Meg azért Neumann konyított valamit a matekhoz is. Csoportelmélet, kombinatorika azért ismert területek voltak az ő tanulmányai idején is. Csoportelméleti szempontból a bináris logika sokkal tisztább, tulajdonságaiban kitüntetettebb rendszer.
A binárisnál elég kevésféle lehetséges műveleted van, elég egyértelmű, hogy melyik mire jó, melyikeket érdemes egy logikai rendszered alapjául választani. És igazából ha másikakat választasz alapul, azokról is megmutatható, hogy ekvivalens leíró erejűek. Pl AND, OR, NOT helyett a NAND műveletet választod vagy NOR-t akkor ugyanúgy teljes értékűen le tudod írni az összes bináris függvényt. Ennek van komoly gyakorlati haszna elektronikai megvalósításnál, pl hányféle kaput kell tudnod tranzisztorokból kirakni.
Ternárisban elképszetően sok (>19000 féle) lehetőséged van alapműveleteket definiálni. Nem véletlen, hogy ennyiféle (fentebb linkelték: https://en.wikipedia.org/wiki/Three-valued_logic#Logics) nevesített változat van, ezek csak azok amik valaki matematikus egyik vagy másik szempontból kitűntetettnek gondolt. Nincs egy darab mindent vivő "A Ternáris", a többinél minden szempontból egyértelműen jobb változat. A cikk tévesen pont ezt sugallja, mintha lenne egy darab univerzálisan elfogadott igazságtáblája a ternáris Negálásnak (már egybemenetes függvényre is van 27 lehetőséged, ebből 4 triviális, marad 23 lehetőséged választani és nincs egyetlen olyan, ami bináris negálás tulajdonságait egyben hordozná) illetve ternáris És műveletnek.