Elkészült a Jonathans Corner: Programozás Perlben című írásának fordítása

Perl

A BOB projekt egyik folyományaként elkészült Jonathans Corner: Programozás Perlben című írásának fordítása. Egy kis részlet kedvcsinálónak:

A legtöbb Perl vagy egyéb programnyelvvel foglalkozó könyv, mindenki számára, mindenre alkalmas szeretne lenni, vagy legalábbis így hirdeti magát. Ez a könyv nem tetteti vagy mutatja, hogy mindenkinek megfelel; ehelyett megpróbál egy dolgot csinálni, de azt jól. Rendben, akkor mit is próbáltam csinálni? Először tekintsük át, hogy mit nem próbáltam csinálni:

- Nem próbáltam meg olyan könyvet írni, ami a gyakorlott programozókat vezeti be a Perl rejtelmeibe
- Nem próbáltam olyan könyvet írni, ami a Perl mélységeibe vezet, vagy a nyelv legerősebb pontjait érintené.
- Nem próbáltam olyan könyvet írni, amely segítségével egy kezdő programozó egy éjszaka alatt szakértővé válik.
- Nem próbáltam meg bemutatni a programfejlesztés alapelveit.
- Meg sem próbáltam olyan könyvet írni, ami gyors sikert ígér; nem próbáltam olyan könyvet írni amiből hamar megtudod, hogyan lehet ezt vagy azt megcsinálni.

Nos, ha ezt mind nem akartam tenni, akkor végül is mit az amit akartam?
Azért írtam ezt a könyvet, hogy segítsek a testvéreimnek megtanulni kontárkodni.

Először megpróbáltam elindítani őket a Java ösvényein. És a Java egy jó nyelv – talán jobb is lenne számukra mint a Perl, gondoltam, aztán inkább úgy gondoltam, egy jó második nyelv lehet majd amit tanulnak (mármint a Java – a szerk. megjegyzése), hogy minőségi szoftvereket írhassanak ha felnőnek. De ezt mind megtanulni egyszerre nagy megterhelés lett volna, és egy olyan dolog ami össze is zavarhatta volna őket. Nagyon jó dolgokat mondtam nekik, de untattam őket vele.

Aztán elkezdtem gondolkozni, hogy én hogyan is kezdtem el programozni. Először BASIC nyelven barkácsoltam, egy Apple II sorozatú gépen. Írtam egy spagetti kódot tele goto és mindenféle más utasítással, olyat hogy a hideg kiráz tőle ha belegondolok. Nem is tanultam meg hogyan legyek jó programozó – egyáltalán nem.
Viszont megtanultam hogyan legyek jó kontár, hogyan fedezzem fel és rakjam össze a dolgokat.. Ahogy mondják, az oktatás nem egy vödör megtöltése, hanem a láng fellobbantása. Ezek a tapasztalatok felgyújtották bennem a tüzet; itt kezdődött a kíváncsiság, és az élvezet, ami a későbbiekben már (egy) sokkal komolyabb programozóvá tett.

A fordítás itt.

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2013. 04. 16., k – 08:47 )

feliratkozás (köszönjük!)

( zoli78 | 2013. 04. 16., k – 10:05 )

Amúgy a Perlt mennyire használják még komoly feladatokhoz, új projektekhez? Tudom, hogy van egy-két komolyabb szoftver, amit Perlben fejlesztettek. Engem az érdekel, hogy mennyire népszerű még.

( saabi v | 2013. 04. 16., k – 10:13 )

Csak egy kérdés: hogy lehet ebből epub verzióhoz hozzájutni vagy készíteni? (hacsak nem ütközik valami licenccel, érdekkel, szándékkal...)

Ave, Saabi.
ps: a Linux az nem UNIX, csak hasonlít rá. :-P

Nem hacker.

"Kontár, eredetileg céhbe nem tartozó mesterember, mai jelentése tanulatlan, mesterségéhez nem értő ember, pontosabban: aki valamilyen szakképzettséget igénylő foglalkozást szakképzettség nélkül folytat. A szó köznyelvi értelme: Hozzáértés nélküli munkavégzés."

( tetra | 2013. 04. 16., k – 12:09 )

És újabb (legalább) két ember programozói jövőjét cseszi szét a tudatlanság. Ha Perl vagy Java között kell választani, főleg kezdő-, tanulónyelvnek, akkor ott valami nagyon félrement.

szerk: "Meg sem próbáltam olyan könyvet írni, ami gyors sikert ígér; nem próbáltam olyan könyvet írni amiből hamar megtudod, hogyan lehet ezt vagy azt megcsinálni."

Akkor meg különösen szar a könyv kezdő programozópalántáknak, ugyanis sikerélmény nélkül nem lesz motiváció.
----
India delenda est.
Hülye pelikán

Ne sértődj meg, de nem a Perl, Forth, Fortran Basic, Java, Oberon, C, Pascal, C# vagy egyéb más nyelv nevel taknyolásra.

1. Nem attól programozó valaki mert egy nyelvet ismer.
2. Nem kell nyelvet ismernie valakinek, hogy programozó legyen.
( tudod ADA http://www.sdsc.edu/ScienceWomen/lovelace.html )

Hogy valaki ne taknyoljon, mikor nem szabad, ahhoz szemlélet, szándék, képesség és nem pedig nyelv kell.

1. A nyelv a csatorna a fejedből kifelé. Tehát igen fontos, hogy milyen. Ha mindig szar eszközöket adnak a kezedbe, akkor a kreatív taknyolást fogsz megtanulni, nem egy szakmát.
2. De, kell nyelvet ismernie. Egyrészt hagyjuk már Ada Lovelace-t, igen valószínű, hogy csak PR asszony volt, másrészt ő is használt nyelvet, csak még nem létezett a futtatókörnyezete neki.
Harmadrészt, a tudós fők a matematika nyelvét használják, ami ugyanúgy egy nyelv, a legtisztább mind közül, ezért mindent ki lehet benne fejezni, csak iszonyat nehéz.

A szemlélet és a képesség meg tanulási folyamat során alakul ki, és ha valaki taknyolni tanul meg, akkor nem lesz se szemlélet, se képesség.
----
India delenda est.
Hülye pelikán

( Dacr (nem ellenőrzött) | 2013. 04. 16., k – 12:16 )

/offtopic on/
Meglestem már a BOB oldalát.

Előnyök közt:
"Mivel nyelvész tervezte logikája hasonlít az emberi nyelvhez, könnyen lehet tanulni"

Hátrányok közt:
"Eklektikus, azaz sokféle nyelvből vett át tulajdonságokat, emiatt tanulása nem triviális"

Ha valami nem egyértelmű, akkor nem is könnyű (gondolom én). Ez így nem fura egy picit?
/offtopic off/

( uid_19064 | 2013. 04. 16., k – 18:20 )

Gondolom, nem kellene (megint) elővenni olyan gondolatokat, hogy aki nem tud angolul programozóknak, rendszergazdáknak, stb. szóló könyvet, dokumentációt olvasni, az keressen más munkát...
Egyszerűen nem értem meg, miért van erre szükség (pl. Full Circlr fordítások). Nagyon, nagyon nem értem.

Létezik olyan réteg, akik hobbiként űzik a számítástechnikát, hobbiból programoznak. Ismerek olyan szakácsot, aki saját magának tök jópofa programokat írogat. Speciel ő nem tud angolul, neki jól jöhet ez a könyv magyarul. Egyébként meg miért fáj? Elfér nem? Van angolul, aki úgy akarja olvasni, az majd úgy fogja, aki meg magyarul szeretné, annak is engedtessék meg, hogy létezik. Aki ebből él, az meg úgy is megtanul angolul. Ez az egész nem ér több szót...

Az ember az anyanyelvén gondolkodik. Tanulni is az anyanyelvén tanul a legkönnyebben.
Az egyik oka, a nem angolszász országok informatikai lemaradásának, az, hogy az informatika szaknyelve még csak nem is angol, hanem egyfajta zsargon, mely a modern időkben meglehetősen elmarketingesedett. Aztán csak várjuk, hogy valami magyar csináljon ismét egy Neumann Jánoshoz hasonló nagy dobást...

Persze kiváló felhasználók, meg fejlesztők lehetünk megfelelő tanulás után. De hányan találnak ki új és sikeres dolgokat?

Álmodni szinte mindenki az anyanyelvén tud (és szokott)

Az utolso mondattal nem ertek egyet. Azon a nyelven almodsz, amit a mindennapokban hasznalsz, mert arra all ra az agyad. De ez nem feltetlen egyezik az anyanyelveddel.
Menj ki angol nyelvteruletre ot-tiz evre, es utana ra fogsz jonni.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

Ezt most nemr ertem. A mondat ez volt: "Álmodni szinte mindenki az anyanyelvén tud (és szokott)"

Ezt nagyon keves felekeppen lehet ertelmezni. Itt azzal a feltetelezessel eltem, hogy az ejjel alvas kozben torteno almodasra gondolsz, arra pedig all, amit irtam. Mas ertelmezes nem nagyon megy a mondatra.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.

Gondolom tudsz angolul és magyarul is.
Semmi más dolgod nincs csak elmagyarázni azt, hogy mi a "K E T N I". - mindegy melyiken teszed, de csak az egyiken teheted

Ha még így sem érted, hogy mit próbáltam, próbálok veled megértetni, akkor nem benned van a hiba, hanem valószínűleg én nem tudok jól magyarázni.

Oszinten szolva fogalmam sincs, mi az a KETNI, arrol pedig vegkepp nincs, hogy ez hogy jon a "milyen nyelven almodsz" kerdesehez. Nem rosszul magyarazol, hanem kisse osszefuggestelenul valaszolsz.
Lehet, hogy szamodra ez nyilvanvalo, de vedd figyelembe, hogy en nem vagyok gondolatolvaso, es az en fejemben nincsenek meg azok az osszefuggesek, amik nalad. Ha leirod oket, akkor nalam is meglesznek.
-- 

Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.