Nekem igazából a szőrszálhasogató hozzáállás nem szimpatikus (nem a Te hozzáállásodról beszélek, hanem úgy általában itt a fórumon). Ha sietve igyekszem munkába vagy csak sétálgatok pl. az Örsön a házak között, és a PDA-mmal elkapok egy nyílt wifit, nyilván lehetetlen megkérdezni a tulaját, hisz fogalmad sincs, pontosan honnan jön a több száz lakás közül.
Ilyenkor én nyugodt szívvel olvasom el a leveleimet, mert:
* 2008-ban néhányszor 10 kByte egyszerűen komolytalan, elhanyagolható adatmennyiség. Komoly kárról semmiképp nem beszélhetünk.
* Szerintem elébbvaló az, hogy időben hozzájussak a szükséges infókhoz (levelek, menetrend). Ezáltal nekem komoly problémáim oldódhatnak meg néhány kattintással ott az utcán úgy, hogy senkinek nem okozok fájdalmat. Senki nem jár rosszul, senkinek nem lesz kevesebb sütije. Ezáltal ott és akkor ,,egy picit előremozdul a világ'', ami szerintem elébbvaló annál, hogy jogi csűrés-csavarással bele lehet magyarázni a dologba, hogy 'lopás'.
A jogból nem szeretek kiindulni, annak tökéletlensége miatt.
Hibás dolognak tartom a wlan más javakhoz való hasonlítását is. A wlan nem süti, nem könyv, nem ház, nem gyümölcs, nem nő, nem autó. Hanem wlan. Egészen másként ítéljük meg, egészen más tulajdonságai vannak, egészen más szerepet tölt be életünkben. Gratulálok annak a fentebb szóló kollégának, aki a wlanját a barátnőjéhez hasonlította. Ez igen! Ez értékrend...
Helyesebb mércének tartom a józan erkölcsöt. Nem azon kellene rágódni, hogy vajon okozok-e 0,0001 Ft eszmei kárt a hálózat tulajdonosának. Szerintem ha rossz szándék nélkül, elenyésző adatforgalom erejéig felcsatlakozol egy nyílt hálózatra, abban _semmi_ rossz nincs. Más kérdés, ha aljas, pofátlan, vagy direkt szemét vagy. Nekem itt húzódik az erkölcsi határ. (a fentebb elhangzott szomszéd nőjét ,,kölcsönvenni'' hasonlat szvsz az utóbbi kategóriába tartozik)
Szimpatikusabb dolognak tartanám, ha az emberek emberibb módon gondolkodnának, valóságosabban közelítenénk meg a problémákat.