hogy egy jó CD lejátszó digitális kimenete és egy számítógép (beleértve a médialejátszó boxokat) digitális kimenete között lehet különbség.

:)

Ezt DAC-ja válogatja, meg lejátszója. A legtöbb de, tartalmaz, ha kezel high-rest akkor általában elég sok megányi buffer van benne. Ha akkor jitterről beszélünk, ami ezt is túlhaladja, akkor ott már valami nagyon nagy gikszer van, széttört kábel, vagy valami hasonló blődség, analóg hasonlattal élve már csak analóg sistergésnek meg hangyafocinak felel meg a jel/zaj arány. Nyilván normál esetben ilyen nem fordul elő.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

De, simán lehet realtime. Szerinted egy PC hogy játszik le egy több gigás FLAC fájlt? Akármekkora buffer melllett lehet realtime a feldolgozás, lejátszás, erről a DAC oldalán a reclock gondoskodik, a buffernek meg elég csak akkorának lennie, meg olyan gyorsnak, hogy a következő adag bit megérkezzek a következő órajelciklusra. Az a baj, hogy találgattok, meg terelgettek, hogy mekkora a buffer, meg hátha jitter, meg mi a valós idő, meg mi van, ha világvége lesz. Ezek extrém, elméleti esetek. Ha kicsit is rendes kábellel csatlakozik valami, egy CD a DAC-hoz, az mindegy, hogy optikai vagy nem, vagy milyen, akkor ilyen extrém eset a gyakorlatban nem fordul elő.

Ez a túl nagy jitter max. a digitális világban, ilyen földfelszíni meg műholdas vételnél játszik, mikor valahol olyan alacsony a jelerősség, vétel, hogy az a 0-t ütögeti, ilyenkor már tényleg kihagy a hang, beáll a kép, hatalmas blokkokra esik szét, de ezen a szinten már az analóg tuner is csak hangyafocit meg white noise sistergést tud csak venni, és nem az a legfőbb gondod, hogy bitpontos-e a folyam, meg mekkora a jitter, hanem hogy nem tudsz értékelhető jelet venni egyáltalán.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Hát ha te mondod,  akkor az biztosan úgy is van.. :) én azért továbbra is vásárolom és hallgatom a friss release-eket az "elavult" cd-ből és sacd-ből, de te nyugodtan hallgathatod a lossless formatumot, ha szerinted úgysincs különbség. Mindenki azt csinal, amit akar.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Akkor nagyon jól teszed, jár a vállveregetés. De ígért meg, hogy a mai igényes loudness waros keverést rendesen kiélvezed, min. 384 kHz, 32 bit felbontásban, de egyes audiophoolok szerint az se jó már, mert csak a DSD-re áll fel. Mert ma már a stúdiókban eleve a stúdiómaster egy nagy rakás fos, szétkompresszálva, torzulásig széthangosítva az egész anyag, egy nagy tömb az egész, ha megnyitod egy hangszerkesztőben, egy nagy téglatömb az egész. A kiadott friss release-ek zenei igényességéről nem is szólva, Justin Bieber meg társai szintű zenék, azok még normális keverés mellett is kb. agyf4× kategória. Ezeket teljese mindegy, hogy CD-ről, SACD-ről hallgatod, vagy audio DVD, vagy FLAC-ként vagy mp3-ban vagy aac-ben, igénytelen lesz mindenhogy, ha elavult formátum, ha nem.

Az a baj, hogy nem bírjátok megérteni, hogy az, hogy egy formátum elavult, az független a technikai paraméterektől, meg hogy milyen jó emlék fűz hozzá. Az, hogy elavult, nem jelenti, hogy rosszul szól, vagy ilyesmi, csak annyit, hogy ma már a tömegigényeket nem tudja kiszolgálni valamilyen szempontból. Mert pl. elmész hosszabb utazásra, közben zenét akarsz hallgatni. Most viszed a SACD asztali lejátszódat, meg mellé egy talicskányi SACD-t hegyekbe rakva? Hova fér az el? Csomagtartó, hátsó zseb? Vagy pl. mikor böngészés közben zenét hallgatsz, akkor felállsz a gép mellől állandóan CD-t cserélgetni, meg keresgetni, ha mégis másik albumot, playlistet akarsz hallgatni, mert ahhoz szottyant kedved?

De ha nem hiszitek el, mutogassátok a CD-ket meg SACD-ket a mostani legfiatalabb generációnak, csak nézni fognak rá, mint borjú az újkapura, hogy mi ez az ősemberkori korongos izé, rajta ezzel a 3-12 darab számmal, amit fénysebességgel lehet megunni, aztán hova rakod. Szerintem ők érteni fogják, hogy mi hány kHz, meg azon nem jitterelnek a bitek.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Mivel a légnyomás is változik állandóan, ezért tényleg. Még ugyanarról a forrásról ha egymás után kétszer ugyanazt meghallgatva is más lesz.

De ettől tekintsünk el, egy 192kbps mp3 és a flac fözött sem hallod a külöbséget. Aki igen, az hazudik :)

 

Plusz vegyük figyelembe, hogy élőlények vagyunk, változó hangulattal, vérnyomással, szimpatikus-paraszimpatikus aktivációval, szóval nem azon fog múlni.

Ó, olyan audiofilt én is ismerek, tüskén áll a lemezmosó is nála, de a csöves erősítő durván sávhatároltan szől és nem hallja. :)

Hagyjuk ezt a "bottal nem piszkálják'-dumát a teljesen fogalmatlanoknak. :)

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Nem, azok, akikről te beszélsz, azok az ún. audiofool-ok, szeretik magukat audiofilnek hirdetni, de fogalmuk sincs az egészről. A CD nagyon jól szól, ha jó cuccon hallgatod. Ezzel a mai napig nincs baj, nem a technikai specifikációja avult el (mintavételezés, bitmélység, 2 csatorna), hanem maga a formátum fizikailag, a maga 650-700 megás offline hordozásával, helyfoglalásával, stb..

A vinyl is teljesen jó, annál meg szintén nem a technikai specifikációt kell nézni, hanem azt, hogy van egy csomó régi lemez, amit sose digitalizáltak be, nem jelent meg CD-n, nem lehet sehonnan letölteni, így csak bakelitről hallgathatod. Plusz a másik előnye a vinyl-nek (persze csak a régi, eredeti kiadásoknak), hogy még normális stúdiókeverésűek, nem ezek a mai, túlhangosított, túlkompresszált, loudness waros fos hangzás hordozói. Ennyiből érték lehet egy jó bakelit, ha jó állapotban lett tartva, és normális lemezjátszón van hallgatva, bedigitalizálva.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Mármint mi kifutott formátum?

PCM/RAW hang: az A/D konverterből ma is ez megy a rendszer felé, valamint a rendszer az A/D konverter felé ezt küldi. Ha a hangformátum szempontjából nézzük, az elmult 40 évben csak a bitráta és a bitmélység változott. A többi változás már a rendszerben tötrént (tömörítés, konténerformátum, stb...)

CD/DVD/BD... leginkább csak a lézersugár frekvenciája és mérete változott, meg a hordozó anyag.

Hogy mennyire kifutott? ár/élettartam szempontjából még nincs jobb.

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

( BehringerZoltan | 2021. 03. 04., cs – 21:41 )

Érdekes sztori. Thx!

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

( freeoli v | 2021. 03. 05., p – 08:41 )

Azért bukott meg amilért minden ami egy szint fölötti komplikáltságot igényelt alaptudományok, megmunkálás, szervezés, minőség. A felülről vezérelt, politikai kinevezettek és érdekek által irányított rendszerek törvényszerűen vezetnek sikertelenségre. A KGST csúcsa az Ikarus Z280, a sivatagban is rohadó Lada, szerelésfüggőknek való MZ és a többi.

Magától nem bukott meg, csak megbuktatják a "korszerű", a kiadóknak jobban jövedelmező, de a felhasználóknak legalább többszöri megvásárolási lehetőséget biztosító online store-ok. - Egy hype-olt kényelemért cserébe lemond az emberek nagyobb része a szabadságjogainak egy korábban meglévő, újabb részéről, (t.i. a bármikor felnyúlok a polcra, és tisztán saját döntésem alapján leveszem a kedvencem és mindezt újabb megvásárlási kötelezettség nélkül.., Ráadásul, eredeti és "nem a PC-sített", újabb kori kiadásban. És igaz ez nagymértékban a DVD filmekre is.., ott még a joglejárat, és a PC-megítélés miatti visszavonások, esetleg az eredeti szinkronhangok miatt még inkább.)

(Ami fizikai adathordozón a birtokomban van, az mondhatom a sajátoménak. És ez egyszerűen jó érzés. - Természetesen bármikor készíthetek FLAC-ot, - DVD esetén mkv-t, - belőlük, ha éppen arra támadna kedvem..!)

Egyébként még nem is beszéltünk az orosz, (vagy ukrán?) zenei CD vagy mp3-CD kiadványokról. Jó sokat nyomtak belőlük, olcsón jutott bőven hozzánk is. Borzasztó minőségben de legalább, - feltételezhetően, - a szerzői jogi költségeket megspórolva... :)

( tigrincs | 2021. 03. 05., p – 09:23 )

Szerkesztve: 2021. 03. 05., p – 09:39

Tehat elkeszitettek egy sorozatgyartasra alkalmatlan oroszosan baszom valamit de elsokent. Szuper \o/

A postban levo idezettel ellentetben ezt nem neveznem sorozatgyartasra kesznek:

Az érdeklődés hirtelen csökkenésének okai a műszaki dokumentációkban foglalt teljesíthetetlen követelmények voltak. A lejátszó gyártásához szükséges technológiai feltételek nem álltak a cégek rendelkezésére és nem is tudták előteremteni azokat. Erősen kiütköztek a rendszer hibái, a lassú tervgazdaságban nehéz bürokratikus apparátussal és rosszul motivált vezetéssel rendelkező vállalatok számára az ilyen feladatok lehetetlennek bizonyultak

 

Mindekozben 82-ben a Sony mar forgalmazta a sajat CD lejatszojat (taviranyitoval etc)

( lcsaszar v | 2021. 03. 05., p – 16:02 )

Azért több, mint gyanús a hasonlóság az orosz és a japán-holland CD mérete között. És még van néhány hasonlóság. Mondjuk az oroszok 11 bitbe tudták sűríteni azt, amit a japcsik csak 16 bitben voltak képesek kódolni.

Viccet félretéve láttam orosz gyártmányú professzionális kinézetű orsós magnót, elektrosztatikus hangfalat. Vagy nem orosz, nem tudom, akkoriban minden szovjet tagköztársaságra rámondtuk, hogy orosz. Lehet, hogy AKAI meg QUAD koppintások voltak, de akkor is szép teljesítmény.

Piha!

Én olyan tömörítést találtam ki, ami bármekkora fájlt két bitbe tömörít le.

Csak a kitömörítésen gondolkozom még.

:-D

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.