A termékek árazása nem csak annyiból áll, hogy ha nincs benen X alkatrész, akkor olcsóbb lesz. Olcsóbb lehet enélkül is, meg drágább is lehet.
A termékek árazása nagyon sok paramétertől függ, nem csak attól, hogy mennyi és milyen alkatrész van benne. Függ például atótl is, hogy a konkurens cégek a hasonló paraméterű áruikat mennyiért adják.
Függ attól is, hogy egy termékportfólióban milyen más termékek vannak, amit árulsz (lásd a nyomtatók - a nyomtatókat áron alul adják, a festékpatront meg áron felül. hasonlóan van árazva a borotva is).
Függ attól is, hogy mennyiért lehet eladni egy adott piacon a terméket, mennyi rá a fizetőképes kereslet. Például egy budai villanegyedben lakónak ugyanaz a takarítás drágábban el tud kelni, mint egy pesti lakótelepen, pedig a szolgáltatásban nincs semmi különbség, csak az egyik esetben többet tud érte fizetni a vevő.
Van ugye a termékárazásban is egy érdekes görbe. Lehet, hogy te valamit drágábban adsz, akkor nem keresel vele többet, mert kevesebebt tudsz eladni. Ha meg olcsóbban adod, az összprofitod megnő.
https://www.joelonsoftware.com/2004/12/15/camels-and-rubber-duckies/
Van olyan termék is, amiből több fogy, ha emelkedik az ára:
https://en.wikipedia.org/wiki/Veblen_good
Szóval kereshetsz itt matematikai ellentmondást, de nincsen, mert nem annyiból áll a termék árazása, hogy benne van X alkatrész, akkor Y az ára, ha meg nincs benne X alkatrész, akkor az alkatrész árával alacsonyabb lesz az eladási ár, baromira nem így működik a dolog.