Mihez kezdjen a konzolos ember, ha táblázatkezelőre van szüksége?

Címkék

Tavis Ormandy megvizsgálta a kérdést:

I’m not a heavy spreadsheet user, just keeping track of expenses, household inventory, investments, that kind of thing. I mostly just use Google Sheets.

However, I really prefer to stay in a terminal if I can, so decided to review some of the options. My only requirements are that it runs in a terminal and works on Linux, but bonus points if it’s extensible (scripts, macros, plugins, etc).

I’ve tested two F/OSS and two commercial console spreadsheets. Here’s the big caveat, it might surprise you to learn (haha) that there isn’t a huge demand for console productivity software. That means these programs havn’t been actively developed for a very long time, but they were once incredibly popular.

Their userbase may now be extinct, but they’re all still mature, stable and functional.

 Íráása elolvasható itt.

Hozzászólások

Használjon awk-t! :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Azért nem véletlenül van a két kategória: táblázatkezelő és adatkezelő.

Nem mindet táblázat rekordszerkezetű, az éves teljesítménymérésünkben nincs két azonos sor. Adatbáziskezelőben egy rekordos (egysoros), több száz oszlopos (attribútumos) relációval lehetne megoldani. 

Vedd már rá a közgazdászokat, hogy az Excel helyett használjon Access-t!

AL

Erre mondják, hogy régen felesleges szaknak tartották a gazdinfót mert sem nem informatikus se nem közgazdászt képez. Ma meg közgazdász szak lett már kissé idejétmúlt és értelmet nyert a gazdinfó. Annyi eszközt és ezzel hatalmas hatékonyságot ad a modern informatika, aminek ismeretével sokkal értékesebb egy gazdinfós mint ezeket használni képtelen sima közgazdász. 

Ne keverjük a kettőt, ez nem MS Excel. Az adatbázis-kezelő adatbázisok kezelésére és nyilvántartásokhoz való, a táblázatkezelő táblázatok szerkesztésre. Egész más a kettő. Sajnos a legtöbb ember tévesen táblázatkezelőket használ adatbázisok kezelésére.

Az sc-t és sc-im progikat én is ajánlom, aki tisztán, minimalistán akar táblázatot kezelni, arra nagyon jók, kb. olyanok, mint a vi és a vim, csak nem text editorok, hanem spreadsheet editorok. Adatbázis kezelésére meg vagy CLI SQLite vagy MariaDB, tudom, ezek nem olyan faszák, mint az enterspájz grade Postgre, MS SQL, stb., mert az orrodat nem tisztíccsa, de CLI toolokat pont azért használna az ember, mert egyszerűek, gyorsak. A nagyobb DB engine-ek szerverre valók, nem desktop CLI felhasználásra. Elfutnak utóbbi felhasználásnál is, de ahhoz overkill kategória.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ja, jó cucc, bár ritkán használom, de örülök, hogy vannak még fejlesztők, akik még jó minimalista megoldásokat írnak, és nem Gtk/Qt bloathegyeket. Nem véletlen használok lehetőleg ilyeneket, mindent csak terminálból. Grafikus programokból csak Firefox-ot, Steam-et, Wine-t használom, ezeknél nem lehet elkerülni a bloatot, minden más terminálos (jó, a Zathura az félgrafikus, de továbbra is minimalista). Igazából sokszor még a konzol is elég lenne, csak arra korlátozottan vannak betűtípusok (Terminus-t használok), és nincs hardveres gyorsítás, meg villog a képernyő, ha görgetek, meg sűrűn változik rajta a tartalom. Ezért maradok a terminálnál.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

"Az adatbázis-kezelő adatbázisok kezelésére és nyilvántartásokhoz való, a táblázatkezelő táblázatok szerkesztésre."

Ezzel maximálisan egyetértek. Fordítva viszont lehet használni adatbáziskezelőt olyan feladatokra amire a muglik táblázatkezelőt használnak. Vagy van valami amit táblázatkezelőben igen, de adatbáziskezelőben nem lehet megoldani? 

Nekem meséltek egy nem éppen kicsi cégről, melynek vállalatirányítási rendszere (ERP) egy vagy ötven munkalapos Excel táblázat volt. Nem hinném, hogy 50 relációval ki lehetne váltani, na meg hova kerülne az üzleti logika?

Igen, nem ez az optimális megoldás, de működött, a vállalat vezetője bármilyen saját igényt be tudott egyből építeni, nem kellett a szoftverfejlesztőkre várnia. 

AL

Sok "szép" dolgot láttam már... Jó párat én követtem el, szükségből, egyik-másik igazi Excel Beast lett. 2-3 különböző verziójú Excel alatt kellett működniük. Az egyik kedvencem az adatokkal még fel nem töltött, de előre beképletezett, feltételes formázott, keresztül-kasul hivatkozott táblázat lett a maga 30 megás méretével. Már a megnyitás sem ment egyszerűen a hálózatos környezetben. Utána meg a nyomozás, ki mikor mit rontott el benne, mert ugye mindig van az, amikor a szabályt fel kell rúgni és erőszakosan kell valamit, mondjuk egy képletet felülírni értékkel, megjegyzést nem hozzáírni, hogy ne is lehessen megtalálni.

Azt is sokszor megkaptam, hogy minek a felhajtás, ehhez elég egy Excel is. Ja és azt is szeretem, amikor holnap szólnak, hogy tegnapra kellett volna... Na ez nem megy csak táblázatkezelővel.

gy

Igen, fordítva sem jó a másik végletbe esni. Lehet egyszerűbb táblázatkezelési feladatokra adatbázis-kezelőt használni, de szuboptimális, overkill. Mindent arra kell használni, amire való. Táblázatkezelést csak csak adatok ábrázolásához vagy olyan továbbgördülő számításokhoz kell használni, ahol az egyes számítási fázisok részeredményeit is látni akarja az ember.

Péternek 5 almája van, Pálnak 6, és ezt táblázatosan kell megjeleníteni, és egy ember dolgozik az adatokkal, arra táblázatkezelő. 5 millió rekordos ügyféladatok, vagy ha több ember is dolgozik az adatokkal szerver-kliens felosztásban, arra adatbázis. Ha cél a későbbi lekérdezhetőség, szűrés, rendezés, arra lehetőleg adatbázis. Ha cél, hogy külön, hibatűrő interface-en legyenek rögzítve az adatok, arra adatbázis. Hibatűrőn azt értve, hogy nem az, amit ECDL Mancika gányol össze Excelben, hogy azonos oszlopba mindenféle formátumú berittyentett adat, egyszer szám, egyszer string, egyszer autocorrected dátum, összevissza, ahogy épp esik, úgy puffan, lokalizált, verzió-platformfüggő markó- és függvénynevekkel.

Ha nem kell táblázatos megjelenítés, csak egy számítás során a végeredmény érdekes, akkor matekozásra matekszorftver vagy scriptnyelv való, bc, calc (itt most nem a LibreOffice Calc-ról van szó, hanem a C-sytlye arbitrary calculator-ról), Python, Octave, Sage, Matlab, esetleg R. Ha nagyon bináris optimalizáció kell, és valaki régi vonalas, akkor Fortan. De ezek a matekszoftverek, scriptnyelvek jók PC-n számológépnek is. Én pl. terminálban a calc-ot használom (ez még mindig nem a LibreOffice Calc), billentyűzetről tudom bevinni a számítási sorokat, műveleteket, így látom mit írtam a sorba, elgépeltem-e, később a sorokat history-ból vissza tudom hívni, másodperc törtrésze alatt számol több százezer számjegyig, tizedesjegyig, akár több millió számjegyig (de akkor egyre hosszabban elgondolkodik rajta a gép), köpi ki azonnal az orbitális faktoriálisokat, hatványokat, kezeli a komplex számokat, műveleteket mátrixokkal, vektorokkal, és mivel script nyelv, írhatók benne saját függvények, scriptek, a számítások automatizálhatók, adatok GNU plottal ábrázolhatók, nem úgy, mint a grafikus számológépalkalmazásoknál, ahol az ember egérrel kattintgathatja be a műveletsort, de már a végén azt sem látja, mit vitt be egy hosszabb műveletsor elején, volt-e beviteli hiba (félrekattintott-e, kimaradt-e számjegy, zárójel, stb.), korlátozott a számjegyek és a precizitás annyi tizedesjegyre, meg hatványkitevőre, ami épp kifér a grafikus kijelzőjére. Ugyanez a bc is, csak egyszerűbb formában, C-re jobban hasonlító szintaxissal. Meg a dc is, de az meg RPN.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Szívemből szólsz, imádom a calc-ot, ami debianosoknak, ubuntusoknak azt hiszem, apcalc. Mivel alapértelmezetten kezeli a komplex számokat, épp a minap írtam picike scriptet, amelyik egy szabályozó kör frekvenciamenetét, fázistartalékát számolta végig különböző paraméterekre, meghatározva így a használandó ellenállásokat, kondenzátorokat. Aztán gnuplot-tal ábrázoltam. Ahogy te is, én is ezt használom számológépként interaktív módban. :) Azt is szeretem benne, hogy közel C-szerű a szintaxisa. Az egyedüli hátránya, hogy lassú. Az awk sokkal gyorsabb, számolni az is tud, de nem tudja a komplex számokat.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mondjuk lehet benne 3D engine-t írni. Illetve bármilyen adatvizualizációra elég jó amíg kevés számú (leginkább 10-es, 100-as, legfeljebb 1000-es nagyságrendű) adattal kell dolgozni.

Ez nem maradhat ki a témában: Spreadsheets may be for you!

Mihez kezdjen a konzolos ember, ha táblázatkezelőre van szüksége?

Mostmár csak az a kérdés, hogy ez pontosan hogyan is használható PlayStation-ön, vagy XBox-on...

Kettő jutott eszembe hirtelen: Commodore+4 beépített táblázat kezelője és Emacs Org mode táblázat :-D

Mondjuk amit meg lehet oldani táblázatkezelőben, általában shell scriptben is meg lehet oldani :)

De az octave sem egy rossz választás.

Fú de jó, nekem erről a DN beépített táblázatkezelője jutott eszembe. Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban nagyon sokat használtam

[Falu.Me]==>[-][][X]

Nem tudom, hogy fogom-e valaha használni, de az ilyeneknek mindig örülök és respect. Egyszerű, jó az ötlet. :)

"Sose a gép a hülye."

a Dos Navigatorban is volt valami spreadsheet... annak meg van linuxos valtozata... :)

“Any book worth banning is a book worth reading.”

Ez kicsit ütősebb, mint a gyári beépített. Mikor Commodore volt a "volkscomputer", akkor nekem "csak" 64-em volt. Egyik barátomnak volt +4, soha nem tudtuk használni a beépített programokat rajta. Semmi doksink nem volt hozzá. (évekkel később a megyei könyvtárban találtam hozzá pár könyvet)