> Hát inkább a típus része, semmint a névé.
"TIPUS NEV;" , amikor az értékre van szükséged, írd le a "NEV"-et.
"TIPUS *NEV;", amikor az értékre van szükséged, írd le a "*NEV"-et.
Szóval a "pointerség" az a névhez kapcsolódik, aszerint hogy a név közvetlenül (nem pointerként) vagy közvetve (pointerként) hivatkozik az értékre. Szerintem.
De amúgy ahány nyelv, annyi szokás.