Igen, igen, mit csinálnánk e-mail nélkül, telefon nélkül tévé nélkül, rádió nélkül.. Ezen néha magam is elgondolkodom. Századunkban az emberek nagyrésze a technika rabjává vált (köztük magam is). Talán mert túlságosan megszoktuk. Épp néhány hete beszélgettem egy barátommal arról, hogy néha úgy érzem, már nem is mi uraljuk a technikát, hanem a technika a mi mindennapjainkat, életünket. Olykor egy hagyományosabb, emberközelibb, természetközelibb életre vágyom. Szerintem ezzel sokan vagyunk így. No de ezek messzire vezető gondolatok, nem szeretnék elkanyarodni az eredeti témától.
Úgy értelmezem, Te a megvett bitek alatt nagy vonalakban az előfizetett vonal sebessége * idő szorzatot érted. Világos.
Szerintem azért nem tudunk dűlőre jutni, mert egészen másképpen közelítjük meg a kérdést. Szakmámból adódóan jómagam sokkal inkább a dolog technikai oldalát látom. Adott egy (nagyon nagy valószínűséggel) több megabites hálózati kapcsolat, amely igazából egy nehezen megfogható dolog, mivel a szolgáltatás paraméterei (pl. sávszélesség) eleve technikai okokból is fluktuálnak. Ha ezen adottságok mellett tekintem a saját PDA-m rendszerre gyakorolt hatását (nulladik közelítésben) sávszélesség és adatforgalom szempontjából, akkor arra jutok, hogy a szolgáltatás természetéből fakadó fluktuációk mellett a sávszélesség-foglalásom elhanyagolható. Praktikusan olyan, mintha nem is lenne.
Az adatforgalomról analóg módon hasonló megállapítást tehetünk.
Emiatt nekem nincs bűntudatom, nem érzem úgy, hogy bárkit meglopnék, vagy bármilyen más módon megkárosítanék. (Nyilván másképp vélekedek egy DVD image ,,potya wifin'' való letöltéséről.)
Mérlegelek és elhanyagolok. Úgy, ahogy ezt nap mint nap teszem, a mindennapi tevékenységek végzése közben, a közlekedésben, vagy éppen a munkám során.
Mielőtt könnyű ítéletet hoznánk e szavak hallatán, ne feledjük azt sem, hogy ilyen mérlegelések és elhanyagolások nélkül nem létezhetne napjaink technikai vívmányainak és mérnöki teljesítményeinek nagyrésze sem!
Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy valaminek az elhanyagolása (természetesen jól megfontolt és átgondolt indokok alapján) talán korántsem akkora hiba (vagy akkora bűn), mint azt elsőre gondolnánk.
Soraidat olvasva világos, hogy Te szigorúbban ítéled meg ezeket a dolgokat. Valószínűleg azért, mert más-más mozzanatokat tartunk fontosnak, más-más részleteit emeljük ki ugyanannak a problémának, másképp gondolkodunk. Ez korántsem baj, sőt! Éppen ez a sokszínűség tartja mozgásban a világot.
Szerintem nem lehet azt kijelenteni, hogy a Te vagy az én megközelítésem jobb vagy rosszabb a másikunkénál. Mindkettőnk gondolatmenetében vannak megfontolandó dolgok.
Általánosan szólva (nem csak a Te, hanem mások hozzászólásaira is nagy vonalakban reagálva): nekem ebből a topic-ból az a tanulság, hogy: ha előrébb akarunk jutni, érdemes a másik véleményét is meghallgatni, mert ezáltal esetleg szélesedhet a látókörünk. Ami ugye soha nem baj. Érdemes továbbá a dolgokat rugalmasan kezelni, a világot árnyaltabban látni (nem csak feketében és fehérben).
Persze egy nyilvános wifi használatának erkölcsi megítélése az általam részletezetteknél jóval több kérdést vet fel és jóval messzebbre vezet. Nem célom ezeket a kérdéseket mind sorra venni és elemezni (ez amúgy is reménytelenül sok időt emésztene fel). Modellemmel is csupán a kérdés egy léptékhelyesebb, világunkat nem teljesen figyelmen kívül hagyó megközelítése felé próbáltam tenni egy lépést.
Szerintem.