"Na alljon meg a menet. A titkositott Wifi halozatra tudna bejutni. DE. Csak akkor ha nem vagyok rajt. Viszont. Ha bejut es nem vagyok rajt, nem er semmit. Ha fennt vagyok es nem tud racsatlakozni... remelem erted."
Azt hiszem értem. Viszont a megállapításodban van egy hiba. Feltételezed, hogy csak egy gép van a hálózaton, a sajátod. De tegyük fel, hogy mondjuk te egy családnak, vagy mondjuk egy háztömbnek szolgáltatsz netet. A lényeg, hogy van legalább 1 ember, akiről nem tudod, hogy mikor fog fel- lecsatlakozni a WLAN-ra/ról. Így a betörőnek már könnyű dolga lesz a fentiek alapján végrehajtani egy támadást.
"Wireshark-al max wep-est tudsz te elkapni."
Tudtommal minden hálózati csomagot logol, amit megkap a géped, függetlenül attól, hogy titkosított-e vagy sem.
"A WPA2 viszont kicsit erosebb, NAGYON sokaig kell ahhoz hallgatni es crackelni."
Ebben egyet értünk, bár a hallgatáshoz nem kell több idő, a crackelés ideje pedig a kiválaszott jelszón múlik. Ha például egy szótárban megtalálható kifejezés a jelszó, akkor az hamar megvan. Ha pedig nem, akkor marad a nyers erő. (És ez alatt nem azt értem, hogy addig ütjük a rendszergazdát, amíg el nem árulja a jelszót.)