Én vagyok az élő iskolapéldája annak, akibe belénevelték a vallást. Reformátusnak kereszteltek. Hat évig katolikus általános iskolába jártam. Érettségiig egy protestáns gimnáziumban voltam.
Visszaemlékezve nem volt hitlerjugend-like a református csoportban a rizsa. Szerettem, mert akkor tetszett és élveztem is a Vidám Vasárnap-szerű órákat az éneklésekkel, történetekkel. A rosszabb az volt, hogy a katolikusoknál frankón összekeverték a vallást és az akkori politikát (1998 tájékán). Tanárfüggő is az, ahogyan tanítják a dolgokat. Nekem szerencsém volt.
A 8. osztály környékén már komolyabbban tanították a tanárok a dolgokat a bibliaismeret nevű tantárgy keretében. Akkor kezdett már más érdekelni és kb. mindenki így volt a dologgal. Tanulni kellett és nem hinni, a két dolog kizárta egymást. A gimiben szerdánként Áhitat/Istentisztelet is volt, amin jókat lehetett röhögni a meghívottak baromságain, amiket összehadováltak (volt egy-két túlbuzgó istenlánya/fia), vagy éppen el lehetett aludni rajtuk.
Ja, és konfirmáltam is. :-)
---
Powered by Áram