20 éves a VideoLAN projekt!

Open Source

Két évtizedes lett a VLC nevű médialejátszó mögött álló, open source projekt, a VideoLAN. Részletek a bejelentésben.

Nem tudom aterezni. En eddig tobb feladatra is hasznaltam/hasznalom, nem okozott problemat. Annak sokkal jobban orulok, hogy nem egy otvar bloatware, nincs szarracsicsazva, stb., raadasul nem csinal helikopterrotort a CPU ventillatorbol. A tobbi erdektelen szamomra.

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

Elég régóta Linuxozom, már 15 éve látszott, hogy megfelelő UI nélkül az alkalmazásnak nem sok jövője van.

Mindig vitatéma volt, hogy jobb-e a myapp -a 1 -b 2 -c 3, mint egy grafikus felület. Van, amikor igen, máskor meg nem.

 

Amelyik programnak nincs rendes, jól működő grafikus felülete, mindenképpen hátrányt szenved.

A user nem fog manualt olvasni, hanem vált. A grafikus felület dolga az, hogy a usernek ne kelljen man-t böngészni. Aki meg parancssorban akar nyomulni és szkriptezni, az is örülhet, ha van ilyen interfész is.

A -h opciót akár el is felejtheted, mert a felhasználók 95%-ánál ignorálva van, a maradék 5% meg szkriptezésre használja, egyébként klikkel az UI-n.

+1, aki a millio beallitasban el akar veszni, annak minek a csicsas csuszkak es kapcsolok?

En mindig azon rohogok, amikor latom, hogy egy olyan input mezobe, amiben az ertek 1 es 1millio kozott van valaki belerakja a fel-le mutato egyesevel leptetoket. :D

Es szamos hasonlo csodas UI-al lehet talalkozni. Arrol ne mis beszelve amikor a settingsek felet a UX huszarok elrejtik, mert hogy azt me gminek, meg majd rakunk bele 4 profile-t ami kozul valaszthatsz aztan legfeljebb nem lesznek jok neked es akkor szerkesztheted az ini/json/yaml allomanyokat :D

En mindig azon rohogok, amikor latom, hogy egy olyan input mezobe, amiben az ertek 1 es 1millio kozott van valaki belerakja a fel-le mutato egyesevel leptetoket. :D

Ez attól függ, hogy számít-e a pontos érték, vagy elég hozzávetőleges értéket megadni.

Erről jut eszembe, van egy régi laptopom amin csak XVideoval lehet értelmes framerate-tel videót lejátszani, de azzal sem mindegy, hogy melyik formátummal. Az xvinfo a formátumokat 8 jegyű (vagyis 32 bites) hexadecimális számokkal azonosítja, a VLC-nek viszont decimális alakban (9-10 számjegy) kell megadni. Persze erre sehol nem hívják fel a figyelmed, csak az tűnik fel, hogy az a-f betűket nem fogadja el.

( uid_16313 | 2021. 02. 02., k – 11:39 )

Jó kis cucc ez, nálam egyik alap.

( Gyuszk v | 2021. 02. 02., k – 12:28 )

Talán a VLC az egyetlen lejátszó a világon ami mindenféle OS segitség nélkül előrántja neked zeroconf -fal a NAS-odat, amiről SMB-n keresztül lejátssza az mkv filmedet és kitolja chromecast -odra, akár ios -ról akár androidról :)

Dinoszaurusz ez, de én kedvelem.

( uid_19334 | 2021. 02. 02., k – 13:01 )

Szeretem, feltűnő az ikonja, nem kell sokat keresgélni

( pepo v | 2021. 02. 02., k – 16:01 )

Vajon Árpinak anno miért nem tetszett? Úgy rémlik, mintha azt mondta volna, hogy nem volt Linuxra számára tetsző videó lejátszó, ezért indította az MPlayert. (Régen volt, már pontatlan lehetek erősen.)

READY.
󠀠󠀠‎‏‏‎▓

meg sehol nem volt a vlc akkoriban, 2000 nyaran indult az mplayer... emlexem rendszergazda voltam az MTA-n, es nyaron egyedul ultem bent, senki se dolgozott kb, es unalmamban neztem volna valamit, de egy lejatszo sem mukodott, ezert inkabb nekialltam egy ujnak :)

de kesobb sem szerettem oket, mert gyakorlatilag loptak az mplayer kodjat, masoltak mindent amit mi megcsinaltunk... persze GPL, ezert szabad, de akkor sem esett jol.  a tobbi "konkurens", az avifile es a xine, legalabb vissza is adott, ok dolgoztak eleg sokat a win32 emu retegen.

A'rpi

Először is full respect az MPlayer (és az MEncoder!!) megalkotása miatt!

A VLC viszont kezdetektől a tömegek (értsd: windows - és 1.0 - userek)  számára használható, grafikus, és mindent (is) lejtászó appot adott, ami miatt hihetetlenül gyorsan, és tulajdonképpen vetélytársak nélkül elterjedt.

Innentől ,mindegy mi van a belséjében,

Sőt, az is mindegy hogy az mplayer mennyivel többet tud - ha ez utóbbit a közönség 2%-sem tudja a gyakorlatban használni.

 

szerintem.

zrubi.hu

Azért szerintem szomorú, hogy erre ment el a világ.
Nem a rosszindulat, sokkal inkább a tudatlanság, a böszmeség és a suttyóság fogja elpusztítani.

Riszpekt Árpinak, hogy nem szolgálta ki a plebszet. Azt tette, amit helyesnek, jónak és tisztának érzett. Túl kevés ilyen ember van.

Nemnemnem. Azt nem a menüre értem. A menü valóban fekete pont, nekem is hiányzott.

Arra gondolok, hogy a plebs nem tud meglenni gui nélkül, nem tudja megemészteni, hogy keyboard binding-ek vannak. Három neuronnál többet nem képes használni bárminek a működtetésére.
Pedig egy videolejátszónak minek gui. Fájlkezelőd indítja extension alapján, gyorsan betöltődik, a billentyűparancsok pedig világosak, letisztultak, hatékonyak. Nincs az a gui, ami ezzel felvehetné a versenyt. De aki inkább tallózgatni akar meg egerezni, hát az csak szopjon, megérdemli.

Windows-on az irfanview-t is azért szeretik sokan, mert nincsenek nagy helyet foglaló keretek, toolbar-ok, és nulla idő alatt betöltődik. Nem kell ezt túlkomplikálni.

Ja ok, úgy már világos! 2000-es évek elején-közepén az volt a fantasztikus fícsör mplayer-ben h. nem kellett hozzá semmiféle codec-pack meg mindenféle AVfilter szarok, amik a codec-pakkokban jöttek és szétbaszták az egész windowst ha egymásra telepítetted.

Iview a kedvencem már 20+ éve.

Azt szerintem senki nem vitatja, hogy a keyboard binding-ek hatékonyak. Viszont ha a program nem rendelkezik GUI-val, az nehezen felfedezhető valamilyen súgó vagy dokumentáció használata nélkül. Legfeljebb próbálkozni lehet abban reménykedve, hogy a program követ valamilyen konvenciót. Különösen fontos ez még nem, vagy ritkán használt funkció esetén, amit a GUI-n úgy is meg lehet keresni, ha a pontos nevét és helyét nem tudod. Ha jól van megoldva, a keresett funkció könnyen megtalálható és a GUI-n látható a keyboard binding is, ami így kiváltja a dokumentáció használatát.

Gondolj pl. a vi-re és a nano-ra. Előbbi semmilyen segítséget nem nyújt, hogyan használd, utóbbiban kapásból latod, hogyan éred el a leggyakrabban használt funkciókat.

Ez nagyon jó példa. A nano-t gyűlölöm. Egyre több disztró friss telepítése után alapértelmezett editor. Első dolgom, hogy kiirtom. Ha már könnyen használható és konvenciókat követő, egyszerű editort akartak betenni, miért nem volt jó az mcedit? Az legalább tényleg kézre áll, ujjadban vannak hozzá a billentyűk a DOS-os idők óta.

vi (illetve ha lehet inkább vim) egy igazi mestermű. Piszok gyorsan lehet benne dolgozni. Olyan érzés, mint amikor megszűnik az agyad és a gép közötti szűk keresztmetszet.
Amíg programozásból éltem, egy vim-ből faragott IDE-n dolgoztam. Voltak, akik furán néztek rám, pedig jobb volt bárminél.
Belegondoltál már, hogy egy-egy ilyen programban mi gondolkodás és munka benne van?

Lehet, hogy van egy learning curve, de ha belegondolsz, nem olyan sok program van, amit rendszeresen használ az ember. És a funkciókat se használod mind. Videónézéskor pl. mit csinálsz? Hangerőt és fényerőt állítasz meg seekelsz. Esetleg ha csúszni szokott a hang a hardvereden megtanulod, melyik billentyűkkel tudsz húzni rajta oszt' kalap. Még csak manuált sem kell olvasni, mert 30 másodperc guglizással megtalálod, ha kell valami. Nem kell szorongani a miatt, hogy nem ismered az összes funkciót. Nem is kell.

Ott hevernek a kincsek a lábunk előtt, csak le kell értük hajolni.

Ez nagyon jó példa. A nano-t gyűlölöm. Egyre több disztró friss telepítése után alapértelmezett editor. Első dolgom, hogy kiirtom.

Mivel neked már van kedvenc editorod, ezért ez teljesen érthető. De képzeld magad azoknak a felhasználóknak a helyzetébe, akik egyiket sem ismerik. Nekik nagyon nem mindegy, hogy az alapértelmezett editort képesek használni nulla tapasztalattal, vagy előbb azt is meg kell tanulniuk.

Ha már könnyen használható és konvenciókat követő, egyszerű editort akartak betenni, miért nem volt jó az mcedit? Az legalább tényleg kézre áll, ujjadban vannak hozzá a billentyűk a DOS-os idők óta.

Miből gondolod, hogy ezen disztribúciók kezdő felhasználói valaha is használtak DOS-t, ezért nekik kézre állna az mcedit? Valószínűleg pont ugyanannyira ismeretlen számukra, mint a nano vagy a vi.

vi (illetve ha lehet inkább vim) egy igazi mestermű. Piszok gyorsan lehet benne dolgozni. Olyan érzés, mint amikor megszűnik az agyad és a gép közötti szűk keresztmetszet.
Amíg programozásból éltem, egy vim-ből faragott IDE-n dolgoztam. Voltak, akik furán néztek rám, pedig jobb volt bárminél.
Belegondoltál már, hogy egy-egy ilyen programban mi gondolkodás és munka benne van?

Jól megtervezett UX-e nem csak GUI-s programoknak lehet, és nem mindegyik GUI-s programnak van. Azt nem állítottam, hogy a vi-é rossz, ha már megtanultad használni. Viszont azelőtt borzalmas. Nekem nincs kedvem rászánni azt a néhány órát/napot/hetet hogy megtanuljam hatékonyan használni, mert soha nem fog megtérülni évi pár tíz sor config file szerkesztés során. (Esetleg ezt lehet, hogy végignyomkodom.) Arról már nem is beszélve, hogy régebben az is probléma volt, hogy a disztribúciók olyan default beállításokkal szállították a vi(m)-et, ami még körülményesebbé tette a használatát.

Lehet, hogy van egy learning curve, de ha belegondolsz, nem olyan sok program van, amit rendszeresen használ az ember. És a funkciókat se használod mind. Videónézéskor pl. mit csinálsz? Hangerőt és fényerőt állítasz meg seekelsz. Esetleg ha csúszni szokott a hang a hardvereden megtanulod, melyik billentyűkkel tudsz húzni rajta oszt' kalap. Még csak manuált sem kell olvasni, mert 30 másodperc guglizással megtalálod, ha kell valami. Nem kell szorongani a miatt, hogy nem ismered az összes funkciót. Nem is kell.

Akkor a példádnál maradva, fényerőt soha nem szoktam állítgatni, fogalmam sincs, hogy VLC-ben erre mi a gyorsbillentyű. De 3 kattintással megtaláltam az Eszközök → Hatások és szűrők (Ctrl + E) → Videohatások panelen. Ezt akkor is meg tudom csinálni ha nincs internetem, és gyorsabban, mintha Google-lel próbáltam volna megkeresni. Közben még egy új gyorsbillentyűt is tanultam. Ha valamiért elkezdeném ezt a funkciót rendszeresen használni, akkor utánanéznék a gyorsbillentyűinek, de egyszeri alkalomra felesleges.

De hangot és feliratot szoktam szinkronizálni, ezeknek tudom is a gyorsbillentyűit (g, h és j, k), mert elég gyakran kellenek, hogy ezért mindig kikeressem a menüben (egyébként Eszközök → Sávszinkronizálás).

Ott hevernek a kincsek a lábunk előtt, csak le kell értük hajolni.

Csak nem mindegy, milyen mélyre kell hajolni.

Én a vi-t max git commit üzenetek gépelésére használom.

 

Ismerem a / billentyűt, a :q!-t és a :wq-t, az 'a'-t, az 'r'-t 'i'-t és az ESC-et. Ezeket használom.

Igazából a felső sorba akár ki is rakhatnák mindet.

 

Jóformán csak a szart látom a vi-ból: az idióta kombinációkat, a többlet meg nem érdekel, mert úgysem jegyezném meg.

Ha szöveget kell szerkeszteni, arra elindítom a kate-t, vagy valami más értelmes editort.

A példát arra hoztam fel, hogy nano-ban látod a leggyakrabban használt opciókat a képernyőn, vi-ben meg nem. Vagyis előbbit akkor is tudod használni ha most látod először, utóbbit nem. Semmi köze ahhoz, hogy melyik mire alkalmas.

De ha IDE-re van szükségem majd előveszem a feladathoz leginkább alkalmas JetBrains terméket, nem fogok terminálból bohóckodni. Amit terminálból szeretnék megoldani ahhoz meg elég ha tudok navigálni, szöveget beszúrni/törölni, keresni, cserélni, esetleg van syntax highlighting. Ezt a nano is tudja, a legtöbb usernek ennél többre nincs szüksége.

en is ezen szoktam rohogni. 

Hu de szar meg minden mondjak. Aztan elsajatitjak a vim szemantikajat es hirtelen kurva hatekonyan tudjak hasznalni es pironkodonak amikor beidezik mit mondtak a vim-re. Mi amikor felveszunk juniorokat van egy par oras vim fejtagito. Gyulolik amikor elkezdik. Masfel het mulva folejuk allsz valamiert es latod hogy nyomkodjak a billentyuket mint a veszettek es imadjak. :D

Amugy nem is ertem azt amiket mondanak itt, hogy mert nehez megtanulni.

w = word; d = delete : d2w torolj ket szot a kurzortol; 2wd2w: ugorj ket szot majd torold a ketto kovetkezot; d2d: torolj ket sort a kurzortol....ez nehez??????????? Informatikaban dolgozol e?

A masik amikor jonnek, hogy mert az "egysegsugaru usernek". De bzdmeg annak a nano is urraketa. Azoknak ott vannak a notepad szeru izek a gui-ban. Ugye nem komoly hogy ha a vim-rol van szo eloveszzuk azt az egysegsugaru usert.t aki termnalbol fog C programot irni vim-mel? Ne csinaljatok mar!!! :D

Persze, mert lusták lettek az emberek, mint a dög.
Ha már valamihez három neuronnál többet kellene egyszerre használni, inkább beleszarnak. Azt meg nem látja be, hogy a lustasága miatt később ezerszer annyit fog szopni. És sajnos az ilyenek pátyolgatásával mindehhez asszisztálva emeltük sztenderddé a lustaságot, a tudatlanságot és a böszmeséget. A következő az lesz, hogy már a Ctrl-X is nehezére fog esni valakinek, mert nem érti b+ hogy ,,két gombot egyszerre kell nyomni". Akkor már a nano se lesz jó? Lesz majd piko meg femto. Aztán csodálkozunk, amikor kint a ,,való életben" nem tud betolatni egy parkolóhelyre a paraszt. Pedig csak egyszer kellett volna megtanulni.

Viccesen szoktam mondani, hogy általános iskolában mégis csak jó befektetés lett volna az ábécét megtanulni.

Idéznék is egy 12 évvel ezelőtti hozzászólást az Emacsról.

 

https://hup.hu/comment/511809#comment-511809

"Az emacs egy kiváló oprendszer, gyakorlatilag mindent megcsináltak benne, már csak egyetlen dolog hiányzik belőle: egy jó szövegszerkesztő" :)

 

Nos a vi biztos nagyon frankó cucc, sok mindenre használható, de nekem legjobban az Emacs-hoz hasonlóan egy kényelmes szövegszerkesztő hiányzik belőle.

:)

Érdekes ez, látod az emacs meg nekem nem jön be.
De: tisztában vagyok vele, hogy azért nem jön be, mert nem fektettem bele a minimális erőfeszítést sem, hogy megértsem.
A legfontosabb nem is az, hogy egy szoftvert hogyan kell használni. Sokkal lényegesebb megérteni a filozófiáját. Onnantól kezdve a használata magától fog menni, mert fogékony leszel rá. (Illetve a filozófiát ismerve látni lehet, ki fogtok-e jönni egymással.)

Megértem, hogy nem mindenkinek jön be a vim. Sőt, nincs is mindenkinek szüksége rá.
 

van egy par oras vim fejtagito [...] Masfel het mulva

Pontosan erről beszélek, ez pontosan pár órával és másfél héttel több, mint amennyi időt a legtöbben hajlandóak rááldozni.

nyomkodjak a billentyuket mint a veszettek es imadjak

Azt már próbáltátok, hogy a juniorjaitoknak adtok valami komolyabbat is egy soros terminálnál? Akkor talán használnának mást is. ;)

w = word; d = delete : d2w torolj ket szot a kurzortol; 2wd2w: ugorj ket szot majd torold a ketto kovetkezot; d2d: torolj ket sort a kurzortol....ez nehez??????????? Informatikaban dolgozol e?

Nem nehéz egyáltalán, sőt örömmel látom, hogy követ valamilyen konvenciót. De amikor életedben először elindítottad a vi-t, ezekre mind magadtól jöttél rá? Vagy előtte elolvastad a dokumentációt, esetleg volt valaki, aki megmutatta?

A masik amikor jonnek, hogy mert az "egysegsugaru usernek". De bzdmeg annak a nano is urraketa. Azoknak ott vannak a notepad szeru izek a gui-ban.

Továbbra is az alapértelmezett editorról van szó, ami pont az egységsugarú usereknek nem mindegy. Nem kötelező az alapértelmezett editort használni, akinek már van kedvenc editora az használja azt. Aki meg az alsó két sort sem tudja értelmezni, annak valóban mindegy.

A vimhez ott volt a vimtutor, amikor először elé kerültem (iskolában órák között, a folyosón levő gépeken).

A nanot meg elég sokáig nem tudtam használni, mostanában néztem meg, hogy a ^ kontrollt akar jelenteni. Az M meg eszképet (?). Előtte meg ha valahogy beleléptem, kiléptem belőle, szerintem egyáltalán nem felhasználó barátabb, mint a vi. 

(Általában a geditet használom amúgy, van X-em meg egerem.)

( pink v | 2021. 02. 03., sze – 00:24 )

Méltányolom, de sosem voltam képes szeretni. Mert kinyírta az mplayer-t, a tökéletes lejátszót.

DVD-ben van menü is amivel navigálni lehet.

Nem tudom, hogy most már képes-e az mplayer DVD menüt kezelni. Engem annyira zavart a hiányosság, olyan amatőrnek hatott az egész, hogy inkább váltottam.

Volt 50 track valamelyik DVD-men, a film a 37. trackről indult a 20. perctől. Elég macerás kikeresni, meg a szinkron választása is. Erre szolgálna a menü.

Ráadásul a track eleje sérült volt, ez volt a másolásvédelem. Képtelen volt ezzel az mplayer megküzdeni. Teljesen hazavágta az összes másolásvédelmi gányolás.