Szerinted mikor fogsz elektromos autót venni?

Címkék

Saját tulajdonban, teljesen elektromosat (nem plugin hybrid-et, range extender-es, stb) és mindegy, hogy használt vagy új.

Már van (vagy már megrendeltem)
2% (25 szavazat)
Még az idén
0% (4 szavazat)
2021-ben
2% (20 szavazat)
2022-ben
3% (30 szavazat)
2023-2025 között
12% (145 szavazat)
2026-2030 között
17% (203 szavazat)
2030 után
17% (195 szavazat)
Soha, mert nincs és nem is lesz saját autóm
9% (106 szavazat)
Soha, ameddig lehet benzines/dízel autóm lesz
11% (130 szavazat)
Fogalmam sincs.
25% (289 szavazat)
Egyéb, leírom.
1% (17 szavazat)
Összes szavazat: 1164

Hozzászólások

Még azért várjuk ki az árát, mert a találgatás nagyon megy egyes oldalakon. Daciánál szokás, hogy alap változatban még klíma sincsen, sőt volt hogy nem is volt rendelhető hozzá. Állítható övmagasság is általában hiányzik, ami szintén kizár egy rakás embert (főleg nőket, illetve mindenkit aki engedné a feleségét is vezetni). Aztán 1-1.5 millióval kerül többe a változat, amit már tényleg embereknek szánnak.

Nalunk a csomagtarto volt az elso szempont. (ne kelljen lehajolni, ne legyen patka, amin at kell emelni barmit is).

Igy egy autovasarlast halasztottunk. Majd talan jovore.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

De az alkohol stabil, bármilyen szerves anyagból előállítható, és ahhoz is van üzemanyag cella. Tankolás meg mint a benzin, ergo az infrastruktúra is újrahasznosítható lenne.

Azzal alapvetően az a baj, hogy nincs miből előállítani akkora mennyiségben, amire szükség van. A hidrogénhez meg csak víz kell, a melléktermék oxigén is eladható külön, palackban egészségügyi és sok egyéb felhasználásra.

Lehet alternatívákon ötletelni közel nulla tapasztalattal, de nagy általánosságban azoknak van igaza, akik mondjuk évtizedekig ezzel a témával foglalkoztak... csak el kell olvasni néha, hogy mire jutottak. :)

Aha. Jelenleg 8.2% a benzinben a bioetanol, amit elég kis hatásfokkal elégetünk. Óvatos becsléssel ennek a 3x-osa kijön a hatásfok különbségből, azaz a benzinesek negyede már a mostani termelés mellett is kiváltható lenne. Nem azt mondom, hogy ez az ultimate megoldás, mint ahogy a benzin dízel háború sem ért véget. Szépen elfér egymás mellett többfajta is. Amiért műszakilag problémás, az a katalizátor anyaga, ami drága. Amiért politikailag problémás, hogy bármely mezőgazdasági termelő tud üzemanyag minőségű alkoholt előállítani, és akkor ugrik a jövedéki adó. És amiért környezet szempontjából nem olyan szép, azért CO2 ebből is lesz, valamint a maradék vizet vagy tárolod, vagy télen szépen lefagy. 

Jelenleg 8.2% a benzinben a bioetanol, amit elég kis hatásfokkal elégetünk. Óvatos becsléssel ennek a 3x-osa kijön a hatásfok különbségből, azaz a benzinesek negyede már a mostani termelés mellett is kiváltható lenne.

Az etanol fűtőértéke kisebb, mint a benziné vagy a gázolajé, az etanol üzemanyagcellák teljesítménye és hatásfoka pedig messze van a háromszoros különbségtől a kerékre jutó energiából.

És amiért környezet szempontjából nem olyan szép, azért CO2 ebből is lesz, valamint a maradék vizet vagy tárolod, vagy télen szépen lefagy. 

Részben, mert ha növényi alapú, akkor megújuló-körforgó CO2 lesz belőle. A maradék vizet meg ki lehet folyatni folyamatosan, 80-100 fokosak az üzemanyagcellák is működés közben.

Ne nézd már hülyének a tűzoltókat. Van egy csomó veszélyes és gyúlékony anyag, amit nem lehet vízzel oltani, aztán mégiscsak el tudják oltani. Mellesleg minden valamirevaló gyár átadja a tűzoltóknak a típusonkénti mentési protokollt, kezdve a karosszéria vágási pontoktól az oltóanyagokig.

Nem nézem. Ellenben a bejelentő nem fogja bemondani, hogy milyen típusú a kocsi és hogy melyik autógyártó milyen PDF-ét olvassák át a Mucsaröcsögei kirendeltség munkatársai. Ha nem tudják lehűteni az akkut, a közelébe se mennek, mert felrobban. Aki meg benne van, az így járt.

Azért az akku nem veszélyesebb, ha lángokban áll, mint 30 liter benzin egy zárt tartályban. De szerencsére a tűzoltók nem olyanok, hogy ha valakinek még lehet benzin van a tartályban, akkor nem mentik ki.

Amúgy meg ilyen leírást adnak a tűzoltóknak, de bizonyos pontok szabványosak is az elektromos autókban, hogy ha nem ismered a típust, akkor is tudd áramtalanítani.

Youtube videófelvételek alapján amúgy lehet látni, hogy amikor baleset után tűz van, a tűzoltók kb 30 másodperc alatt áramtalanítják az elektromos kocsikat, és utána máris tudják oltani.

Nagy Péter

Egyelőre fogalmam nincs. Az a helyzet, hogy az autót három dologra használom, évente 6-10 ezer kilométerrel:

a, oda-vissza 80 kilométert megyek Budapestre, ha tömegközlekedéssel nem tudom összeegyeztetni a dolgot, ez havonta egy-két alkalmat jelent

b, oda-másnap-vissza 400-500 kilométert, amikor rokont, barátot látogatok meg és/vagy nyaralás, pihenés, bármi egyéb

c, házfelújítás-építkezés miatt utánfutóval építőanyagok vontatása.

-

Ebbe maximum egy (plugin-)hibrid fér bele, de az is csak akkor, ha már befejeztem az házfelújítás-építkezés azon részét, amikor utánfutóra van szükség, mert amelyikkel lehet vontatni, az a fenti use-case esetén többet fogyaszt összességében, mint a jelenlegi Suzuki Ignis.

Ezeket a távolságokat (a és b) elég sok mostani elektromos autó megteszi egy töltéssel, de a régebbiek és olcsóbbak is mondjuk egy gyorstöltős megállással (a b-t. Az a-t bármi elviszi). Vontatás elméletileg az elektromos motor nagy nyomatéka miatt nem kellene gondot okozzon.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Az a, egyértelmű, a b, akkor, ha van gyorstöltő ott, ahova mész vagy útközben, ha épp nem elég a hatótáv (például télen), a c, eset nem technológiai probléma általában, hanem nincs rátervezve az autóra a vonóhorog lehetősége, mert gondolom nem éri meg, a célközönség marginálisan kis része vontatna bármit is. 

Javitsatok ki, de szerintem a Tesla model X volt az elso amihez volt vonohorog. Aztan a model Y-nal lehetett opciokent valasztani. Amerikaban.

 

Valaki soroljon fel gyorsan par elektromos autot amin van vonohorog:)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

En arra a reszre reagaltam, hogy melyik elektromos auton van vonohorog egyaltalan. Egy pillanatig se gondoltam, hogy barkinek luxusautoval kene jarnia.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

> mint a jelenlegi Suzuki Ignis.

 

Csak azt ne mond, hogy egy suzuki ignissel vontatgatsz.... A tuzepen nem is adnak fel m3-nel kevesebb sodert.:)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Csak azt ne mond, hogy egy suzuki ignissel vontatgatsz.... A tuzepen nem is adnak fel m3-nel kevesebb sodert.:)

Pedig azzal. Sódert tipikusan nem szoktam utánfutón, azt kihozzák 3000 pénzért helyben, de ha valami nincs a helyi tüzépen vagy nem kell egy egész raklap belőle (=nem daruzni kell, hanem átpakolni kézzel), akkor exponenciálisan növekszik a kiszállítás költsége, ha vállalják egyáltalán, mert 15-20 kilométer felett már nem is nagyon szeretnek kis mennyiségű építőanyagot kihozni. Ugyanez igaz mondjuk hőszigetelő táblákra vagy 3-4 méteres fa- és vasanyagra, ami az utánfutóra felfér, de alig van súlya.

Szuzuki Altóban simán elfér 200-300 kiló tüzifa, vagy 10-12 zsák cement.Ez napi használati példa a kocsimban.

Az Ignis elvisz egy köbméter sódert (1500 kiló). Plusz rengeteg építési anyag van, ami túlméretes, de súlya nincs. Mikor a tüzép 1-2km-en belül van, akkor a futó igenis opció a 5000 ft-nál induló kiszállítással szemben. Tetőszigetelésnél, a 20 bála kőzetgyapotot kézikocsival hoztam el a 150 méterre lévő tüzépről. Mire a fuvaros kiért és felpakolt volna, már az udvaron volt az anyag.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Évszámot nem tippelnék, de a következő valószínűleg az lesz. Ami biztos, hogy 2022 novemberig tart a lízing a mostanin, de hogy megy vagy marad, arról még fogalmam sincs.

Majd ha nem li-ion akku lesz bennük. Ez így egy kissé horror árú, kényes.

Elektromos autó előbb volt mint benzines, a 100 év alatt próbálkoztak párszor. Most jött egy Musk és nagyobb hype-ot csinált. Ettől a fizika nem fog megváltozni. Remélem ennek hatására jobban fejlődik az elektromos energiatárólási technológia, bár amióta van okostelefon azóta ígérik, hogy majd jön a csoda akku, pár perc töltéssel feltöltöd és nagyon sokat megy ...

Fedora 32, Thinkpad x220

Azt nem értem, hogy miért nem valami sokkal egyszerűbb, olcsóbb hibrid technikát csinálnak. Például fékezéskor gázt összenyomni egy tartályba, majd induláskor/gyorsításkor tágulni hagyni. Filléres, egyszerűen cserélhető/javítható, környezetbarát. Akár még szimpla levegővel is mehetne és akkor az se baj, ha idővel szökik kicsit.

Ráadásul ha jól tudom hengerekben csak olyan 13 bar csúcs nyomás körül van egy átlag autóban, míg egy LPG tartályban 16 bar, egy CNG tartályban pedig 200 bar.

Külön motor sem kellene, direkt mehetne a hengerbe megfelelő ütemben a gáz.

Vélhetően nem fog megmozdulni annyitól, amennyi amúgy a kompressziója. Nem mozgok annyira jól a motorok világában, de emlékeim szerint 80-100 bar a nyomás maximuma és az égés miatt ezt egészen hosszú löketen keresztül produkálja, ugye akkor van nagy nyomatéka, ha nem a löket tetején éri a nyomás, hanem félúton. Valószínűleg külön kompresszor kell a hajtásláncban, amely elő tudja állítani ezt a nyomást és elég a levegőmennyiség ahhoz, hogy ne csak a felső holtponton tudja megtölteni, illetve ugye oda is kell juttatni a levegőt, illetve el is kell vezetni onnan. A belső égésnél ugye a lehűlő égéstermék nyomása erősen lecsökken, mire kijut, ha nem túl meleg levegővel járatod, akkor üvölteni fog a kipufogó is.

Általában az van, hogy ha van egy korszakalkotó ötleted, amivel amúgy nem foglalkoztál a gyakorlatban egy percet sem, akkor nem azért nincs széles körben elterjedve, mert másnak még nem jutott eszébe, hanem azért, mert vélhetően olyan gyakorlati problémákat vet fel, amelyeknél (jóval) olcsóbb a jelenleg széles körben alkalmazott technológia. Az esetek nagyon-nagyon kis százalékában van az, hogy korszakalkotó zseni vagy.

Tinédzserkoromban nekem is jött ez az ötletem hogy lendkerekes autó... És még ki is számoltam, a szokásos méretű autókba berakható lendkerék mennyi energiát képes tárolni ilyen meg olyan fordulatszámon, és az hány kilométer útra elég. Figyelembe véve azt is, hogy az egyes ötvözetek amik akkoriban léteztek, mennyire viselnék el a fellépő centrifugális erőt ami a nagy pörgés miatt igyekezne szétszakítani a lendkereket. Kijött, hogy a konstrukció elvileg abszolút működőképes, körülbelül 300 kilométeres autókázást simán lehetővé tenne, de akár a kétszeresét is bizonyos trükkökkel, pláne, ha úgy oldjuk meg hogy fékezéskor a mozgásenergia vissza lenne táplálva a lendkerékbe.

A kanyarodás valóban rohadtul nehéz lenne, de csak akkor, ha a lendkerék függőlegesen forog, ahogy a kis játékautókban van. Ez azonban nem lenne praktikus különben se mert rohadtul magassá kéne építeni a kocsikat. Ellenben megoldható lenne vízszintes helyzetű lendkerékkel, amit nyilván az utastér alá építenének be. Sőt 2 ilyet is be lehetne építeni a kocsi alá, egyik erre, a másik amarra forogna. Ekkor a jobbra-balra kanyarodás semmiféle gondot nem okozna, viszont igencsak érdekessé válna amikor lejtőn lefelé vagy felfelé kéne autókázni... mert hol elrepülni igyekezne (ha az út lefelé vezet hirtelen) vagy akkora erővel igyekezné belenyomni az autót az aszfaltba (ha hirtelen felfelé menne az út) hogy kérdéses, ezt az erőt bármi gumiabroncs is elviselné-e.

Szóval emiatt nem jó ötlet, annak ellenére, hogy energiatárolásra a lendkerék tulajdonképpen messze hatékonyabb valóban, mint a mai akkuk. Emellé jön az, hogy akármilyen biztonságosra is igyekeznek megcsinálni az ilyen kocsit, azellen semmi se véd ha történne egy baleset, például nekimegy egy másik kocsi vagy beborul az árokba. Na és akkor ha egy ilyen jól felpörgetett lendkerék kiszabadul, az bizony képes lenne több tíz kilométer meszeségbe is elszaladni, és még ott is lenne akkora ereje hogy simán áttörné egy téglaépület falát is, megölve a benne lakókat ha eltalálja őket...

Ami azért durva lenne mert aki mondjuk Vácon lakik az mit tehet arról ha Dunakeszi határában autóbaleset történik...

Ennél sokkal jobb a mai benzines megoldás, mert ha ki is folyik és meggyullad az üzemanyag, az legalább csak helyben pusztít. Aztán, a tüzet el lehet oltani, de egy ilyen megvadult lendkereket te soha az életben meg nem állítasz.

Na és akkor ha egy ilyen jól felpörgetett lendkerék kiszabadul ... simán áttörné egy téglaépület falát is, megölve a benne lakókat ha eltalálja őket...

 

Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? 
Ki tudja hol áll meg s kit hogyan talál meg?

...

Elrepült a nagy kő, és ahol leszálla, 
Egy nemes vitéznek lőn szörnyű halála: 
Mint olajütőben szétmállott a teste, 
És az összetört hús vérolajt ereszte.

körülbelül 300 kilométeres autókázást simán lehetővé tenne, de akár a kétszeresét is bizonyos trükkökkel, pláne, ha úgy oldjuk meg hogy fékezéskor a mozgásenergia vissza lenne táplálva a lendkerékbe

Érdekelnének a számolásaid. Például egy 500 kilós fél méteres lendkerék, ami 30 ezer fordulatot tesz meg percenként, az kábé két liter benzin energiája.

Szóval emiatt nem jó ötlet, annak ellenére, hogy energiatárolásra a lendkerék tulajdonképpen messze hatékonyabb valóban, mint a mai akkuk.

A kérdés az, hogy olcsóbb-e. És erre a válasz az, hogy nem.

Érdekelnének a számolásaid.

Te tényleg azt hiszed, azok a számítások amiket valamikor úgy 12 és 16 éves korom közt végeztem (saccolom mikor lehetett), Magyarországon, a szüleim házában, azok megvannak nekem most, 55 évesen, amikor az USA-ban élek, vagy pöccre emlékszem rájuk hogy leírjam?!

Annyit azonban tudok, ha a fél méteres lendkerék alatt te az átmérőt értetted, akkor az semmi esetre se az volt amivel én számoltam. Inkább ennek úgy a kétszerese lehetett nálam a méret, átmérőben, igaz, azt is belevettem hogy a közepe nem tömör, mert ott felesleges pocsékoni a súlyt,ott ugyanis sokkal kevesebb energiát tud tárolni mint a szélein. Azt meg nem tudom te milyen vastagnak számítottad a lendkereket, igazából én se emlékszem már rá konkrétan, valszeg több variációt is kiszámoltam, de homályosan úgy rémlik valami 30 és 50 centi közt volt ez az érték. Mindenesetre erős a gyanúm hogy te ennél jóval kisebb értékkel kalkuláltál.

Most lusta vagyok kiszámolni megint ezekkel az adatokkal, bocs... Mindenesetre, így biztos sokkal nagyobb érték jön ki. Különben főleg azért nem számolom ki most újra, mert az nekem semmit se mond, a 2 liter benzin energiája mennyi. bevallom nem tudom az mekkora útra elég. Nincs kocsim. Akkor régen se benzinegyenértékben számolgattam, hanem fogtam a lendkerék súlyát, hozzáadtam még valamennyi súlyt hogy mennyi lehet az autó egyéb tömege (ennek akkor utánanéztem, egy Lada tömegét alapul véve, de persze már arra se emlékszem fejből az mennyi volt) és megbecsültem hányszor kéne az úton felgyorsítani, mennyi lehet sima úton az energiaveszteség a légellenállás miatt meg ilyesmik... Mondom, ne kérd hogy minderre emlékezzek, reménytelen! De a benzinnel összehasonlítás azért is fals mert a benzin elégetésekor úgyse 100 százalék a hatékonyság.

Különben se értelek: nem forszírozom a lendkerekes megoldást, hiszen írtam fentebb hogy szerintem is nagyon balesetveszélyes volna!

Viszont abban erősen hiszek hogy olcsóbb lenne mint a villanyautó. Hiszen alig kell hozzá valami. Az egyetlen probléma az lenne hogy megoldják a kellően szívós ötvözet gyártását amit jól fel lehet pörgetni.

Nem várom el, hogy kapd elő a jegyzeteket, de akár utánaszámolhatnál így 40 évvel később, vélhetően rájönnél, hogy gyerekként miben tévedtél vagy mire emlékszel rosszul.

Viszont abban erősen hiszek hogy olcsóbb lenne mint a villanyautó.

Tudod, a természettudományokban az a szép, hogy a világ működését nem érdekli az erős hited valamiben.

-

Amúgy ezt az ellentmondást feloldhatnád, mert magadnak mondasz ellent két sorral később:

Különben se értelek: nem forszírozom a lendkerekes megoldást, hiszen írtam fentebb hogy szerintem is nagyon balesetveszélyes volna!

vs

Az egyetlen probléma az lenne hogy megoldják a kellően szívós ötvözet gyártását amit jól fel lehet pörgetni.

Nem érted. Amikor ezt írtam:

Az egyetlen probléma az lenne hogy megoldják a kellően szívós ötvözet gyártását amit jól fel lehet pörgetni.

akkor a „probléma” szót gyártástechnikai értelemben használtam. Ha ezt megoldják, lehet gyártani, és szerintem olcsóbb lenne mint a villanyautók.

Amikor ezt írtam:

Különben se értelek: nem forszírozom a lendkerekes megoldást, hiszen írtam fentebb hogy szerintem is nagyon balesetveszélyes volna!

akkor meg szó se volt arról hogy a GYÁRTÁSA mennyire lenne problémás meg olcsó vagy drága, mert itt már más szempontot vizsgáltam: a menetstabilitását illetve egyéb okból való balesetveszélyességét, és EZ AZ ami miatt nem ágálok mellette, annak ellenére, hogy meggyőződésem, a GYÁRTÁSA olcsóbb lenne!

Nem csak gyártástechnológiai probléma van, hanem egészen egyszerűen nagyjából egy nagyságrendet tévedtél a számolással. Ezen felül vannak a gyártástechnológiai és egyéb fizikai okokból bekövetkező problémák, ha kicsit is mozgatni akarod a felpörgetett lendkereket, mert tartani akarja a síkját és csúnya dolgokra képes ennek érdekében.

Istenbizony nem értem, mit akarsz kihozni ebből a vitából. Ezt írod:

Ezen felül vannak a gyártástechnológiai és egyéb fizikai okokból bekövetkező problémák, ha kicsit is mozgatni akarod a felpörgetett lendkereket, mert tartani akarja a síkját és csúnya dolgokra képes ennek érdekében.

csak azt nem értem ezt miért fogalmazod meg úgy, mintha ellenérv lenne azzal szemben amit én írtam, holott teljesen világosan kifejtettem korábban magam is, hogy igen „érdekesen” viselkedne egy ilyen autó épp emiatt irányváltás közben. Ez is egyik oka annak, hogy balesetveszélyesnek tartom ezt a konstrukciót.

Szóval mi itt a gondod neked ha láthatóan e téren egyetértek veled?

Szóval mi itt a gondod neked ha láthatóan e téren egyetértek veled?

Az a baj, hogy leírod hosszan, bő lére eresztve, saját vállad veregetve, hogy milyen jó ötlet, leírva pár apró hátrányt is, konklúzióval, hogy egyébként jó lenne, amikor meg valaki utánaszámol és jelzi, hogy nem jön ki se a matek, se a fizika, akkor megsértődsz az egészen.

Álmodni könnyű, az álmok alapján működő dolgokat megvalósítani viszont kurva nehéz, sőt, sok esetben lehetetlen és ha sikerül, akkor is gyakran kiderül, hogy amúgy gazdasági totálkár lenne. És sajnos már közel száz évvel túlvagyunk azon a korszakon, amikor pár közönséges eszközzel a fészerben korszakalkotó találmányokat lehetett összerakni...

Hol a faszomba volt ebben amit leírtam, saját vállam veregetése, akár képletesen is, bameg?!

Fejezd be a sértegetésemet!

Annyi igaz hogy bő lére eresztve írtam le, mindent úgy szoktam, tudhatnád már. Ha neked ez nem tetszik ne olvasd a postjaimat! De „vállveregetés” nem volt benne!

Hol a faszomba volt ebben amit leírtam, saját vállam veregetése, akár képletesen is, bameg?!

Hát mondjuk ezek és társaik: "Tinédzserkoromban nekem is jött ez az ötletem hogy lendkerekes autó... És még ki is számoltam, a szokásos méretű autókba berakható lendkerék mennyi energiát képes tárolni ilyen meg olyan fordulatszámon, és az hány kilométer útra elég."

Lehet, hogy neked nem tűnik fel, de folyton úgy írsz, mintha minden nap spanyolviaszt szarnál.

Annyi igaz hogy bő lére eresztve írtam le, mindent úgy szoktam, tudhatnád már. Ha neked ez nem tetszik ne olvasd a postjaimat! De „vállveregetés” nem volt benne!

Bocsánat, ha nem tetszik az ömlengésedre írt véleményem, akkor ne reagálj rá vagy előzd meg és ne is írj olyan témában fellengzősen, amit aztán egy fikarcnyit se tudsz megvédeni.

Házi energiatárolásra más ötletem volt gyermekkoromban. Abszolút környezetkímélő és veszélytelen! És pofonegyszerű.

Arról van szó, olyan házat kéne építeni, amit úgy képzelj el, hogy van egy óriási pince, aminek a falai kiválóan hőszigetelő PLUSZ VÍZHATLAN anyaggal vannak borítva! Na és a ház ennek a tetejére van felépítve. Méghozzá úgy, hogy a tetején erős üvegtáblák vannak, dupla rétegűek, köztük vízzel.E vizet apró csövek kötik össze azzal a temérdek vízzel, ami a pincében van. Ugyanis az előbb említett pince tele lenne vízzel.

Nyáron amikor meleg van, a napsütés felforrósítja a „tetőn levő” vizet, amit cirkuláltatunk a pincéve, s a pincéből is a tetőre. Ez nem kell hogy szörnyű sok energiába kerüljön, mert nem muszáj hogy gyorsan történjen. Aztán, ennek az egész (csekély) energiaköltsége fedezhető lenne azzal, hogy ráteszünk a tetőre egyetlen napelemtáblát még pluszba.

Szóval, így nyáron szépen fokozatosan jó alaposan fel lenne melegítve a pincében levő temérdek víz. Akár majdnem száz fokra is. Aztán télen ennek a hőenergiáját használnánk fel, mindenféle ötletes módon, fűtésre, áramtermelésre vagy akármi. (Télen nyilván lezárnánk a tetőre vezető csöveket, mert nem akarjuk lehűteni a drága melegvizet).

Az ötlet majdnem jó, de vizsgáljuk meg a realitás talaján állva.
Egy 100 m^2-es passzívház fűtési energiaigénye az előírás szerint 1500kWh/év. Ez energiába átszámolva, 5,4 GJ. A víz hőkapacitása, 4,181 KJ/kg*K. Tekintsünk attól el, hogy a víz hőkapacitása a forráspont felé közeledve csökken.
Hogy ne izéljük meg a termodinamikát, a rendelkezésre álló hőmérséklettartományunk legyen 80 fok, lévén a szobahőmérséklet (20 fok) alatti hőmérsékletű vízzel nem tudunk fűteni. Így 1kg vízzel, így 334,728 KJ energiát tudunk eltárolni. Ez azt jelenti, hogy ezen energiamennyiség eltárolásához 16133 kg vízre lesz szükségünk. Tehát a házunk alá telepítenünk kéne egy durván 16,5 köbméteres tartályt.
És itt jön a dolog kellemetlenebbik része: A fűtési rendszerek optimális működéséhez a víz hőmérsékletének legalább 20 fokkal kell magasabbnak lennie, mint a kívánt fűtési hőmérsékletnek. A normál, szigetelt házak energiaigénye, 8-10-szer nagyobb egy passzívházénál.
Magyarán, irreálisan nagy tartály kellene ezen megoldáshoz.
És akkor még nem mentünk bele a hőveszteségekbe, a napelemes rendszer költségeibe, stb.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Most ezt nem értem, mi az olyan szörnyű nagy abban hogy 16.5 köbméteres tartály?! Hát nem úgy kezdtem talán fentebb, hogy kell egy hatalmas pince?! Ebből már eleve következik hogy én is úgy gondoltam, hogy egy igen nagy tartály kell a víznek!

Számoljunk ne is 16 hanem 20 köbméterrel, az általad említett veszteségekre is gondolva. Ez megvan ha a tartály mérete 4x5 méter, a magassága pedig 1 méter. De én bevallom teljes őszinteséggel, hogy emlékszem, amikor gyerekként ezt számolgattam, pontosan 2 méteres tartálymagasság járt a fejemben - érdekes, a tartály többi méretére viszont már nem emlékszem. De arra igen, hogy valóban NAAAAGY tartályról volt szó!

Mindenesetre nekem olybá tűnik épp abból amit te itt fentebb leírtál, hogy ez az ötlet tökéletesen a megvalósíthatóság határain belül van!

Nyilván, amíg megépítik, sokba kerülhet. Utána azonban ingyenbe' van, lényegében, mert karbantartási költsége lényegében nulla, hacsak egy földrengés meg nem repeszti a tartály szigetelését. Esetleg az egyetlen árva napelemtáblának lehet valami baja, de az egyetlen panel, nem hiszem hogy rém sokba kerülne cserélni, és biztos nem évente kell.

Aztán meg hogy mekkora tartály kell nyilván attól is függ, mekkora házat akarunk fűteni vele, meg esetleg mi minden másra akarjuk még használni a belőle visszacsalogatott energiát.

Nah, akkor a kedvedért, végigszámolom valós paraméterekkel. Legyen a ház egy átlagosan szigetelt modern ház. Ennek a fűtési energiaigénye 12000kWh/év. Ez átszámítva, 43,2GJ. Ahhoz hogy a fűtésünk minimálisan működőképes legyen az alsó vízhőmérsékletnek 40 foknak kell lennie, a felső maradhat 100 fokon, mert senki nem akar túlnyomásos tartály felett élni. A víz hőkapacitásánál továbbra is számoljunk a 25 fokon mért 4184 J/kg*K-el.  Ez azt jelenti, hogy a kilónkénti betárolható energiamennyiségünk 251,040 kJ/kg. Az energiaigényt ezzel leosztva, 172042 kg vizet kapunk. Tehát a triviális 16 köbméterünkből, máris lett durván 172 köbméter. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a 100 nm-es házunk alatti pincét egy az egyben be kellene áldozni. Mivel ennek a tartálynak legalább ugyanolyan minőségű szigeteléssel kell rendelkeznie, mint a háznak, plusz szerhezetileg képesnek kell lennie elviselnie a benne tárolt víz jelentette terhelést, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a házunk  költségét sikerült ezzel a megoldással megduplázni. Hogy számszerű legyek: 2 méteres mélységű tartállyal számolva, a teljes 20 cm-es külső szigetelés, 50cm-es tartályfalakkal számolva, cca. 700000 HUF, külső vízszigetelés birumenes lemezzel 647000 HUF, a tartályfalak beton költsége 4620000 HUF, vasbeton+ annak szerelése 1600000HUF, belső vízszigetelés Aquafinnel 80000 HUF. Ez összesen 6207000 HUF és van egy üres tartályod, amiben nem számoltam a munkadíjakat. Erre jön rá a napkollektor a gépészet, stb.
Ha figyelembe veszem, hogy egy átlagos lakás éves fűtési költsége 220000 HUF/év, akkor csak a tartály megtérülési ideje, 29 év. Hülyének is megéri...

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Nézd, itt 2 teljesen különböző dolog/szempont van, amit te mintha összekevernél, csak nem tudom minek.

1. Az hogy mekkora pince kell. Te kiszámnoltad, hogy ezért a hőtárolási módszerért (ennek érdekében) fel kéne áldozni a teljes, s hozzá jókora pincét a ház alatt. OKÉ, elhiszem! Na de most szépen kérlek olvasd vissza az e témában megejtett legelső hozzászólásomat itt, amiben ezt a gyermekkori ötletemet kifejtettem: Ugye hogy abban is olyasmi szerepel, hogy a pincét fel kéne áldozni a víztárolás érdekében? Most lusta vagyok a hozzászólás írása közben új tabon megkeresni azt a bejegyzésemet hogy szó szerint ideidézzem, de teljesen világos szerintem az ott írtakból, hogy erre gondoltam már akkor is: IGEN, az egész pince lényegében tele lesz vízzel, a pince e célra lesz felhasználva! Nyilván aki más célra akarja használni a pincét, le kell mondjon e tervről, vagy egy másik pincét kell építsen a háza mellé a telkére. Szóval te kiszámoltad amit már én is gyermekkoromban: e célra egy teljes pince kell. Hol itt az ellentmondás azzal amit én írtam?!

2. Kiszámoltad a mennyibekerülést is. Ügyes! De most mondd, hol írtam én arról korábban, konkrétan MENNYIBE kerülne e technológia?! Ugye hogy sehol! Ezt te kevered ide.

Nota bene, a 29 év megtérülési idő azért nem olyan rémes, ha figyelembe vesszük, hogy eleinte a napkollektorok megtérülési ideje is rohadttul sok volt, már nem emlékszem pontosan mennyi de rémlik hogy 20 év körül, de ha csak 15 az is baromi sok. Sokan emiatt is mondtak le az ötletről. De IDŐVEL MÉGIS ELTERJEDT egészen szépen, egyszerűen mert a technológia fejlődik. Szóval ha ezen „vizes ötlet” iránt lenne érdeklődés meg politikai akarat, vélhető hogy idővel sokkal olcsóbbá is lehetne tenni, például olcsó de jól szigetelő ötvözetek kialakításával, meg hogy az egész pincetartályt egyben gyártják le sorozatgyártásban gyárakban (oké, a helyszínre szállítás érdekes lehet, bár talán helikopterrel megoldható...), stb, mittudomén. Nem látok a jövőbe. Csak azt mondom, az Emberiség még mindent megoldott amit igazán akart, s amint éledezik a tömegigény, a piac reagál és jönnek egyre gyorsabban a jó ötletek a költségcsökkentésre.

De ismétlem, én nem is mentem bele a költségekbe eleinte, ezt te hoztad fel.

Én ehhez "intuitívan" csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy egy 1m^3-es puffert szoktam vegyes tüzelésű kazánnal 70 C° hőmérsékletre felmelegíteni. Ez az én házam fűtésére a mostani 10-15 C° körüli kinti hőmérséklet mellett kb. egy napra elég. Jó nagy pince kellene...

Ezzel az apró probléma a hőszigetelés, ami fél éven át tartja a hőt, egy nagyon passzív házhoz kell 1500-2000 kWh hőenergia, ehhez kell 7200 MJ, az ~30 köbméter víz, az mondjuk egy 3x3x3 kockába elfér és ezt a 7200 MJ energiát kell fél éven át tárolnod, hogy mondjuk csak az ötöde szökjön el a szezon végére, akkor mondjuk 2 W/m2 lehet a hőveszteség, amire mondjuk 70 fokos külső-belső különbség esetén 150 centi EPS képes. Vagy jóval nagyobb medence kell, mert a felülete kevésbé növekszik a térfogattal, de akkor drága.

A probléma az, hogy ilyen kis hőigényű házhoz elég levegő-víz hőszivattyúval 300-500 kWh villamos energia, ami H-tarifával 7-12 ezer forint. Évente. Soha az életbe nem térül meg az, hogy egy 150 centi EPS-be burkolt 27 köbméteres tartályba tedd inkább a nyári hőt.

Én bevallom, gyerekként nem törtem a fejemet azon, a hőszigetelés miként lesz megoldva s mennyibe kerül. Abból indultam ki, hogy ha az Emberiség azt AKARJA hogy ilyen házak legyenek, akkor idővel úgyis kitalál e célra valami kellően hatékony és olcsó módszert.

Viszont különben is, ahogy írtad, én baromi nagy tartályban gondolkodtam, márpedig ugye a felület a lineáris méreteknek csak a négyzetével növekszik, a térfogat azonban köbösen. Ettől még elismerem, a hőszigetelés kérdése komoly probléma lehet, de ezen nem érdemes vitáznunk, elismerem hogy e kérdésben nem vagyok szakértő. Csak azt emelem ki megint, mélyen hiszek benne hogy ha lenne igény ilyesmire, valamit biztos kitalálnának. Mittudomén, mindenféle nano-csövekből álló habot vagy akármit. (most csak írtam egy tök jól hangzó dolgot, majdnem halandzsát a nano-csövekkel, csak jelezni akartam, a tudomány már messze nem ott tart e téren se ahol gyermekkoromban tartott, szóval fejlődés igenis van).

Én bevallom, gyerekként nem törtem a fejemet azon, a hőszigetelés miként lesz megoldva s mennyibe kerül. Abból indultam ki, hogy ha az Emberiség azt AKARJA hogy ilyen házak legyenek, akkor idővel úgyis kitalál e célra valami kellően hatékony és olcsó módszert.

Ja, úgy könnyű. Én is kitaláltam közel 30 éve a transzportáló készüléket, ami atomonként lebontja és a másik oldalon pontosan azon a pozíción atomonként felépíti az átküldött tárgyat-állatot-embert, csak ugye pár apróság hiányzik még mindig ahhoz, hogy ez valóság legyen, pedig "ha az Emberiség azt AKARJA hogy ilyen traszporterek legyenek, akkor idővel úgyis kitalál e célra valami kellően hatékony és olcsó módszert", nem?

Viszont különben is, ahogy írtad, én baromi nagy tartályban gondolkodtam, márpedig ugye a felület a lineáris méreteknek csak a négyzetével növekszik, a térfogat azonban köbösen. Ettől még elismerem, a hőszigetelés kérdése komoly probléma lehet, de ezen nem érdemes vitáznunk, elismerem hogy e kérdésben nem vagyok szakértő. Csak azt emelem ki megint, mélyen hiszek benne hogy ha lenne igény ilyesmire, valamit biztos kitalálnának.

Alapvetően a mérnöki szemlélet hiányzik az egész sztoriból, hogy megvalósítható-e és ha igen, akkor van-e értelme vagy van-e értelmes alternatívája. Attól, hogy valamiben mélyen hiszel, attól az még nem lesz megvalósítható és nem biztos, hogy a legjobb megoldás a problémára.

Mittudomén, mindenféle nano-csövekből álló habot vagy akármit. (most csak írtam egy tök jól hangzó dolgot, majdnem halandzsát a nano-csövekkel, csak jelezni akartam, a tudomány már messze nem ott tart e téren se ahol gyermekkoromban tartott, szóval fejlődés igenis van).

Ez egy fantasy regényben elmegy, de most a rögvalóságban vagyunk. Amúgy az aerogel az, amit esetleg keresel, de ilyen faszságra nem éri meg elpazarolni...

Ha meg azt nézed, hogy a házba teszed be azt a betonmennyiséget és hőszigetelést - másfél méter vastag EPS-ről beszélünk, a passzívházon van 30 centi (!), amit a ház alá tervezel, akkor pusztán azzal a durva hőszigeteléssel és hőkapacitással személyenként 80-100 wattal ki lehetne kifűteni, aztán külön hűteni szellőztetéssel, mert a lakók esetleg használnak különböző elektromos berendezéseket és ami elektromos áram bemegy, abból benn hő lesz.

Igazán befejezhetnéd már ezt a KIBASZOTTUL OCSMÁNY STÍLUST amit megengedsz magadnak velem szemben! Véleményed szerint az amit fent „transzportálásnak” neveztél, technológiailag azonos nehézségű mint egy a jelenleginél hatékonyabb hőszigetelés megvalósítása, kitalálása?!

Tudod mit, leiratkozom a témáról. Ilyen trollfajzatokkal mint te nem kívánok kommunikálni.

Egyáltalán, tényleg úgy tűnik, semmit nem szabad írni ide aminek kicsit is „saját ötlet” szaga van, mert ha nincs százszázalékig kidolgozva, de annyira hogy működő prototípus is legyen már, mindenki csak azt lesi hol lehet a dologba belekötni, de azt is a lehető legmaróbb gúnnyal teszi!

Itt egyszerűen nem lehet BESZÉLGETNI, itt nincs GONDOLATCSERE, VÉLEMÉNYCSERE, kizárólag csak TÁMADÁS, és - ha az ember hajlandó rá - VÉDEKEZÉS vagy ELLENTÁMADÁS!

A tököm tele van vele tényleg. Leiratkozom. Baszogass mást de ne engem!

Igazán befejezhetnéd már ezt a KIBASZOTTUL OCSMÁNY STÍLUST amit megengedsz magadnak velem szemben! Véleményed szerint az amit fent „transzportálásnak” neveztél, technológiailag azonos nehézségű mint egy a jelenleginél hatékonyabb hőszigetelés megvalósítása, kitalálása?!

Hát, azonos szintű álmodás, amikor szén-nanocsövekről hablatyolsz, mint hőszigetelés...

Egyáltalán, tényleg úgy tűnik, semmit nem szabad írni ide aminek kicsit is „saját ötlet” szaga van, mert ha nincs százszázalékig kidolgozva, de annyira hogy működő prototípus is legyen már, mindenki csak azt lesi hol lehet a dologba belekötni, de azt is a lehető legmaróbb gúnnyal teszi!

A lendkerekes energiatárolás 40 éve biztos, hogy nem a saját ötleted volt és pláne nem volt világelső a kategóriájában. És az eltelt 40 évben nem azért nem került bele a hétköznapi autókba, mert mindenki balfasz rajtad kívül és nem tudták száz százalékig kidolgozni, hanem mert a megkerülhetetlen fizikai jelenségek olyan technikai problémákat okoztak, amelyeket nem lehetett megoldani fejlettebb technológiával, nem csak annyi hiányzott, hogy a metallurgia nem fejlődött eléggé, ahogy írtad volt végső konzekvenciaként...

Itt egyszerűen nem lehet BESZÉLGETNI, itt nincs GONDOLATCSERE, VÉLEMÉNYCSERE, kizárólag csak TÁMADÁS, és - ha az ember hajlandó rá - VÉDEKEZÉS vagy ELLENTÁMADÁS!

Bocsánat, de nálad ez úgy működik innen nézve, hogy van valamiről a te véleményed és ha azt valaki darabokra szedi tényekkel, számolásokkal és érvekkel, akkor vérig vagy sértődve, mert neked személyes élményed vagy tapasztalatod van és az mindent felülír.

A tököm tele van vele tényleg. Leiratkozom. Baszogass mást de ne engem!

Tedd azt.

Már van ilyen nagyban:
2011 Beacon Power, 5MWh tároló, Stephentown, New Yorkban.
2014 Beacon Power, 5MWh tároló, Hazle Township, Pennsylvaniaban.
2014 NRStor, 0.5MWh tároló, Minto, Ontario, Canadaban
Telepítés alatt:
Amber Kinematics, 80MWh tároló, Fresno, Californiaban.

Kicsiben macerás, mert a megfelelő csapágyazás és balanszírozás rendkívül precíz kivitelezést igényel. Valamelyik DIY fórumon olvastam egy megoldást, ahol az illető preparált bicikli és autókerekeket töltött meg betonal és üzemi fordulatszám fölé pörgette míg meg nem kötött.

Akit érdekelnek a tömegek és a léptékek, itt talál egy kis ízelítőt.  Nem mellékesen, látható az is, mennyire nem reális haroldking úr számítása. Egy átlagos kisautó akkumulátorának a kiváltásához, alig 6t-ás lendkereket kéne a kocsinak cipelnie.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Az elektromos autózás zsákutca. Nem véletlenül hagyták abba az 1900-as évek elején. Majd most megtanulja megint mindenki a leckét, de nagy árat fogunk érte fizetni így is úgy is, pl. munkahelyek megszűnése.

robyboy

Technológiailag. Kb. semmivel sem zöldebb elektromos autót gyártani, használni, fenntartani, mint hagyományosat. Ezen felül csomó hátránya van a pár előnye mellett. A töltési idők, az autó összsúlya, a gagyi szoftverek, és még sorolhatnám. Ja, és igen, a rengeteg munkanélküli világszinten, akiknek állás után kell majd nézniük, és itt ne csak a gyárakra, hanem a szervizekre is gondoljunk, az alkatrészgyártókra, az egész olajiparra. Aztán jön az országok leigázása a nyersanyagokért, csak most a lítium lesz a befutó és nem a kőolaj. Ja, és valami csoda kellene ahhoz, hogy a technológia áttörhesse a korlátait, csodák márpedig nincsenek.

robyboy

Én úgy látom, hogy az elektromos áram nem fog elfogyni a jövőben. Bőven sok fejlesztés folyik arra, hogy sokkal több áramot tudjunk termelni, mint most, olcsón, fenntarthatóan. (pl. fúziós erőművek, csökkenő árú napelemek)
Ellenben a kőolajjal, ami a jelenlegi kitermelés mellett várhatóan 50 év múlva elfogy. Szóval az elektromos autózásnál a nagyobb zsákutca csak a benzines/dízel kocsik gyártása lenne.

Viszont akkor mi lenne a nem zsákutca?

Nagy Péter

Ellenben a kőolajjal, ami a jelenlegi kitermelés mellett várhatóan 50 év múlva elfogy

Jajjmár, ez is olyan, mint a soha el nem jövő un. "klímakatasztrófa". Évtizedek óta ijesztgetnek a világvégével, már 2000 környékén be kellett volna következnie, el kellett volna fogynia az olajnak, meg ugye az Északi sark elolvad, gleccserek se lesznek, aztán még mindig megvagyunk.

És még a Maldív-szigetek sincs tengerszint alatt!! Csoda!!11

Persze a politikai elit egy része elég jól megél ebből a folyamatos rémisztgetésből, meg az ítéletnapi jövendölésekből, amik valahogy mindig 30-50 évvel a jelen pillanat után fognak bekövetkezni. Bármikor is nézed.

Ezeknek már azt se hiszi el az ember, amit kérdeznek. A '60-as, '70-es évek óta, 50-60 éve tolják az apokaliptikus vízióikat, aztán akkora találati arányuk sincs, mint Nostradamusnak. Az ennyire neurotikus, ideggyenge embereket, akik mindentől is rettegnek, ami talán majd minimális eséllyel bekövetkezhet a távoli jövőben (gyengébbek kedvéért nem x + 50 évvel később; bár ha folyamatosan tologatják a "mosmá télleg itt a vége" határidőt, akkor elhúzhatják addig) általában kezelik. Erős nyugtatókkal, megfelelő szakemberek által. Nyilván van az a pénz, amiért megéri eladni őket hitelesnek, na.

Nem más ez, mint lobbi, vagy közkeletű nevén korrupció. A "zöld" cégek évtizedek óta próbálják eladni a túlárazott vackaikat, és ehhez a lefizetett báb politikusok, "tudósok" a nyilvánvaló anyagi előnyök miatt asszisztálnak.

Mindegy is. De majd nézzünk vissza ide 20 év múlva, amikor már csak 50 évnyi kőolaj tartalékunk lesz, és ha nem teszünk valamit azonnal, akkor mindannyian pokolra jutunk!!4411

Azért az olaj elfogyása belátható, hogy egyszer meg fog történni. Ha nem 50, akkor 70 év múlva. Olajmezők már ürültek ki, leállított olajkutat is lehet találni. Kaliforniában rengeteget, ahol régen kezdték a termelést.

Ha a mostani kutatások (amiket ráadásul olajtársaságok rendeltek meg) pontatlanok, és a várt 50 helyett 70 év múlva fogyna el az olaj, akkor is zsákutca egy olyan technológiát fejleszteni, aminél csak azon megy a vita, hogy 50 vagy 70 év múlva fogy el hozzá az üzemanyag. Az elektromos autók a következő 10 évben még amúgy is csak egy részét fogják kiadni az eladásoknak, és ha 2030-ban már senki nem venne benzines autót, akkor is a meglévő flotta még 2050-ig biztosan sok benzines kocsit fog az utakon tartani.

Mivel ez a folyamat nem egyik napról a másikra megy végbe, valamikor el kell kezdeni alternatívát fejleszteni, és mostanra jutottunk el oda, hogy már tudnak olyan elektromos autókat gyártani, ami sok embernek reális alternatíva. De ettől még persze szerintem az elkövetkező 20 évben nem kell aggódni, aki benzineset akar vezetni, annak lesz benzines autó.

Nagy Péter

Három kérdésem lenne:

1. Mióta "pazaroljuk" a kőolajszármazékokat?

2. A jelenleg jósolt hátralévővel hány év is ez összesen?

3. Ha majd nemcsak a mobiltelefonokba, hanem a az autóka is tömeges mennyiségbe azt tesznek (több nagysárenddel nagyobb mennyiségben), mikor fog elfogyni a lítium?

Bocs még egy. Erről miért nem találsz számokat?

1. Mióta "pazaroljuk" a kőolajszármazékokat?

Amióta nagyjából 1 év alatt égetünk el 1 millió év alatt felhalmozódott fosszilis energiát. Belátható, hogy ha sokkal lassabb ütemben keletkezik, mint ahogy fogy, akkor az pazarlás, nem?

2. A jelenleg jósolt hátralévővel hány év is ez összesen?

Soha nem fog elfogyni, csak drágább lesz kitermelni.

Az "artézi" jellegű olaj már elfogyott, amikor lement a cső és feljött az olaj önerőből, ennél is kb. 1:5 arányú volt az energiaráfordítás, tehát 5 hordó olajhoz kellett 1 hordó olaj energiája.

A "pumpjack" jellegű még éppen kitart, amikor a kútból simán pumpával fel lehet hozni, ennél 1:4 az arány.

Ezeken túl vannak a trükkösebb olajforrások, amelyekhez mondjuk tengervizet sajtolnak le és a másik csövön feljön az olaj-víz keverék, itt már 1:2,5 az arány, a repesztéses vagy a palaolaj esetén már 1:2 alatt vagyunk. Energiában, nem pézben.

Ja, és 20 éve nem fedeztek fel nagy olajmezőt, a kicsik pedig hiába jók még energetikailag (és itt is 1:2 arány alattiakról beszélünk), ha pénzügyileg nem éri meg.

3. Ha majd nemcsak a mobiltelefonokba, hanem a az autóka is tömeges mennyiségbe azt tesznek (több nagysárenddel nagyobb mennyiségben), mikor fog elfogyni a lítium?

A tengervízben van lítium, száz köbméter vízben ~6 mg. És nem ég el a légkörbe, mint a fosszilis tüzelőanyag, nem alakul át más elemmé, mint a nukleáris üzemanyagok, csak más kémiai kötésbe kerül, mire az akkumulátor elveszíti a kapacitását.

Bocs még egy. Erről miért nem találsz számokat?

Találsz, ha keresel. Kerestél?

Még egyszer elolvasva amit írtam, "mea Culpa", nagyon nem úgy érthető, mint ahogy szerettem volna.

Amit akartam írni. 1. A kőolaj alapú mobilizáció is, amikor igazából beindult, világmegváltó tech volt. Mondanám ezt úgy a huszas évek közepére. Kb. 50 évvel később mutatta ki a fogafehérét. Mindenki tudja, nem akarom részletezni. Most  tartunk új száz évnél, és kb. még 20-30 évig fog tartani, de lehet tovább.

A villanyautó hype oldalakon is azt mondják, hogy "ha a 2016 termelés akár háromszorosára is növekszik az igény akkor is 185 évig elegendő a lítium". Szerinted hihető  a "még ha háromszorosára" optimizmus?

A mobil telefonja mindenkinek van, évente 1,5 milliárdot gyártanak, autója nem mindenkinek van, az éves termelés 90 millió. Hogy kerek számokkal dolgozzunk kb mondjuk 20 szor annyi telefont gyártank mint autót. Ha igaz, sok országban már nem lehet majd eladni csak villany autót 35-től, szóval megint pozitivan kerekítve 30 év múlva az eladott autók legalább fele elektromos lesz. Egy átlagos autó akksi kapacitás  úgy 40-50 kWh, egy telefon akksi átlagos kapacitása 15 Wh. Tehát egy átlagos autóaksi durván 3000 szer nagyobb mint kapacitású mint egy telóé. Azaz a belépő járműakkumulátor gyártás 30 év múlva 70-80 szoros igényt jelent a  mobiltelefon igényhez képest. Szintén olvasható, hogy a jelenlegi lítium felhasználás döntő részét a mobiltelefonok adják. Szóval számolj.

A tengerből való kinyerés jelenleg kurva erőforrás igényes, rosszabb mint az általad emlegetett kőolaj, ráadásul számoltál mennyi vizet kellene akárcsak megmozgatni pár g litiumért? Te írtad 6g-ért 100ezer m3. Megéri nem?

És ez csak a lítium, akkor még a kobalt, a réz, a ritkaföldfémek (akár csak politikai, függőségi) kérdését nem is néztük.

Szóval szerintem az akkumulátor alapú mobilizáció borítékolhatóan rövidebb életű lesz mint a kőolajalapú (volt).

Update:

Olvastam a további (lenti) hozzászólásaidat is. Egyetértek veled. Az akksis történet, a mobilizáció plazmatévéje, rövid ideig fog élni. Hogy mi lesz utána? Nem tudjuk, talán, és én is ennek adok több esélyt (nekem szimpatikusabb), az üzemanyag cella. Mondanám, hogy majd meglátjuk, de szerintem Én már nem (:.

Olvastam a további (lenti) hozzászólásaidat is. Egyetértek veled. Az akksis történet, a mobilizáció plazmatévéje, rövid ideig fog élni.

Igen, én is úgy gondolom, hogy az elektromos autók lesznek a nyerők, de nem biztos, hogy akkumulátorral. Vagy legalábbis nem a ma használt technológiákkal. Arra jó a mostani akkumulátor technológia, hogy akár akkuból, akár üzemanyagcellából kell előállítani az áramot, akkor is elektromos hajtás lesz a jövő járműveiben. Az akkumulátor-technológia sokkal lassabban fejlődött, mint a benzines motorok, így sokáig nem volt megfelelő alternatíva. De mióta egyre nagyobb igény van akkumulátorokra (pl. okostelefonok miatt), 10 év alatt több előrelépés történt a fejlesztésükben, mint az azt megelőző 30 évben.

Elég csak a töltési sebességet nézni, 10 éve a 2000 mAh-es akkujú telefonok is 3-4 órán át töltöttek, ma meg már a 4-5000 mAh-s modelleket lehet feltölteni 30-40 perc alatt. Nekem van egy grafénos powerbankom, 9000 mAh, és max 20 perc alatt feltölt a 0-ról 100-ra. (két töltője van, az egyik 60W, a másik 87W, a videón a 60W-ossal töltöm) És ez is már 3 éves. 

Ezzel a fejlődési tempóval 10 éven múlva a benzinest lesz lassú megtankolni az elektromoshoz képest.

Nagy Péter

Szerintem itt vannak, akik nálam sokkal jobban értenek az elektromos töltési technológiákhoz (én semennyire nem értek hozzá), de ha azt nézem, hogy most mint tud 250kW-os töltő (https://insideevs.com/news/382070/tesla-model-3-v3-supercharging-speed-…), akkor az nagyon-nagyon messze van attól, hogy most 5 perc alatt 900-1000km-nyi dízelt tankolok.

Úgy tudom komoly melegedési kihívások vannak, de 250kW-os teljesítményt előállítani sem lehet egyszerű, talán puffer tárolókat kell létesíteni, hogy igény esetén lehessen honnan leadni ezt a teljesítményt, de ennek a költsége megint nem lehet jelentéktelen.

Nekem az állításod érzésre olyan, mintha 100m-es sprint ideje alapján próbálnád 70 perc alatt lefutni a maratont.

De szerintem bizonyos szint után kár lesz a töltési sebességet hajszolni, a hatótáv növelése sokkal fontosabb: ha egy napnyi autózást bele lehet tölteni kvázi bárhol éjszaka, akkor nem sok igény lesz gyorstöltésre.

Azt hiszem, félreérthető volt, amit írtam. 

Most még nem tartanak ott az elektromos autók, hogy gyorsabban töltsenek, mint a benzines társaik, csak olyan ugrászszerű fejlődés van most az akkumlátor-gyorstöltés terén, hogy a következő 10 évben beérheti a benzines társait az elektromos töltés sebessége. A powerbankomat is csak azért linkeltem be, mert néhány éve még megszokott volt, hogy egy powerbankot 8 órán át kell tölteni, aztán kétszer fel tudjuk róla tölteni a telefonunkat. Most meg a gyorstöltős telefonommal és powerbankkal 3 naponta elég 30 perc töltés, és komprumisszumok nélkül tudok okostelefonozni.

A Tesla amúgy úgy oldja meg ezt, hogy kb. 20%-ig hagyja meríteni az akkut két töltés között, majd 80% körülre tölt. Ha a GPS-be beírjuk az útvonalat, típustól függően 2-300 kilóméterenként beküld egy gyorstöltőbe, ahol 10-15 percet kell tölteni. Aki mindennap 600+ km-t utazik, annak ez még lehet kényelmetlen, vagy nem fér bele időben, de aki mondjuk évente 1-2 alkalommal utazik el nyaralni, ott szerintem ez vállalható komprumisszum már.

Nagy Péter

Aki mindennap 600+ km-t utazik, annak ez még lehet kényelmetlen, vagy nem fér bele időben, de aki mondjuk évente 1-2 alkalommal utazik el nyaralni, ott szerintem ez vállalható komprumisszum már.

Ki az, aki nem tart 400-600 kilométer vezetés közben egy-két alkalommal 10-15 perc szünetet? Pár éve elmentünk autóval Granadába, egy hétig mentünk oda, egy hétig voltunk ott, egy hétig jöttünk hazafelé, minden nap kempingeztünk valahol és napi 400-600 kilométereket mentünk, de egy seggel 150-200 kilométernél többet sosem, mindig belefért egy kávé, egy ebéd, budi.

Csak nem mindegy miért kell megállni és mennyi időre. Én nem örülnék ha a pisilést is úgy kellene tervezni, hogy a pálya melletti budinál legyen egy gyorstöltő, hogy azzal újabb 200km-t mehessek (ha az átlag 5-6 perces megálló alatt ennyi töltés egyáltalán belemegy a kocsiba). És ezt pont nyaralásnál nem szeretném, alapból elég a 11-12 órás út, ha a töltögetés miatt ez az idő megnövekedne 1-2 órával kifejezetten morcos lennék. Jelenleg többek között ezért sem tervezek elektromos autó vásárlást. 

Amúgy nálunk (családban) egy lightos 1100km-es út max 3 megállás (határátlépések és fizető kapuk nélkül természetesen), ebből 1 tankolás és ezek is 10 percnél rövidebbek. Én meg is őrülnék ha 150-200 kilométerenként meg kellene állni :)

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

2-3 alkalommal, de számomra ez akkor is számít ha csak egyszer megyek

a nyaralás mellett természetesen munkára is használom az autót, a fent leírtak ott is számítanak (természetesen kisebb távolságra), egy oda-vissza 600 km-es útnál nem akarok azzal eltölteni +30-50 percet, hogy töltsem az autót, egyszerűen nem fér bele

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

Én azért innen nézve ezért sajnállak, ha ennyire nincs semmire időd és nem tudsz kezdeni semmit két óránként egy 15-20 perces pihenő alatt, nem tudsz meginni egy jó kávét egy jó sütivel egy útba eső kisváros cukrászdájában, mert menni kell nyaralni, nincs idő a pihenésre, egy folyamatos rohanás lehet az életed.

Kicsit keverted :)

Munka közben nincs idő megállni kávézgatni, sütizni (ha éppen nem kell menni sehova, akkor azért megvannak ezek is).

Ha nyaralni megyek akkor azért nem akarok ilyenekért sokat megállni, mert nyaralni megyek és ott szeretnék pihenni minél többet, nem útközben.

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

Kicsit keverted :)

Nem, ezek szerint egyáltalán nem kevertem a dolgokat: "mert nyaralni megyek és ott szeretnék pihenni minél többet, nem útközben". Nem vagyunk egyformák, de nekem a nyaralás része az is, hogy a szóba jöhető útvonalakon megnézek egy csomó látványosságot, akár kerülővel is, megkóstolok egy csomó ételt és italt, horrible dictu, út közben megszállok valahol egy-egy napra. Egyébként ugye mehetnék repülővel is, ha amúgy se érdekel, hogy A és B pont között mi egyéb van, ahol el lehet tölteni egy-egy napot.

Mert nincs és nem is lesz töltő a pálya melletti városban, ahol van egy terasz a főtéren? Amúgy mi az élvezetes 600-1000 kilométert vezetni végig autópályán? Ha én élvezni akarom a vezetést, akkor pont nem pályázok.

Jó, oké, tényleg nem vagyunk egyformák, az említett Budapest-Granada-Budapest megoldható lett volna repülővel is, de azért mentünk autóval, mert megálltunk Lendván, Ljubjanában, Triesztben, Velencén, Veronában, a Garda-tónál, Rapallón, Portofinon, Genovában, Nizzában, Antibe-ben, Saint-Tropez-ben, La Garde mellett, Nimes-ben, Figureres melett, Girona-ban, Barcelona-ban, végig a tengerpart mellett több helyen, Alicante, Ameria; Granada körül egy csomó helyen, visszafelé Sevilla, Córdoba, Toledo, Madrid, Zaragoza, át a Pireneusokon, hegyvidéken vissza egy csomó francia és olasz kisvároson át, Lago Maggiore, Lugano, Como, Lago Di'iseo, a szigettel, olasz kisvárosok a hegyek között, osztrákokon át vissza. És lehet, hogy kihagytam pár megállót.

Mindezt nem cserélném el arra, hogy végig autópályán tenném meg a 2x2750 kilométert a lehető legkevesebb megállással és azzal se, hogy repülővel mentem volna, hogy minél gyorsabban Granadában legyek és ott pihenhessek. Hidd el, mindenhol van 200 kilométerenként olyan hely, ahol lehet minimum fél órát nézelődni és pihenni, ha meg akarod nézni és akarsz pihenni. Oké, mindenki másképp pihen, nekem ez a pihenés, simán belefér egy elektromos autó.

Ha van két heted és két hetet nem úton szeretnél tölteni, hanem valahol máshol egy helyben, akkor jobban igyekszel, kevesebbet állsz.

Ez a megideologizálás nagyon izzadság szagú. És értelmetlen.

A technológiának most van egy korláta, amit tudomásul kell venni: akinek megfelel, ilyet vesz, akinek nem felel meg, az mást vesz. De ez a korlát meg fog változni, mert a hatótáv nőni fog. És megint csak ismétlem magamat: ha éjjel annyit bele tudsz tölteni, amennyi elég következő napra jó tempóval, akkor nincsenek kompromisszumok: ha adott napon sokat akarsz haladni, akkor sokat haladsz, ha kevesebbet, mert nézelődni szeretnél, akkor nézelődsz.

Ha van két heted és két hetet nem úton szeretnél tölteni, hanem valahol máshol egy helyben, akkor jobban igyekszel, kevesebbet állsz. Ez a megideologizálás nagyon izzadság szagú. És értelmetlen.

Továbbra se látom be, hogy miért kellene megállás nélkül lenyomni 600-1000-1200-2750 kilométert és miért csak 3-5 perc tankolás fér bele 600 kilométerenként, mert különben nincs idő pihenni. És azt pláne nem látom be, hogy ez utóbbi miért nem megideologizálás és miért nem izzadtság szagú...

"És azt pláne nem látom be, hogy ez utóbbi miért nem megideologizálás és miért nem izzadtság szagú...": Te - aki nem mellesleg tipikusan két lábbal a földön jársz és racionálisan közelíted meg a dolgokat -, azt  bizonygatod, hogy a 600-2750km egy huzamban (vagy nagyon minimális megállással) márpedig hülyeség (a 2750 azért eléggé extrém, lássuk be). Holott nem az, simán lehetnek helyzetek, amikor valaki annyit szeretne menni. Vagy azért, mert úgy tervezte, vagy azért, mert úgy jött ki a lépés. Nekem mindkettőben volt már részem. Ha oka/célja van, akkor nem is zavar.

Ha valaki úgy gondolja, hogy maratoni autózások előfordulhatnak és nem akar kompromisszumot, egyelőre nem vesz elektromos autót, ennyi. Én ilyen vagyok. Ha 600-700km garantált lenne 130-as tempóval, nem dekázva az energiával (de nem is pazarolva), akkor meg tudnék vele békélni. 800-900km esetén semmi kétségem nem lenne. (nem a kutakhoz szeretném az utasok húgyhólyagját és gyomrát igazítani, ahol érheti olyan meglepetés az embert, hogy arra a 30-60 perc töltésre is várni kell 1-2 órát)

Oké, de az miért nem izzadságszagú érvelés a részedről, ha valaki ahhoz ragaszkodik, hogy egy seggel akar végig pályázni ezer kilométert és ezért irreális akkukapacitás vagy irreális töltési sebesség szükséges neki ehhez az esethez? Az egész attól a paradoxontól indult, hogy nincs ideje pihenni út közben, mert a célban akar pihenni, minél gyorsabban.

Neked ez irreális, nekem meg a 200 kilométerenkénti megállás. Azt is vedd hozzá, hogy az általam leírtak a jelenlegi saját vezetési szokásaimat tükrözik, azaz ez most, ebben a pillanatban, dízel autóval a valóság.

Számomra akkor lesz elfogadható egy villanyautó ha ugyanezt (vagy közel ugyanezt) tudja biztosítani.

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

Elismerem, van, akinél izzadságszagú, mert köti az ebet a karóhoz: azt akarja elektromosban, amit benzin/dízel esetén megszokott. Ami valóban azért is fura, mert most sincs minden autónak 900-1000km-es hatótávja, az leginkább a véletlen szerencse, hogy gyorsan tud tankolni, és igazából erre sincs szüksége, hanem adottság. Ilyen eset, amikor az ember családdal megy nyaralni és egy pihenő alsó hangon is fél óra, de egyre is simán felkúszik. Mert amúgy nem is autózik sokat.

Most is vannak olyan autók, ahol opció a nagyobb üzemanyagtartály. Pedig 5 perc alatt meg lehet tankolni (legközelebb lemérem a tankolásomat megállástól indulásig). Azaz piaci igény a hosszabb távú autózás kényszerű megállás nélkül. Németországban azért is életszerű a dolog, mert nyáron néha nagyon sokan vannak a kutaknál, amiből sokkal kevesebb van, aki ilyen helyeken jár, annak nem mindegy, hányszor kell sorba állnia.

A nagyobb hatótáv villanyautó esetén nemcsak arról szól, hogy egy seggel végig lehessen menni 1000km-t (vagy amennyi kijön pl. télen 130-cal). Ha nem kell napközben tölteni, az azt jelenti, hogy kisebb töltő infrastruktúra is elegendő (hagyományos benzinkúthoz hasonló, gyorstöltővel). Gondolj bele, mekkora töltő területek kellenének, ha ugyanazt a forgalmat kellene lebonyolítaniuk, mint most, ráadásul a villamos betáp igényt is meg kell oldani. Minap olvastam, hogy a Tesla korlátozta bizonyos töltő állomásain a maximális töltési időt (max 80%-ra lehetett tölteni), hogy ne legyen akkora a várakozás.

Számold ki, hogy ezen batár helyeket hány hagyományos benzikút töltési ponttal lehetne kiváltani:

https://insideevs.com/news/444285/tesla-supercharger-station-contructio…

https://electrek.co/2020/10/09/tesla-fastned-open-largest-fast-charging…

Szerintem ez a két kép kb szemlélteti a különbséget: https://cleantechnica.com/files/2018/03/Tesla-Kettleman-City-Supercharg… vs http://m.cdn.blog.hu/sa/sajtokozlemeny/image/envi%20mmkut/ENVI_01.jpg, nem biztos, hogy ez a racionális irány.

De majd nyilván kialakul valami egyensúly, illetve szempont lesz az is, hogy ki mekkora akkuval rendeli az autóját: ha ritkán megy sokat, felesleges akkora súlyt cipelni, bár valószínűleg ez is fog fejlődni.

Bárhonnan is nézzük, jelenleg nincsenek egálban a hagyományos és a villanyautók hatótáv/töltés(tankolás) mutatóban. Amit most nyújtanak a hagyományos gépjárművek (benzin/dízel vagy akár LPG) az számomra megfelel (hatótáv, tankolási idő, kényelem, stb.., természetesen az általam használtakra értve).

Ha majd ezt (is) tudja egy elektromos és szükségem is lesz rá akkor fogok elgondolkozni a vásárláson, addig nem.

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

Ez kimaradt: nálam nem ritka, hogy napi 500km-t autózok. Télen is, ebben bőven van autópálya. Ilyenkor reggel megtankolok és nap végéig bőven kitart. És örülök, hogy napközben ezzel nem kell foglalkoznom, 5 perc töltéssel sem (ami simán lehet több, ha várni kell vagy kitérő kell). De ha kellene egy 5-10 perces megállást kibírnék, de fél-egy óra már zavarna.

Az autóm 900-1000km-t tud menni, tény, hogy nem esnék kétségbe, ha csak 600-700 lenne. De annyi kellene, hogy az egy napi autózásos "luxusom" adott legyen.

Ha szinte bárhol tudnék tölteni, ahol megállok, akkor akár kevesebb is lehetne a hatótáv, de ez még a jövő, illetve lásd másik hozzászólásomat: ha sokan egyszerre akarnak tölteni, ahhoz nagyobb infrastruktúra kell, tipikusan autópályáknál.

A legutólsó Budapest - London távon megálltunk pl. megnéztük a frankfurti állatkertet, meg ausztriában Mozart szülőházát. Ha érted, mire gondolok.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ez egyébként benzines autó, de mindegy is.

Az egészet csak arra írtam, hogy nem muszáj minden egyes tankolásnál a sivár autópálya melletti töltőhelyen tölteni. Egyébként az autópálya mellett megálltunk többször enni, inni, pisilni és miegymás, úgy, hogy nem tankoltunk. Ilyenkor persze egy elektromos autót feldugnék tölteni.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Így értem. 

Tervezek ilyen utat is spanyolba, de ott se a töltögetés miatt terveznék megállót és csak azért nem terveznék át útvonalat vagy vezetnék többet, hogy tölteni lehessen.

 

Igen, mehetnék repülővel, de repülni nem szeretek, vezetni viszont igen. Ezen kívül az úticél közeli látnivalókhoz szoktunk elmenni, ehhez jó ha kéznél van az autó (tudom, hogy lehet bérelni is, de valahogy az nekem nem pálya).

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

Hát, nálunk a tágabb rokonságban van, akinek belefért egy Tesla. Ő azt mondta, hogy az egy-két órás plusz időt az útban feledteti az autopilot, plusz az üzemanyagon annyit spórol, hogy így egy nappal többet tud nyaralni. 1100 Km oda-vissza még egy jobb fogyasztású autóval a mostani alacsony üzemanyagárak mellett is legalább 55 ezer forint, amikor ő ment, akkor 65 is volt. 

Ő amúgy Barcelonába ment 2 éve, végig elektromos autóval, és nem volt gond a töltéssel az út során. Ő szeretett is megállni, azt mondta, hogy sokkal kellemesebben telt az út, úgy, hogy kb. 1,5-2 óránként kinyújtózhatott. De persze mindenki máshogyan szeret vezetni, ezért is jön az 1200 km-es hatótávú elektromos Merci. Annál 1100 kilométert le lehet vezetni megállás nélkül, még 5 percet sem kell tankolásra vesztegetni.
 

Nagy Péter

Ezt nem annyira értem. Ha a Tesla belefér akkor nem gondolnám, hogy az üzemanyag költség különbözet határozza meg a nyaralás hosszát :)

Nekem Görögország a preferált úticél, se menet közben, se a tengerparton nem láttam még töltési lehetőséget (igaz, nem is kerestem), persze a nagyvárosokban van, de oda meg csak azért nem mennék be.

Az autopilot számomra ismét egy olyan funkció aminek nem érzem hasznát, én szeretek vezetni, sose bíznám az autóra (automatára), amíg bírom (persze 70-80 éves kor fölött már más lehet majd a helyzet, de attól még messze vagyok :))

 

Igen, én is olvastam. Csak már márkából kiindulva nem hiszem, hogy nagyon megfizethető lesz :(

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

Ezt nem annyira értem. Ha a Tesla belefér akkor nem gondolnám, hogy az üzemanyag költség különbözet határozza meg a nyaralás hosszát :)

Neki van pénze, de nem költögeti csak úgy, mindig feltételeket szab magának ahhoz, hogy mi mikor fér bele. Ha kellene, simán elmehetne nyaralni 100 napra is egyhuzamban. Amúgy a Mercije sem volt olcsóbb, mint a Tesla, de az üzemanyag költség különbözete elegendő 1 nap szállás kifizetésére..

Nekem Görögország a preferált úticél, se menet közben, se a tengerparton nem láttam még töltési lehetőséget (igaz, nem is kerestem), persze a nagyvárosokban van, de oda meg csak azért nem mennék be.

Ott sajnos nem tudom, hogy állnak a töltők, a Horvátoknál, Olaszoknál és Spanyoloknál rengeteg van belőlük, a tengerparton is. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy tőlünk keletebbre, illetve velünk egyvonalban leginkább csak a nagyvárosokban vannak gyorstöltők.

Az autopilot számomra ismét egy olyan funkció aminek nem érzem hasznát, én szeretek vezetni, sose bíznám az autóra (automatára), amíg bírom (persze 70-80 éves kor fölött már más lehet majd a helyzet, de attól még messze vagyok :))

Ez érthető, az autopilot inkább arra jó, hogy kevésbé legyen fáradt az ember, mire megérkezik. Persze ha ez az út élvezeti értékéből von le, akkor nem éri meg használni, embere válogatja. Én annyira nem szeretek vezetni, hogy a ház előtt van az autó, és ha tehetem, inkább BKV-zom, de van, hogy vonatozok is, csak hogy ne kelljen vezetni. Igaz, ezen az autopilot sem segít, az inkább autópályán vagy országúton hasznos.

Igen, én is olvastam. Csak már márkából kiindulva nem hiszem, hogy nagyon megfizethető lesz :(

Igen, meglepne, ha 20 millió alatt lenne az ára. De legalább már aki megteheti, vehet olyan elektromos autót, ami hatótávban erősebb, mint a benzines társainak a 95%-a. Néhány éve még a 600 km is szinte hihetetlen távnak tűnt villanyautóval.

Nagy Péter

Ez a "szeretek vezetni" dolog nekem is kicsit furcsa (és általában felmerül ennél a témánál). Én is szeretek vezetni, de autópályán több száz km-en át (ahova az autopilot jellemzően való) monoton tempoban.... hát az nem az a kategória, aminél a vezetés szeretete tombolni tud :)

Plusz egy.

Autópályán vezetni az munka, nem élvezet.

Máshol vezetni lehet élvezet, de ha az ember motorozik is, akkor hamar rájön, hogy az autó nem nyújt ugyanannyi élvezetet.

Szóval ha élvezni akarom, akkor motorral megyek.

Az autó meg elviszi a családot meg a cuccot A-ból B-be.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Én szeretek vezetni, sőt váltogatni is szerettem mégis mérföldekkel nagyobb élmény egy kényelmesebb automata. Néha elmegyünk ismerős MX-5-ével hülyéskedni, közlekedni meg ülésfűtés, dodgem mód plusz tempomat. Nem adnám már semmiért.

Én meg is őrülnék ha 150-200 kilométerenként meg kellene állni

 Milyen távolságonként vagy időnként tartasz pihenőt?

Amikor én tanultam vezetni, akkor azt javasolták, hogy az ember 200 kilométerenként álljon meg. Ez nekem túl rövidnek tűnik, de mondjuk 300 már nem. Azt tudom, hogy ha mondjuk 6 órán keresztül vezetek (előfordul, hogy 150-200 km eltart ennyi ideig), akkor már alig tudom kihajtogatni magam az ülésből.

Angliából Magyarországra úgy szoktunk menni, hogy beiktatunk valahol (Németországban) egy alvást. Le lehetne tolni egyhuzamban, de durva lenne. Max. úgy vállalkoznék rá, ha lenne váltó társ, kb. 20 évvel ezelőtt vezettünk úgy kb. 19 órát Budapestről Görögországba, de azért kemény volt az is.

Mostanában úgy szoktunk menni, hogy időnként megállunk enni, inni, pisilni, nyújtózkodni, tankolni, stb. Ahogy nézem, elektromos autónál annyi a különbség, hogy nem akárhol eszünk, iszunk, nyújtózkodunk, hanem ott, ahol a töltőállomások vannak. Ahogy néztem, egy London - Budapest útvonalon pl. eléggé sűrűn vannak a pontok, hogy én választhatok, hol akarok megállni, nem az van, hogy itt meg kell állni, mert ha nem akkor ráfaragok.

Össz menetidőben valószínű valamennyivel hosszabb, mert egy tankolás vagy kávé vásárlás 5 perce helyett mondjuk 20 perc is eltelik, máshol viszont az autó bőven feltölt fullra, miközben megebédelünk, szóval nem mindenhol van extra idő.

De gondolom ez stílustól is függ, ha valaki csak tankolni áll meg és egyébként szendvicset eszik, termoszból iszik a mozgó autóban, az biztosan kitér a hitibűl ha meg kell állnia 20 percre időnként, igen.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nem szoktam kilométerre nézni, de nagyjából 300-350 km után jön egy megállás, az esetek többségében akkor sem miattam, hanem valamelyik családtag igénye miatt (wc), tankolás kb. 700-800km után (2. megálló).

Az Anglia-Magyarország távra már én is terveznék egy egy éjszakás pihenést, akár városnézéssel egybekötve, úgy már látom értelmét.

Most már egy Budapest-Görögország letolható 11-12 óra alatt, persze végig pályán (persze nem 30-40 perces pihenős, töltögetős megállókkal).

 

De gondolom ez stílustól is függ, ha valaki csak tankolni áll meg és egyébként szendvicset eszik, termoszból iszik a mozgó autóban, az biztosan kitér a hitibűl ha meg kell állnia 20 percre időnként, igen.

Igen, én így vagyok ezzel. Bár ha már meg kellett állni, akkor a parkolóban fogyasztok a termoszból :)

 

A menet közbeni nézelődést sofőrként nem igazán tudom értelmezni, a sofőr az utat figyelje és ne a tájat, mert baj lehet (főleg kisebb, szűk utakon, gyakori kanyarokkal)... Ha így nézem, akkor meg menjünk inkább a pályán, mert

1. ha úgyse a tájat nézem akkor legalább haladjunk

2. pályán, ha nincs forgalom akkor kicsit jobban lehet lazítani (akár még pár oldalpillantás is belefér a tájra)

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

A menet közbeni nézelődést sofőrként nem igazán tudom értelmezni, a sofőr az utat figyelje és ne a tájat, mert baj lehet (főleg kisebb, szűk utakon, gyakori kanyarokkal)... Ha így nézem, akkor meg menjünk inkább a pályán

Tizenpár óra vezetés után a pálya egyhangúsága sokkal veszélyesebb, mint koncentrálni a gyakori kanyarok miatt. :)

Gondolom egyéntől is függ, én pl. nagyon hajlamos vagyok arra, hogy ha monoton a vezetés, akkor az agyam megpróbál energiatakarékos állapotba kapcsolni. (Vagy ha monoton bármi. Pl. tömegközlekedésen is egy-két megálló után már el is alszom, ha nem olvasok valamit vagy nem a telefont buzerálom)

Mindegy, hogy autópályán megyek a megengedett sebességgel, a román alföldön teljesen üres teljesen egyenes úton 85-tel, vagy egy Trabanttal a német autópálya külső sávjában 100km/h feletti átlagsebességet produkálva.

Külföldön attól, hogy van forgalom, még lehet egyhangú a vezetés. Pl. amikor a Trabival mentünk Hollandiába, folyamatosan előztek minket a gyorsabb autók, volt forgalom rendesen, de nekem ez nem jelentett semmit, amire reagálnom kellett volna.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ahogy már írtam, nem vagyunk egyformák. Ha van forgalom, akkor figyelni kell, függetlenül a tempótól, sávtól, stb... az számomra nem monoton

Egy kihalt, forgalom nélküli pálya esetén igazat adok. Szerencsére családdal megyek, így van aki ébren tartson ilyen esetben is :)

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

Úgy látom, az én gondolatmenetemet sem érted :-)

Hamarabb lesz 1000km-es hatótáv (https://index.hu/gazdasag/2020/10/11/a_mercedes_mar_1200_kilometeres_ha…), mint benzin/dízel sebességű töltés. És akkor teljesen felesleges lesz ilyen batár teljesítményű gyorstöltőkön izzadni és ilyenekre tölteni. Éjjel feltöltöd, nappal mész. Ha mégis kifogynál (tél van, nem töltött eleget, ...), akkor kicsit hosszabban ebédelsz.

Még sokat kell érnie a technológiának, de más a "filozófiája".

Régen a magnó kazettáknak időben volt meghatározva a hossza. A digitális formátumoknál fájlméret és tárkapacitás a meghatározó.

Akkor már csak 3 dolognak kell teljesülni:

min. 1000km-es hatótáv

max. 10 perces töltési idő (0-ról 100-ra)

megfizethető ár (azonos vagy közel azonos a jelenlegi benzin/dízel autó árakkal).

 

Az éjjel töltöd nappal mész max akkor ha valóban minden lakótelepen közel minden parkolóhelyhez lesz töltő. Nem mindenki lakik kertes/családi házban ahol éjszaka töltögethet...

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

Miért kerülne ugyanannyiba két autó, ha az egyik:

  • nagyobb távot tud megtenni (az 1000km messze nem átlagos benzines kocsik között sem)
  • olcsóbb üzemanyaggal megy (áram vs benzin)
  • kevesebb költségből üzemeltethető (javítások, stb.)

Ez szerintem így sosem fog megtörténni. Mintha a megrendelőket hallgatnám a 100%-os uptime-ról, olcsón. :D

nagyobb távot tud megtenni (az 1000km messze nem átlagos benzines kocsik között sem)

Benzinesek között nem, de dízelek között már igen. Jellemzően a benzines autóim úgy voltak tervezve, hogy kb. 800 km-enként kellett tankolni (akkor kezdett szólni). A dízel meg olyan 1300-1400 körül, illetve kíméletes használattal 1500 fölött kicsivel. Érdekességképpen az etanollal járó autóm meg 400 kilométert tudott menni teli tankkal, kb. annyit, mint a motorom.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nem, csak 2-nek kell teljesülnie:

- nagy hatótáv (1000km eléggé fölé lövés)

- megfizethető ár - idővel megfizethetők lesznek, ez törvényszerű

Ha nagy a hatótáv, felesleges a 10 perces töltési idő.

"Az éjjel töltöd nappal mész max akkor ha valóban minden lakótelepen közel minden parkolóhelyhez lesz töltő. Nem mindenki lakik kertes/családi házban ahol éjszaka töltögethet..."

Ez akkor lenne erőteljes szempont, ha mindenki minden nap teljes hatótávot autózna. De ez nagyon nem a valós helyzet. Ha nagy a hatótáv, akkor vagy sokkal ritkábban tankol az ember, vagy csak annyit, amennyi gyorsan belemegy, vagy felváltva, ahogy kijön a lépés.

Szerintem ez akkor nem lenne igény ha a többség tudna éjszaka tölteni, ami szerintem nem reális. 

Lehet, hogy a 10 perces töltés kicsit elrugaszkodott, de a jelenlegi töltési idők biztosan nem elfogadhatóak számomra, főleg ha az időhöz arányos hatótávot nézem.

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

Sehol nem írtam, hogy a jelenlegi töltési idők mindenki számára alkalmasak (számomra sem).

Csak azt próbáltam jelezni, hogy más a paradigma, a technológia fejlődik, ezáltal várhatóan más lesz a "való élet".

Az számomra is kérdéses, hogy egy lakótelepnél mi lesz a megoldás, talán az lehet, hogy nem otthon, hanem napközben a munkahelyén tölti. Vagy ha kevesebbet autózik, néha gyorstöltőt használ, nekik rá kell szánniuk időnként azt a 20-30 percet, amíg belemegy néhány napi (heti) energia.

Az éjjel töltöd nappal mész max akkor ha valóban minden lakótelepen közel minden parkolóhelyhez lesz töltő.

Töltő annyi lesz, amennyi a lakosság autóihoz kell.

Ha mindenkinek elektromos autója lesz, akkor minden parkolóhelyhez lesz töltő. Ha csak néhánynak, akkor lesz néhány dedikált töltős parkolóhely.

Itt, Londonban, pl. úgy megy a dolog, hogy az önkormányzat telepít random (jó, biztos gondosan megtervezték) helyekre néhány töltőfejet egymás mellé, így nap közben taxik meg aki akar, az odaállhat és tölthet. Ugyanígy a legtöbb (összes?) bevásárlóközpontban van ilyen. Pl. a házamtól 4 saroknyira van 3 töltőfej, meg az irodámtól 1 saroknyira 2 (vagy 4?). Szóval ha elektromos autóm lesz, és itthon nem tudnám tölteni, nem lenne megoldhatatlan.
Viszont kérhetem az önkormányzatnál, hogy az utcámban alakítsanak ki a számomra egy töltőhelyet. Nem lesz dedikált (bármilyen elektromos autó odaállhat tölteni), de ha csak nekem van elektromos autóm, akkor várhatóan üres lesz kb. mindig, amikor hazaérek. Ha a szomszédnak is lenne elektromos autója meg nekem is, akkor mindketten kérjük, és akkor két helyet alakítanak ki. Ez ugye lakásoknál is megy.
Mivel én házban lakom, nekem egyszerűbb a helyzet, a saját házamból el tudom vinni a vezetéket a ház előtt parkoló autóig, csak azt kell megoldanom, hogy a járdán ne okozzon veszélyt. 2 utcával odébb van egy Tesla, úgy látom a tulaj egyszerűen letette a vezetéket a járdára és rátett valami erős anyagból levő kis tetőszerű takarást, így senkinek a lába vagy botja nem akad bele.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Itt Budapesten meg úgy néz ki, hogy a 2-3 kilométeres körzetemben van 2db töltő. Saját részről már ezt a távolságot sem tartom elfogadhatónak, hogy munka, bevásárlás, stb. után ilyen távolságban hagyjam a kocsit.

Itt a házak között szép nagy parkoló van, tele autóval (~100+ férőhely), kötve hiszem, hogy valaha is, akár a helyek feléhez kiépüljön töltő... Amit Te írsz az igaz lehet egy családiházas környékre, de egy lakótelepen nem tartom életszerűnek.

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

min. 1000km-es hatótáv

max. 10 perces töltési idő (0-ról 100-ra)

1000km-es hatótáv mellett miért szükséges a 10 perces töltési idő? Ha végig 130-al mész autópályán, akkor is ~7.5 óra vezetési idő? Tényleg fontos, hogy két egymást követő 7,5 órás vezetés között ne kelljen 30 percet pihenni?

Ezt ráadásul a benzines autók többsége sem tudja teljesíteni.

Nagy Péter

Tényleges 1000km-es hatótávnál egye fene, beleférhet 20 perc is :)

Amúgy a benzines (saját) is lazán megy pályán 700-800-at, a céges dízel meg akár picit többet is. Ahogy már írtam, ha megyek, akkor haladni szeretnék és nem álldogálni, a nem elektromossal most tipikusan 350-400 kilométerenként egy 5-10 perces pihenővel elvagyok, 2. pihenőnél tankolás, ezt várom el majd egy elektromostól is.

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

Ez így rendben is van, ha ez nálad gyakori igény, nem valók neked a mostani elektromos autók.

Viszont nézz szét csak ebben a topikban, hány olyan véleményt írtak be, hogy "nyaraláskor nem fér bele, hogy fél órára meg kelljen állni tölteni", miközben amúgy normál esetben 100km-en belüli napi ingázásra használja a többség az autóját. Nyaralni meg nagyon maximum évi 3 alkalommal megy.

Szóval igen, autót választani az igényeknek megfelelően kell, de kategorikusan kijelenteni, hogy az akksis autó szar, mer' nem lehet vele töltés nélkül 1000 km-t autózni, az hülyeség.

Pedig a nyaralás is meghatározó. Csak arra azért nem tartanék másik autót, hogy nyaralni menjek és jó legyen a hatótáv, mert az év 80%-ában erre nincs szükség. Kis hazánkban azért tipikusan egy autó van, annak kell minden igényt (ésszerű határok között) kiszolgálni. Természetesen ez akkor jön a képbe, ha valóban rendszeres ez az igény, évi 2-3 alkalomnál szerintem már igenis OK, viszont ha valakinek csak 5 évente kell egy ilyen útra akkor az már más kérdés.

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

Csak arra azért nem tartanék másik autót, hogy nyaralni menjek és jó legyen a hatótáv, mert az év 80%-ában erre nincs szükség.

Hacsak nem tényleg 73 napot nyaralsz egy évben, én biztos nem tartanék fenn élményautót nyaralás miatt. Amit év közben a bevásárlás, ingázás, stb. közben megspórolsz egy elektromos autóval, abból elég jó verdákat lehet már bérelni nyaraláshoz. :)

Miért lenne élményautó? Jelenleg egy Skoda Octavia az összes igényt lefedi (munka, bevásárlás, nyaralás, mind hatótáv, mind kényelem és felszereltség és méret szempontjából). Persze az is igaz, hogy nekem a munka tartalmaz elég sok vidéki utat is, azaz már ott megbukik egy alacsony hatótávú elektromos.

Amúgy már most kezd inogni az EV olcsóbb kijelentés (fizetős töltés, várhatóan az ingyenes parkolásnak is vége a hírek szerint). A teszteket olvasgatva erős kompromisszumokkal tartható az olcsóbb üzemeltetés jelenleg is.

A szervizdíjakkal kapcsolatban sok tapasztalat még nincs, szóval arra se alapoznék. Azt meg ugye senki nem gondolja komolyan, hogy azért mert elvileg kevesebb a meghibásodási lehetőség/szervizigény azt majd máshogy nem hajtják be a tulajokon (szervizdíjak emelkedése, alapfunkciók fizetőssé tétele az autókban, stb...).

A helyzet távolról sem olyan rossz mint közelről...

Amúgy már most kezd inogni az EV olcsóbb kijelentés (fizetős töltés, várhatóan az ingyenes parkolásnak is vége a hírek szerint). A teszteket olvasgatva erős kompromisszumokkal tartható az olcsóbb üzemeltetés jelenleg is.

Ezzel párhuzamosan arról is olvasni, hogy a dízel/benzines autókat kitiltják a városok belső területeiről, így ha oda is kell menni, akkor a benzines meg nem lesz opció. Persze ezek mind csak pletykák, majd ha kitiltják/megszűnik a parkolás, akkor lesz tényleges érv.

Nagy Péter

Kőolajból lehet nagyobb készletek vannak, mint pl. lítiumból. De végülis tökmindegy, mert előbb-utóbb mind elfogy. Sőt, elfogy az iható víz is, meg a termőföld. Felzabáljuk az otthonunkat, csak az a kérdés, mikor csengetnek ki? 2050-ben vagy 2100-ban?

Nagy jövőt nem jósolok az emberiségnek. Mi még talán jókor születtünk, az elkövetkező generációkat nem irigylem.

Aztán van egy olyan jövő is, ahol nincs autó. Az egész világ, az emberek életének gyökeres áttervezésével simán megoldható lenne, hogy mindenki otthon dolgozik, és nem a világ másik oldalán. Vagy legalábbis drasztikusan lehetne optimalizálni ezeket a dolgokat.

Az áruszállításra ott a vasút, millió előnye van, csak politikailag kellene támogatni. Ha nem a hülyeség dominálna mindenhol.

robyboy

Az elektromos autó a jövő. Ez igazából akkumlátor technológia kérdése. Viszont a meglévő kaszniba is tehetsz elvileg új akkumlátort, másrészt az akksidat bármilyen elektromos energiaforrásból töltheted, míg a dízel autó az életciklusa végéig dízel olajat fog zabálni.

Az emberiség pedig a belsőégésű motorok eddigi használatáért fizet majd kurva nagy leckét. Nem véletlenül vannak olyan kurva melegek az elmúlt 10-15 évben. És nem véletlenül olvad az Északi-sark jege. És tudod, ezek öngerjesztő folyamatok. Mert minél kevesebb a jég, annál több meleget nyelnek el a nem jéggel fedett területek. Minél melegebb van, annál több tundra olvad ki, sok-sok metánt eregetve a levegőbe - ami további felmelegedést okoz. Minél melegebb a levegő, annál melegebb a tenger is - onnan is jön kifelé a metán-hidrát. Minél gyorsabban melegszik a tenger, annál kevesebb benne az oxigén -> annál szegényesebb az élővilága. Ergo a túlhalászat mellett ez is okozza a halállomány csökkenését. Minél gyorsabban növekszik a hőmérséklet, annál kevésbé bírják az őshonos fajok -> sok-sok faj pusztul ki emiatt is.

Más kérdés, hogy az autózás csak egy szelet ebből a tortából, és messze nem a legvastagabb.

Ami pedig a munkahelyeket illeti, teccettek volna az európai/amcsi munkahelyeket nem Kínába, Indiába költöztetni 30 éve.

Nem az autók okozzák a felmelegedést, ezt nem bizonyította még be senki. A vegyes tüzelésű kazánok pl. sokkal többet ártanak, amikkel kb. senki sem foglalkozik. Ősztől tavaszig képtelenség levegőt venni, mert mindenki minden szart eléget, amit nem lenne szabad.

Hőszigetelést, fűtés korszerűsítést kellene támogatni, nem 7 személyes autókat.

Valaki jól megmondta, hogy az emberek idejük nagy részét nem az autóikban töltik, hanem az otthonaikban. Az a nem mindegy, hogy ott mi történik. Egyre több a szegény, de megfagyni ők sem akarnak. Lopott fa, szemét, gumi tüzelés. Na, ez az ami igazán környezetszennyező.

Jah, és még az is lehet egyébként, hogy a klíma az emberi tevékenységek nélkül is simán melegedne, de mindenképpen változna. Semmi sem állandó az Univerzumban, miért is a Föld klímája lenne pont az?

robyboy

Sohasem volt még autóm, viszont néhány (5) éven belül vásárolni fogok. Kizárólag elektromos jöhet szóba.

+ egyszerűbb hajtáslánc -> kevesebb meghibásodás
+ nincs motorzaj (tudom, 50 km/h alatt játszik valami hangot)
+ alapból csak automata váltós van, kényelem

+- itthon tölthető, ha alkalmassá teszem rá a hálózatomat és kiépítek egy csatlakozót

- töltők ritkán vannak, a töltés jóval több idő, mint egy tankolás
- ismeretlen technika, ha bedöglik szinte biztos hogy vontatni kell és szakszerviz
- aksi kb 8-10 év alatt felére leromlik
- hatótáv jóval gyengébb mint egy belsőrobbanásúnak
- sokkal-sokkal-sokkal-sokkal drágább mint egy hagyományos 
 

(+ egyszerűbb hajtáslánc -> kevesebb meghibásodás) - erre semmi garancia nincs. Az akksik megadják magukat idővel, ez gazdasági totálkár lesz, ergo tudod, hogy van kb. 7 éve az autódnak, ezen felül egyre több a szoftver, szenzor, elektronika, ami mind plusz hibaforrás. A szoftver pl. mindig szar lesz, ld. még IT :)

(+ nincs motorzaj (tudom, 50 km/h alatt játszik valami hangot)) - ez számomra kifejezetten hátrány, hiszen az autózás élvezeti értékét veszi el, ne csodálkozzunk, ha majd egyre kevesebben vesznek autót, ami egyébként nem biztos, hogy önmagában baj

(+ alapból csak automata váltós van, kényelem) - nem ismerem a technikát behatóan, de szerintem semmilyen sebváltó sincs benne, az elektromotor közvetlen hajtást ad a kerekeknek, pont emiatt fognak a sebváltógyárak csődbe menni

(+- itthon tölthető, ha alkalmassá teszem rá a hálózatomat és kiépítek egy csatlakozót) - én inkább kifizetem a benyát a kúton, 5 perc alatt megtankolok sorbanállással együtt is

(- sokkal-sokkal-sokkal-sokkal drágább mint egy hagyományos) - még. Ez nyilván idővel változni fog, de ettől még nem lesz jobb.

robyboy

8 - 10 év körüliek a legrégebben piacra került, tömeggyártott elektromos autók, nem jellemző, hogy a cellák jelentős része tönkremenne - egyedileg pedig viszonylag egyszerűen és olcsón javíthatóak. 

Sokkal egyszerűbb a hajtáslánc és a hozzákapcsolodó segédberendezések (hűtés, kipufogógáz-kezelése, üzemanyag rendszer - ezek már most is elektromos vezérlés alatt vannak), ezzel együtt sokkal kisebb a hibalehetőség is. 

Az alap Leaf állami támogatás nélkül (amit egyébként a válság közepén nem tudom miért kell nyújtani olyan autókra amit még csak nem is itthon gyártanak) 10 millió körül van, az alap Focus 6.6.

Ez a 3.4 millió Forint az első tulajdonos teljes életciklusában fedezi az üzemanyagköltséget és az 5 éves garancia alatti szervizköltségeket. 

"Ez a 3.4 millió Forint az első tulajdonos teljes életciklusában fedezi az üzemanyagköltséget és az 5 éves garancia alatti szervizköltségeket. "

Garanciaidő alatt nincs szervízköltség, csak a kötelező olajcserékre, meg egyéb cserékre. Amúgy egy átlagember 80-100e km-t megy 5 év alatt. Egy Focus fogyaszt mondjuk 5 liter százon, azaz kb. 1.9 millió forintot 100e km-en. A 3.4 millió különbség akkor sem jön ki, ha a Leaf-et ingyen töltöd.

Villanyautó kizárólag városi használatra éri meg, ha beleszámítod a parkolási költséget is. De akkor még nem számoltuk az amortizációt, ami villanyautóknál egyelőre ismeretlen.

A felsorolt rendszerek már bizonyítottak több évtizede. Nézd meg az Oldtimer-eket, 50-60-70 akárhány éves müködöképes autók. Az én Astrám még csak 26, de még évek vannak benne. Olcsón fenntartható, könnyen szerelhetö, nincs benne kismillió szenzor, meg vezérlés, meg túlbonyolított szoftver. Lehet, hogy nem kell majd pl. sebváltót cserélned sosem, de majd fizetheted a szoftver licenszdíját havonta, mert átmegy elöfizetésesbe az egész szarság. Ráadod a gyújtást, aztán bedobja a copmuter a paypal-t, öcsém, nincs licensz, nincs buli.

Az akksik meg elavulnak, és eljön a nap, amikor azt mondja a gyártó, hogy már nem beszerezhetö, mert nem gyártják.

Kíváncsi leszek egy ma legyártott Tesla-hoz pl. hogy lehet majd 26 év múlva akksit kapni? Akkor pariban lennénk. De még ha lehet is majd, akkor is kinek kell majd egy autó 26 év múlva 300 km-es hatótávval és órás töltési idökkel? Mondjuk nekem nem csak akkor nem fog kelleni, de most sem.

 

Max. 10 éves autók lesznek az utakon, ami azt jelenti, hogy sokkal több autót kell gyártani, és sokkal több lesz a szemét is, egyik sem éppen környezetvédelmi szempont.

robyboy

Amúgy remélem tudod, hogy egy mai benzines / dízel autóban is van majdnem annyi elektronika, mint egy elektromosban? Innentől minden aggodalmad ugyanúgy áll ezekre is.

Az akku cseréjének problémájára valószínűleg az aftermarket akkuk megjelenése lesz a válasz. Az első generációs leafekbe már van is ilyen, a gyárinál nagyobb hatótávval.

erre semmi garancia nincs

Ez így van, de ilyet nem is várhatunk. Sokkal-sokkal egyszerűbb technológia az agyonbonyolított belsőégésűhöz képest, és a ~10 éve futó példányokon bőven tapasztalható az, amit az ember józan ésszel gondolna ebben az esetben: kisebb szervizigény, kevesebb meghibásodás. A technológia miatt pedig még az olyan kopó alkatrészeket mint a fék is sokkal ritkábban kell cserélni. Ezen az egészen max direkt lehetne rontani, hogy a gyártók megtarthassák a szervizből származó bevételeket. Ez vagy így lesz, vagy nem, vagy meg tudja ebben őket állítani Brüsszel, vagy nem. Filozofálni ezen most nem érdemes, a felfutási szakasz elején járunk, egyelőre nincs a gyártóknak ilyen mocskos húzásokra igénye. De persze illúzióim nincsenek nekem sem, simán el tudom képzelni, hogy egyszer majd azon anekdotázunk, hogy bezzeg a 2020-as évek elején gyártott villanyautók, na azokban vót' még anyag!

Az akkukkal pedig egyáltalán nincs gond. Kivételt képeznek ez alól az olyan egyértelmű esetek mint a Leaf, aminél nincs a celláknak aktív hűtése. Az ilyet  csak simán nem szabad megvenni (más típusról hirtelen nem is tudok ami ebből a szempontból kerülendő lenne).

Nekem jelenleg egy lassan 7 éves plug-in hybridem van, gyakorlatilag zéró az akku degradációja. Műszerrel biztosan ki lehetne mérni persze, de a mindennapi használatban ez nem érezhető, és mivel kicsi a hatótáv, ezért elég látványosan lenne használhatatlan (nem mindegy hogy 250km helyett 100km lenne már csak, vagy 50 helyett 20). És ugye a kicsi hatótáv miatt kapja is a terhelést keményen, minden nap nullára van merítve. Szóval az a sorsa 7 éve, hogy 100%-ról 0%-ra merül, majd este 0-ról 100-ra töltődik. Bírja. (Oké, tudom, hogy a nulla nem nulla, mert van 10%-nyi tartalék, de a lényegen ez nem változtat).

(+ nincs motorzaj (tudom, 50 km/h alatt játszik valami hangot)) - ez számomra kifejezetten hátrány, hiszen az autózás élvezeti értékét veszi el, ne csodálkozzunk, ha majd egyre kevesebben vesznek autót, ami egyébként nem biztos, hogy önmagában baj

Ezt a CLA Merciben megértem, sportfokozatban még a lámpánál megállni is olyan érzés, mint ha valami autóversenyre készülnék.
De ültem már 1.2-es Suzuki Swift-ben is, hát ott annyi élvezeti értéke volt a motor hangjának, mint a flexelésnek vasárnap reggel 7-kor.

Nekem most Toyota Priusom van, és kimondottan élvezem, hogy amikor egy lámpánál állok, nem zörög és ráz a kocsi, hanem szépen csendben van.

Nagy Péter

Az akksik megadják magukat idővel, ez gazdasági totálkár lesz

Addigra megoldják az újrahasznosítást.

ez számomra kifejezetten hátrány, hiszen az autózás élvezeti értékét veszi el

Akkor költözz az Üllői út mellé és élvezd. Különösen az nagyon fasza, amikor a tahó éjfélkor rendez gyorsasági versenyt a kilyukadt kipufogójú traktorával.

Egyúttal bevezethetnéd a kipufogógázt is a kocsid utasterébe, hogy teljes legyen az élvezet.

(+ nincs motorzaj (tudom, 50 km/h alatt játszik valami hangot)) - ez számomra kifejezetten hátrány, hiszen az autózás élvezeti értékét veszi el, ne csodálkozzunk, ha majd egyre kevesebben vesznek autót, ami egyébként nem biztos, hogy önmagában baj

Az emberek nagyon nagy része közlekedő edénynek vesz autót, hogy eljusson A-ból B-be. A fiatalabb generáció pedig már csak inkább szórakoztató elektronikai eszközként tekint rá.

https://totalcar.hu/magazin/velemeny/2019/03/07/az_autobuzeria_vege/

Eleve miért elvárás, hogy ugyanaz a használati tárgy vigyen el A-ból B-be az év 363 napján, és a maradék kettőben élvezeti cikk is legyen? Megveszed az A-B autót, és amikor elkezd hiányozni az élmény, hosszabb útra mész, stb., akkor bérelsz egy olyat, ami az adott helyzetben boldoggá tesz.

Ha az emberek tényleg csak közlekedő edényként tekintenének az autókra, akkor nem adnának el annyi SUV-t mostanában a gyártók. Vannak, akiknek a szín és a méret a fontos.

Én is megpróbálom elhinni a reklámoknak, hogy a vezetést lehet élvezni viszont nekem ez nem a kényelmes fotelt és a tisztán szóló Vivaldit jelenti. Inkább szeretem minden másnap kicsit megpörgetni a motrot és élvezni, hogy kicsit aggresszívebben veszem a kanyarokat A-ból B-be jutás közben. (Nem, a versenypálya abszolút nem vonz.) Persze közben igyekszem betartani a sebességkorlátokat és nem ródeózok gyalogátkelő/óvoda mellett, mert nem vagyok egy gyilkos állat és a seggemet se szeretném tágíttatni egy börtönben. Egy kezemen megszámolhatom a 20 év alatt gyorshajtásért kaott büntetéseket és marad szabad ujjam és nem totáloztam le egy autót sem, de azokat a kanyarokat nem mindenki gyomra bírja mellettem ;-)

Csak ne felejtsük el, hogy ezzel párhuzamosan egy csomó bonyolult és költséges dolog viszont kikerül. Motor, váltó, kettős tömegű, részecskeszűrő, bonyolult vezérlés, befecskendezés stb... napestig lehetne sorolni, had ne kelljen. Aki még ezekkel soha nem szopta be, az álmodhatja magáról azt, hogy ő a nagy mágus, aki mindig tökéletes autót tud választani, de szerintem meg simán csak szerencséje volt. Én amúgy ezek közé tartozom (soha nem szoptam be egyiket se), kizárólag kopó alkatrészeket cseréltem minden autómon (~25 év, ~500e km), de ezt ugyancsak szerencsének tartom, és nem érdemnek.

Az tény, hogy a felsorolt dolgok helyett kapunk villanymotort, BMS-t, fedélzeti töltő, invertert, és mást nem is nagyon tudnék mondani... (az akkut kivéve persze, de arról külön írtam fent részletesebben). A többi elektronika az ugyanúgy adott a belsőégésűben is. Ezek (nekem, IT és elektronika felől érkezőnek) sokkal barátságosabb alkatrészek, mint egy automata váltó, részecskeszűrő, vagy egy vezérműlánc. Egyet-kettő láttam már belülről, vannak idiótán kitalált megoldások, de a többsége javítható kisipari módszerekkel, forrasztópákával/reflow kemencével, oszcilloszkóppal. Újat tanulni persze kell hozzá, és a műszerész vagy a villamosmérnök lesz a kulcsember, nem az autószerelő/gépész, de erre már itthon is megvannak az ajánlott szervizek, komoly szakértelemmel, ami nem abból áll, hogy cserélgeti a komplett 600eFt-s modult. Ajánlom amúgy a témában Varsányi Péter publikációt, itt van pl. egy eléggé ontopic írása:

https://varsanyipeter.hu/gondolatok_javitasrol.pdf

Bele lehet kötni apróságokba, vagy lehet hozni kiragadott példákat (nem állítom én sem, hogy egy EV soha nem megy tönkre), de nagy általánosságban ez az egész csak jó a tulajdonosnak. Én csak attól félek tényleg, amit fentebb is írtam, hogy a gyártók egy idő után rájönnek majd, hogy túl jó...

Akkor olvasd el újra. _Összeségében_ pont azt mondja, hogy sokkal könnyebben javítható, mert nincs benne (nem tud benne lenni) olyan alkatrész amihez egyedi gyártás kellene. A picsogását a felirat nélküli alkatrészekről meg nem kell komolyan venni (illetve dehogynem, tök érdekes dolog ez), ezek inkább csak insider sztorik, a többi cikkében látszik, hogy azért ezeket szépen megoldja ha kell :)

Illetve amit ír ennek kapcsán problémát (hozzányúl és az ő felelőssége lesz) az azóta megoldódott (2018-as az írás). Egyszerűen sem ő, sem a hasonlóval foglalkozók nem vállalnak semmilyen javítást magánszemélynek. Több olyan jó nevű szerviz is van, ahova ha bekerül egy ilyen hibás elektronika, akkor repül az alvállalkozóként dolgozó VP-hez, vagy a többi hasonló szakihoz. Rengeteg embernek oldottak már meg fillérekből így javítást, az eredeti márkaszervizes "cseréljük ki az egészet 2 millióért" műsor helyett. Mondjuk nincs új a nap alatt, ez pontosan ugyanígy működik a belsőégésűnél is, csak ott már jobban bejáratódott a dolog hússzú évtizedek alatt. Itt is ez van már, csak jelenleg nem a szomszéd utcába viszed az autót, hanem lehet hogy egy kicsit keresgélni kell neten, és távolabb lesz meg a megoldás. De ez is javulni fog idővel.

Persze, csak a maszek az nem a legújabb modellt fogja javítani, hanem majd az 5-10 évest, amivel már összegyűlik a márkaszervízen kívül is tapasztalat. Úgyhogy majd ha lesznek 5-10 éves EV-k, amiknek az aksija kibír még 5-10 évet, akkor elgondolkozok egyen...

Egy gázkazán vezérlő paneljében sincsenek egyedi alkatrészek (bár pl. nagyfesz trafó a gyújtáshoz max. bontásból van), de ha az MCU ég ki, akkor a kisiparos se tud vele mit kezdeni, mert a program nincs meg, amit az újba be kéne tölteni.

A legújabb modellt miért kellene maszekhoz vinni? Arra van a garancia. A gázkazán, mosógép meg egyéb dolgokban az elektronika pedig nem milliós tétel, illetve havonta jönnek ki az új modellek átláthatatlan típusszámmal és beltartalommal. Az EV-kre pedig lazán ráállt a maszek javítóipar már most (tehát én nem feltételezésekről beszélek, meg "majd"-ról, hanem az aktuális állapotról, amivel tapasztalatom is van), mert van rá akkora igény, és van olyan összegű a munkadíj, hogy megérje a pepecselés a reverse engineeringgel. Egy mosógép vagy gázkazán esetén ez bőven nem biznisz.

Látom, megy a biznisz, kíváncsi lennék egy ilyen IGBT hiba mibe kerülne, mert ebben pl. van pár horror ár:

https://e-cars.hu/2019/11/03/szetszedtem-sorozat-toyota-prius-inverter/

Gázkazán panelt, ha az olyan, amihez ért az ember, 15.000 Ft javíttatni, itt meg csak az alkatrész 280.000, ha nem bontott, és még jön hozzá a munkadíj. De van ott 2,5 milliós ár is, ami nincs a javítható kategóriába sorolva. Az első cikkben is, amit linkelté, az 1 milliós javításnak már örült az ember. Köszi.

A listaára annyi a gyártónál. De ahogy írja is, ezt az invertert megtalálod egy 11 éves Priusban is (P3), amikből kb. dunát lehet rekeszteni. Meg lennék lepve ha a töredékből ne tudna VP leemelni a saját polcáról egy IGBT modult bele (már abba a felébe amit nem tud javítani), vagy ne találnál az első Toyota bontóban. A merci meg hát merci, aki majmot tart ugye... Ennek ellenére azért úgy látom, hogy van bőven az ebayen 1500-2000 USD között ebből az inverterből, szóval ez se 2.5m nettó. Illetve annyi, ha megrendeled a gyártótól. Node egy Merciben mondjuk ha beüt egy motor vagy automata váltócsere 10 éves korában, akkor vajon a gyártóhoz mennél? Vajon milyen árat kapnál? Sanszos hogy ott is repkednének a milliók, és nem 1-essel kezdődne a számla. Másrészt meg lehetne azt mondani, hogy ez "csak" egy inverter, basszák meg, de ott sem mondjuk hogy ez "csak" egy váltócsere, dpf csere, hengerfejcsere, stb... Ráadásul itt a fél kezeden tudod megszámolni ezeket az anyagilag kockázatos alkatrészeket, ott meg....?

Szerintem az egész cikk is inkább azt támasztja alá (bár árnyaltan ugyan), hogy azért az marhára nem igaz, hogy itt aztán mindenért milliókat kell fizetni, és minden csak kompletten cserélhető. Ez az IGBT hiba meg az egész inverter ismertetése is csak elős ránézésre ijesztő, de még én is értettem az egészet, pedig nekem csak műszerész az alapszakmám és soha egy percet sem dolgoztam benne az elmúlt 2x évben (hobbi szinten azért valamennyire megmaradt, de minimálisan). Akkor mi van azzal aki ezzel/kel fekszik, illetve ebből él? Továbbra is tartom, hogy ez egy sokkal egyszerűbb dolog mint a mai belső égésű motorok, meg a hozzá kapcsolódó egyéb cullangok szervizelése. Kivételek persze mindig vannak, de ahogy ott is, úgy majd itt is megtanuljuk vevőként hogy mitől kell távol tartani magunkat, és miből lehet a szopóroller.

Csak váltót, kuplungot, stb. mindenki tud cserélni, elektronika javításra meg lesz 2 ember az országban. Meg azért a bontósok sem olyanok, hogy az újonnan 2 milliós alkatrészt 20.000-ért adják, de meglátjuk. A modern benzines/dízelek sem jobbak már sajnos, túlbonyolított (elektronikával teli) pénztemető mind. Csak nosztalgiázok a jó öreg 1.6-os szívóbenzines korszak után.

a maszek az nem a legújabb modellt fogja javítani, hanem majd az 5-10 évest, amivel már összegyűlik a márkaszervízen kívül is tapasztalat.

elektronika javításra meg lesz 2 ember az országban.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a magyar szerelők sokszor nyugati kollégáik előtt járnak.

Ja, csak ez előző néhány hozzászólásod végéről lemaradt a smiley :)

Ha végighallgattad, van elég baj az elektromos autók javíthatóságával, van a podcastban is horror sztori, de ez nem a technológia miatt alakult így, hanem a gyártók hozzáállása miatt, ami nem menti meg a benzin/dízel üzemű tulajokat sem. Szoftver vagy BMS cserét meg sokkal könnyebb megtanulni, mint váltószerelés, nem félek, hogy nem lesz elég szerelő.

Pont motor lenne utángyártott? A fenti podcastban pont azt mondták, hogy az Ampera az egyik legjobb. Persze megjavították csapágycserével, nem márkaszervízben, de te az új alkatrész árát vetetted fel.

És a lényeg: hiába az elvileg egyszerűbb technika, mégsem olcsóbb, sőt, inkább az ellenkezője.

A másik probléma meg, amit szintén a hozzáértő említett, hasonló, mint a gázkazánpanelnél: hiába szerzed meg az új panelt olcsón, a programot hozzá nem kapod meg sehonnan.

Sarokra kell állni és perelni kell. Vagy nem megvenni a drágát és akkor majd másképp gondolják, nincsenek még tömegével se gyártók, se szervizek a piacon, marginális elterjedtségű még az egész, ebből kár extrapolálni, ha tömegtermék lesz, minden sarkon lesz szerviz, töltő, bontó, bontott alkatrész, satöbbi, akkor más lesz az árazása.

Ez ilyen tyúk meg tojás probléma, amíg nincs sok autó, nincs meg a kapcsolódó szolgáltató szektor. De amíg utóbbi nem létezik, addig hozzád hasonlóan sokan azt mondják, hogy nem vállalják be.

Én szeretném, ha a jövő autói elektromos hajtásúak lennének, ezért hajlandó vagyok szívatni magam, és early adopterként vásárolni ilyen gépjárművet (megtehetem, hogy ne csak a számat jártassam, hogy milyen jó lenne, pénzzel is beálljak a dolog mögé).
Majd imára kulcsolom a kezeim, hogy a közeljövőben ne legyen baj vele.

Helyes, jár a +1 :) Annyit még tegyünk hozzá, hogy nem annyira fekete fehér a dolog, ahogy azt leírtam már ebben a topicban vagy háromszor. Annyiról van csak szó csupán, hogy nem biztos hogy karnyújtásnyira lehet találni szerelőt, aki okosba' megoldja a milliós javítást 100 ezerből, mint mondjuk egy ICE esetén. Lehet, hogy guglizni kell egyet, meg várni 1 hetet az időpontra, és nem 100 lesz hanem 200. Aztán lehet még citálni példákat biztos, meg addig túrni a netet amíg találunk egy rémtörténetet ahol GTK lett a vége így is, de érdemes a helyén kezelni ezeket a dolgokat. Egy EV ebből a szempontból simán vehető, nem kell tőle félni.

Egyébként az egész problémakör csak használtra vonatkozik. Az újnál ugye ott a garancia, szóval senkit nem érdekel, hogy mibe kerül egy ilyen szerviz, mert nyilván a 2mFt-s invertert ki fogják cserélni 0Ft-s számlával, márkától függően akár 7 évig.

Majd ha a jelenlegi autóm már menthetetlenül tropa lesz.
16 éves a kis Peugeot 206-osom és semmire nem cserélném le jelenleg. Még 14 évet ki kell bírnia! :)

26 éves Opel Astra F, 343 ezer km. Éppen most újítgatom semmi pénzekből. A küszöb hátsó végei rohadnak, azt kell kilakatolni, egyébként az alváz patika, ez még kapott normális alvázvédelmet, és nem környezetbarát kamu szart. Pár éves autókon több rohadás van, mint ezen. Egy autó addig jó, amíg nem rohad.

Elvisz A-ból B-be. Munkába járok vele, napi 50 km, sír az autó, hogy hajtsam még. Csöndes motor, mint a Doxa úgy jár. 71 kemény lóerő, nincs is szükség többre annak, aki nem versenyezni akar az utakon.

Szinte minden javítható házilag is, ha van pár alapvető szerszám, eszköz hozzá. Egyszerű, mint a faék.

Fogyasztása mai napig jó, 5,5-6,5 liter között átlagban.

Szerintem az autóipar a 90-es évek közepe után elindult a hülyeség irányába, ami most tetőzik.

robyboy

Abszolút petrolhead vagyok - ennek ellenére, tavaly komolyan gondolkodtam rajta, még autókereskedésekben is jártam felmérni a kínálatot. Szigorúan második autónak terveztem, városi rohangáláshoz, bár az utóbbi 15 évben egyre kevesebbet járok be a városba. Biztosan nem térült volna meg, de jó érzés lett volna a lámpánál és araszolás közben némán, zéró emisszióval állni, a sűrűn lakott részeken pedig zéró helyi emisszióval áthatolni.

Aztán, jött a COVID. Ha jól rémlik, azóta egyszer voltam benn a belvárosban, és a napi munkába ingázás mértéke is kb. 80%-kal csökkent. Nem tudom, hogy meddig lesz COVID (én ebben a pesszimista táborba tartozom, ne legyen igazam, de évekre gondolok) - és utána mi lesz. Erősen úgy fest, hogy ha már nem lesz COVID, akkor sem fogok olyan rendszerességgel a városba bejárni, mint előtte. Így aztán aktuálisan semmi létjogosultsága nincs számomra egy városi autónak.

Amúgy is minden reggel komoly dilemma lett volna, ha az udvarban egymás mellett áll az elektromos és a benzines, hogy önszántamból inkább a néma elektromosba üljek a hőn imádott, kézi váltós brummm-vruuuuum-hörrr helyett.

Fogalmam sincset írtam mert jelenleg range extenderes villannyal járok, az esetek 99%-ában elektromos módban, a maradékban pedig nyaralás vagy hasonló miatt égetek benzint. Ez évente egy egész teletankot jelent (35L), a többi elektron.

Nem tervezem lecserélni mert tökéletesen fedi az igényeimet, esetleg akkor váltok full villanyra ha arcátlanul olcsón (5 misi környéke) lesz kompromisszummentes (~600km) hatótáv és villámtöltés amivel 0-80% max negyed óra. Addig pedig tökéletesen kiszolgál a jelenlegi, akár 10+ évig is kényelmesen elvagyok a jelenlegi setupba.

Ne fogadj rá nagy összegben. A hidrogénnel sok probléma van, a hatásfoka gyenge, és ráadásul továbbra is szénhidrogénekből állítják elő. Nincs infrastruktúra, drága a kiépítése. Elektromos hálózat ellenben van, és elektromos áramot lehet megújulóból előállítani.

A hidrogénnek talán kamionoknál, hajóknál, vonatoknál lesz szerepe, személyautóknál viszont nem éri meg.

Itt van egy kis ellentmondás:

A hidrogénnel sok probléma van, a hatásfoka gyenge, és ráadásul továbbra is szénhidrogénekből állítják elő.

vs.

Elektromos hálózat ellenben van, és elektromos áramot lehet megújulóból előállítani.

A helyzet az, hogy a hidrogénnel valóban sok a probléma, de lényegesen kevesebb, mint 10-20 éve. Elektromos is hálózat van, de kevés lesz ahhoz az igényhez, ha a megszokott éves 1-2 ezer kWh mellé bejön 20 ezer kWh energiaigény, ami 10 ezer kilométerhez tartozik, nyilván fejleszthető, de a gyorstöltésre nem lesz alkalmas, az egy feláras prémium lesz, hogy akármikor gyorsan feltölthess egy villanyautót.

A hidrogénnek talán kamionoknál, hajóknál, vonatoknál lesz szerepe, személyautóknál viszont nem éri meg.

Miért nem?

Ha elterjedt lesz az éjjeli töltés (otthon, ha szállodában/egyéb helyen vagy, akkor ott), talán nem kell közel sem annyi gyorstöltő, mint ahány töltési pont van most a benzinkutaknál. Remélhetőleg el fog oszlani.

De az nem holnap lesz, hogy "mindenki" villanyautóval megy nyaralni, kell még jó néhány év, mire az átlag családi autók elérhető árazással futnak legalább 600-700km töltési képességgel. Addigra a hidrogén is rendezhet még valamit a piacon.

Személyautónál azért nem éri meg, mert egy rohadt drága technológiával, sok-sok energiával előállítod, szállítod, tárolod a hidrogént, holott azt az energiát direkt beletölthetnéd egy akkuba. A teljes folyamat hatásfoka valahol a gőzgép és a benzinmotor között van.

Ráadásul a tömérdek hátránya mellett csupán egyetlen egy előnye van a végfelhasználó számára: valamivel gyorsabb a tankolás. Tekintve, hogy egyes villanyautók már most 200 kW feletti teljesítménnyel is képesek tölteni, ez az előny elég hamar elolvadni látszik.

A villanyautók töltéséhez szükséges áramigény körüli aggodalom is felesleges. Egyrészt nem akar egyszerre minden villanyautó tölteni (mint ahogy 3 millió személyautó sem akar egyidőben tankolni), másrészt ha nincs szükség hosszabb úton a villámtöltésre, hanem csak a napi néhány kWh energiát kell betölteni, azt éjjel, kis teljesítménnyel is be lehet tölteni az autókba.

Azért a 200kW feletti töltés sem annyira gyors, mint a benzin/dízel tankolás.

Fél óra alatt ~350km-t tudsz tankolni, utána lassul. Legfeljebb akkor tudod tartani a tempót, ha ~350km-enként megállsz.

Dízel esetén 5 perc alatt tankolok 900-1000km-re való energiát. Benzinkúton így 1 óra alatt 10000+ km-nyi energia betölthető, míg gyorstöltéssel a tizede sem. Nem vagyok benne biztos, hogy a gyorstöltés még 10x-ezhető,  úgy pláne nehéz, ha többen töltenének egyszerre. Inkább abban kell gondolkodni, hogy éjjel tölteni másnapra eleget.

Sokadszorra látom leírva a villamos töltés sebességén való rágódást - amivel egyet is értek a legtöbb esetben/oldalról -, de a való élettel nem foglalkozott eddig senki.

Ugyanis a valóságban (itton) az autósok igen kis része tankolja tele az autóját. Még akkor is, ha anyagilag nem lenne gond a tele tank. Ennek a magyarázatát nem tudom, de a gyakorlatban az alkalmanként 2-5-10 eFt-ért vett üzemanyag sem elég 50-200 km-nél többre. Innen nézve teljesen jó lehet már most is a 15 perc alatt 100-200 km betöltése, az már csak 3x-os idő az 5 perces benzin/dízel tankoláshoz képest.

Pontosan. Az autósok kb. 90%-ának elég a 300-400 km hatótávú villanyautó, mivel évente 5-10 alkalommal megy ennél hosszabb távra, ahol indokolt az útközbeni töltés. Aki meg naponta 1200 kilométert vezet, és egy seggel utazik Budapest-Hamburg távokon, az ne vegyen villanyautót.

Tekintve, hogy egyes villanyautók már most 200 kW feletti teljesítménnyel is képesek tölteni, ez az előny elég hamar elolvadni látszik.

Kérlek olvasd el a többi hozzászólásomat, a fenti hozzászólásomban csak erre a mondatodra reflektáltam: a 200kW feletti töltés gyorsnak tűnik, de még mindig meg sem közelíti a mostani tankolást. (200kW feletti alatti töltésbe nem értem bele a 2000kW-ot, mielőtt ezen kezdenél el rugózni)

A 200 kW (meg mostanra 300-450 sőt 500 kW) gyorstöltéssel az a gond, hogy a legtöbben nincsenek tisztába azzal, hogy ilyen villamos teljesítményt milyen vezetőkön lehet átvinni. Az 500 kW-tal az a legnagyobb probléma, hogy már enberi erővel nem lehet kényelmesen mozgatni a töltőkábelt, így speciális keringetett vízhűtéses kábelt fejlesztenek, hogy a vezető keresztmetszetét (így a súlyát és a fizikai méreteit) kezelhető méretűre csökkentsék.

Sőt, a legtöbben nem is gondolnak bele, hogy az ilyen gyorstöltéshez általában használt 900 Volt (!) feszültség (ráadásul ez DC, egyenáram, ami nem túl élet-barát) mennyire is halálos pontosan, és ezen a 900 Volton durván 560 Amper (!) áramerősség folyik, hogy az 500 kW a kocsiba kerüléjön óránként... A feszültséget érdemben csökkenteni nem lehet, mert azzal az áramerősség nőne, ami megintcsak vastagabb kábelt igényelne. A fesztültséget növelni sem igazán lehet, mert az meg a szigetelés vastagságát növelné. Ráadásul ha a töltési rendszer mondjuk 95% hatásfokú (nem tudom pontosan mennyi, de nyilván nem 100%), akkor elfűtünk ~25 kW-ot óránként (pontosabban ennyi meleggel kell valamit kezdeni...).

Ráadásult ezt a fantasztikus teljesítményt oda is kell juttatni valahogy a töltőpontra, és a jelenleg kiépített infrastuktúra erre teljesen alkalmatlan. Ugye egy átlag háztartás kap max. 220V 32A betápot (~7 kW), vagy 380V 3x16A betápot (~10.5 kW) jellemzően. Ezekre nem lehet villanyautó gyorstöltőt építeni... És ennél nagyságrendekkel többet a házakig/lakásokig kiépített villamos hálózaton nem lehet átvinni (2x mennységet sem, nem még a szükséges 10x mennyiséget). Tehát otthon marad a "lassú" töltés, a gyorstöltés pedig a kiépítés magas költsége miatt nyilván nem lesz igazán olcsó (majd, ha már piaci alapon megy rendesen, ahogy a benzinkút most).

Szóval ezek az többszáz kW teljesítményű tőltési lehetőségek elméletben nagyon jól hangzanak, de nem a véletlen műve, hogy a gyakorlatban, a közönség számára elérhető módon még a 250 kW-os verzió is igen ritka (sőt, itthon a 100 kW-os is, leginkább 50 és 22 kW-os van mindenfelé).

Az üzemanyag cellához meg csak annyit tennék hozzá, hogy a legnagyobb baj velük az adott fizikai méretből kivehető teljesítmény korlátja. Ezért kiséreletezik több érintett gyártó teherautókban vele, mert érdemben ott fér el olyan teljesítményű, ami ér is valamit. És akkor még a hidrogán tárolására szánt tartályok méretéről (helyigényéről) és ehhez kapcsolódó befogadó képességéről nem beszéltünk.

A 200 kW (meg mostanra 300-450 sőt 500 kW) gyorstöltéssel az a gond, hogy a legtöbben nincsenek tisztába azzal, hogy ilyen villamos teljesítményt milyen vezetőkön lehet átvinni. Az 500 kW-tal az a legnagyobb probléma, hogy már enberi erővel nem lehet kényelmesen mozgatni a töltőkábelt, így speciális keringetett vízhűtéses kábelt fejlesztenek, hogy a vezető keresztmetszetét (így a súlyát és a fizikai méreteit) kezelhető méretűre csökkentsék.

Ez könnyen áthidalható technikai probléma, ha nem kell embernek megfognia a töltőkábelt, hanem alulról vagy oldalról automatikusan csatlakozik.

Sőt, a legtöbben nem is gondolnak bele, hogy az ilyen gyorstöltéshez általában használt 900 Volt (!) feszültség (ráadásul ez DC, egyenáram, ami nem túl élet-barát) mennyire is halálos pontosan, és ezen a 900 Volton durván 560 Amper (!) áramerősség folyik, hogy az 500 kW a kocsiba kerüléjön óránként... A feszültséget érdemben csökkenteni nem lehet, mert azzal az áramerősség nőne, ami megintcsak vastagabb kábelt igényelne. A fesztültséget növelni sem igazán lehet, mert az meg a szigetelés vastagságát növelné. Ráadásul ha a töltési rendszer mondjuk 95% hatásfokú (nem tudom pontosan mennyi, de nyilván nem 100%), akkor elfűtünk ~25 kW-ot óránként (pontosabban ennyi meleggel kell valamit kezdeni...).

Oszt? Megoldhatatlan? Utoljára Edison írt ilyesmit, amikor nem tetszett neki a váltakozó áramú hálózat.

Ráadásult ezt a fantasztikus teljesítményt oda is kell juttatni valahogy a töltőpontra, és a jelenleg kiépített infrastuktúra erre teljesen alkalmatlan. Ugye egy átlag háztartás kap max. 220V 32A betápot (~7 kW), vagy 380V 3x16A betápot (~10.5 kW) jellemzően. Ezekre nem lehet villanyautó gyorstöltőt építeni... És ennél nagyságrendekkel többet a házakig/lakásokig kiépített villamos hálózaton nem lehet átvinni (2x mennységet sem, nem még a szükséges 10x mennyiséget). Tehát otthon marad a "lassú" töltés, a gyorstöltés pedig a kiépítés magas költsége miatt nyilván nem lesz igazán olcsó (majd, ha már piaci alapon megy rendesen, ahogy a benzinkút most).

Miért kellene otthoni villamos hálózaton gyorstöltőt kiépíteni?! Életszerű, hogy beesel a házadhoz és 3-5 perc alatt akarsz tele akkuval továbbmenni? Ha ilyet akarsz, akkor menj el egy gyorstöltő pontra, ahol abszolút nem irreális, hogy 6-10-20 kV feszültségű hálózatról van kiszolgálva a töltőpont.

Szóval ezek az többszáz kW teljesítményű tőltési lehetőségek elméletben nagyon jól hangzanak, de nem a véletlen műve, hogy a gyakorlatban, a közönség számára elérhető módon még a 250 kW-os verzió is igen ritka (sőt, itthon a 100 kW-os is, leginkább 50 és 22 kW-os van mindenfelé).

Hogyne, mert nincs ügyfélkör se még, aki odamenne. Ugyanez lenne a helyzet, ha most elektromos lenne elterjedve és épp a belsőégésű motorokról beszélnénk, nem lennének finomítók, üzemanyagszállítók, benzinkutak, azon sopánkodna mindenki, hogy kannával kell járnia és otthon töltenie a kocsit benzinnel, mert alig van töltőpont. Ezek, amiket felsoroltál, nem irreális dolgok, csak tipikusan 22-es csapdája van: amíg nincs elég ügyfélkör, addig nincsenek töltőpontok és amíg nincsenek töltőpontok, addig sokan nem akarnak elektromos autót venni.

Az üzemanyag cellához meg csak annyit tennék hozzá, hogy a legnagyobb baj velük az adott fizikai méretből kivehető teljesítmény korlátja. Ezért kiséreletezik több érintett gyártó teherautókban vele, mert érdemben ott fér el olyan teljesítményű, ami ér is valamit. És akkor még a hidrogán tárolására szánt tartályok méretéről (helyigényéről) és ehhez kapcsolódó befogadó képességéről nem beszéltünk.

Ezért mennek arrafelé, hogy az üzemanyagcella tölti az akkukat és hibrid üzemben megy az autó.

Nem kell 50-100 kilowattos üzemanyagcella, egy elektromos autó ~15 kWh/100km fogyasztással elvan átlagban, ha ~100 km/h sebességgel megy, akkor elég 15 kilowattos üzemanyagcella, az meg nem űrtechnika. És a hulladékhővel lehet fűteni télen...

hanem alulról vagy oldalról automatikusan csatlakozik.

Ez számomra irreálisnak tűnik. Egyrészt megfelelő szabvány kell (még talán meg is oldható), de azt követően pont jó helyre kell állni. Talán kamionoknál (mint ahogyan most is van nekik nagyobb töltő pisztolyuk), de mint tudjuk, ott a hidrogénben több fantázia látszik hosszú távon. Kamionoknál a rakodás közötti töltés is tehermentesítené a "kutakat".

Gyorstöltés: kérdés, hogy a mostani 250kW-höz képest mennyit van értelme gyorsítani minden járulékos költséget belevéve. Ha nekem villanyautóm lenne, én biztosan itthon tölteném a garázsban és minimalizálnám az útközbeni töltéseket. Nemcsak azért, mert a gyorstöltés drágább, hanem azért, mert egyszerűbb. Szerintem ezzel nemcsak én vagyok így, de pont ezen tényállás miatt nem kell feltétlenül annyi töltő állomásos kiszolgálás, mint ami most van (otthon nincs benzinkút a garázsban, így nem tudok otthon tankolni).

Annak lenne értelme, hogy hatalmas energiatárolókban tárolni a "kutaknál" az energiát, ami folyamatosan töltődik és igény szerint adja le nagy teljesítménnyel? Mert akkor nem kell minden töltő állomáshoz eszetlen méretű vezetéket húzni, "csak" megfelelően méretezni, hogy a csúcsokat is ki tudja szolgálni, csúcson kívül tölteni.

Ez számomra irreálisnak tűnik. Egyrészt megfelelő szabvány kell (még talán meg is oldható), de azt követően pont jó helyre kell állni.

Ne viccelj, a 700 forintos gépi mosó is végighúz jó helyen, töltőnél is sikerülni fog, ha ez kell. Vezérlés Prototípust jó eséllyel simán építesz valamelyik random arduino plusz egy marek szenzor kezdőcsomagból kis túlzással.

A 700 forintos gépi mosónak teljesen más feladata van, más pontossággal, más feltételekkel, mint egy ilyen töltőnek lenne.

Én túl sok problémát érzek ezzel kapcsolatban: földre veszélyesnek tűnik, ha oldalra kell, akkor túlságosan fix a hely kialakítása (nem mindegy, hogy melyik oldalra, elöl vagy hátul, lehetőleg egyik irányba se kelljen túl sokat mozognia), oszlop vastagsága és maximális kinyúlás viszonya, ezenkívül meg kell oldani a csatlakozást kellő biztonsággal (kábel merevségével van a gond) mind az "oszlopban", mind az autónál (ha nem teljesen vízszintes a csatlakozó, akkor is kapcsolódjon nagyobb feszülés nélkül). Nekem úgy tűnik, hogy túl sok aprócska drágító tényező lenne, ami nem feltétlenül tenné kifizetődővé (de nyilván mindennek el lehet kérni az árát, ha van rá kereslet). Feltéve, hogy egyáltalán lesz szükség ilyen hatalmas teljesítményű gyorstöltőkre.

Azért a 30 ezer forintos 3D printerek korában ne tegyünk úgy, mintha komoly kihívás lenne egy térbeli 3D pontra állás és egy 6 szabadságfokos robotkar is teljesen hétköznapi dolog az iparban, simán rá tud nyúlni bármilyen irányból egy csatlakozóra...

Ha az oszloptól 50cm távolságú parkolás a reális egy sofőrtől, akkor valaminek 50cm-t kell vízszintesen kijönni egy oszlopból. Ez azt jelenti, hogy az oszlop legalább 60-70cm széles, azaz két álláshely közé ennyi hely kell.

Ezenkívül kell hely előre-hátra, fel-le mozgatni, ez mind-mind helyet foglal. Az egészet úgy kell méretezni+pozicionálni, hogy az ajtókat ki lehessen nyitni.

Az egészhez kell egy meglehetősen robusztus mechanika. Igen, megcsinálható, de ez karbantartást igényel.

A dolog másik fele, hogy mire ott tartunk, hogy 500kW+ töltés lesz, addigra 1000km-es hatótáv sem zárható ki. Tehát inkább abban kell majd gondolkodni, hogy 8 óra alatt lényegében bárhol (otthon/szálloda/parkoló/...) bele lehessen tankolni 1000km-nyi energiát. Mert akkor csak nagyon kevesen akarnak majd napközben tankolni és nem igazán lesz ilyen teljesítménynek létjogosultsága.

Ha az oszloptól 50cm távolságú parkolás a reális egy sofőrtől, akkor valaminek 50cm-t kell vízszintesen kijönni egy oszlopból. Ez azt jelenti, hogy az oszlop legalább 60-70cm széles, azaz két álláshely közé ennyi hely kell.

Láttál te már 6 szabadságfokú robotkart? Kisebb helyen elfér összehajtva, mint most a kútfej és bőven elég messze elér. Kutyaközönséges dolog az iparban.

Például remek reklám demóhoz: https://www.youtube.com/watch?v=tIIJME8-au8

És persze nem én találtam fel a spanyolviaszt: https://www.youtube.com/watch?v=QlJiWI92Jso

Az egészhez kell egy meglehetősen robusztus mechanika. Igen, megcsinálható, de ez karbantartást igényel.

Oszt? Mihez nem kell karbantartás?

Volt szerencsém látni ilyen robotkart és volt szerencsém megtudni az árát is. Kutya közönséges az iparban, mert kitermeli az árát. De egy töltő állomásra, ahol egy nap legfeljebb 48x lép működésbe 10 másodpercre...

Ez olyan, mint pincébe a folyadék, ami nyáron felmelegszik, télen fűt. Működni működhet, de megéri?

Egyébként bele is lehet ülni ilyenbe, király: https://www.youtube.com/watch?v=8rFiHqxonwc :-) Budapestről 800km. Lehet vitatkozni, hogy Ausztriában és Németországban mit lehet útba ejteni, vagy pedig valaki "ledönget" az autópályán. Esetleg egyik irányba így, másik irányba úgy. Mi már több variációban megjártuk.

Igen, mindenhez kell karbantartás, de nem mindegy, hogy mennyi. Ahol mechanika van, ott kopás is van. Egy "kábeles" kútnál legfeljebb a csatlakozónál lehet némi kopás, a többi elektronika, sokkal olcsóbb a fenntartása. Sok barom ránehezedne a karra stb, lenne bőven mit javítani.

Tanulságos és érdekes, köszi. Ezzel működik-e az a merev kábel (ami inkább rúd), ami az egész szálat indította (itt gyanítom, hogy a töltőkábel egybefüggő a karon belül, ha az a "kábel" túl merev és nem oldható meg biztonságosan/üzembiztosan a csuklás, akkor fel-le/jobbra-balra/előre-hátra mozgó szerkezet kell).

És továbbra is kérdéses számomra, hogy nagyobb hatótáv mellett mennyire fontos "végtelenségig" gyorsítani a töltést.

Volt szerencsém látni ilyen robotkart és volt szerencsém megtudni az árát is. Kutya közönséges az iparban, mert kitermeli az árát. De egy töltő állomásra, ahol egy nap legfeljebb 48x lép működésbe 10 másodpercre...

Automatizálás a szakirányom, technikusi és felsőfokú szinten is, ismerem az ipari árakat. Ez egy célfeladat, jelentősen le lehet butítani, mert vélhetően nem kell 30 mikronos beállási pontosság és nem kell akkora sebesség se, sőt, vélhetően nem kell 6 szabadságfok sem, de könnyen lehet, hogy ennél sokkal több szabadságfokkal rendelkező manipulátorral oldható meg jobban, vagy akár egy sínre tett két szabadságfokú robottal.

Egyszerűen onnan indultunk, hogy fizikailag lehetetlen, most meg már ott tartunk, hogy milyen megoldással jön ki pénzügyileg.

Ez olyan, mint pincébe a folyadék, ami nyáron felmelegszik, télen fűt. Működni működhet, de megéri?

Hogyne, terveznek ezzel, készülnek prototípusok, pörögnek a szakági konferenciákon a témában. Mert egyértelműen biztonságosabb, ha nem tapogatózik nagyobb feszültségek körül egy ember, ráadásul, ha önvezető autózást tesszük mellé, akkor el tudod zavarni az autót tölteni, ha a tied és nem bérled és elmegy magát tölteni.

Igen, mindenhez kell karbantartás, de nem mindegy, hogy mennyi. Ahol mechanika van, ott kopás is van.

Van, de most tegyük akkor ide mellé, hogy napi 48 töltést írtál feljebb, mint gazdasági korlát. Az lófasz terhelés, annyival előbb elavul a szoftvere, mint mechanikai problémák lépnének fel, még akkor is, ha csak a legolcsóbb csapágyakat, motorokat és anyagokat nézzük.

Sok barom ránehezedne a karra stb, lenne bőven mit javítani.

Kamerát ki kell tenni és ki kell fizettetni a károkozóval vagy a biztosítójával, mint ahogy azt is, amikor letépik az üzemanyagcsövet, mert a kocsiban felejtik. Vagy dohányoznak, kigyullad, nekimennek autóval, satöbbi. Hogy jön ez ide?

Nem kételkedem abban, hogy mélyebben belelátsz, de ezt-azt én is láttam, és eléggé tipikus, hogy minél egyszerűbb valami, annál jobb. Egy robotkar nem egyszerű. Nyilván érhet a technológia és a jövőben esetleg már valóban nem lesz kihívás, az is lehet, hogy naív vagyok és tényleg sokkal előrébb tart.

"sok barom" úgy jön ide, hogy ha a sok barom miatt nem üzemel a töltő, akkor az kár. Persze ha el lehet kapni a rongálót, be lehet hajtani, de ez megint felesleges macera.

És akkor ha visszakanyarodunk az elejére, onnan indultunk, hogy van egy olyan merev kábelünk, ami inkább rúd. Tehát vagy azt kell megoldani, hogy más mozgással kerüljön oda az autóhoz, vagy valamilyen csuklásokat kell beiktatni a rúdba. Ha tudsz ilyen technológiát, érdekel, mert én nem tudok róla (ami nem jelenti azt, hogy nincs). De ha a csuklás megoldható, nem is biztos, hogy kell robot (egyszerűbb/olcsóbb kézzel mozgatni).

Azt se felejtsük el, hogy mire ilyen töltők lesznek (ha lesznek), akkor az mennyire lesz gyakori, mert addigra valószínűleg a hatótáv is nőni fog, ergó éjszakai töltéssel a töltési igények túlnyomó része kielégíthető lesz (napközben nem kell tankolni).

Kolléga elküldte a prototípust is (ami valóban érdekes és nem gondoltam volna), ami kapcsán bennem az is felmerül, hogy mi lesz ennek a tipikus felhasználása: kirakják nyilvános töltőkhöz, hogy az embereknek megspórolják azt a néhány mozdulatot, vagy pedig saját célra lehet megvenni luxus extraként (azaz céges vagy privát használat).

Egy robotkar nem egyszerű.

Hogyne lenne egyszerű. Mi a bonyolult benne?

És akkor ha visszakanyarodunk az elejére, onnan indultunk, hogy van egy olyan merev kábelünk, ami inkább rúd.

Nem, nem merev a kábel, csak emberi erővel kényelmetlenül vastag és olyan feszültségek vannak, amelyek veszélyesek lehetnek, ha pár tíz kilowatt feletti teljesítményt kell átvinni. 1000 VDC esetén 250 amper folyik, azt 25 milliméter átmérőjű sodrott réz kábel simán elviszi, a probléma az, hogy már ez is kellően merev és nehéz ahhoz, hogy ember mozgassa, de bőven elég a feladatra. Ha meg szétszedjük 4 darab 110-es keresztmetszetű kábelre, akkor pláne. Még csak különleges szigetelés se kell hozzá, a jelenlegi solar kábelek tudják ezt (1200 VDC üzemi, 6000 VDC átütés, ívoltás, dupla köpeny).

Egyszerűen nem értem, hogy mi lenne ezen annyira drága, hogy az irrealitásba csúszna...

Nem értem, hogy jön most ide a 250kW-os töltés. Nemcsak ez, hanem a 350kW is látszólag megoldott (Ionity töltők), ember is tudja kezelni, ergó felesleges a költségeket növelni. A https://raketa.hu/elektromos-auto-aram-ar-toltes alapján most is nagyon drága a kiépítés, senkinek nem állhat érdekében ezt fokozni. Legfeljebb reklám célból, de annak drágának tűnik.

Ha a kolléga jól informált, majd megírja, hogy úri huncutságnak szánja a Tesla a robotkart, vagy pedig publikus területre nagy számban.

De innen indultunk: "Az 500 kW-tal az a legnagyobb probléma, hogy már enberi erővel nem lehet kényelmesen mozgatni a töltőkábelt, így speciális keringetett vízhűtéses kábelt fejlesztenek, hogy a vezető keresztmetszetét (így a súlyát és a fizikai méreteit) kezelhető méretűre csökkentsék."

Tehát valószínűleg olcsóbb alternatív technológiát kifejleszteni, mint robotkarral vagy egyéb mechanikával kínlódni (a folyadékot mozgató szivattyú nagyságrendekkel egyszerűbb szerkezet). Ha nem rugalmas a kábel, akkor a robotkarnak is erősebbnek kell lennie, ami feltételezem a vezérlést is nehezíti. Nem hiszem, hogy a folyadékhűtéses emberek ezt nem gondolták volna át.

Így most ott tartunk a fentiek alapján, hogy 500kW-ot ember még tud kezelni. Ez azért brutálisan gyors töltés, kérdés, hogy mibe fog kerülni? Ekkor merül fel, hogy van-e értelme ezt fokozni? Mert nemcsak az áramot odavinni drága, hanem a töltési technológia is.

Egy adott teljesítmény után szerintem helyi puffer kell, ami holt időben töltődik, és ahonnan gyorsan le tudja szívni a töltő. Ennek megint ára van. És akkor ott tartunk, hogy méreg drága pénzért produkáltuk egy 4 állásos benzinkút töltési teljesítményét. (mert a mostani nagy töltő telepek igazából ezt sem tudják, ugyanis az állásoknak csak kis hányada tud 250kW-ot)

Az elektromos autók terjedésével a költség érzékenyebb felhasználók tábora fog nőni elsősorban, akik ha egy mód lesz rá, kerülni fogják a méreg drága gyorstöltést és inkább lassan töltenek. Ezt megint nem a gyorstöltés terjedését szolgálja. Persze abszolút értékben több lesz a gyorstöltőt használók száma, de lesz egy kritikus szint, ami fölött nem lesz rentábilis. Azért sem, mert lesz majd annyi más töltési lehetőség, hogy ha valaki otthon nem tudott feltöltődni, akkor napközben feltöltődik, illetve a hatótáv is várhatóan nagyobb lesz.

Az más kérdés, hogy mennyire terjednek el az elektromos buszok/kamionok, ahol gazdaságosabb lehet a drága gyorstöltés is, mint "hatalmas" akkumulátorokat cipelni (vagy lassan tölteni, azaz kivonni a termelésből). De itt bejöhet a hidrogén, ami végül megtorpedózza a drága gyorstöltést.

Tegyük fel, hogy nagyjából függetlenül a megtett kilométer a töltés sebességétől. Tehát a szokásainkat nem fogja a technológia megváltoztatni, csak az a kérdés, hogy mennyire lesz kényelmetlen/kényelmes.

Akkor az összes autótöltésre használt energia adott idő alatt ugynannyi lesz, a gyorstöltés csak az időbeli eloszlást fogja megváltoztatni. De egy bizonyos szám felett, mivel ezeket nem szinkronizáltan használják, ezért ugyanúgy eloszlik időben a terhelésük, mint a lassabb töltésnek. (Az éjszakára feldugott és a kúton töltött kocsi között lesz csak eloszlásbéli különbség, mert az egyiket ébrenlét alatt csináljuk, a másikat meg alvás alatt is.) Ergó az elektromos gerinchálózatnak tök mindegy, hogy milyen gyors a töltő, ugyanolyan lesz a terhelés. Az 500kW nem kevés, de a magasabb feszültségű elektromos gerinchálózatról simán levehető ennyi. És nem kell minden házhoz elvinni, elég a kutakra. Illetve fordítva logikus, oda érdemes kutat tenni, ahol ott van a nagyfesz eleve. A "puffertartály", amit elképzelsz azonban valóban nagyon drága technológia volna. Éppen erről megy az eszmecsere pár éve egyfolytában, hogy az áramot tárolni drága és körülményes. És jópár százalékot el is veszítünk az áramból is. Erről szól az összes Paksos téma és az összes megújulós téma is.

Én nem vágom, hogy mitől lenne annyira nehéz, vagy drága a hálózati része a gyorstöltő technológiának. A benzin és a gázolaj szállítása is rohadt drága, hatalmas tartályokat kell építeni, satöbbi aztán mégis annyi kút van, hogy egymást érik. Ezzel nem lesz gond hosszútávon, maximum az elterjedés tempójára lesz hatása.

Nézd, én nem vagyok villamos szakember, kevés konkrétummal tudok szolgálni. De érzésre ha lesz 40-50 autós töltő park (mert ezek már szinte parkok) és mindegyik gyorsan akar tölteni, az azért nem kis terhelést jelent.

Az egyértelmű, hogy adott km-re adott mennyiségű energia kell, de nem mindegy, hogy ennek leadása mennyire koncentrálódik. Emiatt szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy mit bír el a gerinchálózat. Ha éjjel történik a töltés túlnyomó része, akkor elvileg eleve kevésbé terhelt a hálózat és mivel lassabb a töltés, nincs akkor felvétel. Mert az éjjeli töltés is jó eséllyel eloszlik, nem kell minden éjjel mindenkinek tölteni.

A https://www.connectorsupplier.com/standards-enabling-technologies-marke… alapján:

  • "Tesla, BMW, and other well-known car companies have proposed a 6C, 10-minute fast charging concept. Such systems would require charging power equipment with 360kW capabilities and, in order to improve the bearing capacity of the charging interface, would require cooling fluid in the charging gun."
  • "Large electric buses that make multiple daily trips need to be able to charge in the 10 or so minutes that the buses stop at stations. This level of fast charging requires more than 1,000A of current, and even liquid-cooled conduction type charging guns cannot meet these requirements. So 500kW super power charging train pantographs are being used to meet these requirements"

Ez alapján az 500kW-nál eleve nem várható több. Ehhez teljesen felesleges robotkart gyártani.

Ha Nagy Péter kolléga nemcsak elégedetten hátradőlt volna a robotkaros információjával, hanem olvasott is volna róla, akkor tudná, hogy a Tesla ezt az önvezető flottához fejlesztené ki (vagy valami mást, például alulról töltést), amikor nincs emberi erő, amire számítani lehetne. Mert az valószínű, hogy a robot hosszú távon valóban olcsóbb és egyszerűbb, mint az emberi erő.

Illetve fordítva logikus, oda érdemes kutat tenni, ahol ott van a nagyfesz eleve.

Valószínűleg ez is szempont lesz igen, de nem biztos, hogy mindig tud érvényesülni. És ha nincs kellő betáp, de töltési igény van (például országhatár előtt, mert másik országban drágább az energia), akkor más megoldás kell.

A "puffertartály", amit elképzelsz azonban valóban nagyon drága technológia volna. Éppen erről megy az eszmecsere pár éve egyfolytában, hogy az áramot tárolni drága és körülményes.

Ennyi fogalmam azért van a dolgokról. Látszólag nem nekem fordult meg először a fejemben: https://insideevs.com/news/347476/350-kw-12-mw-fast-charging-ess-norway/, "The idea is to build charging stations for various vehicles, from 350 kW (cars) to 1.2 MW (trucks, buses or ferries) without the need for public infrastructure investments. Batteries recharged at night or off-peak would be utilized during the day/peak periods."

A kérdés mindig az, hogy minek mi az ára. Ha kevesebb így a veszteség, mint erőművet építeni, akkor le kell nyelni a veszteséget.

Egyébként nem biztos, hogy a drága akku árát csak a töltésen kell behozni. Ha valahol van lerakva pár MWh akkud, akkor abból dedikálhatsz x százalékot frekvenciastabilizálásra, amit szolgáltatásként eladsz az áramszolgáltatónak. Például.
Ha egy olyan hálózatban vagy, ahol sok a kiszámíthatatlan megújuló, tudsz akkor tölteni, amikor nagyobb a termelés. Vagy amikor bármilyen okból épp olcsóbb az áram. Szemben azzal, hogy tárolás nélkül annyiért kell megvenned, amennyiért épp adják.

Én igazából arra akartam csak kilyukadni, hogy a gerinchálózat terhelése nagyjából egyenletes lesz függetlenül attól, hogy a végpontiknak mi a teljesítménye. Tehát az nem érv a gyorstöltés ellen, hogy jobban terhelné a hálózatot. A többi részével egyetértek.

Ezt a cikket most láttam egy elkészült helyi pufferes töltőpontról:

https://www.energy-storage.news/news/tesvolt-extremely-proud-to-be-part…

Mire elkészül, 114 autót fog tudni egyszerre tölteni egy 2MWh-s akkuból. Az akkut a helyben telepített megújulókon kívül völgyidőszakban, amikor olcsó az áram, az elektromos hálózatról is töltik.

Nem értem, hogy jön most ide a 250kW-os töltés.

Lehet kétszer akkora is a teljesítmény, arra se probléma a vastagabb vezeték, ha robot mozgatja, ha meg dupla a feszültség, akkor azonos méretű lehet a kábel. Hűtés nélkül.

Tehát valószínűleg olcsóbb alternatív technológiát kifejleszteni, mint robotkarral vagy egyéb mechanikával kínlódni (a folyadékot mozgató szivattyú nagyságrendekkel egyszerűbb szerkezet). Ha nem rugalmas a kábel, akkor a robotkarnak is erősebbnek kell lennie, ami feltételezem a vezérlést is nehezíti. Nem hiszem, hogy a folyadékhűtéses emberek ezt nem gondolták volna át.

Lehet, de minek? Ja, tudom, azok a kutatók, cégek és egyetemek, akik robotos töltéssel szopnak évek óta, azok balfaszok és nem gondolták át, ellenben te, aki egyáltalán nincs benne az iparágban, te átgondoltad most pár perc alatt, fantáziáltál egy csomó nehézséget és szerinted faszság. Figyelj, igazad lehet.

Egy adott teljesítmény után szerintem helyi puffer kell, ami holt időben töltődik, és ahonnan gyorsan le tudja szívni a töltő. Ennek megint ára van. És akkor ott tartunk, hogy méreg drága pénzért produkáltuk egy 4 állásos benzinkút töltési teljesítményét. (mert a mostani nagy töltő telepek igazából ezt sem tudják, ugyanis az állásoknak csak kis hányada tud 250kW-ot)

Oké, akkor faszság az egész, jó így?

Lehet, de minek? Ja, tudom, azok a kutatók, cégek és egyetemek, akik robotos töltéssel szopnak évek óta, azok balfaszok és nem gondolták át, ellenben te, aki egyáltalán nincs benne az iparágban, te átgondoltad most pár perc alatt, fantáziáltál egy csomó nehézséget és szerinted faszság. Figyelj, igazad lehet.

Ez a szavaimnak erőteljes kiforgatása. Ha elolvastad volna, akkor kiderült volna számodra, hogy azok az okos emberek nem azért dolgoznak ezen, hogy megkíméljék őnagyságát a kábel 50cm-es mozgatásától vagy azért mert túl merev a kábel, hanem önvezető autók automatizált töltését akarják megvalósítani. Más irományokból kiderül, hogy kellően flexibilis kábel kialakítása eleve cél, valószínűleg azért, mert humán jelenlét esetén olcsóbbnak gondolják a kézi mozgatást, mint a robotizálást.

Ha majd lesz önvezető flotta és az autó be akar állni tankolni, addigra még az is elképzelhető, hogy publikus állomásokon is lesz robotkar (vagy alsó töltés vagy bármi egyéb), de akkor sem azért, mert olcsóbb, mint rábízni az autósra a töltő pisztoly bedugását, hanem azért, hogy önvezető autó is tudjon tankolni (de talán akkor sem dől össze a világ, ha az utasnak ki kell szállnia és kézzel bedugni a töltőt).

Vizes-pincés háznál érdekes módon ragaszkodtál a költségek racionalizáláshoz, itt pedig szerinted olcsóbb egy robot kar, mint saját kézzel megfogni a kábelt és bedugni az autóba. Akkor, amikor a gyors töltésnél a hivatkozott cikk alapján eleve drága az állomás kiépítése és a kábel nem akadály.

Ami az elektromos töltést illeti, kb hasonló emlékeim vannak, mint technológiai jellemzők/korlátok.

A hidrogén kapcsán viszont nem: https://www.autocar.co.uk/car-review/bmw/5-series-gran-turismo/first-dr…

Super-cooling allows the tank to hold some 7.1kg of hydrogen, compared with just 2.3kg at the ambient temperature. BMW’s engineers say that 7.1kg of hydrogen equates to a real-world range of around 434 miles. The refuelling also takes around five minutes.

Az oldalon vannak képek, mindez teljesen normális csomagtartóval (azaz nem arról van szó, hogy az egész autó egy tartály).

a hidrogennek elvileg meglenne az az elonye hogy elo lehetne allitani a felesleges elektromos arambol (ez lehet megujulo is) es aceltartalyban lehetne tarolni, kerdes hogy a tobbi technologiahoz kepest az elonyok/hatranyok milyen aranyban vannak jelen.

neked aztan fura humorod van...

Elvileg. Gyakorlatilag (tobbek kozott) az akkumulator is ugyanezt csinalja csak jobb hatasfokkal. Par eve az uzemanyagcella meg jo otletnek tunt, de ma nagyon ugy nez ki, hogy az akkumulatoros-elektromos autok fognak elterjedni. Sok gyarto erre fekudt ra, ami azt jelenti, hogy sokkal tobb fejlesztes/fejlodes lesz ezen a teruleten. Szerintem mar nincs sok hatra, hogy az uzemanyagcella vegleg eltunjon a jovokepunkbol. (Azt viszont el tudom kepzelni, hogy lesz egy-ket terulet ahol megmarad, de nem a tomegesen gyartott/vasarolt szemelyautok piaca lesz az.)

Amugy hol fogsz hidrogent tankolni?

Tőlünk nyugatabbra azért nem annyira szegényes a helyzet: https://h2.live

"az akkumulatoros-elektromos autok fognak elterjedni. Sok gyarto erre fekudt ra" - ennek nem az az oka elsősorban, hogy ez van kereskedelmi közelségben és nagy a kibocsátás-csökkentés pressziója?

Nem tudom, csak kérdezem.

A hatótáv/töltés sebessége probléma miatt az elektromos autó ma még kompromisszumos, egy darabig az is marad. Az oké, hogy városi futkározásra kiváló otthoni töltéssel, de egyetlen univerzális családi autónak még nem érett meg széles körű elterjedésre, az ára miatt sem.

Szerintem sok fog azon múlni, hogy például a szilárdtest akkumulátorok miként fognak javítani a helyzeten: ha nem sikerül áttörést elérni, akkor az nagyon kedvezhet a hidrogénnek.

Egyéb: majd ha 5 perc alatt meg lehet tankolni, nem kerül többe, mint a benzines, és télen is ugyanúgy indul, és ugyanakkora a hatótávja, mint a benzinesnek. Azt hiszem, ez nem jövőre lesz.

Azt megértem, hogy ha nem tudod otthon tölteni, akkor még soknak tűnik a tankolás ideje az elektromosnál. Az ára is drágább az elektromos autóknak. Azok pedig nagyon drágák, amik azonos hatótávot bírnak, mint az átlagos benzinesek.

De kinek hiányzik télen a kínlódás az indítással? Ha valamit, akkor azt nagyon élveztem, hogy amikor a múlt télen nálam volt egy i3-as BMV, az a legnagyobb hidegben is pöccre indult.

Nagy Péter

Hát nem tudom, nekem minden autóm pöccre indul télen, pedig csak egyik áll garázsban. Ráadásul mivel benzinesek, ezért szinte azonnal fűtenek is + egyikben benzines állófűtés is van. Ha nem így lenne, akkor megjavítanám vagy szervizbe vinném őket. De szerintem ez minden autóval így van, diesel is csak akkor nem indul, ha valami probléma van az izzítással.

Nekem régen volt egy Ford dízel a családban, az minden télen kész lutri volt, hogy elindul-e. Persze ez nem az átlag, de elektromos autónál még sosem hallottam olyat, hogy télen ne indulna pöccre. 
A benzineseknél pedig az első 1-2 kilóméteren eddig csak a Merci fűtött azok közül, amiket vezettem. Az elektromos i3 meg elő is tudott fűteni, de ha elfelejtettem, mire kiálltam a parkolóhelyről, már meleg levegőt fújt.

Nagy Péter

Ja, félreértés ne essék, tudom, hogy az i3 drága, csak azt nem értettem, hogy az elektromos autók indításával mi gond lenne télen.
Én úgy vettem észre, hogy az pont az ő oldalukra dönti a mérleget, hogy télen is megbízhatóan indulnak, és azonnal fűtenek.

Nagy Péter

A hőszivattyús fűtés működhet viszonylag elfogadható hatásfokkal, itt viszont kíváncsi lennék rá, hogy - 20 fok környékén hogyan alakul megtehető távolság, vagy egyáltalán beindul-e a fűtés (igaz itthon ez már egyre kevésbé probléma). 

Hát, régi, 22 kWh-s BMV i3-al nem, azt nem is arra találták ki. Viszont mondjuk egy Tesla Model 3-al, aminek fűtött akkuja van, (és még csak nem is a LR változat) 90 km/h tempóval nyáron 480 km a hatótávja, télen pedig 433 km. Ha meg lemerülne, már elektromos autó töltő is van országszerte mindenhol. Tudtommal már nincs olyan pont az országban, ahol 40 km-nyi távolságra (közúton, nem légvonalban) ne lenne töltőállomás, annyira már nem nehéz töltőt keresni.

Aki minden télen rendszeresen megtesz napi 800 kilómétert, annak most még kevésbé kompromisszumos megoldás egy benzines kocsit venni. De aki családi kertesházból jár be dolgozni kocsival a peremkerületekről vagy valamelyik pest megyei településről napi szinten, neki már kényelmesebb és gazdaságosabb lehet venni valami kis elektromos autót. (pl. Skoda Citigot) Azzal napi 160 km-ert ingázni még a leghidegebb téli napokon is lehet, nyáron meg simán lehet 300 km-ert is kihozni egy töltésből. Otthon meg a konnektorból kényelmesen feltölthető a napi fogyasztás éjjelente.

Nagy Péter

400+ km 90-nel nem túlságoan életszagú.  400km-en az ember jó eséllyel legalább 200km-t autópályán tesz meg. Itthon nem feltétlenül, de azért elég jó eséllyel. Az igaz, hogy elég sok töltő van már, de minél többet akarsz autózni, annál kevesebbet akarsz állni. Amíg nem terjed el jobban a nagyobb energiasűrűség (és nem lesz olcsóbb), addig ez a hatótávosdi városi közlekedésen túl belemagyarázós, legfeljebb akkor állja meg a helyét, ha jól meg lehet tervezni az utat (pont ebédre megállni, ...).

Úgyhogy igen, hozzászólásod második részével teljesen egyetértek, aki sokat megy és nem akar/tud/lehet tervezni, annak benzin vagy még inkább dízel. Elektromos autó: ahogy leírod.

Meg lehet ám oldani okosba is, nekem pl amperának sok jóindulattal van 80km villany hatótávja, idén nyár pedig úgy belefért hogy pestről elindultunk, velencei tónál séta a parton/fürdés a termálfürdőben, utána ahol épp fogyóban a töltés ott megállunk ebédelni és onnan meg már irány a telek. Cakli 220km, a kocsi lassan tölt csak, de kíváncsiságból csináltam így hogy vajon meg tudom-e oldani benzin nélkül.

A végén össz másfél liter fogyasztás volt a vége. Nyilván ki lehet hozni pályán kényelmesebben is sokszor ennyi folyékony dinoszauruszból, de ha tudna gyorstölteni akkor kérdés nélkül megoldható lenne még ezzel a nevetséges hatótávval is.

Szóval a hatótáv para igazából nagyon dolgozik az emberekben, de leginkább alaptalan félelemként mert gyanúsan kevésnek tűnik a megadott táv és valahogy belénk van ivódva hogy ha nincs meg 5-600km hatótáv akkor pánik van, pedig évente talán 2-3 alkalom van amikor erre szükség lehet, akkor pedig szerintem (nyilván egyedi ingerküszöb kérdése) vállalható kompromisszum egy max fél órás pihenő. 

Gyakorlatban úgy hogy agglomerációból járok be dolgozni (szóval jóval többet megyek mint egy városi autós) simán elég ez a hatótáv is, pedig eleinte kicsit görcsöltem rajta, direkt városban mentem, finomkodtam, most már kérdés nélkül végigtolom neki M2-n 110-el és a városban se óvatoskodom.

Teljesen felhasználás függő a hatótáv igény.

Vannak, akik egy nap sok száz km-t autóznak, intézik a dolgaikat. Nekem is vannak ilyen napjaim, ilyenkor nincs idő fél órákat ücsörögni (pont akkor pláne nem, amikor tölteni kellene), vagy ügyfélnél töltőhelyet keresgélni. Mert akkor sokkal kevesebb férne bele egy napba. A jövőben lehet, hogy nem lesz gond, mert bárhol leáll az ember és tudja tölteni, de most még nem ez a helyzet. Tehát nekem biztosan nem jó az elektromos autó.

Most még talán nem gond, ha tudod, hol szeretnél tölteni, mert általában mindig van szabad hely. De azt ne felejtsd el, hogy viszonylag kevés a villanyautó. Gondolj az M1-esre nyáron, mikor megindulnak a népek Németországból és vissza, egyszerre akarna mind töltögetni 300-400km-enként fél-egy órára. Ha nőne a hatótáv, akkor éjjel bele tudna annyit tölteni, amennyi kell neki egy nap és akkor biztosan nincs fennforgás, vagy csak minimális.

Tiszta sor, én is ahogy írtam akkor fogom cserélni ha 600km hatótáv, gyorstöltés és 5 misi alatti áron lesz tisztán villanyautó. 

Jelenleg nekem simán belefér hogy melóban meg otthon rádugdosom töltőre, kiszállok, töltőt rádug, megyek tovább, kb fél perc az életemből, de persze jobb lenne ha nem kéne ezzel foglalkozni, illetve jó lenne ha egy körbe beleférne a nyaralás is vagy egy random komolyabb távolság.

Szoktam látni villanyautókat az autópályán. A külső sávban 90-nel. A rendszámukat el sem tudom olvasni, úgy megyek el mellettük. :)

Szóval a horvátországi nyaralás (klíma) és az ausztriai síelés (fűtés) egyelőre nem megy villanyautóval. (Mondjuk idén a síelés a covid miatt amúgy is kimarad.)

> Mondjuk idén a síelés a covid miatt amúgy is kimarad.

Tetszettek volna eljönni a normális életért tartott demonstrációra. Ha elegen lennénk a politika meghátrálna és nem lenne lezárva semmi.

Avagy:

Szavaztál volna a Dok-tor Gödényre,

Mehetnél síelni hétvégére!

De a lezárás azért van, hogy ne vigyék szerteszét a vírust. Vagy neked van olyan speciális vírusod, ami nem terjed cseppfertőzéssel, ha nem hiszed el, hogy cseppfertőzéssel terjed? Vagy egyszerűen úgy döntöttél, hogy nem hiszel a könnyen ellenőrizhető tényeknek és legközelebb elmész egy laposföld demonstrációra is? Te is úgy gondolod, hogy a maszk oxigénhiányt okoz? Vagy mindent nem hittél el azon a demonstráción elhangzott előadások közül? Mi alapján kategorizáltad az elhangzottakat? Úgy gondolod, hogy a saját vitamin és egyéb üzletüket toló sosemvolt orvosok többet tudnak egy járványról és a vírusról, mint azok, akik mondjuk izolálták és szekvenálták azt?

Csak annyit akartam mondani, hogy nem a Covid miatt nem lesz idén külföldi síelés (kivéve ha mégis lesz: én még reménykedem), hanem a politikusok által meghozott intézkedések miatt. Például ha bevállalnánk, hogy el fogunk úgyis hullani mint a legyek, akkor nyugodtan síelhetnénk. Én például megyek, ha lehet menni.

Azt is megbeszéltük már, hogy ez nem csak önmagában "tudománytagadás" (bár a tudósok többségéről is meg van a véleményem), nem az a lényeg, hanem az hogy ez egy morális kérdés és ennek a morális kérdésnek létezik más nézőpontja és más megoldása is.

Á, értem. Tehát ha idén nem lesz ingyen sör, az is a politikusok által meghozott intézkedések miatt van?

Például ha bevállalnánk, hogy el fogunk úgyis hullani mint a legyek, akkor nyugodtan síelhetnénk. Én például megyek, ha lehet menni.

Én támogatnám ezt, azzal a kikötéssel, hogy ilyenkor az önként bevállalt kockázat miatt legyen fizetős a vírus okozta kezelés és/vagy Dr. Gödény és társai szervezzék meg az ellátást és/vagy aki síelni akar, az kisebb prioritással kerüljön be, illetve kerüljön le a gépekről, ha elfogy a hely.

Azt is megbeszéltük már, hogy ez nem csak önmagában "tudománytagadás" (bár a tudósok többségéről is meg van a véleményem), nem az a lényeg, hanem az hogy ez egy morális kérdés és ennek a morális kérdésnek létezik más nézőpontja és más megoldása is.

Nincs bajom ezekkel a morális kérdésekkel, csak akkor például az oltásellenesek vagy járványbagatellizálók maradjanak meg egymás között és viseljék maguk a döntéseik következményét. Legyenek járványtagadó boltok, hivatalok, iskolák, kórházak, síelések és egyebek. És persze az nem járja, hogy amikor rádöbbennek, hogy meg lehet halni az oltás hiányába vagy egy elkapott vírusba, mint annyian már (de persze nem tanulnak belőle), akkor az addig mellőzött tudomány és egészségügy oldja meg a problémát azonnal. Legyen része ennek a morális kérdésnek a hozzá tartozó morális válasz is.

> Én támogatnám ezt, azzal a kikötéssel, hogy ilyenkor az önként bevállalt kockázat miatt legyen fizetős a vírus okozta kezelés és/vagy Dr. Gödény és társai szervezzék meg az ellátást és/vagy aki síelni akar, az kisebb prioritással kerüljön be, illetve kerüljön le a gépekről, ha elfogy a hely.

Abból indulsz ki, hogy mi is rettegünk a vírustól, vagy akár a haláltól, mi? Ha ezekkel a feltételekkel normálisan lehetne tovább élni az idióta korlátozások nélkül, akkor röhögve vállalnám.

Abból indulsz ki, hogy mi is rettegünk a vírustól, vagy akár a haláltól, mi?

Nem, én abból indulok ki, hogy a kockázatokat el akarod teríteni, a nyereséget pedig meg akarod tartani. Oltásellenesek is félnek a haláltól és a betegségtől, csak - ha lefejtjük a paranoiás összeesküvés elméleteseket, akkor maradnak azok, akik kockázatosabbnak tartják a százezer oltásból az ~5 halált és ~45 súlyos mellékhatást, mert nem emlékeznek már rá, hogy korábban 100 ezer gyerekből 10 ezer meghalt és 30 ezer maradandó egészségkárosodást szenvedett a betegség miatt és azzal hasonlítják össze, hogy százezerből senki nem hal meg és kap mellékhatást, ha nincs oltás. Ha pedig a közösségi immunitás lecsökken annyira, hogy elkezd terjedni a betegség, akkor már szaladnak fűhöz-fához, hogy nem úgy gondolták és nekik ezt senki nem mondta, hogy ilyen lehetséges és leterhelik az egészségügyet azzal, hogy az önként vállalt kockázatukhoz nem tartozik felelősség.

Na, most pont ezt csinálod, csak a járvány tagadásával és/vagy a vírus súlyosságának a kicsinyítésével. Ha pedig beüt a vírus a családodban, akkor meg azonnal mentsenek meg, nem fogsz önként otthon szenvedni és meghalni vagy végignézni, ahogy otthon szenved és meghal egy családtagod. Ezernyi példa van erre, de valahogy akkor világosodnak meg ezek az emberek, amikor már a saját bőrükön érzik a bajt, amíg távol van, addig megy a szájhősködés.

Ha ezekkel a feltételekkel normálisan lehetne tovább élni az idióta korlátozások nélkül, akkor röhögve vállalnám.

Na, akkor erre kellene egy külön rezervátum, ahol az ilyen hülyék élnek és csak egymással basznak ki.

Nekem még sosem sikerült 5 perc alatt távozni a benzinkútról. Még ha nincs tömeg, akkor is 10-12 perc, míg tankolok, és megküzdök a shop-os macával, hogy nincs pontgyűjtő kártyám, és hadd menjek már a fenébe. Ehhez képest az újabb villanyautók villámtöltése kb. 25-30 perc, és nincs baszakodás a shopban, hogy tényleg nem kérem az ajándék plüsspatkányt. Nem tűnik akkora nagy kompromisszumnak.

Ha 10 perc alatt végzel csak, akkor is beletankolhatsz 900-1000 km-t, míg a villany autó esetén a 25-30 perc alatt ennek a harmadát.

Nem értem, miért kell olyannal megpróbálni kimagyarázni a villanyautós töltést, ami messze áll a valóságtól. A helyes magyarázat az lenne, hogy hazamész, rádugod (esetleg vezeték nélküli módon még erre sincs szükség), reggel kihúzód és kész, összesen 1 perc. Ellenben benzin/dízel esetén el kell menni a benzinkútba stb.

Egyébként most, hogy írod, ha jól rémlik, a Shell kutakon mintha lassabban folyna a benzin.

Megmértem: stopper akkor indult, amikor megálltam a töltő állásnál. Akkor állítottam le, mikor fizetés után beültem az autóba és indításra készen álltam, ez így 4p 45mp volt.

65,99 litert tankoltam, kasszánál állt egy külföldi és valami probléma bontakozott ki, mögötte egy ember, utána következtem én. Megnyílt a másik kassza, előttem álló átment oda, fizetett, majd én is fizettem (üzemanyagkártyával, rendszám bemondás, hűségkártya lehúzás, papír fecni átvesz). Tehát 5 perc bőven elég, ha nincs különösebb sor vagy fennforgás a kasszánál.

De mint írtam, mintha lennének kutak, ahol jelentősen lassabban folyik az üzemanyag.

en mar megrendeltem a legujabb gyaloghintot. nyolc darab teuton szuz hordozza. abszolut megujulo energiaval megy. es alapbol intelligensek;)

(tegnap jott szembe ez a video a kinai NIO - rol: https://www.youtube.com/watch?v=hTsrDpsYHrw)

azert kivancsi leszek, hogy amikor kina majd nem exportal ritkafoldfemeket es elfogy az akksinak meg a neodimium magnesnek valo mivel fogjak majd ezeket az elektromos autokat gyartani....

azert kivancsi leszek, hogy amikor kina majd nem exportal ritkafoldfemeket es elfogy az akksinak meg a neodimium magnesnek valo mivel fogjak majd ezeket az elektromos autokat gyartani....

A Tesla Model X és Model S motorja nem tartalmaz neodimium mágnest, szóval nem feltétlen szükséges a motorhoz. De az akkunál is már van működő prototípus a teslánál, ami sokkal kevesebb ritkaföldfémet tartalmaz, kobalt már nem is kell hozzá. 

Nagy Péter

Az első elektromos autó, amiben utaztam kb. 5 évvel ezelőtt, az egy taxi volt, és valami sosem hallott kínai cég gyártotta.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Majd ha megfizethető lesz egy átlag jómunkás embernek. Számszerűsítve: mikor a 10-15 éves használtak ára bekacsint 1 millió alá.
Ami esetleg játszik az valamilyen villanyosított furgon.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

És akkor mit csinálsz a lestrapált akkuval, aminek a cseréje 2-6 millió Ft? Régi elektromos autókban még drágább, mint az újakban (mert speciális akkupakjaik vannak, véletlenül sem standard cellákból építették fel őket). Ilyen szempontból egyébként jobb a Tesla (18650, 2170), de ott meg szoftveresen fogják addigra tönkretenni.

a 2170 is tesla specifikus, meg a mostani  4680 is, ami valtani fogja az eddigieket, most hogy az akksi gyartast hazon belulre viszik.

Raadasul ezek mind ragasztottak.

 

A 18650 volt az utolso (Tesla Model S, X), ami vlaamennyire ujrahasznosithato volt. Szerintem.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

ha lesz egy 600+ hatótávú kombi (méretre kb Skoda Octavia vagy Kia Cee'd)

Software is like sex, it's better with a penguin. :D (r)(tm)(c) آكوش

Idén vettem volna, de a járvány megütötte a családi költségvetést, így most csúszik. Majd meglátjuk, hogy jövőre, vagy csak utána jövünk eléggé egyenesbe hozzá.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Update: az asszony cégének a koronavírus miatt rosszul ment, megvette egy másik cég őket.

Az új cégnél a cafeteriában választható egyik juttatás az autó. Kizárólag elektromos autókat lehet választani, szóval lehet, hogy idén lesz mégis a beszerzés, de mivel azért szeretnék egyenesbe jönni egy kicsit legalább, lehet, hogy jövőre csúszik. Viszont a 2022, ami az előző becslésemben szerepelt, az most már túl távolinak tűnik.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Lassan 3 eve hajtok egy Chevy Bolt-ot, jovo honapban adom vissza, mert csak lizingeltem.

Ami miatt ezt valasztottam:

1. A cegnel ingyen tudom tolteni.

2. Gyorsul mint a mergezett eger. Nem kell varni, hogy meleg legyen a motor.

 

Azert csak lizingeltem, mert nem biztam az akksiban. Talan alaptalanul.

Amikor anno megkaptam, akkor megneztem a szervizkonyvet, est 150k merfoldig csak kerekcsere az eloiras. Vagyis a hatsot elore teszik. :O

Igenytelen joszag, viszont ha futeni/huteni kell akor a legkondi levesz 7-8%-ot.

A range 238 merfold, de marcius ota home office van es csak a varosban hasznalom igy a range felment 320 merfoldre. Nagypapa mod rulez.

1 honap mulva jar le a lizing es vissza fogom adni, mert jovo nyarig homeoffice lesz.

Asszonynak van benzines autoja azt fogjuk hasznalni.

Varosi autonak idealis bejarni melozni, ha van 2. autod, de amugy elsodlegesnek nem eleg jo, mert a toltes hosszu.

Ettol fuggetlenul, ha kell majd masodlagos kocsi, en ujra elektromos vennek. 2. kocsinak.

Szerkesztve: 2020. 10. 10., szo - 09:45

En neztem tavasszal, de igazabol olyan 10MFt korul kezdodtek az elektromos autok. A VW e-UP (+skoda, +seat) az egy mopedauto, az a smart vetelytarsa.

Smartot nem vennek. Igy az kiesett, plusz januarban mar mindenhol el volt fogyva (allitolag mar a bejelenteskor tobb foglalas jott ra, mint keszlet).

 

Szoval az elso hasznalhato auto a Nissan leaf volt. 10 Mft-ert. En olyan 200ekm-re terveztem a kocsivasarlast es megterulest. 200ekm-nel egy barmelyik masik auto 6literes fogyasztassal 400Ft-os benzin mellett olyan 4.5-5.5Mft benzinkoltseget jelent. A leaf tolteset 200eKm-re nagyvonaluan vegyuk 1Mft-ra.

Anyagilag a Nissan leaf-fel egyenerteku barmelyik 6Mft vagy az alatti benzines kocsi. Es 6Mft-ert rengeteg normalis benzines kocsit adnak, ami jobb, mint a leaf (nagyobb, kenyelmesebb, stb).

Pl. 5Mft-ert adtak volna egy Suzuki Vitara-t. Baromi kenyelmes bele pakolni (csomagtarto derekmagassag), es jo beleulni is. Csak van egy bovli erzes, szerintem a muszerfalbol kimagaslo kromozott analog ora a koronaekko.

Vegulis egy Hyundai i20-ra esett a valasztas 4.2Mft-ert rengeteg extraval. Nincs az a hu de kisebb, mint egy leaf erzes.

 

Es akkor meg nem is emlitettem, hogy az akksinal elore megfinanszirozod, hogy nem lesz baja 200ekm alatt (es 20 ev alatt!).

Az osszes tobbi elektromos kocsi efolott van arban.

 

Anyagilag buko. Ettol fuggetlenul, ertelmes aron hasznalt elektromos autot se talalni. Mindegyik kulfoldrol behozott kereskedos auto. Olyan 5MFt folott indul egy 5 eves verda <30kWh akksikapacitassal, ami ujonnan is hurka volt.

 

En a magam reszerol varok meg par evet. De ami az autopiacon zajlik az aggodalomra ad okot. Pontosan az nez ki, mint a mobilpiacon. Ketszereplos lesz 10 even belul... :-\

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A Toyota kicsit elkottázta, mert amennyire jól sikerült nekik a hibrid rendszereknél szinte monopol helyzetet elérniük, úgy robogott el mellettük az EV piac (aztán a hibrid is), mert végig azt szajkózták hogy nincs értelme az EV-nek. Szerintem már nem kicsit bánják. Persze nem kell őket félteni, de perpill azon kívül, hogy azzal jaszkariznak, hogy van 1db használhatatlan (viszont megvásárolható, ami azért tényleg nagy szó) hidrogénhajtású autójuk, mást nem nagyon tudnak felmutatni. Szóval nem tudom mennyire mernék rájuk fogadni (perpill semennyire).

A VW jobb tipp volt, a másik a Tesla lett volna gondolom. Akikre én még tennék, azok a koreaiak (Hyundai, KIA). A Kona és az Ioniq is jól sikerült. A KIA suv-ja (E-Niro) meg egyenesen bestbuy a 300 és 500km-es hatótávval, 7 év garival, olyan áron amiért mások sokkal gagyibb autót és kisebb hatótávot adnak.

Elektromosat nem azért nem gyáranak, mert nem tudnak, hanem azért mert masszívan veszteséges. A többi gyártó is éppen annyit gyárt, amennyit a CO2 kvótákhoz kelleni fog. Az elején sem azért húzott el a Tesla, mert annyira korszakalkotó ötletük volt, és senki más nem gondolt erre, hanem azért mert Musk valahogy összehozott annyi lelkesedést lóvéban mérve, hogy nem kellett nyereségesnek lennie jó sokáig.

Veszteséggel bármelyik gyár tudott volna jó elektromos kocsit gyártani, csak éppenséggel nekik nyereséggel kell üzemelniük, különben orrukra koppintanak a részvényesek. A Teslát meg akkor is finanszírozták, amikor csődközeli helyzetben volt.

Aztán ahogy közelebb került a nyereségeshez az elektromos kocsi, illetve muszáj lett a CO2 miatt, egyből kiderült, hogy kurvajó elektromos kocsikat tudnak csinálni a "nagyok" is.

Azon is röhögök, hogy kritizálják őket, hogy kicsi az akksi ebben meg abban a kocsiban a Teslához képest. Micsoda hülyék, hogy csak ekkorát tudnak beletenni. Majd gondolod, hogy azért kicsi, mert hülyék nagyot beletenni? Azért kicsi, mert kiszámolták, hogy ez az optimális. A nagyobb akksis kocsikon csak még többet veszítenének.

A Toyota ha már nem tud a hibridekkel hasítani a piacon, akkor majd csinál full elektromost. Vagy hidrogéncella plusz elektromost. Vagy akármit, de tuti hogy valami jót. Nem kell mindenkit hülyének nézni.

Jaja, már a villanygolf se volt rossz, pedig az egy villanymotor egy meglévő testbe. Aztán most itt az id 3 ami meg kb -ha van rá 12-15 misi kereted- akkor az egyik legjobb választás mert minőségi mód össze van rakva és 50-es vagy nagyobb aksikkal. Más kérdés hogy az e-corsa például megállt a totálcar tesztjén az m3-as lehajtónál és csak trélerrel ment tovább, de ez a szoftvergyártással való bénázás mert nyilván az autógyáraknak ez egy ismeretlen terület, ők meg voltak/vannak ragadva az elmúlt évtizedben, a legtöbb gyári navi pl mind a mai napig őskövület és botrányosan szar. 

Vagy ott a skoda citigo amiből vicc keveset csinálnak pont hogy kijöjjön a kvótájuk ahogy te is írtad, de alapvetően az egy ilyen agglomeráció vagy város only üzemmódban brutál jó biznisz főleg államilag megtámogatva.

Amúgy a nagy aksis villanyautó se feltétlenül a legjobb kombó. Francnak hurcibálsz magaddal több száz kiló akksit feleslegesen amikor évente kétszer kellene neked a nagyobb távolság. Legyen gyorstöltés és lehessen max 20 perc alatt még 2-300km-t betuszkolni elektronok formájában és kész. Lehet hogy emiatt változtatni kell a szokásaidon, de alapvetően nem hülyeség inkább kicsit hamarabb elindulni és rászánni azt az 1-2 pihit és eldörrenteni közben egy ebédet vagy egy random kávényi időt szánni magadra.

Nekem az ideális egy kb 200km hatótáv + egy olyan range extender lenne, amivel kompromisszum nélkül használható, tehát az átlag autópályateljesítményt vissza tudja tölteni. Ezzel 90%-ban elektromos üzemben hajtanék, a 10%-ban pedig örülnék hogy lyuk van a seggemen. Ha megálmodják ezt a kocsit, és még elérhető árban is, akkor veszek elektromost. Még azt is el tudom képzelni, hogy ez simán környezetbarátabb volna, mint a bika akksis kocsik, mivel a drága cuccból kevesebb kell bele, és nem kell cipelnie sem a böhöm akksikat amikor többnyire nem használjuk. Kérdés persze, hogy hány kilóból jön ki egy normális range extender, könnyebb-e mint a rengeteg plusz akksi...

Azt is hallottam, hogy a range extendernek további előnye, hogy egyféle optimális fordulatszámon üzemelhet a motor, így erre lehet optimalizálni a teljesítményt és a károsanyag kibocsátást is, ami kisebb lesz mint egy dinamikusan hajtott motornak átlagban. Igaz ez? Mennyit számít ez, tudja valaki?

Nálam ez az amperával működik, bár itt csak 80km a hatótáv (az is inkább a nyári, télen olyan 55-60 a reális), céltudatosan lett céleszköznek választva.

Range extender pont így működik ahogy írtad, optimális fordulatszámon hajt, kimondottan fura volt megszokni hogy ha nyomok egy kövéret pályán akkor nem felbőg a motor, hanem fix fordulaton pörög, legyen a tempó 140 vagy 170 (ennyi a szoftveresen limitált vége). Amúgy átlagosan 140-es tempomatnál olyan 8 liter körül szürcsöl, 110-nél 6-ból ki lehet hozni ugyanazt a távolságot, igaz ő közbe csal mert visszatöltöget ha lejtőn mész, rásegít a villannyal a benzinre, szépen kombinálgatja a háttérben. Csomószor volt hogy pályán amikor lehajtónál elkezdtem lassulni akkor konkrétan kilőtte a benzinmotort, elkezdett visszatölteni a fékezésből és következő 3 kereszteződésig villannyal ment és csak utána kapcsolta rá a benzinmotort kb alapjáraton. 

Hmm, 8 liter körül szürcsöl? Azért az nem kispályás egy közepes méretű autónál ${current_year}. 80 km alap hatótáv mellett necces, hogy megérné-e nekem, 200-nál már inkább igen. Ha az összes többi tulajdonsága is rendben volna. Lesz nekem való elektromos kocsi előbb utóbb, úgy érzem, de nem egyhamar.

Nem, de nem is erre van kitalálva hogy így használd, ez a range anxiety kivédésére van, illetve arra hogy ha le akarsz menni nyaralni akkor ne kelljen második autó. Illetve a 8 literes fogyasztás telepakolt csomagtartóval plusz párommal, anyóssal és gyerkőccel együtt értendő, ennyit az előző astrám is megkajált hasonló körülményekkel szóval szerintem nem vészes.

Nyilván én is jobban örülnék 200km hatótávnak, de ilyen autóról nem tudok ami 200km+rex kombót tudna, illetve a range extender mint ilyen is kezd kimenni (sőt, már rég kiment) a divatból, inkább belepakolják a több aksit és tiszta villanyosként megy. Ez a koncepció akkor ment nagyon amikor még bitang drága volt az aksi, manapság már a töredékéért megkapod a sokszorosát kapacitásban mint anno, így meg már nem éri meg a teljes kipufogórendszert, benzinmotort, meg minden ezzel járót cipelned magaddal.

Musk pont az ez évi előadásában prognosztizálta, hogy 2023-ban jöhet az első $25 000-os Tesla. Gondolom más gyártók sem ülnek addig a fenekükön. Emiatt bizakodom abban, hogy 2023-25-ben már nem lesz mindenkinek (pl nekem) akkora érvágás egy elektromos autó megvásárlása.

Majd, ha más típusú akkumulátorokkal szerelik őket. Mert a mostani technológiáról nekem nem a környezetbarát és a fenntartható szavak jutnak eszembe.

Majd ha ésszerű döntés lesz. Egyelőre drága és használatban korlátozott. Van V6-os kabrióm, amit másfél milláér vettem és nem tudok jobb élményautót elképzelni 10M alatt. Mx5öm is volt, de ezt jobban szeretem, mert kényelmesebb és semmi autóversenyzős hajlamom nincs, csak krúzolni szeretek. Arra ez jobb.

Családi kocsinak meg pláne nem vennék. Gyerekekkel télen töltőre várni? Majd ha fagy, nem hülyültem meg.

Használatban hibridet és range extenderest el tudnék fogadni. A lényeg, hogy ne aköré kelljen tervezni az utazást, hogy hol fogok tankolni! Szóval ezeket nem zárom ki, de nem hajt a tatár, hogy cserélni kellene. Majd amikor a divatolók kifinanszírozták a fejlesztéseket, akkor ülök fel a bandwagonra :)

A garázsba vezettem egy vastag tyúkbelet a villanyórától, de csak mert házat 15 évnél hosszabb távra kell tervezni. A mostani kínálatra használtként sem vágyom, úgyhogy legalább 7 év, de inkább 15 a tippem.

Neked nincs gyereked ugye? Foleg nem negy :) 

Ha megall az auto akkor a legkisebb felebred, ordit. A kovetkezo ki akar szallni mert szep kamionok vannak a parkoloban. A kovetkezo hisztizik, hogy mikor erunk mar oda / mikor megyunk tovabb / mikor allunk meg / etc. A legnagyobb pedig latvanyosan unottan utalkozik, hogy miert kel ennyit varni. 

Nos, ezt nem akarom 150 merfoldenkent 45 percig csinalni. Ertelmet veszti az utazas.

Jah es az esetek nagyobb szazalekaban lakokocsit huzok - nem tudom, hogy elektromossal lehet-e?

Ez az! Ezt a kommentet kerestem egeszen idaig. Engem is elso sorban az zavar az elektromos autozasban, hogy nem arra megyek amerre akarok hanem arra kell mennem ahol a tolto van. Ez az en celjaimat teljes mertekben ala assa. 

En az autot a szabadsagi fokom novelese miatt tartom kizarolag - ugy ertve, hogy oda tudjak menni ahova akarok es el tudjak veszni a hegyekben vagy a tengerparton egy fel napra ha ugy tartja kedvem. Kikapcsolodasra hasznalom es rengeteg kirandulasra. Esetleg a gyerekeket suliba vinni (amikor epp van suli).

Mivel cca 15 eve freelancer vagyok es online dolgozom igy az "ingazas" tolem teljesen idegen fogalom es a varosokat pedig utalom tehat nem megyek nagyvarosba kb soha => nekem akkor erdemes csak elektromos autot venni amikor minden jelenlegi benzinkuton tudom 5 perc alatt tolteni annyit, hogy kb 100 merfoldet odebb tudjak menni vele legalabb, hegyen volgyon telen nyaron. Ez nem most lesz.

Szerkesztve: 2020. 10. 10., szo - 11:22

Hát amíg egy bevásárlókocsi méretű ilyen az autó és egy töltéssel új korában 2xx km-t képes megtenni, ráadásul 2x vagy 3x annyiba kerül, mint egy hasonló méretekkel rendelkező kis benzines, addig eszem ágába sincs venni. (Az ár ugye folyamatosan változik és én a BMW-nek az elektromos bevásárló kocsijára gondoltam)

Majd akkor kezdek el rajta gondolkodni, majd mikor 4-6-8 éves korában képes lesz legalább 600 km-t megtenni egy töltéssel és ugyanannyiba kerül, mint egy rendes autó.

A kérdésfelvetés egy hamis dilemma.

Valószínűleg soha, legalábbis amilyenek a mostani elektromos autók, szinte biztosan nem.

Túl drágák, iszonyatosan nagy értékvesztésük van 5-7 év után, túl rövid a valós hatótáv, sokáig tart tölteni, eleve sokszor nincs is hol tölteni, és egyelőre túl olcsó ahhoz a benzin, hogy megérje ezzel szarakodni.

A mild hybridekben meg a range extenderes elektromosoknak szerintem több értelme van.

"Everything fails, all the time."

Szerintem senki nem képzeli azt, hogy 2025-2030-ban ugyanolyan elektromos autók lesznek, mint most.

A kérdés feltevésen lehetett volna csiszolni, mert 2025 után várhatóan hidrogén alapú hajtás is lesz, ha nem is túlságosan elterjedten (2030-ra talán lesz annyira elterjedt, mint most az elektromos, amennyiben sikerül meglépni a néhány hiányzó technikai problémát).

Ahhoz az akkumulátor technikában kellene valami nagy újdonságot feltalálni, ami egyelőre nem történt meg. Jobbak mint 15-20 éve, ez tény, de még mindig nagyon kevés az egységnyi tömeghez tartozó energiasűrűségük. 2025 már csak 4 év 2 hónapra van, addig aligha történik bármi ilyen egetrengető felfedezés.

A hidrogénhajtás szerintem sosem fog elterjedni, mert nagyon energiaigényes a logisztikája, nagyon sok a pumpálási veszteség a magas nyomás miatt és méregdrágák az üzemanyagcellák. Közvetlenül motorban elégetni is nagyon gazdaságtalan.

A különböző serial-hybrid rendszerek elterjedését gondolom valószínűnek, pl. CNG/LPG-elektromos, CNG/LPG-dízel-elektromos, nagy ethanoltartalmú benzinek elterjedése. Ezek sokkal kevésbé korlátozott rendszerek, gyorsan újratölthetőek és már készen van hozzájuk minden technika.

"Everything fails, all the time."

A szilárdtest akkumulátoroktól elég sokat várnak a hozzáértők, 2-3 évre vannak állítólag, de legyen 5. Más irányokról is lehet olvasni, 10 év rengeteg idő.

Hidrogén:

https://www.toyota.com/mirai/fcv.html

https://automobiles.honda.com/clarity

https://www.cnet.com/roadshow/news/bmw-hydrogen-fuel-cell-x5-production…

A belső égésű motorok el fognak tűnni, ez 100%. Kaliforniában és Bajorországban ez a céldátum 2035. Az EU nagyon szorítja lefelé a megengedett kibocsátást, ez is mind azt szolgálja, hogy 2030-ra nagyon minoritásban lesznek a belső égésű motorok.

A bajorokat nem tudom, elég jó infrastruktúrájuk van, ott talán reális cél.

Kaliforniában szinte kizártnak tartom, hogy a 2035-ös célt megvalósítják majd. Az már csak 15 év. Közben ma még olyan alapvető problémák vannak a villanyautózással, hogy egy másfél tonnás utánfutót nem tudsz vele elhúzni 100 kilométert sem, mert kb. negyedelődik a hatótáv. Ez pedig Amerikában szinte mindennapos tevékenység.

És akkor még a szállítójárműveket nem is vettük figyelembe, miután vasút aránylag kevés van, a közúti szállítás a legjelentősebb.

Aztán még egy óriási probléma van, a villanyhálózat. Már most is nagyon sok áramszünet van, mert melegebb napokon nem bírja a terhelést a hálózat, termelési gondjaik vannak. Nem tudom elképzelni hogy kibírja a hálózatuk, hogy ha ráakasztanak 15 millió elektromos autót plusz néhány százezer teherautót. Ha ezt komolyan gondolják, nagyjából most kéne elkezdeni egyszerre több atomerőművet megépíteni.

"Everything fails, all the time."

15 év nem kevés idő, addigra más hajtások is sokat fejlődhetnek.

De a 2035 nem azt jelenti, hogy 2035-től nem futkározhat benzines, hanem hogy nem tudsz venni. 2034-ben megveszed és még használod 10-20 évig, addig pláne sok minden fejlődhet.

Elektromos hálózat: igen, már régóta probléma, de ha van egy célkitűzés, akkor könnyebb pénzt is allokálni, mert van hivatkozási alap.

Ha nagyon problémás lenne a helyzete, az 2030-ban (ez is 10 év...) még mindig el lehet tolni pl. 2040-ig.

De a lényeg az, hogy már a forgalmazás beszüntetésén gondolkodnak, tehát nem lesznek örökké.

Az lesz mint a diesel esetén kitűzött célokkal, majd csalnak. Tesznek az elektromos autókba egy benzines generátort hátra. Ja hogy ilyen már volt :) Nem baj, legalább van tapasztalat.

... the BMW i3 is what is called a BEVx under California rules which means that it is a Battery Electric Vehicle (BEV) with a range extender (BEVx). The range extender in the i3 is a small two cylinder motorcycle engine sourced from BMWs motorcycle division. In normal operation, the car is basically a normal electric car with the normal big electric car battery. But when you drive it really far (about 85-95 miles) and the battery gets down to 6% remaining, the range extender engine comes on and powers a generator which produces enough electricity to keep the battery at or near that 6% level. 

Egyébként ezzel mi a baj? A mai napig keresettebbek is a REX-es i3-ak a használtpiacon mint a simák. Pont a parafaktort oldja meg. Sok ember tud kalkulálni előre a napi távja alapján, arra rárak egy biztonsági puffert, és ez alapján elkezd számolgatni, illetve nézegetni elektromos autókat. Aztán persze gyorsan felüti a fejét a gondolat, hogy de mi lesz ha közbejön valami? Ami azért megesik 1-2 havonta.... Most e miatt toljak bele további 2-3m-et, és vegyek egy nagyobb akkupakkos modellt, amit nagyon ritkán fogok csak kihasználni, vagy inkább hagyjam az egészet a fenébe? É