( Hiena | 2009. 06. 24., sze – 20:24 )

"Persze ez nem lehet egyoldalú, nyilván kell a munkaadók érdekeit is nézni, hogy ők esetleg milyen "eredmények" vagy "papírok" meglétével tudja első körben ezt ellenőrizni - vagy akár átképeztettni(!) - a munkavállaló tudás szintjét."

Nah, ilyenre szoktam mondani: "Papa, kezdődik!"
A papírgyártással semmivel sem lesz előrébb a szakma, de egy igen széles rétegnek fog munkát és megélhetést adni (oktatási anyag készítők, tematika készítők, oktatási cégek, vizsgabizottságok, stb.). Jól és hatásosan fog bezáródni ezáltal a szakma, ugyanis pont azok az emberek szelektálódnak ki akiknek több éves gyakorlata és szakmai tapasztalata van, az alábbiak miatt:

1. A cégek a legritkább esetben küldik továbbképzésre az embereiket, mert ez plusz kiadással, a munkaerő kiesésével, és értéknövekedésével jár. Egy cégnek nem érdeke képezni a dolgozóit, mert ha az egy tanfolyamal újabb képzettségeket szerez, akkor a tanfolyam elvégzése után fenáll a veszélye, hogy otthagyja a jelenlegi munkahelyét, vagy magasabb bércsoportba kell sorolni. Mindkét esetben ez veszteség a cégnek, és ez különösen egy kis vagy középvállalat esetében lehet problematikus.

2. A legtöbb cég nem költ átképzésekre, különösen nem új felvételisnél, inkább addig keres új alkalmazottat míg meg nem találja a megfelelő végzettségüt. Adott esetben, a régi munkatársat teszik lapátra egy normatíváknak jobban megfelelőnek.

3. A legtöbb cég HR-e dilettáns szakmai kérdésekben, ezért a felvételnél a legtöbb esetben az dönt, ki tud több papírt letenni az asztalra. Ez kedvező a "szakértő" jellegű életformáknak, akik fél életüket papírgyűjtéssel töltötték, de produktív munkát nem tudnak/hajlandóak végezni.

4. A különféle szakmai normatívák meghatározásával és érdekképviseletével, krízishelyzetbe kerülnek az olyan kis cégek, ahol egy főállású rendszergazda 3-4 munkakört tölt be. Alapvetően ezeket a munkaköröket most eltudja látni, de egy szigorúbb szabályozás esetén a cég visszanyírja a renszergazda fizetését és rákényszerítheti, hogy egy külső féllel számlákat generáltasson. (Ez utóbbi a magyar piacon bevett szokás oylan cégek esetében, ahol egy adott tevékenységre nincs hatókörük, de a munkát megcsinálják.)

5. Nagyon nehéz a szakmai tanfolyamok anyagait naprakészen tartani és azt átadni. Sok esetben a cégek csak egy szakterület szűk szegmensében alkalmazzák az adott informatikai munkatársukat. Pl. ismerek olyan support céget, akiknél a külön munkatárs van hardverre és szoftverre és a kettő nem keresztezi egymást.

Sokkal inkább támogatnám, ha egy megfelelő, egységesített, napi szinten karbantartott, szakmai tesztrendszer és adatbázis lenne, akár központosított, elektronikus formában. Ezzel lekérdezhető lenne, az adott személy pillanatnyi, valós tudása, és jól követhető lenne, hogy milyen a tanulási affinitása (értsd. két állásinterjú között mennyivel változott), és mekkora valós tapasztalattal rendelkezik, és milyenek a specializációi.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "