( egmont | 2006. 01. 30., h – 12:38 )

A hangológéppel szerintem csínján kell bánni. Nyilván annál rosszabb nincs, mint ha szarul behangolt hangszeren játszik valaki, mert az jól hazavághatja a hallását, de a ló túloldalára sem jó átesni: igenis a hangolást is meg kell tanulni gép segítsége nélkül, és tulajdonképpen egyáltalán nem nehéz belejönni. Esetleg kombinálható is a kettő: hangológépre behangolni egy húrt, a többit fülre hozzá, és utána a többit a géphez ellenőrizni.

Nem igazán használtam még hangológépet, csak ritkán, de nem túl jók a tapasztalataim. Körülbelülre behangolja, de teljesen pontosan már nem tudja, ugrál fel-le a mutató, nem áll be fix értékre, ami nem a gép hibája, hanem sokszor a húr természete.

Az üveghangos módszert mindenképp támogatom, mert az mindig kéznél van, és nagyon pontos. Érdekes szitu, amikor valaki a táborzűznél elkezd Linux után keresgélni hogy be tudja hangolni a gityót :-)) Baromi fontos, hogy ne csak a szomszéd húrok közt ismerjük az üveghangos fogásokat, mert akkor 5 pici hiba a két szélső húr között már igen nagy hibához is tud vezetni. Érdemes erősen támaszkodni a nagyobb hangözöket átfogó üveghangokra is. Alsó E húr 7. bund feletti üveghangja a H húrral azonos, az A 7. bund pedig a felső E-vel. Akkor jó, ha a mély húrt üveghanggal megpengetve magától láthatóan berezeg a magas. És persze ha azt is megpengeti, akkor nem hallható a lebegés, mert periódusideje kihúzódik a végtelen felé, de legalább 2-3 mp fölé. És természetesen alsó E húr 5. bundos üveghangja éppen a felső E húr hangját adja. Érdemes nemcsak üveghangokkal, hanem több más helyen lefogva a húrokat ellenőrizni az azonos vagy tiszta hangközű lefogásokat, én pl. gyakran kipróbálom hogy adott húr 9-10. bundon lefogva mennyire szépen adja a 2-vel magasabb húr hangját, 14-15. bundon a hárommal magasabbét. És persze akkordokkal sem árt ellenőrizni. Meg aztán gitáronként is lehet hogy más és más. Régi (nagyon *****) gitáromon pl. ha már minden tökéletes, akkor tuti hogy a D húr plusz a H húr 3. bundon lefogva együtt valami borzalmat produkál aminek semmi köze az oktávhoz, össze kell csalni a hangolással hogy a D dúr akkord is tűrhetően szóljon. :)

Ha már nagyon nem akar menni a hangolás, valahogy sehogyan sem jön össze, akkor valószínűleg esedékes egy komplett húrcsere. Fémhúroson mondjuk napi 1 órát játszik valaki, akkor kb. fél év után már hatalmas élményt nyújt egy komplett húrcsere.

Üveghangnál érteni kell a húr rezgésének alapjait, különben előfordul, hogy valaki épp a 24. bund fölött pengeti meg az 5. bundos üveghangot, vagy pedig csak az itt lévő pickup van bekapcsolva villanygitáron, aztán csodálkozik hogy miért nem akar szólni... :)

Még egy saját tapasztalat: úgy lehet jól hangolni, ha az összehasonlítandó hangok mindegyike tényleg erőteljesen, nagy dobozokat megszólaltatva szól (nem az a lényeg hogy hangosan, hanem hogy tényleg rezegjen a levegő). Tehát két húr akusztikus gitáron, vagy zongorához, vagy gitár testéhez nyomott hangvilla vagy ilyesmi teljesen okék, de számítógépes, telefon, vagy akár jobb hangfalból jövő hang is valahogy szerintem legalábbis picit üres, színtelen, azokhoz nem lehet annyira tisztán hangolni.